Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-10-11 / 1098. szám

XXIX. évf. 1098 »at. E LÖ F I ZETÉ8 Egy évre . . 24.— P Negyedévre 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesülete^, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai feláron kapják 1932 október 11.- r!áJJ_. w ■ mo HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, 1 m/m magas sor egyszeri közlésnél SO F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő tllMM klilttikMk nagykedvirméR) Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár sadalom, művészet és sport terén szolgáld újság FELELŐS SZERKESZTŐ VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal; Budán, I. Bors-u. 24 Telöfon; Aut. 502-96. Hivatalos órák: délután 4-6 lg Két kapu la, Bánó Dezső, — de jöjjenek az Ál lamvasútak: Samarjay Lajos, Szenn • °.ttó> hívják meg a hivatalos ténye­zőket: Liber Endrét, Kovácsházy Vil­most, Zilált y Dezsőt, — deijöjjön min­denki, aki önzetlenül szolgálja ezt az ügyet: Szviezsényi Zoltán, Bánlaky Géza, -Pávai Vájná Ferenc, a világ­hírű gyógyforrások tulajdonosai: a Saxlehner-csaláld, az egyesületek képviselői: Vámóssy Zoltán és Ringer Lajos, — legyen ott mindenki és szív­re tett kézzel esküszerüen tegyen hit­vallást a mellett, hogy kudarcot val­lott minden kísérlet, mely a nyugatot akarta meghódítani és hogy nincs más út, más irány, más világtáj, csak a kelet, ahová a magyar fordulhat. Ha majd nagyon dörömböl a Nyu­gat azon a másik, azon a zárt kapun, akkor nyissuk azt ki számára és tárjuk eléje a mi sokezeresztendős kultúrán­kat, amely felett eddig szánalmasan mosolygott. A Kelet révén, de csakis a Kelet ré­vén kényszeríthetjiik jtérdre a gőgös Nyugatot! t V. B. áll egymással szemben. Az egyik zárt ős nyugat, felé nyílna, de hiába me­gyünk neki újra és újra idegenforga­lomra vágyó fejünkkel. Nem nyílik meg számunkra, kárba vész költség, munka, törekvés, — holott megnyílna rögtön, ha megfordulnánk a keletnek álló, nyitott kapu felé, hogy idehoz­zuk azt a ragyogó, mesés keletet, a maga legendás misztikus csillogásá­val, amelyre mohó kíváncsisággal bukna a nyugat, ha tudná, hogy itt találja. A mi kényszeredett európé- ereskedésünk, a nyugatot majmoló építkezésünk nem érdekli a nyugat' jsmüvelt“ népeket. Nálunk a cigányt keresi, a csikóst és a bécsi hotelpor tás figyelmeztetésére gondosan vi­gyáz ékszereire, podgyászára, nehogy ez a barbár mongol nép elszedje tőle. Ha csak sejtelme volna arról ennek a textilkulturás, géptechnikás, lelketlen nyugatnak, hogy itt keleti pompában mesés gazdagságú perzsa szatrapák, indus maharadzsák, arab sejkek für­dődnek, fátyolozott arcú keleti szép­ségeikkel, — ős húnivadék jakotok, ősmagyar baskírok, lóháton alvó te­kék és dákák urai gyógyítják beteg­séggyötörte testüket, ukrán hölgyek­kel, tatárdámákkal kacérkodhat, kau­kázusi szépségek, georgiai gyönyörű­ségek után epedhet a különlegességet kereső francia, — óh, kedves magya­rom, rögtön zsúfolt vonatok hoznák ide a nyugatot. Egy rövidke hír a „Figaródban egy kép a „London News“-ben nagyobb hatást keltene, nagyobb szenzációval szolgálna, mint ma az egyoldalas hirdetések innen és túl a tengeren. Éppen ellenkezőleg 1 — nem kell ide hívni a nyugatról senkit, el kell zár­kózni előle, ahogy Tibet teszi, — és rögtön érdekessé válik ez a város, ez a nép, ez az ország. Minél nehezebb volna ide bejutni nyugat felől, annál többen próbálnák. Ez izgatná őket. Így kegyet gyakorolnak velünk szem­ben és nagy ppdgyászaikat Becsben hagyva, — biztonságban — ide ruc­cannak egy-két napra. Csakhogy el­mondhassák, hogy itt is jártak. Ne ringassuk magunkat tévhitek­ben! A kelet Jhálás és gazdag. Hajlik a hivó szóra, ha megtalálja itt életlehe­tőségét. Most hiába jön, itt még neki való, ritusa szerint készült ételt sem talál, se templomot. Nyelvét nem érti senki. Pedig az izlám vallás az egyet­len, amely szigorúan rendeli a für­dést. Minden budapesti portásnak tudnia kell valamely keleti nyelvet. Arabot, perzsát, törököt, indust. Hirdessük a keleten, hogy minden szállodában kü­lön konyhán, külön edényben is főz­nek, van ott az ő nyelvükön beszélő idegenvezető, megérti a portás, sőt a szálló mgasabbrangú tisztviselője is. Legyen arab utcánk, indus terünk, perzsa utunk. Valahol magaslaton me­cset, keleti névvel járó hajó, vitorlás, varieté, ahol keleti nyelven is dalol magyar leány és ringató indus nótát muzsikál a cigány. A nyugat kinevet, ha majmoljuk, de rögtön megbecsül, ha elfordulunk tőle, ha függetlenítjük magunkat. Já­vából érkezett látképes levelezőlap mutatja egyik 3000 esztendős bud- hista templomot, 360 tornyával, Bud- ha Isten háromezer szobrával. Bar­bár amerikaiak orozva fűrészelték le sok szobor fejét és ma minden idegen mellett ott sompolyog az őrzéssel megbízott benszülött. Ez a templom az építészet csodája abból az időből, amikor a galius, a britt, a germán még barlangokban lakott. Ennek a temp­lomnak alján lakó ősnép undorral ki­séri ezt a nyegle nyugatot, amely lel­ketlenül csonkítja meg istene szobrát, lopja el annak a fejét és megszentség- teleníti durva gőgjében a templomát. Undorral néz Európa felé, de ha tud­ná, hogy testvérnép, 'turáni fajta vár­ja, eljönne >de hozzánk, magyarok­hoz Budun várába, Gül Baba sírjához, — de egy lépéssel sem tovább! Még Bécsig sóin. Kényszerítsük Európát, hogy ő jöjjön ide, ha ezt a Keletet látni akarja. Ne a nyugatot hívjuk, hanem a keletet. Amaz magától jön. Mutassuk meg neki aztán a másfél­ezer méter mélységről feltörő, miden betegséget gyógyító forrásainkat, gáz­oszlopokat. Izleltessiik meg vele gyü­mölcseinket, szőlőnket. Ne is kínáljuk neki, mégis vásárolni fogja. Az uj kormány gyökeres reformokat tervez, uj rendet akar teremteni. Egyik módja ez volna. Tegyenek hitvallást emellett' azok, akik a nemzetért rajongó szeretetből foglakoznak ezekkel a kérdésekkel: József Ferenc főherceg, az alcsúti Pa­latínus család sarja, u Budapest Für­dőváros Egyesület elnöke, — Ripka Ferenc, a Budából sarjadt főpolgár­mester, az Idegenforgalmi tanács el­nöke, — jöjjenek azok, akiknek ez üz­let: a budapesti szállodások — Gundel Károly, Hics Gyula, Németh Aladár és Stein Sándor, — jöjjön az Ibusz: Szüts András. Bársony Oszkár, — az Idegenforgalmi Szövetség: Tausz Bé­Budapest székesfőváros törvény- hatósági tanácsa október hó 7-én tar­tott ülésén tárgyalta az uj kormány iránt való bizalom nyilvánítását ma­gába foglaló üdvözlést. Két indítványt tettek és pedig első sorban Kozma Jenő dr., az Egys. Közs. Polg. Párt vezére, aki indítványát a .jövőbe vetett hittel és bizalommal in­dokolta meg és — másodsorban Pet- rovácz Gyula, a Keresztény Községi Párt egyik vezérférfia. Kozma Jenő indítványát ellenezték: Rassay Ká­roly a saját pártja és Révész Mihály a szoc. dem. párt részéről. Ripka Ferenc főpolgármester az el­sőnek elhangzott Kozma Jenő-féle in­dítványt tette fel szavazásra, amely- nek szövege a következő: | „A lefolyt napok eseményei döntő: hatással lesznek a magyar nemzet és | benne különösen a főváros életére. Az ország vezetését uj kormány vette át, amelynek programját a legszélesebb körökben örömmel és lelkesedéssel fo­gadták, mert ez a program a megbé­nulástól fenyegetett magyar életet végzetes szerencsétlenségtől mentheti meg. A kormány programja a nemzet egészével való együttérzést vallja és a főváros örömmel, reménységgel néz olyan jövő elé, amelyben « magyar erők összefogásából és termékeny fel- használásából uj fejlődés indul. Hatá­rozza el a törvényhatósági tanács, hogy az uj kormányt munkájának megkezdésekor a székesfőváros nevé­ben örömmel üdvözli és felajánlja készségét ennek a programnak a tá­mogatására“. Az indítvány mellett szavazott Si- pőcz Jenő, Liber Endre, Borvendég Ferenc, Lázár Ferenc, Ilovszky János, Glücksthal Samu, Ugrón Gábor, Scheuer Róbert, Bódy Tivadar, Kozma Jenő, Usetty Béla, Payr Hugó, Becsey Antal, Dorner Gyula és Harrer Ferenc. (16.) Ellene szavaztak: Csilléry András, Petrovácz Gyula, Homonnay Tivadar, Rassay Károly, Révész Mihály, Láng Lajos, Bródi Ernő és Büchler József (8.) Kozma Jenő indítványát így nagy többséggel fogadta el a tanács és ter­jesztette föl a kormányelnök elé. Ha a vjir régi épületei közül nem is mindannyi nevezhető nagyértékű műem­léknek, mégis egészben egy az idegenek által is kellően értékelt, régi bájos városnak a hangulatát keltik. Bővelkedik a vár kü­lönösen gól, bárok, empire és copf-stílus­ban épült apróbb emlékekben, sokszor az udvarok mélyén, zárt kapuk alján, elrejtve. A várnak ezt a sajátosságát és hangulatát minden rendelkezésre álló eszközzel és a legnagyobb szigorral meg kell óvni. Sok kérdés most áll elintézés alatt. A Horthy Miklós bástyasétánynak meg­nyitása, illetőleg a már nagyrészt meglévő bástya körsétánynak végleges befejezése, valamint a vár keleti lejtőiének a kilátás szempontjából való rendezése, továbbá a várbeli leánygimnáziumnak a Krisztina­városba és a Szentháromság-téri elemi ba- rakiskolának a gimnázium épületében való elhelyezése révén megüresedő területnek parkírozása iránt a szükséges tárgyalások már régebben megindultak és már az intéz­kedések is útban vannak. A budai- várat a magyar nép legendás szimbólummá tette, sorsát köti hozzá és a városfejlesztő bizottság szent kötelessége, hogy azt’a magyar hitnek megfelelően át­mentse a boldogabb lövőbe. A református egyház sérelmei Fájdalmas húrokat zendltett széles ská­lájú, eszmei magaslatokat megjáró gond­noki megnyitó beszédében a tolnai ref. egyházmegye közgyűlésén BENEDEK SÁNDOR Dr. a Közigazgatási Bíróság másodelnöke. Vázolta az új költségvetés egyházi té­teleit, amelyek nagy szomorúságot Jelen­tenek az államsegélyek csökkenése miatt. Rámutatott arra, hogy a református egy­ház iskolafelállítási jogával erejét megha­Körülbelül 25 évvel ezelőtt meghívták Lendl Adolf dr.-t Argentínába, hogy az ot­tani múzeumok érdekében tudományos ku­tató és gyűjtő expedíciót vezessen az óri- ásteriiletii ország belsejében, ennek egyik alig fémért tartományába. Lendl a megbí­zást vállalta s a mint útleírásaiból tudjuk, gyalog kelt át a végcláthatlan pampákon s a rengeteg Kordillera-hgységen, Chile or­szágon is keresztül, amíg a Csendes óceá­nig jutott. — Amikor azután gazdag gyűjte­ményekkel Buenos Aires- be visszatért, nagy elismeréssel fogadták s a világváros polgármestere megbízta őt egy nagysza­bású és látványos tengeri akvárium meg­tervezésével. Lendl vállalta a szép feladat megoldását és hazaérkezve, itthon bele is fogott a nagy munkába. Dolgozótársa je­les építőművészünk, Fischer József kir, ta­nácsos volt, aki az akvárium épületét meg­tervezte hozzá. Lendl végül elküldte a kész terveket, amelyek a tengerentúli főváros­ban tetszésre találtak és el Is fogadták ezeket kivitelre. Természetesen újból Lendl-1 hívták meg a tervek megvalósítá­sára — csakhogy ugyanekkor vette át Bu­dapest székesfővárosa az ósdi „Pesti Al- latkert"-et, hogy ezt újjáépíttesse és mo­dern módon berendezze s ezzel szintén Lendl dr-t bízták meg. ö tehát Bdrczy István akkori polgármesterünk kívánságára itthon maradt s az új Állatkert vezetését vette át. Neuschlosz-Kniisli Kornél építő­művész és Végh Gyula műszaki tanácsos gondoskodtak az épületek megtervezéséről és Lendl a tudományos feladatot végezte. Bódy Tivadar, majd Márkus Jenő tanács- noksága Idején fel is virult a szép intéz­mény. Lendl itthon maradt, buenos-airesi teryed a fiókba kerültek s ezután kitört a világháború... Azóta is eltelt már másfél évtized, de most hozta hírül a „La PrenSa", Dél-Amerika legnagyobb újságja, hogy vé­gül megépítik Buenos-Alres főváros nagy­szerű akváriumát: sőt ezt ki is bővítik egy „planetárium"-mai, azaz olyan intézmény- nycl, melyben a csillagos égen a mi nap­rendszerünk bolygóinak járását lehet látni mozgásukban. Az első planetáriumot a vi­lághírű jénai Zeiss-gyár rendezte be a mün­cheni „Deutsches Museum"-bzn. Németor­szág majdnem minden nagyvárosa követte a példát és szerte az egész világion már több mint negyven helyen rendeztek, be ladó mértékben élt, amit bizonyít az 1930. évi statisztika, mely szerint 1186 egyház közül 1025 tartott fenn elemi népiskolát'és 808 gazdasági ismeuű iskolát, ezenkívül 14 polgári iskolát, 7 tanító- és tanitónőképző- intézetet, 1 felsőkereskedelmi iskolát. 24 fiú és leány-középiskolát, 3 theológiai aka­démiát, 1 lelkészképző intézetet te 1 jog­akadémiát tartottak fenn. Ezekben az iskolákban 138,176 elemista, 12.520 ismétlő, 2080 polgári iskolai tanuló, 1247 tanító és tanítónő jelölt, 37 felsőke­reskedelmi iskolai tanuló, 8546 középisko­lás, 372 theológus, végül 337 joghallgató tanult Mi ezekhez az iskolákhoz mint egyhá­zunk virágoskertiéhez ragaszkodunk, — emelte fel szavát az illusztris egyházi ve­zető férfiú — de ez nem tarthat vissza an­nak megállapításától, hogy részben az is­kolafenntartási jognak ez a széleskörű ki­használása okozza az egyház-fenntartói terheknek nagymérvű emelkedését és aránytalan elosztását. Ezen a bajon a há­ború előtt, sőt még a háború alatt is lehe­tett az adósegéllyel segítem, de ma már nem lehet, amit számszerűleg bizonyít az a körülmény, hogy míg a háború első évé­ben az adósegélyes református egyházak átlagosan évi 1350 korona segélyt' kaptak, addig ez a szám az elmúlt költségvetési évben évi 6141 pengőre csökkent.! Majd értékes tanácsokat adva, bizalmat és lelkesedést önive a hallgatókba, azzal fejezte be szavait* hogy biztos kézzel kell hozzáfogni a takarékoskodáshoz és le .kell szállítani a csillogó jelszavak kurzusát. Parkká alakítják át a vízivárosi és ta­báni öreg temetőket. Sok, történelmi szem­pontból értékes síremlék fenntartását java­solták a különböző egyházak és tudomá­nyos intézmények. A temetőrendezés 2ÚO.OOO pengőbe kerül, melynek egy ré­szét a Fővárosi Közmunkák Tanácsa vi­seli. ilyen felemelőcn szép oktató látványossá­got. A minden szép és új dolog iránt me­legen érdeklődő alpolgármesterünk, Liber Endre nehány évvel ezelőtt külföldi tanul­mány útján látott egy-két helyen planetári­umot és hazatérve, elragadtatással nyilat­kozott róla a napilapokban, sőt óhajtotta volna, hogy Budapesten szintén létesítse­nek ilyen intézményt, mely a nagyközön­séget vonzza és érdekli és mindenesetre az idegenforgalmunk emelésére is nagy hatás­sal volna... Egyelőre Buenos-Aircsben épül a mi budai Lendl Adolf tudósunk kez­deményezésére a nagyarányú akvárium és planetárium! Az Istenhegy — mostoha sorsát sírja el az a tudósítás, amely az Istenhegyi ‘ház- és telektulajdonosok most kialakulóban lévő egyesületének a „Jean bácsihoz“ címzett Treivcséni-uti vendéglőben tartott összejö­veteléről számol be. Az Istenhegyi vagy az Orbánhegyi-uton haladva, az Istenhegy és a Svábhegy felé gyönyörűen parkírozott körtekben épült modern családi és bérvlllák között visz az út. Az Istenhegyi és Orbán- hegyi utak már teljesen be vannak építve. Felfelé haladva a Zalatnai, Tusnádi, Pethé- nyi. Sárospataki, Trencséni, Zsolnai, Zsibói stb„ kibontakozás alatt álló, gyönyörű fek­vésű utakhoz érünk, csakhogy oly elhanya­goltak még, mint a falusi dülőutak. A köz- biztonságot pedig csak az egyes udvarok­ban tartott hatalmas komondorok őrzik. Közúti közlekedési eszköz, villamos vag> autóbusz pedig errefelé nem jár. Az össze­jövetel egy sziikebbkörü bizottságot vá­lasztott és kért fel azon célból, hogy a környék kulturális ügyeivel állandóan fog­lalkozzon és a kívánalmakat illetékes he­lyeken tárja fel. A megválasztott bizottság a kerület egyik agilis bizottsági tagját ke­resi fel a napokban és felkéri, hogy a kör­nyék lakóinak következő kéréseiben eljár­jon. Az autóbuszüzem haladéktalanul, tehát még az őszi esők beállta előtt kezdje meg valamely, a budai oldalon, is közlekedő autóbusz reláció járatását az Istenhegyi- utón levő Utkaparó-házig, legalább a reg­geli, déli és esti órákban, hogy munkába törekvő embereknek, iskolába iáró gyer­mekeknek ne kelljen télvíz ideién fél és Kozma Jenő bizalmi indítványát fogadta el a székesfőváros tanácsa Buda jövendő fejlődése Latnpel Vilmos min. tan. az erdők védelméről, a várról és a műemlékekről nyilatkozott a a ,,Városfejlesztési Bizottság“ első ülésén Vita Harrer Ferenc dr. elnök eloterjeszte»e felett. Lendl jldolf terveit megvalósítják Buenos-Airesben Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a budai hegyvidéken elterülő párat­lan szépségű, hatalmas kiterjedésű és a székesfőváros tulajdonát képező erdőterületek, amelyek minden fővárosi polgár részére hozzáférhetők, a köz javára csorbítatlanúl fentartassának. Közeli kirándulóhelyek ezek, a főváros hygiénikus berendezettsé­gének legfontosabb tényezői. Erre külön határozatot is kért. Esztétikai szempontok követelik, hogy az állandó városrendezési bizottsággal kar­öltve ellenőrizzük, hogy a villaterületekre előirt minimális parcella-méretek betar­tassanak. Az eddigi gyakorlattól. eltérően, nagyobb súlyt kell helyeznünk arra-, hogy az épü­letek magasságának összevisszasága révén égnek meredő tűzfalak a jövőben ne csú- fitsálc a várost. Az általános hittel szemben kijelenti, hogy nem egészen uj város ez és minden részein iépten-nyomon akadunk történeti emlékekre, amelyek azt bizonyítják, hogy Budapest Európa egyik legrégibb városa. Az értékes emlékek közül sok eltűnt már a századokon át tartó folytonos pusztító, ellenséges betörések alkalmával és a világ­háborút megelőző időkben a törvényható­sági bizottságok tagjainál hiányzott a tör­ténelmi és mütörténetl emlékek és alkotá­sok iránt a kívánatos pietás és a kellő ér­zék de hiányzik a tradíciók iránti kegye­let, szeretet és tisztelet is és igy a rombo­lásnak az illetékes hatóságok sem tudtak gátat vetni. Ennek köszönhetői, hogy Bu­dának két értékes és érdekes emlékét, a bécsi és fehérvári kaput minden elfogadha­tó ok nélkül lebontották. örvendetesen állapítható meg, hogy a világháború óta még a tanulatlan emberek­ben is feltámadt a múltak .emlékei iránt való nemesebb érzés és altalános helyesles kí­séri a múltak emlékeinek megőrzését. Ami a várat illeti, a közmunkatanács, a hozzáértők folytonos sürgetésére, né­hány év előtt a célt szolgáló drákói rend­szabályokat léptetett életbe a várban lévő műemlékek és műemlékszcrü építmények­nek megóvására, amint azt a nagy gonddal szerkesztett előterjesztés is nayg megelé­gedéssel konstatálja. E szigorú rendszabá­lyok végrehajtására azonban — sajnos - nem történik elég erélylyel, úgy, hogy szakadatianúl a legnagyobb figyelemmel kell kísérni a városban minden építke­zést és nagyobb tatarozást és közbenjár­ni az illetékes hatóságoknál, hogy az említett üdvös intézkedések ki ne Játszas­sanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom