Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-01-01 / 1069. szám

1932. január 1. Budai Napid 927 dessertek kitűnőnk! SZENT ANTAL KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. 34. Ferencrendiek templomával szemben, FIÓK': I., Krisztina-körút 8-10 FELD OLY vegytisztító üzletében. Tel: 541-Zo a teret is meg kellene már szabadítani, a...rajía álló otromba, piszkos árúbó- dektol. Mi Sem áll távolabb tőlem, minthogy esztétikai okokból (pláne manapság) Veszélyeztessem a kisem- nerek kenyerét, de a budapesti bódé- mamat mégsem lehet tovább konzer­válni: A világ egyetlen városában sem turnék, hogy- falusi, deszkából tákolt, illemhelyekre1' emlékeztető bódék ék­telenkedjenek a belső részeken. Ná­lunk még a Calvin-téren is megtűrjük azokat, pedig'visszataszító hatást tesz- hek az idegénre. Igaz, Rómában is vannak utcai-; árusítóhelyek (pl. a Pi­azza Dispagrfán), Firenzében is, sőt még Párizsban1 is. De nem ilyen szeny- nyes állandó'bódék, melyek egész: ut­cákat alkotnák, hanem könnyed sá­torfélék, vagy csinos, kellemeshaitású, kecses pavillónok stb. De tessék meg­figyelni, miféle ormótlan kis szörnye­tegek dísztélfeiikednek például a Sze- beny Antal-téren... Ezt a kedves, biedermeieres1- hatású > térséget meg­csúfolja az a tűzíalsarok is, mely a plébániatemplom végében kiált évti­zedek óta valami gyógyító szépség- flastromért. Az Ördögárok régi, dísztelen torko­latát végre ésinosabban rendezték el. De ilyen helyre is igen kívánkozna néhány szebb; nagyobb lámpa. A Zita királyné-út, a budai Duna- korzó viruló gesztenyefasorával, az Ybl-lépcsővel voltaképen sokkal szebb, mint a pesti korzó. Mikor a geszte­nyefák virágbabonilnak, remekül hat a sétány, pompás artisztikus kilátást kínálva az Országház felé, a nagy fa­törzsek között. Itt a paloták is sokkal harmonikusabbak, egyenletesebb ma­gasságú, kellemes, szolid frontok so­rakoznak egymás mellé. A Lánchíd— Margit-híd szakasz már megint nyug­talanabb, a tüzfalrém errefelé erősen garázdálkodik., Ezen a szép sétányon is elkelne legalább egy fűcsík a fák alá. Egy ilyen kis, üde, zöldszalag hi­hetetlenül emeli az utcaképet. Óbuda ókori emtékeit mentsük me$ A fővárosi törvényhatósági bizottság közgyűlésén OROVA ZSIGMOND DR. interpellált az Óbudán feltárt római műemlékek, fokozottab védelme tár­gyában. Aquincumot .elsősorban sajjitfc rna^ g'úiík, azután jiédig' a külföld részére kell kedveltté tenni. A Hév a megál­lóhelyen ízléses „pályaudvart“ építte­tett, a város pedig az 1932. évi ínun- kaprogrammba vette a Szentendrei útnak kikövezését. Nagy Lajos dr. egy. m. tanár; múzeumi őr javaslatot tett arra, hogy a Budapestre vezető országúink mentén, tehát a Bécsi úton és a Szentendrei úton állítsanak ki szegélyezésképen szarkofágokat és oszlopokat, így felkeltvén az idejövő idegen fi­gyelmét arra, hogy Róma műemlé­keivel rendelkezik a főváros. A Raktár-utca melletti templom ká­polnát két éve, hogy feltárták. Jó volna azt megfelelő kerítéssel ellátni, ismer­tető táblát ott elhelyezni és úgy a belföld, mint a külföld érdeklődő pub­likuma számára több nyelven írt is­mertető füzetet kiadni és terjeszteni. Az a háronilevelű lóheréhez ha­sonló templomrom a Kr. u. 3. szá­zadból való _ és ritka bizonysága annak a lejlett ke­resztény. kultúrának, ami már akkor ebben a római városban volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Királydombról (Határ u. Bécsi-űt, Pa- csirtamezö-u., Viador-u.) a 17. sza­zadban Antwerpenben megjelent munka emlékezik meg. Ott királyi vár állott és alatta am- phiteatrum romjai kell, hogy legyenek. Szólt arról, Jhogy a Hajógyári szige­ten feltárt római, fürdő romjait senki nem ismeri. ,á$:ok védelméről és a to­vábbi ásatásodul senki nem gonőos­■Jfllfjjk |"-j | - ai-V-y hno-T? sok értékes Tefetet találtak itt an­nak idején, de elvitték Bécsbe, meg kellene kísérelni azok vissza­szerzését. Es elsírta a Flórián-téri hypocaus- tum fájdalmát.'Több mint egy eszten­deje annak, hagy a közgyűlésen kér­te annak feltárását, fel is tárták és most ott a Flórián-tér közepén egy 80—100 négyzeméter nagyságú. 4—5 méter mélységű gödör. Kérte, hogy ezeknek a műemlékeknek megfelelő védelméről alpolgármester gondos­kodjék. Beszélt az Óbudán talált római vízi orgonáról, amelynek létezéséről többet tudnak Amerikában, vagy bárhol a föld más részén, mint Magyarországon és Bu­dapesten. Pedig ez az egyetlen feltalált víziorgona a föld kerekségén. Külföldről százszámra érkeznék az ér­deklődések és mi nem csinálunk sem­mi propagandát. Kr. u. 224-ben ké­szült, 52 bronzból való sípja van, 4 regiszterből áll. Eddig csak képen áb­rázolásból (domborművekről, afrikai mozaikból) tudták, hogy létezik, most megtalálták itt Óbudán. Minden mű­velt nép nyelvén megjelenő ismertető füzetekben kell erre figyelmessé tenni a világot.. Idegenforgalmi szempont­ból többet jelent, mint a délibáb a Hortobágyon. Történeti múzeumot Budának Melyik Parisban járt polgártársunk ne ismerné a • Szajna. csendes — majd azt mondtam budai ,— oldalán álló Carnava- let-íéle történeti muzeumot? , .'V És melyik budai polgártársunknak nem állandó, tudatalatti vágya, hogy hajba a várbeli hadtörténeti (főleg cs. és kir. em­lékezetű) értékeket őrző múzeum mellett, mint. ennék ,,pendant“-.ia, megvolna Bu­dán. valahol a Krisztinában a nemzeti és fővárosi történeti kincseknek is a maga jobbparti múzeuma. •A legnyőmasztóbb pénzügyi válság ide­jén Pestnek megszerezték könyvtára ré­szére a pompázó Wenkheim palotát. Rendben'van. Jól.vették; jól, tették. Ámde, ha vásároltak Pest nemzetközi könyvtárának palotát, ne vegyék el Budá, tói a történeti-múzeum számara leghiva- tottabb épületét, a Margit-körúti „régi - János“ patinás házát. Közlés jött. hogy a kórházak ügyosztá­lya közkórház részére azon frissiben le ,,stop“-polta, a maglóéi; úti ■ Szeretet- háznak éppen csak elkészült két pavillon­ját és ezért cserélje átigérte a szbciál-po- litikai ügyosztályaik az így kiszorult ag­gok elhelyezéséiig a régi János kórház „spisz"-esen egyszcAíi, de annál értékesebb, igazi müemlékszórit épületét. Hát Pestnek és'Budának ősi hibája, hogy városunk építésének és szabályozá­sának dolgában nittfs közvéleménye. Igaz, hogy a megboldogult Tanács és újabban a polgármester nem1 is1 provokálta és ma sem provokálja a közvéleménynek és az ezt kifejezni hivatott sajtónak a hozzá-, és be­leszólását. Végzésükről, — mint most is -r .egy­szerű közlést adtakíés adnak. Ha másként kerüjt volna, úgy most a közvélemény a sommásan bejelentett ha­tározat helyébe a sajtóban, a. klubbokban, a pártokban, a törvényhatósági és bizott­sági üléseken követelné, hogy a régi Já­nos kórház „biedöí’mcicr“-cs, történetet' lehelő, ereklyeszámba menő épülete ádasT sék át á szinte íeikinálkozó hivatásának, a megalkotandó történeti múzeumnak és ne alakítsák azt ált ,,Szeretet-qtthon“-ná. 3 amire nem való. Mint ilyen, börtöne le­hetne csak az aggoknak, akik elgyengült szervezetüknek, fáradt tüdejüknek, a csendet, a tiszta enyhe levegőt, az éltető sétácskákra berendezett, itt árnyas, ott napos kertet kívánják — amit a „régi Já­nos“ egyáltalán nem adhat. És nem mondanák, hogy most más a gondunk, mint a muzeum alkotás. Mert szanaszét, szinte raktáron fekve, hatalmas anyag már készen, elhelyezésre vár és mert éppen most, amikor itthon is, de fő­leg a megszállt részeken, a családi törté­neti emlékek, értékek és kincsek örökös helyüket keresve, vándorolnák kézről- kézre, mindig veszve, mindig fogyva, m'on- dóm — éppen most kellene egy delejes intézmény, amely azokat összehívja, ösz- szevonzza és egybevonja. A történeti muzeum hiánya éppen most nemzeti hiányt jelent; annak életrehivá- sa nemzeti megújhodást és felemelkedést. Végre is a nemzeti öntudatot nem az alakulatok, hanem az alakulások tartják ébren és teszik ellenállóvá. A történeti muzeum épülete a Duna jobb partján a főváros kezén van. Ne vegye el attól a céltól, amire való és ne dobja oda annak a célnak, amire nem megfelelő. D. P. 45 fokos KIRÁLY-FÜRDŐ Építene 1556-ban KAR« MUSTAFA budai basa. Budán, II., FS-utca 84. sz. szénsavas uátjront, szénsavas meszel, szénsavas klórnátriumot es magnéziumot tartalmazó hévviz kószvény, csúz-, bőr- és csontbeteg- ségek, fémmérgezés, máj-.lé'p-, méh-,• - húgy hólyagbán talmak, gyomorhurut és alh&si pangás- ellen. ,. Kádfürdők: egcsz napon át. férfiaknak .... reggel 5—1. Gőzfürdők: nőknek hétköznap d.. u. 2—7. Juókúra dobja el kiégett, elromlott villanykörtéit. Minimális éréit garancia mellett _______ basznál Iraté állapotba helyezzük TÚ TH ISTVÁN viilanyszerolö, I., 6 REGUS-UTGA B. HÁM __________Telefon: 510-29 - —:----­|\ /I / - és- porccllán-árukban V GÁL LAJOS Budán *0B«M>*1^HS1 11.. Széna-tér 7. VEZET TISZTVISELŐK nagy álkedvezményben részesülnek. Kedvező fizetési feltételek. Skotaí~zu$ és a üiuszun kunok, királynéjának őaffadája Irta: Margittay Richard dr. A múlt század phiiologiai tudományának I egyik igen figyelemreméltó eredménye volt a finn-magyar rokonság megállapítása. Történt ez pedig úgyszólván kizárólag a két nemzet nyelvének grammatikai össze­hasonlítása alapján, melyből nemcsak az egyes szavak töveinek hangzatbeli azo­nossága, hanem a nyelvtani szabályok egy- részének azonos törvényszerűsége is ki­derült. így azután nagy valószínűséggel lehetett megállapítani azt, hogy finnek és magyarok, valaha az ősidőben, ugyanazon finn-ugor törzs tagjai voltak, de később szétválva, egyik északnak, másik délnek fordult s az idők folyamán e nyelvi sa­játságokon kívül minden más hasonlósá­gát elvesztette. Felvetődik az érdekes kérdés, vájjon egy másik fonetikus princípium', a zene eleméinek vizsgálata alapján, nem lehet-c ily ősi törzskapcsolatokat megállapítani? Itt azonban megnehezíti a dolgot az, hogy persze csupán az őseredeti sajátos me­lódia, dallatnvezétés. skála stb. alapján ■ szabad „következtetéseket levonni, már pedig az újabb kocök nemzetközivé vált ! Tl^jrérrrK' IjUiAftóu wt Úlfs'Tih-*- i-ttioTnit-- i lyosjtja. A zeneelméletben jártasak előtt ismert tény, hogy a mai 12 hangból álló, tempe­rált hangszerre alkalmazott skála nem régi, hanem újabb keletű (XVII. századból való, míg azelőtt az u. n. egyházi, még régebben az u. n. pentatonikus skálákat használták, melyek nem 12, hanem csak 5 hangból állottak. Ily pentatonikus skála jellegzetes a kinai, hindu és ősi magyar zenére! Nemrégiben került kezembe a Kelet- ázsiai Társaság német nyelvű közlemé­nyeinek 1900. évi évfolyama, mely japán népiskolákban tamilt dalokat tartalmaz: Labdajáték (Támariuta), Katonadal (Sho- tai-zug) s más címeken, ősi keleti népdal­lamok ezek, de mikor zongorán lejátszot­tam őket, alig akartam hinni füleimnek. Ugyanis különösen az utóbbi dal teljesen megegyezik a régi magyar dallamok jel­legzetes melódiáival annak dacára, hogy nem magyar muzsikus kottázta le, mely esetben talán a jellegzetességek még job­ban kidomborodtak volna. De így is egész „Bartókosan" hangzanak. Ugyanigy hallottuk nemrégiben a rá­dióban Zajthy Ferenc India-kutató elő­adását a magyar őshazáról, zenei illuszt­rációkkal. Aki hallotta a Wuszuii. hunok ■ királynéjának a ballüáját s nem tudta volna, hogy ez is 'az indiai gyűjtéshez tartozik, esküdhetett' volna arra, hogy egy ősi magyar melódiát hall. Nálunk pedig éppen Bartók Béla, a Zc- ! neakadémia neves professzora az, aki az ősi magyar melódiát igyekszik visszahe-' lyezni régi jogaiba, részben székelyföldi gyűjtés, részben saját kompozíciók alap­ján, úgyhogy éppen egy újabban róla megjelent német . zeneelméleti mű (dr. Mersmann Hans-tól) a fentemlített penta- ; tunikát említi meg mint egyik jelegzetes- ségét valamint pld. a moll melódiákban elő­forduló gyakori álsó quart lépést, irtcly uggyanigy ’ van meg a fentemlített példák-- ban is. E keleti zenék tárgyalásánál azonban nem hagyhatjuk figyelmen kiviil a héber zenét sem, amelyhez pld. a Zajthy-félc gyűjtés­ben hallott pásztorsíp melódia igen hason­lított. Úgyszintén közismert tény, hogy pld. á ..Szól a kakas már“ dalról máig sincs megállapítva, hogy az régi magyar, vagy zsidó eredetü-e, ha pedig a zsidó en­gesztelő ünnep híres „Kölnidre“ meló­diáját tárogatón játszák, úgy eredeti kít- rucz dalnak gondolná az ember. Kérdés, hogy nem játszott-e ezekben a hasonlóságokban fontos szerepét az a kö­rülmény, hogy a zenét főként terjesztő cigány nép tulajdonkénen indiai eredetű; úgyszintén az, hogy a múlt századokban zsidó .cigányok“ is voltak. (Lásd Csokonai Vitéz Mihály: Dorottyáját, s újabban más neves hegedűsöket: Rózsavölgyi, Remé­nyi.) Egész kétségtelenül kell valaminek rej- lenie a magyar zenének a többi kele.ti ze­nékkel való nemcsak gyakorlati, hangzás­beli, hanem elméleti hasonlósága mögött s ezért Kelet felé néző szemmel elmond­hatjuk a költővel: „A régi hon, az ősök szent hona. Nem csalfa álom, nem. babona. ' India földje, India ege Nem délibáb és nem regé.. Érzem kövét és érzem a porát ,.. Álmodjunk róla csak tovább. Sárkány ölő Szent György szobra áll névtelenül, elhagyottan a budai Halász- bástya forrásánál. Megbámulják a külföl­diek, megcsodálják a Szt. István ünnepsé­geken felcsődült vidékiek, de csak a szak­értők tudják, hogy a művészi alkotást 600 év előtt kolozsvári szobrászmesterek’ lé­tesítették s művészi alakban az igazság győzelmét a gonoszság felett akarták ki­fejezésre juttatni. A szobor eredetije ma is áll Prágában, a Szt.. Vid téren,' mását pedig 1904-ben állították 'fel Kolozsvárt az akkori London-, majd Szt. György-tér'en. A szobrot felirattal látták el: „Georgius Equitus — Patrömis. Kolozsvári Miklós mester fiai, Márton és György Nagy La­jos király megbízásából készít ették' Prá­gának 1375. esztendőben. Nagy fiainak em­lékére uira elkészítette Kolozsvár közön­ségé." E mesterek készítették Kolozsvárt Szt. István király. Szent Inure herceg és Szent László király álló és lovasszobrát 1370. és 1390. évben. Kuszká István mu- zeumigazgató, aki. mint törvényhatósági bizottsági tag a kolozsvári szoborbizottság titkára volt, javaslattal fordult most a Közmunkatanácshoz, hogy hasonló .felirat­tal lássák el nemcsak a budai Szent György szobrot, hanem az összes, fővá­rosi szobrokat is a magyar mellett angol, francia, német, olasz szöveggel, hogy a külföldiek is, megismerjék történelmünk nagy alakjait s a hozzájuk fűződő esemé­nyeket. Most jelent meg! Az államháztartás és magánháztartás megsegítése Irta: Dr. Vákár P. Arthur. Konkrét számadatok és mate­matikai táblázatok. — Új jőve- • delmi források. — Egy hosszú- lejáratú nveremény-kölesön- kö.tvény emissziójának lehe­tősége.' — Pénzérmek veretese Infláció nélkül. — A magán- háztartás megsegítése — Sajtó- kritika. II. Kiadás. Ára: 2 pengő. Kapható minden könyvkereskedésben Csak Q ajándék pengő, mégis örök- értékű újévi DICKENS Kapható Tjsza TestvérekESTSÄ» Ajátndékkönyvek, Ifjúsági iratok nagy választékban Hogy állunk ma a fürdővárossal? Gallina Frigyes dr. tanácsnok tanulmányából. : A ,f.orrás f°lött lógó régies )a ez* az állításomat, nogy effele kis szépítések aranyat ér- 'W" fontosak. Remélem, hogy a turdo udvarán lévő, műemlékjellegű, remekbe készült, gyönyörű kis tö- ; rok fürdőt is kiszabadítják méltat­lan rabságából, eldugottságából és csinosan beleillesztik az utcaképbe. A Hungana-forrás kicsinyes, vidékies natasu betonkupolájának is el kell tűnnie és méltó keretet kell kapnia! Itt mielőbb meg kell valósítani azt a nagyszabású elgondolást (melyre már igen szép tervek is készültek), mely a Ferenc József-hidtól az Erzsébet-hi- dig park-övet, íedett sétányt akar te­remteni. Ha ez elkészül, világhírű von­zóerő lehet belőle. A Gellért-hegy művízesésének, az oda nem illő Szent Gellért szobrának művészíetlensége, elhibázott volta' közismert. Ilyen pe­pecselést nem szabad egy impozáns természeti kinccsel elkövetni, mert csak ronthat rajta. Magát az érdekes vonalú, fölséges hegyet végre igazán felfedezte Budapest és a főváros nagy áldozatkészséggel azzá tette, amire itt rendeltetett: hatalmas sétánnyal hegyiparkká. Kár, hogy északi olda­lára több, kirívó, rosszvonalú, kiabáló villa került. Déli oldalainak villa-ra- yonja sokkal nemesebb, szebb, hangu­latosabb. A Döbrentei-tér is szépült mostáni- ban egy kedves, intim kis kúttal. Ezt Addig nem lesz rend, nem lesz szép, űj Budapest, amíg kellő zsinórmérté- ]<et, korlátokat nem alkalmaznak min­denütt, míg észre nem veszik, hogy ami jó a Tisza Kálmán-téren, az nem jó a Sashegy lábánál, hogy ami jó a Lipótvárosban, az förtelmes lehet a Várban, hogy ami agyonvágja a Vízi­város egész utcasorozatát, az megfe­lel a Lágymányoson, hogy amit föl lehet építeni minden pesti utcában, azzal nem szabad elékteleníteni - az Alagút-utcát vagy a Lovas-utat! Menjünk a Gellért térre! Itt van például a pompás, modern Gellért-szálló. Igen sok idegen fordul itt meg. Nemcsak a szálló közönsége, de jóformán mindenki elvetődik ide, erre vonzza a Gellért-hegy érdekes látványa, mint valami ellenállhatatlan mágnes. . Mit látunk ezen a.téren? Zűrzavart, összevisszaságot. Nincs kialakult for­mája, a közlekedés kaotikusán bo­nyolódik le rajta, a helyiérdekű állo­másával együtt valóságos rendező pályaudvar. Pedig ide csend kellene, a_ sziklatemplom hangulata és a gyógyszálló vendégei miatt A csilin­gelő, búgó, zörömbölő villamosokat bármiáron el kellene innen terelni, olyannyira zavarólag, kellemetlenül hatnak. Lent a téren egymást éri a villamosáramoszlop, az ég össze van hálózva a vezetékekkel, ráadásul még csúf bódék éktelenítik el a különben is össze-vissza-hatású területet. A hegy színes, dolomit sziklájának lá­bát csúf hirdetési táblasorral fedték el. Az ott levő trafik és várakozóbodé egyszerűen borzalmas. Ez lenne hát a Fürdőváros első ékköve, ez a tér? Ide park kellene, fű, fa és virág, de­rült színek, rend, nyugalom, hogy az idegen maradni vágyjon, A Gellért­hegy fűszőnyegének le kellene gön- gyölődnie a térre, a Műegyetem előtti sétánnyal összekapcsolódva és úgy kellene belefolynia abba a sétaútba, mely a iiirdővonal második szép ál­lomásához, a Hungária-forráshoz, a Rudas-fürdőhöz és onnan a Szent Imre-fürdőliöz (Rác-fürdő) vinne. E helyett a Gellért-rakparton is vil­lamos dübörög. Áz.taijt,óspk,.ciít. „élik“ '*"KÍ'É .giWsTiajfási Hajlamaikat, estenkmt vastag porielhők szállnak át ezen az országúton (mert legfeljebb ezt a ne­vet érdemli meg), melyek azokból a fövényhegyekből erednek, amiket Ma- gas-Tátra-méretekben gondosan itt raknak ki évek óta a kotrógépek. El­végre itt a legjobb helyük... Hadd tüsszögjön tőle az a fránya idegen, megfürödhet a por után..., azért va­gyunk a „Fürdőváros“ vagy mi a szösz? Hát ez egyszerűen kétségbeej­tő, ami itt látható, a silány, csenevész gesztenyefasorok alatt. Egy nyomorult fűcsík nem sok, any- nyi sem jutott erre a széles útvonalra, esténkint alig löcsolják fel, levegőjét elrontják, rosszul világítják, járdáit el­hanyagolják ... De még ezzel nincs vége a nagy­szerű fürdővárosi út kellemeinek! Azt szeretjük mondani, hogy a Hun- gárja-forrás a kis „magyar Karlsbad“. ... Hát olyan is a környéke kérem szeretettel... Ott áll mellette a Rudas-fürdő piszkos, omladozó, rémségesen csúf gépháza, északra és délre is redves tűzfalakat mutogatva, szennyes gyár­kéményével, körülötte piszok, szénsa­lak... Az ember riadva kapja le a szemét erről a kiáltóan csúf, Budapest minden barátját elkeserítő látványról! Nem! Ez nem maradhat így tovább! Ezt a rettenetes ■ visszataszító golyvát végre-valahára le kell már operálni Budapest szépséges arculatáról. In- • kább ma, mint holnap! Ezt innen el kell tüntetni, mert addig nem is sza­bad fürdővárosról álmodni sem, amíg ezt rendbe nem hoztuk! Akárki, vagy akármiféle szempont akar itt megszólalni, el kell némítani mindenáron. Mert itt csak a Szépség diktálhat, Budapest jövőjének szent szava! Az öreg Rudas-fürdő táján az utób­bi időben esztétikus szempontból okos dolgok történtek. A belső stílusos (?) átalakításáról néni szólok, mert azpk az utcára nem hatnak ki. De ügyes ér­zékre valló dolog volt a. Mátyás ki­rály-forrás kitisztítása, megújítása, látványossággá emelése. Az ilyen kis esztétikai bijouk kellemesen hatnaK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom