Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-31 / 1155. szám

J934; január 31. Bntlat Hajrtö dőügy alapjait és ők fejlesztik majd világfürdóvé Budát, mert itt testvéri szeretettel fogadják őket. Jó példával jár elől maga Arszlán emir1 is, aki másodszor használja már a Lukácsfiirdőben a gyógyku- rát. Beszédét azzal fejezte be Heny- nyey, hogy a társaság nevében föl­ajánlotta az emirnek, mint elsőnek a külföldi tiszteletbeli tagságot, és fölállással, háromszoros éljennel üdvözölte ezt az egybegyült társa­ság. A megjelent magyar mohamedá­nok nevében Mechmedagics Iszmail müezzin magyar szóval köszöntöt­te a fejedelmi emirt, amit lovag Umlauf Siegfried fordított le fran­cia nyelvre, — Nemes J. György dr. volt fürdőorvos pedig a fürdő­orvosok nevében üdvözölte az emirt. Nagy figyelemmel hallgatták ezután Arszlán emir válaszát, aki azzal kezdte, hogy nem először van Budapesten, hanem már kilencszer járt itt. Szereti Budapestet és a reá­lis magyar népet. Az arabok egyál­talában nagy véleménnyel vannak a magyarok felől, mert Attila ki­rály utódainak tudja őket és ősi kultúrájuk révén, Európa egyik rendkívül civilizált népe. Nemcsak Budapest szépségei vonzották, ha­nem á magyarokkal közös keleti eredet, amely ma kapocs Kelet és Nyugat között, s ha volt is hábo­rúságuk a keleti népekkel, ez ma már a multté, és ma csak a szim­pátia él. Az orosz-török háború ide­jén a török nép mellett lángolt fel a magyar nép szimpátiája és a ma­gyarok az egvedüliek Európában. akik a mohamedán kulturemléke- ket megőrizték. A történettíidos elgondolásával említette, hogy Ma­gyarországon három mohamedán invázió volt, mégpedig az első az Árpádok idején, amikor az izmaeli­ták árasztották el az országot, - másodszor a török hódítás ideje és a harmadik invázió most történik, amikor a török hódoltság idejéből fennmaradt és megőrzött „Gül Ba­ba“ sírja körül alakul ki a magyar állampolgárok új mohamedán vál­láslcözsége. A mohamedánok sehol- sem részesülnek oly nagy szeretet­len. mint éppen Magyarországon. Öt is ez a szeretet vonzotta ide és az a tudat, hogy a hatszázmillió keresztény és négyszázmillió moha­medán egy Istent valló vallások. Ennek a négyszázmilliónak a nevé­ben köszönti a magyarokat. A ma­gyar fürdőket a törökök fejlesztet­ték. ahogy azt a liirdők ma is mu­tatják és kívánja, hogy ezek világ­hírre emeljék Budát. Köszönettel vette, hogy őt a Hollós Mátyás Tár­saság. mint első külföldi tisztelet­beli tagot soraiba választotta, ami még melegebben kapcsolja őt Bu­dához és jobb jövőt kívánva a ma­gyaroknak, azzal fejezte be beszé­dét. hogy éltette Magyarországot. Hosszasan és állva ünnepelte a Kelet ez ősi uralkodócsalád kiváló tagját az összegyűlt társaság, aiki azután meghatottan hallgatta végig Galáhthmj Glock Tivadar tábor­nok előadását az ezer éves turk I kapcsolatokról, amit a fennmaradt I helynevek bizonyítanak a legjob­ban. Az érdekes előadás után Med- riczky Andor dr. ünnepelte az amirt, mint a keleti kultúra hordo­zóját, amit Arszlán emir külön kö­szöni meg. újból is hálásan emlé­kezvén meg a Hollós Mátyás Tár­saság ama tényéről, hogy őt tiszte­letbeli tagjai sorába beválasztotta. A nagyszabású ünnep Viraág i Béla a lel nők-háznagy zárószavaival . végződött, amelyben azt kívánta, , hogy ez az est váljék a magyar j mohamedán vallásközség hasznára és szolgálja azokat a terveket és cé- I lókat, amelyek egyúttal Buda ér.de- ' keit is szolgálják. /i budai várhegy veszedelme Anyaga málló, porló márga, pontosan t olyan, mint a prágai Hiadsiné, amelynek | egyik oldala néhány hónappal ezelőtt ki­szakadt és vár. közepén levő Szent Vitus- templom tornya megdőlt. A tudományos kutatások során arra a megállapításra jutottak Prágában, hogy a márgadomb nem bírta el az utolsó építkezések terheit és ez volt az oka annak, hogy a bástya­oldalon a föld kiszakadt. Nálunk — mondja Bevillaque-Borsódy Béla — már az 1830-as években támasztó falakkal erősítették meg a budai vár falait. Azóta azonban rengeteg nagy épít­kezés történt és addig a magyar hatósá­gok még nem foglalkoztak az oldalnyo­más kérdésével. A Mátyás-templom előtt 1903-ben beomlott az utca. 1912-ben pedig megismétlődött ugyanott ez a prágaival azonos okokból történt beomlás. 1927-ben a belügyminisztérium előtt szakadt be az Országház-utea útteste. 1928-ban pedif a Halászbástyától északra ötven méternyi hosszúságban omlott be a föld. A várbeli hazak és a hegyoldalon emelt épületek alatt több esetben találtak barlangszeríi mélyedéseket, amelyek látszólag föld­bizonnvára az lesz az oka, hogy e ithlu- kárnál egyben .,A magyar köz- és nép* nyel v- és a magyar lélek enciklopédiája'* című művem iránt való előzetes érdeklő­dést és figyelmet felhívó és keltő, ajánló, kelteti) — a mai. magyarsággal talán rek lám, propaganda — céljaira írtam s e mel­lett támogatást is kérő alkalmid is szám­tani. Látom ugyanis egyrészt, hogy erre- az .általam feldolgozott anyag egybeállí­tásánál szükségem lesz; másrészt pedig mert lelkiismeretemben megvagyok győ­ződve arról, hogy az ezideig . teljesei egyedül végzett munkáin hézagpótló, az., komoly, hazafias célt szolgál, s ezért — szerény véleményem szerint — talán meg , is érdemli a támogatást.. Ez alapjáp bá-. tor ködöm az e munkám részére már ré­gebben irt ajánló, rímsoraim végén azt mondani, hogy ..Minden magyar bibliája. Tegyétek az asztalára!"...“ Azután felkérte Pásztélyi Vilmost, ghoy helyette olvassa fel értekezését.'- mert hülés révén meggyöngült hangjával nem vélte alkalmasnak, hogy személyesen olvassa fel azt. Nagy figyelemmel hallgatták ezt az érdeklődők és lelkes, meleg ovációban ré- sesítették Melczner Jenőt. alatti folyosókba torkoltak. A legenda és a pesti romantika alagutaknak képzelte ezeket- a földtani alakulatokat és olyan mesék is jártak, amelyek közül a szeré­nyebbek csak a Tabánba, a merészebbek Budafokra és az elszántabbak egyenesen Erdélyig vitték az állítólagos földalatti folyosót. Ezek a barlangszerű üregek - mint már azóta minden kétséget kizáróan megállapították — úgynevezett vízmosás­járatok, amelyek még azokból az idők­ből származik, amikor az Alföldet ten­ger borította, amelyben a Vár márgás mészdombja nyilván kisebb zátony volt. A mai Werbőczi-utcában, amely azelőtt a budai Ghetto volt, van a legtöbb ilyen mész üreg, amelyet a kereskedők raktár­nak, pincének használtak. A feltárás si­kere nagyrészt vitéz Aggházy Kamii ezredes, a hadtörténelmi Múzeum igaz­gatójának az érdeme, akinek összegyűj­tött adatai, szolgáltatták az anyagot! az üregek megállapításához. Ez természete­séi) csak a jobban alátámasztja azt a kí­vánságot, hogy a budai Várhegyet gyor­san és idejében meg kell menteni a prá­gaihoz hasonló meglepetéstől. Melczner Jenő ünneplése a „Pénteki Borgazda Társaság“ előző bor­gazda estjén váratlanul érte a magyar nyelv és szókincs érdemes búvárát és ku­tatóját, -aki egy életet szentelt ennek a munkának és olyan eredményt ért el. a minőt előzőleg senki sem tételezett fel. Egy évtizede gyűjti a magyar szókin­cset és az eredményt bizonyítják azok a szédületes számok, amiket felsorol, mint pontos statisztikai adatokat munkája eredményeként. — ahogy azt e lapszám mellékleten közölt tárcánkban közöljük. Melczner Jenő. mintegy bevezetésül ezeket mondotta: ____ Ha értekezésem netalán kevesebb érd ekességre tarthatna számot. Frontharcosok a Svábhegyen. A Front­harcos Szövetség hegyvidéki csoportja jan. 22-énveste rendezte első összejövete­lét a svábhegyi Páll-féle vendéglőben. Az estén, amelyen közel 200-an vettek részi, vitéz Horkv kerületi’ csoportvezető mon­dott magasszárnvalású megnyitó beszé­det, amely után vitéz Zsiray tanár, Bevi- laqua-Borsodi Béla, Bódy Flórián, Csapó Ferenc dr. és■ Vészi Mátyás dr. szólaltok fel. A kitűnően sikerült estét Rá ez László rendezte. Gyász. Deák Éber - Lajos, a plein-aij néven ismeretes, azóta általánossá , lett iránynak volt nálunk egyik első gya-> korlója és- előkészítője a későbbi nagy­bányai iskola nála hatérozottabb- és pro- grammszerűbb törekvéseinek., Vonzo egyénisége általános kedvelité,és. népsze­rűvé tette, művésztársai, körében. Mér. 1887-ben tanára »lett a női festőiskolának, majd a Képzőművészeti- Főiskola tanács lett. 1923-ban nyugalomba .vonult.) Néhány . nappal ezelőtt szállították .be a Vörös-Ke reszt kórházba,. mert szívizmai felmond­ták a szolgálatot. Nyolcvannégy éves ko­rában hunyt -el. Kispuska-verseny. A „Budahegyvidék) PnJjrári' 0 Äi'A«, O.----1., V £.\ irt án biz. tag elnöklése alatt február hó 4.-én. vasárnap évadnyitó nyilt egyéni kispuska-versenyt rendez, melyre az or­szág minden lövészét (PLE, MOVE, Hon­védség, Rendőrség, Levente, stb.) bajtár­si szeretettel meghívja. A verseny helye: az egyesület lőtere, 1. Zugligeti út 16. sz. Nevezési díj: 1.20 Pj, sanozat ismétlési díj 0.50 P. Névezés a helyszínen. Díjazás: bronzérem, ezüstözött és aranyozott ér­mek. — Hölgyek részére külön verseny. A lőcsarnok fedett és fűtött. A versenyt rossz és hideg idő esetén is megtartják­I magyar szú Magyarországon. — Érdekes nyelvtanulmány Irta is ■ „Pénteki Borgazdotársaság" estién lelolvasta: MELCZNER lEllO Árpád honfoglaló, annak nemzetségei és népe magyarul ■ beszélt és pedig azt a régi nyelvet, - amely a finn-ugor nép ma­gyar-ugor ágának' nyelvéből eredően, de főként a bolgár-török nyelvből átvett jö­vevény szavakkal gyarapodott. A latin nyelv nálunk a kereszténnyé lett' Szent István királyunk' uralkodása alatt hazánkba beözönlött latin oktato papság tanítása alapján kezdett elterjed ni? meghonosodni és nagyhamar előkelő­ink! érintkezési nyelvéivé is válni. Az is maradt hosszú századokon át. Sőt még régi nagyasszonyaink nagy része is meg­tanulta' a latint s feledte a magyart, nem akarván-ura előtt műveletlennek látszani. E kiváltságos osztály lassan el is feledte ősi'anyanyélvét, amelyet csak a jobbágy­nép, a' nők- s a kurtanemesek tartottak fenn mind gyöngébb ősi mivoltában az utódők számára. Az országgyűlés, a ki­rályi és a kétszemélyes tábla hivatalos nyelve is a latin' volt. Ném volt tehát csoda, hogy ilyen előz­mények' után a magyar nyelv, az annak kittekéit ‘ nem ismerők előtt szegénynek tuní fel és azért még szégyenlették is an­nak használatát. Nbgyon sokat köszönhetünk annak, hogy a XV. század vége felé a kolostori irodalomban megkezdődött a magyar nyétV alkalmazása. A XVIII. században kezdődött meg az elnéinetésítés folyamata. A fővárosban németül beszélt' még a magyar is. II. Jó­zsef a. német nyelvet teszi meg 1784-ben államnyelvé. E rendeletnek az úrinők voltak elsősorban csatlósai. A magyarul beszélőt a szerencsétlenek lenézték, kö­rükből kirekesztették. Főrendeink java része elfeledte a magyar nyelvből azt is, amit még tudott. — A Bach-korszak ele­jén tartott népszámláláskor 1851-ben Pest­nek 106.000 lakosából csak 32.000. Bu­dának 50.000 lakosából pedig csak hét és félezer \ olt magyar. — Csakis II. Jó­zsef ' halála után indult meg a magyaro­sírás iránti mozgalom, amelyet akkor sem a főnemesség, hanem a magyar színészek, néhány tudós, író, a testőrség és a ma­gyar katonák kezdeményeztek. Érdekes, vagy helyesen inkább szomo­rú. hogy még a magyar országgyűlés is rsosznéven vette Festetich Györgytől azt. hogy a magyar vezényszót követelte. 1791-ben az egyetem és a gimnáziumok kezdték meg a magyarosítás mozgalmát. A. pesti városi tanács jegyzőkönyveit az 1796. január 7. ülésen szerkesztettek elő­ször magyarul. A királyi kúria 1831-ben hozta meg első magyarnyelvű ítéletét Ekkor kiáltotta először az ég négy tá­ja felé a pesti toronyőr. hogy „Dicsértes­sék!“ 1844-ben tette hivatalos nyelvvé az országgyűlés a magyar nyelvet, attól fogva levelezett a pesti tanáccsal magya­rul a kir. kamara és a helyartótanács. NYELVFEJLESZTÉS. A világművelődós előretörése tízezrei­vel termelte az új fogalmakat, amelyek elnevezései vagy latin, vagy más idegen élőnyelven kerültek hozzánk. Elsősorban tehát az idegen kifejezéseknek magyar szavakkal való helyettesítése tette kívána­tossá a múlt század utolsó harmadában kezdődő nyelvújítást. — Bugát Pál 40.000 — nagyrészben nem szerencsés — új ma­gyar szóval kívánta természettudományi és orvosi nyelvünket gyarapítani. Itt — közbevetve — egy régi tréfát ismertetek, amely az elhanyagolt magyar nyelv ér­dekében dolgozó magyar Tudós Társa­ságnak egyik ülésén hangzott el. Bugát Pál természettudósunk a hosz- szabb kifejezések rövidítését is javasolta és ajánlotta — a sok között — a dió zöld héjának elnevezésére a dióing, vagy még rövidebb ding szót. — Erre feláll Széchenyi István és komoly arccal kéri a gyülekezettől, hogy ne fogadják el a javaslatot mert ily eljárás mellett, hogy neveznék el majd a fiú-inget? Még az 1932. évben kezdődött az az új nyelvtisztító folyamat, amely a nyelvük­be betolakodott idegenszerűség kiküszö­bölését tűzte ki egyik céljául. A Tudományos Akadémiánkon 1932. decemberében elmondott egyik beszéd szerint a fölösleges idegenszavak tömege mintegy 6000-re rúg, szerintem 10 ezernél is többre. Mindezek azonban nem igen érintik a magyar népnyelv máig is isme­retlen. eldugott roppant kincseinek térhá­zát, amelyre nézve vannak ugyan ismer­tető gyűjteményeink, de azok meglehető­sen hézagosak. Mindezek pótlására készül már mintegy 32 év óta az u. n. Nagy Ma­gyar Szótár, amelyre az alábbiakban még kitérek. ■ A magyar nyelv, amint már említet­tem. keleti nyelv, gazdag, egyrészt virá­gos. képletes, hasonlatokkal bővelkedő, másrész szemléltető, kidomborító, talá­lóan kifejező, rövid, tökéletes és gyúrható (plasztikus). Szebb, tökéletesebb nyelve nincsen egy nemzetnek sem, szótöbbsége a leggazdagabb nyelvek közé sorozza. Azonos és hasonló értelmű rokon szótö­megei csodásak, szinte egyedülállók. De lám! a tiszta népnyelv gyöngyeinek tíz­ezreit a városi ember zöme még nem is­meri. sőt ma is ott állunk, hogy a nép­nyelv tisztaságát is kezdi már a városokat járt népelem: a cselédség, katonaság - megfertőzni. Csak az idegen nyelvekből egybeková­csolt angol nyelv vetekedik szókincsével, amelynek 1928. tavaszán közzéadott „Nagy Szótára“ (Oxford English Dictionary) 12 vaskos kötetben mintegy négyszáztizen- kilenc ezer szót és rengeteg idézetet fog­lal magában. Több száz egyén hetven éven át dolgozott rajta és egybeállítása 300 ezer font-sterlingbe került. De ne ijedjünk meg, mert ennek nagyobbrészt Anglia földrajzi elnevezései a helység­névtár, a természetrajz s egyéb tudo­mányágak birodalmai alkotják; míg a rendes népi érintkezés nyelvének kifeje­zői a magyar népszókincs halmaiét meg nem haladják. Idézeteinek jórésze pedig nem éri meg az idéztetést. nem- látjuk a fától az erdőt. Hatalmas anyagot tár elénk a franciák nagy szótára. A francia irodalmi nyelv teljes.— Littré szótára — 80 ezer fogal­mat ismertet. Mistralnak, a provanszi köl­tőkirálynak műve: „a provanszál nyelv nagy szótára" is hatalmas népkincset gyűjtött össze (1878—1888.) és Mistral a költőkirály ezt, az ő szőkébb hazája szókincsének egybeállítását élete legna­gyobb alkotásának vallotta. A Muret-Sanders angol-német szótár közel 300 ezer szót sorol fel, míg a Chiotti tanár olasz-francia szótára több mint 13 ezer oldalas. Nálunk az első nagy magyar szótárt Eogarassy János és Czuczar Gergely együtt szerkesztették. — A régi magyar nyelv szótárán már az 1873. év óta dol­gozik a Tudom. Akadémiának egy bizott­sága. Szarvas Gábor 1885-ben úgy nyi­latkozott felőle, hogy azt „néhány év alatt" befejezik. Ma hatvan év múltával sincsen készen. Az 1900-as évek óta ké­szül a máig (1930.) mintegy hárommillió cédulányi egybegyűjtött anyagból álló, ..Magyar Nyelv Nagy Szótára,“ című munka, amelyben azonban talán csak unokáink fognak gyönyörködhetni. Az 1922. évig 479 magyar szótár látott nap­világot. Szerénvmagam főként a ma is beszélt népnyelv szóanyagának feldolgozását tűztem ki célomul, amellett azonban az értékes régi szavakra is figyelemmel va gyök. Egymagám dolgozom, s ennek da­cára hiszem, j hogy végezni fogok vele. Nem pazarlóm időmet a rengeteg forrás­adat felsorolásával sem, aminek a való­ságban csak egy-két búvár veheti hasz­nát. Vagy kit érdekel pl. az, hogy ezt vagv azt a szót Kis Katica iskolásleány közölte a gyűjtővel. (Száz és száz helyütt olvastam.) A MAGYAR NYELV DICSÉRETE A német Seender 1787-ben azt mond­ta. hogy pár század múlva nyomát sem fogjuk találni a csupa idegenek közé ékelt magyar nyelvnek. Zrínyi Miklós pedig azt írta a Zrinyiásznak előszavá­ban, hogy a magyar nyelv szegény. Hála Istennek; mind a ketten tévedték. Hogy többi íróink rajongtak nyelvünk szépsé­géért, az természetes. Ábrányi Emil - az alábbi versekben jellemzi a magyar nyelvet: ..... Bír-e más nyelv úgy epedni, Annyi bájjal, annyi kéjjel ? Olvadóbb, mint lant zenéje, Holdvilágos, langyos éjjel." .........Hát a csapongó, Gyo rsszavú tréfák Játszi szökését v Festi-e más nyelv Oly remekül.” .........Magasztos gyásznak bánatszülte han gja Úgy zendül benne, mint egyház harangja.” Avagy szólhat-e szebben a mennyei énekkar, a cherubok dala. az angyalok kórusa. Petőfinknek népdallá vált ver­seinél ? De nézzük a külföldet I Az e cím elején említett Seender — a magyar nyelvről beszélgetvén — 1790-ben egy kissé elővigyázatosan, mintha általános­ságban beszélne, de már így nyilatkozott, hogy : „Van e népnek kedvesebb valami­je, mint, nyelve ? Benne él egész gondo­latvilága. múltja, története, hite. élet: alapja, egész szíve, lelke." Mezzofantj, aki magyarul is megtanult, sőt magyar verseket is írt, „meglátta a magyar nyelv végtelen, soha meg. nem szakadó útját”, s az olasz és görög nyelv után, minden más nyelv előtt, leginkább dallamosnak és verselés szempontjából leginkább fej: lődésre képesnek a magyar, nyelvet tar­totta. Nagy elismeréssel nyilatkozik nyelvünkről az Osztrák Nagy Lexikon (te a Blockbaus Lexikona is. Utóbbi szerint „a magán, és mássalhangzók szép ará­nya, a hangok finom árnyalása, minden szótagnak egyenletes és tökéletes képzé­se és a magánhangzó illeszkedés harmó­niája pompássá és férfiassá teszik ezt a nyelvet". A mohamedán világ képviseltjét Arszlán emirt ünnepelte a „Hollós Mátyás Társaság“ — Világfogalom már a magyar mohamedán vailásközség. — A magyar mohamedán állam- i polgárok*“vallási ügye a legutóbbi négy év' alatt világfogalojnmá vált, annak a rokonszenvnek az alapján, umellyel a - magyar > társadalom fo­gadtál ezt^-az1 ügyet, nem mint vallá­si kérdést; hanem, mint a magyar idegenforgalom és fürdőügy egyik legfőbb mozgató rugóját. Ma már nz régész mohamedán világ foglal­kozik ezzel a kérdéssel a maga szempontjából: mint vallási üggyel és" talán 'csak a válságos anyagi vi­lágviszonyok az okai, hogy ez a kérdés ma még nem érkezett el a végsőt megoldáshoz. Ez “hozta újból Budára a moha­medán világ egyik 'vezéremberét, ARSZLÁN emirt, aki '1500 esztendős arab dinasztiá­nak a sarja, az arabok - politikai képviselője Genfben, • ahol egyúttal a'"möhamédáii'érdekeknek is eLső képviséfő je.’ Nem először jár Buda­pesten. Már megteremtette itt az összeköttetéseit- és e hó 29.-én ven­dége-volt ebédre Bárczy István v. miniszter, ny. főpolgármesternek rózsadombi villájában, ahol Liber Endre polgármester helyettes is - vendég volt és alkalmuk nyilt ezt az idegehforgalmilag oly fontos kér­dést behatóan megbeszélni. Este a „Hollós Mátyás Társaság“ látta véndégül Arszlán emirt, az ő tiszteletére rendezett társasvacso­rán, ahova meghívta volt a társaság a „Gűb1 Bábéról,, elnevezet moha- inédán 'valláisközség előkelőbb tag­jait? A- társaság nevében Hennyey Vilmos dr. ny. államtitkár üdvözöl­te franeia nyelven az, emirt. akii immár' másodszor lát vendégül az írók’. művészek és tudósok budai társasága, hódolattal, tisztelettel és szeretettel, mert benne látja annak a nagy gondolatnak egyik leghatal­masabb pátrfogóját, amely a „Hol­lód Mátyás Társaság“-ból indult ki él" célja, hogy keleti testvéreinket melegebben kapcsoljuk Magyaror­szághoz. Az itt élt turáni turk test­végeink; egyáltalában a mohame- dáfiofc*- vetették meg a magyar für-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom