Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-11-21 / 1102. szám

a Buűai Napló Budapest, 19332. november 21. Szent GELLÉRT > GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógy intézet, hullám- és napfürdő ^ Külön férfi és női osztály, f A legmodernebb berendezés. \ Szakképzett személyzet, j Már most gondoskodjék a leg­célszerűbb Karácsonyi ajándékról QP Bőröndök, retikülök, pénz- és névjog ytár- cák, nagy választékban, olcsó áron, ízléses, szép kivitelben Krisztina-körut 61 szám Postapalotával szemben inkább az osztrák Badges teinhoz hú­zott, mint Budapesthez, — minden alanyi szemponton és érzésen felül­emelkedve, tudományos tárgyilagos Sággal az elfogulatlan igazságot hir­dette ki, amikor megállapította, hogy a Szent Imre-gyógy fürdő (a volt Rdcftirdő) egyik forrása 13, a másik forrása pedig 16 billiomod gram rádi umot tartalmaz literenkint, tehát ez több, mint kétszerese a legdúsabb badgastelni forrásnak (Ennek rádi­umtartalma 6.3 billiomod gram.) Mi boldogan meghajlunk a pártatlan tudósnak e gazdasági szempontból megbecsülhetetlen és sorsdöntő kije­lentése előtt. Hirdessük ezt világ­szerte, amíg csak köztudattá nem lesz s be nem idegződik a gyógyu­lást keresők leikébe. De csodavizeinknek nemcsak rádi­umtartalma, hanem hőfoka tekinteté­ben is teljes sikerrel álljuk ki a ver­senyt. úgy Badgasteinnal, mint más termálfürdőkkel szemben. Badgastein híres melegvízforrásai ugyanis 36.2 fok C-tól (Grabenbäckerquelle) 47.3 fok C-ig (Rudolfakna balforrás) vál­takoznak. Míg a mi melegvizeink hőfo­kai, a langyos 23 fok C-tól itt elte­kintve, 40-től 74 fok C-ig emelkednek. Kérdés azonban, hogy ha rádium, emanáció és hőfok tekintetében for­rásaitok kitűnőek is, vájjon vizbösé- glik elégséges lenne-e a világfürdő nagy közönségének ellátására? E te-: kintetben példáid Badgasteinban ko­mollyá lett a helyzet, mert annak to­vábbi fejlődéséhez a már többre nem fokozható csodavíz lehetőséget nem nyújt. A 18 termálforrás átlagos napi vízszolgáltatása 4,691.000 liter. Ez a mennyiség már mind le van kötve. Ebből az következik, hogy Badga­stein már betelt. Több fürdővendég befogadására nem képes, hacsek erő­szakos műveleteket nem hajt végire, mint amilyen kétes eredményű eszköz volna a fürdőkádak szűkítése, a für­dések számának csökkentése és a fürdés időtartamának megszorítása. Ezzel szemben Budapest forrásai naponként átlag 60 millió liter me­leg, langyos és hideg vizet nyújta­nak. Ebből a páratlanúl dús mennyi­ségből 21 és 'A millió liter meleg és 30 millió liter langyos víz. Sajnos, mindezek jelentékeny tömege fel­használatlanul ömlik a Dunába. Meg­állapíthatjuk tehát, hogy csupán me­legvizünk napi mennyisége ötszöröse a badgasteini összes források termé­kének. Vízellátási gondok sohasem fogják Budapest-világfiirdőt terhelni, mert forrásaink nagyon bővek és víz­termésünk — a szakértők nyi­latkozata szerint — csaknem korlát- tanúi fokozható. Mi tehát nem egysze­rűen állítjuk, hanem a legelfogulatla­nabb tudósok adataival és nyilatko­zataival bizonyítjuk, hogy Budapest forrásainak vegyi összetétele, hőfoka, vízbősége és gyógyhatású együtte­sen felülmúlhatatlan unikum. Budapestnek pl. Badgasteinnal szemben ilyen versenyképessége mel­lett fölmerül a kérdés, hogy miért megy évente átlag ezer ember 1,800.000 pengőjével a magyar fővá­rosból az eléggé távoleső Badgastein- ba, mikor itt is — az utköltség és a drága lakásbér megtakarításával — rá- dióemanációs fürdőkúrát végezhet? Ugyanez a kérdés felmerülhet- pl. Karlsbad és több neves világfürdő látogatásával szemben is. Magamnak is fölteszem a kérdést, miért voltam 7 éven át 7 Ízben Badgasteinban, vét­kezve a magyar gazdasági érdekek ellen, holott ezeknek szüntelen szol­gálatában töltöttem el életemet. Az őszinte válasz az, hogy azért utazunk messze idegenbe, mert Budapest most nem tud mást adni, mint a csodavizet, amellyel az Úristen kegyesen meg­ajándékozta, de amelyet saját és az ország érdekében eddig nem hasz­nált ki. Figyelembe kell vennünk, hogy kénytelen az Budapestről elu­tazni, aki követi orvosa rendeletét a termálfürdő használatára nézve, mely akként szól, hogy az előírt néhány percnyi fürdés után rögtön ágyba kell feküdnie legalább két órára. Ez a bad­gasteini kúra lényege. így kell még órákra lekötni az emánációt. Buda­pesten azonban sajnos nincsenek Kürliausok, a házakba bevezetett ter­málvízzel és megfelelő lakószobákkal a fürdővendégek elhelyezésére. Ma- gánházaknak ily módon való építé­séig vagy átalakításáig és megfelelő berendezéséig nem jutottunk el. Bad­gasteinban 2000 kétágyas és 1000 egyágyas szoba, tehát 5000 otthon áll 366 hivatalosan nyilvántartott ter­málfürdővel a vendégek rendelkezé­sére. A fürdő tehát ugyanabban a házban van, ahol a vendég megszállt és így fíirdőköpenyben megy a für­dőszobába és vissza saját szobájába. Mind ennek teljes hiánya miatt a budapesti csodaforrások gyógyító- erejét a mai helyzetben nem lehet ki­használni. Ez a körülmény a légsür­gősebb feladattá teszi ily fürdőházak létesítését. Erre a legalkalmasabb te­rületként kínálkozik elsősorban a székesfőváros tulajdonában lévő, év­tizedek óta úgyszólván parlagon sínylődő Tabán . Ezek megállapítása után Kozma Je­nő képviselővel együtt kérdem, hogy ha Karlsbadnak és Badgasteinnek helyi előnye a meleg gyógyforrás és ezt a két világfürdő teljesen kihasz­nálva, népét a jólétbe vitte, mit tet­tünk mi, hogy versenyen felül álló természeti kincseinket épen úgy ki­használjuk, mint ahogy sikerrel meg­tette ezt Karlsbad- és Badgastein a teltség szintjéig?! Vonjuk le a vonzó világfürdőknek nagy sikeréből a tanulságokat: 1. Mindenekelőtt ki kell dolgbzni ala­posan, szakszerűen, előrelátással, pénzügyi és közgazdasági óvatos­sággal, de művészi lélekkel a világ- fürdővé való fejlesztés programúiját. 2. Meg kell vonni Budapest világfürdő határvonalait. 3. A fürdővendégek igényeinek megfelelő fürdőházakat kell építeni és régi épületeket átala­kítani. 4. Meg kell szabadítani Buda­pest levegőjét a benne álandóan ter­peszkedő füstfelhötől. 5. Nagystílű propagandát kell kifejtenünk belül a feltámasztás kürtjeinek kíséretében, kívül a modern reklám nagyszerű eszközeivel. 6. Meg kell teremteni mind e nagy alkotó munkának szük­séges alapját — a pénzt. Mindezzel eleget teszünk Viradg Béla, a magyar fürdőügy régi, lelkes apostola Itt elhangzott óhajtásának is azzal, hogy ide kapcsoljuk világ­fürdőnkhöz a keletet Tokióig, de — hozzátette Exner — a nyugatot is S. Franciskáig. Jelentkezzünk a világ előtti. Ne le­gyünk oly szerények, hogy még Ma­che tanár sorsdöntő és bennünket is meglepő kitűnő bizonyítványát agyonhallgassuk. Ma már anakroniz­mus az a régi közmondás, hogy a jó bornak nem kell cégér. Hirdessük szüntelenül, hogy Budapest a világ legszebb városa és sokféle gyógyfor­rásainak egymást kiegészítő együtte­sében versenyen felülálló) világfürdő. Budapestnek világfürdövé való fej­lesztése beleillik uj kormányunk munkatervébe, abba a hatalmasan át­gondolt teremtő sorozatba, amelyet Gömbös Qyula miniszterelnök októ­ber 5-én rádiószózatában kifejtett. Oly mélyreható, produktív alkotás volna ez, mely az állami bevételek folytonos csökkenését is nagyrészben ellensúlyozná, a közterhek újabb föl­emelésének kizárásával és elősegíte­né a belső tőkeképződést, a tőke tö­mörülését közérdekű célok megvaló­sítására. Megrázó hatást keltett Exner Kor­nél előadásának következő költői len- ditle’ö befejezése: Igaz, pénzügyi akadály nincsen. De van-e elég lelrierő ehez a nagy mun­kához. Hazánkat érték a lefolyt év­tized alatt a legnagyobb csapások. Mi átestünk a világtörténet legrette­netesebb eseményein. Bizony belefá­radtunk már a temérdek sorscsapás­ba. Letargiába estünk. Nincs tett­erőnk 1 E gondolatokba merülve jár­tam Badgastein mellett Böckstein felé a sötét fenyveserdőt. Majd letér­tem az útbaeső vendéglőbe pihenésre. Ennek egy zugában a falra írt né­met verset fedeztem fel, névtelen szerzőtől. Vissza Badgasteinig lefor­dítottam 2 sorral szabadon megtold­va. De így is C6ak 8 6or. Az élet mestere. Ha az élet napja mindig ránk mosolyog; Elégedettségünk természetes dolog. Aids derűsen tűrni a nehéz napokat, Mosolyogva vinni a sorscsapásokat... Szeme meg se rebben, fölszegi a fejét, Össze parancsolja minden csepp erejét! Aki erre képes; Jézuson a szeme. Tökéletes ember, sorsának mestere. Ez a megrázó felkiáltás mintha ne­künk szólna! Hiszen « sorscsapásokat az egyes nemzeteknek is el kell visel­niük. Ne csüggedjünk, bízzunk a ma­gyarok Istenében és saját erőnkben. Hasson át bennünket e helyen a ge­nius loci. Itt a Szt. Gellértszálló ter­mében épen a csodaforrás fölött va­gyunk. Vegyünk mély lélegzetet e teremnek rádió-emanációs levegőjé­ben... Teljes szívvel és lélekkel lás­sunk az alkotó munkához; félmunkát ne végezzünk! Félkézzel nem lehet tapsolni. Az átélt csapások rettenetes bódultsdgából felocsúdva, a tökéletes emberek erejével ragadjuk U lelkün­ket és testünket. Cselekedjünk! így lesz Budapest ffürdővárosból Budapest-Világfűrdő; így lesz sze­rény Csőn kamagyarországbdl- boldog Nagy magyarországi A mély meglietődéssel, óriási tet­széssel és rengető tapssal fogadott érdekes fejtegetés után József Ferenc dr. kir. herceg úr igen meleg szavak­kal mondott köszönetét az érdekes és rendkívül tanúlságos remek elő­adásáért. A legnagyobb ügyszeretet­tel emelte ki a tanulmány minden egyes fontos tételét. Ezeket mind ma­gáévá tette. Kifejtette, mennyire iga­za van az előadónak abban, hogy bi­zony még nagyon kevés történt ed­dig Budapest fürdőügyének felvirá­goztatása érdekében. A finom szemre­hányást megértette és azért beismeri, hogy ezen a téren igen sok a pótolni való. Ez pedig annál könnyebben ki­vihető majd, mert Rothermere lordnak világlapjai is rendelkezésünkre álla­nak. Budapestnek óriási bőségű forrá­sai igen nagy mennyiségű vizet ad­nak. Sajnos, igaza van Exnemek, hogy sok forrásvizünk folyik felhasz­nálatlanéi a Dunába de még saj- nosabb, hogy a felhasználás elmulasz­tása miatt sok valutánk is kifelé fo­lyik. ’ " , ^ . ■ 7 Végül1 nagy elismeréssel es mint valóban követendő példát említette azt a kedves verset, amellyel Exner előadását befejezte. Értesülésünk szerint a kifejtett programmot a legnagyobb odaadás­sal fogják fölkarolni Lukács György dr. belső titkos tanácsos, volt minisz­ter, orsz. képviselő, Hegedűs Lóránt dr. volt pénzügyminiszter, a Tébe elnöke és Ripka Ferenc v. főpolgár­mester. tehát Hazánk közgazdasági életének vezéralakjai és dr. Kozma Jenő Buda nagynevű országgyűlési képviselője. CL poígárí gondoCat ünnepe CL Kozma-uctcsoráróf szótó tudósítás fotytatása Zsongott a budai Vigadó díszterme és a ‘szomszédos két nagy terem a lelkes ün­neplő hangulatban levő közönségtől, mely sietve fogyasztotta- el a feltálalt menüt, hogy meghallgassa felköszöntőket, Meg­tapsolták a távozó minisztereket, megél­jenezték ismételte na terembe lépő főpol­gármestert és érdeklődéssel vártáék PETRACSEK LAJOS dr. országgyűlési képviselő beszédét, aki mindig újat, érdekeset tud mondani. X társasvacsora után az első felszólaló a Budai Nemzeti Egység Pártjának ügy­vezető elnöke SZOMBATHY KÁLMÁN volt, aki nagyhatású beszédben üdvözölte a megjelenteket és méltatta az est érde­mét a vezérnek szóló rendkívüli ünnep­lést. Szombathy Kálmán bravúrosan ren­dezte ezt a nagyszabású ünnepet, ami­ben segítségére voltak Bárczy Boldizsár dr. Weber Sándor tkp. igazgató és Pa- taky Ferenc dr. isk. igazgató, a pártveze­tésé? illusztris tagjai. Ezt követte; Petracsek Lajos dr beszéde Éljen a vezér! Ha egy családi ünnep, egy névnap túl- j nő a szokásos kereteken, akkor annak kü­lönös oka van. Amikor több, mint ezren jöttünk el, hogy vezérünket, Kozma Jenöt névnapja alkalmából üdvözöljük, azért I jöttünk cl ilyen sokan, hogy a vezér se­regszemlét tarthasson hívei felett. Ez bizalmat önt a polgárokba, erőt és hitet merít a további küzdelemhez. Ez a párt képviseli a maga nemességé­ben tisztán és tökéletesen a polgári gon­dolatot. A múlt század nagy gazdasági kifejlődése a polgári elv és gondolat alap­ján történt. A világháború megakadályozta a polgári munkát és megállította a polgár­ság sok évtizedes vagyonosodásának folyamatát, a harctereken pedig a legér­tékesebb munkaerő szokott el a polgári munkától. A gazdasági élet terén előtérbe lépett az állam beavatkozásának gondola­ta és az állam gazdasági tevékenysége mgábaszivta a polgári gazdálkodást. A há­ború befejezése után mindent az államtól vártak és követeltek a polgári munkából kivetett én a gazdasági életben gyöke­rüket vesztett katonák. A tömegek nyo­mása alatt az állam minden szociális prob­lémán segíteni akart és a polgári állam helyére a szociális állam lépett. Politikusok világszeret a siker érdeké­ben a szociális gondolatot tették program­juk élére és sokszor akaratlanéi is, de el­tértek az igazi polgári gondolattól és an­nak nemes elveitől. Az államokat és közületeket az új be­rendezkedés új feladatok vállalására kényszerítette. Az ú] feladatok fokozott anyagi megterheléseket igényeltek és ha­marosan az anyagilag kimerülő polgáro­kon keresztül a világ minden állama el­fut az államcsőd szélére. így keletkezik az az új helyzet, hogy az államok immár nem tudnak eleget tenni a vállalt szociális fel­adatoknak, viszont az anyagilag kimerült és tönkremenö polgárság Is állami segít­ségre szorul. Ez a helyzet veszélyezteti az emberiség Jövőjét és minden, évszáza­dok alatt kifejlődött kulturális intézményt is összeomlás veszélyével fenyeget. A zsákutcából, melybe az emberiség jutott, nincs más kiút, mint visszatérni a tisztán polgári gondolkodáshoz, a tömegeket a polgári munkán keresztül a vagyonosodás- hjoz és a jóléthez juttatni. Mndezt belátva és átérezve vezéreink 1924-ben megalakí­tották ezt a polgári pártot, kiállottak a küzdőtérre, amikor a tobzódó demagógia és a gyűlölet már régen megakadályozott, lerombolt minden polgári munkát. Ma már azonban történelmi szükség a polgá­ri gondolatnak az egész világon való visz- szaállítása. Ezeket a célokat szolgáló párt Kozma Jenő körül {egecesedett ki és a ve­zér éles meglátása és bölcs politikai irá­nyítása mellettt a mi pártunk tért vissza először a tisztán polgári gondolkodáshoz. Kozma Jenő növelte hatalmassá ezt a pártot Benne és általa nyert fővárosunk olyan vezért, ki a főváros politikáját a helyes útra visszaterelte, mert történelmi szükség ennek a pártnak fenntartása és az emberiség lövője van kötve ahhoz, hogy ez a párt győződéi mesked j ék. Amikor ez a polgári párt ma a Vezér névnapját ünnepli, százezrek nevében jöt­tünk össze és százezrek nevében köszön­töm a Vezért, aki bátor hitvallással, sze­retettel küzd az igazságért. Tömör fal- lanxban állunk melletted és mögötted és ragaszkodásunk adjon erőt Neked a to­vábbi küzdelemhez! Isten kegyelme segít­sen Téged, hogy áldásos munkádnak mind több gyümölcsét élvezhesse a főváros polgársága! Éljen a vezér! * Az éljenzés és taps csillapultával, Bu­dapest székesfőváros főpolgármestere HUSZÁR ALADÁR dr. szólalt fel, örömét és elismerését fejezte ki afelett, hogy Buda önérzetes és haza­fias szellemű polgárságát ilyen szép ün­nepség keretében üdvözölheti. A magyar őserö megnyilatkozását látja abban az impozáns ragaszkodásában, amelyet Buda polgársága Kozma Jenő irányában ily ha­tártalan lelkesedéssel megnyilvánított, őszinte szívvel gratulál Kozma Jenőnek azért, hogy a mai nehéz viszonyok köze­pette is a polgárságnak és munkásságnak olyan tömegét tudja együttesen munkára egy táborba szólítani, mint amilyen a mai estén megjelent. Kozma Jenőt, mint a < nemzeti egység karakterisztikus mögt és- ( tesítőjét üdvözli ésbiztosítja a legtelfe- j sebb együttműködésről, biztosítja őt mint | a fővárosi polgárság egységesítő hivatott vezérét arról, hogy vállvetve fognak a főváros lakosságának boldogulásáért küz­deni. A főpolgármester szavai rendkívül visszhangot keltettek. Az éljenzés meg- megismétlődött és sokan siettek hozzá, hogy üdvözöljék. Ezután JÓZAN MIKLÓS unitárius püspök emelkedett hangú felszólalásában méltat­ta Kozma Jenőt, aki nemcsak városának és hazájának, hanem egyházának is pó­tolhatatlan értékű és erejű fia. Az ünneplő közönség felállva éljenezte Kozma Jenőt Balonyi János dr. felszólalása után, aki a párt alapító tagjai nevében köszöntötte dr. Kozma Jenőt, a budai egyesületek és szervezetek az alábbi sorrendben üdvö­zölték az ünnepeltet; A tanügyi tisztviselők csoportja nevé­ben Dr. Erődy Kálmán, a Hollós Mátyás Társaság nevében Vlraág Béla, a kispol­gárok scoportja részéről Anesini Lajos, a közlekedési alkalmazottak nevében Halya- ros Ferenc, a diplomás ifjúsági csoport ne­vében Steinberg Károly dr., a munkásceo­A betegségek égés; sora, így: az epekőbetegség és epehölyagbánta- lom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizonyos esetei, vérpangás a hasban ős kü­lönösen a májban, köszvény, vesemeden- cebetegségek, alkati kövérség stb. stb ese­teiben a HUNYADI JÁNOS keserűvíz biztosan megszünteti a székreke­dést, szabályozza a bélműködést, azt nem­re és korra való tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvo­sok ezrei írják elő betegeiknek és a bete­gek tízezre! írtak róla elismerő nyilatko­zatot port nevében Kováts Károly. A Budai Pol- ’ gári Kör üüvözletét Finánczy Béla tolmá­csolta, a Budai Társaskör nevében dr. Hoór Tempis Móric, a Kelenföldi Polgári Kör szónoka dr. Fejér János volt, a HL kér. Egyesült Polgári Társaskör nevében Andréká Károly .beszélt, a Péntek Bor­gazda Társaság részéről dr. Zbóray Gyula szólalt fel, a hölgytábor nevében Takács Oyuláné, Farkasvölggy, Mártonhegy, Né­metvölgy és Vidéke Egyesület nevében Pyber Ignác, a Budavári Kaszinó üdvöz­letét dr. Langsch József tolmácsolta, az 1. kér .íparoskör üdvözletét Korányi Már­ton, a II. kér Iparoskörét pedig Dórnbach Jakab tolmácsolta. A Budai Iparos és Ke­reskedő Ifjak Kulturegyesü'lete nevében Barall Mihály szólalt fel, míg a Tabáni Sportklub üdvözletét Popovcs Sándor tol­mácsolta, a Budapesti Iparosok önsegély­ző Egyesülete nevében dr. Pénzes Mihály, a II. kér. Általános Közjótékonysági Egye­sület nevében dr. Guth Ferenc beszélt, a Budapesti Polgári Lövészegylet üdvözle­tét dr. Babits Sándor, Pasarét és Török­vész Egyesület üdvözletét pedig Báthory István tolmácsolták, Pasaréti Kápolna Bi­zottság nevében Zseltvay Elemérné, a Zugliget, Virányosi Egyesület nevében Oszoly Kálmán, a Munkás Dalárda nevé­ben Cikuti Lajos beszéltek. A Gül Baba Magyar Mohamedán Vallásközség nevé­ben Mehmedágies Izmáéi, az I. kér. Ipa­rosok és Kereskedők Köre nevében Hu­bert Vilmos, Budapest Fürdőváros Egye­sület nevében Dr. Szviezsényi Zoltán fe­jezte ki jókívánságait. A Budai Piaci Áru­sok Egyesülete üdvözletét Horváth Péter tolmácsolta, Gróf Edelslieim Gyula Hadas- tyán Egyesület nevében Wallendmusz'Já­nos, Kútvölgy, Virányos Kulturális és Gazdasági és Buda Hegyvidék Egyesület nevében Kovács Alajos, a Zugliget Mátyás király asztaltársaság nevében Daday Jó­zsef, a Buda Hegyvidéki Polgári Lövész­egylet nevében dr. Vándor Mihály, végül a Diana Vadásztársaság nevében Fekete Géza üdvözölte Dr. Kozma Jenőt Miniszterek; dr. Fabinyi Tihamér mi­niszter, dr. Kállay1 Miklós' miniszter, dr. Bárczy István v. miniszter, dr. Harrer Ferenc v. m. miniszeter, Scitovszky Béla v. miniszter, dr. Bódy Tivadar v. polgár- mester, dr. Grátz Gusztáv v. miniszter, Pesthy Pál v. miniszter, dr. Ugrón Gá­bor v. miniszter. Huszár Aladár dr. főpolgármester. Országgyűlési képviselők; dr. Désy Gé­za, Erődy Harrach Béla, dr. Görgey Ist­ván, Qaál Endre, Keresztes Fischer Mik­lós, Kálnoki Bedő Sándor, dr. örffy Imre, Payr Hugó, dr. Petracsek Lajos. dr. Ru­binok István, dr. Temple Rezső, dr. Usetty Béla, dr. Váry Albert, dr. Zeöke Antal, dr. Kiss Menyhért v. nemzetgyűlési képv. tanár. Székesfővárosi bizottsági tagok; Andréka Károly főkap. helyettes, Ár- vátfalvy Nagy István, dr. Barla Szabó József, Bánó Rezső, Bódy Tivadar, Be- csey Antal, Dorner Gyula, Glückstahl Sa­mu, Kállay Tamás, Németh Béla, dr. Orova Zsigmond, Oszoly Kálmán, Piazza Győző, Pompéry Elemér, Welllsch Andor. A megjelent vendégek közül azok név­sorát, akiknek nevét munkatársunknak si­került följegyezni, — térszüke miatt — a jövő számban közöljük. Legolcsóbb áron naponta a legfrissebb húsnemüeket szerezheti be Záros János mészrros és hentesnél Főüzlet: |. Alkotás-utca 9. Fiókok: ||. Széna téri piac II. Olasz Fasor 25. VENDÉGLŐSÖKNEK, VISZONTEL­ADÓKNAK ÁRKEDVEZM tn-NY QyVycöccsvúK ■ Díszfák. Rózsák, Fenyők, stb. LEGBIZTOSABB BEVÁSÁR­LÁSI HELYE BÉKÉSCSABAI FAISKOLA R. T. EGYEDÜLI BUDAPESTI LERAKATA I. BUDAÖRSI UT 27. k Telefon: 047-48 ^ 61 Villamos 4. Autóbusz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom