Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-04-24 / 1080. szám

f 3 ’ Em\ Bn&rrresf 1532 Jprllís 23 SZENT C e t(ért gyÖqYFÜRDÖ Vlzgyógyl ntézet, hullám- és napfürdö Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet szetében ma is elő, hagyományaiban do­mináló szeretetet a magyarság iránt, amelynek megnyilatkozásáról számos ese­tet mondott el —és meteremteni a kapcso­latot Buda, a mohamedán Budun és a ke­leten élő népek között. Ez föllendítené a fürdőinket, nagyarányúvá tenné idegen- forgalmunkat és ismét jólétet teremtene nemcsak Budán, hanem az egész ország­ban. A nagyszámban megjelent közönség kedves elismeréssel volt az előadó iránt és a vendéglátó BUDAI TÁRSASKÖR is köszönettel vette az előadást, A megnyitott új perspektívák számos hozzászólásra nyújtottak akalmat a tár­sasvacsoránál, amelyek során Szombathy Kálmán, mint elnök, méltatta szerkesz­tőnk szereplését Buda érdekében, mint olyanét, aki őt is bevezette Buda közéle­tébe. Utána Spannberger Alajos tanács­nok elöljáró méltatta rendkívül meleg be­szédben Viraág Béla érdemeit és megkö­szönte minlazokat az eszméket, amit há­rom évtized alatt a budai polgárság érde­kében lapjában kitermelt és átvitt a köz­tudatba és elismeréssel, megértéssel fo­gadta az esti előadását is, mely hivatva volna a várospolitikának új irányt szabni. Krivoss Árpád dr., az előadóval együtt Zolii Ferencet is ünnepelte és az előadás­sal kapcsoatosah kifejtette, hogy mennyi­vel célszerűbb lett volna a nyugaton állí­tott Collegium Hungaricum-ok helyett azokat keleten felállítani, amely eszme nagy visszhangot keltett. Az iinnepcltetést Zajli Ferenc köszönte meg és kifejtette tervéit az Atlilaszoborra vonatkozólag, akinek nagy évfordulóját 1934-ben iin-l ncpli a magyarság. Az állítandó nagy At-| tila-szobor költségeinek előteremtésére is elmondotta eredeti tervét. Oszoly Kálmán székesfőv. biz. tag fogadalmat tett, hogy Spannberger tanácsnok elöljáróval együtt a legmelegebben fogják propagálni Zajti eszméit. Medriczky Andor, aki' éveket töltött keleten és Ankarában, a Budai Napló nagy munkáját méltatta, amelyet itthon helyjlapnnk tartanak, de keleten visszhangozza az egész mohamedán sajtó. ’ Szitár Endre dr. a Körösi Csornák és Vámbériek eszméinek rendületlen harco­sát ünnepelte az előadóban, Nemes Jenő György dr., fürdőorvos, elismerése mel­lett azt ajánlotta, hogy a keletre való to­kintettel a budai fürdők egyikét nevezzék el valamely keleti nagy ember nevére. Ktiszem Bálnám bey Budapesten élő albán ifjú az ottani mohamedánok nevében kö­szönte meg az előadónak kelet propagá­lását. Gegus Dániel méltatta azt a nagy munkát, amit á Budai Napló végez és végzett, de. sajnálattal látja, mint az elő­adó régi jó barátja, hogy ez a nélkülöz­hetetlen újság Budán a mai viszonyok között csak küzdelemmel tartható fenn és arra hívta fel a társaságot, hogy a szerkesztőt legméltóbban azzal ünnepel­heti, ha nagy propagandát fejt ki a Budai Napló, érdekében. Ezt a csekély áldozatot mindenkinek meg kell hoznia, akit Buda sorsa, jövője és polgárainak jóléte érde­kel, mert mindezek szószólója a Budai Napló. Befejezésül dr. Stein Sándor a Szállodások központi irodájának igazga­tója a jelenlévő hölgyeket köszöntve fejtette ki, hogy a nő kinai nyelven is neit. A nagyszámú társaság éjfél után osz­lott szét. Budai ünnep. Nincs város e csonka Iiazában, amelynek annyi történelmi emléke volna, mint Budának. Budai ember szívszorongva tekint Budavára felé, melynek minden köve a régi di­csőséget sírja felénk. A budai ember már résen lelkének ünnepévé avatta 1849. május 21'ét, amikor a magyar erő és lelkesedés győzedelmeskedett a zsarnokság és elnyomás fölött. És mégis, azok a hősök, akik az ostrom­nál életüket vesztették, elfeledve alusszák az öröklét álmát a tabáni csendes temető tömegsírjában s az utókor alig emlékezik meg hőstettük­ről. Most dr. Krivoss Árpád I. kerü­leti törv. hat. bizottsági tag azt indít­ványozza szétküldött felhívásában, hogy avassuk Buda ünnepévé május 21-ikét! Buda polgársága párt és társadalmi különbség nélkül vegyen részt abban az ünnepségben, melyet a mostani 83-ik évforduló alkalmából rendezni kívánunk. Egyletek, egyesületek, asz­taltársaságok, a polgárság széles réte­geinek részvételével vonuljanak ki testületileg a tabáni néma sírhoz, melynek csöndjét egyre jobban za­varja a fejlődő város zaja s rója le benső ünnepléssel háláját azokkal szemben, akik életüket a magyar sza­badságért és a jobb jövőért áldozták. Erzsébet királyné szobra Budán Jóságos lelkű Erzsébet királynénk szobrának felállítása és ezzel kapcso­latban egy országos ünnep rendezése, az érdeklődés középpontjába került. A felsőház is Andrássy Géza gróf, Berzeviczy Albert, Festetich. Tasziló herceg, Herczeg Ferenc, Horthy Ist­ván és Juhász Andor személyében megválasztotta ezlt a bizottságot, amely az országos szoborbizottság kebelében fog működni. Egy érdekes, meleghangú cikk kere­tében a Budaj Napló is foglalkozott ezzel az aktuális kérdéssel s a közle­mény illusztris írója VAKÁR P. ARTHUR dr. annak a véleményének adott kifeje­zést, hogy Erzsébet királyné szobra, .— a történeti követelmény szerint — Budára kívánkozik. Helyes volna, ha ezt a nagyfontos­ságú kérdést „Buda-barátai“ magu­kévá tennék s igyekeznének olyan mozgalmat indítani, amely — a nemes fegyverek felsorakoztatása mellett el­érné azt a célt, hogy a monumentális szobor Buda egyik alkalmas pontját ékesítse. A budaiaknak ez a tiszteletreméltó sovinizmusa nem holmi kicsinyes lokál­patriotizmusából indul ki, hanem Erzsébet királyné történelmi alakját a maga romantikus valóságában szem­léli s úgy érzi, hogy a nagy királyné emléke iránt akkor viseltetünk igazán kegyelettel, . ha szobrát a történelmi Budára kérjük. Igaz, a királyné min­denkié, a népé s jelen esetben a ma­gyar népé, de Erzsébet királyné egész élete s az a bensőséges meghittség, amellyel a nagy királyné a magyar néphez láncolódott s amellyel Buda minden rögéhez ragaszkodott, az az érzés valóban arra kötelez, hogy Buda polgárai nemes párviadalt vívjanak a kedves emlékű királyné szobráért. Annyi egyesülete, annyi szerve, annyj intézménye van Budának, hogy­ha mind, mindenki, Buda-barátai so­rompóba állanak, akkor megtudják győzni az Erzsébet-szoborbizottság tagjait, hogy Erzsébet királyné szobra valóban Budán volna felállítandó. Hennyey Vilmos, dr. ■ ny. h. államtitkár. Q magyar mohamedánod ünnepe Kurbán-Bafrám Hagyományos pompával ülte meg a magyar autonóm Izlám-felekezet az 1916 évi XVII. törvénycikkben biztosított jo­gánál fogva a Kurbán-Bajrám ünnepét, amelyen, a magyar mohamedánokon kívül, megjelentek a fővárosban és vidéken tar­tózkodó arab, albán, afgán, tatár, indiai és török nemzetbeli moszlimek is nagy számmal. A magyar társadalom és hiva­talos körök részéről olyan nagy érdeklő­dés nyilvánult meg, hogy a Zslgmond- utcai tágas imaterem szűknek bizonyult. Az ünnepséget diszistentisztelet vezette be, melyet Husszein Hilmi effendi, budai nagymufti tartott meg, imámok (lelké­szek) segédletével. A uagymufti arab nyelven megható imát mondott a kor­mányzóért, hazáért, az clhunyak és hősi halottak lelkiüdvéért és az izlám-feleke­zet védnökeiért. Az imateremből az ün- jjcjjlö közönség, körülbelül 350-en, díszes menetben Gül Baba sírjához vonult, elől egy öles termetű bajraktár az ezüst-fél- holdas zöld zászlót vitte, ahol a nagy­mufti imát, majd a budai imám, Mehmeda- gics Izmail effendi, ulema, Gül Babáról, a Kurbán hajrámról (áldozati ünnepről) magyar nyelvű szent beszédet és Nemes Jenő György dr„ főorvos, az izlámról ismertetőt mondottak, majd rituális elő­írás szerint leölték az áldozati bárányt, Allah tiszteletére és a meghaltak lelkiüd- veért. Az áldozati bárány húsát a sze­gények közt osztották szét. Délben a nagymufi szűkebbkörű ebé­det adott az izlám előkelőségek tiszte­letére, míg lovag Umlauft dr., hitfeleke­zeti főjegyző, a Krisztina-körúti Pozsony vendéglőben a sajtó képviselőit látta ven­dégül. Délután 5 órakor a magyar mohamedá­nok felekezeti dzsemmát-ja (konvent) és I a medslisz (presbyterium) tartották rend- I kívüli díszközgyűlésüket, nagy hallgató­ság jelenlétében. Este 9 órakor többszáz terítékű dísz­vacsora az Esplanade szálló éttermeiben fejezte be a magyar autonóm izlám-fele- kezet és Gül Baba budai mohamedán val­lásközség sikerült ünnepét. • Az ünnepet este társasvacsora fejezte be, ameyen Viraág Béla szerkesztő üdvö­zölte Nádas Bélát, mint a Rózsadombon álló Gül Baba sír egyik őrzőjét, báró Eperlessy Árpád diplomatát élénk érdek­lődése köszönetképpen, Pávai Vájná Fe­renc dr.-t, akinek nagy tudása a keleten is úttörő irályokat jelent, Móricz Pál írót és szerkesztőt, aki a népszerű „Ma­gyarságában szolgálja szeretettet a mo­hamedánok ügyét, dr. Stein Sándort, aki a keletről érkező idegenforgalomnak hiva­tott szállásadója, Hu Dzin Ya kinai tudós tanárt, Készem Bayrum-ot, az albán ma­gyar barátság lelkes szószólóját, Hubert Vilmos a magyar mohamedán vallásköz­ség áldozatkész pártfogóját, Kálmán Mik­lóst, aki önzetlen szeretettel és Medriczky Andort, aki tudással és szakképzettséggel, végül pedig László Zoltán dr. p. ii. taná­csost köszöntötfe, aki évtizedes munkát fejt ki a mohamedánok érdekében. Kö­szöntője során hálás köszönettel és hó­dolattal emlékezett meg RIPKA FERENC DR. főpolgármesterről, aki meggyőződött a Gül Baba valásközség minden törekvésé­nek igazáról, hazafias voltáról, aki azt a legmelegebb pálrtfogásban részesíti és akinél küldöttséfcileg tiszteleg , a mohame­dán vallásközség, hogy neki köszönetét és háláját tolmácsolja. A társasvacsora során felszólaltak még Pávai Vájná Fe­renc, Medriczky Andor dr., Készem Bay- ram és Ibrahim v. törzsőrmester, akinek mellét a vitézségi érmek egész sora díszíti. Beszélgetés Koch Gyula budai hentesmesterrej a Hentesipartestület uj elnökével Hatalmas forrongás, izzó elégedetlen­ség fűtötte a kedélyeket a hentesipartes­tület közgyűlése előtt. A hentesek zöme éles kifakadásokkal illette a régi vezető­séget, egyrészük a költségvetést bírálta, más részük kifakadt az elnök ellen. A helyzetet különösen kiélesítette az a kö­rülmény, hogy Bittner János, bízva egy­kori népszerűségében, semmikép sem akart meghátrálni, újra jelöltette magát és pártjával’együtt teljes erővel vetette bele magát a választási küzdelembe, bár a beavatottak előre látták az eredményt. Az ellenzék reménysége és bizalma KOCH GYULA budai hentesmesterben összpontosult, aki modern éleslátású, nagyképzettségű szak­ember, akinek eddigi közszereplése teljes garanciát nyújt arra, hogy az ipartestü­let sorsa jó kezekbe kerül. A választá­son Bittner kibukott és Koch Gyula nagy szótöbbséggel jutott az elnöki székbe, ami* már többször felkínáltak neki, de ő mindig félreállott. Alkalmunk volt programját meghall­gatni. — Nem akartam elvállalni az elnöksé­get, — mondotta, __ de úgy láttam, hogy mo st már nincs idő a tétovázásra. A bi­zalom az én személyemben összponto­sult, mégpedig azért, mert méltatták szak­mabeli tudásomat, szervező munkámat és az ipartestület érdekében tanúsított, meg nem alkuvó magatartásomat, A mester­ségemet jól ismerem. Érettségit tettem a kereskedelmiben és gimnáziumban, jo­got is végeztem, a kisbirtokosok földhitel- intézetének titkára voltam, a háborút mint tart. főhadnagy küzdöttem végig. Elég széleskörű tapasztalataim vannak. A pro­gramom: korszerűvé, életképessé tenni az ipartestületet, jövedelmezővé a haldokló hentesipart. Szó van arról is, hogy szoro­sabb kapcsolatba lépünk a mészárosok ipartestületével. Exportszempontból igen nagy eredményt ‘ értünk el a zsirmárká- zás elgondolásának megvalósításával. A Magyar Húsiparosok Szövetkezetét is én hívtam életre, amelynek alelnöke vagyok. A Sertésszőr Feldolgozó Üzem is félszáz embernek ad kenyeret, amellyel elértem, hogy az azelőtt értéktelenül szemétre ve­tett szőrök hasznot hajtanak az iparnak. — Nem vagyok híve a félremagyarázott racionalizálásnak. Az üzem működése nem akkor észszerű, ha nem ad kenyeret a munkásoknak, hanem akkor, amikor mi­nél több dolgozó kezet lát el. A hentes­ipar természete különben sem fér össze a nagyüzem jellegével. A kis üzem több munkást és több más szakmabeli iparost foglalkoztathat és működése elősegíti a közgazdasági élet egészséges vérkerin­gését. Sokat várok az exportálás helyes kialakulásától. Sajnos minálunk az érde­kelt gyakorlati szakembereket nem hall­gatják meg a döntő pillanatban. A minisz­tériumok, bár jóhiszeműen, csaknem ön­állóan intézkednek, annak azután a köz, az iparostömegek látják a kárát. Alkal­mam volt több ízben megfigyelni az osz­trák és cseh tárgyalásokat, ahol a szak­mabeli iparos tanácsadók és a tárgyalást vezető hatósági személyek között bámu­latos összhang és egyetértés uralkodott. Nyélbe is ütötték a kereskedelmi szerző­déseket nagyszerűen, minden alkalommal — a mi rovásunkra. Remélem azonban, hogy a jövőben az illetékes felelős tényezők meghallgatják véleményünket és az exportlehetőségek feljavulnak. Ez a tény lesz az első etappja a szakma boldogulásának. Bittner Jánosról megfelelő, ildomos formában gondoskodunk, őt is elérte saj­nos azoknak a sorsa, akik bár a régi bé­keévek jól beágyazott nyugalmában meg­állották a helyüket, az új, háború utáni évtized válságában ellankadtak. Az ipar­testületben most folynak a rovancsolá- sok, hogy tiszta képet nyerjünk a régi gazdálkodásról és az esetleg felmerülő hiányokat megállapítsuk. Az új rezsim semmit sem akar átvenni a régitől. Fel­merült az a terv is, hogy rövid átmeneti időre a hentes ipar szaklapja is szüne­telni fog. Jól tudom, hogy nagy munka vár rám. A bizalomnak teljes mértékben meg fogok felelni. Ezt mondotta Koch Gyula a hentes­ipartestület új elnöke. A jelleme, önzet­lensége és tudása biztosíték arra, hogy minden lépése új korszakot jelent a hen­tesipartestület életében. (SZ.) Részvét. A nagy generációkat nevelt, pátriárkái korban Budán elhunyt i László Mihály halála által okozott országos gyász csak most bontakozik ki a maga egészé­ben. A gyászoló családnak vigaszul szol­gálnak az igaz részvétről tanúskodó leve­lek, táviratok, átiratok, melyek között ren­geteg van olyan, amely külföldről érkezett. A fővárosi és vidéki, valamint a külföldi sajtó is melegen megemlékezett róla, mint a székelység nagy halottjáról. A gyászoló családot részvétükkel felkeresték: báró Hazai Samu, vitéz báró Szurmay Sándor, Klebelsberg Kunó gróf, Khuen-Hédervári Károly gróf, Bakó Zoltán ref. lelkész, Scitovszky Béla, Zomora Dániel, dr. Rótt Nándor, dr. Antal Géza, Pékár Gyula, dr. Csiszárik János, dr. Berzeviczy Albert, dr. báró Wlassich Gyula, Szász Károly, dr. Márffy Oszkár, Kránitz Kálmán, dr. Szá­mán István, dr. Blaha Sándor, dr. Benkó Ferenc, dr. Vadnay Tibor, dr. Mihálkovics Elemér, dr. Mutschenbacher Tivadar, Csi- csery-Orosz Árpád, Tragor Károly, Po­gány Antal, dr. Rainprecht Antal, dr. Ke- nessey Pongrác, dr. Berky Miklós, Sza- deczky Lajos, Hómann Bálint, dr. Dengl János, dr. Simon György, Németh István, dr. Gegus Dániel, Almássy László, dr. Szekeres Kálmán, dr. Krompaszky Miksa, Peterzsilka Antal (Klosterneuburg)1 Hum­mel József (Wien), Wieninger Rudolf (Wien), dr. Árkay Ferenc m. t., dr. Al- szeghy Kálmán, dr. Mutschenbacher Emil, Pámer László páter (Kalksburg), Horváth Lajos, báró Skerlec Iván, Börcsök Andor, Ugrón Gábor, Weiss Konrád, Körösi Al­bin, Mátéffy Domokos, dr. Péchy Ti­bor, dr. Forgó István, dr. Tímár Pál, Kö­ves« Emil, lovag Büttner Ferenc, Havasi- Cseke Dkzső, Botoss József, nagyidai Sá­voly Jánosné, Dobrovics Viktorné Bolgár Margit, dr. Skerlák Vladimir (Muzska Szobota), lovag Muchmayer Eugen (Nürn­berg), és sokan mások. A gyászoló család ezúton is hálás köszönetét fejezi ki a jól­eső részvétnyilatkozatokért. Megszűnik. Belvárosi Cipőház PETŐFI SÁNDORrUTCA 10 a főpaitival szemben. Címre ügyeljen! 50-ig terjedő 0 árleszállítás luxuscipőket! SZABÓ alkalmikereskedc a Pozsony étterem POMPÁS TERRASZA megnyílt. Elsőrendű konyha. Kitűnő borok. Frissen csapolt Szent István sörök. Tulajdonos: Pados József MEGNYÍLT Buda látványossága a fényesen átalakított „STAMBUL" nagykávéház 11., Margit-körut 1. szám Telefon | 54-0-97 54-4-28 Károlyi Árpád kombinált zenekara Külön termek. Szinházi vacsorák Tulajdonos: OTTÓ DEZSŐ RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA — AKVINK UM Kitűnő konyha. — A (orrások napi hozama 160.000 hekto­liter radioaktiv thermálviz A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN ESTE Á N Elsőrangú koncert- és tánczene Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. F>ste kétféle menü 3 és 5 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelés: A. 528-46 ÉHGYOMORRA NAPONTA IGYÉK EGY POHÁR Kristály vizet Hangulatos esték a Szeiffert kávéházban Csorba Gyula cigányzenekara muzsikál Tulajdonos: Tlham&ry Kálmán Uj vezetés alatt ........ == megnyílt BA GOLYVÁR Pompás ételek. Nagyszerű italok. nézze meg kérem az én kellemes Ha kertje nincs :: KERTHELYISÉGEMET II., RETEK U. 12, :: Trombitás vendéglő kitűnő konyha, pince, zene. Tulajd.: QUTTENBERGER A. vendéglős DE HA JÓL AKAR NYARALNI kellemes, olcsó és jó ellátás mellett, akkor tisz­teljen meg és jöjjön hozzám Balaton Lellére — Trombitás pensio.

Next

/
Oldalképek
Tartalom