Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-08-31 / 1136. szám

XXX. évf. 1136. sz. ELŐ FIZETÉS Egy évre . . . 24.— P Negyed évre . . 6.— P Egyes szám 40 fill. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja, — tagjai feláron kapják 1933 augusztus 31 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mfm magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések díja mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazda­ság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Nyilt levél Hómon Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úrhoz. Kegyelmes Uram! Mélyen tisztelt és kedves Barátom! Egy angol filozófusnál olvastam, hogy: „...a. mithológia metaphi- sikai világnézlet sub specie oculo- rum. Különlegessége, jelleme (jel­legzetessége) — sőt korlátok közötti mozgása — abból áll, hogy általa nem látottakat vissza lehet olyas­mire vezetni, amit látunk. A mythos semmit sem magyaráz meg, nem okadatolhat meg semmit, nem jelenti a honnan és miért utáni kutatást; éppen oly kevéssé erkölcstelen; de legkevésbbé történelem. Kétféle my- tbologia van: belső és külső, azaz meg kell különböztetni a belső ta­pasztalás útján keletkezett mytho- logiai alakulásokat és a külső ta­pasztalatok alapján keletkezetteket. Hogy a Napisten (görögül:^ Phoi- bosz, Főbusz, ősmagyar: Izzó, Iza) szekerét az égen át hajtja, egy kül­sőleg érzékelhető jelenség képletes kifejezése; hogy az erinnyák a go­nosztevőt üldözik, az ember benső­jének egy tényét szimbolizálja (lel­kiismereti) ... Ilyen nagyszerű pél­dája a külső tapasztalatok alapján alakító mitológiának a szenthárom­ság elképzelése... A belsőleg átélt tapasztalat pedig az embert a meg­váltás gondolatához vezette, a ke­reszténység gyújtópontjához...“ Bevallja a tudós kitűnő művében, hogy ezek a gondolatok nagyszerű kifejlődésükben ősi, belsőázsiai ere­detűek, távol állanak a szír, szemita és föníciai fajok gondolat- és érzés­világától s onnét valók, ahol az in­doeurópai népfajok turáni és iráni, árja bölcsője állott, ahol most foly­tatja. szenzációs eredményeket pro­dukáló ásatásait a brit múzeum meg­bízásából Leonard Woolley profesz- szor, Űr városából. Tehát ősmagyar örökség! És mégis mit tudunk mi szegény magyarok a mi őstörténelmünkről, ősmitológiánkról, amik már Krisz­tus születése előtt sokezer évvel a népek kultúráját vitték előre, alap­jait képezték az egyiptomi, a maya, az indo művelődésnek. Az iskolában teletömték fejünket a latin és ger­mán mitológiával, a görög háborúk történetével, az aztékok és inkák is­teneivel, csak a Három — egy Is­tenben hívő, a megváltást valló ma­gyarság (turáni fajták), a világ emberi kultúráját megteremtő és ki­fejlesztő fajunk őstörténelméről, ős­mitológiájáról s annak a többi val­lások fejlődésére gyalkorolt hatásá­ról nem tanultunk semmit. Két sza­márságot dogmaként vertek a fe­jünkbe akadémikusok és egyetemi fakultások nevetséges szakvélemé­nyei alapján, először, bogy a hon­foglalás az Árpád—Szent István kor eredménye, másodszor, hogy a ma­gyarok pogányok voltak és egyetlen irodalmi művük a halotti beszéd. Mikor Árpád bejött a Duna—Tisza közé, már régesrégen magyarok vol­tak itten, akik Firudun (Fured-din), Attila urunk és az avarok időiben telepedtek itt le, akiknek virágzó városai (Buda, Veszprém, Zirc, Sü- megh, Füred), kultúrális fellegvárai (Tihany, Bakonybél, Keszthely, Pannonhalma) voltak, amiket a Mongoliában és Mandzsúriában uralkodó magyar fejedelmeknek nem kellett meghódítani, hisz itt is, ott is csak turáni testvérek éltek. De nem is voltak őseink pogányok, hisz papjaik már Úr városában (10 —12.000 évvel ezelőtt) a Cig-Ur-at nevű templomban Ős-Termek (öreg- Isten-nek) mutatták be áldozataikat, de a többi nép már a Ten (Isten) szóból alkotta az Isten háza nevét: — ten-plom és ünnepi istentisztele­teket rendeztek a Nagyboldogasz- szony dicsőségére (a „boldog“ szó lefordíthatatlan), hirdették a meg­váltás szükségességét) és a turáni héíparanesolat erényeit. Ez nem po­gányság, ez az ideális monotheiz- mus, mely sziikségszerűleg vezetett Krisztushoz (Jézushoz — Izzóhoz) és adta a keresztény világnak a not- tikus Boldogasszony-kultuszt. "Végre a halotti beszéd. Latjatuk feleym zwmtuchel, mik vog-muk... ezt a magyar nyelv elleni merényletet va­lami szerencsétlen svájci vagy mor­va barát követhette el a maga fone­tikájával, aki nem tudott magyarul és ezeket az értelmetlenségeket kel­let megtanulnunk. Hisz a magyarok így még szumir (?) korukban sem beszéltek. Ott vannak: Ipolyi Arnold püs­pök művei a magyar mitológiáról, Vámbéry Ármin, Eötvös Károly, Némethy Kálmán, Kőrösi-Csoma Sándor, Gálocsy Árpád, Markos Gyula, Darnay Kálmán, Zackó De­zső, Rhé Gyula, Baktay Ervin, Kmoskó Mihály, Lendl Adolf, Mennyey Vilmos, Zajti Ferenc, Tóth JenőjV. Szabó Gyula, Tímár József, Demeter György, Váth János tanul­mányai és dolgozatai. Ezekből kell a magyar vallási, faji, történelmi, nyelvészeti és föld­rajzi múlt adatait kiszedni és tan­könyvbe foglalni, hogy a magyar ifjúság, éppen trianoni szerencsét­len voltánál fogva, ezentúl az elemi iskolától az egyetemekig okuljon a tuiáni nagy népközösség múltján cs erőt gyűjtsön az ősök hagyományai­ból a jövőre. Kegyelmes Uram, igen tisztelt barátom, arra kérlek, hogy már az idei tanévben rendeld el az iskolákban az ős-magyar múlt­tal való foglalkozást és míg a meg­felelő segédkönyvek elkészülnek, té­tesd az iskola falára csonka hazánk minden iskolájában a turáni népek múltjára, jellemére vonatkozó föld­es néprajzi térképeket, hadd kapjon kedvet minden magyar gyermek és serdülő ifjú a nemzetért való mun­kához és büszkeséggel töltsön el min­A most közzétett félévi mérleg iga­zolta az előrelátást, amennyiben a pénzügyi ügyosztály számolt a jöve­delmek hanyatlásával, melyek azon­ban nem nagyobb méretűek, mint amennyire a költségvetés összeállítá­sánál számítottak. A községi pótadó csökkenése kerek egymillió pengő. A házbérkrajcárol és késedelmi kamatok csökkenése ugyancsak meghaladja az egymilliót. Az alkalmazottak kereseti adói, va­lamint a késedelmi t kamatok 690.000 pengővel csökkentek; ugyancsak 600.000 pengővel csökkent a szemétfuvarozási illeték is. Százezer pengővel csökkent az álta­lános kereseti adó, ezzel szemben 75.000 pengős emelkedést tüntet fel az italmérési illetékek jövedelme. Két és fél milliós többlet mutatkozik az ínség járuléknál, míg a forgalmi­adók jövedelme hat millióval kevesebb a tavalyinál; ugyancsak 73.000 pengős hanyatlás mutatkozik a fényűzési adó­nál. Ezek szerint 7 millióval csökkent az első félévben a főváros adóbevétele. A BSZKRT. félévi bevétele 220.000 pengővel, utasszállítása pedig 6.8 millió személlyel esett vissza. Ugyancsak 100.000 pengővel csökkent az autóbusz bevétele, melynek utas- forgalma 330.000 személlyel volt keve­sebb. A fogaskerekű vasút bevétele 12.000 pengővel csökkent, míg a siklópálya bevétele 1200 pengős emelkedést tüntet feL A Községi kenyérgyár forgalma azo­nos a tavalyival, míg a Községi Ló­húsüzem mérlege, melynek forgalma egyharmadára esett vissza, szomorú tükrét mutatja gazdasági leromlásunk­nak. A mind kisebb tevékenységi körre kényszerített Községi Élelmiszerüzem 20%-kal kisebb forgalmat ért el. Ugyancsak siralmas képet nyújtanak a Fővárosi fürdők eredményszámlái. A látogatottság ijesztően hanyatlott, különösen a Gellért-fürdőnél, melynek den magyar szivet az a tudat, hogy a turánság van hivatva a világura­lomra és a kultúra irányítására. Ne vedd kérlek rossznéven, bogy a nyilvánosság előtt írok, de ez a ke­nyerem és ez ad jogot, de Te külön­ben is eddigi tudományos és minisz­teri működéseddel máris megmutat­tad, hogy minden, ami a fajtánkat előbbre viszi a kultúrális haladás út­ján, közel fekszik nemes magyar szivedhez, nagy tudásodhoz. Fogadd őszinte nagyrabecsülésem igaz kifejezését, szívélyes barátság­gal üdvözöl készséges híved László Zoltán dr. Csopak, 1933. VIII., Szent István napján. A megváltó kelet felé parancsolja a nemzeti gondolat fordulását a jobb jövő reménye és ezt az irányt most élénken kívánja szolgálni a HOiLLÓS MÁTYÁS TÁRSASÁG, amely e hó 28-án este elhatározta, hogy a magyar társadalom segítsé­gével mélyreható és átütőerejű pro­pagandát indít a keleti orientáció érdekében. Ebben szerepet kíván juttatni mindenkinek, aki aggódó szeretettel félti nemzetét és azokat as őserejű kötelékeket kívánja erő­sen összefonni, amiket meglazított a téves kultúrirány, a nyugati kultúra előtt való megalázkodás, a nemzet őstörténetének elhanyagolt kutatása és az ott felhalmozott őserő mester­séges elsorvasztása. Az e célt szolgá­ló eszmék közül a Hollós Mátyás Társaság kiválasztotta a legalkal­masabbakat és azokat viszi harcba a minket prédául alantas kultúrájú népeknek odadobó Nyugat ellen. Megkísérli a lenyugvó nap orszá­gait és népeit felvilágosítani a ma­gyarság ősi kultúrája felől,, amely magasan áll a nyugati nemzetek kul­túrája felett. A Hollós Mátyás Tár­saság végleg dönt ez ügyben a szep­tember végére összehívandó közgyű­lésén. forgalma 20%-kal esett viseza. Hanyatlás mutatkozik az Ásvány­vízüzemnél is. Csökkent a Gázművek bevétele is — a gázszolgáltatás 660.000 köbméterrel volt kevesebb a tavalyinál, míg a Víz­művek zárszámadása a tavalyi ered­ményt tünteti fel. Az Elektromosmüvek félévi zárszá­madása szerint, a fogyasztás 4.3 millió kilowattórával haladja meg a tavalyit — ezzel szemben a bevétel 625.000 pen­gővel csökkent, aminek magyarázata az ipari többletfogyasztásban keresen­dő, mely 30%-kal emelkedett Ugyancsak 300.000 pengővel vett be kevesebbet a Községi Temetkezési üzem. A folyamatban lévő jövő évi költ­ségvetés előirányzata fenti adatok szemelött tartásával készül. Reméljük, hogy kedvezőbb lesz az eredmény! St A. Az Ibusz-botrány, amely ezt a kü­lönös intézményt a romlásba vitte, elsöpör olyan egyéneket, akik mint „kinevezett“ szakértők az idegenfor­galomnak nemcsak hátrányara, de legnagyobb kárára szolgálták ennek a városnak ezt a fontos kérdését. Tasnádi Szüts András tehetetlen­ségére és hozzá nem értésére éppen a „Budai Napló“ mutatott rá két év előtt, ami felfigyelésre késztette azo- _ kát, akik az idegenforgalom rend- ' kívüli fontosságát méltányolják. Csakhogy óvatosan kell ezt a kér­dést kezelni, nehogy e téren bevált, el­ismert értékeket is leromboljunk. Az Ibusz élén álló triumvirátusnak egyik tagja Bársony Oszkár, aki ki­zárólag az idegenforgalomnak szen­telte idejét, munkáját, tudását, ta­pasztalatait és képességeit, — kül­földön is elismert érték, akiben nagy veszteség érné idegenforgalmunkat. TJgy tudjuk, hogy ezekben a politi­kai manőverekben és machinációk­ban neki vajmi kevés része volt és állandóan „kész dolgok“ elé állítot­ták s így megvan a lehetőség, hogy Tallózás a főváros félévi mérlegében ezt az elismert, bevált szakembert ne mveszti el az elárvult idegenfor­galom. Máskülönben az „Ibusz“ sorsa bennünket nem érdekel. Na­gyon kevert forgalmú, zavarosan gyanús üzem volt. Az idegenforga­lom piócája. Uj élei az eltemetett Budán — A vízivárosi temetőn át szer­pentinül épül — A hegyvidék fejlődése és a budai belső város terjedése megkövetelte, hogy a régi vízivárosi temetőt beszün­tessék és feloszlassák. A Kútvölgyi út, amely egyike lesz a hegyvidék legszebb autóútjainak és nagyrészben már el is készült, ezen a vízivárosi temetőn át kapcsolódik a Budakeszi útba és így kénytelen volt a város ezt a régi teme­tőt, amely már sehogy sem illett a Pasaréten megindult eleterős fejlődés keretébe, feladni, parkozni, megtartva néhány részletét a temetőnek az új park keretében, addig, amíg valami uj rendezés az ott eltemetett régi nagy­ságok számára nem talál új elhelye­zést: Kétszázötven esztendő története kapcsolódott ebhez a temetőhöz, ami­ről még lesz alkalmunk írni. Az új szerpentinút földmunkálatai már kát hét óta folynak es meg ez őszön átad­ják az autóbuszforgalomnak. A teme­tőn át épített út hossza körülbelül egy kilométer. További folytatása már tel­jesen kész és említésre méltó, hogy az útépítés közben rendkívül dús és erős sótartalmú forrásra akadtak az építők, de azt egyelőre újból lezárták, hogy majd a jobb időkben azt is bekapcsol­ják Buda gyógyforrásainak sorába. Pályaudvart a Császárfürdőnek — Almásfüzitő—Kenyérmezőmajor—Buda-C»ászárfürdő _ Ha Buda északi fürdőcsoportjá- nak fejlődését a Császárfürdő kör­nyékén új .budai közlekedési köz­pont kifejlesztésével is biztosítani akarjuk, feltétlenül gondoskodnunk kell arról, hogy vasúti összeköttetése is a mindenkori lehetőségek kereté­ben a legjobb legyen. Ez természe­tesen csak fokozatosan valósítható meg, de soha megvalósulni nem fog, ha arra állandóan és szilárd akarat­tal nem törekszünk. Esztergom és Öbuda közt most jó a vasúti összeköttetés; a menetidő 1 óra 18 perc és 1 óra 38 perc közt váltakozik; a forgalom is elég sűrű. Nagy hátrány azonban Buda-Csá- szárfürdőre az, hogy az 1 óra 18 perces menetidővel járó vonatok kö­zül mokt csak egy áll meg Óbudán, de éppen ennek az egynek nincs csatlakozása Buda-Császárfürdő felé. Óbudától Buda-Császárfürdöig 22 perc a me­netidő; kellő csatlakozás mellett tehát Esztergomból 1 óra 40 perc alatt ér­hető el Óbudán át Buda-Császár­fürdő. Kenyérmezőmajorból pedig 1 óra 30 perc alatt. így Almásfüzitőről Kenyérmezőmajoron és Óbudán át Buda-Császárfürdő is gyorsabban elérhető; az út csak 82 kilóméter. (Ezzel szemben Almásfüzitőtől a Keleti-pályaudvarig 101 kilométer az út.) Almásfüzitőtől Kenyérmező­majorig az út tartama 1 óra 06 perc és 1 óra 33 perc közt váltakozik; ha az ezen az úton járó vonatok, ame­lyeknek Buda-Császárfürdöig csat­lakozásuk lesz, nem állanak majd meg minden jelentéktelen állomá­son vagy megállónál, menetidejük könnyen csökkenthető kerek 1 órára, sőt még ez alá is. Az Almásfüzitő és Buda-Császár­fürdő közti út menetideje tehát könnyen csökkenthető legrosszabb esetben is 2 óra 30 perc­re. (Ezzel szemben Almásfüzitőtől a Keleti-pályaudvarig a személyvo­natok menetideje 2 óra 31 perc és 2 óra 50 perc közt váltakozik; mint­hogy ez az út 19 kilométerrel hosz- szabb is, ez az út annak, aki nem akar éppen a Keleti-pályaudvaron Budapestre érkezni, időben és úti­költségben is inkább hátrányt, mint előnyt jelent. Megvolna tehát most is már annak a lehetősége, hogy a menendő csök­kentésével és közvetlen kocsik be­állításával úgy Esztergom, mint Komárom, Győr, (Pápa, Gopron) és Moson-Magyaróvár, isöt Becs felől is megjavíttassék Buda-Császárfür­dő vasúti összeköttetése. A bécs-komáromi vonalat néhány éven belül villamosítani fogják; az is már csak idő kérdése, hogy a bu- dapest-esztergomi és az almasfüzitő- esztergomi vonalakat is villamosít­sák. Eljön tebát az az idő, amikor nemcsak Szentendréről, de Eszter­gomból, Komáromból, Győrből és Moson-Magyaróvárról, sőt Becsből is villamosított vasúton utazhatnak az idegenek a budai északi fürdő­csoport szívébe. Csak akarni kell — állandóan és szilárd akarattal! De addigra is, amíg a jövő álma megvalósulhat, fel kell fedeztetni az idegenekkel, Esztergom, Komárom, Győr, (Pápa, Sopron) és Moson-Magyaróvár, de különösen Bécs közönségével a bu­dai északi fürdőcsoportba személy­vonat közbeiktatásával megvalósít­ható rövidebb és olcsóbb közlekedés módját, a kínálkozó új útvonal le­hetőségét és az új vonal mentén ki­bontakozó tájak érdekességét és szépségét. A „bemutató“ céljára kellő előkészítéssel és beharangozás­sal a Császárfürdő nagy úszóme­dencéjében nemzetközi uszóversenyt, a Dunán pedig evezőversenyt kell rendezni; erre a versenynapra Bács­ból és a fővonalmenti dunántúli városokból „filléres gyors“ hozza az idegen nézőközönséget Almásfüzitőn és Kenyérmezőmajoron át közvet­lenül Buda-Császárfürdöig. így ta­lán nemcsak Bécs és az északi Du­nántúl, de Pest is felfedezné, hogy ily lehetőségei is vannak Budapest­nek — Budán! Christian Rezső dr. Kelenföld ünnepelte névnapján Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselői — A Víziváros iparossága szintén ünnepelte — Okos szóval, kedves modorával, szíves és előzékeny szolgálatkész­ségével rövid néhány év alatt meg­nyerte a budaiak őszinte rokonszen- vét PETRACSEK LAJOS dr. orszgy. képviselő, aki egyúttal a törvényhatósági bi­zottságnak is tagja és legújabban tanácstag is a budaiak bizalmából. Ezt igyekezett bizonyítani a Ke­lenföldi Társaskör, amelynek Petra­csek Lajos dr. az alelnöke, akinek tiszteletére a Lajos napját megelőző estén társasvacsorát rendezett a Ke­lenföld egyik kedves vendéglőjében, Avarnál, hogy ott ünnepelje köz­életünknek ezt a fiatal, de minden tekintetben rátermett tagját, aki ve­zérszerepre hivatott Budán és Koz­ma Jenő pártvezérnek legbensőbb köréhez tartozik. A társasvacsorán csaknem 200-an vet­tek részt, köztük: Becsey Antal és neje, ■ Barla Szabó dr. és neje, Dorner Gyula és neje, Kovács József tábornok,' Schwarcz Samu vezérigazgató, Székely Vladimir ny. főkapitányhelyettes, Bo- dócsy Antal dr., Bányász László min. tan., Tamássy Béla főorvos, Wirnhardt Ágoston főjegyző, Szibinkits György, Füredi Jenő, Gömöri Győző, Wéber” Sándor dr., Hanzély Ödön, Bauer Ödön, Kalmár Sándor, Fléger Dezső, dr. Csá- nyi Antal, Széesény Ferenc, Barta Kál-' mán, Neu Lajos, Markoviié Sándor, Csilling Rezső, Springer Antal, Benko- vits Géza, Tollár József dr> Lantos

Next

/
Oldalképek
Tartalom