Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)
1932-01-01 / 1069. szám
1932. január 1. * __________________________Budai Napló ?á tycLdijnyertes s^erefmesfeuefek | Irta: Fflgl József. A budai iparosok tőrtenétéhez Aquincum iparosai különösen a iezyver- gydrtds dohában a7. első helyek egyiket foglaliúk eí, azonban a népvándorlás korában a város elpusztulásával ez az ipar is Íriíegszfint. Árpádházbcli királyaink közül II. Géza felismerte az Aquincum romjain felépülő új város fontosságát és ezért | ide német iparosokat és kereskedőket telepített. Amikor Buda polgárainak régi jogait megújítják 1244-ben, u király levele a két város polgárságát, a budai egyháznak fizetendő sóadó és a királynak fizetendő harmincad kivételével, minden adózástól felmentette. Európa legtöbb városához hasonlóan á céhszabályokkal, katonailag szervezett iparososztály Buda közügyéinek elintézésévé a középkorban és az újkorban is jelentékeny befolyással voitT A budai törvénykönyv (Ofner Stadt- recht) utasítása szerint a város bírájának mindegyik céhből két vén és bölcs tagot kellett a tanácsba hívnia. A középkorban Budán, a királyi udvartartás befolyása következtében, a legtöbb mesterség meghonosodott. A városi törvénykönyv sze- j rint voltak bognárok, kovácsok, mészárosok, molnárok, nyllkészftők, pékek, posztókészítők. ötvösök és vargák, akiknek dolgait szabatosan körülírt szabályzatok intézték. A kereskedőosztály legtekintélyesebbjei voltak a nagykereskedők (Gewerb- herr), akik a maguk boltjában és saját házukban árulhattak, inig a kiskereskedő vagy szatócs (Kammcrherr), csak a városi közős árucsarnokban az u. 11. Kamarában (Kram) kereskedhetett. A szatócsok ntán következtek a zöldséggel, gyümölcscsel, magvakkal, tejjel, sajttal, sóval stb. kereskedő kofák (Fragnerin) és negyedik helyen a zsibárusok (Tendier). Ezeken kivit! voltak még alkuszok (Unterkeuffcr) is, akik az ndás-vevést közvetítették. A török világban Buda szépen fejlődő ipara és kereskedelme megrekedt, noha Buda bevétele után javultak a viszonyok, egészen a céhek eltörléséig, vagyis 1847-ig, a város ipara mégsem fejlődött oly mér- láklrcn, '.»int a liüJiWiU-? v'irrVóek,* - Prclo- kesnek tartjuk alább közölni az egyes céhek keletkezésének idejét. Budán és Óbudán. A vargák 1667-, 1754- és 1824- ben alkották meg céhüket. Magyar és hörvát vargák 1827-ben. Az óbudai csíz- • madiák 1624-ben veszik át a váciakét és 1662-ben adják a nagykörösieknek, a budaiak pedig 1697-ben, 1723-ban, 1728-ban és 1764-ben. — Kőművesek és kőfaragók j 1662-ben Lipóttól. Kovácsok 1695-! ben. Aranyművesek 1696-ban, kiktől a váciak átveszik 1828-ban. Rác kalaposok 1696- ban, 1767-ben és 1837-ben. Kütélverők 1697- ben Lipóttól. Nyereggyártók 1697-ben. Szíjgyártók 1697-ben Lipóttól. Pékek 1701- ben. Szii’csök 1,700-bau. 1702-ben és 1711ben. 1780-ban kapják a tabániak. Asztalosok 1712-ben adják a pécsieknek és újra 1765-ben és 1770-ben. Harisnyakötők 1716-ben és 1744-ben. Vegyes céh 1718- ban. Gombkötők 1718-ban és 1744-ben.' Szabók 1723-ban, szabók és szürszabók 1763-ban, német szabók 1765-ben és 1825- hen. Mészárosok, tabániak 1724-ben és 1827-ben. Takácsok 1725-ben, 1775-ben és 1759-ben, 1760-ban némely budai takácsok az anyacéhtől „fertály czéh“-ct váltanak. Rézművesek 1746-bau, szappanosok 1752- ben és 1754-ben. Kalmárok, tabáni fűszer- árusok (Handclsicuth) 1756-ban. Fazekasok 1758-ban. Fésűsök 1758-ban. Szekeresek 1760-ban, rhedarii vulgo fiacker 1826-ban. Kádárok 1763-ban. Ácsok 1765- btn. Puskaművesek, sarksnlyúcsinálók és órások 1765-ben. Halászok 1765-ben. Cserepesek és utcakövezők a pestiekkel 1767-ben és 1839-ben. Szitakötők 1782-ben és 1821-ben. Kéményseprők (spacica- minarii) 18!9-bcn, a budaiak és óbudaiak külön. Kefekötök 1820-ban. Tímárok 1821beo. Bádogosok 1824-ben. Hentesek 1830- ban. Vidéki kocsisok „aurigac provinciate5“ 1830-ban. Órások 1833-ban. Ónöntők (stannifusorcs) 1833-ban. Festők 18.35-ben. Viaszöntők cs mczcskalácsosok 1838-ban. Szegkovácsok 1838-ban. Ecet és pálinkafőzők 1838-ban. Molnárok 1839-ben. Tud-e még szerclnicslcvelet írni a mai kor gyermeke? Erre a kérdésre a „Daily Mail" nem-mel felel; ez a szép művészet, amelyhez őseink olyan kitünően értettek, veszendőbe mént, különféle okokból nyoma veszett, a jelenkor embereinek megváltozott életfelfogása, a társadalmi élet mecbanizálása miatt, a mai kapkodó élet zakatoló irama és az „új tárgyilagosság" miatt. A szerelmi idillck manapság a telefon drótjain játszódnak le, szerelmes- levelek nem Íródnak többé és ha már valaki papírra vet egy ilyen episztolát, akkor azt az írógépen kopogtatja le. Ezt állította a fentcmlftett napilap és, hogy feltevésének helyességét bebizonyítsa és talán azért is. hogy a szcrelmcslevelck írásának művészetét újra életre keltse, pályázatot hirdetett „biliét d’amour“-okra. A legjobb szerelmes!évé]re egy száz font sterlingcs pályadíjat, minden más ilyen levélre pedig, amelyet méltónak találnak a közreadásra, tíz és fél shillinges honoráriumot tűzött ki. Ez a szokatlan pályázat óriási érdeklődést keltett és az említett napilap szerkesztősége a szerelmes levelek egész légióját zúdította. Száz és száz nő és férfi vett részt a pályázatban és a „Daily Mail" több napon keresztül naponta mintegy,. fiz levelet' közölt —• természetesen névmcgjclölés nélkül — amelyek a „to their ideal women" vagy „to their ideal men“ cím alatt nyertek elhelyezést. Az eredmény az, hogy csak elvétve lehetett egy-cgy olyan írásra akadni, amely eredetiséget árult el és azt a képességet, hogy mélyebb érzelmeket ízléssel juttasson kifejezésre. Azonban ezek az episztolák sem emelkedtek nagyon magasra az átlagszínvonal fölé. így az egyik figyelemreméltó szerelmeslevél, amelyet egy leány írt és amely vőlegényéhez, egy repülőtiszthez volt intézve, így hangzott: „My dear airman lover, te egyidejűleg költő és madár is vagy. Te olyan vagy, mint a pacsirta és a pacsirták poéták, amit mindenki bizonyíthat, aki valaha hallgatta az éneküket... Vigyázz magadra, mert nemesak a saját életedet tartod a kezedben, hanem az enyémet is," Az első dijat azonban a Londonban lakó tiflss Elizabeth Annerly nyerte meg, akincif levele tartalom és nyelvezet dolgában csakugyan a legjobb volt. Ez az ifjú hölgy többek között ezeket írta: „Először úgy szeretlek téged, mint ahogyan egy győrinek szeret, tele bizalommal aziránt, hogy engem semmiféle baj ne érhessen, minthogy a te férfias erőd megvédelmez gngem. Másodszor úgy szerellek téged, mint egy anyu szeret, aki az élettől nem kíván nagyobb kegyet, mint téged kisebb betegségek és kellemetlenségek ellen megvitatni. Harmadszor, szívem szerelme,, akként szeretlek. mint ahogy csupá^t egy nő tud szeretni, a legcsekélyebb bíjcczést hálásan átérezve és viszonozva, mint egy hárfa húrjai, amelyek a mester njjai alatt meg- remegnek." A legtöbb levél hihctctlqn naivitású és i gyakran szinte gyermekes gyámoltalanságról tanúskodik, amely annál szembe- ötlőbb, mivel mindazon erőlködés mellett, hogy a nyelvezet a mindennapiság fölé emelkedjék, mégis itt-ott elcsépelt köz- j helyek vannak a szövegbe szórva. Egy férfi azt írja a „dearest girl“-)ének: ,.Tu- dod-c, hogy egy évvel ezelőtt ezen a napon raboltam cl tőled az első csókot? Ez volt életem Icgdicsőségescbb esztendeje!" Egy másik még líraibb húrokat penget, amikor bevallja, hogy a hajnalpir első fénysugara, amely vánkosát megcsókolta, öt csak azért keltette fel,, hogy szép álmaira emlékeztesse. Egy - 'szerelmes ifjú egészen tárgyilagosan beszél, amennyiben imádottját kurtán-furcsán , így bíztatja: „Szeretlek és mindig is szeretni foglak és mindig boldog leszek, amíg te engem szeretni fogsz." Punktum!..Semmi egyéb... Feltűnő, hogy a jobb szerelmes levelek majdnem egytől-egyig nők. kezétől származnak. Az ö episztoláik bensőségesebbek és erősebb érzelmekről tanúskodnak, annak ellenére, hogy a levélírónők között akadnak olyan asszonyok is, akik tíz esztendő óta, sőt még hosszabb idő óta van- j nak férjnél. Hunq ária thium os gyógy- zsébethídnál ÚR A órától este 6-ig. telítve IT-VI Z! rádium tartalmú li forrás Budán, Er IVÓ-K nyitva: reggel 7 ~ Szénsavvá HARM/ RUDAS radioaktiv hőforrás BIZ- ÉS KÁDFÜRDŐ o© FEDETT USZODA Baracska-Pettend A saját otthon megteremtése a ma emberének leghőbb vágya. A nyugati államokban, ahol minden modern áramlat hamarább utat talál a nagyközönséghez, közvetlen a háború befejezte után és azóta is állandóan hatalmas arányokban épültek és épülnek a kertvárosok, ahol tov#aá vtk. ícJ* -termáidét, bánosulva.a- csenddel, csillapítóan hatnak a nagyváros zajában és a létért való rohanó küzdclemszal és ősszel kertnek, télen pedig ideális lakóhelynek használható. Fontos ezenkívül az, hogy kedvező fizetési, feltételek mellett' lehessen megszerezni és a lefizetett összeg biztosítva legyen. Mindez előnyöket nyújtja a Baracska- Pettenái parcellázás, melyet, a földbirtokos,, saját maga intéz. Baracska-Pettejul. a kelenföldi pályaudvartól' 28 kilométerre" fekszik a Délivasut fővonalán, a balatoni ben elfáradt emberi idegekre. Nálunk csak az utóbbi évek irányították a figyelmet a kertvárosszerű településekre s cgyre- másra alakultak a komoly és kevésbbé komoly parcellázó vállalatok. A közönség, mely természetszerűen stabil, biztos helyen akarja elhelyezni megtakarított pénzét, nem tudja, mihez tartsa magát, olvasva a hangzatos, sekatigérő reklámokat. A kertváros legfőbb jellemzője, hogy közel fekszik a városhoz, könnyen és gyorsan megközelíthető, egészséges területen fekszik, mely nyáron nyaralónak, tavaszműűt mellett, 12 percnyire a Velencei-tótól. Földje kitűnő minőségű termőföld, ideálisan alkalmas kertészetre, fásításra, a beállítandó autóbuszjárattal 30 perc alatt, tehát ugyanannyi idő alatt érhető cl, mint ma a város középpontjától a perifériák. Baracska-Pét teliden 2—3—400 öles parcellák ölenkint 1.20’ pengőtől kaphatók, a vételár 10%-ának előrefizetése és 10 pengő havi részletfizetés mellett. Bővebb felvilágosítással a megjelent hirdetés és a városi iroda: I., Horthy Miklós körtér 3b. I. 'emelet 6. szolgálnak.; ÉTKEZŐ A MŰVELT KÖZÉPOSZTÁLY SZÁMÁRA A „STÍLUS" építő r.-t. gars70clakáso* hiúban I., LÓGOD1-UTCA 74-76. Komplett reggeli: kává, hali, va], n ]as, injfs, I ", Lwlys Komplett ebéd: leves.sült, Miét, n 1 ifi ifi r. \Jm Vacsora: alléiéi, sitt, kéri- n 1 fin tÉssai f. j.yy Borravaló nincs. Olcsó bcilstrenHszer. Az újévi GARSZÓN LAKÁSOK I., Lógodi-utca 74-76 TELJES KOMFORTTAL: fürdő-1 szobával, központi , fűtéssel, meleg- vizszolgál tatással. Étterein, társalgó, telefon. Fel világosi tás: A _ házgondnoknál, vagy STILUS ÉPÍTŐ R.T.-nál I., Attjla-u. 95-99. Telefon: 55-7-44 és 55-8-3(1. Rózsa-Utca 90. számú föids/intés ház telekárban 50/0 kamatozás mellől. Andor-u. 20. u- alatt 4 lakásos bérház 30 éves adómentessége''! 10.000 P-ért, Istcn- hegyi-út 46IB négyszobás mods-n villaépület 30 éves idómeotesiétltl, nagy gy-'tniölcáóssel, tclkok n PuSZtBszorl-uton ce* 3oo r -öl nagyágban. Farkasréten Hóvirág- -s Torbé^yi-utak között !4o-l6o □ -Hl nagyságban. DiÓsArok-llt 12. nagy gyümölcsös eladók STILUS ÉPÍTŐ RT., K, AttiU ulca 95-99. Telelőn: 65-7-44 és 55-8-36 Az újévi könyvpiac GYÖNGYE MÓRI CZ PÁL MAGYAR SIRATÓ ÖREG KÚRIÁKTÓL A NAGY PUSZTÁKIG . című müve megjent. Csalt a szerzőnél rendelhető meg Rákosszent' mihályon. Könyvkereskedésben NEIW KAPHATÓ UJ VEZETÉS Szeifert-Kávéház MARGiT-KÖRUT ú ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye esténkint ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok, Figyelmes kiszolgálás _____TuLi Tlhaméry Kálmán Tá ncol? Minden este! a Zs5gmond-kávé- ház és étteremben II., Kclíifci Károly-uten í). 9-cs autóbusz megálló Délután és este Bravve Boys Jazz Tulajdonos: ZSIGMOND LÁSZLÓ a Spolarich éttermek volt igazgatója Perlekedő plébániák A helyőrségi- templom helyén a budavári Mária Magdolna templom állott. A legtöbb adat erről az ősi templomról annak az évszázados pörnek az okirataiban maradt ránk, amelyet ennek plébánosai a budavári Nagy boldogasszony templom plébánosaival folytattak. Ennek a pörnek első fázisa 1258-ban azzal ért véget, hogy békés egyesség folytán a Magdolna templom plébánosa s a pörbe szintén belevont alsóvárosi Szent Péter vértanú-templomnak plébánosai évenkint négy és negyed, illetve négy és háromnegyed márka ezüstöt fizetnek a budavári Nagyboldogasszony templom plébánosának, aki a két templomot fiókjává akarta tenni. A Nagyboldogasszony templomának plébánosa bizonyára azon buzdult föl, hogy amint IV. Béla német lovagi telepeseiből állt az uralkodó osztály Budavárában, akként a templomnak is, amely számukra épült, jogában áll, hogy fennhatóságot gyakoroljon a másik két templom fölött, amelyek közül a Mária Magdolna temploma pedig előbb épült. Az egyik történetíró, Schier, kc- vésbbc határozott adatok alapján e pörbe nemzetiségi motívumokat is kever. Ezeket különféle föltevésekkel megtoldva, az utána induló monografusai Budának ezt aztán annyira kiszínezik, hogy szerintük a két várbeli templom s a hozzátartozó hívek között akkora volt az ellentét, hogy a magyarok a Nagyboldogasszony templomnak szinte a küszöbét sem léphették át. Az okmányokban erre vonatkozó elfogadható alap nincsen. Az egész pör, mely 1390-ig nyolcszor megújul, pusztán a plébánosok érdekösszeütközcsére vall. A magyar cs német lakosság, ha felmerültek is Budavárában nemzetiségi súrlódások, a pörrcl nem igen törődött, annál, kevésbbé, mivel a Róbert Károly koráig katonai jelentőségüknél fogva elvitázhatat- lanul uralkodó német polgárok, s a mesterséget űző magyar és a kereskedéssel foglalkozó olasz lakosság nem lakhatott egymástól oly szigorúan elkülönítve, hogy a két, illetve három plébánia határainak a fekvés szerint való megállapításakor a .Magdolna .,templom- területén, , kizárjilag. magyarokról, a Nagy boldogasszonyén pedig kizárólag német lakosokról lehetett volna szó. A XIII. században a Mária Magdolna templom plébániai területéhez tartozik a Várnak az a része, amely a mai pénzügyminisztérium északi oldalán volt dominikánus kolostor kapujától a vár faláig nyugatnak húzott vonaltól északra esik, valamint a Várnak a mai Várszínház helyén állott Szent János templomtól a királyi palotáig (Curia regis) terjedő része. A megújuló pörök folyamán a határok is változnak. 1352-ben VI. Kelemen pápa is megerősíti az egyességet, amelyet a három plébános kötött. A pör azonban csak 1390-ben fejeződik be, de még akkor sem véglegesen. 1390-ben a Nagy boldog- asszony templom plébániájának a területe a következő: a dominikánus kolostor kapujának az irányában vont vonaltól a királyi palotáig terjedő déli várrész s az utóbbitói nyugatra a falakon kívül fekvő Logod. A Magdolna templom plébániája alá a vár északi része és a falain kívül fekvő Tóthfalu tartozik. A hadakozás mégis tovább folyt, amíg a harcias plébánosokat békésebb emberek váltották fel. A lióuaposszobák kényelmetlenségei, és kellemetlenségei képezik legfőbb * tehertételét a garszonéletnek. Mindenki tudja, akit sorsa rákényszerített, mit jelent albérlőnek lenni. A külföldön annyira elterjedt úgynevezett boarding-house-ok nálunk úgyszólván teljesen ismeretlenek, bár néhány kísérlet történt az utóbbi években ezen a téren, így a „Stilus" rt. újonnan elkészült garszonlakásos bérháza a Lógodi utca 74—76. alatt. A „Stílus“ építő rt. az építkezésnél arra törekedett, hogy a müveit középosztálybeli garszonéletet élő emberek számára az otthon minden kényelmét nyújtsa oly áron, amely semmivel sem drágább, mint a jobbfajta albérleti szobák. Minden lakrészhez előszoba, fürdőszoba van, központi fűtés, hideg-melegvíz, telefon. Lakóinak kényelméről oly előzékenységgel gondoskodott a „Stilus“, hogy az épület szuterénjében saját étkezőt létesített, amelyet kiváló szakemberre, Molnár Simon Oyörgv vendéglősre bizott. Molnár Simon György, aki a tltralomnici Palota-szállóban tanult, a párizsi Picca- dillyban. a Gellért- és Astoria-szállóban praktizált és a Hungária másodkonyha- főnökc volt, képzett szakács és cukrász, sajátmaga vezeti az étkezőt s. méltányos árakon a legjobbat kívánja nyújtani a lakóknak. gazzal pénzt és időt TAKARÍT NEC! bérelje melegvizszolgáltatá készülékeinket. Nagy vizmoleglak (fali fürdőkályhánk) percenkiht 10 liter forró vizet ad. Bérleti dij havi 1. — pengő. Kis vizmelegitöak percenkint 3—4 liter fonó vizet szolgáltat. Bérlet dija havi 60 fillér. Háztartásokban, Üzletekben nélkülözhetetlen, minden vízvezetéki csapra felszerelhető. rerríviztÉr'oltyk 100 liter 80-—85 fokos forróvizet tárol. Bérleti dij havi 4 pengő 50 ffllér. Fali gázfiitőkályhánkkal olcsón fütheti helyiségeit. Bérleti dij havi 40 fillér. Felvilágosításért és tanácsért forduljon Budapest Székesfőváros Gázmüveinek Városi irodáihoz VII., Rákóczi-út 18. Tel. 461-66 11„ Margit-krt. 77. ,, 531-66 Újpest, ürpád-u. 21, „ 946-61 Csak egy kis sarkot kérek Irta; Laczó Viktor dr. Hirtelenében talán senki sem tudna közölünk megfelelni arra a kérdésre, micsoda hasonlóság van egy hangosfilmelőadás és egy félkiló vaj között. Pedig szinte mindennap nemcsak hasonlóknak, hanem valósággal egyenlőknek mondjuk ezeket ama számtani alaptétel szerint, hogy ha két mennyiség egy harmadikkal egyenlő, akkor egymásközt is egyenlő. Már pedig a hangosfilmelőadás is, meg a félkiló vaj is egyenlő két pengővel, tehát a hangosfilmelőadás és a félkiló vaj egymással is egyenlő. Ebből látható, hogy alig van a világon felületesebb dolog, mint az értékeknek úr szabása.. A mai világban, amikor megszoktuk azt, hogy az' elektromosságot, a világosságot, a hangot a legparányibb egységekkel mérni tudjuk, az értéket nemcsak nem tudjuk ménri, hanem még az áraikat is egyrészt hagyományok, másrészt pedig folytonos próbálkozások eredményei szerint állapítjuk meg. Ha tudniillik az értékeket mérnök, lehetetlen volna egyformáknak vennünk a kártékony, tehát értékromboló értékeket, amilyen az alkohol, a nikotin, az értéktelen értékeket, aminők a címek és nevek és egyéb ürességek, a tűnő értékeket, aminő a látványosságok nézése, a zene hallgatása, az állandó értékeket, aminő a föld, ház, márványszobor, brilliáns és a gazdasági életbe nem tartozó értékek, aminő az érzelem, az imádság, az erkölcsi érdem. Mondjunk valamely pénzösszeget s biztosak lehetünk róla, hogy azért a íelsorolt értékeknek bármelyikét megszerezhetjük. Az értékekben semmit sem találunk, amire azokat, mint közös alapra visz- szavezethetnők. Elméleti tudósok ugyan azt mondták, hogy az értékeket, amennyiben azok a gazdasági életben egyforma, illetőleg egynemű elbánást érdemelnek, az emberi munkára, mint közös értékkiegészítőre kell visszavezetni. CsakhogjP ez a visszavezetés- egyrészt a legtöbb esetben határos a lehetetlenséggel, másrészt pedig csak az értéket kiegészítő munkára vonatkozik és nem érinti a dolgok tárgyi értékét, különböző természetét. Az orvosi operáció munkáját és a mozdonyvezető munkáját nem tudom egyformán értékelni s ha valaki teljesen egyforma munkával egy darab jeget hoz az Északi sarkról, a másik . pedig egy darab kőszenet, mindenesetre két különböző értéknek birtokába juttat minket. Bizonyos tehát, hogy az arak ma egyrészt azért ilyenek, mert tegnap és évtizedekkel ezelőtt az emberek az árakat valahogyan kezdték; másrészt pedig azért ilyenek, mert időközben egyesek megpróbálták azoknak valami ürüggyel való emelését s ez az emelés vagy sikerült, vagy nem sikerült, .■A jó száraz tű-zlitús, öl lön v. női ruhik' festése, gallér, inc-iisztitás. olcsó áraival meggyőz mindenkit • nagv aranyéremmel cs díszoklevéllel kitünteteti MENC7.ER MENCZER-nől Fest. Tisztit. Nos. Telefon Óvatosság. HALLO S ITT 52 — 7 NAGY TÉVEDÉS, mert BIZALMAS "V KEDVES SZOBÁIMBAN hogy csak a kerthelyiségeir érdemli nyáron a látogatási ■ xiél t\9 is pompásar 1 érzi magát e vendég kitűnő konyháin pincém ésajózene melleti Tisztelettel a TDHMRITÁ^ vendéglő tuNdonow GUTTENBERGER A. ® * rCV/IVl öl I A3 HÍRETEK UCCA 12
