Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-04-10 / 1079. szám

Budapest 1932 április 10 Budát Naplő 3 Az Aj 28-iK magy. Hír. Osztálysorsjátéh ..................................................S--­hú zása pénteken kezdődik H Vasárnap io Hétfő ii Kedd 12 Szerda 13 Csütörtök 14 Péntek 15 Szombat 16 Saj&t jól felfogott ér­deke, hogy a kapott sors­jegy árát mindenki pókban fizesse meg, különben nincs nye­remény ‘i igénye! Ha még nincs sorsjegye, siessen venni bármelyik föárusitónál, mert min­denkinek és minden egyes sorsjegynek egyforma a nyerési esélye I Nyerni azonban csak az nyer­het, akinek sorsjegye Hivatalos ára az I. osz­tályú sorsjegyeknek: 3P, 7*6 P, 7-212 P, 7i24P KIRÁLY-FÜRDŐ ípttath 1558-ban KARA HUSUFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. sz. IF fol/nn ^ónsavas nátront, szénsavas ■ky lUliUu me8Z6t, szénsavas klórnátriumot ^^és magnéziumot tartalmazó hévvlz köszvény, csúz-, bor- és csontbeteg­ségek, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, hűgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. KádfQrdttk: egész napon át Gőzfürdők: férfiaknak reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. Joókúra Személyi hírek MAILÁTH GUSZTÁV KAROLY, erdélyi püspök napok óta vendége Budának s a várbeli volt Hohenlohe palotában lakik, mely a püspök saját tulajdona. GALLINA FRIGYES dr. napok óta in­fluenzában szenvedett, de már túl a ve­szedelmen. PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr. főgeológus a budai földtani viszonyok kiváló ismerője és kutatója e hó 6-án a Földtani Társulat ülésén érdekes vitára alkalmat szolgáltató előadást tarott „Az Alföld gyűrődései“ címen. Vita után Böhm Ferenc min. tan. a bányászati ügyosztály vezetője fölaján­lotta az új elmélet igazságának megálla­pítására szolgáló ásatások költségeit. CZÖLDER REZSŐ festőművész, akit csúzos bántalmak gyötörtek ősz óta, ja­nuár közepén Verébestanyára utazott öccséhez, ahol a telet tölti és csak ta­vasszal tér vissza Budára. OREL GÉZA a Márvány-utcai „Kossuth Lajos“ felső keresk. isk. főigazgatója, tíz napot töltött Bécsben, ahol az európai hírű tanonciskolák szervezetét tanulmá­nyozta. HEYDUK ÖDÖN rendezte, mint új tag, első borgazda estjét a pénteki borgazda- társaságban, ahol kedvesen ünnepelték a régi tagok és felszólalt dr. Fabinyi Tiha­mér orszgy. képviselő is. VIRAÁG ILONKA az ismert szavaló és mozdulatművésznő e hó 6-án Berlinbe utazott, ahol Heine volt miniszter felesé­gének a vendége és két színház mozdulat csoportjait oktatja. RAUSCH GÉZA dr. rgimn. tanár, Pá- risról szóló vetítettképes előadása gyö­nyörködtette a nagyszámú közönséget az Erzsébet Népakadémián (Vili., Szentkirályi utca 7.) Bemutatta Páris gyönyörű neve­zetességeit és a soviniszta párisi polgárt. MEDRICZKY ANDOR dr. székesiővárosi tisztviselő, — aki éveket töltött Törökor­szágban — előadást tart e hó 12-én este 7 órakor a Lipótvárosi Polgári Kaszinó­ban, „Keleti órientáfciónk“ (idegenfor­galmi és gazdasági vonatkozásban) címen. A budai Sz?badpolgári Kör tisztújító közgyűlést tartott, amelyen ismét Szigeti János felsőházi tagot választotta meg a kör elnökévé. Másodelnökök lettek: Pa- kdnyi, Ferenc törvényhatósági bizottsági tag és Szabó Árpád dr. gázgyári igazgató; alelnökök: Biczó Dániel nyug. főigazgató és Temesi Győző dr. törvényhatósági bi­zottsági tag. A közgyűlés megválasztotta még titkárnak Ruszndk Rezső dr. egyetemi tanársegédet, háznagynak Malmarits Ist­ván főfelügyelőt, pénztárosnak Váczy Fe­renc nyug. századost, gazdának Emmer László kéményseprőmestert, jegyzőnek Tóth Imre igazgatót, ellenőrnek Stark Ferenc igazgatót, ügyésznek Papp Vilmos dr. ügyvédet, új választmányi tagoknak: ölveczky Pál iskolai szakfelügyelőt, vi­téz budahegyi Pauer János kormányfőta­nácsost és Vidéky Emil műegyetemi ta­nárt. A közgyűlést' lelkes hangulatú tár­sasvacsora követte. Szenzációs beszámoló a békekonferencia kuliszatitkaiból Tardieu szerepe a békekonferencián — Jegyzőkönyvi részletek, gyorsírói feljegyzések ii. Martonne Emanuel a francia bizott­ság által javasolt román határvonalra nézve 1919. február 24-én az alább közölt kimutatást készítette el. (Megjegyzendő, hogy ezek a szá­mok annak a területnek lakosságát tüntetik fel, amely a történelmi Er­dély határa és a tervezett különféle magyar-román határvonal közé esik.) Martonne Emanuel összeállítása: Az első francia vonal Romániához csatolt 956.000 románt és ^51.000 ma­gyart A második Le Rond tábornok-féle vonal 948.000 románt és 556.000 ma­gyart. Az utolsó francia vonal 943.000 ro­mánt és 487.000 magyart Az első angol vonal 943.000 románt és 465.000 magyart Az utolsó angol vonal 813.000 ro­mánt és 620.000 magyart. Az amerikai vonal 839.000 románt és 291.000 magyart A számok eléggé ékesszólóak: fel­tüntetik a francia delegáció magatar­tását és reávilágítanak az amerikai állásfoglalásra Is, amely az átcsato­landó magyar létszámot a legala­csonyabban szabja meg. Emanuel Martonne a következő mó­don magyarázza meg, hogy a francia vonal mennyiben tér el az angol és amerikai vonaltól. A francia vonal Aradtól délre szé­lesebb területet kapcsol Romániához, mint a másik kettő. Gazdasági és poli­tikai okokkal magyarázza Martonne az átkapcsolás szükségességét. Az Ara­dat környező vidéken — mondja Mar­tonne — virágzó falvak vannak. A román lakosság, ami a műveltségi állapotot és a politikai öntudatot illeti, sehol sincs annyira előhaladva, mint Arad környékén. A többség, ebben a különben elég tarka lakosságú vidé­ken, a románsághoz tartozik. Nagyvárad körül is hasonló okok igazolják — Martonne szerint — az amerikai és a francia vonal közötti különbséget. Nagyváradot is a kör­nyék miaitt kell átcsatolni Romá­niához. Északon ugyan — mondja Martonne — a francia vonal nagyobb számú ma­gyarságot kapcsol, de itt meg az át­csatolás (!) azért (!!) szükséges (!!!), hogy a nagyvárad—halmi-i vonal Románia számára megszerezhető le­gyen. Ezt a vonalait — a francia szakértő szerint — csak igen költséges épít­kezésekkel és csak evek múlva lehetne végrehajtanL (Tehát elvették Ma­gyarországitól.) Le Rond tábornok megállapítja, hogy a vasútvonalakat úgy kell el­venni Magyarországtól, hogy Romá­nia soha, — semmi körülmények kö­zött se függjön a magyaroktól. En­nek nagy politikai jelentősége van. A román—magyar ügyekben kiküldött bizottság első ülése. Hivatalos jegyzőkönyv Mit tárgyaltak 1919. február 8-án? A ro­mán szövetségre vonatkozó eszmecsere. A beszarábiai kérdés. Elnökké választatott: Tardieu, alel- nökké Martino (Olaszország) Tardieu távollétében Martino elnökölt. Elnök jelenti, hogy két emlékiratot kapott. Egyik román, a másik szerb. Felhívja a Főtitkárságot, hogy érte­sítse e bizottságot, hogy ezeket az emlékiratokat, amelyek nincsenek alá­írva, lehet-e úgy tekinteni, mint az illető kormányok kérésének hivatalos kifejezését? Laroch (Franciaország): A román emlékirat szóról-szóra azonos azon nyilatkozattal, amelyet Bratianu tett a szövetségesek főtanácsa előtt. Ami a szerb emlékiratot illeti, majdnem (?) azonos azon nyilatkozattal, ame­lyet Vestnich a Bánságra vonatkozó­lag a nagyhatalmak főtanácsa előtt tett Elnök felkéri a Főtitkárságot, hogy gyűjtse össze a román kérdésre vo­natkozó összes szerződéseket, okira­tokat és megállapodásokat. Sir Eyre Crow (Anglia) azt kérdi, minő szerződésre történt célzás. . . Elnök: A Romániával kötött szerző­désre vonatkozólag a nagyhatalmak között olyanforma megállapodás volt, hogy azt tekintsék semmisnek. A ki­fejezéseket preciziroznl kellene. Van egy Dobrudzsa-kérdés is. Hogy ezt tárgyalhassuk, kezünknél kellene len­nie annak a szerződésnek is, amelyik megállapította1 a határokat És az első bukaresti szerződésnek, amely a Bal­kán háború után köttetett. Tudomá­sunk van egy döntésről, amelyet az öt nagyhatalom miniszterelnökeinek és külügyminisztereinek főtanácsa hozott s amelynek szövege a következő: „Lloyd George javasolja, hogy mindazon kérdésekre, melyeket Bra­tianu nyilatkozata Románia területi igényeire vonatkozólag felölelt — a békekötés rendjén való szabályozha- tás céljából, — utasíttassanak egy szakértő bizottság elé. Ez a szakbi" zottság Amerika, Britannia, Franciaor­szág és Olaszország 2—2 megbízott­jából állítandó össze. Ez a bizottság meghallgatja (?) az érdekelt népek (!) I képviselőit (?) is. r. r. r. Erzsébet királyné szobra maradjon Budán A budapesti közönség nagyrésze úgy veszi, mint hogyha már végérvé­nyesen befejezett ügy volna, hogy Er­zsébet királyné szobrát a belvárosi plébánia templom és a Piarista épület oldalán keletkezett szabad területen állítják fel. Klebelsberg Kuno gróf volt közok­tatásügyi miniszter „Két tér“ cím alatt városesztétikai tanulmányt írt erről — a még^ „névtelen tér“-ről s a szegedj Szent Márk-térről. Egyelőre annyit látunk és tudunk a névtelen térről, hogy az, — hozzájárult az új Piarista épület érvényesüléséhez s egy­néhány háznak értékét is emelte, de most, hogy új adottság jegyében ta­nulmányozzuk a belvárosi plébánia templom építészeti és térrendezési sorsát, mélységes fájdalommal kell megállapítanunk, hogy rettenetesen súlyos probléma előtt állunk. A másik térről, a szegedi Szent Márk-térrői, mint Szeged barátai máris megálla­píthatjuk, hogy ezen a réven is „Sze­ged szebb létt, mint valaha." Akár a mai nívóban, akár feltöltés­sel oldassák meg a térrendezés prob­lémája a névtelen téren, a mai adott­ságok mellett el nem helyezhető ott Erzsébet királyné ülő-szobra. A Piarista épület, mint háttér s a templom, mint oldalomamentika elfo­gadhatóvá tennék a szobor gondola­tát és elhelyezését, de az oldal-bér- ház-kuliszák s a Petőfi-tér a Petőli-szoborral építészeti és eszmei lehetetlenséget jelentenek Erzsébet királyné szob­rának elhelyezése tekintetében. Ha a feltöltés meg is történnék, a jobboldali házsor, csak átépítés útján nyújtana megnyugtató záróvonalat. De mi történjék a Petőfi-térrel, a Pe- tőfi-szoborral? Egy pillanatig sem mondjuk azt, hogy lírikus héroszun­kat egy világ választja el jóságos lel­kületű királyi nagyasszonyunktól, mert hiszen ha valami közelebb hozta a királyné nagyasszony lelkét a ma­gyar nép leikéhez, akkor az a ma­gyar lírától átitatott lelkűiét volt, amely Erzsébet királyné busongó lel­két hozzáláncolta az annyi tenger fájdalmat átélt magyar nemzet szí­véhez. És mégis — Erzsébet királyné szobra és Petőfi márciusi tirádája nem lehetnek egymás mellett ily közel­ségben. Erőtlenebb a hangunk, bátortala­nabb a szavunk, hogysem azt memők indítványozni, hogy Petőfi-szobra ke­rüljön arra a térre, arra a nagyobb térre, ahol a magyar éMi^karrís már­ciusi égzengése inkább, terebélyeseb­ben befogdhdtja a magyar nép fiának „Talpra" állását. Hogy pedig magányosan bolyongó, meghittséget és csendet kereső áldott- lelkű nagyasszonyunknak otthon, _ Budán a helye, az t bátorságosabban ki merjük mon­dani. Budán a helye Erzsébet ki­rályné szobrának, ahol egyetlenegy monumentális szoboralkotás: Szent István szobra. Anélkül, hogy Pest szépségei előtt ne emelnénk mélységesen kalapot, s hogy a királyi várkert bástyáiról fel ne kiáltanánk, látva az elterülő hatal­mas várost, gyönyörű Dunájával, át­ívelő hídjaival, mégis, a pesti Duna- partról százszor és ezerszer felzokog a lelkünk: Buda, a természet bőséges áldása, magyar történelem, a mienk, magyar!... Ide kívánkozik Erzsébet királyné emléke. Gyászmisék. A husvét hétfőjén elhunyt kiváló pedagógus, fró és politikus: László Mihály dr. lelkiüdveérf szerdán a város­majori plébáni templomban Csiszárik János dr. meghatalmazott miniszter, c. püspök, csütörtökön a Pálffy-téri görög katolikus magyar templomban Kiss Andor g. k. lelkész-tanár és szombaton gróf Mailáth Gusztáv Károly v. b. t. t, erdélyi püspök mondott misét a várbeli palotája magán- kápolhájában. László Mihály a régi parla­mentben Gyulafehérvár képviselője volt és benne édes atyját gyászolja dr. László Zoltán, lapunk fömunkatársa, az ismert nevű író, nyug. pénzügyi tanácsos. Társas vacsorát rendez a „Budai Klub (II. Margit-körút és Tölgyfa utca sarok) április 12-én kedden este pont 8 órakor a „Budai Ingatlantulajdonosok Egyesü­lete“ részvételével .amelynek keretében pont 9 órakor „Buda természeti kincsei­Ezt ki mertük mondani, de az el­helyezés helyét bátortalanabbul tud­juk megjelölni. Hiszen volt, van terv, amely a mai miniszterelnökségi épület és az öreg Várszínház s talán — az egykori hadtestparancsnoki épület he­lyén álmodozott egy új palotáról s előtte rendkívüli hatásos bástya ki­képzésen: Pest fel®, Pest fölött a távolba me­rengő Erzsébet királyné szoborról. Sándor Móric gróf palotája történelmi műkincs s most már belülről reno­válva, márványos emléke a múltnak a biztató jövendő felé: a miniszterel­nökség rezidenciája. De nézzük a Szent György-teret a maga komor, méltóságteljes valósá­gában. Itt állva, elmélkedve, nézve a királyi vár felé igyekvő idegeneket, szemlélve az ünnepies hangulatban járó-kelőket, úgy érezzük, hogy ezen a Szent György téren, amely magyar történelemről regél, lehetne keresni és el lehetne helyezni Erzsébet ki­rályné szobrát. Tekintetünket végig­járatjuk a rendezetlen, de szép Gel- lért-téren is s azután a Margit-hid budai hídfőjénél vizsgálódunk, de bár­hol járunk, bármerre kutatunk, nem tudunk szabadulni a lelkünket meg­ülő érzéstől, hogy Erzsébet királyné nagyasszonyunk szobra — a történelmi Budára kíván­kozik ... Vákár P. Arthur, dr. ről“ tart előadást Pávai Vájná Ferenc dr. m. kir. főbányatanácsos-fögeológus. Az előadás a termális vizeknek fűtés céljaira való felhasználására is kitér. Vendégeket szívesen látnak. Teríték ára: 1 P 40 füll. FÉNYKÉPEK Blahosnál, II., Fő utca 18. A II. kér. Iparoskor vasárnap, április 3-án tartotta meg rendes évi közgyűlését, Lendl Adolf dr. elnöklése alatt, a tagok nagyszámú részvételével. Az évi jelentés tudomásulvétele és az új költségvetés el­fogadása után újra megválasztották az eddigi tisztikart, melynek buzgó működé­séért köszönetét fejezte ki a közgyűlés. Kozma Jenő dr. orszgy. képviselőt és pártelnököt, továbbá Guth Ferenc elöljáró tanácsnokot nagy lelkesedéssel diszel- nökké választották meg. LÁTCSÖVEK Zibrinyiné.l 1., Roham utca 1 Budai Iparosok és Kereskedők Köre április hó 12-én este fél 9 órakor rendezi közgyűlését I., Krisztina-körút 61. sz. a. helyiségében, amelyet társasvacsora követ. Nász. Hoser Máriát, Hoser Viktor óra­gyáros leányát, eljegyezte dr. Müller Győző ügyvéd, Komárom és Esztergom vármegye tb. főügyésze. Régi márványsirKövek ujjáfaragva és csiszolva a forgalmiár feléért! Uj fekete és szürke gránitsir kövek gyári árban, igen olcsón Szabó és Zanotti X., Kőbányai út 43 b, Tel. J .404-33 Villamosmegálló az Északi ^főműhelynél Magyar ‘cöke, Qcizda.sá<guédcfem A Budai Napló, Buda egyetlen lapja a XXX. évfolyam küszöbén nagyjelen­tőségű újítással s fontos és értékes munkával akar olvasóközönségének és a lap barátainak hasznára lenni. „Magyar Tőke" cím alatt egyelőre havonkint kétszer a Budai Napló mel­lékleteként megjelenő közgazdasági gazdaságvédelmi, idegenforgalmi, városfejlesztési, biztosításügyi, pénz­ügyi és általános gazdaságpolitkai la­pot ad. Najainkat fokozottabb mér­tékben töltik ki a gazdasági problé­mák s a küzdelmes magyar élet leg­fontosabb problémája ma a gazdasági élet lüktetésének elősegítése és vé- delmezése. A bizalomnak, a, munka és vállalkozási kedvnek vissza kell térnie sorainkba s pillanatig sem sza­bad tűrnünk azt, hogy a lemondás és a tanácstalanság legyen úrrá felettünk. A „Magyar Töke" a Budai Napló ol­vasótáborára támaszkodik s új vállal­kozásával is azt a célt kivánja szol­gálni, hogy a három évtizedes szel­lemi és lelkikapcsolatot fenntartsa, ápolja és kiterebélyesítse. A Szerkesztőség. Sürgős lehívás! A m. kir. osztály- sorsjáték főárusítói kérik t üzletfelei­ket, hogy a kapott sorsjegyeket, vagy visszaküdeni, vagy azok árát kiegyen­líteni szíveskedjenek, mert csak úgy vesznek részt a m. kir. osztálysors­játékban, ha a sorsjegyekért járó ősz- szeget a HÚZÁS ELŐTT kifizették. ELADÓ 1 drb. márványlapos ebédlő kredenc, kihúzható ebédlő-asztal, 4 bőrszék, mahagóni selyembrokát gar­nitúra, 2 drb. szép antik szekrény, 1 drb. fehér magas előszoba pad, ki­költözés miatt jutányos áron. I. Városmajor utca 7. sz. balra. GYERMEKKÉPEK Blahosnál, I„ Fő utca 18 Ismerkedő estét rendez a „Budai Egy­séges Polgári (Kozma) Párt“ Kispolgárok és munkások szakosztálya e hó 15-án este %8 órai kezdettel a Budai Társaskör (I„ Déli vasút, indulási oldal) dísztermében, melyhez az érdeklődőket ez úton is meg­hívja az elnökség: Szombathy Kálmán L b. elnök, Anesini Lajos a kispolgárok el­nöke, dr. Bódy János ügyész, Kováts Ká­roly a munkások elnöke, Baum Károly ügyv. főtitkár. Belépődíj nincs, kötelező ruhatár 60 fillér. Az est műsoros részén közreműködnek: Pártos Erzsi, oki. hege­dűtanárnő, Mathiasné, Cseresznyés Erzsi operaénekesnő, dr. Fejér Vilmosné, Lacsó István operaénekes, a Városi Színház tagja, Weninger Ernő karnagy, Jankó Ida gitár-triója, Willim Pál, Bite István, Binder , Imre, Horog Gyula, Molnár János. Műsor után tánc. LORGNONOK Zibrinyinél, I, Roham u. 1,. Budapest-Wien 100.000 km. A múlt év tavaszán, indult meg Budapest és Bécs között az autóbuszforgalom, amely most jubilál., Hans Tallian, az egyik derék osztrák kocsivezetői, kocsijával eddig 100.000 kilométert futott ezen a frekventált vonalon anélkül, hogy ezalatt a legcseké­lyebb baleset is előfordult volna. — Ez is egy tégla a magyar idegenforgalom nagy épületéhez. 33 éves cég! Kelmefestest, vegytisztítási csak szakemberrel végeztessen REICHER II., ÉGLA-U 9 BU DÜKENDE TURCSA KONOSIRULAR Az Országos Kath. Népszövetség' nek Lampel Vilmos kormányzó ta­nácsi tag vezetése ^latt álló budavári szervezete a budavári leánygimná ziumnak zsúfolásig megtelt termében vasárnap, április hó 3-án kulturestét rendezett. Dr. Hász István tábori püs­pök a közönség érdeklődése mellett, „az egyház és az evolúció“ címmel nagyszabású előadásában, vette bonc­kés alá ezt a nagyfontosságú kérdést Lampel Vilmos magasan szárnyaló beszédben méltatta.a tábori püspök­nek kiváló érdekű előadását. A műso­ros részben közreműködtek: Pólyák RaVaSz cukrász -wv ÄHA-KJR0T15 cUKRÁSZESZALON Telefon: 502-34.------­Cipő? csak Zi~Ca márka I Budán kizárólag I. Hortßy Miklós-út 41. sz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom