Budai Napló, 1933 (30. évfolyam, 1106-1151. szám)
1933-10-06 / 1141. szám
XXX. évf. 1141. sz. ELŐFIZETÉS Egy évre . | . 24.— P Negyed évre . . 6.— P Egyes szám 40 fül. Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja, — tagjai feláron kapják 1933 október 6. HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 «£» magas sor egyszeri közlésnél 30 fill. Szövegsor ára 2 P. Ismertető közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. Állandó hirdetőknek nagy kedvezmény Buda érdekeit a várospolitika, közélet, közgazdaság, társadalom és művészet terén szolgáló újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőségés kiadóhivatal: II, Batthyány u. 63. Telefon: 50-2-96. Hivatalos órák: délután 4—6-ig. Xadaifta mellett besxétftetüntk (fiudám — Halló, halló! Kérők két decit tisztán. És ne panaszkodjatok mindig, ti óbudaiak! — Van rá okunk éppenséggel elég. Nekünk köszönhettek mindent. Ha mi nem építünk új várost Akvin- kum romjain, soha itt világváros nem épült volna. Mi adjuk — nemcsak Budának, — de Pestnek is a történelmi díszt, a klasszikus múltat. Itt élt Attila, itt uralkodtak az Árpádházi bölcs királyok. A magyar tudomány bölcsője itt ringott, a magyar művészet itt virágzott, ahogy azt képeink, szobraink ma is bizonyítják. A Rómar fürdő vizében fü- rödtek már kétezer év előtt a római légiók katonái. Itt volt az ország első vízvezetéke. Bölcsek voltak az ősök, nem Pestről hozták a vizet. A régiek víziorgonája még áll — es mégis mi vagyunk a legarvabbak, legelhagyatottabbak. A varos ^minden részének jut valami, csak tőlünk tagadnak meg mindent! Pusztulunk, veszünk ... — Nekünk mondod. Nézz körül itt a Vízivárosban. Valamikor régen itt lüktetett az élet. Hol volt akkor Pest? Ma csendes a Fő utca, üres, élettelen a szép széles dunaparti korzó. Minden pang, minden pusztul. Óbudával mégis törődnek, hidat kap, szabályozzák majd. Ti kapjátok a legmodernebb közlekedést. Kaptok trollybuiszt. Van a ki gondotokat viseli . . .- Ki? Ki? — Nézd, nekünk a.Várban volna pátronusunk elég, mégis alszunk. Egész Buda alszik, csak talán éppen a Víziváros nem. Ott egy új városrész nőtt ki a Pasaréten, új villa- város a Rózsadombon. Az ottani ve- zérpolitikusok jó iskolába jártak, hozzá is nőttek a kerülethez. Vannak középiskoláitok fiuknak, lányoknak. A Várból most viszik le az utolsót: a leánygimnáziumot. Le a Krisztinába. A várszínházát bezárták. Mi maradt nekünk, várbelieknek — semmi. — Ne irigyeljétek tőlünk azt a leánygimnáziumot. A mi leányaink jártak fel oda a Krisztinából. Az a pár ember a Várban? . . . Igazán felesleges volt ott ez az iskola. Ott csupa nagy úr lakik, aki otthon nevelteti a leányait. Mi ez a gimnázium a mi tenger bajunkhoz képest. Minden városrésznek van elöljárósága, csak nekünk nincs a Krisztinában. Már Kelenföld is kap. Föl kell másznunk a hegyre minden kis dologért, még a házőrző ebünk billogjáért is. Mi vagyunk a légvárak városa. Csupa terv: lift a Gellérthegyre, a Délivasút belső állomásának áthelyezése és modem fölépítése, a farkasréti temető kitelepítése, fürdőváros, játékkaszinó, kőszinhaz. De a város közepén, a várhegy alatt, a legszebb részen huszholdas kaszálórét áll pusztán, mint valami közlegelő. A Vérmező. Még arra sem volt szíve a városházának, hogy az Erzsé- bet-hídnál, a fürdőváros központjából végleg elhordassa azokat az ócska gépházakat és csak részletekben bontatja, hordatja el. Az ócska kémény most is ott füstöl. A Pasarétről elsöpörték az ott éktelenkedett téglavetőt, sötét gödreivel. A vízivárosi temető helyén már épül az új szerpentin út, a park is és nem fojtogatja semmi többé a Hűvösvölgy^ torkát. Nemsokára már a bécsi autóbusz is itt fut be Budára. — Ezt is tőlünk veszik el, ezzel is vészit Óbuda. — De gyarapodik az idegenforgalom. Pompás képet kap az idegen a városról, ha a begyek felől, a Hűvös- völgyön át érkezik. Kár, hogy bent a városban nem látja a fürdővárost. Más látkép maradna meg emlékezetében, ha a Krisztina körútra kerülne vagy az Attila utcának, ott látva a központi fürdőparkot a Vérmezőn, ragyogó esti fényben. Nem is kívánkozna Pestre. Itt költené el a pénzét . . . — Kérjétek meg Kozma Jenőt, hogy rendezze így. Mi Újlakon, most készülünk őt megkérni, hogy a Szépvölgyet vegye pártfogásába. Az újlaki hegyvidéket. Óbudán Szilágyi Károly csinálja és esténkint új csillagos részt lát a hegyek közt a Margithidon járó polgár. Csak a Szépvölgy sötét, pedig lehetne . ragyogó, mint a Pasarét . . .- Majd bolond lesz Kozma a Krisztináért is kiizködni, ahol minduntalan megmarják. Még mi nekünk a Vízivárosban szükségünk van rá. Fogjatok magatoknak más patró- nurSt. •— De kitt — Ott van Petracsek Lajos! Fiatal erő, telve ambicióval, munkakedwel. — Azt is kioktatták már egy párszor. Neki is vannak már keserű tapasztalatai a Krisztinában. Régi hive Kozmának, vele megy. — No, no! Ne bántsatok minket egy-két ember miatt, aki a Dunában úszva, azt hiszi, hogy ő tolja a Duna vizét és ha kilép a vízből, azt hiszi, hogy megáll a Duna, — kár minket bántani. Aztán meg nemcsak a Vízivárost képviseli Kozma, hanem Budát. Egész Budát. Egységre törekszik most az egész ország, — elsősorban egész Budapest. Mért éppen — pont — a Krisztinaváros maradna ki ebből? A pesti rész is Kozma után jár, tőle vár . . . — Azért jut belőle kevés Óbudának, pedig mi is ott állunk mellette. Más itt a baj. Kozma az Egységes Nemzeti Párt intéző hattagú elnökVálaszmányi ülésre hívta tagjait a ,JBudai Társaskör" elnöksége, de a nem válaszmányi tagok is nagy számban jöttek össze, sőt kiváló vendégek is, mert lázasabb, izzóbb a hangulat a közelmúlt eseményei miatt, mindenkit érdekel a vezéremberek nyilatkozata. De főleg az vonzotta Ripka Ferenc személyes híveit, hogy őt névnapja alkalmából üdvözöljék. Ez hozta oda Bárczy Istvánt, Kozma Jenőt, Payr Hugó és Usetty Béla országyűlési képviselőket s így vált a szűkkeretű választmányi ülés a régi bizalmas baráti kör lelkes ünnepévé, amely meglepetésszerűen részesítette meleg 'Ovációban Ripka Ferencet. Rövid elnöki tanácskozás után Ripka Ferenc elnök nyitotta meg a választmányi ülést és üdvözölte a nyári szünet után először összeülő választmányi tagokat. Rövid bevezetésében vázolta a gazdasági helyzetet, amely nem oly sivár, ahogy azt sokan beállítják, — politikai helyzetünket pedig irigy- ük a szomszédos nemzetek. A várospolitikában vannak vajúdások, amiket táplál a Vásárpénztár ügye, amely nem mai kérdés, mert nyolc óv előtt már kivizsgáltatta több ízben és az eredményt az illetékes tényezők elé terjesztette és szigorú eljárást követelt minden szenzációt hajszoló botrány nélkül. A pártot ezekután felelőssé tenni a történtekért nem lehet, mert a párt sohasem adminisztrált, de megvédte minden alattomos támadás ellen Sipőcz Jenő dr. polgármester személyét is, meleg magyar szóval, aki a becsületes, lelkiismeretes tisztviselő szimbóluma. A választmányi ülés további folyamán a Budai Társaskör ügyvezető alelnöki teendők ideiglenes intézésével megbízták Oszoly Kálmán háznagyot és Hoór-Tempis M&ritz társelnök indítványozta, hogy Krivoss Árpád főtitkárt mentsék fel a tisztújító közgyűlésig a főtitkári ügykör további vezetése alól és ideiglenesen a teendők ellátásával Veress István tanárt bízzák meg. A választmány mindezekhez egyhangúlag, vita nélkül hozzájárult. Az ülés folyamán Oszoly Kálmán felolvasta Gömbös Gyula miniszterelnök köszönőlevelét, Hoór-Tempis Móritz indítványozta, hogy a szezónnyitó választmányi ülés üdvözölje melegen Kozma Jenő pártelnököt, — Ripka Ferencet pedig az ülést követő társasvaségének is a tagja a miniszterelnök bizalmából. Ott is helyt kell állania. Ha megcsinálta a Polgári Egységet a fővárosban, csinálnia kell a Nemzeti Egységet az országban is. H iába várjátok az újlaki hegyek közé! A Szépvölgy várhat . . . — Ha nfem jön Mohamed a begyhez, akkor a hegy megy el Mohamedhez. Segítik majd tolni a mi mohamedán polgártársaink, ha már vállalta a patronátust náluk. — Hja, Kozma erdélyi ember, székely ivadék, nem a vallását nézi az embernek. A mohamedán hitü is jő magyar lehet. — Csak éppen az óbudai svábok fújnak valami külön tüzet. — Hol vannak ma az óbudai svábok! Megették őket a pesti gyárak. Mint ahogy megette borukat a filo- xera, szép hegyvidéküket a téglagyár ... — Annak pedig végire járunk! Ripka, Kozma és Szilágyi összefogtak, hogy gátat vessenek a hegyek elhordása elé. Űrt állanak ott André- ka is, Orova is. — És ti, óbudaiak, panaszkodtok? — ahol annyi az őrszem. Még a kelenföldieket is valahogy csak értjük, azoknak nincs trollybuszuk. A Héven járnak, drágán. Pedig Becsey még a minisztert is megmozgatta. Csak a Beszkárt ér rá. — Ott is van há£, aki verekszik a kerületért. Becsey kéz a kézben jár KozmávaL-.Dülőre viszik ezt is. De mi lesz velünk a Krisztinában? — Halló, halló! Csapos! Ha már állunk, akkor kérek még egy — bosszúlépést. csorán névnapja alkalmából köszöntik fel. A társasvacsorán részt vett Bárczy István volt miniszter és főpolgármester, megjelent ott Kozma Jenő pártvezér is és a vacsora folyamán megérkeztek Usetty Béla és Payr Hugó országgyűlési képviselők, Kozma Jenő vezérkarának két kiváló vezértagja. Elsőnek Hoór-Tempis Móritz dr. szólalt fel és e bizalmas baráti körben, amely évtizedes közéleti pályáján kiséri Ripka Ferencet, köszöntötte lelkes szavakkaL Méltatta hervadhatatlan érdemeit a városháza konszolidálása terén. A jelenvoltak fölállva ünnepelték Budának ezt a kiváló, köztiszteletben álló vezető polgárát szűnni nem akaró éljenzéssel és tapssal. Utána Kozma Jenő emelkedett szólásra és sziporkázó szellemességgel, derűs jókedvvel köszöntötte régi barátját, tízéve harcos bajtársát: — Ripka Ferencet. Minden szava biztató, megnyugtató volt, csupa igazság, csupa bizakodás, mert — ahogy kijelentette — az alattomosan terjedő defetizmust szeretné megállítani. Ne féltse őt senki, erősen áll, sőt ha kell, verekszik is, de fölöslegesen nem viszi huszárjait a sáncároknak, ahogy a világháborúban történt. Mint a Nemzeti Egység Pártja elnöki tanácsának tagja, bírja a kormányelnök bizalmát — (szavait lelkes, zajos, hosszantartó éljenzés szakította meg Gömbös Gyula nevének említésekor), — jól van informálva és nem lát semmi okot az aggodalomra, ő is szívesen látja, ha kormányelnök nemzeti egységre törekvő pártját, amelynek magja a tíz óv óta jól megszervezett „Egységes Polgári Párt“, minél nagyobb arányokban terjesztik. Igaz, hogy a megnagyobbodott táborban több lesz <az eszkimó, de nem szaporodnak a fókák. Kedves volt az új mécsesekről mondott hasonlata, mely most vonza a kíváncsiakat, de az ígéretek beváltásakor vissza kell térni a régi kályha melegéhez és végül a kiváncsiak azt veszik észre, hogy ismét itthon vannak. A növekvő tábor vezérkara változatlanul működik tovább. Ö tudja, hogy a gomblyukában levő jelvény mire kötelezi. A városházán eddig két oszlopra támaszkodott a politika, amely koalíciós rendszer nehezítette a helyzetet és gyakori megalkuvásokra vezetett, hogy így a párt érvényesíthesse törekvéseit. Az egységes községi párt jelszavait többen kisajátították és végül is kormányprogrammá lett. Ez volt a eél. A Vásárpénztár ügyében is nyilatkozott és egyszerű szóval mutatott rá, hogy az ő pártja felismerte az ottani bajokat, kiváló közgazdasági szakembert álütott az intézet élére Ereky Károly személyében, de fékező ellenőrnek melléje állította Karch Kristóf egyetemi tanárt, aki az ellenőrzés nagymestere és tanára, a vizsgálattal pedig megbízták Papanek Ernő pénzügyi miniszteri tanácsost. A pártnak más befolyása erre az intézményre nem volt. Végül szeretettel és tisztelettel ünnepelte Ripkát^ ámri rendkívül meleg óvációkra adott alkalmat. Mint kitűnő szónok ragadta magával a társaságot Knehl Miklós plébános, aki Hollandiában ismerte meg Ripka Ferencet, aki a budai dalosok élén vitte el ott a pálmát és megindította ezzel az idegen népek érzelmi meghódítását. A szép gondolatot megtapsolták. Egyszerű szóval köszönte meg végül mindenkinek Ripka Ferenc ezt a meleg üdvözlést, akit ezután még sokáig melegen ünnepelt a társaság. Nyugat kapuja — Díszben áll a Kelenföldi Pályaudvar — Elkészült Kelenföld állomás átalakítása. Gyakorlatias belső átalakítások, szerencsésen megválasztott külső színezések dicsérik a tervező és végrehajtó elgondolásainak, munkájának helyességét, szépségét. Szinte ráismerni sem lehet a régi épületre az új köntösben. A hússzínű faiakból galambszürke ajtók, ablakok színesednek elő s a fehéres oszlopok közein zöld virágkosarakból vörös muskátlik mosolyognak az érkező utasok elé. Az egész átalakítás, a csinosítás, a színesítés, a rend és tisztaság ezeknek az érkező utasoknak a kedvéért történt. Egy magasrangú vasutas azt a megszívlelendő megállapítást szögezte le a kelenföldi állomás új ruhába öltöztetésével kapcsolatban, hogy ennek az állomásnak tisztának, rendesnek, szépnek kell lennie, mert ez — Budapest nyugati kapuja. Mindenki, aki nyugatról jön, itt lép be Budapestre, ennek a kapunak a képe kiséri be a város utcáira. Tökéletesen igaz szavak. Tényleg a kelenföldi állomás homlokán díszeleg a Budapest név azok elé, akik a város szívébe igyekeznek. Nem közömbös tehát, hogy mily benyomásokat nyer az érkező megérkezése első percében. Ha Kelenföldön, Budának ebben az előre- nyúlt elővárosában az érkezőt rend és csinosság fogadja, az első benyomások jó érzése végigkíséri a nagy főváros minden utcáján. Tehát hiába csinosították ki, hiába díszítették fel a kelenföldi állomást, ha annak környéke, ha az összekötő híd felé való folytatása annyira szomorú képet mutat. Kövezetlen utcák, szeméttel félig töltött gödrök, por- vagy sár- pocsolyák képezik az újonnan festett kapu belsejét. Nem elégséges a kapu cimerét az utca felől szépen, kipingálni, hanem azt, ami mögötte van: az egész várost rendezni kell, utcákkal, közmüvekkel elLengyelország felszabadulásakor a nagyhatalmak tudták, hogy a nagy lengyel-magyar barátság számukra veszélyt jelent és igyekeztek elzárni a két testvérnemzet erősebb kapcsolatának útját, beleékelve közéjük a felvidéket bitorló Csehországot, megnehezítve ezzel .a gyakoribb, közvetlenebb érintkezést. A Báthory ünnepségek kétséget kizáróan nagy hatással voltak az erősebb összefogás megteremtésére és a lengyel nemzettel való közelebbi kapcsolatoknak csak hasznára váltak. A gazdasági és politikai orientációk a Kelet szabad nemzetei felé irányítanak es úgy ahogy a török és a bolgár testvériséget ápoljuk lé® fejlesztjük^ meg kell látni, fasorokkal, terekkel, parkocskákkal színessé, kulturálttá, városiassá kell tenni, hogy tényleg méltó fogadószobája lehessen a főváros helyiségeibe lépő nyugati vendégeknek. Igen sok deputáció szónoka, memorandumok oldalai és lapunk apró ólomkatonái is eleget mutattak rá a tennivalókra, sőt azok sorrendjére is. Csak meg kellett hallgatni, csak el kell olvasni a kérelmeket és máris készen áll a terv, amelynek megvalósítása Kelenföldet azzá teszi, amire hivatva van. Az első lépést a MÁV megtette, a kelenföldi állomást kicsinosította, most a főváros vezetőségén a sor, hogy a nyugati kapu tájékát rendezze, kiszépítse. Sz. I. Az izlám budavidéki szentje — Gürs Elias Baba, — A másfélévszázados török világ Magyarországon, helyesebben talán izlam- világnak nevezhető, a nagy keleti testvériség nem egy kiváló hadvezérének, diplomatájának, tudásának vagy vallási szentjének lett örök nyugvóhelye, akik édes hazájuknak tekintették a magyar testvórnép földjét és itt alusz- szák örök álmukat. Hóditó Nagy Szolimán kalifa-szultán szive a baranya- somogyi határhelységbenj Szolimán katholikus temploma területén van eltemetve, Gül Baba a budai Rózsadom- don alussza örök álmát, a sia szentje, a sahzáde Idrisz baba Pécsett nyugszik, míg a legnagyobbak egyike, Gül Baba kortársa, a nagy szociológus és emberbarát: Gürs Elias Baba El Mü- nedzsi, aki az egész izlámvilág előtt mérhetetlen tiszteletnek örvend s akinek csodálatosan bevált jóslatai máig bámulatba ejtik a hitbű mohamedánokat, a Dunántúlon élt. Legendák veszik körül ezt a különös, szentéletű keleti aszkétát, aki csak Allahnak és embertársai javának élt. Sírhelye a török hódoltság után még száz évig nagy izlamita zarándoklatok központja volt, de aztán feledésbe ment s bár a nagy fantaszta: Evlia Cselebi a maga történelmi novelláiban sírját Budaörsre teszi, bizonyos, hogy ugyanott található, azonban azt valamelyik egész közeli budavidéki községben kell keresni. Ez az érdekes életű izlamita szent a. hires és ma is legnagyobb muzulmán szerzetesrendnek, a szemusszioknak volt tagja s magyarországi kolostorfőnöke, származására nézve turáni-arab, mert a kurdisztáni I7r-ban született. Arab volt vérségre, de anyja, mint a hagyomány tartja, Hindosztánból származott, tehát turáni törzsből, azért is szeretett Gürs Elias annyira Magyarországon működni. Külföldi muzulmánok felkérésére most egy albizottságot küldött ki a mohamedán-magyar kultúr-“ bizottság, hogy megállapítsák a mosz- lám szent pontos sírhelyét és újból megindulhassanak a zarándoklatok e türbé- hez, amelynek hire a Gül Babáéval vetekedik. Gürs Elias élettörténetét, csodálatos jóslatait, példás halálát meg fogják írni és majd türbéjére mecsetet emel a hálás utókor. Balatonvidéki éveit is felkutatják a hagyomány alapján. (m. i.) erősíteni újból a régi magyar-lengyel szövetséget. Augusztus 3-án reggel 7 órakor indult útnak Lengyelországba 70 magyar. Hamar összeismerkedtünk, ösz- szebarátkoztunk. Velünk utazott a hercegprímás és kísérete is. A lengyel határig hamar eltelt az idő és amikor a vonatunk az első lengyel határállomásra: — Zebrzydovice pályaudvarára befutott, ott már a község apátplébánosa vezetésével a lakósság nagyszámú küldöttsége, cserkészek, iskolák és egy dísszakasz katonaság zenével ünnepélyesen fogadott minket, magyarokat, a magyar és lengyel himnusszal., A hercegprímással együtt mindnyájan Ripka Ferenc ünneplése a Budai Társaskörben, bizalmas baráti körében Lengyel emlékeim a Báthory-ünnepről Irta: Piazza Győző, ■a szfőv. törvényh. bizottság tagja.
