Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-06-25 / 1087. szám

Budai Napló Budapest 1932 június 25 Ludwig Fekete: Türkische Schriften aus dem Archiva des Palatins Nikolaus Esterházy Ma már köztudomású, hogy Buda ' sorsúi,' polgárainak boldogulását a Keletről várható idegenforgalom se­gíthető elő és ennek a nagy kérdés­nek a segítségére aligha lőhetett volna bárki alkalmasabb időben és ' rhégleletőbb 'midőn, ‘mint ahogy tette most ESTERHÁZY PÁL HERCEG aki rendkívüli áldozatkészséggel az . alább ismertetett munkát adta ki, fefhlva ezzel a külföld figyelmét is a mi keleti kapcsolatainkra. A munka a herceg Esterházy levéltár­ban őrzött török oklevelekből 77 váloga­tott darabot közöl a XVII. század első fe­léből ClöOó—1645), aztán adja ezeknek német fordítását, majd a kötet végén ki­vonatosan ismerteti az említett levéltár­nak többi, török nyelven le nem közölt török iratát. Az okmánytárat egy tanul­mány vezeti be, melyben a szerkesztő összefognia az iratok tanulságait s hely­zetképet ad a XVII. századi török-magyar viszonyokról. 'A szerkesztő a török iratokat két cso­portba csoportosítja. Az elsőbe helyezi a békeszerződéseket, államokmányokat, hi­vatalos leveleket, tehát azon iratokat, me­lyeket török hatóságok keresztényekkel együttesen, vagy keresztények számára állítottak Ki; a másodikba török szemé­lyeknek egymáshoz Írott magánleveleit sorolja. A keresztényekhez Írott levelek zömét a konstantinápolyi, s főleg a budai török főhatóságoknak, pasáknak Esterházy Mik­lós nádorhoz (1625—1645) Intézett levelei képezik. Tárgyukat a törökvilág mindvé­gig égető problémájából, a ha tár ügyből fakadó panaszok teszik, amilyenekre a széttépett Magyarország egyes részeinek jogi helyzete bőséges alkalmat adott. Ki­rályaik adót szedtek törők területen, ugyanúgy a szultán emberei meg nem hó­dított magyar földön, mindkét részen számtalan rablás, túlkapás, emberölés kö­zepette. Amint a levelekből kiderül, a peres felek mindegyike a maga igazát hajtogatja s a bajok előidézésével a mási-J kát vádolja. A magyarok a törökök kapzsi fegyelmezetlenségében látják az okát, hogy a föld népe emberben-marhában oly mérhetetlen veszteséget kénytelen elszen­vedni, a törökök viszont azt hangoztatják, hogy a magyar csapatok, a magyar kor­mány, végső elemzésben tehát Esterházy Miklós nádor az oka, hogy nincs igazi béke, hogy a jobbágyság pusztul s hagy a törők impérium nem terpeszkedhetik ellenállás nélkül a magyarság rovására. Nyilvánvaló, hogy az ellenfelek között minden vitatkozás meddő és kilátástalan, magyar és török nem fogják egymást Esterházy Miklósnak kellett a nehéz küzdelmet megvívnia a határsértési pana­szok szétfolyó ügyében, ami időhöz, személyhez, vagy emberhez nem igen volt köthető, sőt továbbmenőleg a nagyobb területi egységek, mint Erdély, a Hajdú­ság, a felsőmagyarországi -hét vármegye ügyében is, melyekre a török nyíltan, vagy leplezetten szintén igényt tartott. A török birodalom Esterházy korában élte történelmének talán legszebb korszakát. Hatalma mar nem volt oly félelmetes, mint egy századdal előbb, de még mindig elég nagy volt ahhoz, hogy nyílt táma­dással nehéz helyzetbe hozza a 30 éves vallásháborúval elfoglalt! császárságot. A porta különben az erőviszonyok változá­sáról mltse akart tudni, továbbra is kate­gorikus és prepotens politikát követett, régi jogaira hivatkozott, ahol ilyeneket fel. mutatni vélt (pld. Erdély, a Hajdúság jog­viszonyában), s újakat formált, ahol a múltból ilyeneket nem tudott felmutatni, pld. a hét vármegye kérdésében. Ester­házy természetesen minden pontban szcmbenállt a török törekvésekkel, köz­ismert erélyét azonban mérsékelnie kel­lett, mert attól Is tartani kellett, hogy a szeszélyes török politika a birodalom belső válságai elől egy magyarországi hadjáratban próbál menedéket keresni. A nádor diplomáciai ügyessége abban tető­zik, hogy a királyság érdekeiért a lehe­tőség határáig küzd, de e húr tulfeszítését elkerüli, a béke nyílt megbontására alkal­mat nem ád. A törököknek egymás között váltott levelei, melyek az iratok második cso­portját képezik, főleg az itteni törökség magánéletét világítják meg. Buda, Eger és Kanizsa azok a helyek, melyekhez a levelek legtöbb kapcsolatot mutatnak, de mint a kötethez mellékelt térkép mutatja, Magyarországnak vagy kétszáz pontját, faluját, városát érintik. Ezekben a leve­lekben adatokat találunk a gazda, az ipa­ros és kereskedő, a katona s tisztviselő helyzetére, aszerint, hogy melyik foglal­kozási* ághoz'tartózott a levélíró, vagy a címzett. Általában sok bennük a panasz. A gazdasági helyzetet nehéznek találják, njnes pénz — az évi kamat 100 százalék, _ a mezőgazdaság számára nincs vevő, az iparcikkek ára igen magas. Elvétve szóba jönnek kor szórakozásai. Katona emberek vadászatokat emlegetnek, de szó esik egyéb játékokról is, pld. sakkról, ami mellett ott gőzölög a hallgatag keleti em­ber kedves itala, a kávé. Borról, hangos mulatozásról nem esik említés. A munka az egyetemi nyomda ízlé­ses, finom kiállításában, Esterházy Pál herceg költségén jelent me& Kiadásával a herceg nagy szolgálatot tett úgy a hazai történetírás, mint tágabb értelemben a turkológia ügyének. A tudományos világ bizonyára őszinte örömmel fogadja a herceg eme újabb ajándékát s óhajtani fogja, hogy benne tartós örömét lelve, támogatását hasonló munkáktól különösen most ne vonja meg, mikor a tudományos kutatás a megnehezedett gazdasági viszo. nyok között arra különösen rászorul. Egy budai elektro» technikus korszakalkotó találmánya Horacsek Gusztáv. Ezt a nevet jól tessék megjegyezni, mert ez a név maholnap világhírű lesz. Aki e nevet viseli: budai ember és főelektrotechnikus a Ganz-féle villa­mossági gyárban. Csöndes, szerény fiatalember, aki most olyan felfede­zésre jutott, melyet korszakalkotónak kell nevezni, mert elvben megoldott egy olyan problémát, mely be nem látható óriási hatással lesz az egész technikára. Horacsek hosszas kísérletezés után rájutott arra a fölfedezésre, hogy mi­ként lehet kivonni a légkörből az elek­tromosságot és miként lehet ezt az energiát praktikus célokra fölhasz­nálni. A találmány még nem egészen tö­kéletes. De a probléma alapelve meg van oldva és Horacsek annyira már eljutott, hogy a légköri villamosság fölhasználásával neon-fénycsöveket tud izzásba hozni és villamos csengőt ké­pes megszólaltatni. Most már csak idő kérdése, hogy a találmány tökéletesbüljön és pedig tökéletesbüljön úgy, hogy ezzel az egész világ elektrotechnikája átala­kuljon. Ha a dróíttalan távíró, majd ennek nyomán a rádió új korszakot jelentett, úgy a Horacsek-féle talál­mány nem kevesebbet jelent. Jelenti azt, hogy az elektromos áram úgyszólván ingyenes lesz s hogy azt aztán minden néven nevezendő célra: világításra, főzésre, fűtésre, gépek hajtására könnyedén, szinte költség nélkül lehet felhasználni. Hogy ez milyen óriási vívmány, ahhoz úgy véljük nem kell sok magyarázat. Mindenesetre büszkék lehetünk rá, hogy magyar ember, budai ember, jutott el ehhez a nagyszerű felfede­zéshez. Fuad egyiptomi király Budára jön Több heti kúrát végez el itt Közismert kitűnő minőségű a P/2UNC-féle vaj, sajt, túró és minden tejtermék Budai fiók: II, Margií-köruí 31/33. , Fö üzlet: Köxp. Vásárcsarnok Lapunk legutóbbi számában röviden hírt adtunk róla, hogy Fuad, Egyip­tom királya, Budára szándékozik jönni, hogy páratlan fürdőink egyiké­ben keressen gyógyulást régi bajára. A király reumában szenved és or­vosai tanácsára jön el ide. Érkezésének ideje még nincsen véglegesen megállapítva, de valószínű, hogy Egyiptom uralkodója csak a legmelegebb nyári heteket tölti itt, mert szervezetének, mely Egyiptom nagy melegéhez van hozzászokva, az az időszak a legmegfelelőbb a mi kii­mánk alatt. Fuad király egyik orvosa a minap már itt járt és alapos tájékozódást szerzett a budai fürdőkről és az itteni viszonyokról. Tapasztalásai a legtelje­sebb mértékben kielégítették, úgy, hogy jelentése kétségkívül a lehető legkedvezőbb lesz. Bizonyos, hogy Fuad király itteni tartózkodása nagy fontossággal és értékkel bir idegenforgalmunknak a Kelet felől való fellendülésére. Úgy tudjuk, hogy a kiráy csak a legszükségesebb kísérettel érkezik Budára és több hetet szándékozik itt tölteni, hogy csúzos bántalmaitól meg* szabaduljon. I Az Alsóvárosból. Becsey Antal korm. I főtanácsos, törvényhatósági örökös a- J nácstag elnöklete alatt, kedden * I alapszabálymodosító közgyűlését a u a AIsövárosi Egyesület, az I., Bártfai utca 25s sz. helyiségében, amelyet az egyesü­leti gazía Lukács Gyula vendéglős bocsa, tott a közgyűlés rendelkezésére. Becsey Antal megnyitó beszédében rámutatott arra. hogy a rossz gazdasági viszonyok az elmúlt évben nem mutatkoztak alkal­masnak olyan közérdekű tevékenység^ ki fejtésére, mint amilyet a Buda—Alsóvárosi Egyesület azelőtt mindig kifejtett. Becsey Antal elnök felhasználta az alkalmat arra, hogy a közgyűlést tájékoztassa az egye­sületet közelről érintő útépítési, csatorná­zási és közlekedési kérdések mai helyze­téről és bejelentette a HÉV régóta vajúdó ügyének, a Buda—alsóvárosiak szempont­jából kedvező megoldását. Az Alsóváros minden érdekét felkaroló beszédét legkö­zelebb részletesen ismertetjük. A Haringáts Károly számvizsgáló bizottsági tag, ille­tőleg Takács Mihály egyesületi pénztár­nok által ismertetett zárszámadások, pénztárjelentés és költségvetés, az egye­sület anyagi szilárdságáról tanúskodnak, miértis a közölteket a közgyűlés szívesen vette tudomásul. Ezután következett Szí- gethy Lajos vásárpénztári igazgató, egye­sületi főtitkár nagy érdeklődéssel hallga­tott titkári jelentése szerint részt vett minden mozgalomban, mely az Alsóváros érdekeit szolgálta. A közjótékonyság te­rén főleg a hölgyek működtek közre, így Becsey Antalné, özv. Fritz Ferencné, Gö­möri Győzőné, dr. Gömöri Pálné, Harin­gáts Károlyné, dr. Mikola Gézáné, dr. Sü- meghy Lászlóné, Szigetliy Lajosné, 7/7- buszer Béláné, Zilahi Bulogh Gézáné, akik­nek úgy a titkári jelentés, mint a köz­gyűlés is köszönetét mondott önzetlen fáradozásukért. Az egyesület r'észtvett a Kiss József székesfővárosi Iskolaigazgató, egyesületi tag, közreműködésével rende­zett iparostanonciskolai rajzkiállításon. A titkári jelentés meleg elismeréssel adózott Viraág Béla szerkesztőnek, az egyesület­nek a Budai Naplóban történt támogatá­sáért s végül meleg köszönetét mondott Szigethy Lajos főtitkárnak. Áttérve a napirendnek az alapszabályok módosítá­sára vonatkozó pontjára, Gömöri Győző igazgató, ügyvezető elnök, behatóan is­merteti a módosításokat, amelyek szerint a tagsági dijak leszállittainak, pártolótag­ságok létesíttetnek, annál is inkább, mert a nem politizáló Buda-Alsóvárosi Egyesü­let kötelékébe bármilyen pártállású olyan férfiak és nők felvehetők, akik. az egye­sület ügyel irúnC*pdrtolótags(igi minőség­ben érdeklődést tanúsítanak. Éppen ezért a közgyűlés, Gömöri Győző ügyvezető­elnök indítványára elhatározta, hogy a pártolótagok felvétele érdekében propa­gandát fog az egyesület kifejteni. A napi­rend során Kiss József fővárosi iskola- igazgató ismerteti az egyesület szerve­ként alakítandó Népművelési körre vonat, kozó indítványát. Gömöri Győző ügyve­zetőelnök közli, hogy a módosított alap­szabályok értelmében, már 1933 január havában tartja az egyesület tisztújító közgyűlését, amikor a megüresedett vá­lasztmányi tagságokat betöltik. A köz­gyűlést, amelyen felszólaltak: Becsey Antal elnök, Gömöri Győző ügyvezetőel­nök, Viraág Béla szerkesztő, választmányi tag és még többen mások. Kitüntető ová­cióban részesült a vacsorán Sinkó Pál el­nök, Kovács József tábornok, székesfővá­rosi kerületi választmányi tag, akiket Gömöri Győző ügyvezető elnök meleg szavakkal köszöntött. Felolvastatott Far­kas Lajos dr., tanácsi főjegyző elöljáró- helyettesnek, az elnökséghez intézett azon levele, amelyben köszönetét mond az egyesület által születésnapja alkalmából hozzáintézett üdvözletért. A levél igen. jó hatást gyakorolt a megjelentekre, akik éjfélkor távoztak a legjobb hangulatban. Nyaraljunk a Dunán I Ismét egy nagy lépést tettünk a világváros felé, amikor a Dunát nyitja meg számunkra a magyar folyamhajózó társaság, oly módon, hogy június hó elsejétől kezdve naponkint este sétahalókat járat a Dunán. Az egyik sé­tahajó délután 6 órakor indul az Eötvös téri állomásról és 8 órakor érkezik oda vissza; ugyanez a hajó második útlát este 9 órakor kezdi és 11 órakor fejezi be. A hajón uzsonna és frissítők kaphatók. Mint második sétahajó a különleges célokra épített s a folyami hajók között a legele­gánsabb berendezésű: „Zsófia" yacht szol. gál, amely egyúttal vacsorázó hely is lesz. A yacht este 8 és H órakor indul az Eöt­vös térről s erre az első útjára korlátolt számban csak azok Indulhatnak, akik va­csoraszelvénnyel ellátott Jegyet váltottak. Jíll-kor visszatér a yacht s a sétahajózás további tartamára új utasokat vesz fel, de csak feketekávéra. Mindkét sétahajó mindegyik útjában a budai közönség ké­nyelmére a Pállty-téri állomáson is kiköt. Ezek a sétahajók a szép, meleg nyári es­téken és éjjeleken a fővárosi közönségnek bizonnyal kedvelt pihenő, üdülő és szó­rakozó helyeivé válnak, ezenkivűl az ide. genforralom szempontjából Budapest vl lágvárosl Jellegének értékes kiegészítői lesznek. Az esti 6 és 9 órai kétórás séta­hajózás ára személye/tkint 1.— pengőbe, míg a „Zsófia" yachttal teendő sétahajó­zás, vacsorával együtt 4.60 pengőbe, este Hí; után a hajóút 2.— pengőbe kerül. A DGT nyugdíjasok érdekeit erősen j érintette az a kereset, amelyet az „Első | Dunagőzhajózásl Társaság“ múlt évi j szeptember hó 19-én adott be a kir. Kii- , riálioz, kérve a nyugdíjarányszamnak ,66 százalékról 30 százalékra való leszállitá- "sát A DGT Nyugdíjasainak Egyesületé - ben tömörült érdekeltek erre védekeztek . ég a ki!-. Kúria Különbírósága őexcellenciája, dr Juhász Andor elnöklete alatt több­szöri tárgyalás után június 22-én elutasí­totta a vállalat kérőimét. Prolessor Vanek az elismert nevű budai karikaturista, most érkezett haza öthóna­pos külföldi turnéjáról. Megjárta Frank­furt, Basel, Zürich, Genf, Freiburg, Mün­chen városokat, mindenütt nagy sikert aratva. Az óbudai Polgár utcában egyirányú közlekedést rendelt el a főkapitány, még pedig a Kórház utca felöl a Tavasz u. felé. Uj rendet vezetnek be Törökországban és háromévi termelési rendszert tervez­nek, amely azonban a Törökországban élő és elhelyezkedést talált idegen állampol­gárokból a törvény erejénél fogva e1ve-_ szí a megélhetés lehetőségeit. Remélhető, hogy a magyarokkal a testvérnemzet ki­vételt tesz, mert több török állampolgár a magyar főváros és kormány jóvoltából a magyarok hátrányára elvez kivételes gazdasági és társadalmi elbánást itt, sőt állandó fizetést és szubvenciót húz a fő­várostól és a kormánytól. Általános közkedveltséjgre tett szert rö­vid féléves fennállása alatt Ottó Dezső „Stambul“ kávéháza. A konzervatív’ gon­dolkozás« Buda, mely idegenkedve fogad minden újai, megismerte és megszerette a „Stambul“ kávéházat s annak izig-vérig szakember tulajdonosát, Olló Dezsőt. ■ A gyönyörben berendezett, modern helyiség nagyszerű terraszával, pompás ételeivel és italaival, valóban polgári áraival bevál­totta a hozzáfűzött reményeket. Újabb 48-as zászlóhoz jutott a Hadi­múzeum terjékfalvi Parcher Félix rend­kívüli követ és meghatalmazott miniszter adományából. Parchner Félix megvette Svájcban a „4. honvéd zászlóalj“ felírású nemzetiszínű zászlót. A Hadimúzeum igaz­gatója, Aggházy Kamii, megállapította, hogy a zászló a 4. honvédzászlóalj zász­lója, amelynek alakuló helye Pozsony volt. Később a zászlóalj Erdélybe került és mindvégig Bem alatt harcolt. A zászlói a zászlóalj valamelyik tagja mentette meg s vitte ki török földre, onnan pedig később Olaszországon át Svájcba egy szállodába. A zászló értékét emeli az, hogy az először felállított honvéd zászló­aljak egyikének zászlója és teljesen ép állapotban van. A Hadimúzeum rövid idő alatt két honvédzászlóval gyarapodott. A mostani 4. honvéd zászlóaljé előtt az 1. honvéd zászlóalj zászlóját egy év előtt a honvédelmi miniszter szerezte meg az intézetnek. A budapesti 1. honvéd zászló­aljnak gróf Batthyány Lajos miniszter- elnök felesége adományozta, gyönyörűen hímzett szalagga legyütt. A zászló 1849. július 2-án Ácsnál heves harcban osztrák kézre jutott. A zsákmányoló osztrák tiszt a zászló lapját megtartotta, a nyelet, el­égette. Leszármazottal azután eladták a Hadimúzeumnak . A Pasarét és környéke sorsát Intézi már hosszú évek óta a Pasarét Törökvész és Környéke Egyesület, amelynek élén KOZMA JENŐ dr., országgyűlési képviselő áll és egész befolyásával, praktikus tudá­séval ennek a szép városrésznek a roha­mos, szinte példátlan föllendülését tudta elérni. Az egyesület e hó 24-én rendezte ez évi közgyűlését dr. Csupor József el­nöklete alatt, aki azt" megújította és Var­jas László dr. ismertette az évi jelentést a legteljesebb elismerés és méghodolás hangján emlékezve meg Kozma Jenő dr. nagy agilitásáról, amellyel utakat és köz­lekedést teremtve e részen, annak nagy. mérvű fejlődését, ahogy a jegyzőkönyv mondja — fénykorát alapozva meg ezzel. Ezidén több, mint 100 ház épült itt, de ju­tott a szegényeknek is, akik karácsony­kor 1000 pengőt osztottak ki, amely ak­ciót nemes szívvel dr. Báthory István al- elnök vezette. Elfogadták Hajós Mihály isk. igazgató pénztári jelentését, megadták a felmentvényt és tudomásul vették a számvizsgáló bizottságnak Haffner Károly, a vízművek igazgatója által bemutatott jelentését, mely a legnagyobb rendről szá­molt be. Azután megválasztották 3 évre az elnökséget, tisztikart és választmányt, elfogadták a módosított alapszabályokat. Indítvány nem volt s így az elnöklő Csu­por István alelnök azzal fejezte be a köz­gyűlést, hogy nem mehet el szó nélkül egész Budának rendkívüli fejlődése mel­lett ... (Az ekkor belépő dr. Kozma Jenőt lelkesen ünnepük a tagok)... amit Kozma Jenő elnök minden irányban kiterjedő gondossággának köszönhet Buda. Neki elsősorban, de az egész. tisztikarnak, kü­lönösen pedig Báthory Istvánnak mondott hálás köszönetét. Az üdvözlést Kozma Jenő k edyes, bíztató, búzdító szavakkal köszönte "meg. A közgyűlést követő tár­sasvacsoránál élénk megbeszélés folyt a Pasarét és beépítés alatt álló környéke számos közérdekű kérdésről, főleg a tel­kek nagysága, azok beépítése és az épü­letek magasságáról. A téliek nyáron... A pénteki borgazda- társaság téli vendégei nyáron viszonozzák a vendéglátó társaság tagjainak a vendég- szeretet és e hó 24-én este a következő vendégek: dr. Benedek Szabolcs, Lovas Sándor, dr. Major Árpád, Nagyőszi Fe­renc, dr. Pénzes Mihály és Prost János látták vendégül a péntekieket, a jó ételé­ről és italáról ismert Wendl István „Pa­csirtához címzett vendéglőjében, Kút­völgyi út 18. Nagyőszi Ferenc üdvözölte a vendégeket, dr. Pénzes Mihály pedig lelkesen megemlékezett dr. Lendl Adolf­ról, dr. Lugmayer Józsefről, akit írásban üdvözöltek. Viradg Béla dr. Kozma Jenő meleg üdvözletét tolmácsolta. Emelték az estét Görka Gyula, Szombathy Kálmán és Benedek Szabolcs felszólalásai. A Leipziger Vilmos cég, valamint a Leipziger Vilmos-Szesz- és Cukorgyára R.-t. igazgatósága mély fájdalommal jelenti, hogy senior főnöke, illetve elnöke méltóságos Fellner Henrik úr a Magy, Országgyűlés Felsőházának tagja, a Ferenc József Rend csillagos közép- keresztjének tulajdonosa, a III, o, Vaskorona Rend lovagja, a Magyar Gyáriparosok Orsz. Szövetsége elnöke, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alelnöke stb. stb. csütörtökön, folyó hó 23-án hosszas szenve­dés után 73. életévében elhunyt. Cégünkkel egybeforrott egyénisége, alkotó szelleme, páratlan kötelességtudása, ember- szeretete és a nemes tradíciókhoz való ra­gaszkodása tündöklő példaként fog minden­kor előttünk ragyogni!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom