Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)

1933-10-06 / 1141. szám

Budai Napió Buda, 1933 október 6. 2 GYÓGYFÜRDŐ Vixgyógy intézet, hullám- és népfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. kiszóltunk és mindegyikünk virág- bokrétát kapott. Azzal búcsúztak tő­lünk: — „Éljen Magyarország!“ Ez a barátságos fogadtatás kisérte utunkat egész Krakkóig, ahol a fellobogózott pályaudvaron ezrével vártak minket a lengyelek. Krakkó város polgármeste­re és püspöke fogadott minket és üd­vözlésüket Kállay Miklós miniszter és Serédi hercegprímás köszönték meg. A gödöllői jamboreen részt vett lengyel cserkészek kitörő örömmel és lelkese­déssel beszéltek Budapestről és a ma­gyar testvér cserkészettel Gödöllőn el­töltött szép, boldog időről. A polgár­ság és katonaság sorfala között vo­nultunk be ,az ősi Krakkóba. Minden lépésen megnyilatkozott irántunk a lengyel lovagiasság, udvariasság és testvéri szeretet. A történelmi és mu­zeális értékek nagy sokasága, amiket itt láttunk templomokban és múzeu­mokban, azt bizonyítják, hogy milyen régiek és mélyek voltak ,a lengyel-ma­gyar vonatkozások, hisz még a nemzeti viseletűk is hasonlít a magyarhoz. A napisajtó bőven megírta az ünnepsé­geket, a várbeli templomban lefolyt ünnepi misét és & nemzeti színházuk­ban tiszteletünkre rendezett magyar estét, amiken részt vett a város egész notabilitása, a köztársasági elnökkel az élén és a szeretetnek arról a fellángo- lásáról, ami kisérte Báthory sírjának megkoszorúzását és Kállay miniszter szavait. Úgyszintén arról a ragyogó fogadóestéről, amelyet az elnök ren­dezett számunkra, éjfélig beszélgetve a magyar vendégekkel. Az ünneplés­nek akkor sem szakadt vége, mert a „Grand Hotelben“ várt minket a Ma­gyar-Lengyel Egyesület és mi a len­gyelek tiszteletére eljártuk nemzeti táncainkat, amelyhez a zenét pompá­san adta a lengyel szalonzenekar. Krakkói tartózkodásunk alatt a vi­lághírű vielickai sóbányát is megte­kintettük, amelynek óriási méretei le­nyűgözőéit, története összeforrott Len­gyelország történetével^ berendezése egyedül áll a világon és közgazdasági hatásai óriásiak. Itt is igen sok ma­gyarvonatkozású történelmi kapcso­latot találtunk. A bánya kitermelt ré­szében a lipótvárosi bazilikánál is na­gyobbá rányú termeket találtunk, ame­lyek nagyrészt templomokká alakíttat­tak át, ahol csodálatos módon minden oltár, szobrok, domborművek és kegy­tárgyak sóból vannak faragva, még a falakon levő Máriaképek is. Ezeket a templomszerű barlangokat Báthoryról és annak családtagjairól nevezték cl nagyrészt és örökké emlékezetes ma­rad előttünk a sóból épült szent „Ku­nigunda“ templom óriási méreteivel, amelyet gyönyörű velencei csillárok világítanak be, sóból faragott kristály­függőkkel. Itt hangzott fel a magyar és a lengyel himnusz és mi bánatosan daloltuk velük a lengyel himnusz vég­sorát, hogy — „szabad hazánkat óh add vissza nékünk.“ Meleg szeretettől áthatott ünnepelte- tések után utaztunk Varsóba, ahol szintén nagyon sok a magyarvonatko­zású emlék. Az 1,200.000 lakosú város­ban hatalmasan lüktet a kereskedelem és ipar, szóval a gazdasági élet s így a külső ünnepségek nem érték el a krakkói ünnepségek fokát külső jelek­ben, de ahol csak megtudták, hogy „Vengerek“ vagyunk, rögtön kilobbant a lengyel szeretet irántunk. Orosz szót itt már alig hallani. Varsó modern, szép, nagy város és nagyméretű az ide­genforgalma. Rendkívül érdekes, fes­tői, ez a múltba varázsoló régi város, az ő művészies külsejű főúri palotái­val és az ősi nemességet rejtő templo­mok kriptáival. Szinte együtt van itt az egész lengyel történelem. A város értékesebb műemlékei közül megragadta érdeklődésünket a lengye­lek utolsó királyának, Ponyatovszky Szalasztónak „Lazienszky“ rezidenciá­ja, melynek gyönyörű parkjában áll Chopin gyönyörű alkotásé szobra. A park közepén áll a kastély, mely ma már magántulajdon, telve a legszebb művészi alkotásokkal. Valóságos mú­zeum, melyben szobrok és festmények egész légiói vannak elhelyezve. Bátho­ry, Kosciuszko, Ponyatovszky királyok és azok hozzátartozóinak festményei, szobrai, emléktárgyai, exotikus aján­déktárgyai sorakoznak fel. Hasonló a Wilanovban levő, szintén már magán­kézben levő Szobieszky János király volt kastélya, amely némi vonatkozás­ban hasonlít a mi gödöllői királyi kas- i 'lyunkhoz, Varsótól kb. 16 kilométer­nyire van a XVI. században épült ne­mes bárok stílben. Itt Matuska Péter meghatalmazott miniszter, követünk rendezett számunkra fogadóestét, ame­lyen magyar vendégszeretettel fogadta hölgyeinket a követ és mindenkit el­bájoló felesége. Varsó polgármestere is fogadóestével tisztelt meg minket, ahol a művészi rész első száma a városi dal­kör éneke volt: — Isten áld meg a ma- gyart! Megkoszorúztuk a névtelen hősök sírját is és ünnepélyes búosúzás után' Censtohova-ba utaztunk, az egyetlen magyar szerzetesrend, a Pálosok szék­helyér^ Kolostoruk (óriási méretű templomában a „Fekete Mária“ oltár­nál Serédi. hercegprímás mondott mi­sét és beszédében rámutatott a lengye­lek kitartó béketűrésére, amely végül meghozta szabadságukat. Mi is ezért imádkoztunk ebben a templomban, aminek meglepetésszerűen magyar szó­val adott visszhangot Gyula testvér, pálos szerzetes, aki budapesti szárma­zású és Besnyőy Gyula a neve. A ko­lostor kincstárszobájában üdvözölte Kállay miniszter a hercegprímást, aki akkor mondotta névnapja alkalmából 9000-ik miséjét. A kincstár rejti azokat a nagy értékeket, amelyek a Báthory királysága idejéből származnak. Visszatérőben Kattowitoe volt az utolsó lengyel állomás, ahol dr. Piat- rovszky Albert, magyar konzul és a rendőrfőnök magyarszármazású neje magyar-lengyel estét rendeztek szá­munkra a Monopol szálloda nagy ét­termében. Lelkes meleg ünneplés volt, egyúttal búcsúzás Lengyelországtól. * A Báthory-ünnepségeken resztvettek Budáról — a cikkíró Piazza Győzőn kívül —: Laubál Károly dr, Handlo- vits Miklós dr. a Szent János kórház lelkésze, dr. Tolnay Ödönné, Kruzsin- szky Bálint múzeumi igazgató és neje, Méhn Antal építész, Szviezsényi Zoltán dr. a Budapest Fürdőváros Egyesület igazgatója, Majthényi drógista és Szablya Kálmán. Harminc év... Harminc esztendő olyan mérföldkő a közéleti pályán, amely mellett nem lehet szó nélkül elhaladni. A Verbőczy áll. reálgimnázium igazgatója), tan­kerületi kir. főigazgató: Korpás Fe­renc, pedagógiai pályájának 30. esz tendejét töltötte most be. Egy jó ne­gyedszázaddal ezelőtt kezdődött ez a nemesivelésű pálya és az a 30 év előtti fiatal tanár jól felkészülve indult erre a nagy útra. Azóta csak életbölcses­sége lett öregebbé, szive és harmoni­kus lelke nem. Korpás Ferenc igaz­gató a gondjaira bízott kis diákban nemcsak a fejlődő gyermeklelket sze­reti, hanem az embert és a (fiatal ma­gyar testvért is becsüli. Az „élő aktá­val“ szemben, amely felett intézkednie kell, a türelmes, a várakozó szeretet­nek hány eredményes esetét mutatta fel és tekintetnélküli szigorral szegi útját az erkölcsi romlottságnak. Éppen olyan előrelátó megbocsátással tud javítani ott is, ahol más csak büntetni tudna. Szereti az ifjúságot nemcsak azért, mert támogatásra szoruló ifjúság, ha­nem azért is, mert magyar ifjúság. Korpás Ferenc izzó magyar lelke, ter­mékenyítő hazaszeretete elárad min­denre és mindenkire, aki körébe kerül. Céltudatos küzdés ez a nemzet jövőjé­ért, a munka a nemzet jövőjéért. Nincs a magyar irredentának nála lelkesebb katonája. Beszólni sokan hangosabban beszélnek róla, de tenni, dolgozni érte, úgy ahogy Korpás Ferenc dolgozik, kevesen. Korpás Ferenc főigazgatót, az I. kerületi állami Verbőczy István reálgimnázium igazgatóját még az iskolai év utolsó napjain tanke­rületi királyi főigazgatói címmel tüntette ki a miniszter. A hírt Budán osztatlan örömmel fogadták és széles­körű ünneplésben »részesítették. Tanár­társai, tanítványai, barátai, ismerősei, ifjúság és szülők. Emelte az ünnepet, hogy Korpás Ferenc most ülte tanári szolgálatának 30, igazgatói működésé­nek 15 és a Verbőczy reálgimnázium­ban töltött 10 esztendős évfordulóját. Bojkottálják a cseh árut a kereskedők is I A vakok szélhámosai ellen emel pa­naszt és inti óvatosságra a közönséget a „Vakokat Gyámolító Egyesület“ el­nöksége, mert sok mindenfélét sóznak a közönség nyakába a vakok gyámolí- tása címén. Most országos gyűjtés fo­lyik a vakok javára, amely célra a kö­zönség mindég szívesen áldoz, de ez­zel is visszaélnek sokan és az egyesü­let kéri a közönséget, hogy a gyűjtő­ket igazoltassa minden esetben s aki ennek nem tud megfelelni, azt adja & rendőr kezére. Főleg azzal élnek sokan vissza, hogy vak gyermekeknek gyűj­tenek, amilyen gyűjtést pedig az or­szágos egyesület nem rendez. Gyász. A szaklapok érdekeinek régi harcos vezére, Radványl László dr. „Az Üzlet“ szerkesztője rövid szenve­dés után 57 esztendős korában elhunyt és díszes, nagyarányú temetést rende­zett számára a „Magyar Szaklapok Or­szágos Egyesülete“, amelynek megala­pítója és ügyvezető elnöke volt. íBuda emíéüei A régi feljegyzéseim Budát mint ki- ráyi szabadvárost jegyzik fel, amely 19 l/« postaállomásra van Béestől és 16s/« postaállomásra Kassától. Zsigmond ki­rály volt az első, aki székhelyét Budá­ra helyezte át, ő .folytatta a Vár­hegyen IV. Béla által megkez­dett építkezést és I. Lipót csá­szár nevezett ki Budának először fő­ispánt. Az első főispán hadadi Wesse­lényi Ferenc volt. Nem tudom, van-e utcája Budán. Óbuda volt az első tele­pülés és ebből fejlődött ki Buda. Óbuda római kolónia volt és Akvinkum néven még ma is megtaláljuk helyét. A hon­foglalással elveszti nevét és több ok­mányban mint Etelvárat említik, amit a németek Etzelburgnak, Attila városá­nak mondtak. Szt. István Óbudán ala­pította a Szt. Péter és Pál egyházat és úgy ő maga, minit felesége, Gizella, többször jártak a szentélyben. III. Béla után Etelvár és Budavár neve össze­cserélődik és Anonymus már csak mint Budavárát emlegeti. Nagy Lajos kirá­lyunk udvarát Visegrádról Óbudára helyezte át és ezóta Óbudától megkü­lönböztetésképen ,,Uj" vagy „Nagy Bu­dát“ is ismernek. A területe kb. a Csá­szárfürdőig terjedt. Béesnek a török alóli felszabadulása idején a visszavo­nuló törökök 1683-ban nagymennyiségű hadifelszerelést és lőport raktároztak el Budavárában. Maga Budavára a török birodalomnak egyik legfontosabb erős­sége volt, mert hódításai alkalmából mint a 4-ik fontos erősséget említik. Természetes, hogy az utolsó basa mindent elkövetett, hogy a várost a visszafoglalástól megmentse és a lotha- ringiai hercegnek Budavára felmentése esetén két más híres városnak átenge­dését ígérte. Amikor 1686 július 22-én a nagy lőporraktár a várban felrobbant, az általános rohamot elrendelték, úgy hogy a bevétel megünneplésére a Te Deumot a keresztény táborban már szeptember 3-án, Bécsben szept. 7-én megtarthatták. Most lesz ezek évfordu­lója. A város romhalmaz volt. A törö­kök mindent elpuszítottak. 146 év meg­szállása csak romot és nyomorúságot hagyott és a fürdőket. Az ostrom és a ROMAI FÜRDŐ ÓBUDA ............................— AKV INKUM Késő ő » z i g POMPÁS STRAND Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rádloabttv thermálvíz A szentendrei HÉV vasútnak aMFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása BmJmí Polgárok! Keressétek fel a szekszárdi borospincét! Szekszárdi bikavér . . iterje —«80 Sötét kadarka............... „ —.60 Aszta li fehér ...... „ —.60 Ormos magyar „ Vermouth" „ 1.20 Budára Ötliteres rendelést haza szállítunk! Magyar Qdvözletlel P©lc©t© Sándor üzletvezető Budapest, Vili, József ueca 19. sz. Telefon; 32-0-63. Nincsen párja a szekszárdi bornak A borospince ékességei: Hagyományos pompájú magyar oin- cetlérdiszítmények. címerek, magyar köszöntő-rigmusok. Nemes és olcsó szekszárdi fajborok I Borkóstoló poharazással I Minden látogató a szekszárdi szőlőhegyek történetéről szóló emlékfüzetet kap I robbanás alig hagyott követ-kövön. Nem tudom, mi annak az oka, hogy Bu­davár visszafoglalásának megünneplé­sére még nem készül a nemzet. 1936-ban lesz 250 esztendeje. Fontos dátum ez, mert ettől kezdődik tulajdonképen a második honalapítás. (Ilyen rövid cik­kekben, hogy még az iskolákban is ta­níthassák, folytatja ezt barsi Rónay Jenő dr.). BUDAI KRÓNIKA — A főváros tízmilliós deficitjét hi­telművelet útján fedezik — 20 millió pengős belföldi kölcsönnel. — A főváros legnagyobb munkaadó­ja maga a főváros, mert a Gázművek, Elektromos művek és Vízművek össze­sen 4300 embert foglalkoztatnak havi 800 ezer pengő munkabérrel. — A Szent Orsolyarendi rózsadombi tanintézet vezetésében egy évvel ez­előtt változás, állott bet Egy prospektus szerint az intézet volt főnöknője — aki most is az Orsolya-rend ruhájában jár nyilvánosán — a II. kér, Eszter uccá- ban egy, a nevén álló magániskolába beiratkozásra hívja fel a szülőket. E megtévesztés ellen állást foglalt a fe­rences egyházközség. — A vörös Becs végnapjait éli. Ott is a túlméretezett szociális apparátu­sokat le kell építeni annak az elvnek szigorú érvényesítésével, hogy „Die Gemeinde ist kein Versorgungsanstalt!“ Népjóléti intézményekre szükség van, azt azonban még sem lehet kívánni, hogy a város tartsa el állandóan saját nem dolgozó lakósait. — Gül Baba sírja teljesen el van zárva a közönség elől. Sem utak nin­csenek hozzá, sem útmutató táblák. A főváros most elrendelte a török szent sírjához vezető útvonalakon jelzőtáb­lák elhelyezését. — A Széchenyi körvasút, amely a budai hegyvidéket kapcsolná össze — előmunkálati engedélyét meghosszab­bították. — Százezer frankért hajlandó csak Budapesten ülésezni a Nemzetközi Hidrológiai és Klimatológiai Társa­ság. Remélhetőleg • nem fogja a fővá­ros ezt az óriási összeget az ablakon kidobni — Párizsnak. — A fővárosnak, mint háziúrnak, lakbér címén közel egymillió pengő­vel tartoznak a jó lakók. Ennek há­romnegyedrésze behajthatatlan. — Egy 9-es villamoson nagy vitát okozott egy idős úr, aki rátámadt a ka­lauzra, hogy a Lánchídnál nem úgy kiabál a kocsiba: gróf Széchenyi Ist­ván lánchidja. Az országházánál tud­ják azt kiabálni: Kossuth Lajos tér! — támadt rá dühösen a kalauzra és közben Kossuthot szidalmazta. Rend­őrt hívtak s kitűnt, hogy az öreg úr gr. Károlyi István, akit tíz pengőre el- íiéltek. A gellérthegyi társasvillák iránt nagy az érdeklődés — Ideális otthon — biztos tőkebefektetés. — A vezető társasházépítő vállalat újabban célul tűzte ki, hogy a közép- osztály ama legelőkelőbb rétegének lakásigényeit elégíti ki, amely szaba­dulni akar ugyan a lakbérfizetés sú­lyos terhétől és saját otthont szándéko­zik szerezni, de nem öt-hatemeletes ka­szárnyaszerű (épületekben, hanem ki­sebb kertes házakban. Ezeket az igé­nyeket a társasvillák öröklakásai egy villa vételárának feléért, sőt egyhar- madáért elégítik ki, bár ugyanazt a szolgálatot teszik, mint az egylakásos villák, mert teljesen szeparálták és lépcsőházi bejáratnak. Hozzájárul ez előnyükhöz, hogy a „Centrum“ a főváros központi fekvés bű, mégis csendes, előkelő részén, a Gellérthegy déli, védett lejtőjén: Bu­dapest Riviéráján, a Gellért-fürdő mel­lett építi társasvilLáit. Ezek öröklakásai nemcsak ideális otthont biztosítanak, de a tőkeelhelye­zés biztonsága és (bérbeadás esetén) jövedelmezősége tekintetében a legna­gyobb garanciát nyújtják. Nem csoda tehát, hogy a „Centrum“ eme legújabb akciója olyan közkedveltségre tett szert és hogy a társas villákban a legjobb körök: műegyetemi tanárok, batíkfő- tisztviselők, tőkepénzesek), magasabb állami tisztviselők, gyárigazgatók stb. jegyeztek le öröklakásokat. Hogy pénzügyileg mennyire előnyös egy ilyen öröklakás megszerzése, ki­tűnik a következő egyszerű kalkulá­cióból: Egy, mondjuk 32.000 pengős q agylakás vételára, bankban elhe­lyezve, hoz évi 1120 P kamatot. Hozzá­számítva a lakás üzemi költségeit, ke­rül a lakás kb. évi 1320 pengőbe, ho­lott az ezen a vidéken 2300—2500 P bé­ren alul nem kapható. így évi 980— 1180 P megtakarítás mutatkozik. A „Centrum“ májusban adta át ren­deltetésének a Nagyboldogasszony útja (Ménesi út) 3. sz. „Riviera“ társas vil­lát; befejezéshez közeleg a Mányoki út és Mészöly u. sarkán épülő „Szent- gellért“-társasvilla és amellett, a Mé­szöly ucca 5. ez. alatt építés alatt áll a „Centrum“ 19. társasházának, a „Szent László“-társasvillánalk építése. Ennek lakrészeit is már túlnyomórészt beje­gyezték és mivel a további érdeklődők is kötötték magukat ehhez a kiváltsá­gos fekvésű, legelőkelőbb villanegyed­hez: a „Centrum“ elhatározta, hogy a Mányoki út 7 (Kelenhegyi út 24—26) sz. telkére felépíti ötödik távsasvillá- ját, a „Park-Otthon“-t. Ennek építése is már legközelebb megindul, az idén kerül tető alá és tavaszra lesz beköltözhető, hogy még megkapja a harmincéves adómentes­séget. A „Park-Otthon“ közvetlenül határos a hatholdas Batthyány-ősparkkal. Csak olyan lakások lesznek benne, amelyek mind déli fekvésüek és a be nem épít­hető parkra néznek. A lakások beosz­tása mintaszerű; az architektúra mű­vészies és az építkezés kivitelezése ép úgy versenyenkívüli piesz,, mini li „Centrum“ valamennyi társasházáé. Emeletenként csak 1—1 négy-, illetve háromszobás (esetleg 5 szobás) előkelő lakrész lesz, lifttel, központi fűtéssel, tágas intim napozó loggiákkal, poroló erkéllyel és minden modern felszere­léssel. A már fásított, terjedelmes T- 418 Cl-öles — telekből minden örök­lakásra tekintélyes saját kertrész fog jutni. Az öröklakások a vevők nevére telekkönyveztetnek. A „Park-Otthon“ iránt is igen élénk az érdeklődés; már­is bejegyezték a lakrészek egy részét. Az árak igen mérsékeltek és fixösszeg- ben vannak megállapítva, tehát itt ép oly kevéssé lesz pótfizetés, mint a , Centrum“ eddigi 19 társasházánál'. A „Centrum“ Házépítő-Vállalat (I., Horthy Miklós út 15, tel. 693—01) az érdeklődőiknek készséggel megküldi tervekkel felszerelt prospektusát, mely minden részletkérdésre nézve felvilá­gosítást nyújt. Megjegyezzük mégúliiögy: a fenti he­lyek az utolsó, még beépítetlen telke­ket reprezentálták a Gellérthegy Ri­viérájának könnyen elérhető részén. Amellett a tőke abszolút érték állóan van elhelyezve, különösen, ha figye­lembe vesszük, hogy Budapestnek, a nagyraliivatott világvárosnak legelő­kelőbb, legnagyobb jövőjű villanegye­déről van szó. tibuda-Ujlaki Takarékpénztár RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BUDAPEST, III, Lajos u. 148. sz. Telefon: 62-4-57. Betéteket elfogad könyvecskékre és folyószámlára a legmagasabb kamatozás mellett. Kölcsönöket folyósít váltóra, folyószámlára, értékpapírokra a legelőnyösebb feltételek mellett. CSÁSZÁR nagyhírű ÉTTERMEIT ÁTALAKÍTJÁK és ismét a régi szerepéhez mérten a budai úri társaság kedves, meleg otthona lesz CSIRSZKA KONRÁD VENDÉGLŐS S vábhegyi ^ sanatorium subalpin (430 m) diétás gyógyintézet már napi 16.— pengőért legtökélete­sebb szanatóriumi ellátást nyújt 5—6-szori étkezéssel, vízkárával együtt I., Böszörményi út 28. Telefon: 51—0—64 és 57—0—36. Villamos és autóbusz megállóhely. Zen© = hangulat Tánc =szórakozás Konyha = élvezet Igazgató: TACHLER LAJOS JÁNOS A RÉGI KÖZISMERT BIGYIK VENDÉGLŐ UJ HELYISÉGEI II., CSALOGÁNY UCCA 27. KELLEMESEK, OTTHONOSAK. Naponta Burghardt testvérek SCHRAMMEL-ZENEKARA.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom