Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-02-10 / 1156. szám

XXXI. évi. 1156. SI. előfizetés Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyes szám 40 f. Egyesületek, amelyek nék hivatalos lapja, tagjai féláron kapják Budai Napló Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság 1934. február 10 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm. magas sor egyszeri közlés­nél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemé- ayek megállapodás szerint. A hirdetés, dija mindenkor előre lizptendft. Ilin ti UrdattkMk laar Mrcuter HKI A fordított városban lassan megfordul minden és az élet krónikásai azt látják, hogy megfordul még a kornak értékelése is. A régi jó idők egyik nagy kérdése volt — az öregek sorsa. Minden ember kora ifjúságától kezdve azon dolgozott, hogy öreg korára biztosítsa megélhetését. A fiatalokról az volt a vélemény, hogy azok tanuljanak és azután helyezkedjenek el, ott, ahol nekik megfelelő munkakör kínálkozik. És dolgozzanak. Ezt is tanulva eleinte, mert sokan dolgoznak, de nem végeznek. Az eredményes munkát kell megtanulni, nem a protekciós behelyezkedést. A pro­tekció csak ajtót nyisson olyan helyre, ahol az ifjúság megtanul dolgozni. De mi legyen az öre­gekkel, akik már nem munkaké­pesek? A szabad pályákon nem volt nyugdíj, nem volt aggkori ellátás. Ott szerezni kellett annyit, hogy az öregek abból megélhes­senek. A neveltetés, az első élet­küzdelmek idején való segítésért, a fiatalok igyekeztek kedvessé tenni az öregek életét. Pótoltak, kényelmet biztosítottak számukra. Ez a kedves, patriarchális vi­szony egészen felborult. Ki törő­dik ma az öregekkel? Mehetünk mindnyájan a sárga fenébe. Helyet kell adnunk a fia­taloknak — azoknak, akik még nem tudnak dolgozni, — nekünk, akik már nem tudunk dolgozni. Sok igazság ebben nincsen. De megfordult a közérdekű ügyek értékelése is. Régebben az alkotmányos kér­dések jártak elől, — ma előtérbe kerültek olyan sokadrangu, a köz­felfogást azelőtt alig érintő ügyek, mint a minő például az ember­sport. A néger bokszbajnok nevét ma minden gyerek ismeri, — apró lányocskák a filmdivákért rajon­ganak — és Bárány István neve ma fogalom. Lehet, hogy csak itt, Buda­pesten, mert a vidéken még ma is többre becsülik a magasugró bajnoknál azt a Páoai-Vajnát, aki a harmadik mélyfúrást most kezdi Debrecenben, sok ezer embernek biztosítva ezzel kereseti lehetősé­get, sok ezer családnak olcsóbb megélhetést. Budapesten nehéz harcok foly­nak az autonómia körül, de a közönség ezt is úgy nézi, mint valami football-meccset. Erről a nagy horderejű kérdésről csak a városi pártok klubjaiban beszél­nek. Ennél ma talán jobban ér­dekli a város népét, hogy hol épül föl az uj stadion. Tulajdon­képen sokan nem is vagyunk egészen tisztában azzal, hogy egy Ilyen sok millióba kerülő stadion­nak mi legyen a célja? Minden négy évben van a világon olym- piai verseny. A .nemzetek egész sora várja, hogy reája mikor ke­rül a sor Ha csak huszonöt ver­senyző nemzetet veszek számba, akkor minden 100 esztendőben kerülhet sor egy-egy nemzetre Minek kell ide húsz millió pengő költséggel épülő stadion? Azt még megérti a nagyközön­ség, hogy az .Állam* és a .Vá­ros* harcában a miniszterelnök védi az állam befolyását, ellenőr­zését, irányítását a nagy nemzeti célok érdekében, — az a Kozma Jenő pedig biztosítani igyekszik a polgárság érdekeit és közvetlen befolyását a saját ügyeire. Egyik fél jóhiszeműségében sem szabad kételkednünk és — ahogy az ese­mények bizonyítják — el is inté­zik ezt a nagy kérdést méltányo­san, közmegelégedésre. De mért kell oly rettenetesen egymásnak esnünk a stadion kér­désében? Budának nagy kérdése, hogy FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA olyan intézmények létesítését, a- melyek a város egyes elhanyagolt, vagy lassan fejlődő részeit vol­nának hivatva fejleszteni — a maga számára biztosítsa és megszerezze. Ezért érdemes nyugodt érveléssel küzdeni. És ha már Budáé a pál­ma, akkor legyünk méltányosak és lássa be a Duna jobb partja, hogy talán Óbuda szorult legin­kább ilyesmire. De ha már van költség a sta­dionra, mért nem épül fel akkor inkább az óbudai hid? A hid a fontosabb! Ne fordítsuk meg ebben is a rendet. Dubonai Pál Szerkesztőség és kiadóhivatalt II, Batthyány a. 13 Telefoni 50>2-96. Hivatalos óráki délután 4-B-ia Áss, idegenforgalmi pengőit A Nemzeti Bank az idegenfor­galmi pengők felhasználásának; új szabályozását célozza, — ahogy új­évi számunkban közöltük — ami lehetővé teszi majd, hogy azok ren­delkezésre bocsátása liberálisabb alapon ejtessék meg. Értesülésünk! szerint, a rövidesen megjelenő rendelkezés az idegen- forgalmi csekkek kibocsátását az eddigieknél szélesebb alapokra fek­teti, viszont azok hetenkinti felhasz­nálásánál tekintetbe veszi a szom­szédos és; a tőlünk távolabb fekvő országok turistáinak igényeit. Az utóbbiak igényeit heti 800 pengő ielha&z.nálá&árai. szabja meg.. Az új rendelkezés annyiban vál­tozik meg, hogy míg eddig mindfen „Stillhalte“-pénzből vásárolhattak csekkeket, úgy ezután áz idegen- forgalmi csekkek 65% -át bármely külföldi hitelező zárolt követelésé­ből, további 25%-ot pedig a „Mar­tins“ pénzekből kell igénybe ven­ni, míg a fennmaradó 10% effektiv valutában fizetendő le, mely utób­bi kikötés valutaáilományunk erő­teljes gyarapodását reméiteti. Amikor a Nemzeti Bank ezzel az intézkedésével az idegenforgalom fejlesztését megkönnyíti, ugyanak­kor az eddigieknél erőteljesebb propaganda megindítása parancsoló szükségesség. Az északi államoktól nem remél­hetünk nagyobb vendégjárást. Be­tegeik nagyobbrészt a nekik köze­lebb fekvő francia és német fürdő­ket keresik fel. Különben sem sa­játságuk a „globe-trotterség“ 1 Nyugatról a turisták zömét az angolok, németek, hollandusok és részben a franciák és belgák alkot­ják. Ezekhez járulnak még újab­ban az olaszok ‘és az amerikaiak. Ez utóbbiak számát azonban a ná­luk már két év óta dúló gazdasági depresszió alaposan megcsappantot- ta. így önként adódik a Kelet felé való orientálódás, melyhez, mint nyugaiti kulturközpont mi állunk legközelebb. De nemcsak, mint kul- túrközpont, hanem, mint legelső- rendű gyógy tényező is. Ennek mind szélesebb körben való ismertetése - a siker érdekében — elengedhe­tetlen kötelessége minden tényező­nek, amely az idegenforgalmat szolgálja. A keleti vendégek ellátása meg­követelik a rituális konyha beren­dezését, amire a prospektusokban nyomatékosan fel kell hívni a keleti turisták figyelmét; továbbá a ven­déglátó iparnak gondoskodnia kell oly személyzetről, mely beszél a turisták anyanyelvén. Valljuk be, őszintén — eddig az idegenforgalmi tényezők a keleti forgalmat, mint bagatel-ügyet ke­zelték. Mindent a Nyugattól vártak, reméltek, csakhogy ez a reményke­dés nem vált be. Kell, hogy változ­tassunk a soron és indítsák meg a hozzáértő tényezők a keleti propa- gandát. Tárjuk fel szemléltetően ismer­tetve héviz-íkincseinket, azok gyógy- -jmmslatait. -T-stnrertessSktörténelmi múltúnkat -— és akkor biztosan szá­míthatunk a teattvérnépek megmoz­dulásánál és megindul a Kelet Ma­gyarország felé. Steinberg Albert n házadómentesség fontos kérdésének ankétjén érdekes nyilatkozatok hangzottak el, ame­lyeket a kiválóan szerkesztett „Épí­tőmesterek Lapja — A Munkaadó" című szaklap közölt. Ezekből is­mertetjük Varga László városrende­ző felfogását, aki a Vízivárosnak követel adókedvezményt, de kije­lenti, hogy a hídfők ma még nem időszerűek. Ott, ahol a környező területek még magánkézben van­nak, csak megnehezítené a kisajátí­tást az adómentesség. Érdekes Neu- schloss-Knüsli Kornél dr., a Terve­ző Magánépítézek Országos Szövet­sége elnökének nyilatkozata, aki a mostani 30 éves adómentességről egy sokkal kisebb pl. 15 éves idő­tartamú adómentességre való átté­rést egyenesen veszedelmesnek tart. A legnagyobb adókedvezmény meg­adását kívánja Óbudának, mert fő­városunknak III. kerületi része az, amelyik a budai hegyektől övezve, a legszebb jövő előtt áll, ha csak továbbra is el nem fojtják fejlődé­sének lehetőségét. Amint tudjuk, a Stadiont is Óbudára tervezik, ez is hatalmas lendületet fog adni e vá­rosrész fejlődésének. Botrányosnak nevezi fővárosunk egyik legszebb kőrútjának, a Margit körút és kör­nyékének rendezetlenségét. Föld­szintes, ócska viskók övezik ma is ezt a legszebb kőrútunkat. Ennek rendezése és kiépítése a legsürgő­sebb feladatok közé tartozik, amit a házadómentesség segíthet elő, sodik eredményes mélyfúrás működését I és megadta a szükséges utasításokat. A „Debreceni Újság“ lelkes munkatársa a következőket írja: Egv magyar tudós „Az írótoll most tisztelgésre len­dül egy férfi előtt, akit annyiszor sebeztek meg tollal azok, akik lel­kiismeretlenül kezelik ezt a kétélű fegyvert. Debrecen város köszönti falai között a nagy magyar tudóst, Pávai Vajnia Ferencet, akinek leg­újabb kincsét köszönheti az Alföld metropolisa. Pávai Vájná Ferenc azért érkezett most ide, hogy meg­tekintse a második mélyfúrást, ezt a gőzölgő, dübörgő, letagadhatat­lan, cáfolhatatlan eredményt. Az ő eredményét. A felszökkenő vizár zuhogása talán elfeledteti vele, hogy nem is olyan régem egy más vala­mi zuhogott feléje. Irigy szobatu­dósok vádaskodása, politikától el­vakult zsurnaliszták cikke, viccla­pok ostoba gúny áradata. Jött az, amit nem kerülhet el ezen a szo­morú földön egyetlen tudós elme sem : megnemértés, mellőzés, félre- állítás. Ám a szoboszlói, karcagi, debre ceni föld mélyéből zuhog a víz, be­tegek százezre gyógyul, sápadt ma­gyar gyermek mosolyog az új stran­dok napján. Sötét faluban, világta­lan tanyaházban szikrázik a föld­gázból termelt villany és minden eldobott mankó, 'minden mosolygó gyermekszem, minden új kigyuló lámpa azt hirdeti : Pávai Vájnának és csak neki volt igaza. Mert egyet­len csepp víz, egyetlen köbcenti gáz ezerszer több, mint ötszázezer vá­daskodó cikk, több mint az irigy sarlatánok hamis (tudománya. Debrecen város j magyar népe soha nem múló hálával!, sohiaj nem lankadó szeretettel köszönti városá­ban Pávai Vájná Ferencet és ez a szeretet, hála úgy hisszük, gyógyír lesz arra a sebre, amelyet méltatla­nul, méltatlanoktól kapott.“ Túltengenék, a polgári iskolák az elemi iskolák hátrányára; különösen Budán, ahol igen sok elemi iskolába polgári is­kolát zsúfoltak, sőt az egyik igen nagy- múltú, hatvan éves óbudai elemi iskolát: a Kórház utcait készülnek végleg kitele­píteni, hogy polgári iskolát helyezzenek el az épületben. A szülők nagy aggoda­lommal látják ezt az irányzatot, — írja egyik olvasónk — ami teljesen elhibázott gazdasági szempontból is, mert a polgári iskolák terjeszkedésének az a főoku, hogy a környékbeli, főképen sváb falvak gyermekei árasztják el a polgári iskolá­kat. Érdemes ebből a szempontból megfi­gyelni a délben közlekedő helyiérdekű vasutakat, amelyek külön diák ko­csikat járatnak. Ezek a fálvak a fővá­ros iskoláinak fenntartásához semmivel sem járulnak hozzá s így csak fölösleges zavart csinálnak az iskolák elhelyezésé­ben. ■ —| Jelentjük mi is lapunk más helyén, hogy Debrecen városa meghívta Pávui Vájná Ferenc főbányatanacsos, fogeolo- gust, hogy tűzze ki a harmadik mélyfúrás helyét, ami lehetővé tenné, hogy Debre­cen városa megszabaduljon' a szénbeszer­zés óriási terhétől, ha ott újabb gázt és forróvizet talál és levegője is megtisztul a füsttől és koromtól, — mint ahogy meg­Közismert dolog, hogy a Székes- fővárosnak az egyetemes nemzeti érdekekre káros ama határozatát, amellyel a Nemzeti Stadiont a ráko- si homoktengerbe aikarta helyezni, 1928-ban az „Óbudai Hegyvidéki Szövetség“ megfelebbezte és rámu­tatott már annak idején illetékes helyeken arra, hogy különösen kör­nyezeti, éghajlati, közegészségügyi, valamint vízügyi és a külföldet érintő közlekedési szempontok miatt is, a Stadion legcélszerűbben az Óbuda északi részén elterülő síkon volna megépíthető. A szövetség ez . a kérdést azóta is napirenden tar­totta és figyelmét kiterjesztette - fentebb vázolt álláspontjához hí­ven — úgy a dr. Bierbauer Virgil- féle aranyhegyi (megoldási lehető • ségre, mint pedig a Piros Béla-íéíe Bécsi út melletti tervre, amely utób­bi a III. kér. Bécsi út mellett elte­rülő s a Nagybátony-Ujlaki Egye­sült Iparművek által emberöltők óta kinnáyászott területen kívánj» létesíteni a megoldást. Minthogy Piros Béla terve úgy a hegyvidék szabályozását, mint1 pe­dig a lakott belterületen szabályta­lanul működő téglagyáraknak, m szövetség által évek óta szakadat­lanéi szorgalmazott kitelepítését is érinti, de meg városszabályozási kihatásaiban ez a terv jelentős lö­kést adhat az Óbuda—Hungária úti Honalapító Árpád-híd megépí­tése ügyének is, ami megint a Szt. Margitsziget jövedelmezőségét al­kalmas fokozni, iái Szilágyi Károly elnöklete alatt működő Szövetség Piros Béla előadása alapján beható tanulmányozás tárgyává tette a Stadionnak ezt a tervét ési úgy ha­tározott, hogy az előadás, valamint az ezt követő vita során felmerült szempontokat úgy a kerület egyete­mének kép viseltet ében működő Sta­dion-bizottságnak, mint pedig az illetékes köröknek figyelmébe fog­ja (ajánlanál. Az előadás főbb tételei a követ­kezők : Olimpiai versenyek rendezése hazánkra, a remélhető 1942 évin kí­vül legalább másfél emberöltő után fog majd újra bízatni, tehát egy állandó jellegű megoldásnak erre mindenesetre figyelemmel kell len­nie. Az előadó építész terve azért fordult efelé a több mint 27 holdas terület felé, mert a nézőkzönség lát- haátsi viszonyait legjobban szolgáló amphitheátrumszerű megoldás egye­dül itt érhető el jelentősebb mun­katöbblet nélkül, miután a tégla­gyárak több évtizedes munkája ké­szen szolgáltatja a legnagyszerűbb amphitheátrumszerű építési lehető­séget, ami Budapesten sehol másutt ily tökéletesen meg nem valósítható s amely megoldás lehetősége a ma­gyar nemzeti Stadiont nemcsak a legszebb, de egyben a nézőközönség szempontjából a legcélszerűbb sta­dionná alkalmas tenni és amely le­hetőség már eleve kizárja azoknak a betonoszlopoknak a sivár tömegét, amely a legtöbb sport-stadiont épí­tészeti szempontból egyenesen de- primálóvá teszi. A Dunán lefolytatandó vízi sportszámokon kívül, a többi pá­lyát mind megoldja Piros Béla ter­ve, kivéve a vitorlázó repülés szá­mait, amelyeket amúgy sem tart helyesnek egy nagytömegű közön­ség közepette lebonyolítani, annak nyilvánvaló veszélyessége miatt, i‘ Tervező 'a könnyen feltárható trias-vizen 'kívül, meleg forrásvizet ‘ is könnyen elérhetőnek jelez és ég­hajlati szempontból különösen arra hívja fel a figyelmet, hogy a Sta­dion nyugati oldalán elvonuló eny­he magasságú hegyek nemcsak a viharokat felfogni alkalmasak, ha­nem a nézőközönség számára még a kora nyári órákban is kellemes árnyékot' nyújtanak. A Stadionnal szemben fekvő és szomszédos terü­letek, mint pl. az évek hosszú so­rán keresztül tervezett Schmidt Miksa-féle Attila park és, a Stadioi; felett húzódó városi fenyves >nem- csak a jó levegőt nyújtani hivatot­tak, hanem egyben az u. n. olimpiai falu, szállodák, stb. megépítésére is alkalmasak. Közlekedés szempontjából elő­nye ennek a megoldásnak szerinte az, hogy sokkal közelebb fekszik az aranyhegyi területnél, az állandóan trenírozó sportemberek közúti vas­úttal, átszálló jeggyel, sőt kis-sza- kasszal is elérhetik anélkül, hogy akár a Máv-ot, akár a Hév-et igény­be kellene venni, amit azért is fon­tosnak tart, mert amíg pl. az olim- piász rendezésénél ezek a szempon­tok eltörpülnek, a közönség felfo­kozott érdeklődése folytán, addig az u. n. mindennapi sportéletben, de még nagyobb matchöknél is már jelentős szerepet játszanak. Előadó különben a közlekedési technika fejlődésére való figyelemmel a nem­zetközi forgalom lebonyolítására már megépített Bécsi utat és a ha­sonlóan aránylag kis költséggel szé­lesebbre építhető hemetehegyi utat alkalmasnak ítéli az egyéb közieké­fi „Nemzeti .Stadion” tervei ^ az „Óbudai Hegyvidéki,Szivelséi“** ~ _______Piros Béla elgondolása — Mag yar &tok. — magyar sors! Elég leteli a magyar tudósoknak — tisztulna Budapest is, ha követne Ueöre- cen lelkes, magyar példáját. Pávai Vájná Ferenc dr. nevét nemcsak eredményes magyar fúrásai, hanem tudományos írásai révén is világszerte ismerik és becsülik. Azért külön emeljük ki az ódaszerű üd­vözlést, amelyet a „Debreceni Újság" i abból az alkalomból közölt, hogy Pávai Vájná megtekintette és ellenőrizte a má-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom