Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-08-31 / 1136. szám
2 Budai Napid Buda, 1938 augusztus 24. GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyi ntéxet, hullám- és napfürdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szahkipx*« személyzet. Béla dr. és a kelenföldi társasélet számos tagja, egyesületek és körök képviselői, munkáscsoportok vezetői. A Kelenföldi Társaskör részéről Ulmer Ágoston dr, Schanzer József és az est rendezője: Szentgyörgyi Imre. A társasvaosora befejeztével Ulmer Ágoston dr. ügyyezető elnök üdvözölte a vendégeket és Petracsek dr.-t a tisztikar nevében, mint a társaskör alelnökit. Már ez is viharos tapsot és éljent váltott ki. BECSET ANTAL, ä Kelenföldi Társaskör elnöke a budai embertípusról emlékezett meg, amelynek más a természete, közelebb áll egymáshoz, tiszteli és szereti egymást. Akit ez az embertípus egyszer a szívébe zárt, azt szeretettel ünnepli minden alkalommal. A kelenföldi polgárság szeretettről biztosítja úgy Dornet Gyula min. tanácsost, mint Petracsek Lajos orszgy. képviselőt. Dorner Gyula 35 éves közszolgálat után vonult nyugalomba és karitatív munkáját legfelsőbb elismerésben részesítette a kormányzó is, a polgárság is. És ha Dor- Petraesek Lajos dr. a tavasz, aki most férkőzött be a polgárság szívébe. Üdvözölte és éltette a hölgyeket a polgárok nevében. De éltette Gömöri Győzőt Is, aki nagyapa lett. A jelenvoltak meleg ovációban részesítették az ünnepeiteket, mire felszólalt Horváth Balázs, a Keresztény Szocialista Villamosvasutasok országos elnöke, hogy mint, egyszerű kocsivezető üdvözölje Petraoseket, aki mindig szeretettel harcol a kisemberek érdekeiért. Utána Gömöri Győző, mint a Buda Alsóvárosi Egyesület üv. elnöke szellemes beszédben üdvözölte Dorner Gyulát és Petracsek Lajost, megköszönve az Alsóváros érdekében kifejtett működésüket. Az elhangzott felköszöntőket Dorner Gyula min. tanácsos köszönte meg, aki a visszasütő esti nap sugarában látja a világot. Szibinkits György, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének központi elnöke szólalt fel ezután, aki a hegyről nézi a Kelenföldet, amely olyan ma, mint a szentjánosbogarakkal behintett mező. Üdvözölte Beosey Antalt, aki erős munkával ezt a területet naggyá fejlesztette. Üdvözölte Dorner Gyulát kitüntetése alkalmából és kedves történelmi hasonlattal kapcsolatosan ünnepelte Petracsek Lajost a Farkasrét és környéke polgárai nevében. Nagy figyelemmel hallgatták meg ezután a felszólaló PETRACSEK LAJOST, aki őszintén bevallotta ezen a családi ünnepen, hogy őt most először ünnepük életében névnapja alkalmából, 39 éves korában. A politikában sok keserűséget és csalódást talált és sajnálja, hogy nem minden fájdalmat tud enyhíteni, minden sebet meggyógyítani, bár becsülettel igyekszik minden panaszon segíteni. Boldog, hogy itt szeretet és barátság veszi körül. Sohasem volt irigy, sohasem gyűlölt senkit és vele szemben mégis feltámadt az irigység. Ő a barátság láncával igyekszik magához kötni a választókat és ha ez vele szemben megnyilatkozik, örömmel és őszintén igyekszik azt meghálálni. Nem keresi az egyéni sikereket, mert egyedüli célja, hogy Buda polgárainak érdekeit szolgálja. A jelenlévők meleg ovációban részesítették ia rendkívül közvetlenül szóló képviselőt és Székely Vladimir ny. főkapitányhelyettes csak azt kifogásolta felszólalásában, hogy Petracsek Lajos, aki oly nagy dicsérettel emlegeti a családi életet, még mindig nőtlen é^ jövendő családi élete belbudai basa. Budán, II., F6 ucca 84. sz. 45 fokos szénsavas náfror szénsavas meszc szénsavas klómé I riumot, magnézi I mot tartalmazó köszvény, csúz, bőr- i csontbetegségek, fém mérgezés, má ép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gy és alhasi pangás ellen. 5 egész napon ét. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5- nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúr dogságára ürítette "poharát. Ulmer Ágoston dr. köszöntötte a többi Lajost, köztük: Bajcsi Lajost, Neu Lajost és Szüts Lajost. A társaság még Kovács József tábornokot kívánta hallani, aki a nála megszokott poétikus szavakkal köszöntötte Petraoseket és Dornert és Mithilene történetéből vett hasonlattal, a fekete és fehér hajó, köszöntötte a közeli szebb jövőt, mert Nagymagyar- ország felé most a fehér hajó siet és lelkünk ujjongva várja a feltámadás nagy ünnepét. A „többi Lajosok“ közül Szüts Lajos, a Kelenföldi Társaskör több éven át volt házigazdája, a „Kis Rabló“ vendéglőjének ismert tulajdonosa kedves szóval köszönte meg a megemlékezést, amit igyekszik majd megszolgálni, a nagy Lajosok között ő, a kis Lajos, — mire Ulmer Ágoston dr. bejelentetté, hogy a Kelenföldi Társaskörben szokásos jótékony teadélutánok első őszi estjére Szüts Lajos ajánlotta fel a szendvicseket, amiért új éljenzés járt ki a népszerű vendéglősnek. Éjfél felé járt az idő és Petracsek Lajost várták a Budai Lövöldében, ahol a II. kcr. Iparoskor kívánta ünnepelni Buda népszerű képviselőjét és a késéssel érkező Petracsek Lajost rendkívül lelkes ovációval fogadták. Lapunk szerkesztője mondotta el röviden, hogy mily kedves családi ünneplésben volt része a képviselőnek Kelenföldön. Az I. kér. Iparoskor elnöke, Korányi Márton köszöntötte ezután Petraoseket, aki zajos éljenzés között emelkedett szólásra. Kifejtette, hogy szívesen jött, mert életcélja, hogy az iparosok és kispolgárok képviselője legyen, Buda százezer választója közül ő reá és pártjára főleg a kézműiparosság és kispolgárság szavazott. Az I. kér. Iparoskor tagjai bizonyíthatják, hogy minden alkalommal szívesen ment közéjük, főleg most, amikor a gazdasági helyzet túlnőtt a politikán és minden politikusnak csak egyetlen célja az lehet, hogy polgártársai baján segítsen. Enuek a gondolatnak él mint budai képviselő és mint budai városatya. Az éljenzés csillapultával Váli Gábor köszöntötte kedves, magyar mondásokkal és köszöntve a képviselőt, üdvözölte Csiszár Lajost, aki szintén névnapos és Grenyó Bertalant, ügyvezető elnökét az Iparoskörnek, akinek másnap volt a névnapja. Pénzes Mihály dr. a kör ügyészének szellemes, rövid felszólalása után Grenyó Bertalan köszönte meg a megemlékezést és köszönetét mondott mindazoknak, akik az Iparoskor kuglizó versenyén részt vettek és díjak adományozásával a versenyt értékessé tették. Éltette a különböző iparoskörök képviselőit és köszöntötte Petracsek Lajost, aki bírja a felső körök bizalmát és a polgárság szerete- tét. Üdvözölték még a képviselőt Tóth István, aki a magyarság ősi várának, Budának képviselője és ezzel a magyar nemzeti gondolat őrzője. Újabb felszólalásában Petracsek Lajos dr. lelkesen megállapította és méltatta az iparoskörökben élő nagy. nemzeti érzést. Buda neve szent és áldott, ezt vallja a vidék is, amely tisztelettel tekint Buda polgárságára. És boldog, hogy ilyen nemzeti szellemben folyt le a mai est. Meleg szóval köszöntötték még őt Gergely Péter, az Iparoskor elnöke és újból Korányi Márton, aki bejelentette, hogy budai alapon szervezik meg Pesten az iparosköröket. Lelkes hangulatban oszlottak szét későn éjfél után. Jí száz év előtti dudáról — Vérmező, (ftudasfiirdő — Az 1833-as év folyamán az akkori hírlapok és folyóiratok nagy örömmel állapítják meg, hogy... „Buda is a szép korunk szelleméhez szító új meg újabb mívekkel díszleni és ifjabb testvérének, Pestnek fiatal erővel előre törekedő jeles nyomait, bár halkabb, de csüggedetlen iparkodással követni igyekszik.. Az egykori pesti újdondászok budai sétáik alkalmával elérzékenyülve olvasták ős Buda agg falain, most már nemzeti nyelven az uccák neveit. A boltok is sietve követték a szomszéd rokonváros példáját külső csinben és magyar felírásokban. Buda lakósai tőlük telhetőleg dicséretes szorgalommal törekednek elővarázsolni a szépet és kényelmeset. Hálával tapasztalják a kocsin utazók a rázós kövezetét javító munkálatokat, a gyalog sétálók pedig az uccák locsolását. Az építkezések új mederben folynak. Az újabb épületek külseje feltűnően díszes, belső berendezésük a kényelem kívánalmaihoz alkalmazkodik. így változik minden szebbre és jobbra. Buda szépül! * Szépül a generális-rét is (a Vérmező). 1833 tavaszán a katonai gyakorlótérül szolgáló hepehupás rétet kiegyengették, a mélyebb gödröket betöltötték (amit akkor még németesen planiro- zásnak mondtak). Köröskörül a rét partjait harántosan leásták (akkoriban skarpierennek mondták). Fűvel beültették és körülültették jegenyefákkal. * Buda akkor a fürdőváros.. Tehát az általános szépülés törekvéseitől a fürdők nem maradhattak el. Előljárt a Rudasfürdő. Ez ebben az évben nyerte el mostani, egyemeletes formáját s csinosabb külsejét. Az egyes fürdőszobákat tiszta bútorokkal s új készületekkel látták el. Az udvart nagy négyszögű kövekkel rakták ki s szép virág- csoportokkal ékesítették fel. Ekkor töltötték fel a fürdő melletti Dunapartot s magas falat emeltek védelmül a zajgó hullámok ellen egészen a Sáros-fürdőig úgy, hogy kocsik s gyalogosok bátran járkálhattak már rajta, holott ez az út előbb járhatatlan volt. Az átalakítási munkálatokat Buda város tanácsa arra is felhasználta, hogy a magyar nyelv iránti lelkesedés ének itt is bizonyságát adja s az újonnan átalakított fürdőépület homlokzatára csupán magyarul Íratta ki szép fekete betűkkel: RUDASFÜRDŐ. Hogy pedig a fürdő vendégeinek több mulatságot szerezzen, Buda nemes tanácsa a fürdőház előtti rendetlen teret kiegyengettette s hársfákkal beültetve, csinos sétahellyé változtatta s ezen szabad helynek Nádor-tere nevet adott, mert a nádor, József főherceg volt a város szépülésére alakított „Szépészeti Bizottmány“ elnöke és megalapítója. Budának e gyors szépülése és erőteljes gyarapodása serkenthette Vörös László országos dunamérési hiteles földmérőt, hogy elkészítse és kőre metszve, még 1833-ban kiadja Buda és Pest városoknak alap s vízhelyzeti térképét, a testvérvárosoknak példátlan szépségű, első magyar térképét. (M. B.) Gül Baba a rózsák atyja Evlia Cselebi, a nagy török utazó, Melek Ahmed pasa, nagyvezír unokaöccse, aki 250 éve hunyt el, hatalmas munkában ismerteti Budának nevezetességeit. Már atyja is itt járt Budán 1541-ben s tőle is sok mindent megtudott. Ö írja: Gül babának kolostori alapítványa valamennyinél több és bővebb. A Kho- ros-kapu ilidseszi (a Kakas-kapu fürdője) területén túl Véli bég fürdője közelében szőlővel borított halmon lévő szép kolostor. Dervisei harcba menő jámbor emberek. Téli és nyári terén különféle gyertyatartók, mécsek, lámpák, füstölők és rózeavíztartók vannak. A „bektási“ kolostorokban a derviseknek, akiket közönségesen táncoló derviseknek neveznek, egy nagyobb termük van, ahol különös forgótáncukat végzik. Ennek a teremnek neve „mejdán“ (térség). A budai Gül baba kolostorban külön volt a nyári és téli táncoló terem. Többféle szegény alapítvánnyal van ellátva és a jövő-menők kegyes jótéteményben részesülnek itt. A kolostor egyébként Gázi Mikhálzádenak alapítványa. Maga Gül baba az ólomtetejű kupola alatt virágok közt van eltemetve. Koporsóját zöld posztó borítja, boldog fején a bektási fénylő korona van. Köröskörül különféle arab Korán-versekkel van díszítve. A tengeren és szárazföldön utazók néhány tartalmas verset írtak a márványfalakra. Én szegény, ezeket az alkalmi verseket írtam: Híved és tisztelőd vagyok, meglátogattalak én koldus, Csalogányként siránkozom, hej Gül baba! Másik vers: Az egyenesség és igazság rózsaliget- jének rózsája, Szenteknek szentje a budai Gül baba. Harmadik vers: A szultáni kegyesség bányája a Baba, Nem marad üresen az öreg koldus. Merzifunból jövéii, itt hazát talált Szulejmán sah idejében Gülli baba. Ilyenfajta verseket írtam, aztán szent leikéért egy Jeszt elmondtam. (Jesz a Korán 36-ik fejezete, amely evvel a szóval kezdődik: jesz és haldoklóknál szokták imádkozni.) Gül baba igenis élt és nagyon megbecsült török szent volt, akinek tiszteletére Mohamed pasa budai helytartó rövid idővel halála után építtette a kolostor területén a síremléket, illetve türbét. Kétségtelen, hogy Gül baba volt a kolostor legfőbb embere, sejkje és rendszerint 60—70 dervis lakott vezetése alatt a kolostorban. Két évszázadon át zarándokoltak a türbéhez jámbor törökök. Kár, hogy néhány évtizeddel ezelőtt kirabolták a türbét, elvitték az aranyhímzésű térítőt, sőt magát a díszkoporsót is. Valahogy rendbe kellene hozni az egészet, ha azt akarják, hogy a szent év alkalmából ideérkező zarándokok meg ne botránkozzanak. Uj nagyszabású mecsetet is terveznek, de annak alapkövét legjobb esetben július havában rakhatják le. KOMÁI FÜRDŐ ÓBUDA — ■■■■■■■ AKVINKUM k , , "Késő őszig POMPÁS STRAND Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádloaktiv fhermálvfz A szentendrei HÉV vasútnak a MFI R hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Buda ősi ünnepei Szent István napja. Szeptember 2 — Kisasszonynapja 1833-ban. Budának régtől fogva évente hét oly ünnepnapja volt, amelyeken nemcsak Buda egész lakóssága vett részt, hanem Pest, a testvérváros is s ezek valósággal országos fogalommá váltak. E hét közül Szent István napja országos, szeptember 2-ika, Buda visszafoglalásának évfordulója, országos és városi, a többi öt pedig népünnep volt. Ezek: Husvét hétfője a Szent Gellért hegyen, Május elseje a Városmajorban, Pünkösd hétfője a Ligetszúgban (ma Zugliget), Anna napja a Császárfürdőben és Kisasszonynapja a Leopold-me- zőn. Nézzük, hogy folyt le a három aktuális ünnep 1833-ban. * — Szent István napja. — Augusztus 19-én, az ünnep előestéjén a Játékszín, vagyis a városi szin- ház-épület fényesen kivilágított homlokzattal, középen a magyar birodalmi címer transzparensével várta az ünnepi előadásra özönlő közönséget. A belülről is fényben ragyogó szinházat Buda és Pest előkelősége és polgári társadalma zsúfolásig megtöltötte. A Budán vendégszereplő kassai magyar színjátszó társulat ünnepi díszelőadásban a „Béla futása“ című hazafias, énekes játékot hozta színre parádés szereposztásban. A magyar színészet loguagyobhjai voltak a szerep! lök. Lendvay játszotta IV. Bélát, Pá- lyiné Mária királynét, Bartha, Me gyeri, Szentpéteriné, Pályi és SzőHos- sj, a táncművész, alakították a többi szerepet s kiváló játékukat állandóan zúgó taps kisérte. Az ünnepi díszelőadást festői Szent István apoteozis fejezte be és ahogy az egykorú beszámolók írják, az élőkép felett „hazánk címere ezzel a felírással volt látható: Polgári Egyesség, Sértetlen Törvény (PEST) Boldog Utóinknak Diadalmat Adand.“ (BUDA) Szent István napján kora reggel hálaébresztő íharangszó szólalt meg Buda összes templomaiban s e harangzúgás közepette vonult Buda és Pest minden rangú és rendű ünneplő közönsége fel a Várba úgy, hogy reggel 8 órára oly tömeg lepte el azt, „hogy már több ember a várba be se férhetne.“ Pontban reggel 8 órakor ünnepies nagy körmenet kisérte a Szent Jobbot a királyi vár templomából a Boldog- asszonyról elnevezett főtemplomba (mai Mátyás-templom), ahol Ocskay Antal címzetes bácsi püspök ünnepi szentmisét pontifikáit, a templomban Feltinger István győri kanonok mondott magyarnyelvű szentbeszédet, míg a szomszédos kamarai épület (ma régi pénzügyminisztérium) udvarán Feig- ler Miklós esztergomi succentor német nyelven prédikált. A misét áldásosztás követte, majd ünnepies processzió kisérte vissza az ereklyét őrzési helyére. A menet élén a városi polgár-katonaság haladt formaruhájában, az ereklye után jött a papság, a nagyméltóságú helytartótanácsnak, királyi kamarának, vármegyéknek, Buda és Pest városának tisztviselői s a királyi tudományegyetem magisztrátusa, mind-mind díszmagyarban. Majd az egész helyőrségi katonai tisztikar, az összes budai és pesti céhek zászlóik alatt s végül az ájtatos hívők beláthatatlan sokasága. A menet magyar egyházi énekeket énekelt, melyeket Buda- városa nyomatott ki s ingyen osztott szét a nép között. Az ereklyének rendes őrzési helyére való visszahelyezésekor a Dísz téren felállított magyar gránátos díszszázad hármas sortüzet adott, majd a bástyán felállított ágyuk díszlövései jelezték a Szent István napi ünnepi körmenet végét. — Szeptember 2-ika. — Buda visszafoglalásának évfordulóját szinházi díszelőadással ünnepelték 1833-ban. „... Kisfaludy Károly „Sza- páry Péter“ című nemzeti mutatványára — írja az egykori újdondász — olly számos hallgatóság sereglett ösz- sze, amiilyent nem láttunk, amióta a mostani magyar szinészek fővárosunkban játszottak. Sok ember helyet nem kapva, kénytelen volt hazatérni. Minden hely tömve volt nézőkkel. Igen szépen tündökölteté ezúttal a budai ős pesti közönség hazafiságát, amidőn e nemzeti darabra versengve gyülekezék össze.“ Kántorné. Lendvayné, Bartha 's Lendvay, valamint a többi szereplők, mindannyian kiérdemelték a számos tapsot, nemcsak kiváló játékukkal, hanem gyönyörű, korhű jelmezeikkel is A negyedik felvonásban Pályi elénekelte Kisfaludy Károlynak „Miről apám nagy búsan szólt“ című dalát (a Rákosi szántó megzenésítése) „s az azután török muzsikával előadott Ká- kóczy marsa nagy tetszéssel fogadtatok és ismétlése kívántatott___“ * — Kisasszonynapja Leopold mezején. — Az 1833-iki nyár az akkor hírlapok megállapítása szerint „komor zordon- ságú“ volt. Kiasszonynapján azonban gyönyörű őszi nap mosolygott le a bu- da s pestiekre s nyájasan hívogatta őket a minden esztendőben tartani szokott utolsó népünnepélyre, az északkeleti budai hegyek közé, a Leopold völgyébe (mai Lipótmező). Nem csoda hát, hogy a két város apraja, nagyja ünnepi menetképen sietett a kies völgybe, „hogy e feltűnő szép napon még egyszer szívhassa a balzsam-illatos erdei levegőt...“, hisz régi szokás, hogy e napon „az ősznek kellemetes ízlete közt búcsúzik el a buda s pesti népség a virító természetnek majd-majd ha- nyatlandó bájaitól...“ Egymást érte a sok hintó, társaságos kocsi, lajtorjás szekér. Tarka sokaság tódult a hegyek alatt elnyúló völgyben a kedvelt hely felé. A kora délutáni órákban a Remete Máriáról visszatéjjö búcsúsok „...számtalan serege is egye- síté magát, hogy ezen festőleges látvány zajgó méhrajhoz hasonlítna, melly a bájos rét virágainak kedves mézét mohón szivogatja....“ A Leopoldmezei vendéglőház két szobájában, az árnyékos hársfák alatt és alább a sík mezőn a köznép vígan járta a keringőt és galoppot, habár csak egy eincogó lyra s kisérő hegedű szólalt is. A fiatalság béka-rakétákat pattogtatott és tréfa kedvéért a sűrűbb csoportok közé hajigálta azokat. A sok vendég elfoglalt minden asztalt s akiknek itt hely nem jutott, a zöld gyepen fogyasztották el jóízűen a magukkal hozott pecsenyét, sűrűn ŰTÍtgetve egymásra csikóbőrös 'kulacsaikat. A völgy délkeleti oldalán büszkén emelkedik fel egy magányos szirt-kúp, mintegy őrbástya gyanánt. Sokan en-. nek tetejére kapaszkodtak fel... „és valóban érdekes volt itt hallani a tömött sokaságnak tompa zúgását s látni a forgó táncosokat s a gyönyörűen terjedő vidéket....“ Hat óra után naplementével kezdődött a hazaindulás. „A műveltebb ér- zésűek elégedéssel hagyják el a kies helyet, a köznép búcsúsai galagonya, csipke, kökény, tölgyágakkal feleifrázott kocsijukon vágtattak előre, midőn más fiatal gyaloglók tölgyfalevelekből fűzött koszorújukat kalapjaikra tűzvén, kedveseik karján ballagának a szép völgy útján. A hátra maradtak késő estig mécsekkel világított fák alatt szörpölék ezen utolsó népmulatságnak élet vidító örömeit...“ Mazsáry Béla dr. Császáriürdő éltermel kitűnő SZALONZENE ES JAZZ CSINSZKA KONRAD vendéglős. 1 A RÓZSADOMB egyetlen csemege- füszerüzlete II., Bimbó ucca 45. Telefon: 53-7-09. „BIMBÓ” CSEMEGEHÁZ
