Budai Napló, 1934 (31. évfolyam, 1152-1182. szám)

1934-01-31 / 1155. szám

(954. január 5(. 4 FARSANG Lövész-táncestélyt rendez a „Buda Pol­gári Lövészegyesület saját székhazában február hó 1-én. kezdete fél 10 órakor. Semélyjegv 2.50. táncosjegy 1.50 P. Meg­jelenés szmoking vagy fekete ruhában. Díszelnök : Kozma Jenő dr. főlövész- mester, Morvay Zsigmond dr. ügyvezető főlövészmester, Bittner János, gróf Csák) Károly, vitéz Demeter Lénárd dr., Guth Ferenc dr., vitéz Hadnagy Domokos. Hainiss Győző, vitéz B. Jánkiy Kocsárd. Jelenek Antal, Neuschlossknüsli Kornél dr.. Molnár J. Viktor. Sipőcz Jenő dr., Lo­vag Sternád István, Studinka Béla dr. Tiszteletbeli elnökök: Cserny Károly, Érchegyi István, Kölbig Ferenc, h. László Elemér. Szilágyi Viktor dr. Bálenök: Durst Frigyes. Szilágyi Virgil társelnök. Jakab Albert alelnök, Buda Jenő háznagy, Andor János, Póka Kálmán, Monte-Petrii Tergo- vits Géza tiszteletbeli alelnökök. Varga László főtitkár, Bencze József főjegyző. Durst Richárd főpénztáros, Kubinyi Iván titkár. Géthy Ödön pénztáros, g. Fekete Géza cigány vajda. Schalleger Antal el­lenőr. Galambos Zsigmond jegyző. Bok- rossy Imre ellenőr, Seitl Kornél jegyző. I Az est sikerét biztosítja a 60 — háziasz- szony. Buda előkelő társadalmának tagjai és a 80 tagú bálbizottság.. Jótékonysági táncestélyt rendez a II. Kér. Érseki Kath. Reálgimnázium Diák- egyesülete a Budai Polgári Caszinó ösz- szés termeiben (I, Krisztina-térl.) feb­ruár 2.-án. Meghívó-igénylések a báliro­dában személyesen vagy telefonon a hi­vatalos órák alatt. Személy jegy 2.—, csa­ládjegy 5.— P. A szigorúan zártkörfi táncest élén az előkelő nagyvilág 50 tag­ja áll mint háziasszony. A rendezőség élén pedig Gáspár Pál dr. védnök, Tur- csányi Gyula egeysületi alelnök, Rieger László dr. egyesületi elnök, Lukács Jó­zsef dr. egyesületi főtitkár, Jacob György tiszteletbeli elnök, Andor János a Sycam- bria bál elnöke, ifj. Dax Albert a bu­dai Koponya bál elnöke, Monte-Petrii Tergovits Géza a Hunnia bál elnöke tisz­teletbeli alelnökök állanak. A szűkebb- körű ’ rendezőbizottság elnöke: Tichy György. Vérmes István alelnök. Pongrácz Zoltán ügyvezető elnök, Zaitsahek Imre alelnök. Csernussi Endre főpénztáros. Kohner Alfréd br. főtitkár, Korzenszkv László főjegyző, Oszetzky Tibor háznagy, Kertész Róbert dr. sajtóreferens, Ko- sinszkv Imre ellenőr, Gaál Ferenc pénz­táros, Steigler Ottó titkár. Vértessy Kor­nél jegyző és 40 tiszteletbeli főrendező Művészestét rendez a II. kér. Iparos­kor a „Budai Szeretetasztaltársasággal' karöltve február hó 4.-én, vasárnap este fél 9 órakor, tánccal egybekötve, egyben d.. u. 6 órakor nagy snapszli-versenyt is rendez az iparos kör helyiségében, II. Batthyány tér 4. — A művészest szerep­lői: Weidinger Ede szalonzenekara; Kid­dy Jenő szalonbűvész; Kelcsa Nándor he­gedűművész; Szőnyi Klárika tánc-jelene­te; Hengl Nusika zongora- és fütty-mű­vész; Unyi Balázs bűvész zacskójával és konferál: Krén Géza. — Belépődíj nincs. Tíatrtö I Az Óbudai Dalkoszorú, mint azt mái lapunlk jan. 19. számában jeleztük, jan. 27.-én tartotta meg a szokásos hangver­sennyel kapcsolt farsangi tncestélyét a J Korona-vigadó összes termeiben. A hang­versenyen a rendező Dalkoszorún kívül: a Magyar Citerakedvelők Egyesülete, a K. T. I. Egressy önképzőkör, a Szfőv. Gázművek Dalköre es a III. kér Törekvő Dalkör működtek közre. A termeket zsú­folásig megtöltő közönség gyönyörűség gél élvezte a művészi műsor szebbnél szebb számait, melyeket Elsner Béla, Re- | zik Béla. ifj. Toman Ferenc és Zöld Ká­roly karnagyok vezényeltek. Hangver- j seny után táncraperdült a fiatalság, hogy az Egressy önképzőkör kitűnő zc- ! nekara mellett résztvegyen a reggelig ( tartó vigasságban. A rendező gárda élén: Preisinger Károly, Toman Ferenc, Klein Leó és Schvartz Gyula állottak, akik a fiatalsággal karöltve buzgólkodtak az est sikerén. Közüzemi bált rendez a Keresztény­szocialista Községi Közüzemi Alkalma­zottak Országos Szövetsége a magánipa­ri munkanélküliek megsegítése céljából február hó 5.-án. szombaton este 9 órai kezdettel, a Keresztényszocialista IVilla- ■nosvasuti Alkalmazottka Országos Sző- | vétségé. Vili. Beniczky utca 5—5. sz. a. székháza összes helyiségeiben, amelynek élén négyszáztagú rendezőség áll. A fe- liilfizetéseket köszönettel fogadják « munkaneiKüli segélyalap javára. Tánc reggelig. Álarcos jelmezestélyt rendeznek Vogl Imre tanítványai február hó 10.-én, szom­baton este 9 órai kezdettel a Budai Vi­gadó összes helyiségeiben. Jelmez nem kötelező, de azért kéri Vogl-tata, hogy a résztvevő hölgyek és urak a legdiszkré­tebb jelmezben szíveskedjenek megjelen­ni. Jegyek előre válthatók február 9-ig Vogl Imre tánciskolájában. II. Medve u. ft. sz. I. em. Főrendező: Czobor István. Házi teaestélyt rendezett a nemzeti egység III. kér. táborának ifjúsága ja­nuár hó 30-án az Óbudai Korona Vigadó­ban sikerült műsorral és tombolával. Farsangi táncestélyt rendez a Budai Katholikus Légiényegyesülel február hó 3.-án, szombaton este 9 órai kezdettel (I. Fő utca 68. sz. alatti saját helyiségében. Belépődíj nincs. Ruhatár kötelező: sze- mélyenkint 1.— Pengő. Reggelig tánc. A Budai Sport Club január hó 28.-án, II.. Szász-Károly u. 5. sz. alatt sikerült műsoros táncestélyt rendezett. — Club napja minden pénteken 6 órától, amikor kártya, sakk, dominó, ping-pong és a könvtár is áll atagok rendelkezésére. Attila jubileuma és a turáni kapcsolatok Ezerötszáz esztendeje lesz, hogy At­tila, a világtörténelem legnagyobb világ- birodalmának ura. legkiválóbb hadvezére trónra lépett. Ez a birodalom, amely az újból és újból feltámadó ötezer esztendős hun-magyar világbirodalomnak volt utó­da, a frankok földjének közepétől Kína faláig terjedt. Attila jubileuma világ­ünnep volna tulajdonképen, ha a magyar nemzet azzá tudná tenni. Ezzel a kérdéssel foglalkozott e hó 28-án délelőtti ülésen a ..Magyar Nemzeti Irodalmi Társaság“ és az elnöklő Kornay István megnyitó beszédében utalt arra, hogy az összes irodalmi társulatoknak kellene összefogniok, hogy a nagy kö­zönyben ne vesszen el egészen a ma­gyarság e nagy ünnepe. Ezt az eszmét szolgálta Viraág Béla szerkesztő előadása is „Turáni kapcsola­tok“ címen, aki a magyar őskultúrát bi­zonyító adatok egész sorát vonultatta fel, bizonyítva az 5—6 ezer esztendős kul- In ralis fölényt. Az egybegyűlt társaság és a vendégek nagy érdeklődéssel hallgatták. G. D. Gyermekelőadást rendezett Horth y Miklósné őfőméltósága nyomorenyhitő- akciója javára dr. Lázár Andorné nagy­asszony. aki nemes jó szivéről ismere­tes — saját budai lakásán. Az előadási kétszer megismételték és előkelő közön­ség nézte végig. A Lázár Andorné össze­állított táncokat és koreográfiát j. Yiraáe inmuniü Tje. Tr Két mesejáték: ­Magyar bethlehemes játék és — Piroska és a farkas szereplői voltak: Lázár Li­liké. Gyuri és Dönci, Lázár Feri, tasnádi Nagy Zsuzsa. Karafiáth Ilus, Hazai Juci, br. Brettfeld Adrienne, Horváth Laci, Barla-Szabó Péter. A prológot Kercivay Csöpi mondta és Péterfi Mária énekelt édesanyjától, Basilidesz Máriától örökölt finom énektudással. — Viraág Ilus költe­mény-interpretálása zárta be az előadást. A „Szent István Asztaltársaság“ meg­alakulásáról kapjuk az alábbi hírt: — Az évek óta összejövő társaság végleg | megalakult jan. hó 19.-én este és ezen az I alnguló közgyűlésen a szervező bizottság javaslatára az egyes tisztségekre a kö­vetkezőket választották meg egyhangú ■ lag : Elnök : Szilágyi Károly: alelnök : Schöpflin Aladár: pénztáros: Nyárády József: helyettes pénztáros: MornvcsiV __________j______ellenrőíök: Sch midt Ferenc és Benedek Frigyes; vá­lasztmányi tagok; Csernyák Ernő, Brand Eta, Benedek Frigyesné, Matulay Margit. Virág Magdolna, vitéz Bállá Albert és Odor József. Ulm László tag előterjeszt­vén az alapszabály tervezetet, és többek felszólalása után a közgyűlés megállapo­dott az alapszabályok végleges megszöve­gezésében. — Szilágyi Károly elnök, úgy a maga, mint az egész megválasztott tisz­tikar nevében' köszönetét nyilvánította a feléjük fordult bizalomért. — Ezután megkezdődtek az egyes tagok részéről a heti befizetéseik. A Magyar Rel. Diákok Soli Deo Glo­ria Szövetségének Budai Köre január 14.- én, a 111. Zsiginond-téri polgári iskola nagytermében szegénygondqzó munkája javára jótékonyoélú ünnepélyt rendezett. Kontra Aladár óbudai ref. lelkész mon­dott megnyitó beszédet, a Teológus-kvar­tett Dombrádi Nagy László vezetésével zeneszámokat adott elő. Gyökössy Endre, a Petőfi-Túrsaság tagja költeményeiből olvasott fel. Majd Haypál Béla budai ref. lelkész „A munka és bölcsesség vallása' címen előadást tartott. Csapó Mária ének­számmal, Bányóczky Erzsébet hegedüja- tékkal, Gárdos Kornélia szavalattal, Tóth Béla zongorajátékkal, Görög Valika ha­zafias tárgyú előadással szerepelt, Ma­gyar Lajos teológus pedig záróáhitatot tartott. Az adóbevallást hogyan kell elkészíte­ni Vargha László dr. tvszki. könyvszak­értő és szerkesztő tollából fenti cím alatt egy mindenki számára nélkülözhetetlen értékes szakmunka jelent meg az adóbe­vallás megszerkesztéséről. A könyv ára 1.50 P. Kapható az „Adó- és Könyvvitel" kiadóhivatalában. Budapest. IX., Ferenc körút 37. Az Óbudai Stadion Bizottság február hó 1.-én (csütörtökön) este 6 órára, a III. kér. Elöljáróság tanácstermiébe hív­ta össze a Sportbizottságot ülésre. Szabad Egyetem. Budapest Székesfő­város polgármestere, mint az iskolánki- vüli bizottság irányítója, értesítést bocsa- 1 tott ki, hogy a Székesfőváros és M. kir. Tudományegyetem Szabad Egyetemén fo­lyó előadásokra beiratkozni a Népműve­lési Bizottsága hivatalában (IV. Szép u. 5. félem. 2.) köznapon d. e. 9—2 óra kö­zött és pénteken d. u. 5—7 óra között is lehet. A beiratási díj az egész előadás- sorozatra 2.— és a tandíj 3.— Pengő, j Február 8-tól minden csütörtökön este . fél 7—8-ig, Múzeum körút 6—8. sz. a. Wildner Ödön dr. ad elő: — A kultúra történelme az erkölcsi értékek mérlegén j - címen. Részletes felvilágosítást ad a Népművelési Bizottság, IV. Szép u. 5. Megfelelő közlekedés mellett, ami fö­löslegessé tenné a sok gyaloglást és el­riasztja a külföldieket és az idegeneket a Filatorigáttól északra fekvő strandok­tól, fürdőktől és kirándulóhelyektől, biz­tosítani lehetne azok látogatottságát. Ál­landó panasz az idegenforgalmi érdekelt­ségeink részéről, hogy nyáron át semmi I érdekeset, kellemeset nem tudunk a hoz- ! zánk ellátogató külföldieknek nyújtani. I Elbán _László_ dr.. terve, szerint, a közútit i belekapcsolva a Hév-be a külföldieket | legalább egy nappal tovább itt lehetne I tartani, pl. egy oly kirándulással, amely reggel, illetve délelőtt Aquincum meg­tekintésével kezdődik, d. e. a Római fürdő cs a dunaparti csónakházak meg­tekintésével folytatódna és pl. Csillaghe­gyen ebéddel és délutáni strandolással fejeződne be. A főváros dolgozó lakos­ságának túlnyomóan nagy része anyagi okokból nem weekendezhet vidéken, hanem vasárnapi üdülését és pihenését Budapest környékén keresi. Ugyanez áll a nyári szabadságát élvezők jelentékeny részére is. A Hév. eddigi magas tarifája Kiadó egy 1 szobás, hálófülkés, komplett LUXUS LAKÁS, Vérmezőre nyíló er­kéllyel, központi melegvízfűtéssel 1934 május 1-re. Bővebbet: I. Lógod! u. 60 Telefon: ,55—0—35. és hiányos közlekedése igen nagy réte­geket elriaszt ettől a vasárnapi pihenés­től és üdüléstől és a fiatalság, valamint a nyári iskolai szünetet élvező tanulóif­júság képtelen a tarifát megfizetni. A kánikulában a budapesti lakosság mél­tán elvárhatná, hogy ugyanolyan menet­díjjal érje el pl. Csillaghegyet, mint a nagyobb távolságra fekvő Pestszentlőrin- cet, vagy Rákospalotát. Budán ? órakor zárnak az üzletek, ahogy azt a fűszer-, csemege-, gyümölcs- kereskedők, hentesek, pékek, szövetke­zeti és tejvállalati fiókok elhatározták, — a szombati napok kivételével, amikor az üzletek változatlanul este nyolc órá­ig lesznek nyitva. A mai nagy nyomorú­ságban igazán kár ilyen határozatokat hozni, mert sok embert, aki 7 óráig van elfoglalva, ferde helyzetbe hozza. De nem válhat sehogy sem az üzletek hasznára, amelyek elfeledik, hogy ők szorulnak a vevőkre. „A tengermellék termékei és gyümöl­csei a konyha szolgálatában“ címeu Kleysl Károly Tibor m. kir. kormány: főtanácsos előadást tart a Budapesti Gazdálkodók és Kertészkedők Egyesülete Virágcsoportja felkérésére, február 1.-én d. u. fél 5 óraikor, VIII. Eszterhúzy utca 4. szám piáé Úgyszintén Füredi Jenő szakelőadó is tart előadást ugyanott Vendégeket szívesen lát az egyesület.' Megakadt a Rudasfürdő a Közmunka Tanács vétója miatt. Leg­utóbb a fürdőügyi bizottság célszerűnek tartotta, bogy a Rudasfürdő átépítésénél a Dunapart és a Döbrentei-tér felé eső részt árkádszerüen képezzék ki és szűk ségesnek mondotta, hogy az árkádos rész feletti légterületet beépítsék. Szükséges­nek mondotta a bizottság a fedett sétány megépítését is. A Rudas-fürdő épületét és a _szomszédos ás vány vízüzem épületéi egységes homlokzattal kell kiképezni! Az" udvaron lévő évszázados platánfákat nem szabad bántani. Az újjáépítés során eme­letráépítés esetén sem lehet az épület ma­gasabb, mint a jelenlegi tetőgerinc ma­gassága. Az építendő szállodai szobák szélessége legalább három méter kell, hogy legyen. A fürdőépületet a Gellért­hegy lábánál levő forrásokkal összekötő aluljáróval fogják megközelíthetővé ten­ni. A bizottság által kívánt építési kikö­téseket most közlik Hiiltl Dezsővel és Pogány Móriccal, akik az átépítés ter­veit dolgozzák ki, ha a közmunkák ta­nácsa megváltoztatja álláspontját. Ebersberg, a világhírű bécsi tanár így 1 írt 1840-ben: „olyan ennek a nyelvnek I szerkezete, mintha nyelvészek gyülekeze­te alkotta volna, hogy meglegyen benne minden szabályosság, tömörség, összhang és világosság; és amellett szorgosan ke­rült volna minden közönségességet, ki­ejtésbeli nehézséget és szabálytalansá­got.“ — Az angol Bowring az 1830-ban kiadott antológiájának előszavában ezt írta : „ . . . a magyar nyelv messze áll magában, egészen sajátos módon fejlő­dik és szerkezete oly időkre nyúlik visz- sza, amikor a legtöbb most élő európai nyelv még nem is létezett...“ Korunk egyik legnagyobb francia költője, Jules Romains, 1927-ben való ittléte alkalmá- val többi között — így nyilatkozott : „A magyar nyelv csupa erő. Nem isme­rek ehhezfogható férfias nyelvet. Szenve- delmesen férfias. Szótagjaiban van vala­mi az izmok kemény nekiduzzadásá-. ból. . . Míg a velünk rokon Finnország­ban költeményekben és regényekben di­csérik hazánk szent nyelvének szépsé­geit. NYELVÜNK RÖVIDSÉGE ÉS MÉG VALAMI ANNAK SZÓBŐSÉGÉRÖL A nyelv gazdagsága főként az igéknél nyilatkozik meg. Az igéről mondja Gár­donyi, hogy az a nemzet lelkének gyö­kérhajtása. Magyar nyelvünk gazdagsá­gának tüzetesebb kimutatására illetéke­sen csak most készülő munkám befeje­zése után kerülhet sor, s ezért ezúttal - a már említetteken kívül — csak mások­nak néhány megállapitasára szorítkozom. Madai Gyula a haladásra, járásra, kelésre, magából a debreceni nyelvjárás­ból 120 szót sorol fel. (Én eddig erre két­száznál többet találtam.) B á n ó c z y Jó­zsef a butaság fogalmára 322, — Lóhr Albert a részegség fogalmám 3000 szót gyűjtött egybe. Jókainak 120 szava volt a veszekedésre, ütlegelésre. A neve­tésre 30-nál több szavunk van (a német­nek csak a lachen, lächeln). A hajnalra 15 szavunk van (a német csak körülírás­sal tudja kifejezni). 30-nál több szavunk van a nyír, szab, metsz, szel, szeletel igékről (a németnek csak a schneiden változatai). A kutya hangjára 60-nál, a macskáéra húsznál, a lóéra tizenötnél több szavunk van. A fölkel, felkel, föláll, föllép, fölegyenesedik, stb. fogantakra a németnek csak az aufstehen szava van, stb., stb. De nagy előnye a magyar nyelvnek, annak szabatos rövidsége, tö­mörsége is; és nyelvünk egyike a magát legkevesebb szóval kifejező nyelveknek, h tekintetben a latin és az angol nyelv­hez áll legközelebb. Talán nem lesz érdektelen enrenézve néhány összehasonlítás a német nyelvvel szemben. „Megvan“ = a németben ich habe es gefunden; hallottam = ich habe es gehört; fáradozni = sich mühe geben: tehetem = ich kann es machen; fanya­log = er macht eine sauere Miene; in­dulni = sich in Bewegung setzen. Bárcsak láthatnálak - wenn ich Dich nur sehen könnte. Mit akarnál — was möchtest Du haben ? A marok, tenyér fogalmát a né­met csak több szóval tudja kifejezni (flache Hand). Ha jól emlékszem. Gár­donyinál olvastam e német mondatot : „Wie als ob sie nicht immer zu viel Neigung gezeigt hätte“, ime ! 11 szót elmondunk és még mit sem értünk belő­le I „A MAGYAR NÉP- ÉS KÖZNYELV ÉS A MAGYAR LÉLEK ENCIKLOPÉDIÁJA“ című készülő munkámról. Mintegy húsz-húszonkét év előtt fo­gant meg bennem az az elhatározás, hogy magyar nyelvünknek a nagyközönség elől eldugott, ismeretlen kincsesházát föltárjam, de sajnos, csaknem egészen hat és fél évvel ezelőtt jutottam abba a helyzetbe, hogy minden időmet ennek, az előttem szent célként lebegő, vakmerő \ állalkozásnak szolgálatába bocsáthassam. Ugyanis ezrivel és ezrivel vannak ér­tékes, zamatos, jellegzetes magyaros sza­vaink, kifejezéseink, amelyeket, ha nagy fáradtsággal egymáshoz illesztenénk, egy óra hosszant is beszélhetnénk oly nyel- I ven, amelyet magyar testvéreink zöme nem értene meg. Kezembe veszek talá­lomra egy szóadat gyűjtő lapot, mi van rajta ? Dangubál, dancsol, dandalló, dár­da, dandalló, darubőbő, dej, Deis, el- ajangol, éjjeli bátor, elgallókáz, kerim- bózsál. zanót. Ugy-e, nem értjük. Annyi mint : [vesztegelj, 'korhelyikedikJ, drome- dár, hetyke nőszemély, szeles, suba, mintegy (körülbelül) Dezső, elrestell, kutya-macska, elhintaz, kering a levegő­ben, dzsungel, (vad vidék). Avagy : tézs- la, tárizs, táritoppos, kidugó, ledarabol, dalimadár, gyertyásodás, elcsöntörög, sü­liekül dorozsmús, fakuli. sümákol. tókás. rettegőfa (annyi mint: a lógásra fogott harmadik ló, tejben; főtt köles kása, pú­pos, stb„ felsőpárna, leszid, csalogány, olvadós. elbotorkál, sóhajtoz, érdes, faáll­vány, szunnyadoz, tavas, nyárfa, stb.). Nincs rendszeres egybeállításunk, a- mely a magyar nép lelkének csodás szép megnyilvánulásait szemLéltetővé tenné; lelkületét, nemes gondolkodását vissza- tükröztetné. Ezeknek ismertetésére, közzétételére is vállalkoztam, elemeire bontom a lélek megnyilvánulásait. Nem akarok egy tö­kéletes nyelvszótárt adni az olvasó ke­zébe, mert hiszen az úgyis a lehetetlen­ségek országába tartoznék. A teljes és tökéletes fogalma alá eső szótár meg nem alkotható. Hiszen egyedül az ige és a névszóképző határtalan száma, alakja annyi szóképzésre ad alkalmat, amennyit csak kívánunk. S az irodalom, az író, de maga a nép is napról-napra szüli az új szavakat: vagyis a nyelv végtelen, a szótár véges. Sőt, még a magyar lelkűiét, a géniusz terén is csak a tényleg értékes, jelleg­zetes adatokat ismertetem és mellőzöm a mitsem, vagy csak igen keveset mon­dókat, s ezzel a papírpocsékolást. A hivatalos, tudományos kitételek, műszavak (terminus technikusok), a mes­terségek, az idegen szavak, az írók és művészek népvilágából, — bár az új ide­gen szavaknak magyarral pótlására is kiterjeazkedek, — főként csak a nem­zetközivé vált mesterszavakra és azokra szorítkozom, umelyek a rendes érintke­zési köznyelvben is használatosak; az egyének körül pedig csak azokra, akik a nép előtt is tekintélyek, vagy akiknek a haza érdekében kifejtett úttörő, kez­deményező, különleges működésre emlí­tésre érdemes. A túlterjedelmesség elke­rülése érdekében nem közlöm azt, ami­ről nagy és külön lexikonjaink (irodal­mi, művészeti, zenei, stb.) és a meglevő különleges szótárak, (mesterségek, iparos szótár, stb.) hivatván gondoskodni. De nagy súlyt helyezek a fogalmak szabatos, pontos, kimerítő és találó magyarázatá­ra. azok azonos, vagy rokonértelmfi szó- testvéreire, amivel szótáraink nem igen dicsekedhetnek. Munkám >ikülönleg|es részében külön címek alatt trendszeresen ismertetem mindannak javát, ami jellemzi a ma­gyart, mint pl. népies mondások, inondó- kák. érdekes-tréfás népies mondások, ma­gyarizmusok, példabeszédek, szállómon­dások. mende-mondák, köszönések, falu-, nép-, valláscsufolók megszemélyesített fogalmak, élclapnlakok, közmondások, tnnácsmondáso'k, élettanácsok (szentenci­ák), népies találós kérdések, feliratok (ház, kapu, korcsma, kulacs, stb.), neve­tőfejfák, népies dalok, nóták, versek, (paraszt, katona, kuruez, labanc, betyáir, csikós, juhász, stb.), a néphit, népbabo­nák, a nép és a kalendárium; szójátékok, szócifrák, kifakadások, kiszólások, átko- zódások, káromlások, enyhébb durvasá­gok, l'élekerikölcs, néphumor, táncok, táncszólamok, fonóka-, kaláka-, fosztáka- nóták, népszokások, játékok,, muzsika, nótafák. kaszárnya-, diák-, 'betyárvilág és még vagy száz, a magyart érdeklő egyéb érdekes dolog. Az eddigelé feldol­gozott anyag 9.400 körüli oldalra terjed, míg most készülő betüsoros az „e" betű elejéig mintegy 23.000 szót foglal magá­ban. _ Hogy át tekinthetőbb és célravezetőbb legyen, a szótári részben a címszó előtti ponttal jelzem azt, hogy a címszó csak idézéskor használandó, rendes beszédben mellőzendő, míg a szövegrészben ezt a szónak zárjelbe foglalása mutatja. Vasta­gabb betűkkel nyomtattatom az érdeke­sebb, vagy tanulságosabb magyarázatok címszavait, hogy az, aki csak szórakozni akar, ezt könnyebben elérhesse. Élvezet volt megírása, Élvezet lesz olvasása ! Minden magyar bibliája, Tegyétek az asztalára I EGY KIS INDOKOLÁS. Bátran kérdezheti bárki, hogy miért beszélek annyit arról, ami még nem kész: nem korai-e a beharangozás ? Aki ismeri a mai viszonyokat és is­meri e munka terjedelmét, kiadatásának nehézségeit, annak — ha nem akar gyen­ge tréfát űzni — be kell látnia, hogy csak észszerű kötelesség az elörenézés. ha azt hangulatkeltésnek .mondhatnék is. Igenis, azért teszem, hogy barátokat szerezzek nagy munkám kiadásához; jó­indulatot, becsületes baráti jobbot kérek és ha lehet, segédkezet is á végleges egybeállításhoz. Szívvel, egyetértéssel 'a legnehezebb feladatok is megoldhatók s így reményiem,, hogy erre is kieszelhet­jük a helyes megoldás módját. Hazafias dolgot végez az is, ak csak egy különleges kifejezéssel is gyarapít­ja e gyűjteményes munikát, amellyel nem "haszonért fáradozok, bár szent hi­tem, hogy az minden könyvtárban, még u városi és felsőiskolák könyvtárában és minden tehetősebb magyar embei asztalán is helyet foglalhat. Ezért hálás köszönettel fogok adózni mindazoknak, akik e téren segítségemre jönnek. Tö­rekvésem jóhiszemű és becsületes és arra az esetre;, ha netán sorsom megtagadná tőlem a befejezést, ha a párkák harma­diké idő előtt vágná el életem fonalát, kidolgozom az egybeállítás csinját-bin- ját, hogy azt mások nélkülem is megte­hessék. Adja a jó Isten, hogy ne legyen -r* szükség I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom