Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-02-27 / 1158. szám

2 Budai Napid 1934. február 27. Budán: ll.y Margit-körut 6. sz. (Zs igmond-utca sarok Telefon :52-0-36. ) OPTIKAIT fényképészeti SZAKÜZLETE PUNKTAL és ultrasiM ÜVEGE.K UORGNETTEK LÁTCSÖVEK MÉRNÖKI MÜS2.EREK SZOLID XRAKT. a gellérthegyi alagút végződése és a mai igazgatósági épület kö- ) zötti völgykatlan.1 Ez a hely olpan völgy torkolat, amelyet semmi más célra előnyöseb­ben, jobban kihasználni nem lehet, mint az új pályaudvar céljaira. Ezt a területet csak be kell fed­ni, s akkor megkapjuk a világ legnagyszerűbb földalatti és ■ mégis földszintes pályaudvarát, ahol az alsó földszinten a mai nívó­ban közlekednének a villamoserő hajtásra berendezett vonatok és fe­lette levő földszinten a mai házsorok nívójában lebonyolítható minden administráció. Az emeletekre helyez­hető minden olyan intézmény, mely a világfürdő és főváros együttes: cél­jait kell hogy szolgálja. Hely bő­ségesen van még posta, csomag és gyorsteher forgalom lebonyolítására is. Sőt a tetőn még kilátó terrasz is épülhet. Az így elhelyezendő pályaudvar területe csaknem ugyanolyan széles mint a Keleti pu.-nak területe. Te­hát földalatti elgondolással kétsze­res Keleti pályaudvar terület áll ren­delkezésre. Az ilyen értelmű elren­dezés vasúttechnikai szempontból sem lehet hátrányos, ezt mutatják a külföldi példák. Az áthelyezkedéstsel kapcsolat­ban felszabadulna a mai fegértéké-' sebb belső területen 27.000 'négyzet- öl — ami 17 kataslztrális hold — te­rület, ami négyszögölenkint 300.— P-ben számítva 7,100.000 P értékű közvagyont jelent, amivel szemben áll az új pályaudvar építéseinek mintegy 3—4 milliós költsége. Az új pályaudvar építése tarta­mára sem kellene a réginek forgal­mát beszüntetni, mert a munkálatok minden nehézség nélkül a forgalom alatt is lebonyolíthatók. A munka kivitele a mai ínséges időkben úgy a mérnök és építész társadalomnak mint az ipari munkások részére je­lentős munkaalkalom. Nem veszte­séges befektetés, mert kiküszöböl város fejlesztési akadályokat, kielé­gít szépészeti követelményeket s amellett a vasút részére csupán ér­tékáthelyeződés. Az új pályaudvar üzeméhez be­építés: nem igényel a mainál lénye­gesén nagyobb építmény tömeget s ez is modernizálható volna „Buda- fürdo —• „Budabath“ — pályaud­var igényeinek megfelelően. Ami ezen igényeken felül volna bele építendő, az búsás hasznot hozó kockázat nélküli befektetés, amihez a szükséges tőkét könnyű volna elő­teremteni. Bele volna építhető a ven­déglőn kívül áruház, üzleti, turisz­tikai, utazási és propaganda irodák, mozgószínház kávéház, cukrázda,' szálló, tető terasse, kilátó, fürdő, gyógyfürdő stb. Kívánatos volna a város belső forgalmának tökéletesítése céljából, de a világfürdő érdekében is GYÓGYFÜRDŐ Vlaqy ó q y I nt 6 zet, Külön férfi ét női osztály. A legmodernsbb berend ezés Saakhépitll SM.nélyiaL a földalatti villamos meghosz- szabbítása a Duna alatt ehhez az új pályaudvarhoz, amely egy új tranzverzális utat lé­tesítene gyors vasút alakjában a Svábhegy, Buda fürdői és a városli­geti Széchenyi fürdő között. Sógor József építész a fentiekben részle­tesen ismertetett tervét adta elő a HOLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG e hó 19.-én este, a Gellértfürdő dohány­zótermében rendezett előadóestjén. A terv annyira budai terv, sőt mondhat­nánk Krisztinavárosi terv, — és amellett oly egyszerű megoldása ennek a kérdés­nek, ahogy azt előadásában nemcsak ki­fejtette, de bizonyította is az előadó, — hogy föltétlenül számíthat az intézd kö­rök meleg érdeklődésére. Alkalmasabb tervet ennél aligha lehet elképzelni, mert fölszabadítaná a Krisztinavárost az őt ed­dig fejlődésében gátoló pályaudvar nyű­gétől, amely szerencsétlenül ketté vágja a kerületet és meggátolja az egészséges vérkeringést a belső és a külső Krisztina­város között, föl egészen a hegyekig, ahol ma már új városrész épül. A Böszörményi út ma már nagyvárosi képet mutat és az egész terület az Enyedi utcától a Sashe­gyig és a vele párhuzamosan haladó Né­metvölgyi útig poiüűás fejlődésnek indult, nagyrészt villaszerűén kiépített része Bu­dának. Ennek a tüdőknek az életerét kö­ti alá a Délivasút nagy árka a Vér­mezőtől a Gellérthegyig. Sógor Józsei terve szerint ez a- vidék fölszabadulna és 'hétmillió ára telek szabadulna fel, amiből nemcsak gyönyörű,, új, modern pályaud­vart építhet föl a,-MÁV a Mészáros utcán túl, de ennek az1-összegnek a felét a ke­lenföldi pályaudvar felépítéséhez használ­hatja föl, anélkül, hogy áldozatot volna kénytelen hozni. Hennyey Vilmos dr. ál­lamtitkár, aki mint elnök megnyitotta az ülést, üdvözölte az előadás után Sógor Jó­zsef építészt a szerencsés elgondolás al­kalmából, amely- .megfelel a mai viszo­nyoknak és a város és állam megterüiel- tetése néiKiil ád -módot a megoldásra. Baranszky Gyula is nagy elismerés­sel nyilatkozott a tervről, amelyet sür­gősnek mondott. Bérén yi János gróf a Mártonhegy és vidéke nevében üdvözölte ezt az elgondolást, mely e vidék fejlődé­sének nyit új perspektívát. Pávai Vájná Ferenc űr;- a fürdőváros érdeké­ben véli rendkívül fontosnak és sürgősnek ezt a megoldást. Az érdekes előadást társasvacsora követte a Gellértfürdőben, amelyen kedvesen' ünnepelték az előadót. A budai Casanova —fLegénda vagy valóság — Nem tudom, nem únja-e a „bu­dai Napló“ olvasóközönsége a Casa­nova vitát; az a körülmény, hogy a Budai Napló állandóan hoz Kul­túrtörténeti közleményeket — s töb­bek között igen érdekeseket Bevila- qua Borsody Béla dr. tollából, jog­gal enged arra következtetni, hogy az eíajta problémák iránt Budán megvan az érdeklődés, ami szinte természetszerűen következik Budá­nak egész szellemi alkatából. Szóval még egyszer utánanézek a Hadnagy utcai ház kalandos életű lakójának, akiről — Bevilaqua dr. tanúsága szerint a Budai Napló már 1913-ban megírta, hogy híressé lett emlékira­tait egy Zech József nevezetű bras­sói theológus 1836-ban magyarra fordította és akiről a fordítás alap­ján Held Albert tollából tanulmány jelent meg, mely a sóikat emlegetett budai anyagot tartalmazza. E tanul­mány- szerint Casanova a Doge-pa- lota “ólombörtönéből való megszö­kése után Fiúméba jutott s onnan Hoyos Lajos gróf segítségével Pé­csen keresztül Budára, Tabánba. Kosztits Péter uram Hadnagy utcai fogadójába. Nos hát ez a körülmény nyilván­valóan egy novellisztikus fejezet Casanova életéből, amely alkalmaz­kodni próbál ugyan a memoárok levegőjéhez, de nem az abban meg­írt eseményekhez. Mert Casanova az ólomkamrákból való kalandos szö­kése után nem Fiúméba ment, ha­nem — ami sokkal természetesebb, j - Mestren és Trevison keresztül Trentoba, onnan Münchenbe, majd Párisba. Ahogy már a múltkor mon- ­i dottam: — a memoárokban budai útnak, vagy akár magyarországi út­nak nyoma sincs, az egy pozsonyi kiránduláson kívül, ahol a herceg- prirnás faraóbankján — s ez akkor Keresztszegi Csáky Miklós volt — egy francia kalandortársa segítségé­vel száz aranyat vágott zsebre. Sem a memoárok, sem a Histoire de ma fuite, „Szökésem története“ (amit Casanova külön is megjelentetett s a memoárjaiba is felvett), nem tud­nak budai útról, sem Hoyos Lajos grófról, sem Kosztits tabáni fogadós szépséges leányáról. Hogy Zech József brassói theo- logus lefordította-e Casanovát azt nem tudom. Lehet, hogy lefordította, mert hiszen a Schütz-féle német ki­adás 1822—28^ig Brockhauséknál már megjelent ,és így Zech József 1836-bán már léfordíthatta. A derék theologus fordítása azonban aligha _ látott ’nyomdaWelélcét;' mert "'az én tudomásom szennt az első, ha nem is tökéletes, de igyekezete« fordítás 11853-ban- jelent meg Köhler K. F. lipcsei cégnél s fordítóként Halasi O. van megjelölve. A fordítás cím­lapján olvashatjuk, hogy „szerzőnk műve Ausztriában és Magyarorszá­gon el volt tiltva, egész azon időig, midőn a censura sorompói a szaba­don gondolkozók nagy örömére le­hullottak. ..“ Nem, a Zech-féle for­dítás, a budai kaland alighanem no­vellista fantáziájának a szüleménye, s nekünk bele kell törődnünk abba, hogy szegényebbek vagyunk egy kedves legendáyal. Fenyő Miksa Lendl /Idolt borestién, amely e hó 16.-án volt a Pénteki Borgaz- datársaság rendes iheti estjeinek során a Budai Polgári Körben, rendkívül nagy számmal gyűltek össze úgy a borgazda- társaság tagjai, mint pedig Lendl Adolf személyes barátai és tisztelői. A társas­vacsora keretében üdvözölte, mint bor­gazda, LENDL ADOLF dr. a kerület népszerű országgyűlési képvi­selőjét, Kozma Jenőt, továbbá az est­nek egyik dunántúli vendégét, R e i s c b 1 Imrét, Keszthely város főbíróját. Ezután két kedves medvekalandját mondotta cl és sok érdekes részletet az állatkerti sze­líd vadállatok életéből. Még szívesen hall­gatták volna tovább is, de Ripka Ferenc váratlan megérkezése, akit kedves ová­ciókkal fogadtak, befejezésre késztette az előadót, akit elsőnek Z b o r a y Gyula dr. üdvözölt, kimentve négy borgazdát, akik elmaradtak, de a többi 26 .megjelent az estén. Sajnálja, Ihogy Lendl elköltözött Budáról, de hogy új lakóhelyén mennyi­re megszerették, bizonyítja Reischl Imre Keszthely főbírója, akit melegen üdvö­zölt és kérte, hogy ezt az üdvözletét vi­gye meg Keszthely városának is, amit lelkes éljenzéssel (helyeselt a társaság. Ezután Kovács József tábornok kö­szöntötte poétikus szavakkal az ő szülő­városának, Keszthelynek e két kiváló pol­gárát. A meleg üdvözlést Reischl Imre fő­bíró köszönte meg kedves humorral em­lítve, hogy belekapaszkodik Lendl Adolf­ba, mert itt másba kapaszkodni nem tud. Otthon belevitte őt a balatoni múzeumba, az akváriumba, itt pedig a vináriumba. Azután üdvözölte a Budai Napló szerkesz- íőjét, aki most oly lelkesen karolta föl a Balaton s a Dunántúl ügyét és igyek­szik a Dunántúl központjává tenni Bu­dát, megszervezve a Dunántúli Országos Kaszinót, mely hiyatva lesz a Dunántúl számos kérdését rövid úton és gyorsan elintézni, ők szívesén vesznek részt és szívesen jönnek Budára, ha viszont a bu­daiak ellátogatnak , hozzájuk. A főbíró lelkes szavait még lelkesebben megtap­solták a jelenlévők- R i P h a Ferenc dr. v. főpolgármester szólalt föl ezután és örült, hogy együtj-lehet Lendl Adolffal, aki a múlt nyáron. meglátogatta és ibo­lyát hozott neki —f. nyáron, most pedig ide hozta lelke virágúit. Szeretettel emlé­kezett meg Keszthelyről, amelynek fölvi- rágoztatásáért sokai, lett a Reischl-csalúd a főbírói székben. l|íint a Ganzgyár főtit­kára, ő hozta Keszthelyre az elektromos müveket, tehát a mechanikus világosságot, Lendl pedig a lelki^yilágosságot vitte oda Budáról. Éljenzés kísérte a volt főpolgár­mester szavait, npire Neuschloss- Knüsli Kornél ,nrra kérte Keszthely főbíráját, hogy becsüljék meg Lendl Adolfot, jobban, mint ahogy Budapesten megbecsülték, nagy;/ érdemei dacára. Ila itt kellő megbecsülésben lett volna része, most is az Allatkerjt,-, igazgató ja volna. Az üdvözlést Reischl Ttyre köszönte meg az­zal, hogy nekik Budán kél fel a nap. Ez­után H a c k 1 Lajos szólalt föl, akinek megbízatása volt a Bánát-Rékásiak részé­ről, hogy az ő nevükben is köszöntse Lendl Adolfot és ör(il, hogy ez alkalom­mal üdvözölheti Ripkát, mint régi barát­ját és Reiséhlt, mint ifjúkori iskolatár­sát. Viraág Béla szerkesztő á Dunántúli Kaszinó nagy hivatását ismertette, _ V á 1 i Gábor, a II, kerületi iparoskor ne­vében köszöntötte Volt elnöküket, Lendl Adolfot. Pávai 'Yajna Ferenc dr., níint természettudóst üdvözölte Lendl Adolfot, akivel lelki;,; közösségben él. Az­után a Balatonról mondott el sok érdekes dolgot, a Balaton környéke nagy érdeké­nek mondva a föltárandó hőforrásokat, ami biztosítaná a Balaton mentén a für* dőforgalmat télen, nyáron, örül, hogy Lendl Adolf a Balaton mellett áll őrt. ahova kell ilyen tudós vezér és nagy hasznát veszi az ország is. Zboray Gyula annak az örömének adott kifeje­zést, hogy ez alkalommal itt Budán nagy reklámot csinálhattak Keszthelynek. Az est befejezéséül P a t a k y Ferenc dr. üd­vözölte lelkes szóval a pedagógusok nevé­ben Lendl Adolfot. |i| Lendl Adolf dr. előadását legközelebb közöljük a tárca rovatban. HÍREK. Közgyűlés. A Buda Alsóvárosi Egye­sület Becsey Antal elnöklésével március 1.-én. csütörtökön este fél 9 órakor tartja közgyűlését I. Bártfai utca 25. sz. alatt. Nagy hullámzást mutatnak a főváros bérházaiban a lakbérek. Az újabban épült házakban, amelyek teljes komforttal ren­delkeznek, folyton lejebb szálltak a bé­rekkel, míg a régi házakban a felemelt bérek maradtak érvényben, — de minden komfort nélkül. Így vált lehetségessé az a lehetetlen helyzet, hogy a hajópadlós, ócska lakások 200—300 pengővel drágáb­bak a fővárosi régi bérházakban, mint a parkettás, modern lakások az új városi názakban. Ezt a lakbérarányosítást a trégi lakók most mar követelik és felmondás­sal lenyegetoznek. Egy szép napon üre­sen maradnak majd a regi városi házuk, mert olcsó és jobn lakas most már van elég. Ősi szórakozás volt Budán a táncon kí­vül a korcsmázas s természetesen a leg­nagyobb látogatottsagnaa a budai Korcs­mák örvendtek, mert dudának olyan volt a bora, hogy még kültöldon is híre járt. A bornál mellett aztan bálványozták meg a kártyát, a nép meg a szerencsejátékot. Ez annyira elfajult, hogy a 'korcsmán kí­vül a nyilvános üléseken is űztek a ha­zárdjátékok minden nemét, mire Mária lerézia kénytelen volt 1770 okt. 29-cn rendeletet kiadni, mely ekepen szólt: „Ér­tésemre esett, hogy hatósági személyen az ülések folyama alatt kártyáznak. Há­romszáz aranyat fizet bírságul, akit ha­zárdjátékon, legyen az bar vintun — (huszonegy) érnek. Száz arany a feladót (feljelentőt) illeti, akinek neve titokban marad." A rendeletnek nem volt sok fo­ganatja. Csak úgy folyt tovább is a ha­zárd, ütötték a blattot, mint azelőtt. Vígan hódoltak még a faraó, quindeci, ferbli, mo­linó (malom) trenta-quarenta (koOka), a landsknecht, durák előtt az emberek, el­veszítvén sokszor az egesz vagyonukat rajta. Ha pedig mégis bevádoltak valakit a 'kártyajáték miatt, azt legtöbbször fel­mentették „bizonyíték hiányában". Csak egy leányárvaháza van a fővá­rosnak, még pedig a Szent Imre herceg úti Erzsébet leányárt aház, ahol 150 árvát gondoznak. -Ennek kibővítése bégen- szük­séges s ezt már a legközelebbi jövőben emeletráépítéssel, az alapítványi vagyon költségein fogják végrehajtani. FÉNYKÉPEK Blahosnál II., Fft utca 18 A házadómentesség kérdésében Sándy Gyula műegyetemi tanár kijelentette, hogy a Tabán mellett, a főútvonalak kö­zelében beépítetlenül tátongó telkeket és különösen á Vártól, az idegenektől és vi­dékiektől annyira látogatott Koronázó­templomtól néhány percnyire fekvő Ví­zivárost kívánná az adómentesség ked­vezményével olyan helyzetbe juttatni, hogy ezeknek mai rettenetes állapota megszűnjék. Ami a különböző érdekeltsé­gek által kimutatott üres lakásokat illeti, arra nézve mev'egyzi, hogy százszámra vannak csupán magában a Vízivárosban olyan pincelakások, melyek az építésügyi szabályrendelet követelményeinek a leg­kevésbé sem felelnek meg, vannak olyan lakások, melyek konyhája az építésügyi szabályrendelet követelményével szem­ben sötét, levegőnélküli lépcsőházra nyí­lik. Ha már most a főváros kimondaná, hogy ezek a lakások egy záros határidőn belül kiürítendők, a pincelakások nyomo­rultjainak adna olyan lakást, mely egész­ségileg kifogástalan és gondoskodna ar­ról, hogy a házbér ezeket a kitelepített lakókat ne terhelje jobban, mint eddigi pincelakásuk házbére, mindjárt megtelne néhány üresen álló lakás. Kertészeti Szemle, amely Sally László és Jonke Kálmán szerkesztésé­ben alakult meg, februári számában közli többek között: Mohácsy Mátyás a M. kir. Kertészeti Tanintézet igazgatójának a gyümölcsismeret fontosságáról, Magyar Gyula gazd. tanácsosnak Budai József ta­nárnak Karmacsi Bertalannak, Domokos Jánosnak, értékes közleményeit. Mutat­ványszámot küld a kiadóhivatal, Budapest, L, Nagyboldogasszony-útja 45. M. kir. Kertészeti Tanintézet. SZEMÜVEGEK Zibrinyinfel I., Attila utca 8 Budapest vagyontételei között a leg­nagyobb a Beszkárt, amelyet 153 millió­ra értékéi a zárszámadás. Az Elektromos- művék értéke (természetesen az üzleti ér­ték nélkül, mindössze a főváros által be­ruházott tőkéket számítva, kezdve a meg­váltáson és végezve a fővárosi kölcsö­nökből történt beruházásokon) 108 millió pengő. A Gázművek értéke ugyanilyen számítás szerint 68 millió pengő. A víz­műveké 22 millió pengő, az Autóbuszüze­mé 14 millió pengő, a Gellért-fürdőé és szállóé 10 millió pengő, a Széchenyi-für­dőé 8 millió pengő. A főváros adósságai közül az 1910-es 2 millió font sterlinges kölcsön 35 millió, az 1911-es 100 millió koronás 22 millió pengő, az 1914-es 158 millió koronás 176 millió pengő, az 1927. évi 20 millió dolláros aranykölcsön 108 millió pengős (hátralékkal szerepel a fő­város vagyonleltárában. ' Gépírást vállal otthon úrinő, 5—6 pél­dányban sokszorosítva, hibátlanul, méltá- nyos raunkadíj mellett. II. Szász Károly utca 1. szám, II. em. 5. «A rendőrkutya" címmel új tartalmas szaklap indult meg az Országos Magyar Rendőrkutya Egyesület kiadásában, K o - toff Olivér dr. szerkesztésében. Megren­delhető az 0MRE hivatalos helyiségében (Budapest V., József-tér 1, sz.) A diplomás-teaest ez idén rendkívül kedvesen sikerült és szép számú közönség fiyűjt össze, amely pompás hangulatban töltötte az estét, amelyen résztvett Kozma Jenő dr. orszgy. képviselő is családjával és együtt volt a társasággal kora hajnalig. Súlyos csapás érte Földes Albertet, a Magyar Ásványolajfinomítok Országos Szövetségének igazgatóját. Felesége tragi­kus módon, hirtelen elhúnyt. A főváros­ban nagy részvéttel fogadták Földes A1 bertné halálának hírét, aki széles társa­dalmi körökben általános szeretetnek ör­vendett. Hétszázéves kérdés a vegyes házasság problémája, amely nálunk már az Árpá­dok idejében megvolt. IX. Gergely pápa 1231-ben, március 3.-án Róbert érsekhez, írt levelében feljajdul, hogy nálunk a ke­resztény nők zsidókkal és szaracénokkal adják össze magukat, sőt ezek a keresz- 1 tény nőket meg feleségül is veszik. 11. Endre azonban annyira le volt kötelezve a zsidóságnak és főleg Téka comesnek. ] hogy nem mert ebben a dologban intéz- , 'kedni. Csak 1233. augusztus 12.-én Ígérte meg a pápának, hogy ha szaracén, vagy zsidó keresztény nővel bármiféle viszony­ba lépne, javaik elkobzandók s mindkét fél : a keresztény is, a pogány is rab­szolgának adandó el, de csak keresztény­nek. Ezt az intézkedést azonban aligha vi­hették keresztül, és a pápa ismételten panaszkodott is, de most már nemcsak az összeyegyülés ellen, hanem azért is, hogy a máshitüek keresztény rabszolgákat is vásárolnak s ezek útján minden kényü­ket kielégítik. Érdekei ttayy pereit már a középkori Budán is izgalomban tartották az embereket. Különösen nem voltak békés természetűek a margitszi­geti apácák. Nagy per volt 1285-ben a. pesti és jenői hajósoké a budai káptalan ellen; a nyúlszigeti ferencrendiek pere az ottani apácákkal és dominikánusokkal (1278), óbudai apácák és Pest város pere az óbudai kikötőben követelt vám miatt (1472.), óbudai apácák és óbudai kápta­lan pere tized miatt (1506.), Csalapia Dá­vid vak török császár keresztény utódai ellen folyó per pesti' ház miatt (e Dávidot, illetve utódait Zsigmond, Albert, V. László királyok és Hunyadi János nagy ikedve- zésekkel halmozták el),_ ny ii[szigeti apá­cák'pete Biiaa es' Pest '"varosok élten va- mok miatt (1520.), óbudai apácák pere Zsemlyesütő Gáspár ellen malomvíz elve­zetése miatt (1511.), az esztergomi kápta­lan pere Buda, Pest, Hévíz ellen vámok miatt (1516.). A nyúlszigeti apácák főpa­pokkal is pereskednek. A káptalan az apácákhoz elküldi (képviselőit jogügyle­tek megkötése végett. Épp így respektál­ják a klauzúra tilalmát hatósági szemé­lyek is és ők mennek a kilhal Iga tandó apácákhoz. A végrendeletek mindig kü­lönleges érdekességeket tartalmaznak (pl. Bors comes özvegyéé 1231-ben, Peré* nyi Miklósé 1428-ban). Ügyvédi honorá­rium megállapítására is van példa. *»—‘jo-;.—* — Jobbjközlekedést u Buda.' vidékének A nyaralótömegeken kívül a Pilisi he­gyekbe kiránduló százezrek is kívánják a Hév. menetdíj- és közlekedési reformját. Lehetetlen állapot az, amely a kirándulók nagy tömegeit arra kényszeríti, hogy a fő­várostól 20—25 percnyire lévő Pilisi he­gyekbe való kirándulásért 2—3 pengős raenetdíjat fizessen. Elkán László dr. utal Bécsre és a Bécs körüli hegyeikre, ame­lyek a város bármely pontjáról 32 Gro­schen ellenében — néha még sokkal na­gyobb távolságokra is, mint pl. Békásme­gyer — elérhetők. Amikor az ország mil­liós összegeket áldoz testedzési célokra, akkor nem szabad drága menetdíjakkal százezrektől megvonni a Pilisi hegyekben való turistáskodás lehetőségét. A mind- sűrűbben beépített’ és sétálókkal túlzsúfolt Svábhegy, Jánoshegy és Rózsadomb, m^ I. már nem pótolhatja teljesen az erdős és egészséges Pilisi hegyeket, amelyek vi­szont Csillaghegy-Békésmegyerről már könnyen elérhetők. De fontosak a települési szempontok is. Az utóbbi években ugyancsak' erősen ki­épülő Dunapartot nem is számítva, Csil- laghegy-Békésmegyer 1920-ban 4471 főnyi lakossága 1930-ra 8625 főre emelkedett és az utóbbi 3 évben ez a szám legalább 12—13.000-re szaporodott. 12—13.000 lakos­ból mint egy 10.000 állandó lakos esik magára Csillaghegyre, amihez még hozzá­számítandó minden nyáron sokszáz, illet­ve ezer nyaralócsalád és százezernyi für­dővendég. Az állandó lakiosság túlnyomó­része naponkint bejár Budapestre, miután hivatala, foglalkozása ideköti. De még sokkal nagyobb mértékben kifejlődne ez az egészséges vidék, ha az ottlakás a HÉV vonal régi rendszere szerint megfizethe­tetlen menetdíjai és rossz közlekedése — félóránkint egy Vonat, este 12 óra után semmi — nem róna az állandó lakosságra elviselhetetlen terhet. A szentendrei HÉV vonal megreformálása tehát az egész kör­nyék többször tízezer lakosának múlhatat­lan érdeke. Olcsón eladó Mátyáshegyen a Schmidt kastély felett 3442IJ te­lek gyümölcsössel, Köz­vetítők díjazva. Horváth Gyula, vil. Angol u. 31b. II. 25

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom