Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-01-18 / 1108. szám
XXX. évf. 1108 sz. ELŐFI zetés 24. —P 6. —P Egy évre . Negyed évre Egyes szám 40 fillér. Egyesülete^, amelyeknek hivatalos lapja - tagjai *éláron kapják Budai Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA 1933 január 18 HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 mm magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó hirdetőknek nagy kedvezni íny Szerkesztőség és kiadóhivatal; Búdén, I. Bors-u. 24 Telefons Aut. 502-96. Hivetelos érák: délután 4-6 ig A fordított város A régj rossz rendet kell visszafordítani ebben a városban. Várospolitikusblk nyilatkozatait hallgatva, mindegyik a saját dédelgetett kerülete bajait látja. Szinte megtévesztő. Azt a hitet kelti, hogy csak ott, csakis ott van. baj, — pedig ilyen vitás helyzet áll, él és uralkodik egész Budán. Mert Pesten mégis inkább javul a helyzet. A külső Lipótvárosban fogynak a gyárkémények, amelyek kormot szóró, fullasztó. levegőt rontó füstjét csak nehezen tudja a Duna áramlása elvonszolni délre. Ott megszűnt nehány nagy malom és csak a Váci-út mentén dolgoznak még a gyárak. Azok is lassan tönkremennek, mert a régi nagy országhoz, illetve monarchiához Voltak dimenzionálva. Helyettük kisebb üzemü gyárak épülnek délen a Soroksári-ut mentén. Epen ellenkezőleg történik Budán, a fürdővárosban. A háború alatt Újlaktól a Római fürdőig 17 gyárkémény okádta füstjét, mely fekete szalagként húzódott délre Buda fölé, betakarva lassan a Rózsadombot, a Várat és minden fürdőt, parkot, domboldalt. Azóta megszűnt füstölni a cementgyár 6 kéménye s így tulajdonképen csak 11 kémény maradt volna és a Margithidról ma mégis 23 füstölgő kéményt számolhat össze Harrer Ferenc, a városrendező. Bizonyára fáj nejei is. Minden folyómentj város épen azért, mert a folyón nyugivó légoszlop tovább áramlik a vízzel, — észak felé fejlődik, csak épen Budapest nem, holott itt törvényt vagy rendeletet is hoztak arra, hogy északon gyár ne -épüljön. Mégis a Szentendrei-utón épülnek uj gyárak, a Kelenföíaön pedig, ahol még a várost átszelő vasúti töltésen járó vonatok is szaporítják a füstöt, — uj villaváros épül, a fordított rend bizonyítására. Ilyen visszás helyzet van elég Budán, A bécsi autóbusz Budán át megy Pestre- Állítólag az Ibusz szerint fürdővendégeket is hoz. De világért sem állana meg Budán a felső héwizeknél. a Császár- és Lükács-fürdőnél, nem áll meg az ország közepét jelző, pat- rónás kilométerkőnél, ahonnan minden kilométer számítódik, nem megy űz alsó héwizekhez, a Rudas és Rácfürdőhöz és igy aztán az Erzsébet hídon át Pestre,’ hanem száguld tovább a Lánchídon át. Kényszeríteni kellene pedig, hogy a zérust jelző patronás kilométerkőnél tisztelegjen, de előbb álljon meg a felső két fürdőnél, ahol szállodák is varinak és utána álljon meg a Gellérthegy alatt, ahol szállodák lesznek, (?) a Gellért-szálló depándánszjai. Aztán menjen Pestre. Miért büntetik a budai utast, hogy kénytelen Pestre menni a bécsi autóbuszhoz, mely visz- szahozza Budára és visszajövet Pes- ■ ten kell kocsira ülnie, hogy hazakerüljön, holott már itthon volt? És hol marad a fürdőváros? A bécsi autóbusz befutása is fordítva történik. A Hűvösvölgy, vagy a Rózsadomb. folytatásában épült kilátó ut a leggyönyörűbb panorámát adja a magyar fővárosról. Párját ritkító kilátás. A legelhanyagoltabb, legcsu- fabb képet nyújtja az óbudai Bécsi- út. Nem nehéz e fordított városban kitalálni, hogy ez a bécsi autóbusz melyik utón fut be Budapestre. Életszükséglet a viz. Budán ezer forrásból fakasztható klristálytiszta, gyógyerejü forrás és — mégis a szűrésre szoruló pesti vizet hozzák át, hogy maga a föld is tiltakozik ellene és beomlik az alagút, amelyen át fer- tőztetní akarják a mi vizünket. Pedig világreklámnak is pompásan beválna, ha azt hirdethetnénk külföldön, hogy Buda-bath világfürdőben még a vízvezetéki csapokból is gyógyerejü forrásvíz csurog. Fordított rend van: a gyógyforrások körül is. Minden geológiai gyűlésen a világhírű geológusok egész sora vesz részt, de a főváros a gyógyforrásokat a csatornákkal együtt kezeli és szakértője — állítólag — egy opáJbányász. Tisztelet minden mesterségnek és foglalkozásnak, de nein bizonyos, hogy a falusi tanítóból — jó kultuszminiszter lesz. Nálunk ugyan erre is volt már példa. De nem is kell ide talán szakember, mert ha fúrnak is valahol forrást, rögtön akad hatóság, aki betiltja, valami elavult bányatörvény alapján, amiben egy kicsikét a szénbánya vállalatok is segítik. Pedig végre mégis választani kell: - szén, vagy forróviz és gáz. Esetleg petróleum. A szén fogy és drágul, a forróvizet ingyen kapjuk a gázzal, talán petróleummal. Debrecenben lehetett eldugaszolni a kikitörö földgázt, de a fővárosban egy kissé nehezebben megy majd. Ingyen füthetnénk ezt a várost, főleg Budát, de hát ez is a szénvállalatok érdekét sértené és igy részükről ez a szegényedő polgárság kegyelemre nem számíthat. Minden áldozat kicsiny nekik, hogy meggátolják, nehogy meleg vizet fakasszunk Budán és fűtsünk véle. Mi lenne a szénnel és a százezres dividendákkal, vezérigazgatói fizetésekkel? Pedig van rá példa, hogy ez menne. Egy kis lyukat fúrtak a Lukácsfürdőben a háború alatt és azzal fűtik a fürdőt és a szállodát. Száz vagon szenet takarítanak meg évenként s a fürdővendégek télen is ablakot nyitnak. Yo-Yo! Azt egy részvénytársaság csinálta, de hogy kívánhatja azt a szegény budai polgár, hogy ez a város megtegye neki is. No de a saját fürdőit mégis csak füthetné, s talán azért nem teszi, nehogy ez divattá váljon? Nézzük csak a városfejlesztés fordított rendjét. Óbuda 40 éve várja a dunai hidat, amely ezt a fejlődésben, megakadt várost uj vérkeringéssel látná el és uj várost teremtene a felső Lipótvárosban, a Hungária-körut dunai torkolatánál. A hid révén fejlődésnek indulna Újpest is, de kihatna ez az egész Hungária-körutra és rendbe jönne a Margitszigettel szemben olyan dzsungel, ami sehogysem válik a város díszére. Mégis előbb épül a Boráros-tér—kelenföldi híd amely nem fejleszti már a pesti oldalt és Budán frissen feltöltött mocsárba fut. Ez a hid is kell, de az elsőség mégis | csak Óbudáé. Sürgősebb, városfejlesztési szempontból, viszont a kelenföl-1 dit befolyásos telekspekulációk tették | sürgőssé. Jó volna » megnézni, hogy *tji vásárolt újabban telket a lágymányosi mocsár mentén? Szegény kis embernek ott mái' alig van telke, holott Óbudán csak kis emberek kis házai állanak és értékük! ma alig van. Ebben a fordított-városban minden lehetetlen dolog lehetővé válik és ahol a negyven éve tervezett gellérthegyi lift — Átlós-uttá yáltozik át — és Budapest fürdővárosba csalogatjuk a sanfranciskój ritka milliomosokat, ( de nem invitáljuk ide azt a nagy, sok j száz milliós néptömeget, amelynek egyenesen parancsolja a fürdést a vallása, ide is köti világhírű szentje, — nem teszünk egyetlen lépést sem a Keleten élő mohamedán országpk és népek felé. Pedig csak meg kellene fordulnunk. Dubonai Pál. A Lágymányos uj képe — A tudományok városrésze — Irta: FISCHER JÓZSEF kir. tanácsos, műépítész. A „Lágymányosi hídfőnél“ című cikkekre én is óhajtanék válaszolni: Korán elhunyt kultuszminiszterünk, Klebelsberg Kunó gróf, nem csak a Természettudományi Kongresszuson, de még azután is a napilapokban közzé adott értékes cikkeiben foglalkozott a létesítendő nagyarányú MAGYAR TERMÉSZETTUDOMÁNYI MUZEUM elhelyezésének fontos kérdésével. E múzeum helyéül a „Lágymányosi pocsolya" területét és ennek mellékét jelölte meg, mert meggyőződése szerint a tudományos intézetek városrésze — a „magyar Dahlem" — fog ott kifejlődni. Ennek során helyesen állapította meg:: : „... Budapest karakterét a Duna adja; Budapest dunai város és így legnagyobb építészeti alkotásainak a jövőben is keresni kell a kapcsolatot a széles folyammal, ahogyan ez a Parlament, az . Akadémia, a királyi Várpalota, a Vámház, a Műegyetem beállításával történt. Nem hiába akarta Széchenyi István gróf a Nemzeti Színházat is kivinni a Duna partjára.“.. .. Az újonnan építendő Magyar Természet- tudományi Muzeum monumentális palotáját tehát úgy kellene elhelyezni a tudományos Kertek" övében, ahogyan ezt Lendl Adolf terjedelmes tervezetében mondja — hogy ez 'kiemelkedő módon díszítse azt a most még teljesen elhanyagolt dunaparti vonalat, amely az épülő Boráros-téri híd és az összekötő Vasúti hid között a budai oldalon bosszant dísztelenül elhúzódik. Az c feltöltendő területre tervezett nagyszabású múzeum természetesen köröskörül széles kertekkel volna övezendő; ezért felmerült a gondolat, hogy Botanikuskor!- nek rendezzék be egész szabad mezejét, miként ezt Lendl régebben a Vérmezőre tervezte. Csakhogy a most adott helyen sokkal terjedelmesebb tervezésbe lehet bocsátkozni, mivelhogy a Lágymányos, ez a Pülóczy Antal óta „Állandó Kiállítási Terület" néven ismert sík felület majdnem négyszer akkora, mint a Vérmező. Es Lendl újabban eredeti elgondolással olyformán óhajtaná ezt a kérdést megoldani, hogy különböző „Tudományos Kertek" létesítését ajánlja: :; A nagyközönség mindenütt rendkívüli módon érdeklődik az úgynevezett „Nép-\ rajzi Kertek" iránt, melyek közül első helyen áll a svédországi „Skansen“ Stockholm mellett. Angliából, sőt Észak-Ame- rikából külön járatok hozzák oda nyaranta a kiváncsiak ezreit, akik ebben a céltudatosan összeválogatott „néprajzi faluban" a különböző népviseleteket, a népművészet sokféle szép megnyilvánulását, a falusiak dologtevését, mulatozását, táncát, énekét, zenéjét a maga eredetiségében megismerni óhajtják. — És mi talán még sokkal érdekesebb, változatosabb magyar néprajzi falut és kertet tudnánk a Duna partján bemutatni, mint a svédek, akiknek egyébként e tekintetben már több helyütt utánzójuk akadt. Egy másik éppen olyan érdekes, vonzó és sűrűn látogatott kert volna a szintén tudományos tartalommal bár, de a nagy- közönségnek szánt látványosságokkal berendezett „őslénykert". A régen kihalt állatóriások és szörnyű, meg furcsa állatfajok természetes nagyságban felállított cementbcton-szobrai a terjedelmes kert fái, bokrai között! Az első ilyen kertet — azonban szükebb mértékben — Hagenbeck rendezte be nagy sikerrel stellingeni állatkertje tőszomszédságában. Lendl szintén tervezett már egy ilyent, amikor a mi mostani állatkertünket a Városligetben újjáépítették; kár, hogy nem valósították meg. Az úgynevezett Mutatványos-telep (vurstli) területére szánta ezt az Áliat- kert mellé. Tervezése azonban abban maradt, mert a mutatványos bódékat akkor még nem akarták a Népligetbe áthelyezni. Akkori tervezése kellően átdolgozva, a lágymányosi széles területen a Magyar Természettudom. Muzeum hátterében most bizonyára nagyszerűen hatna. De fölállíthatnák ezt a budai hegyvidék valamely romantikus pontján, a Hűvösvölgyben, vagy a Zugligetben is. A harmadik tudományos kert, melyet Lendi újabban ide tervezett, a Botanikuskert. Zágráb, Bukarest, Szófia rendelkezik ilyen intézményekkel. A nyugati egyetemi városok hosszú sorát itt nem akarom idézni, csak megemlítem, mindenütt van botanikus kert, csak nálunk nincs* A közönség szívesen látogatja e szép kerteket Mi sem nélkülözhetjük már ezt a tudományos értékű, mindamellett mutatósán berendezett, szabadégi intézményt, egyrészt a magasabb oktatás érdekéből., másrészt kétségtelennek tartom, hogy ennek nyilvános része tömegesen vonzaná a nagyközönséget És itt megemlítem, hogy az összekötő vasúti töltés mellett tehát közvetlenül a szomszéd területen fekszik a „Nddorkert", melyet a székesfőváros néhány évvel ezelőtt kimondottan erre a célra vett meg s így szinte magától adódik a gondolat, hogy ezt is idekapcsoliuk a múzeumi kerthez. A negyedik tudományos kert pedig az Állathert volna. Hiszen előreláthatóan a mi városligeti állatkertünk már nem maradhat évtizedekén át mostani helyén, a pesti háztenger közepén. A fejlődő nagyváros annyira körülnőtte már, hogy clöbb-utóbb át kell majd helyezni s ekkor itt, a Lágymányoson volna a legmegfe- I lelőbb környezete, mint a nagy muzeum- I hoz illő rész. (A tradíció ezt a Hűvös- 1 völgyben óhajtja látni, ahol régi időktől [ fogva volt „Állatkort“. A Szerk.) Az összes biológiai tudományok népszerűsítését szolgáló 8 ezért látványosan berendezendő tudományos Kertek" övezete tágas területen körül fogná tehát Lendl elgondolása szerint a középen kiemelkedő nagyszerű múzeumot. Az adott terület széles méretei megengedik ezt a gondosan kidolgozandó, útirányú terve- helyesen állapította meg:... Ha szép fővárosunkat és különösen ennek budai oldalát igazán világfürdöváros- sá akarjuk fejleszteni s a messzevilágból ide áramló nagy idegenforgalom központjává emelni, akkor nem érhetjük be azzal, hogy mindig csak hajtogatjuk ezt az óhajtásunkat; igazán nagyszabású; eredeti és értékes alkotásokkal kell az idegeneket ide vonzani. Ez a Lendl-féle tervezés volna egy ilyen világraszóló alkotás, melynek hire terjedne a müveit országokban és Kelet felé hivogatóan intene, mert hasonló tudományos látványosságok ott még nincsenek. Nekünk budaiaknak ennek érdekében az volna tehát a kötelességünk, hogy a Magy. Természettud. Muzeum terveinek részletes kidolgozását sürgessük és állandóan napirenden tartsuk, a míg ez a fenségesnek Ígérkező intézmény csakugyan valóra válhat. Ez okból azt indítványozom: a budai írók, Művészek és Tudósok „Hollós Mátyás Társasága" hívja meg a József Ferenc kir. herceg ' ö Fensége elnöklésével serényen működő „Budapest Fürdőváros Egyesület" tagjait egy közösen alakítandó állandó bizottságba, mely feladatául vállalná e szép és érdemes budai probléma további kifejtését. Mi, akik Lendl-t közelről ismerjük, feltétlenül hisszük, hogy 5 bizonyára szívesen engedi át e célra „Alapvető Gondolatok a Természettudományi Muzeum megtervezéséhez" című munkáját, mely most — egyelőre még kéziratban — a múzeumi igazgatók és más szakemberek kezén forog és mindenki részéről elismerő kritikában részesült. Elhanyagolt út, károsodó polgárok Régi hibát, régi bűnt tesz jóvá lapunk utján a hegyvidék egyik lelkes harcosa, Földes Mór igazgató, az alábbi levélben! A múlt évben szóvá tette a Somlói- utnak a Tabánnal való összeköttetésének szükségességét a Budai Napló, mely lap egyedül és komolyan szolgálja Buda érdekeit. — Felszólalásának azonban sajnos nem volt eredménye, amiáltal a gellérthegyi villa- és telektulajdonosok óriási károkat szenvednek, mert lakásaik hozzáférhetetlenek, telkeiken pedig az építési költségnek mintegy 30%-os drágább volta miatt nem építkezhetnek. Es mindennek egyedüli oka az, hogy a Somlói-utnak nincsen közvetlen összeköttetése a Tabánnal, helyesebben egy mintegy 50 méteres ut nincsen kiépítve. Most, hogy a Közmunka Tanácsa kiépítteti az uj budai tranverzális utat, a Somlói-ut összeköttetésének kérdése ismét aktuálissá vetít és pedig azért, mert a tranverzális ut közvetlen a Somlói-\it mellett halad el, és az összeköttetés létesítése most igazán úgyszólván fillérekért létesíthető. A gellérthegyi telektulajdonosok lesújtva látják', Hogy a többször említett rövid útszakasz kiépítése még tervbe shies véve és továbbra is abban az elszigeteltségben akar bennünket a közmunkák tanácsa tartani, amelyben Buda szégyenére már évek óta leledzünk. A tarthatatlan állapot csak úgy szüntethető meg, ha a Budai Napló rámutat erre az anomáliára és megérteti a mértékadó körökkel, hogy egy városrész fejlődését meggátolni csak azért, mert abban nem találkozunk fővárosi potentáttokkal mint telektulajdonosokkal, nem csak nem illő, nem emberséges, de nem is igazságos. Akvinkum és Római-fürdő Wiesinger Frigyes dr. korházi főorvos előadása Rendkívül tanulságos előadásban volt része a Budai Társaskör nagyszámú tagjainak és a vendégeknek, akik előtt vonzó modorban tartott előadásban ismertette U'/iesinger Frigyes dr. főorvos a Római- iür dót és annak környékén talált régiségeket az immár világhírű Aquinkumot. Kimutatta, hogy mennyire nem becsüljük meg, mennyire nem használjuk ki azt a mi értékes és a mienk. Sok budapesti ember ma sem tudja, IVogy a főváros szivétől 8 km.-nyire, vonaton 20 percnyire van a gyönyörű Római-fürdő kedves erdejével, langyos vizű patakjaival, pompás villasoraival. Az ittlevő kristálytiszta, rendkívül bővizű tavakat csak nyári uszodának használják fel, bár ez a rádióaktiv, télen-nyáron 23 fokú melegvíz, csodás gyógyhatásával ezer és ezer embernek visszaadhatná egészségét. A Stadion felépítésére e környéknél alkalmasabb helyet, tiszta levegője, bő vize és a hatalmas Duna közelsége miatt keresve sem lehetne találni! A nálunk megfordult külföldiek az útleírásokból úgyis tudják, hogy Aquinkum kiásott romjai elsőrendű látványosságok. A majdan itt ékeskedő Stadion miatt idejövöknek pedig Olaszországot kivéve másutt sehol sem látható érdekességet nyújthatunk. Milyen óriási hatású volna, ha az elég jó karban levő Amphiteatrumban szabad ég alatt mutatnánk be Reinhardt-féle rendezésben görög drámát! Az aqttinktimi ásatásokat csak 1880-ban kezdték meg és az eredmény minden várakozást felülmúlt. Hátul a telepen az antik templom stílusában épített, fedett ko- lonádokkal kiegészített miizeum-épület tűnik szembe. A háttérben bántó ariadhro- nismusként az Óbudai Gázgyár hatalmas tartányai rontják az összhangot, A bejárat rácsos kapujának oldalán két római oszlop áll. A telepre vezető ut mellett ó-kori kövezetrészlet látszik, heyenkint kocsikerekek nyomaival. A csatornát nagyobb négyszögletű kövek takarják. Szobrokkal díszített épületek között tarka összevisz- szaságban szoboralapzatok, malomkövek és egyéb maradványok. Az egyik keskeny régi utcán a PALAESTRA maradványában gyönyörködünk. E helyen gyülekezett össze az arany ifjúság testgyakorlataihoz, melyet a tágas udvaron végzett. Birkózásra, tornázásra szolgáié helyiségből többet is látunk. Igen érdekesek a Krisztus utáni II. századból ránk maradt NAGY NYILVÁNOS FÜRDŐ romjai, hideg, langyos és forró vízmedencékkel. A viz és a helyiségek melegítése alulról történt, azért volt a padló apró oszlopocskákra helyezve. Az itt keresztül áramló meleg levegő a falakba épített lapos tégla csatornák utján a helyiségeket még jobban megmelegítette. Hővezető csövek, valamint gőzkamra nyomát is megtaláljuk- Találunk egy nyilvános kutat is, melyből a viz a kanálisba folyt tovább. Említésre méltó a bronzöntömühely, tégla és edényégető kemencék. vAsArcsarnoka is volt a telepnek, öt árusító bódé helye egészen jól felismerhető. A lakóházakat és azok berendezését, kályháját, praktikus KÖZPONTI FŰTÉSÉT őszintén megcsodáljuk. Nemkülönben több helyen a padlókon egész szép állapotban megmaradt szines mozaikot is. Az egyik előkelő nagy lakóházban természetesen a privát fürdő sem hiányzik,
