Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-08-10 / 1133. szám

Budai Naplö Buda, 1933 augusztus 10. GYÓGYFÜRDŐ Vizqyógyintézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. és Budáról lesz könnyebben elérhető Buda északi íürdöcsoportja, hanem nagyobb körzetből is, vizen is, szára­zon is, levegőben is. Becsből példáui nagyhajón is, autóbuszon is, vasúton is, sőt idővel hidroplánon is közvetle­nül elérhető lesz Buda északi íürdő- esoportjának központja. Másrészt ma­gából a központból alkalom adódik közvetlen szárazföldi vagy vízi jármű­veken való kirándulásokra a Margit­szigetre, a Római fürdőbe, Csillag­hegyre, Szentendrére^ Korányba, Vi- segrádra, Esztergomba, a budai és pi­lisi hegyekbe, ami kétségtelenül nép­szerűvé tenné a szórakozást és változa­tosságot kivánó fürdővendég előtt Bu­da északi fürdőcsoportját. Egyik nap kényelmes vizimotorosan átrándul a Margitszigetre, másnap autóbusz viszi fel a Hármaslhatárhegyre, harmadik nap vasút viszi Esztergomba, ahonnan este a nagyhajóval tér vissza; negye­dik nap villamoson Csillaghegyre rán- dul ki, innen a Római fürdőbe, majd hajón teszi meg útját visszafelé, ötödik nap Szentendrére viszi a villamos, on­nan pedig hajó hozza vissza, hatodik nap villamos vagy autóbusz viszi a Fogaskerekühöz, felmegy a Svábhegy­re és a Jánoshegyre, hetedik nap hajónl rándul ki Horányba, nyolcadik nap autóbusz viszi fel a Várba, este pedig sétahajó viszi és hozza a Dunán. Es mindezt megteheti könnyen, kényelme­sen, felesleges idő- és pénzpazarlás nél­kül, mert vasút, villamos, autóbusz és hajó mind úgyszólván a szállója kü­szöbéről viszik és annak küszöbéig hoz­zák vissza. Ennek a közlekedési köz­pontnak a mielőbbi megteremtése az egész északi fürdőosoport érdekében! állana. Persze más kérdés, hogy lesz-e belőle valami, mert kérem szeretettel, léhet-e egyáltalában ilyesmire gon­dolni Budánt Christian Rezső dr. Ám múltak az idők. Mátyás dicső sége szétfoszlott. Jött a török s vele együtt beköszöntött az enyészet. De a Cselepcsényiék csapszéke tovább is vi­rult és semmit se vesztett vonzerejéből, A hithű török kobakja a korán tilalma dacára is kieszelt valamit, hogy a bor ivást tiltó klauzulákat kijátszhassa, mi­nél fogva Cselepcsényiék csapszékébe nemcsak magyarok és németek jártak, banem a helyi viszonyokhoz hamar al­kalmazkodó törökök is. Virult a csap­szék és dacolt az idővel, noha a fel­jegyzések szerint négyszer is beleütött a villám. A ház főfala akkora kövekből volt rakva, hogy még a földindulás sem in- I gáttá volna ki alapjából, mennyivel kevésbé árthattak neki ama ágyúgo­lyók és mozsárlövegak, melyek az ost­rom folyamán odatévedtek. A győztes és harctól kimerült sere­gek katonái csak ép úgy felkerestek, mint a régiek, mert különös vonzerőt gyakorolt rájuk az akkori gazda fele­sége által mesterileg elkészített kis- üstön főzött sör. A zsoldosok, nagyobbrészt németek megcsodálták azt a főfalat, mely ellen­állott a rettenetes ostromnak s habzó kupák mellett betüzgették annak a rej­telmes feliratnak mardványait, melyet hajdanában Csiba, az udvari bolond amúgy hevenyészve pingált a ház falá ra s amelyet Cselepcsényi őse a nagy király iránt táplált tiszteletből vörös rézszögekkel veretett ki. Persze a vérzivataros idők után mindössze csak nyolc betű maradt meg a falon, mégpedig az első szó „Haec^ teljes egészében és a „libidó“ két első betűje. Ezek együttvéve világosan ki adták a „Haeckli“-szót. Kedves is volt a német zsoldosoknak ez a szó, mely az ő szájukban rövid idő alatt Hacklivá idomult. Német volt ez a fő. Hiszen az ő szemükben az egész világ német s ha nem az, akkor igyekeztek mielőbb azzá tenni... Ugyanezt tették Budával is. Sereges- től jöttek a német telepesek a magyar­ság rovására, üres kézzel. Itt aztán kaptak telket, földet s mindenféle be- neficiumot s mindezért még csak meg sem kellet igérniök, hogy magyarok­ká lesznek. Nyugodtan jártak a Hack- iba, amelynek tulajdonképpen a ki­egyezéskor Johann Hackl volt a ven­déglőse, aki a neve után pingáltatta cégérére a baltát, szólván ekkor a firma eképpen: Gasthaus Johann Hackl, zum Hackl. Ez is adat a német kisebbségi kérdés­hez. Százéves a magyar távírás _Távíróbemutató 1833-ban Budán A b udai Hackli Sok legenda fűződik az öreg házhoz. Állítólag itt akarta meglátogatni Hu­nyadi László menyasszonyát, Gara Máriát. Vele volt kis öccse, Mátyás és barátai: Kanizsa, Rozgonyi. — A ki­rály (V. László) poroszlói itt akarták elfogni. Az ifjak kardot nem ránthat­tak a szűk sikátorban, csatabaltáikat (melyet karikába dugva akkoriban a baloldalon hordtak a vitézek) kapták kézbe s a poroszlókat, szám szerint nyolcat, levágva, a régi „zsidó kapu“ felé futottak, hogy a városból kijussa­nak, de itt az őrség elfogta őket s tud­valevő, hogy másnap a király Hunya­di Lászlót a Szt. György téren lefejez­tette a kis Mátyást és László bará­tait börtönbe záratta. Azóta hívják a szűk átjárót „Baltaköz“-nek, amit ké­sőbb a svábok Hackli-nak neveztek, az ottani korcsmával egyetemben. De van még más magyarázat is. Mátyás király idejében az itteni csap­szék Cselepcsényi nevű fóti magyaré volt, akihez szivesen jártak még a ki­rályi udvarból is. Egy estén Mátyás király sétára in­dult a várban, hogy szemlét tart son a rohamosan épülő városban. Ezen közben érkeztek a Mindszent-utcából az Olaszok-utcájába torkolló nagy kapu átjáróhoz, ahol Cselepcsényi traktáros korcsmája volt, ahonnan nagy duhaj­kodás hangzott. A legrakoncátlanabb vigadozó a király udvari bolondja: Csiba volt. Mátyás rá is szólt, mire a bolond mentségül Sardanapal híres sír iratát irta krétával a korcsma falára: Haeo habes quae edi quaeque exsa- turata libido: Hausit at illa iaccnt múlta et prae- clara relicta. (Csak az a miénk, amit megeszünk.) iaridge I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. = hangulat Tánc = szórakozás Konyha = ólvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS Ma már senki sem tud, illetőleg sen ki sem emlékezett meg arról, hogy ez év tavaszán volt száz esztendeje an nak, hogy egy magyar ember Budán bemutatta a hivatalos köröknek és a sajtónak az ő „telegraph“ készülékét, az első magyar távírót. Andreán Ká­rolyt ép úgy elfelejtették, mint sok más magyar feltalálót, pedig ő ép úgy úttörője volt a távolba való híradás­nak, mint a Virág—Pollák-féle távíró­készülék feltalálói, avagy Puskás Ti­vadar, a telefon és Telefonhírmondó megteremtője. A „Társalkodódban, a „Honművész“- ben s a többi pest-budai lapokban ol­vashatjuk, hogy 1833 május 14-én: „tekintetes Andreán Károly úr, tudományos műveltségű hazánkfia, tekintetes Nagy Eugen úrnak, a nagyméltóságú magyar udvari ka­mara volt registratorának, egy nagy tiszteletnek és közszeretetnek örvendő budai úrnak veje, bemu­tatta új szerkezetű telegráfját.“ Andreán Károly telegráfja úgyneve­zett optikai telegráf volt, mely nappal pózna-jelekkel, éjjel pedig lámpás­jelekkel továbbította a híreket. Az optikai telegráf már az ókorban ismeretes volt, Homerosból ismerjük a görögök éjszakai tűzjeleit, használ­ták a középkorban s újkorban is, de nagyobb jelentőségűvé csak a 18. szá­zad végén válik, mikor Claude Chappe 1789 és 1792 közt Franciaországban fel­állítja az első toronyjelző készüléke­ket. Páris és Lille között 18 ilyen to­rony épült s az ezek tetején elhelye­zett mozgatható karok különböző kom­binációi körülbelül másfélszáz jellel továbbították a fontos híreket 2—4 pere alatt. Alexander Dumas „Gróf Monte Christo“-jából sokan emlékezhetnek rája. Monte Christo úgy áll bosszút egyik megrontóján, a bankáron, hogy megvesztegetve az egyik toronyőrt,' hamis háborús híreket továbbíttát vele, s Danglars bankár az elhibázott tőzsdei spekulációban" elveszti egész vagyonát., Andreán Károly telegráfja sokkal egyszerűbb volt, kevesebb jellel dolgo­zott, mint a francia s minthogy nálunk addig semmi telegráfszerfi intézmény nem volt, természetes, hogy a felsőbb hatóságok figyelmessé lettek rá s mint­hogy a telegráfnak nagy katonai fon­tossága is van, a „tábornok-testre“, vagyis a vezérkarra (Generalstab) bízták azt „hivatalosan megvizsgálni s a próbasikerről a kormányt értesí­teni.“ A bemutatóról az akkori sajtó a kö­vetkező híradást közli; „A Gellérthegyen Andreán úr felügyelete alatt 1K ölnyi magas­ságúj telegraph állíttatott,v melly- nek nappali közlésre szolgáló ré­szei három, de sokféleképp változ­tatható s idomítható póznaléczbőh éjjeli közlékrészei pedig hét ingat­ható lámpából állanak (a francia telegraph jobbadán 45 jelpóznás). Ezen telegraph f. h. (1833 május) 14rkén nappal több haditiszt előtt tévé meg a próbát a kívánt foga­nattal; az éjjeli, mint a nappalinál könnyebb közletü, másszorra ha­gyatván. Andreán úrnak t. i„ aki 24 betűképjelt használ közlemény- ezközül, több hivatalos üzenet ada­tott fel, mellyeikről olly szabatos­sággal tudósítá a másik vizsgapon­ton (a budai hegysor közt az úgy­nevezett szép juhászné mellett) álló s jeltitkaiban jártas czimboráját, hogy az általa föl-jegyzett betű­titkok megfejtése (dechiffrement) hív és tökéletes mása volt a tiszt úr által feladott közlendőségeknek. S ámbár a Szép juhászné melletti álláspont e telegraph helyétől 4300 ölnyi távolság, még-is néhány má- sod-percz alatt megtörtént a köz­lemény. Andreán úr állításánál fogva 275 ezer ideát közölhet jelei által s ha a találmánya létre jut, úgy Budától Bécsig 18 illy tele­graph kívántatik, minden 2 mér- földnyire t. i. (8 ezer ölnyire) egy, csakhogy létesületi esetre két any- nyi nagyságúvá szükség alkotni azt mint e próba-telepraph; azon­ban Andreán úr biztosítása szerint akkor a telegraph utolsó jeladásá­tól számlálva-'4 perez (minutum) alatt juthat-fel a közlendő hír Bu­dáról Becsbe.“ A sajtó egyöntetű lelkesedéssel fo­gadta e magyar találmányt, A Bécs és Buda közti 4 percre célozva azt írja a Társalkodó“: „Ez kétségtelenül minden vág­tató kurírnál s követnél vagy re­pülő galambpostánál gyorsabb, kengyelfutóbb staféta lenne, csak a napsugárnál s villámnál, villá­mot előző gondolatnál nem. Mi ha­zafi lélekből mielőbbi valósulást, országos díszlést s divatot óhaj­tunk e hazai szép találmánynak.1 A valósulás azonban nehezen ment. A hivatalos út már akkor is nagyon hosszadalmas volt, különösen akkor, ha a politika is beleszólt. A bécsi kor­mány akkor megakadályozott mindent, ami Magyarország előhaladását elő­mozdíthatta volna, a vezérkarnak sem volt fontos a magyar hírszolgálat gyorsítása, Magyarország ebben az időben mint esetleges lehető harctér, nem jött számításba, hisz török vagy orosz veszedelem akkor már, illetve még nem volt. Pedig ugyanabban az évben vette át Dánia, Olaszország s több más európai állam után Porosz- ország is a sokkal komplikáltabb fran­ca rendszert. Csak két év múlva való­sult meg az első telegraph a monar­chiában, de akkor sem Buda és Bécis, hanem Bécs és Linz között. További két év múlva aztán Cooke és Wheatstone, illetve Morse villany­távírója háttérbe szorítja az optikai telegráffokat, melyekből csak a vasúti szemafor maradt meg mai napig, de ennek egyetlen karja már csak két jel­zést ad le, azt, hogy a vaspálya sza­bad-e vagy tilos. így volt Buda a technikai moderniz­mus úttörője száz esztendővel ezelőtt. Mazsáry Béla dr. ÁTKÖLTÖZÖTT Gábriel drogéria I., Krisztina kőrút 77. sz. alá. Fleischer csemegeüzlet mellé. Németvölgyi út és Mártonhegyi út sarkán elterülő telektömbön épülő családi villák három szoba hallal minden mellékhelyiséggel, saját külön kerttel elegáns kivitelben, kulcsátadásig P 22.000.— Nagyobbak megállapodás szerint. Még ez évben 30 évi adómentesség. Lefoglalható: Katona, Székely és Molnár építészmérnökök irodájában. V, Személynök ucca 9—11. szám. Telefon: Aut. 29-8-29 és 22-5-59. Érdekes romok Mátyás király vadászkastélya a Hí- degkúti út 48. számú hatalmas telken a főváros egyik legpompásabb műem­léke, mert a renaissance egesz külön­leges stílusát mutatja, amely olasz ere­dete ellenére is magyaros^ jellegű, felfedezés története valósággal nyes. A (hatalmas telek meglehető­sen gondozatlan állapotban van, tulajdonosa Svmcmtsits Elemér v. b. t. t., aki felesége apjától Sztankovánszky Jánostól örökölte a telket. Sztanko­vánszky ugyancsak örökség útján ju­tott a telekhez, amely a Qelinszky báró­család tulajdonában volt hosszú időn keresztül. A családban apáról fiúra szállt a hagyomány, hogy ezen a he­lyen volt egykor Mátyás király va­dászkastélya, amelyről az egykori tör­ténetírók is többízben megemlékeztek. A legendának azonban történelmi alapja nem volt, csupán egy, a család szolgálatában álló öreg kertész erősít- gette, hogy itt volt a vadászkastély. Uj fordulatot adtak a nyomozásnak Gardái erdőtanácsos kutatásai, aki a Mátyás-korabeli Buda jelenlegi leg­jobb ismerője. Az ő kutatásai Bonfini, Mátyás korának olasz származású tör­ténetírója könyve alapján indultak meg. Bonfini egy helyütt leírásában azt állítja, hogy a kastély a Vártól a harmadik mértföldkőnél van. Garádi szerint a számítást a Bécsi-kapunál kell megkezdeni és ezen az alapon ju­tott arra a meggyőződésre, hogy a va­dászkastély a Hidegkúti telken terült el. Az ásatások megindultak. Azok közvetlen szomszédságában egy kis nyárilak emelkedett, amelyet báró Ge- linszkyné emeltetett 1890-ben annak a családi hagyománynak megörökítésé­re, hogy e helyütt volt Mátyás király vadászkastélya. A nyárilak előtt Má­tyás király kis szobra állott. Az ása­tások folytatása érdekében azonban szükségesnek bizonyult a nyárilak le­bontása, amibe annak jelenlegi tu­lajdonosa, Simonsits Elemér bele is egyezett. Ekkor már szabadon folytat­hatták az ásatásokat, amelyek meg­lepő eredményre vezettek. Nemcsak Mátyás király vadászkastélyának rom­jait, hanem egy egykorú kápolnát is találtak. Az épületek masszív vörös­márványból készültek, a csúcsíves bolt­hajtások és a pompás renaissance fa- ragványok meglepően dacoltak az év­századok pusztító hatalmával és teljes épségben megmaradtak. Féítjétlenül szükséges az értékes romok restaurá­lása, amelyek tanúbizonyságai a ma­gyarság évszázados kultúrájának s idegenforgalmunk hathatós eszközei. Értesülésünk szerint a város most dom­borművű emléktáblát helyez el az ér­dekes romokon, megörökítve Mátyás király emlékét. Nevessünk Irta: Shirley W. Wynne dr. New York egészségügyi biztosa. Amire mindenkinek éppen ma nagy szüksége volna, az: a szívből jövő ne­vetés. Sokkal többet kellene mosolyog­nunk és kacagnunk, mert ez az egész­ségünket javítja. Nézzünk szét magunk körül és azt fogjuk látni, hogy a rossz gyomruak savanyú arcot vágnak, rit­kán mosolyognak és sohasem kacag­nak. De a vidámak ritkán gyomorba­josak, sőt ritkán betegek. A nevetés kedvező hatása az egész­ségre azzal magyarázható, hogy mia­latt a nevetésnek engedjük át magun­kat, szellemünk felüdül, jóleső érzés járja át egész lényünket, ami aztán előnyösen befolyásolja szerveink mű­ködését. Agyunk és idegrendszerünk majd­nem mindig képes testünk felett ural­kodni Akaratunknak megfelelőleg mozgatjuk izmainkat, járunk, beszé­lünk, iszunk, még a lélegzetünket is vissza tudjuk fojtani egy ideig. Nevet­ni is tudunk tehát, csak akarnunk kell. Ha a mindennapi apró gondok felett nevetnénk, ahelyett, hogy aggodal­maskodunk, mindjárt jobb egészség­nek örvendenénk. A nevetés kedélyünket élénkíti fel és ezzel nemcsak egész szervezetünket frissíti, hanem legfontosabb szerveink működését is stimulálja. Ha valaki „gurul a nevetéstől,“ annak nemcsak a teste mozog, hanem a szelleme is tor- nászik. Már pedig minden orvos tudja, hogy az egészség elsősorban a kedély- állapottól függ. Ezért úgy rendezzük be az életünket, hogy az étkezés minden otthonban kel­lemes és vidám esemény legyen. A vi­lág összes pirulái sem segítik úgy elő az emésztést, mintha jókedvünket sza­badjára engedjük. Ezért hát nevessünk. Minden reggel zuhannyal mossuk le az álmunk megszakítását követő kel­lemetlen érzést és mosolyogva menjünk a reggeliző asztalhoz. A nevetés raga­dós és nem fog sokáig tartani, míg az egész család nevetni fog reggelizés köz­ben. Megszokjuk majd és magától ér­tetődőnek fogjuk találni. Délben úgy intézzük el a dolgot, hogy ha csak lehet, étkezzünk egy-egy jó­barátunkkal, aki mellett fesztelen ne­vetésnek engedhetjük át magunkat. Ennek a hatása egész délután jó han­gulatban tart bennünket. Az estebéd ideje azután igazán derűs kedvben teljék el. Nevetés és kacagás a vacsoránál az egész család életét fel­villanyozza, bearanyozza. Mégha so­vány is a vacsora, a nevetés az élteit is befolyásolja. Tanulj meg nevetni, ha jól akarsz élnil — így írja ezt Hoffmann Ferenc dr. szerkesztésében Canadában meg­jelenő „az Otthon“ című magyar lap. vxuam 45 fokos Építette 1556-ban KARA MUSZTAFA budai basa. Budán, II., Fó ucca 84. sz. szénsavas nátront- szénsavas meszel- szénsavas klórnát­riumot. magnéziu­mot tartalmazó h é v v i z köszvény, csúz, bőr- és csontbetegségek, fémmérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyo­morhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—1, nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra S vábhegyi ^ za na tori um subalpin (430 m) diétás gyógyintézte már napi 16.— pengőért legtökélete­sebb szanatóriumi ellátást nyújt 5—6-szori étkezéssel, vízkárával együtt Császárlürdő étterem Szabó Guy László ja zz-zenekara hangversenyez jó időben naponkint d. u. 5 órától Császárfürdő Éttermei CSINSZKA KON RÁD vendéglős. M Megrendelhető a székesfővá­rosi Ásványvízüzemnél, I, Gel­lert rakpart 1. Tel.: 53-0-03. Kovács penzió Anna lak a Balaton zalai oldalán erdő- koszorúzta magaslaton, csendes, pormentes helyen, gyönyörű kilátással a Balatonra Tiszta és jól berendezett szobák. A strand­hoz és állomáshoz közel. Díjtalan kabin­használat. Elő- és utóidényben 4 50 P, főidényben 5.50 P a napi kitűnő ellátás. Érdeklődni lehet: Kovács fodrásznál, 11, Margit körút 52. Svábhegyi Nagyszálló szoba folyó meleg- hidegvízzel, napi négyszeri étkezéssel 10—12 pengő. Solthy György énekel KondaJazz Naponta délután és esle lánc. PARADICSOMBAN érzi magát a PARADICSOM-KERT vendéglő és étteremben II, MARGIT KÖRÚT 20. teljesen új I árnyas béri modern I pompás konyha hangulatos | nagyszerű Italok ZENE BBIDGE Minden este Varga Imre a rádió közkedvelt baritonistája és Dán Nővérek zongoradaá. A zenekar meglepetés! RÉGI BUDAI ROMANTIK!., VADASKERT VENDÉGLŐ Hűvösvölgy végállomás (az új vám mellett) Naponta halászlé. Dégel Jazzband. Tánc. Pénteken Schrammel-zene. Majálisok, juniálisok céljaira nyitott és zárt helyiségek. Pensio: szoba P 2.—, menü r 1.20. Tel. 64-0-78. Tulaj. Balázs Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom