Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-02-25 / 1113. szám

XXX, évf. 1113 sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . . 24.— P Negyedévre . 6. — P Egyes szám 40 fillér. Eyyesüleleli, amelyek­nek hivatalos, lapja — tagjai féláron kapják 1933 február 25 HIRDETÉSEK Egy hasáb szóles» l m/m magas sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő Állandó hirdetőknek nagy kedvez né i Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ VSRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, I. Bors u. 24 Telefon; Aut. 502-96. Hivatalos érék: délután 4-6 lg A politikától ma már távol álló, ré­gebben magas állami tisztségeket be­töltő, á diplomáciában is emlékezetes sikerrel működő közéleti egyéniség mondja nekünk: ...és mégis megmozdítható ez a tetszhalott helyzet, ez a befa­gyott gazdasági állapot, ez a zátony­ra került magyar hajó. Külföldről nem várhat segítséget ez az ország és kénytelen a maga érté­kei révén, azok okos felhasználásá­val új életfolyamatot indítani, új vér­keringést, amely mozgásra késztet, mert a mozgás az élet, a tespedés a halál. , |, ^|; ■>.' ..i Nemzeti kölcsön A nemzeti vagyont képezik a bir­tokok, a házak és az ipari vállalatok. A magyar állam törvényhozás útján jogot szerez arra, hogy minden házra és birtokra — az ipari és kereskedelmi vállala­tokat egyelőre nem véve számításba — nemzeti kölcsönt vehet fel de nem pengőben, hanem állami utal­ványokban, tehát önmagától. Első sorban a félmilliónál értékesebb há­zakra és ötezer holdat meghaladó birtokokra, — ötven százalék erejéig. Ennek a kölcsönnek a fele az állam pénztárába folynék, a másik tele a háztulajdonost, illetve földbirtokost illeti. Az állam 2, esetleg 3 százalék kamatot fizet a kölcsön után. A kölcsön lebonyolítására kibocsá­tott 10, 50, 100, 500, 1000 és eestleg- nagyobb összegekre szóló, a szokásos papírpénztől eltérő külsejű állami vagy „kincstári utalványok szolgálná­nak, amelyeket köteles elfogadni pengő helyett minden adóhivatal, minden ál­lami, megyei vagy községi pénz­tár, ha illeték befizetésről van szó, to­vábbá minden hivatalos jellegű pénz­intézet, de elfogadhatja minden ma­gánfél is, minden bank, minden ke­reskedő és iparos, hogy bizonyos köz­terheit ezzel fizethesse. A háztulajdonos és földbirtokos fizetheti vele adóját, illetékeit és fel kell használnia azoknak a munkák­nak a díjazására, amelyek e tervvel kapcsolatosan terhelik, ahogy arról alább szó lesz. Az állam húsz év alatt törleszti ezt a tartozást, illetve von be évenkint 5%-ot ezekből a kincstári utalvá­nyokból, de a törlesztést csak öt év múlva kezdi el, ami tehát 75 évet venne igénybe, amikor alábbi munka­tervét befejezte. A föld kincsei A magyar föld mérhetetlen hőener­giákkal rendelkezik, amit valószínű­leg nagymennyiségű földgáz kísér. Minden kölcsönnel megterhelt föld- birtokos, az átvett félkölcsönnel azonnal megkezdi a mély fúráso­kat, hogy kellő forróvíz álljon rendelkezésre. A termelt víz fele a földbirtokost illeti, a másik fele a közbirtokosságot- Ugyan így a földgáz is. Mindezt az állam kezeli. Újfajta termelés Minden iskolában, az elemitől kezdve az egyetemekig, minden diák megtanulja egy éven belül a főzelékfélék termelését, — de megtanulja minden 200 pengő havi nyugdijat élvező nyugdíjas és a családja. Az állam néhányezer ker­tésztanítót képez ki, hogy senki út- jnutatás, kioktatás nélkül az új ter­melési mód terén ne maradjon. Országos parcellázás Az állam rögtön megindítja az országos parcellázást, és 2—3 holdas telkekre osztja a ma parlagon heverő, vagy terméketlen földeket. A telkeken 2—3 szobás la­kóházakat épít és üvegházakat, ahol a főzelék, zöldség, gyümölcs és virág­termelés folyna szakadatlanul az egész éven át. Az ingyenes fűtőanyagot a me­legházakhoz és a lakáshoz szol­gáltatnák a mélyfúrások révén feltárt hőforrások, amelyek útján villamosság is termel­hető és látná el világítással az új modern farmtelepeket. Ä nyugdíj-kérdés Tehát fűtené és világítaná csaknem ingyen. Minden nyugdíjas az átvé­teltől számítva egy évig még húzná a nyugdíját azontúl tulajdonába menne út a te­lep, amely biztosítaná jobb megélhe­tését. óriási tehertételtől szabadulna meg így az ország, a kis nyugdí­jasok ellátásával. Ma 13—15 hold jó termőföld kell alihoz, hogy a földműves családjával megéljen, adóját fizethesse és tarto­zását törleszthesse. Így megélhetne 2—3 holdból, mintahogy a német, francia és angol primörtermelők egy holdból megélnek és autón járnak. Csakhogy külföldön drága szénnel tűtik a melegházakat, viszont mi ingyen, melegvízzel fűtenénk, ami 50 százalékkal olcsóbbá tenné a termelés költségeit. Ezzel a világversenyben első helyre ke­rülne a magyar főzelékféle, a primőr, a virág és az így termelt gyümölcs, főleg az eper és a gomba. Magyarországon 37 féle ehető és ki­tűnő ízű gomba_ terem. Gyümölcsünk a világ legízesebb gyümölcse. Az új farmokon baromfit, selyem- hernyót, méheket, házinyiüat tenyész­tenének, sertést hizlalnának s így a házi szükségleten kívül, ebből is ! jutna exportra. Uj gyógyforrások A föld mélyéből feltörő forróvíz sokféle gyógyforrást is szolgál­tatna. amivel minden betegséget lehetne gyógyítani, elsősorban az emberiség legkínzóbb nyavalyáját, a reumát. Az északi népek e rémét gyógyíta- , nánk, az általuk e gyógyforrások mellé épített kórházakban és szana­tóriumokban, amihez ingyen, vagy nagyon olcsón adnánk telket és — olcsón adnánk a főzelékeket, finom primőröket, gyümölcsöt és könnyű húst. Meg a bort. Külföldiek özönlése Néhány év alatt itt százával épülne kórház és szana­tórium és óriási volna az ott el­helyezett száz- és százezer beteg fogyasztása. Az északi népek ma úgyis a főzelék­félékre fektetik a fősúlyt és csökken­tik a húsevést. Az új farmok osak a hőforrások közelében alakulhatnának, vagy na- } gyobb városok mellett. Olcsóbb élet A nagyvárosok, elsősorban Buda­pest, de a többi megyei székhely is a hőforrásokat fűtésre és villany- nyá átalakítva világításra és közlekedésre használnák, nagy hasznára a lakosságnak. A háztulajdonosok pedig a kapott köl­csönből fölszerelnék a házakat a me­legvízfűtés berendezésével, ami számunkra új jövedelmet je­lentene, mert a költségek törlesztése után, a lakó által e címen fizetett bér már nagyrészt tiszta jövedelem volna. Az otthoni fűtés költsége ezzel 75 százalékkal olcsóbbá válna. A háztulajdonosok éppeh úgy, minta földbirtokosok, a kapott Kölcsönből fizetnék a hozzájárulást a mély fúrá­sok és a vezetékek elkészítésének költségeihez, amely kölcsönt igénybe vehetné a kisebb házak tulajdonosa is, jelentkezve ily kölcsönért, hogy a maga házában is felállíthassa a me­legvízfűtés berendezését. A jelentkező földgázt világítás és ipari célokra használnák fel a városok, megyék, állam és nagy- birtokosok, — de a hőforrások vizé­vel olcsón állítanák elő a villamos energiát, ami nagyon olcsóvá tenné a világí­tást, közlekedést és az ipari ter­melést. íViunkaaikaimaK Olcsóbb volna az élet az egész vo­nalon és lehetővé tenné a más ipari és kereskedelmi cikkekben a fogyasz­tást. ■ -id Rendkívül sok munkaalkalmat nyújtana minden iparág számára, ami fokozná a kereskedelmi forga­lom nyagyarányú emelkedését. Módot adna sok új szükséges állás, alkalmaztatás, napszám és más jöve­delmi források létesítésére. Uj monopólium A gabonatermelés, mint állami monopólium volna kezelendő, akárcsak a dohánytermelés. Nem produkálna az ország több gabonát, mint amennyi itthon elfogy megálla­pított árak. mellett, bebiztosítaná a gabonatermelő jövedelmet. L)e bevi­tel e téren nem volna és a legszüksé­gesebb élelmicikk, a kenyér tőzsdei spekuláció tár­gyát nem képezhetné. Az állami, illetve az új kincstári utalványokról külön könyvet tarto­zik vezetni a kölcsönt élvező, nehogy az a külföldre szivárogjon és speku­lációkra nyújtson alkalmat. A mindennapi forgalmat továbbra is a meglévő pengő-pénzzel bonyolí­tanák le és csak az azontúl folyó ál­lami, megyei és községi belső forga­lom: adó, illeték, az állam által kije­lölt és e célra alkamas fizetések le­bonyolítására szolgálna 25 évig a kincstári utalvány, mely öt év múlva napról-napra fogyna és húsz év alatt végképpen kikerülne a forgalomból, mert akkor már nem is lesz arra szükség és ezzel a kölcsön is véget érne, anélkül, hogy bárki kárát val- laná. • Lejegyeztem úgy, ahogy jóakaró, bölcs barátom elmondotta. Ezen a kereten változtatni nem volna szabad, mert így komoly és teljesen egész. A részletekben, a kivitelben, a technikájában meg keli hallgatni a szakértőket. A komoly és nem a ki­nevezett szakértőket. Szükség lesz bizonyos állami szál­lításokra, mert az első időben e kincstári utalványokjkall bizonyos, államilag e célra kiválasztott vagy kijelölt helyeken lehessen a létfenn­tartáshoz szükséges cikkeket vásá­rolni. Erre alkalmasak az állami tá- mogtásban részesülő iparvállalatok szövetkezetek és kerskedelmi intéz­mények, amelyeket e címen terhelne egy negyedszázadon át ez a nemzeti belső kölcsön. Az igazság ez életrevaló tervben az, hogy a magunk erejére utallva, a ma­gunk értékei alapján kell magunkon segíteni. Az egész kölcsönt az állam törlesztené, pedig csak a felét kapta, de a másik fele is közmunkákba volna fektetve, vagy. vállalkozások révén fejlesztené, élénkítené a for­galmat. Minden illetékes tényezőnek fog­lalkoznia kell ezzel, mert e terv ré­vén ez a zátonyra jutott magyar hajó talán..-. mégis elindítható. Viraág Béla. Az Elet minisztere A mai gazdasági helyzet elsősorban , a gazdasági problémák megoldását követeli. A gazdasági regenerálódás nem maradhat a nemzetközi gazdasági helyzet tehetetlen függvénye. Tuda­tos munkával, az erők helyes csopor­tosításával, a termelő lehetőségek ki- I használásával még a mai nehéz idők­ben is útját állíthatnék a leromlás­nak, sőt sok területen útat nyithat­nánk a javulásnak. A cél csak úgy érhető el, ha min­dent elkövetünk termelésünk zavar­talan menete érdekében és minden akadályt elhárítunk az útból, amely az országban rejlő gazdasági erők ' szabad kibontakozását gátolják. A „gazdasági világválság mellett azonban sokkal mélyebb és fontosabb a lelki és erkölcsi válság! Átmeneti­leg első sorban ez a kérdés megoldá­sa a legsürgősebb, mivel az angol Burke szerint: „a gyökeres változás­hoz több ember kell, mint amennyi egy emberöltőtől kitelik. Több ember és több szellem." A gazdasági politika elsősorban a gazdasági megfontolások és csak má­sodsorban a fiskális szempontok figyelembevételével irányitandók. Az államok és osztályok élete a gazda­sági és szociális szerkezet egészséges, egyenletes üzemképességén nyugszik. Ez az elgondolás nyilvánult meg Fabinyi Tihamér dr. kereskedelem­ügyi miniszter legutóbbi parlamenti beszédében, amikor a közüzemek le­építésével kapcsolatban kijelentette, „hogy az élet minisztere akar lenni, éppen ezért száz és száz munkás ke­zet nem dobhat ki az utcára.“ A gyakorlati élet alapos ismerője a miniszter, aki tudatában van an­nak, hogy az állam gazdasági fellen­dülésének nem a javak felhalmozása, hanem a termelő munka és kereske­delmi forgalom volt mindenkori kút- forrása. Leroy-Beaulieu kitünően fejtegeti egy helyen, hogy a nagy pénzzava­rok sohasem a háború alatt éreztetik hatásukat, hanem mindig a békekötés után, — likvidálás és a rendes pol­gári élethez való visszatérés pillana­tában Ezért elengedhetetlen fontos­ságú, hogy politikus, vagy államférfi irányítja a gazdasági tárcákat. Andrássy Gyula gróf szerint „más a politikus, más az államférfiül Aki tudja a hatalmat megszerezni, aki tudja a hatalmat megvédeni, aki tudja a hatalmat jól és jóra felhasz­nálni: — az államférfi. Akiben pedig a három kvalitás közül nincsen meg az egyik, vagy másik: az — csak po­litikus!" Fabinyiban erélye, a gyakorlati élet alapos ismerete, célkitűzése a három kvalitás egyesítését remélteti. Steinberg Albert. A városi polgárságot védi a Polgári Egység Pártja Kozma Jenő dr. küzdelme a városházán és az országgyűlésen Döntő beigazolást nyert az az elgon­dolás, 'hogy az évek hosszú sora óta kü­lönös előnyben részesülő vidékkel szem­ben a nagyobb terhet viselő városi pol­gárság érdekei csak úgy védhetők meg, ha ezt a polgárságot egységes táborba lehet összefogni és ezt valósította meg KOZMA JENŐ DR. Buda országgyűlési képviselője, amikor megalkotta a ,,Polgári Egység Pártiát“ és annak központot is létesített az Akadémia iijeai Polgári Egység Klub­jában. Az egyetlen képviselő volt, aki a kép­viselőház e hí> 23-án tartott ülésén tilta­kozott az ellen a beállítás ellen, mintha a főváros és az államhatalom szemben- áliana egymással és a főváros nem teljesítené kötelessé­gét. Vannak akik ki akarják élesíteni a fő­város és a falu között felmerülő diffe­renciákat, holott ő és minden városi kép­viselő tisztában van azzal, hogy a fővá­ros is megsínyli, ha bajba kerül a falu. Budapest főváros a maga részéről páratlanul nagy áldozatok, árán igyekszik ezt a jóviszonyt ápolni és ta­valy 27 millió, pengő inségadót fizetet be, amiből csak 7 milliót kapott vissza. Nagy részt vidékről beözönlöttek részére naponkint 70 ezer ingyenebédet osz­tat ki a város, 25 millió pengő érték­ben tart fenn felsőbb iskolákat, kór­házakat, ahol nemcsak budapestiek tanulnak és ápoltatnak, hanem nagyrészben vidékiek is. Leszállította a borfogyajsztás adóját, ami segítette a vidéket, de csökkentette a város jövedelmét. Olyan megterhelé­sek ezek, amelyek újabb nagyobb terhe­ket rónak ismét a városi polgárságra és ő, aki városi képviselő, kénytelen tilta­kozni az ellen, ‘hogy a főváros emiatt emelje a városi polgárságot sújtó terhe­ket. Az állam nem tudja fizetni a főváros követeléseit, amelyek jogosak és megál­lapítottak s így a fővárost nem szabad megvádolni azzal, hogy kitér a vidék és a mezőgazdaság felsegitése elől. Kozma Jenő e beszédét a Házban nem tapsolták meg, de annál lelkesebben tapsol neki az egész város polgársága és bizonyára a vidéki városok lakossága is. Beszéde alkalmából lapunk munkatár­sa bővebb magyarázatokat kért dr. Kozma Jenőtől a vidéki és városi lakos­ság viszonyáról. Kozma Jenő dr. kifejtette, hogy már alig viselhető el az a másodrangú szerep, amely a városi lakosságnak jut a vidék­kel szemben. Az 1876-ban hozott törvény alapján kibocsátott záloglevelek között is különbség van, mert a mezőgazdasági hiteleknél a kamat és annuitás lecsök­kenti 5%-ra, viszont a városi lakosság na­gyobb annuitást fizet. A lakások felsza­badítása is súlyos helyzetet teremtett, mert a háztulajdonos igyekszik ezt a la­kójára áthárítani, mert az annak idején épült 1000 pengős szoba alapon tudta fi­zetni az amorJEzációt és kamatát, de ma ez a szoba csak 400—500 pengőt fizet. Ügyvédeknél, orvosoknál ezek a házak képezték az özvegy , nyugdíját és ilymó- don ezt nem védjük meg. A házbér jöve­delem lefelé megy, de az adókivetés a régi Jövedelem alapján történik, azért szükséges volna, hogy a házbér össze­írás havonkint, vagy negyedévenkint történne. A hitelviszonyokról pedig kérdésünkre kijelentette, hogy elsőrangú kérdés a hitelbizonytalanság megszüntetése. A kincstári jegyek kibocsátása burkolt in­fláció, de szükség van rá, mert a pénz­hiány miatt minden elértéktelenedik. Mindennek az értéke csökken, csak a tartozás nem csökken. A tartozás ki van szögezve a ialra, mint egy denevér. Ezt kell kiegyensúlyozni, mert mindenütt fizetésképtelenség áll be. A kereskedők­nek egymással szemben levő tartozása okozza a fizetésképtelenséget és 100 esz­tendős cégeknek egymásután való bu­kását. Még az iijúság kérdésére tettünk fel kérdést, mely szerinte aggodalomra ad okot, mert túl lassan intézik. Ilyen a száz gyakornoki állás kérdése a Városházán, amit még szeptemberben elhatároztak és most február végén sincs megoldva, pe­dig fontos, hogy az ifjúság mielőbb Író­asztalhoz kerüljön, bármily csekély fize­téssel, hogy megmutathassa mit tud és ki lehessen válogatni közülük a közigaz­gatási szolgálatra alkalmasokat. Bent a Házban új viharok törtek ki és az érdekes interjú megszakadt. Dubonai Pál

Next

/
Oldalképek
Tartalom