Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-11-25 / 1148. szám

Buda, 1933 novembor 25. Buflat Napló 3 Épitelte 1556-ban KaRa MUoZIacA budai basa. Budán, II., F6 ucca 84. sz. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnát­riumot, magnéziu­mot tartalmazó h é v w I z köszvény, csúz, bőr- és csontbetegségek, fémmérgezés, máj-, epe-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyo­morhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők s egész napon át. Gőzfürdők: terfiaknak reggel 5^—1, nőknek hétköznap d. u. 2-7.- Ivókúra Személyi hírek SIPÖCZ JENŐ polgármestert név­ünnepén az egész főváros lakossága melegen ünnepelte a Szent Gellért szálló márványesarnokában. Csilléry András, Toperczer Ákosné és Liber Endre üdvözölték. PETRACSEK LAJOS dr. orszgy. képviselő e hó 20-án a klinikáról át­ment a „Siesta“ szanatóriumba végle­ges felgyógyulásáig ott töltve idejét és már számosán meglátogatták. BOTZEN HARDT JANOS dr. ügy­véd, törvényhat. biz. tagot kormány­főtanácsossá nevezte ki a kormányzó. SPANNBERGER ALAJOS dr, ita- nácsnok-előljáró, most ünnepelte házas­ságának 25-ik évfordulóját, mely alka­lomból számosán elhalmozták szerencse- kívánatokkal. SZILAGYI JÓZSEF dr. ny. m. kir. altábornagy, orvost az Országos Orvos­szövetség melegen ünnepelte 50 éves orvosi jubileuma alkalmából. HERÉNYI KAROLY egyetemi ta­nárt a firenzei etruszk akadémia ren­des tagjává választotta. CZECH ALFONZ báró, a Nemzeti Egység Pártjának országos sajtófőnöke betegségéből felépült és átvette hivata­lának vezetését. LEJTHÉNYI ALADAR bírót, a Hegyvidéki Lövészegyesület alelnökét, buzgó szolgálatai elismeréséül a sport fejlesztése terén aranyérdemjellel tün­tette ki a Testnevelési Tanács. DECK MARIA ANTÓNIA nővért iktatta be Breyer István püspök leg­utóbb az óbudai Jópásztor zárda fő­nöknőjének. KUBANYT ENDRE dr. és CZEYDA- POMMERSHEIM FERENC dr. orvos­•tsuáfókat Budapest székesfőváros pol­gármestere közkórházi főorvosokká nevezte ki. GÓTH SÁNDOR színművész előa­dása: „Csevegés a színházról“, mely november 28-án lesz a Budai Klubban, nagy érdeklődést vált ki Budán, Nem hajtották végre a fővárosi tör­vénynek azt a rendelkezését, hogy a községi választókat külön nyilvántartó osztály kezelje,; — a névjegyzékben történt mindennemű változást nyilván­tartva. Ezért nem is jó, sőt használ­hatatlan a három év előtt összeállított választói névjegyzék. Ezt az új hivatalt most sürgősen fel akarják állítani — a tankötelesek törzskönyvvezető hiva­talának keretében, minden elöljárósá­gon. Gáztávfütést terveznek Budára, egy­előre Kelenföldön ésl a Tabánban Gálócsy Zsigmond tervei szerint. A salgótarjáni érdekeltséggel való meg­állapodás után ennek a szerződésnek a megkötésére kerül a sor. Családi képek Blahosnál, II, Fő u. 18. A legöregebb kápolna Óbudán a Farkastorki-út 'mentén álló Donát- kápolna. Épült 1781-ben. Emeltette Ó-Buda lakossága szent Donát tiszte­letére, az akkor még szőlővel belütetett vidéknek vihar, fagy, jégverés, meg kárttevő bogárság ellen való égi vé­delméül. Fogadalmi képei is a lakosság földmivelő munkájának az égi áldását célozzák; az oltárképen szent Donát könyörög a termés védelméért, szent Lénárt képe a lovak jólétéért, szent Vendel képé a csorda épségéért, Noé áldozatát a termés megmentéséért ajánlva fel. Híd helyet alagút. Hízott kacsa talán de lehet igaz is, hogy az óbudai hidat egyáltalán nem építik meg sem most, som száz év múlva, hanem a kiszemelt helyére alagutat építenek a Duna alatt, melynek költségei a Hungária híd 36.000.000 pengő előirányzatával szem­ben csupán 12.000.000 pengőt tennének ki. Az eredeti terveket azért változtat­ták meg, nehogy Budapest egy eset­leges légitámadás folytán ama lehetet­len helyzet előtt álljon, hogy Buda és Pest között megszakad a közlekedés. Nászképek Blahosnál, II, Fő u. IS. A lecsúszó hegy megfékezésére am újlaki városi házak fölött a főváros védelmi munkákat kénytelen végez­tetni. Erre a célra a szomszédos tel­kekre is szüksége van, amelyeket a nár Géza meleg színekben megoldott freskótamulmányai, . Hatvány Perlusz dekorativ paszteltörékvése, Virányi zöl­dekben hangolt képe, Fehérváry Mária jól megoldott jellegzetes „Parasztfeje“, Porter Paula impresszionisztikus ezüst szürkében látott „Duna“ képe és Szik- lay Dezső sikerült képei. A kiállításon nagyon szép angyaggal vesz részt a fiatal szobrászgeneráció. Geörcs Lajos műveit jellemzi a nagy plasztikai tudás. Stílusában a legki- forrottabb és a legegyénibb Lote Éva és szobra egyik legszebb darabja a ki­állításnak. M. Makovinyi Kálmán le- szürődött modern formalitása, Sajó Edith, az afrikai primitiv szobrászat hive, ónozó Német Lajos még küzd az arányokkal és formákkal, de Ígéret a jövőre. Zólyomi Zierlich Rezső érdeke­sen karrikirozta a „Kapitalizmus“ szob­rát. A Budai Club helyiségeiben: Pálffy utca 4 sz. alatt nyílt meg ez a kiállítás és megtekinthető hétköznap 2—4-ig és vasárnap 10—2-ig. Cziffery József. A Balaton minisztere és a Balatoni Muzeum tulajdonos salgótarjáni bányaérdekelt­ség cserealapon akar csak átengedni. A hősi halott orvosok hozzátartozói­hoz, bajtársaihoz és ismerőseihez for­dul kérelemmel a Magyar Országos Or­vos-Szövetség igazgató-tanácsa, amely elhatározta, hogy a hősi halált halt or­vosoknak emlékművet állít és azért azt kéri, hogy azok neveit és személyi ada­tait az Orvos Szövetség elnökségével Budapest, IV, Városház utca 14 tudas­sák. Sok ilyen hősi halott hozzátarto­zói megszállt területen élnek, e tervről nem értesülnek, de esetleg ittmaradt rokonok, barátok tudnak róluk. A Pénteki Borgazdatársaság szere­tettel ünnepelt borgazdája volt e bó Ö7-én Kozma Jenő orszgy) (képviselő es arravaló tekintettel, hogy 21-én nagy arányokban ünnepük az ő névünnepét barátai és hívei, — borgazdaestje tel­jesen intim jellegű volt, amelyen csak legszűkebb baráti köre vett részt. Fel­szólalásában ezt a baráti kört olyan kérdések felől tájékoztatta bizalmasan, amelyek nyilvános tárgyalása ma még korai. Ilyen volt a diplomás ifjúság elhelyezésének nehéz problémája, amely kérdés borongóssá teszi az általános hangulatot. Ezt 6záz trafikkal megol­dani nem lehet. Talán csak a nyugdíj­kérdés szabályozásával és ezzel kap­csolatosan az álláshalmozások meg­szüntetésével/Valószínű, hogy a tisz- viselői kart — a katonáéknál dívó rend­szer szerint — lesz kénytelen selejtezni az állam, amivel szolgálná a tisztvise­lői kar fegyelmezett rendjét is. A maga részéről nagyon nehéz kérdésnek tartja a nyugdíj és a házbér csökkentésének ügyét, mert sok tisztviselő házépítés révén jutna nehéz helyzetbe, hacsak nem csökkentik egyúttal az annuitást is. Itt kell valami okos formulát kita­lálni. Szóvá tette az ország gazdasági helyzetét is, amelyen Gömbös Gyula nagy erőfeszítéssel segített ugyan oiy módon, hogy a barátságos államoknak nyolc pengővel tudta eladni a búzát, holott Rotterdamban 2—3 pengő, de a gazda még így sem hozza be a termelés i költségét. A gazdasági helyzet egyik rákfenéje a géptermelés, mert a gépek j megeszik az embereket. Példaképpen felhozta, hogy a kézműiparban egy cipészmester egy nap alatt egy pár cipőt tud csinálni. A cipőgyárban, hol gépek dolgoznak háromszáz munkás húszezer pár cipőt csinál egy nap alatt, ami lehet nagy hasznára a gyárnak, de 19.700 cipészmester veszti el vele aznap a kenyerét. Szerinte a gépnek csak az lehet a feladata, hogy könnyít­sen egy ember munkáján, de ne vegye el más munkás kenyerét, mert az új szociális gazdasági rend főcélja, hogy itt éhező ember ne legyen. A kormány elnökének sikerült hét millió méter­mázsa búzán túladni, amivel óriási szolgálatot tett az országnak, de még mindig maradt 4 millió mázsa búza felesleg, aminek azonban éppenséggel semmiféle ára nem lesz. Száz meg száz brosúra foglalkozik ezekkel a kérdések­kel és ő is arra kérte szűkebb baráti körét, hogy alakuljon át agytrösztté, amivel segítünk megteremteni a ma­gyar egységet. A társaság lelkesen koccintott az illusztris borgazdával, aki ezeken a bizalmas borgazdaesteken tárja fel tulajdonképpen az egyénisé­gét barátai előtt. Utána Zoóray Gyula dr. az örökös jegyző olvasta fel Hanusz László volt borgazdatárs levelét, üdvö­zölte Lugmayer Józsefet abból az al­kalomból, hogy fiú unokája született és köszöntötte a többi Jenőt, köztük Melczner Jenőt és Zilahy Kiss Jenő). ajánljuk azt a tervünket, amellyel módot akarunk nyújtani e sportok ba­rátainak, hogy a karácsonyi szünidő alatt biztosan kielégíthessék sport­szenvedélyüket olyan helyen, ahol fel­tétlenül megtalálják a legpompásabb havat és a kipróbált pályákat. Buda hegyvidéke, de általában az egész Dunántúli hegyvidék az enyhébb ma­gyar telek révén nem nyújt rendszeres alkalmat a sí és ródli sport rendszeres űzéséhez, viszont elismerten legalkal­masabb erre az Alpesi hegyvidék, ahova biztosra megy a hósportot ked­velő közönség. Szakemberek gondos megállapítása szerint a Gasteinon túlfekvő Mallnitz környéke egyike a legalkalmasabb síelő- és ródlizó helyeknek, 1200 méter magasságban fekszik, állandóan láto­gatják a külföldiek és azért igyekez­tünk kapcsolatot létesíteni az Osztrák Idegenforgalmi Irodával, ahol rend­kívül előzékenységgel találkozva, mind­azoknak, akik a Budai Napló hósport vonatán indulni óhajtanak és résztvesznek a ter­vezett Karácsonyi Alpesi Kirándulásunkon december 23-tól kezdve január 1-ig (tehát 10 napig), rendkívüli kedvezmé­nyes árakat biztosítottunk. A 10 napi kirándulás költsége bele­Felszólaltak még Neuschloss Knüsü Kornél dr., Benedek Sándor a Közigaz­gatási Bíróság másodelnöke, Buday Gyula ezredes, Pataky Ferenc igazgató, Böngérffy Gyula igazgató, Nagyőszi Ferenc, Wéber Sándor és Viraág Béla. A főváros fényjképpályáz&tán 1341 pályamunka közül a budai oldal gyö­nyörű panorámája vitte el a 400 pen­gős első díjat, amely Szöllőssy Kál­mán amatőrfényképe volt. Szétszórtan él a magyarság nagy tömege a világon. Együk legutóbbi statisztika szerint Ausztriában 26.474, Belgiumban 2Űj5b Bulgáriában 629, Csehszlovákiában 1A5OJD00, Dániában 150, Franciaországban 630, Hollandiá­ban 546, Jugoszláviában 625.000, Len­gyelországban 247, Magyarországban 8.147.539, Németországban 1429, Romá­niában 1,925.000, Svédországban 90, Szovjetországban 6300 a hivatalosan, összeirt magyarok száma. Európában' tehát összesen 14 millió 872.445 magyar él. Az amerikai Egyesült-Államokban 473.538, Kanadában 90.000, Dél-Ameri- kában 120.000, Kairóban és Alexan­driában 550 a hivatalosan összeszámolt magyarok száma, vagyis a különféle népszámlálások a föld civilizált orszá­gaiban: 15.646.533 magyart találtak. bi millió mázsa szenet termelnek egy évben a magyar’ szénbányák. Hg mázsánkint csak 50 fillért keresnek (pedig többet keresnek), akkor is har­minc és fél millió pengő tiszta hasz­not vágnak zsebre a termelők. Ezzel szemben egyetlen állásnélküli fiatalt sem alkalmaznak! . . . De befüstölik a várost, a forróviz energia kihasználá­sának útját állják és máris megszerzik a fővárostól a pesti távfűtés ötvenéves koncesszióját. A Szent Gellért szállónak érdekes vendégei most: Onny Tallas kir. követ Helsinki, dr. Fritz Weege egyetemi tanár Breslau, Nádasdy Ferenc gróf Nádasladány, Kálnoki-Bedő Sándor országgy, képviselő Budapest, Ruttkay György dr. szerkesztő Wienből. Budai Szépművészeti Társulat őszi díjazott kiállítása A képkiállítás keretében két kollek­tiv anyag van. Az egyik: V, Majerszky Róbert ismert építész és festő, közel kétszáz apró grafikája. Ezeknek az ér­dekessége abban van, hogy mint épí­tész tervezi meg alaprajzban ezeket, azután festőileg fogja fel. A másik mű­vész, Jancsó Béla közel huszonöt kép­ből álló kollekcióval szerepel. Feltét­lenül tehetséges ember, aki mint a fia­talok általában, az izmusok különféle chaos-6zával küzd meg; de azért „Duna“ című képe ment minden erőszakosság­tól és a kiállítás egyik legszebb da­rabja. Ez a kiállítás úgyszólván a fiatalok jegyében készült. Csupa alig ismert új törekvésű művész. A „beérkezettek“ közül csak két mű­vész foglalt helyet: Tetkessy Valér fi­nom színekkel megoldott csokor rózsái s Seregély Dezső szobrász finom kivi­telű plakettjeivel. Az újak közül: Aikelin Lajos új és leszürödöttebb képeivel, szerepel, ame­lyeken magyarstilű művészeti kisugár­zás érezhető; a „Juhász“ a legjobb. Kántor harmónikus csendélete, Gazsik impresszionisztikus törekvésű Korcso­lyázók című műve, Póth J. mélyhangu­latú, erőteljes aquareljei, Mctykó gobelinhatású önarcképe tűnik ki, Mayer Balatonja, Dongó pasztel-vázla- tai, Borsos ismét más hangulatos pasz- teljei, Országh spirituális képei, Mól­értve az ottani teljes ellátást és úti­költséget Mallnitz állomásig és vissza Buapestre III. osztályon ............. 172.50 pengő, II. osztályon .............195.— pengő. Az idegenforgalmi iroda úri ellátást biztosít központi fűtésű szállodában, hideg és meleg használati folyóvízzel, ez összeggel szemben és bele van kalku­lálva minden borravaló, hordárilleték, podgyászszállítás és téli gyógyadó. Most, hogy Ausztriában erős mozga­lom indult meg a Balaton kultusz érde­kében, viszonzásul szívesen szolgáljuk télen az alpesi hegyvidék érdekeit és odairányítjuk a téli sportot kedvelők útját. De szívesen szolgáljuk budai előfize­tőink és olvasóink érdekeit is, amikor ezt a rendkívüli kedvezményt számukra sikerült kieszközölni. Érdeklődők jelentkezhetnek a Budai Napló szerkesztőségében telefonon is 50-2-96, de célszerűbb, ha közvetlenül a Magyar Leszámítoló Bank budai fiókjába II, Margit körút 3, ahol minden felvilágosítást megkap­hatnak, az előjegyzéseket átveszik a részvételi díj csekély részének befize­tése mellett és ahol a jegyek is kellő időben átvehetők. A vasúti vonal: Budapest-Wien-Linz- Salzburg-St. Veith-Bad Gastein-Mall- nitz —1 és vissza. Keszthelynek van egy régi óhajtása s ez a sokatigérő „Balatoni Múzeum“ teljes befejezése és megnyitása: — ezt ígérte meg Fabinyi Tihamér dr., a Balatoni Társaság művészi és idegen- forgalmi fényképkiállításának meg­nyitásán, programszerű beszédet mond­va, amivel a „Magyar Tenger“ összes fürdőhelyein, de különösen Keszthe­lyen általános örömet váltott ki. Ez a szép kis város melyet az otta­niak a „Balaton fővárosa“ néven be­céznek, valóban egyik érdemes kultú- rális központja egész Dunántúlnak; alsó- és középfokú iskoláitól eltekint­ve — ezek között vezető helyen áll a premontrei-rend jóhírű reálgimnáziu­ma — van egy régi főiskolája: a pati- uásmultú Gazdasági Akadémia. Egyéb intézményei közül pedig kiemelkedik a „Balatoni Múzeum“ .. . azaz kiemel­kednék, mint a Dunántúl legnagyobb és gyűjteményekben leggazdagabb múzeuma, ha nem jutott volna zátony­ra: nehány év óta azonban nagyon szomorú a sorsa. Néhai Festetich herceg ugyanis, an­nak idején, amikor a nehány keszthelyi tudós buzgósága során kialakult igen terjedelmes és értékes gyűjteménye­ket megismerte, fejedelmi módon meg­ajándékozta a .kBaldtoni Múzeum Egyesület“ vezetésében kifejlődött in­tézményt: nagy ki terjedésű kertterüle­tet adományozott a múzeum céljaira és hogy e városi kert közepébe a nyilvá­nosságnak szánt muzeum imponálóan szép palotáját megépíthessék, az ösz- szes építőanyagokat díjtalanul szállít­tatta uradalmaiból a kijelölt helyre. A Balaton körül fekvő három vár­megye: Somogy, Zala, Veszprém, szint­úgy Keszthely városa, meg az állam is, évi hozzájárulást ígért a fellendü­lése reményében terjedelmesen épít­kező múzeumi egyesületnek — csak­hogy ezek a segélyösszegek bizonyára kényszerűségből, egyhamar minimum­ra zsugorodtak össze, sőt azután tel­jesen ki is maradtak .. . És most ott áll a hatalmas múzeumi palota a város főútvonalán majdnem teljesen készen, úgyszólván már csak a kilincsek hiányzanak az ajtókról, de adósságokkal (súlyosan megterhelve! Leverten nézi ezt mindenki, aki a Ba­laton jobb sorsáról álmodik. Az építési vállalkozók, akik mint hi­telezők néhány évig türelmesen vártak, most már el akarták árvereztetni a nagy épületet . . . ekkor azonban dr. Hóman Bálint kultuszminiszter figyel­mét felhívták a közeledő kulturbotrá- nyok s ő megértő jóindulattal egyelő­re a nagyobb bajtól és végromlástól megmentette az intézményt: hirtelenül negyvenezer pengőt teremtett elő és utalványozta az; adósságok feleössze­gének törlesztésére. Sőt, ígérete szerint a jövő évi költségvetésbe ugyanennyi összegnek beillesztését elrendelte. Lendl Adolf dr., aki. mióta Keszt­helyen lakik, nagy népszerűségre tett szert, néhány gondosan megírt újság­cikke során úgy a fővárosi, mint az ottani helyi sajtóban, a „Keszthelyi Hírlap* és a „Balatoni Kurír“ több szá­mában felhivta az intéző férfiak fi­gyelmét a Balatoni Múzeum leromlott (helyzetére. Gyűjteményei, amelyek Ha London valamelyik ódon fertá­lyában húzódott volna meg a vén Ven­dégfogadó : bizonyára ott szerepelne Dickens és Thackeray regényeiben a többi kedves és furcsa ivóhelyekkel együtt. Ez esetben a nyájas pest-budai snobok irodalmi alapon ismerték vol­na nevét, akár csak Anatole France „Libaczomb Király asszony“-áét az ódon párisi Lacikonyháét, ahova tud­valevőleg a ledér és huncut abbé, Je­rome Coignard jár vala é regényben. Az Arany Peretz“ sem London, sem Paris régi-régi furcsasága, hanem csak Budáé, illetőleg a Tabáné. Ez az oka, hogy senki — úgyszólván senki — nem foglalkozott vele. Nevét hiába keres­sük a budai krónikáscsevetTŐk írásai­látványosságszámba mennének és nagy termeket tölthetnének meg) összezsú­foltál! városi raktárakban hevernek, dr. Lovassy Sándor, dr. Keller Oszkár, dr. Csák Árpád és más lelkes tudós férfiak évtizedekre visszanyúló szor­galmukkal egybegyűjtötték a Balaton faunáját, flóráját és más természeti tárgyakat; különösen1 sok néprajzi, népművészeti kincset halmoztak fel; szintúgy történelmi és történelemelőtti időkből megmaradt anyagot hordtak össze szakszerűen válogatva és mindez az eredményes ásatásokból is szerzett, részben mutatós kiállításra érdemes múzeumi vagyon a romlás veszélyének van kitéve, mert hiszen a legjobb tö­rekvéssel sem lehet azt a mostani el­helyezéséhez kellően gondozni. És még egy nevezetes gyűjtemény­tár tartozik a berendezésre váró mú­zeumhoz. Ez magában véve is látvá­nyosságnak volna tekinthető, ha nyil­vánosan állítanák feL Ez a Darnay-féle ősemberi, őstörténelmi, dunántúli vo­natkozásokban páratlanul gazdag gyűj­temény, mely ezidő szerint Sümegen magántulajdonházban, ennek terjedel­mes első emeletén van elhelyezve. Pe­dig az állam éppen a keszthelyi Bala­toni Múzeum kibővítésére már régeb­ben megvette a nagy szorgalommal és szakszerűséggel szerzett gyűjtemény­tárat. Eddig azonban nem hozathatta véglegesen rendeltetési helyére, mert hiszen a keszthelyi múzeumi palota még befejezetlen; nincsenek benne szek­rények és egyéb szükséges berendezési tárgyak. Ha a Darnay-múzeum a Balatoni Múzeummal egyesülten Keszthelyen meg fog nyílni, csodájára fognak oda járni nem csak a balatonmenti fürdő­helyekről, hanem ennek hire fog ter­jedni messze az ország határain túl. Az ilyen nevezetességre emelkedő in­tézmény pedig az idegenforgalom fej­lesztésének egyik legerősebb tényezője: s ez az, amit a Balaton minisztere, Fabinyi őnagyméltós.ága Sentemlített beszédében kilátásba helyezett, a|mi- dőn mondta, hogy a Balatoni Múzeum ügyét felkarolja, hogy hivatásának ez mielőbb teljes, mértékben megfelelhes­sen. Ezt kérte tőle, szintúgy a kultuszmi­nisztertől is, most nemrégen az a kül­döttség, amely Rakovszky Iván dr„ a Közmunkák Tanácsa elnökének, mint keszthelyi országgyűlési képviselőnek vezetésével előtte megjelent és mely­ben Keszthely városát, ennqk első tisztviselője, Reischl Imre városbiró képviselte. Gyöfmörey György zala- megyei főispán ugyancsak melegen ajánlta Keszthely kérelmét a kormány jóindulatába. Nagy az öröm most a Balaton kis fővárosában, hogy a jobb sorsra érde­mes múzeuma végre ilyen pártfogolás- ra talált és remélik, hogy az a két nagyszerű látványosság, amit Lendl dr. egyik cikkében a múzeummal kap­csolatban megvalósításra ajánlt, szin­tén megvalósul: az egyik a „Balatoni Akvárium“, a másik egy magas „Ki­látótorony“, amelynek messze] átóival a Balaton alsó részét szemmel lehetne végig követni. Ezekről legközelebb Írunk bővebben. R. D. ban, nem szerepel buda—tabáni tárgyú elbeszélésekben. Nem tudnak róla a magyar írások sem. Pedig ott állt még a régi ház az egykori Tabáni Főutcán, a mai Döbrentei-utcában. Két utcára néz, hátsó homlokzata már az Apród- uteára rúg. Az egykori budai Aldu- nassora forduló része emeletes, a ta­báni lejtőre néző földszintes. Neve akkor bukkant fel nehány rövid meg­emlékezésben, amikor az Apród-iitcára néző földszintes ház egyik udvari szo­bája falán a meszelés alatt két keleties tárgyú falfestmény került elő. Akkor megirták töbhen, hogy a két kedves kezdetlegességű festmény nyilván az „Arany Peretz“ vendégfogadó udvari kávéházának egyik szobája volt s hogy A budai síelők és vádiőzób szives figyelmébe Az „Arany Peretz“ vendégfogadó — A budai krónika újabb adatat —

Next

/
Oldalképek
Tartalom