Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-06-13 / 1127. szám

XXX. évf. 1127 sz. ELÖF IZETÉS Egy évre . . 24. —P Negyed évre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — agjai féláron kapják Budát Napló 1933luniu« 13 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mim magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó lilnlitoiuiik nagy kadvizntiy Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Búdéin, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg A fordított város Eddig' abban a hitben éltem és velem együtt egész Budapest, hogy nálunk az idegenforgalom már any- nyira fejlődött, miszerint az ideér­kező idegen föltétlenül a legjobb ke­zekbe kerül. Hozza a »JWÁV«-val kap­csolatosan az »IBUSZ«, átveszi a »Szé kestőviáros Idegenforgalmi Hivatal« foglalkozik vele az »Idegenforgalmi Szövetség« és vigyáz rá az »Idegen- forgalmi Tanács«. Az természetes, hogy a szállodák tárt karokkal és a legnagyobb előzékenységgel fogadják az idegeneket, hisz ebből élnek. És az egiéjsz dolog olyan p|giyszeijü|. i , j | ; i Most azonban kiderül, hogy a Bu­dapestre érkező idegent átveszik az: — idegenvezetők. Átveszik abban a pillanatban, amikor a vasúti kocsiból kilépett ié.s azon túl isemmi köze nincs hozzá sem az IBUSZ-nak, sem a Szövetségnek, sem a .Hivatalnak; pem áz Idegenforgalmi Tanácsnak, de még a| szállodáknak sem. Ugyebár ez igjy érthetetlen? Pedig ez is egészen egyszerű. Az idegenvezető nem a szálloda alkal­mazottja és 3 hivatalos fórumok egyi­kéhez sem tartozik, hanem önálló egyén, mondjuk ug[y, hogy idegen- forgalmi vállalkozó, aki az idegent odavezeti ahova ő akarja és annyi hasznot igyekszik kivezetni1 az idegen bői, amennyit csak lehet. Mit neki a szálloda? Voltak szemfüles újság­írók, akik az érkező idegeneket na­pokon át kísérték, hogy megértsék azt a furcsa, ferde, fordított helyze­tet, mely szerint olyan időben, ami­kor nagy idegenjárás van Budapes­ten, a (szjállodalc,. a jonevp vendéglők és a tisztes, kávéházak — üresek. Rá­jöttek arra, hogy ezek az idegenveze­tők a keziükbe került idegenekül rosszulmenő szanatóriumokban és, Üres magánklinikákon szállásolják el és leszerződtetik őket különféle tej­ivókhoz, nemcsak reggelire és uzson pára,hanem ebédre és vacsorára is. Ezért üresek a szállodák, a vendég­lők és a kávéházak akkori, amikjor itt ezrével forog az 'idegen. Önkénytelenül felvetődik a kérdés, hogy mi a csodának való akkor a soktéle idegenforgalmi forum, hiva­tal, szövetség és Tanács? Ez a fordított sorrend onnan van, hogy nálunk »kinevezik« az idegen­forgalmi szakértőket és n,em azok tanácsát kérik ki, akik ezt a szak­mát, ezt azj uj forgalmi ipart már év­tizedek óta tanulmányozzák, meg is tanulták, sőt tudják is. Ebben a for­dított városban az idegenforgalom rovására és kárára képezik ki az ide­genforgalmi szakértőket és nem megfordítva. Ilyen fordított kérdésnek l|átja a hozzáértő azt a nagy kérdést is, amely évtizedek óta kisért ennek a városnak minden fórumán, a — »NAGY-BUDAPEST« kérdését. Innen elüldöztek minden­kit a /nagy adókkal, mesés házhérek- kel és a megélhetés mesterséges drá­gításával. Itt mindent elkövettek, amivel elvehették az emberek ked­vét, hogy Budapesten éljenek, — ide csak dolg'ozni járnak az embe­rek, hogy lázllán a közeli vidékre meneküljenek és ott éljenek. Ennek a városnak a íákósságt-szaplorodása, csaknem teljesen megállóit, de ha­talmas községekké duzzadtak föl egy­két évtized' alatt a szomszédos kis telepek. Ott olcsón kapott mindenki akkora telket, aminőt akart, viszont Budapesten csak 300 és 600 öles tel­keket kapott a város szélén és tönk­re ment a, kisember, ha a telke men­tén utat építettek, csatornát ástak, vízvezetéket húztak, villanyt és gázt szereltek amikre azonban szüksége volt. Ezek után olyan illetéket fize­tett, hogy rá ment a telke, háza és irigyelte azt, aki a közeli vidékért építkezett és nyugodtan megélt. Bu­dapest adóban is sokat veszített, ipa­ra és kereskedelme pang, a villamos üresen szaladgál, a kávéházak, ven­déglők konganak, mert a vidékre ván dörolt régi pesti lakó itt csak a ke­nyéradó munkáját végzi, csak a fizetését veszi fel, de semmire slem költ, mert ott a vidéken, olcsóbban él alig fizet adót, jutányosaidban öl­tözködik és pjnes annyi kisértésnek kitéve, mint Budapestén,'tehát pénze van. Akik a világvárosokat tanulmá­nyozták, azt tapasztalták, hogy ezer. két a szomszédos telepeket minden viliágváros igyekezett az ott elfogad­ható módon magához kapcsolni, hogy igy elkerülje azt a fordított, ferde helyzetet, amely nálunk vidékre kergette a régi budapesti polgárt. Nagy-Budapest terve ellen azzal érveltek mindig, hogy ezek a bekap­csolt részek követelik' a közmüveket: — ut, csatorna, viz, villany, gáz, te lefon, közúti vasút, templom, iskola és más intézmény létesítését, amelyek költségével a Város nem tudna meg­birkózni. Nem -igaz. Az a pzjomszédos község vagy meg tudta szerezni önmaga erejéből eze­ket a felsorolt közmüveket és intéz­ményeket, vagy nem. Ha megsze­rezte, megalkotta, akkor nincs baj, csak be kell kapcsolni és az ottani közmüveket összhangba hozni a bu­dapestiekkel. Ha nem szerezte meg, akkor nincs joga követelni, hogy a székesfőváros azonnal tejbe-vajba fü- rosszé. Mérnökök dolga, hogy tiz- husz zónára osszák be Budapest ha­tárain túl a területet és a főváros minden évben csak egy ilye a zónát tartoznék közmüvekkel folytatólag el­látni, ott ahol okvetlenül kell. Min­den bekapcsolt szomszédos telep és község előre tudná azt, hogy mikor kerül rá a sor. De ez sem olyan (ijesztő. Buda­pestnek ma is vannak olyan területei, bátran mondhatjuk: — egész város­részei, ahol abszolúte semmiféle köz­mű nincs és mégis ezrével él ott a lakosság. Ellenben a szomszédos köz­ségnek vannak közmüvei, van víz­vezetéke és a budapesti polgár szé­gyenszemre kénytelen vizet bérelni a lenézett szomszédos, vidéki pol­gártól. Ilyen a helyzet Budafok és I Buda-AIsóváros egyes részei között, * amilyen az őrmező és Őrsöd. Szóval itt is fordított a helyzet. Az élelmezés is mutat ilyen fordí­tott, délibábos képet. Budapesten a zöldség-félék, a gyöké'rszerü főzelék­félék, a IgylümöJcsj a tej, és sok más szükséglett cikk háromszor olyan drá­ga mint a szomszédos községekben, Mintha express akart volna választ adni a mi kis budai újságunk cikkére, mely a »A japán szivárvány« címen je­lent meg legutóbb nálunk, oly hirtelen jött az angol-japán gyapot-háború hire és bevilágít a sötét jövöbe, mint valami felszálló rakéta. Ma már ott vagyunk, _ hogy a Kelet lelki mühelyéb;n feldolgozva a nyug.ti textiles gépku túrát, verni kezdi Európát. A japán gyapot ma megállja a világ* versenyt az angol gyapotterme.éssel. Boy- kottálja az angol gyapotot és magas víd- vámokkal zárkózik el előle. Japán tudja, hogy képes megalkotni a csín népek világbirodalmát, — mert tudja azt, hogy ezzel a világhatalommal senki ujjat nem húzhat és — tudja azt, hogy kiszorítja Európát ázsiai gyarmat ai- ból. Talán még Ausztráliából is. Meg­történhet, hogy az európai államok 60 éven belül elvesztik úgy az ázsiai, mint afrikai gyarmataikat. Hátborzongató, rémes kép, amely e föl­tevés alapján kialakul a nem is oly tá­voli jövőben. Anglia számára nem marad más megoldás, mint az, hogy az elvesz­tett gyarmatokból visszaözöutő népet át­telepíti Északamerikába. De föltétlenül megindult a Britt szigetekről a kiván­dorlás a közelfikvő[ francia,! partmenti or­szágrészekbe, ahol az ango ok történ Imi jusson telepednek majd le, ha kell bé­kés megegyzesés alapján, ha kell véres háborúval kényszerűik erre Franciaorszá­got. Del Amerika is tiltakozni fog a mil­liós bevándorlások ell.n, és elzárja hatá­rait, nemcsak az Egyesült államok, ha­nem Kanada is. Megindulnak majd a nagy világharcok Dólamerika lakatlan nagy síkságaiért, amiket .csak véies har­cok árán engednek át a spanyolok! és ezek a harcok áttejednek (Európára is, ahol egymást pusztítja a müveit nyugat. Micsoda világégés lesz, ez Nyugaton. A most lefolyt világháború csak film­próba. A »müveitek» megmutatták egymás­nak a foguk fehérét. Csak ai magyttr maradt meg urnák. Mi tudtuk, hogy a francia és angol internáló táborokban mi történik, de itt nálunk azért vígan to­vább uraskodtak az idegenek. Vagy azelőtt itt bent. Igiyj vagyunk a hússal is. Ami igen természetes. Amióta megépült a csepeli kikötő, bent a varosban ezek az említett cik­kek rohamosan emelkedtek áraikban. Nem került sem időbe, sem költség­be, hogy a, régi Központi Vásárcsar­nokban megszerezze az élelmiszer­üzlet, a fűszeres,'a hentes és mészá­ros mindazt, amire szüksége volt. Most pedig nagy költséggel, idővesz­teséggel szerzi be mindezt és termé­szetes, hogy annak árát a közönség­nek kell ^megfizetni. Hát még a budaiak phol pedig üresen áh a Batthyiányi-téri vásárcsarnok. Túl nagy lépést tettünk a központi piac Csepelre való kihelyezésével, amely nagy lépést ennek a városnak a fej­lődése m;ég nem bir el, aminek bi­zonysága az is,, hpgy a központi vá­sárcsarnok ezer árusa közül csak más félszáz ment ki a ccepeli uj vásár- csarnokba, a többiek pedig bent ma­radtak a városba és itt igyekeznek megélni, talán nem a legtörvényesebb formák között. Az élelmiszerek általános olcsóbbo­dását vonná maga után, ha itt valami okos megoldást találna1 a város, vagy valamely vállalkozó, esetleg pénzin­tézet. -1 i Most, alkalmi kereskedők látják el a Csepeltől fázó fűszereseket és a többi kereskedőt és azok néhányan gazdagodnak is a polgárság rovására, mert olcsóbbá nem lett ezzel az áru. Az ellenőrzés is kicsúszik ezzel a város kezéből. A Csepeli kikötő pompás elgon­dolás, csak éppen kívül esik a gya­korlati életen — ma. Megelőztük a kort 15—20 évvel és most nehéz lesz visszafórditani az egészet — mához. Valahogy a helyzet mégis mindig fordítva áll. Mint ahogy a fürdővá­ros hatalmas épületének az építését is mindig a tetőzettel akarjuk kezde­ni, — és mint ahogy itt Budán az egészségadó gyógyforrások száz és száz milliónyi liter elpocsékolt gyógy­vizeinek rettenetes bősége mellett, ál­lítólag szűrt, piszkos vizet hozunk át Pestről, külön épitett dunaalatti drága alagutakon — úgy igyek­szünk minden dolgunkat a rendes mederből — kifordítani. Viraág Béla A franciát nők fehzakgatott ruházatban dobták oda magokat hisztérikusan a hadba vonuló katonáknak, — nálunk fo­kozott becsülettel és szorgalommal dol­goztak gyermekeikért. Ez a különbség a müveit Nyugat és a »barbár« Kelet .között. A növekvő keleti hatalom és kultúra játszva kerül fölénybe az egymást pusz­tító müveit nyugattal szemben. Es megfordul a világrend. Ennek a világégésnek az égboltozaton visszaverődő fénye, nekünk talán az a sokat emlegetett hajnali derengés a mai sötét éjszakán. Csald keresnünk kell sürgőién az erősebb, a melegebb kapcso­latokat a Kelettel, most föltétlenül Ja­pánnal, mely azzal nyitott nekünk ajtóit, hogy körösi Csorna Sándort, a magyart — szentjei közé avatta, és szobrot áhított neki az akadémiában és a templomba. Ez a nyitott ajtó vezet a biztos, uj, nagy, magyar jövőhöz. Egy lépést már megtett Homan, Bá'int közoktatásügyi miniszter a Kelet felé, amikor a keleti nyelvek számára tanszé­ket ál. it az egyetemen. .Kár, hogy minden jónak akad gáucsvelője és a nagytudásu és népszerű Pázmándy Dénes, uz ő el­fogult franoia-imádúsában ellenzi ezt a tervet, mert szerinte a franciát kell ta­nítani. Dekadens nyelv, olyan mint a spanyol ma még divatos, .de ötven 4v múlva már csak nemzeti nyelv lesz, akár csak a dán vagy _ norvég. A világ ja­pánul fog megtanulni! Az odavezető utat kell kiépítenünk, a japán népet kell megnyernünk számunkra pártfogónak. A világ legnagyobb hatal­masságát. Ha mind1 a négy európai nagy hatalom biztatásában volna is részünk, az, tiz év óta meddő biztatás. Szavak. Buborékok. Miattunk egymás között nem fognak összeveszni. Európai diplomaták. A Népszövetségben egymásnak bukóinak. Egyedül csak Japán üzeni meg rendele­téit p. Népszövetségnek és ha vitáznak felette, otthagyja őket. A vita nem ér­dekli. Szavak, buborékok I... ,,. ha mi Japánhoz csatlakozhatnánk. Dubonat Pál Buda szégyene A budai gör. kel. 1 szerb egyház közt- tudomásulag az állam és a fővárostól mint bevett felekezet, jelentékeny .tá­mogatásban részesül nagy tvagyona da­cára. Pap-biány miat több jó javadalmá- zábU pestkörnyéki plébániát adminisztiá', köztük olyanokat i?, ahol egy lélek! sem tud szerbül. Ennek dacára a budai szerb püspök ur magyar embert semmi körül­mények között pappá szentelni nem akar s mint magyar nemes és» főrend még annak a gondolatától is irtózik, Bogy templomaiban legalább a szentbe­szédek magyar nyelven tartassanak, ül­dözi a gör. kel. magyar ,papokat s azo­kat egymásután függesztett fel. Hogy csak magyar pápot ne lásson, inkább Budán a főeseperes ’helyetteséül egy minden magasabb kvalifikáció né.küli Danyecki nevű orosz gyári munkást szen­teltetett pappá s vele együtt haj lók oft adott egyházában — bizonyára hívők hián)ábun — azoknak a túlzott pánsz áv eszme szolgálatiban álló orosz emigrán­soknak, akik itt a magyarok jóvoltából sok ezer éhező magyartól veszik el a kenyeret. Pünkösdhétfőn a püspök ur Banyecki- ve$® együtt nagymisét tartott s ekkor erősítette meg egyházi állásában. Kiváncsijk vagyuok, hogy az egyébként Budán tiszteletben a ló, ősz Nedelkovics Velimir íőespe.es bármely akadályozta­tása e.etén, úgy a Verbőczy-reálgimnázi- umban, mint a többi budSai közép- éá alsóbbfoku iskolákban Danyecki fogja-e .tanítani a< hittant, aki még magyarul sem tud? Egy erélyes, a saját árnyékától sem meg nem ijedő, izzó magyar lelkületű kormánybiztost követelünk, akii » végre- valaliára tető a á hozza a számtalan ezer gör. kel. vallásu magyar hő vágyát: — a szt. István korabeli, önálló független gör. kel. magyar egyházat. Erősen hisszük, bogy ez rövidesen meg is valósul. Ádám János gör. kát. magyar Valahol a város végén két telket sajlátitott ki a város, — egyet azért, mert ott utcát nyit, — a másikat azért, mert oda régóta parkot tervez. Összesen 240.500 pen­gőért, amit 10 év alatt törleszt ai város., A telekvásárlást sokan kifogá­solták, mert az idő nem alkalmas ilyen — állítólag — luxus vásárlá­sokra. A hétköznapi felfogás szerint ezek a kifogások jogosultak, de ma­gyar székesfőváros ügyét nem sza­bad hétköznapi szempontokból elbí­rálni. Ezt a várost inagy és szép világvárossá kell tenni — minden áron. Kelet-Európának ez a jövendő fővárosa, — Egész-Európának leg­hatalmasabb fürdővárosa. A Kelet felől idenyuló turáni világ mutató­ujján a drágáköives gyűrű. Ez a vá­ros holmi kalmárfelfogások miatt nem állhat meg a fejlődésében és Ennek az elgondolásnak mindig voltak haroos nivei, de talán- nem ütötték meg a visszhangot keltő han­got, vagy nem tudták gyakorlatilag alátámasztani. Szórványos jelenségek voltak. Az első öntudatos, jól megszerve­zett propagandát a »rrollós Mátyás Társaság« es Viraág Béla szerkesztő a Budai Naplóban, kezdeményezték. A második szerves akció Budapest székesfőváros, amelynek XI.-ik ügy­osztálya, ahova a fürdők és idegen- forgalom tartozik és amelynek élén Kovácsházy tanácsnok áll, aki Bécs- ben már berendezett egy propaganda irodát, ö komolyan foglalkozik azzal a gondolattal, nogy a bécsi irodá­hoz hasonlóan nagy áldozattal a Ke­leten ugyanily propaganda i.odát á- litson fel, amelyhez az előkészületek már megtörténtek s csak a politikai viszonyok akadályozták meg mind­eddig annak felállítását. Hasznos akció az »Idegenforgalmi Tanács« akciója, amely két évvel ez előtt megalapította a török-magyar idegenforgalmi tanácsot, s amelynek élén Törökország részéről; Ke.máli piasa sólgi.oijal: Residjz Ha féld; beyi |áll s a tanács egy török nyelvű pros­pektust is Íratott meg szakemberek­kel, amelynek nyomtatását a székes- főváros nyomdája most végzi. áldozatokat kell hoznia a nagy ma­gyar jöivőnek még szűk időkben is. tzt kiérezték a város urai, amikor az utszéli támadásokkal szemben el­határozták ezt a telekvásárlást, amit üdvözléssel; fogad minden e városért rajongó magyar és — mi budaiak csak azt sajnáljuk, hogy ilyen telek- vásárlások miért nem történnek Bu­dán is, ahol nem is a város végén, hanem a díszes körúton kellene nér hány házat kisajátítani — városrende­zés és szépitép céljából, hova dísz­telen vásárcsarnokokat épit, lehetet­len postai raktárakat engedélyez a város. A pesti dunakorzóval szem­ben pedig homok- és kavicslerakodó telepeket engedélyez világszerte is­mert fürdők elé. Ha van kifogá­solnivaló a várospolitikában, akkor az csak ;a pesti elfogultság fehet Budával szemben, ahol nem áldoz a város fejlesztése érdekében és nem az a tény, hogy a szépítés és rende­zés terén áldozatokat hoz. Még egyszer asuábok Valahogyan hamar napirendre tér­tünk afelett a sértés felett, amivel Bleyer Jakab ur, a magyar ország­gyűlés tagja, volt magyar miniszter es a magyar tudományos egyetem tanára arculvágta ezt a nemzetet, amely ezer év óta türelemmel nézte az idegen lézengő ritterek térfogla­lását ebben az országban. De jöttek a germán földről az éhenhalás elől menekülő sváb falvak, mint az éhes sáskák a tatár és a torok harcok­iban (kipusztul t magyar falvakba kenyérért kö.nyöiipgve, a maglyfar nagylelkűségre hivatkozvja, hogy év­századok múltán meghízva arcul köpi jenek a mostani pusztulásunkban. De nideg a nyár, jöhet még dér .....Mi mag yarok, majd viszonozzuk ezt és lámutatunk arra,, hogy miként csinál­ják ők a pán-germánok otthon. Íme a bizonyság: — Nagyöröir.mel olvas­tam a Naplóban a »Budai Kérdés« cimü vezércikket amely bátran és igazságosan rámutatott erre a gonosz és veszélyes demagógiára, amelyet orrunk előtt büdösit mint a görény a tyúkólban. Ezt a mételyt ki kell vágni a nemzet testéből eréllyel és oly bátorsággal, mint azt más nem­zetek nagyjai csinálják ma. Mikor én, megboldogult bátyámmal Eisass- Lotharingiában, Mülhausenben jártam iskolába mindennap véresre vertek bennünket, tiz éves kis bukat is az után menekülve kellett haza szalad­nunk, mert kővel dobáltak. — »Da kommen die Ungarn« jelszó alatt. Úgy, hogy valósággal kiüldöztek bennünket a bitorolt országrészük­ből. Ez a tény é$ ez a nép, mert itt, saját portánkon bennüjuket megszé­gyeníteni. Fábián Gáipár dir. Egy újabb akció az »Idegenforgal­mi Szövetség« propagandája, amely, a Budapestre és fürdőire vonatkozó prospektusokat Keleten elhelyezi és gondoskodik arról, hogy ha kifogy­nak, ismét újakkal pótoltassanak. ötödször az Ibusz, amely a vele összeköttetésben álló keleti szervek utján szintén felhívja az ott élő la­kosság figyelmét Magyarország és Budapest nevezetességeire s igy igén jó szolgálatot tesz Buda fürdőinek. Azonban ezen propaganda-akció­nak akadályai is vannak. Először is hogy" kehő propagandát fejthessünk ki oly sok százezer pél­dányban kellene kinyomtatni pros­pektusainkat, amihez elegendő pén- z-ünk-sajnos nincsen. Másodszor nyelvbeli nehézségeink vannak, pl. ha Európában akarunk Magyarországnak propagandát csi­nálni, úgy elég propagandairatainknak német-, olasz., f.ar.cia és angol nyel­ven való kiadása. Ha azonban a Ke­leten akarunk átfogó politikát kifej­teni, úgy 'nem négy, de legalább negyven nyelven kellene m égi mi és kiadni ezt a p röpi g ind if üzetéTl Tör ténhetne ezen propagandaakció oly módon is, mint azt a régi görögök tették, akik emisszáriusaikat a vi­lág minden tájékára kiküldték, akik az idegen országokban elmondták, hogy mily szép Görögország, mi­Európa gyarmatok nélkül faarc a Kitért- A, mohamedán világ teszi világtürdővé Budát — Irta: Zausz IbéCa. cír•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom