Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-04-10 / 1079. szám

XXIX. évf 1079. sz. ELŐFIZETÉS; Egy évre . Negyed évre 24.— P 6.— P Egyes szám 40 filiér. Egyesületek, amelyelv­nek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják Budai Buda érdekeit a várospolitika, közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAAG BÉLA 1932. Apr h6 io HIRDETÉSEK Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AltaadAbtrűBtOkask nagy kedvezmény Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budán, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos érák: délután 4-6-ig mm Tegnap -?- holnap A történelem napjait évszázadok­nak számítva, a magyar nemzet és Buda története: Világitörténelem, - Buda szerepe: vezérszerep, még a nyugati lekicsinylésben is, döntőha­tású európai kialakulás központja Ke- leteurópa vezető metropolisa az el­múlt ezer esztendő váltakozó ese­ményei közt. Holnapját legragyogóbb keretekben adja meg dunamenti központi fekvése és elhivatását, mint gyógyító világté­nyezőjét kialakítja maga a szenvedő emberiség, gyógyerejű kincsei révén, amelyekhez a természet megalkotta a legszebb keretet. Ma még jelenték­telen idegenforgalmi áramlásait meg- duzzasztja a Kelet, amelynek révén elosztó központja lesz az Európát lá­togató napkeleti népeknek. A ragyogó múlt és a verőfényes jövő, a 'tegnap és a holnap között áll a kérdőjel a zűrzavaros, a homályos, alantjáró — ma. Unottá vált, százszor megismételt- mondások a világgazdaság kriziséről, a regi gazdasági rend bukásáról, a - kapitalizmussal kapcsolatos polgári rend pusztulásáról, segítik sűrűbbé tenni a homályt. Túlságos általános­ságban mozgó, a politikai érvényesü­lést szolgáló, keretszerűen felállított politikai célok érdekében történő cso­portosulások fokozzák a! zavart. Az érvényesülés sikertelen kísérletei, a bálványdöntést tekintélyromboíássá alacsonyították le és utat nyitottak a legszélsőségesebb demagógiának, ami elősegíti a legalsóbb rétegek ártó ki­robbanásait. A munkásmozgalmak számára azok a polgári mentalitású csoportvezérek egyengetik az utat, akik a csoportban látják a .magyar népet, helyi érdekelt­ségeikben az országot és összeté­vesztve ezeket a fogalmakat, hivatoit- ságot éreznek magukban az ország kormányzására ezekben a gazdasági nehéz időkbeh, amikor nem a politika, hanem a • gazdasági kérdések megol­dása :az egyetlen lehetőség. Önkénytelenül felkinálkozik az a gondolat, hogy ki a bűnösebb? Azok-e akik az apró. viharokat vetik, vagy azok, akik a vetést learatják? A nem­zetköziségre mesterségesen nevelt munkástömegek vezéreit és vezetőit gúny fogadná, ha nem használnák ki a felkin álkozó alkalmakat, amiket el­fogultan, nagyképpel, a saját nagysá­gukba szerelmes, de teljesen öntudat­lan, elvakult, a nyomorban összeverő­dött népcsoportok vezetői minden po­litikai rutin nélkül kínálnak föl a po­litikai játékok mestereinek, a szociá- lista! vezéreknek, akikből viszont hi­ányzik a tudás, a lelki felkészültség és mindenek fölött a nemzeti érzés teremtő ereje. Az egyik éppen úgy megérdemli a huszonöt botot, mint a másik. A nemzet életében a tegnap legyen mértföldes hosszú, mint amilyen a legősibb . időkig visszanyúló turáni magyarság évezredüket meghaladó múltja, — a holnapját . biztosíthatja és az emberi számításon túlmenő idő­kig megalapozhatja a nemzet bölcses­sége és hivatottsága, amelynek leg­fontosabb teendője az, hogy a kinos ma legyen minél rövidebb. A magyar ma most kapcsolódik Európa többi né­peinek mai adottságához s bármilyen súlyos, nem kétségbeejtő, mert a leg- szörnyübb gondolat, az éhinség nem fenyegeti ezen az áldott dúsantermő magyar földön. A nyugati gépkultura, amely oly fölényesen a kelet lelkikulturája fölé tolta magát, összeomolhat, csődbe jut­hat— ebből a kultúrából-élő éhező népék csonttá aszott ökle zörgethet a világrend kapuján, de vissza kell térnie akkor is oda, ahonnan elin­dult, a kelet földművelő egyszerű, igénytelen, divatmentes kultúrájához, amely megél a földből, amiből lett és amivé lesz az ember. A világok összeomlását előre nem látó ember csak azzal tud megküz­deni, ami alája rendeltetett és Atlan­tis sorsát a világot uraló Kronos ki­rály bölcsessége sem tudta elkerülni. Ha az emberiség világbomlások, vi­lágpusztulások előtt áll, azt sem a libe­rálisok, sem a demokraták, sem a; szociálisták, sem a nacionalisták, de. wég a hatfelé huzó agráriusok sem tudják megállítani. Viszont, ha nem állunk ily katasztrófák előtt, akkor egészen bizonyosan a nemzet pusztu­lására1 vezet, ha most a válságok ide­jén- egyéni hiúságok, apró politikai­fogások, műveletlen emberek politikai csinytevései, az értéktelenedő pénz harácsolói, kapitalisták és nincstele­nek, munkások és munkaadók harcai­nak zűrzavarában nem keressük meg a vezérlő egyént, nem találjuk meg a vezérlő eszmét, amely mögé, mint egy embernek oda kell állania az egész nemzetnek. Az elmúlt hét apró történéseit, munkás zavargásait, amiket csak az aggódó kicsinyes emberek nagyító­üvege mutatott oly országbontő és sorsdöntő nagyságoknak, ä táblabiró korszakban mogyorófabottal intézték el. A csinytevő gyerkőcökre vessző vár és nem az iskola rendje . omlik össze. Szomorú volna, ha ilyen hétköz­napi eseményszerű epizódok befolyá­solhatnák a magyar állam rendjét, a magyar nemzet sorsát. A példa mutatja, hogy a kormány­elnök az okos tanító példájára kiállí­totta a pádból a rendzavaró gyereke­ket, akikről kiderült, hogy a leckét sem tanulták meg. Sajnos, gazdasági életünk egyik fontos tényezője az ipari munkásság csak most kezdi politikai harcsoraiba vonzani a szociális eszme elméletileg Egész Európa történelmi pillanato­kat él, de talán egy ország sorsa sincs annyira a megoldásra váró problémák tengelyében, mint Magyarország jö­vendő sorsa. Az összes európai álla­mok és kés élén táncolnak, de Magyar- ország sorsa még ebben a helyzetben is súlyosabb minden más ország sor­sánál, mert a magyar sors mostaná­ban borotvaélen vergődik. A belső gazdasági válság megoldá­sánál- már a természeti törvényszerű­ségeken túl, isteni csodákat várunk s koncepcióink között ott szerepelnek, mint számottevő tényezők „ha a 'ter­més jó lesz" vagy „ha más országok helyzete is jobbra lordul, akkor Ma­gyarországon is beköszönt a gazda­sági helyzet jobbra fordulása." Való igaz, hogy a világválságot nem lehe­tett kikapcsolni egy ország életéből sem, de az is igaz, hogy a világvál­ság áramlataival szemben bizonyos védelmi intézkedések megtételére minden országnak fel kellett ké­szülnie. A világgazdasági válság bizonyos külpolitikai kérdések gyorsabb érle­léséhez is hozzájárult s ha a háború utánj 13 esztendő alatt bizonyos kér­dések önmaguktól való érlelödését várhattuk; a most jelentkező külpoli­tikai megnyilatkozások és jelenségek kötelességünkké teszik, hogyha vala­ha súlyt helyeztünk a külpolitikai kér­dések alakulásainak megfigyelésére, akkor most hozzájáruljunk ahhoz, hogy a fejlődő események ne nélkü­lünk, de velünk együtt, sőt határozott kollabofolásunk révén fejlődjenek és alakuljanak. A belső politikában az alig félévvel ezelőtt megejtett képviselőválasztá­sokon egy eszme és agy név uralta a lelkeket. Az eszme, amely valóságos eszménnyé magasztosult: a békere- vizió volt. A név, amely az országos képviselőválasztást uralta: Bethlen István neve volt. Még nincs oly mesz- sze a húsvéti hangulat, hogy ne emlé­keznénk a jeruzsálemi pálmalenge- tésre, mint ahogy azt is tudjuk, hogy ugyanaz a kiválasztott nép, néhány nap múlva „Feszítsd meg“ kiáltással káromolta azt, aki előtt pálmát len­getett. Valljuk be, hogy ez a kép mó­dosításra szorul, mert Bethlen István nevét, ma csak a műfelháborodás és államférfiúi képességeitől való féle­lem akarja elhomályosítani s csak: kevesen és olyanok foglalnak vele szemben állást, akiknek minden okuk is képzett híveit, akik ellen eddig gyű­lölettel, a tudatlanság és a művelet- lenség gyűlöletével viseltetett. Ve­zetői nem vetnek fel, de nem is tud­nak felvetni egy ép gondolatot sem, a munkásságot éltető, most válságokkal küzdő gazdasági élet terén és minden gazdasági krízist csak saját politikai érvényesülésük érdekében használják ki. Nem képzelhető el, hogy ilyen köz­életi szereplés mellett valamikor is átvehetnék törvényes formák között, mint Angliában, az ország vezetését De ha át is venné ez az irányzat, bru­tális erőszak nélkül nem tarthatná magát, elméleti tudás nélkül hamarább elbukna, mint Angliában. A természet által reánk parancsolt földmíves kultúra nem is alkalmas nálunk arra, hogy gépipari kultúrává változtassák át s így a városi, az ipari központokban összegyűlt testi szer­vezetében is meggyengült ipari társa­dalomnak országvezető uralomra nin­csen jogosultsága. A megijedt polgári társadalom ne engedje folytatni a 'tekintéyrombo- lást, ne segítse elő a demagógia ural­mát, amely nem hozhat végleges meg­oldást, hanem tegyen félre minden megkülönböztetést polgár és polgár között és a polgári egység ma még megdönthetetlen erejű gondolatában igyekezzék ényhíteni a gazdasági ba­jokon, türhetövé tenni minden magyar állampolgár sorsát és életét, — át­élni a nehéz mát, hogy a tegnaphoz méltó holnapot megérhessük. Viraág Béla. megvan arra, hogy Bethlen István politikát aktivitását gáncsolják s ha mód és alkalom kínálkozik arra, — elgáncsolják. A magyar közvélemény abból a hitből táplálkozik, sőt a közvélemény­nek az a töredéke, amely ellenlábasa volt és maradt Bethlen Istvánnak, azt lobbantja szemére a mostani kormány­nak, hogy kormányzatának útirányai azonosak Bethlen István kormányza­tának útirányaival. A felszínes ítélke­zés kárhoztatja ezt, mert aki tisztá­ban van a bel- és külpolitikai kompo­nensekkel, az tudja, hogy a világgaz­dasági válsággal szemben Magyaror­szág ép oly erőtlen volt, mint Európa majdnem minden állama s a gazdasági leromlás elhárítására Brünnirtg vagy akár Hoover ép oly gyengének bizo­nyult, mint bármelyik állam állam- férfia. Még élénken emlékezünk arra, hogy Bethlen István tíz éves miniszterel­nökségének évfordulója alkalmával, — bár minden ünnepeltetést elhárí­tott magától, — Európa államférfiai és sajtója, sőt a tengerentúli sajtó is oly mértékben nyilvánította elisme­rését a magyar miniszterelnök állam­férfiúi képességével szemben, amely elismerés méltán büszkeséggel tölt­hette el a magyar népet. Még azok is, akik visszhang nélkül, de tele torokkal kiáltják a „Feszítsd meg“-et, azok is elismerik azt, hogy Bethlen István külpolitikai sikerei Magyarországot az elszigeteltség ál­lapotából, az aktivitás szintjére emel­ték. Olyan időket élünk, amikor ahhoz, hogy a gazdasági élet mozdulatlan­ságából kivergődjünk, minden erőnk összetételére szükség van. Olyan idő­ket élünk, amikor sem az emberek, sem a gazdasági erőtényezők nem maradhatnak távol attól a nagy küz­delemtől, amelyet gazdasági talpraál- lásunk érdekében folytatunk. Olyan időket élünk, amikor a politikai gyű­lölködés fegyvereit is le kell raknunk és félre kell tennünk, hogy minden­napi kenyerünkről gondoskodhassunk hogy a mindennapi betevő falatot megkereshessük. És vájjon mi lehet a véleményünk a külpolitikáról? Nem érettünk és miattunk lett sürgős a középeuröpai probléma. Azért lett sürgős, mert a Páris környéki békék gazdasági kö­vetkezményei most jelentkeznek a ma­guk rettenetes valóságukban. Akinek szeme van a látásra, az látja, hogy a problémákkal már a győző hatalmak sem tudnak megbirkózni. Ezért lett sürgős a magyar probléma!... Külpolitikai történelmi pillanatokat élünk. Ha a belső gazdasági rend talpraállítása érdekéében minden magyar embernek és magyar értéknek össze A „bagdadi mohamedán kómité" beküi- dötte szerkesztőségünknek azokat az arab és indiai mohammedán újságokat, amelyek mindegyike a magyar izlúmmoz- galommal és annak törekvéseivel foglal­kozik. Valamennyi között legérdekesebb a „SZIRATI MUSZTAK.IM" (Az igaz út) című arab-mohammedán napilap, amely százévesnél idősebb, szerkesztője pedig Kemal ad Din Tachy bey, s amelyet a bagdadi mohammedán nyomda rt. ad ki. Ez a lap az egész mohammedán világnak legtekintélyesebb sajtóorganuma, kimon­dottan antibolsevista, az Isten és a kali- fátns tekintélye alapján áll s egyben hiva­talos orgánuma az irali-mezopotámiai ki­rályságnak. Ez évi február hó 23-án meg­jelent száma fekszik előttünk s a lapban három terjedelmes cikk foglalkozik a magyar autonom izlámfelekezet és a GUI Baba akció kérdéseivel. Vezetöhclyen a következőket írja ez a kiváló mohammedán orgánum: Kétszázötven éve, h'ögyTfém szólt a muezzin Budavárában, de a magyar rno- hamemdánok megemberelték magukat s a keleti mohammedán világban nagy tekin­télynek örvendő Imám Husszein Hilmi effendi s nehány magyar barátja segítsé­gével újból talpra állították a magyar iz- lám'ot. Husszein Hitmi effendi, akit nagy­muftivá választottak, levélben értesítette a világ összes muzulmán hatalmasait er­ről, azok pedig népeikkel tudatták az ör­vendetes és nagy horderejű történelmi eseményt. Háromezerötszáz körül van a magyar állampolgárságú moszllmek száma Ma­gyarországon, akik a mi szentünk, a nagy Gül Baba, a rózsák atyjának sírja köré gyülekeztek, hogy megteremtsék ősi Budunban a Gül Baba mecsetet és mohammedán egyetemet. 1931. augusztus 2-ika, amidőn a magyar törvények alapján újból megalakult a ma­gyar izlám, hogy elfoglalja méltó helyét a testvér magyar nép többi vallásfeleke­zetei között, soha többé el nem törölhető történelmi dátumot képez. Az izlám világának nagytiszteletű vezető­egyénisége: Sekib Arszlán émir őfensége elfogadta a magyar izlám legfőbb protektorátusát és felhívta az igazhitű mozlimeket, hogy minden erejükkel járuljanak hozzá a mo­hamedán-magyar kulturkomité által kidolgozott Programm megvalósításához. Ibrahim, a johorei szultán őfensége meg­ígérte Arslan émirnek az indiai mohammedánok segítségét és ö is elfogadta a védnöki tisztséget. A Jeruzsálemben karácsonykor lezajlott pánlzlamita kongresszus hozzájárult a budai mecset és muzulmán egyetem tervéhez és segítésére kötelezte a vi­lág összes mohammedánjait akként, hogy minden igazhitű egy arany piaszteH tartozik évente erre a szent célra befizetni, amely összegeket a genfi komité osztja széjjel, egyebekben a kongresszus megengedte a régi za­rándoklatok felújítását Gül Baba sír­jához.“ Feihsal király Irak és Mezopotámia ura szintén felhívta alattvalóit a Gül Baba-ak­cióban való részvételre és a magyar iz­lám támogatására. A második cikk szerzője Hunter lord, aki a magyar izlám dol­gait és a Gül Baba akciót Indiából ügyelve ismerteti. 'ő maga is riagy könyvet írt ezekről a mozgalmakról és kijelenti cikkében, hogy az indiai mohammedán komité Is csat­lakozik a Gül Baba akcióhoz. Az indiai mozlimek ismerik kötelességü­kén fognia, vájjon hiányozhat-e valaki arról a külpolitikai frontról, ahol Ma­gyarország jövendő sorsát kovácsol- ják?A magyar kérdés a centrumban van s most már a mi vállainkon a fe­lelősség, hogy „második Trianon" ke­resztjét hordozzuk-e, — kálváriáját két a magyar testvérekkel szemben, aki­ket Trianon tönkretett és az atheista bol- sevizmus fenyeget. India mohammedán jaj­nak jóindulatát és támogatását is bizto­sították a magyar izlámfelekezet részére. Hivatkozik egy ismert mohammedán tu­dós előadására, amelyet Tuniszban tartott meg ezernyi tömegek előtt, amelyben fel­hívja az izlám világát: vigyázzanak a bitre, mert a sátán minden oldalról tá­madja az Istent. A tisztességes emberi­ségnek össze kell fogni a bolsevizmus el­len, mert csak. egyetlen ellensége van az izlámnak: a bolsevizmus!.’ — ’ A Korán megparancsolja, hogy a vallást terjeszteni keli, a kultúrát pedig tanulni, Istent hinni és minden jóügyet holtig istápolni! , A magyar mozlimek történelmi hiva­tást teljesítenek az egy igaz Istenért való harcban és az egész mozlim világ rokonszenvét bírják, mert bátran szembefordultak a bolseviz- mussal. Ezért az illusztris táleb (tudós) felhívja Afrika összes mohamedánjait, hogy az utolsó piaszterig támogassák az izlám budai kulturális fellegvárát. Ismerteti még a cikk az „Esbani“ című könyvet, amelyben olvasható: „Hullott a magyar, hullottak a mohammedánok két­százötven év előtt Gül Baba szent dombja körül, de megbékültck és testvéri jobbot nyújtottak egymásnak Gül Baba nevében, a magyar izlám újból feltűzte ősi Budun­ban a próféta zöld színű zászlóját. Sies­setek mozlim testvérek a magyar testvé­rek támogatására, mert Gül Baba vár ben­neteket menjetek minél számosabban Bu­dára és győződjetek meg a magyar Izlám hatalmas szent ügyéről!" Ehhez kommentár nem szükséges. Újból választ a vár, mert a közigazgatási bíróság, ahogy értesülünk, úgy döntött, hogy mó­dot ad a „Nemzeti Frontharcos Párt­nak a hiányzó ajánlások pótlására, meri szavazói nem kapták meg az ajánlási szelvényeket. JoanOvich Pál elnöklésével pénteken délelőtt tartott ülést a közigazgatási bizottság, mely­nek rendelkezése alapján most kikéz­besítik aZ ajánlási szelvényeket mind­azoknak a választóknak, akik az 1930. fOJJOAI ISBJUEfB [EAUin{B3jjB SEJZSEfBA IA3 alá nem írhattak. A kézbesítést kö­vető nyolc nap alatt a peticionáló Egyesült Nemzeti Frontharcos párt köteles a közigazgatási bírósághoz közvetlenül beterjeszteni hiányzó száz pótajánlását. Kétségtelen, hogy a Frontharcosok a száz ajánlást meg is tudják szerezni, mely esetben a köz- igazgatási bíróság helyt ad a petíció­nak. Keleti vendégek Budán Az elmúlt héten érdekes, külö­nös viseletű idegenek vonták ma­gukra a ifigyeimet a főváros . utcáin, főleg Buda csendes vidékén. Afgánok, indiaiak és perzsák egy kis turista- csoportja járt nálunk. Tisztelegtek Husszein Hilmi effendi budai nagy­muftinál meglátogatták Qül Baba sír­ját és Budavára egyéb nevezetessé­geit. Két nap után a legtöbben elutaz­tak, csak egy-két utas maradt itt. A sürgős elutazás oka a nyomdász­sztrájk révén esetleg kirobbanható zavargások voltak. Amit a Budai Napló biztonsággal előrelátott, íme bekövetkezik: a Ke­letről megindult az idegenforgalom Budapest felé. Bizonyos, hogy a nyári hónapokban; ez az idegenforgalom nagy arányokat ölt, jelentékeny gaz­dasági hasznára a fővárosnak, főleg a főváros kereskedőinek és iparosainak. 7ÓGna-ág és ..Tészitsd me$"! Mozdulatlanság. Külpolitikai lörlenelmi.jpillanat ok. Irta: Vákár P. Arthur dr. járjuk-e?... Világmozgalom ­_ _ —1JL — __jl Az izlám sajtó felhívása OUO2l0fI 400 millió nvwcMMvri * mohamedánhoz Keleti fejedelmek és Buda jövője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom