Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-04-10 / 1079. szám

Budapest 1932 április 10 2 ____________Búdat Haplfl A fővárosi telkek és az örökhaszonbéres rendszer. Kozma Jenő és Becsey Antal a. parcellázások mellett. Egyre több és több oldalról felhang­zott az a vélemény, hogy a főváros tulajdonában levő ingatlantömböket is parcellázni kellene. A Budai Napló kérdést intézett lapunk egyik barátjá­hoz s tőle a következő információt szereztük: Ismételten foglalkoztam már a fő­városi telkek értékesítésének problé­májával. Különös aktualitást ad en­nek a kérdésnek a Tabán, építkezésé­nek ügye, amely időnkint fel-fel kerül az érdeklődés középpontjába, hogy azután újból alámerüljön a csen­dességbe. Legutóbb Kozma Jenő és Becsey Antal föv. bizottsági tagok foglalkoz­tak a nyilvánosság előtt a kérdéssel | mindketten hangoztatják, hogy a fővárosi telkeket értékesíteni kell. Becsey Antal rámutat arra, hogy a kisexisztenciák a külvárosok leié törekszenek s lia a főváros területén nem vásárolhatnak telkeket, úgy a környékbeli községekben keresnek lakást s Budapesten szerzett jövedel­meiket ott költik el. Becsey 6 millió négyszögöl fővá­rosi telekkel számol, amely ma 600.000 pengő hozadékot ad s a fővárosi tel­kek értékét 50—60 millióra teszi. Be­csey, mint mérnök ember számol az-l zal, hogy a fővárosnak tavasszal mégis csak építkező és beruházó munkálatokat kell végeztetnie s így a telekvételár egyrészét beru­házásokba kívánja fektetni. Kozma Jenő nagy vonalakban fog­lalkozik a parcellázások kérdésével, azt szükségesnek tartja, sőt tovább nienőleg megoldhatónak véli azt is, hogy , magánkézben levő nagyobb ingatla­nok parcellázását a főváros lehetővé teszi azzal, hogy a közművekről gondos­kodik. A parcllázát; ügye tehát homlok­térbe került s így nem lesz káros, ha rámutatunk egyes jelenségekre, ame­lyek a parcellázás elgondolásán némi korrekciót tesznek szükségessé. A fővárosi telkeket két, sőt három kategóriába kell sorolni. Belterületi telkekre, a Tabánra és a perifériákon levő ingatlanokra. A főváros vezető­ségének aligha az lebeg a szeme előtt, hogy az ingatlanokat egyszerűen fel­parcellázza, azokat áruba bocsássa, hogy az ingatlanok gazdát cseréljenek s azzal pont, az akció ezzel véget is ért. A fővárosnak csak az lehet a célja, hogy az ingatlanok úgy cserél­jenek gazdát, hogy az új gazda a területek beépítéséről is gondoskodjék. Munkaalkalmat és értékképzést akar látni minden józan fővárosi polgár. Tisztában vagyunk azzal, mindany- nyian, hogy ma a telekvételárát s az építkezésekhez szükséges tőkét — egy­szerre együttesen, — vajmi kevesen tudják előteremteni. Azt, hogy az értékesebb telkek gazdát cseréljenek s a parcellázás csak elmélet marad­jon, senki sem akarja. Ez ugyanis telekspekulációra vezetne. Ma inkább, mint valaha, a fővárosi telkek értékesítésének egyetlen módja az örökhaszonbérleti rendszer alapján való értékesítés. Téved, aki azt hiszi, hogy az örökha­szonbérleti rendszer hazánkban isme­retlen fogalom. Csak abban és annyi­ban különbözik hazánk Anlgliától, Olaszország egyes városaitól és az Északamerikai Egyesült Államoktól, hogy ott a bépítendő területek túl drá­gák voltak s az örökhaszonbérletbe adott területtől nem akart megválni a tulajdonos s végül, hogy az örökha­szonbérleti rendszer kölcsönös jog- biztonságot jelenítvén, kívánatos in­gatlanszerzési mód. A főváros ingatlanainak értékesíté­sénél az örökhaszonbérlet-rendszer alkalmazandó, mert az új tulajdonos a szuperficies tulajdonos ma telekvételárat és építési költséget előteremteni nem tud. Már pedig csak azért adni el ma tel­kekéit, hogy az új telektulajdonos ne építkezzék s csak telekspekulációt végezzen, ez nem lehet célja egyetlen városi polgárnak sem. Azt a célt, hogy a főváros a telkek eladási ‘ árából beruházásokot végez­zen, azt1 el lehet érni az örökhaszon­bér tőkésítése útján is. Becsey Antal 25—30 millió értékű munkát vél elvé­geztetni a telek vételárából. A mai körülmények között kérdéses, hogy kik, honnan tudnak kifizetni 25—30 millió vételárat, míg az örökhaszon­bér tőkésítésével s hosszúlejáratú köl­csönné való transzformálásával ez az összeg, sőt ennél nagyobb is elérhető, biztosítható és kontrollálható. Csak a telekspekuláció biztosíthatná a tel­kek egyrészének eladását s az összeg egyrészének bevételét, egyébként a telkek beépítetlenül maradnának és a főváros nem érné el célját: a munkaalkalmak szerzését és a Bu­dapesten keresettel biróknak Buda­pesthez való kötöttségét. Aki az örökhaszonbérlet jogi fogal­mával nincs 'tisztában, azt hiheti, hogy csak bérletről van szó s ilyen bérle­ményt nem szívesen szerez senki. Ámde az örökhaszonbéres birtok az új tulajdonos által, ha arra építtetett, eladható, az Ingatlan örökösödés tárgyát képez­heti, sőt jelzálogilag is megterhelhető. Ezen a címen a „Steindl céh" Hazai Művészetet Pártoló Egyesület áprilisi egyetemes összejövetelén tartott előadást dr. techn. njlaki Müller Pál kereskedelmi tanácsos, vezérigazgató. Az építkezésnek művészi kiképzés, tech­nikai felhasználás és gazdaságossági szempontjából tárgyalta az egyes jelleg­zetes legújabb anyagokat és ismertette nézete szerint a jövő fejlődés irúnyzatáf. Visszanyúlva az ókori egyiptomi, babilon, assir épí­tőművészet anyagaira, melyeket a múlt évszázad ásatásai ercd- ményeképen a csodás londoni Britisch Museum és a páratlan berlini Előázsiai Múzeumban láthatunk felállítva, beigazo­lódik, hogy ez ókori népek nemcsak feltalálói, hanem a legtökéletesebb művelői vol­tak az építési kerámiának. Az égetett anyagot, mint nemes anyagot méltatta, amely több évezredes időpróbát állott ki. Az utóbbi évek legújabb anyagait, az építkezések külső falát és belső burkolási célokat szolgálva mutatta be mintákkal a Klinker, továbbá a matt mázas tégla és fayence készítményeket. A hátsó falazatot illetőleg bemutatta a muH évi Flórián-té- ren végzett római ásatásokból kikerült téglákat, amiket a X-ik légió égetett a budai nagyszerű anyagból. A mai fejlettebb igényeknél a hátsó fa­lazat anyagával szemben támasztott na­gyobb követelményeket és ezeknek meg­felelően a téglaipar legnagyobb vívmányának tartja az apró üregű, sejt rendszerű anyagot, amelyeknek felhasználása válaszfalak és emeleteket elválasztó födémek kiképzésére is kitűnőek. Tárgyalta a mészhabarcs szerepét és rámutatott a külföldi példák alapján, hogy a lövőt illetőleg nálunk Magyarországon is bevezetendő lesz majd a hydraulikus tulajdonságú mészhyd- rát por. Mint technikai felkészültség ragyogó pél­dáját hozta fel a háború alatt és utáni időkben nagy tökélyre szert tett speciá­lis Portland cementet és ennek beton és vasbetonként való alkalmazását. Vázolta azt Mintha valami gonosz tervszerűség­gel üldöznék Buda nyaralásra alkal­mas részeit, olyan érthetetlen, hogy a budai hegyvidéknek éppen azok a részei, amelyek önként kínálkoznak, szinte arra vannak teremtve, hogy e világváros népének lehetővé tegyék az olcsó nyaralást, vagy hozzáférhe­tetlenek, vagy annyira elhanyagoltak, hogy sehogy se tudnak hivtásukhoz méltón fejlődni. A Szépvölgy romanti­kusabb a Hiivösvölgynél, de megkö­zelíthetetlen, az Óbuda—Újlak felett elterülő hegyoldalt a cement- és tég­lagyárak gyilkolják, a Parkasvölgy-be csak vízmosás vezet és két szemközt jövő kocsi ki se térhet egymásnak. Sőt az új tulajdonos örök tulajdonába megy át, ha egy összegben a tőkésí­tett örökbért lefizeti. A főváros állandó költségvetési be­vételhez jút s a bérösszegek tőkésíté­sével saját intézményeitől vagy ban­kokból nagyobb kölcsönhöz juthat. A fővárosi Jbérházakat 20 millió pengőre értékelik, amelyekre vonat­kozólag Becsey Antal úgy vélekedik, hogy „ezek az ingatlanok betöltötték hiva­tásukat. nem jövedelmeznek, tehát Itt a legfőbb ideje, hogy a főváros ezeket megfelelő körülmények között eladja." Úgy véljük, hogy ezután a premissza után s a mai pénzviszonyok között, még ha a transzfer pénzek erre a célra való fordítására gondolunk is, eladás­ra és csakis eladásra gondolni nem opportonus. Erről majd legközelebb... Az építőipart feltétlenül és nagy arányokban érdeklő kérdéshez való szakszerű hozzászólásnak szívesen adunk helyet, hogy ezt a kérdést, mely a főváros új gazdaságpolitikai irányának alapját képezheti, minden oldalról kellően megvilágítsuk. a nagy fejlődést a kályha és kandalló gyártás körül, melynek eredményéképen sikerült úgy technikai kivitel, mint művészi kiképzés tekintetében magyar áruinkat egyenértékűvé ten­nünk a külföldiekkel, úgy, hogy ez árúkban a még néhány áv előtt meglehetős nagy importunkat évről évre csökkentettük. Ismertette az agyag­kályha gyártás legújabb vívmányát a villanytároló kályhát. Kitért az építőipari anyagok standardi- zálúsit kérdésére is, ismertette a 130 millió népességű, 48 álla mii, 900 önálló város- rendezési joggal rendelkező # Amerikai Egyesült Államok példáját, ahol szakfér­fiakból álló bizptt^ágok működése ered­ményezte, hogy 44-féle hátsó falazati tégla méreteit egyre, a 75 fajta homlokzati tégla méreteit kettőre, a felülvilágító 120 ablakot hatra stb. stb. voltak képesek szabványosítani. Ezzel szemben nálunk egyedül csak Magyarországon a háború előtti egyféle téglaméretet kettőre emel­tük. Szabványosítás kell minden olyan cikknél, amely nem a művészi kikép­zés rovására megy, pl. ajtóknál, ablakoknál keresztülvihető és ezáltal lehetővé tétetnék a meglévő ia- és vasárúgyárak termelésének egyenlete­sebb kihasználása, mert képesek lennének készletre dolgozni abban az időben is, amidőn az építkezés szünetel; A céh elnöke Hültl Dezső dr. felsőházi tag, a budapesti Műegyetem rectora, mag- nificusa köszönte meg az igen érdekes és tanulságos előadást és hosszasabban méltatta Müller Pál működését az . építőipar terén, kiemelve, hogy technikai felkészültsége és munkálkodása révén oly kiváló külö­nösen agyagipari új cikkeket hozott for­galomba, melyek nemcsak vezetése alatt álló vállalata, hanem a köz szempontjá­ból is hasznos újításoknak minősíthetők. Nézete szerint szintén nagyon fontos a szabványosítás kér­dése, mellyel foglalkozni szükségesnek tartja. Ezen utóbbi kérdéshez hosszasabban szóltak még hozzá Róth Miksa kormány­főtanácsos a céh alelnöke, Dembitz Gyula kormányfőtanácsos és Hauswirth Ödön a céh titkára. A Hiivösvölgyön túli résznek, ahol egész új városrész épült REMETE KERTVÁROS néven, se közlekedése, se világítása, se vize nincsen. Pedig ez a vidék a tisztviselő társadalom számára terem­tett nyaralóhely. Aki déllután 2 óra­kor leteszi a tollat és villamoson tett rövid út után már otthon van, napja kétharmadát üde, hüs hegyi levegőn töltheti. De mintha a hűvösvölgyi végállo­máson túl be volna szegezve a világ. Szűk rossz út vezet tovább, őszkor, tavaszkor sáros, gyalogjárdája nincs, lámpa nem; világítja. A bécsi autóbusznak itt kellene be­futnia: Budára, hogy az érkező idegen kellő fogalmat alkosson a világfürdő­ről és feledhetetlen maradjon előtte Buda-Bath, már a belépéskor. Nem! Mi a legszegényebb városrész legel­hanyagoltabb útján vezetjük be az idegent a városba. A Hidegkúti útról balra fordul az út Remete-Kertváros felé, de ott már az elhanyagolt falu minden mizériája vigyorog felénk. Sötétség. Borzasztó a városi fényhez szokott szemnek. Igaz, túl van Budapest határán, de csupa! fővárosi ember lakja. Ezek szí­vesen vennék a pesti világítást, közle­kedést, vizet, gázt. Saját üzemei ér­dekében kellene mindent oda kivinni. Ha a Beszkárt vonalakat épít Erzsé- betfalvára, mért nem építi ki azt a 3—4 kilométert Remetére? Csak 3—4 száz méternyire kellene a végállomáson túl az erdőben utat vágni, néhány öreg fát kiirtani és már hidegkúti határban járna a villamos. A szénatéri hurokban járó kocsikat szaporítani ' sem kellene, mert ha a 61-es futhatna a végállomásig, akkor a 83-as futhatna Remetére. Ott most menetrend nélküli rozoga autóbuszok járnak, amikor a kocsi megtelik. Pe­dig tulajdonképen ott van létjoga a villamosnak. Amint ez kiépül, a vil­lák egész sora épül útja mentén és a Hüvösvölgyön átfutó Hidegkúti út ha­talmas nagy útban folytatódnék két- két fasorral a két oldalán. Most öli ezt a! vidéket a vízhiány. Minden mélyebbre fúrt kút azt bizo­nyítja, hogy víz ott is van. A kérdést megvilágítja az európai hírű szak­ember PÁVAI VÁJNÁ. FERENC DR. főgeológus, főbányatanácsos alábbi szakvéleménye: A budai hegyvidék vízellátása fon­tos nagy problémája a Fővárosnak. Évek óta csinálok propagandát a Bu­dai Naplóban annak a gondolatnak, hogy geológiai munkálatok alapján mélyesztctt fúrásokkal keressük meg a budai hegyek rengeteg sok karszt­vizét s abból lássa el magát a budai hegy­vidék. A Budai hegyek körülbelül 130 m. tengerszín feletti magasságig a dolomit és mészkő repedéseiben és üregeiben tele vannak nagyszerű egészséges ivóvízzel. Ez a, víz annyira, meg van, hogy .a Buda vidékén levő szénbányáknak a legnagyobb veszedelme és sokszor sokezer köbméter mennyiségben om­lik be azokba, nem egy bányaszeren­csétlenséget okozva. Sok keveredik ebből a karsztvízből a budai hőforrá­sok vizeihez s azokat hűti. Ezt is meg- kellene akadályozni. Örömmel mondhatom, hogy propagandánknak már mutatkozik az eredménye. Úgy hallom a főváros még az idei nyár f°lyamán megindítja az ezirányú geológiai kutatásokat. Bízom benne, hogy az azokat elvégző kollégák meg fogják találni a módját annak is, hogy a bizony kissé maga­sán fekvő „Remete Kertváros“ vízzel való ellá­tása helyesen és olcsón oldassék meg. Nem akarok a munkálatoknak elébe vágni és különösen hivatatlanul a má­sok munkájába beleszólni, csupán örömömnek adhatok kifejezést, hogy itt is a megvalósulás felé közeledik egy olyan gondolat és terv, amelynek a Budai Napló évek óta: az előharcosa. * A vízhiányon is segíthet különben ez a város, amikor kint, ai megye te­rületén, de közvetlen szomszédságá­ban nyaralnak polgárai, mert a János­hegyi vízmedencét okvetlenül meg­kell építeni. Akkor már strandfürdő is létesülhet, ami egyszeriben divatba hozná ezt a nyaraló helyet. Mert minden nyomorúsága dacára Remete Kertváros most is fejlődik és gyarapodik. Vannak lelkes vezérei és ma már egyesületbe tömörültek amely­nek élén LENGYEL ZSOLT államtitkár áll. Egyesült erővel, bölcs vezetéssel, belső erőtől hajtva kell, hogy elérje mindazt, amire ennek a nagyjövőjű nyaralóhelynek szüksége van.- (V. B.) SZENT QjLlíé r t gyÖgy f ü'rdő Vlzgyógyl ntézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet I ÉHGYOMORRA­NAPONTA ICYÉK EGY POHÁR Kristály vi2e, SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R A C F Ü R D ö) Erősen radioaktív és rádiumelemet tsrtalmsió természetes 424 C° földes-meszes hőforrásokkal Kél női és egy úri-gőzfürdővel, _ valamint kö- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel " — — felszerelve. . Egész éven át nyitva. MEGNYÍLT Buda látványossága a fényesen átalakított I „STAMBUL" nagykávéház 11., Margit-körut 1. szám Telefon: 54-0-97 54-4-28 Károlyi Árpád kombinált zenekara Külön termek. Szinházi vacsorák Tulajdonos: OTTÓ DEZSŐ BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN ESTE Á N C Elsőrangú koncert- és táoczene Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 5 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelés: A. 528-48 Uj vez&iés alatt megnyílt SZÉPASSZONY ■ VÁRA (mit BAGOLYYÁR) $ ERDÉLYI DOLLY TRIÚ HAN6VERSENYEZ POMPÁS ÉTELEK NAGYSZERŰ ITALOK. Megszűnik a Belvárosi Cipőház PETŐFI SÁNDOR-U. 10. s í«postával szemben Cimre ügyeljen! BAol -lg terjedő vv |o árleszállítás­sal árusítom a legkitűnőbb minőségű, legdivatosabb tavaszi férfi és női luxuscipőket! SZABÓ alkalmiárukereskedő SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 3-4. Ferencrendick templomával szemben, FIÓK': I., Krisztina-körút 8-10 FELD OLY vegytieztitó üzletében. Tel: 54I-26 Megjelent „Baylon Szent Paszkál élete“ Pálffy Erzsébet grófnőtől 325 oldalon, finom papíron ára 4.50 Legjobb tőkebefektetés A Horthy Miklós-út 75. ház Szövetke­zet tehermentes öröklakásai Délkeleti fekvésű, modern, la kivitelű 1—2—4 szobás, hallos, lakásonkénti központi fűtéssel, azonkívül garszonla- kások és üzlethelyiségek. Felvilágosí­tás és jegyzés Budapesti Építő Szö­vetkezet, Budapest, V., Nádor-utca 20. Kedves zene minden este a Cs ászárfürdő éttermében A sokezer esztendős épitőmüvészet — ma! Újlaki Müller Pál érdekes előadása a modern építkezés anyagairól Se uiz, se fény, se utazás — Sötét pont a fényes város melleit — — A legalkalmasabb ’nyaralóQely — Hangulatos estik a Szeiffert kávéházban Csorba Gyula cigányzenekara muzsikál Tulajdonos: Tlhaméry Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom