Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-10-11 / 1098. szám
XXIX. évf. 1098 »at. E LÖ F I ZETÉ8 Egy évre . . 24.— P Negyedévre 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesülete^, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai feláron kapják 1932 október 11.- r!áJJ_. w ■ mo HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 m/m magas sor egyszeri közlésnél SO F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő tllMM klilttikMk nagykedvirméR) Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budán, I. Bors-u. 24 Telöfon; Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg Két kapu la, Bánó Dezső, — de jöjjenek az Ál lamvasútak: Samarjay Lajos, Szenn • °.ttó> hívják meg a hivatalos tényezőket: Liber Endrét, Kovácsházy Vilmost, Zilált y Dezsőt, — deijöjjön mindenki, aki önzetlenül szolgálja ezt az ügyet: Szviezsényi Zoltán, Bánlaky Géza, -Pávai Vájná Ferenc, a világhírű gyógyforrások tulajdonosai: a Saxlehner-csaláld, az egyesületek képviselői: Vámóssy Zoltán és Ringer Lajos, — legyen ott mindenki és szívre tett kézzel esküszerüen tegyen hitvallást a mellett, hogy kudarcot vallott minden kísérlet, mely a nyugatot akarta meghódítani és hogy nincs más út, más irány, más világtáj, csak a kelet, ahová a magyar fordulhat. Ha majd nagyon dörömböl a Nyugat azon a másik, azon a zárt kapun, akkor nyissuk azt ki számára és tárjuk eléje a mi sokezeresztendős kultúránkat, amely felett eddig szánalmasan mosolygott. A Kelet révén, de csakis a Kelet révén kényszeríthetjiik jtérdre a gőgös Nyugatot! t V. B. áll egymással szemben. Az egyik zárt ős nyugat, felé nyílna, de hiába megyünk neki újra és újra idegenforgalomra vágyó fejünkkel. Nem nyílik meg számunkra, kárba vész költség, munka, törekvés, — holott megnyílna rögtön, ha megfordulnánk a keletnek álló, nyitott kapu felé, hogy idehozzuk azt a ragyogó, mesés keletet, a maga legendás misztikus csillogásával, amelyre mohó kíváncsisággal bukna a nyugat, ha tudná, hogy itt találja. A mi kényszeredett európé- ereskedésünk, a nyugatot majmoló építkezésünk nem érdekli a nyugat' jsmüvelt“ népeket. Nálunk a cigányt keresi, a csikóst és a bécsi hotelpor tás figyelmeztetésére gondosan vigyáz ékszereire, podgyászára, nehogy ez a barbár mongol nép elszedje tőle. Ha csak sejtelme volna arról ennek a textilkulturás, géptechnikás, lelketlen nyugatnak, hogy itt keleti pompában mesés gazdagságú perzsa szatrapák, indus maharadzsák, arab sejkek fürdődnek, fátyolozott arcú keleti szépségeikkel, — ős húnivadék jakotok, ősmagyar baskírok, lóháton alvó tekék és dákák urai gyógyítják betegséggyötörte testüket, ukrán hölgyekkel, tatárdámákkal kacérkodhat, kaukázusi szépségek, georgiai gyönyörűségek után epedhet a különlegességet kereső francia, — óh, kedves magyarom, rögtön zsúfolt vonatok hoznák ide a nyugatot. Egy rövidke hír a „Figaródban egy kép a „London News“-ben nagyobb hatást keltene, nagyobb szenzációval szolgálna, mint ma az egyoldalas hirdetések innen és túl a tengeren. Éppen ellenkezőleg 1 — nem kell ide hívni a nyugatról senkit, el kell zárkózni előle, ahogy Tibet teszi, — és rögtön érdekessé válik ez a város, ez a nép, ez az ország. Minél nehezebb volna ide bejutni nyugat felől, annál többen próbálnák. Ez izgatná őket. Így kegyet gyakorolnak velünk szemben és nagy ppdgyászaikat Becsben hagyva, — biztonságban — ide ruccannak egy-két napra. Csakhogy elmondhassák, hogy itt is jártak. Ne ringassuk magunkat tévhitekben! A kelet Jhálás és gazdag. Hajlik a hivó szóra, ha megtalálja itt életlehetőségét. Most hiába jön, itt még neki való, ritusa szerint készült ételt sem talál, se templomot. Nyelvét nem érti senki. Pedig az izlám vallás az egyetlen, amely szigorúan rendeli a fürdést. Minden budapesti portásnak tudnia kell valamely keleti nyelvet. Arabot, perzsát, törököt, indust. Hirdessük a keleten, hogy minden szállodában külön konyhán, külön edényben is főznek, van ott az ő nyelvükön beszélő idegenvezető, megérti a portás, sőt a szálló mgasabbrangú tisztviselője is. Legyen arab utcánk, indus terünk, perzsa utunk. Valahol magaslaton mecset, keleti névvel járó hajó, vitorlás, varieté, ahol keleti nyelven is dalol magyar leány és ringató indus nótát muzsikál a cigány. A nyugat kinevet, ha majmoljuk, de rögtön megbecsül, ha elfordulunk tőle, ha függetlenítjük magunkat. Jávából érkezett látképes levelezőlap mutatja egyik 3000 esztendős bud- hista templomot, 360 tornyával, Bud- ha Isten háromezer szobrával. Barbár amerikaiak orozva fűrészelték le sok szobor fejét és ma minden idegen mellett ott sompolyog az őrzéssel megbízott benszülött. Ez a templom az építészet csodája abból az időből, amikor a galius, a britt, a germán még barlangokban lakott. Ennek a templomnak alján lakó ősnép undorral kiséri ezt a nyegle nyugatot, amely lelketlenül csonkítja meg istene szobrát, lopja el annak a fejét és megszentség- teleníti durva gőgjében a templomát. Undorral néz Európa felé, de ha tudná, hogy testvérnép, 'turáni fajta várja, eljönne >de hozzánk, magyarokhoz Budun várába, Gül Baba sírjához, — de egy lépéssel sem tovább! Még Bécsig sóin. Kényszerítsük Európát, hogy ő jöjjön ide, ha ezt a Keletet látni akarja. Ne a nyugatot hívjuk, hanem a keletet. Amaz magától jön. Mutassuk meg neki aztán a másfélezer méter mélységről feltörő, miden betegséget gyógyító forrásainkat, gázoszlopokat. Izleltessiik meg vele gyümölcseinket, szőlőnket. Ne is kínáljuk neki, mégis vásárolni fogja. Az uj kormány gyökeres reformokat tervez, uj rendet akar teremteni. Egyik módja ez volna. Tegyenek hitvallást emellett' azok, akik a nemzetért rajongó szeretetből foglakoznak ezekkel a kérdésekkel: József Ferenc főherceg, az alcsúti Palatínus család sarja, u Budapest Fürdőváros Egyesület elnöke, — Ripka Ferenc, a Budából sarjadt főpolgármester, az Idegenforgalmi tanács elnöke, — jöjjenek azok, akiknek ez üzlet: a budapesti szállodások — Gundel Károly, Hics Gyula, Németh Aladár és Stein Sándor, — jöjjön az Ibusz: Szüts András. Bársony Oszkár, — az Idegenforgalmi Szövetség: Tausz BéBudapest székesfőváros törvény- hatósági tanácsa október hó 7-én tartott ülésén tárgyalta az uj kormány iránt való bizalom nyilvánítását magába foglaló üdvözlést. Két indítványt tettek és pedig első sorban Kozma Jenő dr., az Egys. Közs. Polg. Párt vezére, aki indítványát a .jövőbe vetett hittel és bizalommal indokolta meg és — másodsorban Pet- rovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt egyik vezérférfia. Kozma Jenő indítványát ellenezték: Rassay Károly a saját pártja és Révész Mihály a szoc. dem. párt részéről. Ripka Ferenc főpolgármester az elsőnek elhangzott Kozma Jenő-féle indítványt tette fel szavazásra, amely- nek szövege a következő: | „A lefolyt napok eseményei döntő: hatással lesznek a magyar nemzet és | benne különösen a főváros életére. Az ország vezetését uj kormány vette át, amelynek programját a legszélesebb körökben örömmel és lelkesedéssel fogadták, mert ez a program a megbénulástól fenyegetett magyar életet végzetes szerencsétlenségtől mentheti meg. A kormány programja a nemzet egészével való együttérzést vallja és a főváros örömmel, reménységgel néz olyan jövő elé, amelyben « magyar erők összefogásából és termékeny fel- használásából uj fejlődés indul. Határozza el a törvényhatósági tanács, hogy az uj kormányt munkájának megkezdésekor a székesfőváros nevében örömmel üdvözli és felajánlja készségét ennek a programnak a támogatására“. Az indítvány mellett szavazott Si- pőcz Jenő, Liber Endre, Borvendég Ferenc, Lázár Ferenc, Ilovszky János, Glücksthal Samu, Ugrón Gábor, Scheuer Róbert, Bódy Tivadar, Kozma Jenő, Usetty Béla, Payr Hugó, Becsey Antal, Dorner Gyula és Harrer Ferenc. (16.) Ellene szavaztak: Csilléry András, Petrovácz Gyula, Homonnay Tivadar, Rassay Károly, Révész Mihály, Láng Lajos, Bródi Ernő és Büchler József (8.) Kozma Jenő indítványát így nagy többséggel fogadta el a tanács és terjesztette föl a kormányelnök elé. Ha a vjir régi épületei közül nem is mindannyi nevezhető nagyértékű műemléknek, mégis egészben egy az idegenek által is kellően értékelt, régi bájos városnak a hangulatát keltik. Bővelkedik a vár különösen gól, bárok, empire és copf-stílusban épült apróbb emlékekben, sokszor az udvarok mélyén, zárt kapuk alján, elrejtve. A várnak ezt a sajátosságát és hangulatát minden rendelkezésre álló eszközzel és a legnagyobb szigorral meg kell óvni. Sok kérdés most áll elintézés alatt. A Horthy Miklós bástyasétánynak megnyitása, illetőleg a már nagyrészt meglévő bástya körsétánynak végleges befejezése, valamint a vár keleti lejtőiének a kilátás szempontjából való rendezése, továbbá a várbeli leánygimnáziumnak a Krisztinavárosba és a Szentháromság-téri elemi ba- rakiskolának a gimnázium épületében való elhelyezése révén megüresedő területnek parkírozása iránt a szükséges tárgyalások már régebben megindultak és már az intézkedések is útban vannak. A budai- várat a magyar nép legendás szimbólummá tette, sorsát köti hozzá és a városfejlesztő bizottság szent kötelessége, hogy azt’a magyar hitnek megfelelően átmentse a boldogabb lövőbe. A református egyház sérelmei Fájdalmas húrokat zendltett széles skálájú, eszmei magaslatokat megjáró gondnoki megnyitó beszédében a tolnai ref. egyházmegye közgyűlésén BENEDEK SÁNDOR Dr. a Közigazgatási Bíróság másodelnöke. Vázolta az új költségvetés egyházi tételeit, amelyek nagy szomorúságot Jelentenek az államsegélyek csökkenése miatt. Rámutatott arra, hogy a református egyház iskolafelállítási jogával erejét meghaKörülbelül 25 évvel ezelőtt meghívták Lendl Adolf dr.-t Argentínába, hogy az ottani múzeumok érdekében tudományos kutató és gyűjtő expedíciót vezessen az óri- ásteriiletii ország belsejében, ennek egyik alig fémért tartományába. Lendl a megbízást vállalta s a mint útleírásaiból tudjuk, gyalog kelt át a végcláthatlan pampákon s a rengeteg Kordillera-hgységen, Chile országon is keresztül, amíg a Csendes óceánig jutott. — Amikor azután gazdag gyűjteményekkel Buenos Aires- be visszatért, nagy elismeréssel fogadták s a világváros polgármestere megbízta őt egy nagyszabású és látványos tengeri akvárium megtervezésével. Lendl vállalta a szép feladat megoldását és hazaérkezve, itthon bele is fogott a nagy munkába. Dolgozótársa jeles építőművészünk, Fischer József kir, tanácsos volt, aki az akvárium épületét megtervezte hozzá. Lendl végül elküldte a kész terveket, amelyek a tengerentúli fővárosban tetszésre találtak és el Is fogadták ezeket kivitelre. Természetesen újból Lendl-1 hívták meg a tervek megvalósítására — csakhogy ugyanekkor vette át Budapest székesfővárosa az ósdi „Pesti Al- latkert"-et, hogy ezt újjáépíttesse és modern módon berendezze s ezzel szintén Lendl dr-t bízták meg. ö tehát Bdrczy István akkori polgármesterünk kívánságára itthon maradt s az új Állatkert vezetését vette át. Neuschlosz-Kniisli Kornél építőművész és Végh Gyula műszaki tanácsos gondoskodtak az épületek megtervezéséről és Lendl a tudományos feladatot végezte. Bódy Tivadar, majd Márkus Jenő tanács- noksága Idején fel is virult a szép intézmény. Lendl itthon maradt, buenos-airesi teryed a fiókba kerültek s ezután kitört a világháború... Azóta is eltelt már másfél évtized, de most hozta hírül a „La PrenSa", Dél-Amerika legnagyobb újságja, hogy végül megépítik Buenos-Alres főváros nagyszerű akváriumát: sőt ezt ki is bővítik egy „planetárium"-mai, azaz olyan intézmény- nycl, melyben a csillagos égen a mi naprendszerünk bolygóinak járását lehet látni mozgásukban. Az első planetáriumot a világhírű jénai Zeiss-gyár rendezte be a müncheni „Deutsches Museum"-bzn. Németország majdnem minden nagyvárosa követte a példát és szerte az egész világion már több mint negyven helyen rendeztek, be ladó mértékben élt, amit bizonyít az 1930. évi statisztika, mely szerint 1186 egyház közül 1025 tartott fenn elemi népiskolát'és 808 gazdasági ismeuű iskolát, ezenkívül 14 polgári iskolát, 7 tanító- és tanitónőképző- intézetet, 1 felsőkereskedelmi iskolát. 24 fiú és leány-középiskolát, 3 theológiai akadémiát, 1 lelkészképző intézetet te 1 jogakadémiát tartottak fenn. Ezekben az iskolákban 138,176 elemista, 12.520 ismétlő, 2080 polgári iskolai tanuló, 1247 tanító és tanítónő jelölt, 37 felsőkereskedelmi iskolai tanuló, 8546 középiskolás, 372 theológus, végül 337 joghallgató tanult Mi ezekhez az iskolákhoz mint egyházunk virágoskertiéhez ragaszkodunk, — emelte fel szavát az illusztris egyházi vezető férfiú — de ez nem tarthat vissza annak megállapításától, hogy részben az iskolafenntartási jognak ez a széleskörű kihasználása okozza az egyház-fenntartói terheknek nagymérvű emelkedését és aránytalan elosztását. Ezen a bajon a háború előtt, sőt még a háború alatt is lehetett az adósegéllyel segítem, de ma már nem lehet, amit számszerűleg bizonyít az a körülmény, hogy míg a háború első évében az adósegélyes református egyházak átlagosan évi 1350 korona segélyt' kaptak, addig ez a szám az elmúlt költségvetési évben évi 6141 pengőre csökkent.! Majd értékes tanácsokat adva, bizalmat és lelkesedést önive a hallgatókba, azzal fejezte be szavait* hogy biztos kézzel kell hozzáfogni a takarékoskodáshoz és le .kell szállítani a csillogó jelszavak kurzusát. Parkká alakítják át a vízivárosi és tabáni öreg temetőket. Sok, történelmi szempontból értékes síremlék fenntartását javasolták a különböző egyházak és tudományos intézmények. A temetőrendezés 2ÚO.OOO pengőbe kerül, melynek egy részét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa viseli. ilyen felemelőcn szép oktató látványosságot. A minden szép és új dolog iránt melegen érdeklődő alpolgármesterünk, Liber Endre nehány évvel ezelőtt külföldi tanulmány útján látott egy-két helyen planetáriumot és hazatérve, elragadtatással nyilatkozott róla a napilapokban, sőt óhajtotta volna, hogy Budapesten szintén létesítsenek ilyen intézményt, mely a nagyközönséget vonzza és érdekli és mindenesetre az idegenforgalmunk emelésére is nagy hatással volna... Egyelőre Buenos-Aircsben épül a mi budai Lendl Adolf tudósunk kezdeményezésére a nagyarányú akvárium és planetárium! Az Istenhegy — mostoha sorsát sírja el az a tudósítás, amely az Istenhegyi ‘ház- és telektulajdonosok most kialakulóban lévő egyesületének a „Jean bácsihoz“ címzett Treivcséni-uti vendéglőben tartott összejöveteléről számol be. Az Istenhegyi vagy az Orbánhegyi-uton haladva, az Istenhegy és a Svábhegy felé gyönyörűen parkírozott körtekben épült modern családi és bérvlllák között visz az út. Az Istenhegyi és Orbán- hegyi utak már teljesen be vannak építve. Felfelé haladva a Zalatnai, Tusnádi, Pethé- nyi. Sárospataki, Trencséni, Zsolnai, Zsibói stb„ kibontakozás alatt álló, gyönyörű fekvésű utakhoz érünk, csakhogy oly elhanyagoltak még, mint a falusi dülőutak. A köz- biztonságot pedig csak az egyes udvarokban tartott hatalmas komondorok őrzik. Közúti közlekedési eszköz, villamos vag> autóbusz pedig errefelé nem jár. Az összejövetel egy sziikebbkörü bizottságot választott és kért fel azon célból, hogy a környék kulturális ügyeivel állandóan foglalkozzon és a kívánalmakat illetékes helyeken tárja fel. A megválasztott bizottság a kerület egyik agilis bizottsági tagját keresi fel a napokban és felkéri, hogy a környék lakóinak következő kéréseiben eljárjon. Az autóbuszüzem haladéktalanul, tehát még az őszi esők beállta előtt kezdje meg valamely, a budai oldalon, is közlekedő autóbusz reláció járatását az Istenhegyi- utón levő Utkaparó-házig, legalább a reggeli, déli és esti órákban, hogy munkába törekvő embereknek, iskolába iáró gyermekeknek ne kelljen télvíz ideién fél és Kozma Jenő bizalmi indítványát fogadta el a székesfőváros tanácsa Buda jövendő fejlődése Latnpel Vilmos min. tan. az erdők védelméről, a várról és a műemlékekről nyilatkozott a a ,,Városfejlesztési Bizottság“ első ülésén Vita Harrer Ferenc dr. elnök eloterjeszte»e felett. Lendl jldolf terveit megvalósítják Buenos-Airesben Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a budai hegyvidéken elterülő páratlan szépségű, hatalmas kiterjedésű és a székesfőváros tulajdonát képező erdőterületek, amelyek minden fővárosi polgár részére hozzáférhetők, a köz javára csorbítatlanúl fentartassának. Közeli kirándulóhelyek ezek, a főváros hygiénikus berendezettségének legfontosabb tényezői. Erre külön határozatot is kért. Esztétikai szempontok követelik, hogy az állandó városrendezési bizottsággal karöltve ellenőrizzük, hogy a villaterületekre előirt minimális parcella-méretek betartassanak. Az eddigi gyakorlattól. eltérően, nagyobb súlyt kell helyeznünk arra-, hogy az épületek magasságának összevisszasága révén égnek meredő tűzfalak a jövőben ne csú- fitsálc a várost. Az általános hittel szemben kijelenti, hogy nem egészen uj város ez és minden részein iépten-nyomon akadunk történeti emlékekre, amelyek azt bizonyítják, hogy Budapest Európa egyik legrégibb városa. Az értékes emlékek közül sok eltűnt már a századokon át tartó folytonos pusztító, ellenséges betörések alkalmával és a világháborút megelőző időkben a törvényhatósági bizottságok tagjainál hiányzott a történelmi és mütörténetl emlékek és alkotások iránt a kívánatos pietás és a kellő érzék de hiányzik a tradíciók iránti kegyelet, szeretet és tisztelet is és igy a rombolásnak az illetékes hatóságok sem tudtak gátat vetni. Ennek köszönhetői, hogy Budának két értékes és érdekes emlékét, a bécsi és fehérvári kaput minden elfogadható ok nélkül lebontották. örvendetesen állapítható meg, hogy a világháború óta még a tanulatlan emberekben is feltámadt a múltak .emlékei iránt való nemesebb érzés és altalános helyesles kíséri a múltak emlékeinek megőrzését. Ami a várat illeti, a közmunkatanács, a hozzáértők folytonos sürgetésére, néhány év előtt a célt szolgáló drákói rendszabályokat léptetett életbe a várban lévő műemlékek és műemlékszcrü építményeknek megóvására, amint azt a nagy gonddal szerkesztett előterjesztés is nayg megelégedéssel konstatálja. E szigorú rendszabályok végrehajtására azonban — sajnos - nem történik elég erélylyel, úgy, hogy szakadatianúl a legnagyobb figyelemmel kell kísérni a városban minden építkezést és nagyobb tatarozást és közbenjárni az illetékes hatóságoknál, hogy az említett üdvös intézkedések ki ne Játszassanak.
