Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-11-21 / 1102. szám

XXIX. évf. 1102 sz. E LÖF IZETÉS Egy évre . . 24. —P Negyed évre 6. — P Egyes szám 40 fillér. Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja — tagjai féláron kapják Buda érdekelt a várospolitika, közgazdaság, tár- sadalom, művészet és sport terén szolgélé ujség 1932 november 21 HIRDETÉS EK Egy hasáb szélet, l m/m magst sor egyszeri közlésnél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint A hirdetések dija mindenkor • lőre flzetendö Allandé hlrdatühaek nagy kedveim íny Szerkesztőség és kiadóhivatal; Búdén, I. Bors u. 24 Telefoni Aut. 502-96. Hivatalos órékt délután 4-6 ig A nemzet minden előtt! Buda ünnepelte vezérét: Kozma Jenőt A mostoha sorsban sínylődő budai polgárság meg tudott feledkezni egy napra a reá zudult nehéz idők jármáról és szive sugallatát követve, el­vitte a budai polgárt jellemző őszinte, igaz szeretetét és bemutatta azt a hala es ragaszkodás jeleül annak a vezerferfiunak, aki a világháború által felforgatott világrend utolsó tiz esztendejében szivet, lelket megviselő mun­kával gátakat tudott emelni a mindent elgázoló sorscsapások ellen. A Budai Vigadó nagytermei kevés alkalommal láttak oly nagy tömegben lelkesült polgárságot, mint Kozma Jenő dr. országgyűlési képviselő névünnepén, ami rendkívül meglepte mindazokat, akik a város és az ország sorsát irányítják, mert ez az ünnep túlhaladta a békebeli ünnepek kereteit, de túlhaladta azok tartalmát is, mert ennek a városnak mintegy kétszáz olyan egyénisége vett részt a társasvacsorán, akik nemcsak Buda, hanem egész Budapest, sőt az egész ország közéletében visznek nagytekintélyű szerepet. Meglepetve látta ezt Budapest főpolgármestere is, aki előtt most bon­takozik ki Budapest tulajdonképení képe és alkalma nyílik mérlegelni mind­azok súlyát, akik a város sorsának intézésére hivatottak. Itt látta a társada­lom minden rétegét, az egyszerű munkástól, piaci árustól, a kézműiparoson, kis- és nagykereskedőn, tanáron, birákon, gyárosokon át föl a pénzvilág leg­magasabb köréig, államhivatalok vezetőin, a város és az ország képviselőin át föl a kormányig, amelynek részben volt, részben ma is működő tagjai meggyőződhettek arról, hogy nemcsak Buda, hanem az egész főváros pol­gárságának vezére, — bizalmának letéteményese: — Kozma Jenő dr. A társadalmi rendnek minden tagozódása, egyesülete és társasköre, an­nak minden szakmában megszervezett csoportjai, — az emberbaráti intézmé­nyek, társulások, nagy polgári szervezetek, — megnyilatkoztak és megmozdultak, mint valami óriási gépezetnek minden alkatrésze, hogy harmonikus szimfóni­ává váljék ez ünnepen a rohanó élet kaotikus zakatolása. Fohásszá vált és magasba emelte a vezért. Köszönetét mondott a magas Kor­mány képviselőinek, akik a mai ün­nepség lényét megjelenésükkel emelni szívesek, köszönetét az országgyűlés megjelent tagjainak, a főplgármester- nek, a fővárosi tisztviselőknek, bi­zottsági tagtársainak, az üdvözlő egyesületeknek, a megjelent polgár­ságnak, hölgyeknek, férfiúknak, bará­tainak, rés o sajtó képviselőinek, hogy megjelenésükkel kitüntetni mél- tóztattak. Beszédét így folytatta: „Úgy érzem, hogy az ováció nem személyemnek, hanem az általam képviselt diadalmas eszmének, a polgári egység eszméjének szók Úgy érzem, hogy sok esztendős tö­rekvésemmel sikerült a lelkek kon­centrációját előmozdítanom, a lelkek koncentrációja, a hit, a.haza, a csa­lád és a szeretet köti össze azt a fászceszt, amelynek szálai egymagák­ban erőt nem képviselnek, — az erőt a fászceszban a bárd szimbolizálja, mely véd és vág és a gyengének is erőt ad. Az egység az az erő, amely a tria­noni sírra hengeritett sziklát tud­ja onnan eltávolítani, az erők egyesülése nélkül ez a szikla onnan el nem mozdul. Boldogan látom, hogy mind többen gyűlnek az egyesülés zászlója alá. Az eszme , az egység utáni vágy tartja ébren a Haza gondolatát. A „nemzet mindenek előtt!“ ez az ezeréves ta­lajból fakadó eszme él a határokon túl is, amint azt magam legutóbb erdé­lyi utamon tapasztaltam, amikor a cigány a nagyközönség előtt bátran és nyiltan játszotta el a dalt: „Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország - Ez az eszme ,a közös hit, a közös bal­sors, a közös reménység, az élniaka- rás ad erőt és védi a tekintélyt, ez az eszme sajnos még nem hozott ösz- sze mindenkit. A lelkek harmóniáját és koncentrációját még zavarják azok, akik csak' kritikát gyakorol­nak, azonban ezeknek hangja a töme­gekben már visszhangot nem kelt, szá­muk egyre fogy. 1923. év őszén még merészség volt a lelkek koncentrációjáról beszólni, a mi konzervatív budai csapatunk volt az első, . amely zászlajára merte írni a jelszót, amely immár kormányprogram, — egy nagynevű vezér programja, aki felismerve a nemzeti egységben rejlő hatalmas erőt, ezzel az egységgel, mint elpusztíthatatlan fegyverrel dön­geti a kishitűség, a nyomorúság, a visszavonás, a gyűlölködés roskadozó várának kapuit. Az a szeretet, amely minden válaszfalat ledönt azok kö­zött, akik hittel, nemzeti érzéssel, a nemzeti öncéluság gondola! svai fel- vériezetten kívánják szoigá’ni feleba­rátaikat, — az a szerelvt, amely az intézőket tettre serkenti, ez hozta ma Önöket ide, mert tudják, hogy ebben a teremben évek' hosszú so­ra óta hirdetett program az egyedüli, amely reménységet, biz­tatást, életet és barátságot hir­det, és amely program az erők összefogá­sával meg is tudja valósítani az adott helyzetben a legnagyobb eredményt, amit a lelki és gazdasági válság ide­jén egyáltalán elérni lehet. Mindig szembenéztünk a bajokkal. A népszerűség hajhászását senki sem vetheti szemünkre, a Haza érdekében egy esztendeig tartottuk a hátunkat és vállaltuk még a népszerűtlenség veszedelmét is, hogy az egész polgár­ság érdekeit szolgáljuk. Ne méltóz- tassanak azt hinni, hogy 1 nem lett volna könnyebb lehetetlen ígéretekkel- vádaskodással, a hordó tetejéről el­hangzó szólamokkal a tömegek taps­orkánját kiváltani, de ha a Nemzet választottéinak többsége is elveszí­tette volna a fejét, úgy ma a konkoly- hintők ülnék diadalukat és nem lenne meg a lehetősége annak, hogy meg­ingathatatlan nemzeti alapon egy szebb, boldogabb világba kormányoz­zuk a Nemzet hajóját. Ha visszapillantunk a történelem lápjaira,sok-sok példáját látjuk annak, hogy volt a magyarnak a mainál még sokkal rosszabb sora is. A hosszú bé­kében eltelt évek elhomályosították azokat a testi és lelki szenvedéseket, amelyekben elődeink ^sínylődtek. A tömeg ma csak az utolso 50 eszten­dőre tekint vissza, amelyben élt és amikor minden ember boldogan meg­élt, amikor1 nem okozott gondot fiai- nak-leányainak elhelyezése, amikor rtiindenkinek gondtalanéi jutott egy falat kenyér, de a történelem igazsá­gai szerint az utolsó 50 esztendő csak egy csodálatos kivételes állapot volt. mert régebben az emberek legnagyobb része a testi és lelki szenvedések özö­nében élte le szomorú napjait. A történelem tanít meg, hogy a járványok okozta szenvedés, a tatár- dülás, a török hódoltság, a 49-et köve­tő nehéz idők után mindig a nemzet felvirágozása követke­zett be. Ma, ,tudjuk, hogy ebből a krízisből előbb, vagy utóbb, de biztosan kilába­lunk. Ma tudjuk, hogy a mi legna­gyobb krízisünk az ország megcsonkír tásából fakad, de tudjuk azt is, hogy a trianoni bilincs összetörésével reánk aránylag is jobb világ vár, mint azokra, akik nem várhatják egy ilyen konkrét baj megszűnésétől sor­suk jóbbrafordulásátj Mi tudjuk, hogy lépésről-lépésre ugyan, de biztosan felismeri a világ azt a katasztró­fát, amelyet az igazságtalan béke- szerződések okoztak. Mi tudjuk, hogy a bajok orvoslására erős belső organizációra, tekintély fenntartására, erős fegyelemre, expe- ditív intézkedésekre van szükség és tudjuk, hogy az ország élén ma olyan vezér áll, akinek van célkitűzése, aki­nek van programja és aki erős kézzel vezeti a Nemzetet a gyógyu­lás felé. Mi látjuk a vezér erős törekvését, lát­juk, hogy semmi helyzetet nem hagy kiaknázatlanúl. Megtanultuk, hogy hamis próféták Ígéreteire adnunk nem szabad, hogy sokszor hamis útjelzők térítették el helyes' útjáról a Nemzet hajóját és hogy. a kitűzött cél eléré­sének legnagyobb ellensége — az el­bizakodottság. Láttunk jelszópolitikát, amely a Nemzet erőinek hzétforgácsolására veze.tejt és. ezért tűijjiik; máz.évekkel ezelőtt zászlónkra a polgári egység gondolatát, amely egyedüli lehetősége- annak, hogy országmentő nagy tervek céltu­datosan kimunkálhatok legyenek. Tudjuk, hogy a mi Dunánkat, a mi országaink földrajzi helyzetét nem le­het Európából kikapcsolni. Nem lehet a folyók irányát megváltoztatni és nem lehet a lelkek vágyódását meg­másítani, nem lehet a nemzeti érzést elfojtani. Ma kell, hogy itt bent egy­más iránt szeretetben, de kifelé egy nagy „jaj!“ kiáltásban, vállat-vállnak támasztva, küzdjünk az ország, Nagy Magyarország egységéért. Vegyétek fekete listára a kútmér* gezőket, a nemzetközi árulókat, az irigyeket, a rágalmazókat, a demagógokat, az izgatókat, akik arra biztatnak, hogy a polgárok adót ne fizessenek, de jó­léti intézményeket, béremelést és más hasonlókat követeljenek. Fekete listá­ra azokat, akik feláldozzák az ő érde­kükért a mi Hazánkat. Ha ma pénzt vihetünk a takarékba, vigyük a Nemzet nagy takarék- pénztárába lelkijavainkat, hogy a nagy leszámolás idején onnan meríthessünk .tökét a megerősödés­hez. Az uj start idején hasson át a karácsony áhítata és dolgozzunk. Hogyha egy esztendő múlva itt is­mét összejövünk az új szilveszterre, egy szebb és boldogabb világ meg­szüntetését ünnepelhessük. Arra kell törekednünk, hogy a ma kétségbeesett ifjúság a mai történelmi időkről büszkén emlé­kezzék meg és ez legyen igazolása a mi szívós, küzdelmünknek. Csak azok indúljanafe csatába, akik nem gyávák. Ha wá eredményt elérjük, mi magunknak csak égy szál babérlevelet kérünk, a megehető hagymakoszorút azoknak hqtgyjuk, akik önös érdekeikért aka­dályozzák a polgári egység teljes dia­dalát. Mi a hagyományok állapján törek­szünk a nagy nemzeti egységre és poharamat ürítem azokra, akik a nemzeti egység létesítésén fáradoz­nak! Az ünneplő közönséget hosszantartó és lelkes tetszésnyilvánításra ragadó be­széde szűnni nem akaró viharos ovációkra késztette. Kozma Jenőt elhalmozták a sze­retet és ragaszkodás megnyilvánulásának minden jelével. . A budai választókerület Nemzeti Egy­séig Pártja dr. Kozma Jenő országgyűlési képviselő névünnepe alkalmából a Budai Vigadó összes termeiben ezerteritékes ün­nepi vacsorát rendezett, amelyen nemcsak Buda, hanem az egész főváros társadalmá­nak reprezentánsai Vettek részt. A megjelent miniszterek Winkler oszt­rák alkancellár tiszteletére a földművelés­ügyi miniszter áltál adott vácsorái: voltak hivatalosak s ezért el kellett az ünnep­ségről távozniok és így FABINYl' TIHAMÉR dr. keresekedelemügyi miniszter még a vacsora előtt üdvözölte meleg sza­vakkal dr. Kozma Jenőt, aki mint a pol­gári egység gondolatának megteremtője, az egész fővárosra kiterjedő hatalmas szervezetet létesített, mely erős bástyája és vára lett a nemzeti polgári gondolatnak. Különösen nagy örömmel jött 6 is Budá­ra, ahol a polgárság bizalmából törvény- hatósági bizottsági tagsági tisztséget visel. Makotdy Viktor tanár, aki a konferánsz- szerepét vitte, bejelentette, hogy. az egy­begyűltek a vacsoráról a következő távi­ratot küldik a kormányzónak, illetve Gömbös Qyula miniszterelnöknek; Nagybányai vitéz HORTHY MIKLÓS Ölöméltóságának, MagyÍrország kormányzójának, S Budapest. Kozma Jenő vezérünk név ünnepe A Gellért-szál-ló szép hangverseny- | termében szerdán nov. 16-án d. u. igen előkelő társaság jött össze a „Budapest—Fürdőváros Egyesület“ meghívására: hogy 'nteghaJIgassa Ex- ner Kornél dr. ny. államtitkár, egye­temitanár előadását Budapestnek világfürdővé való fejlesztéséről. Az ülésen József Ferenc dr. kir. herceg elnökölt. Jelen voltak: vitéz József Ferenc dr. kir. herceg, Hegedűs Lóránt dr. v. pénzügyminiszter, Lukács György dr. v. közoktatásügyi miniszter, Skerlecz Iván báró b. titkos tanácsos, nyug. bán, Berinleey Dénes ny. mi­niszterelnök, Nemes Antal püspök, Ripka Ferenc dr. v. főpolgármester, Kozma Jenő dr. a közsg. polgári párt elnöke, Strommer Viktorin bencés ház­főnök, Weszélkszky Gyula dr. a rá­dium intézet igazgatója, Bánlaky Gé­za, a Gellértfürdő igazgatója, Wen- czelly Béla dr. és Kiss Géza dr. pénz­ügyminiszteri tanácsosok, Mahler Sándor dr. Oti igazgató, Melichár Kálmán dr. ny. államtitkár, Werthei­mer Adolf, a Kerbank ügyv. igazga­tója, Eckhardt Berenc dr. egyet, ta­nár, Szviezsényi Zoltán min. tan., Lugmayer József dr. kormányfőtaná­csos, ügyvéd, Kapcza Imre gázgyári o. főnök, Massányi Ernő dr. főmeteo­rológus, Meszlényi Artúr dr. korm. fő­tanácsos, ügyvéd, Kidlmann Lajos dr., a közigazg. bíróság itélőbírája, Zámor Rezső dr. közjegyző, Winker Béla ezredes, Holbesz Aladár igazga­tó, Gunde József dr. székjesf. fogal­mazó, Kuszenda, a kenesei üdülőtelep igazgatója, Tábori Kőiméi hírlapíró, Benyó János fürdöigazgató, Orel Géza di‘. főigazgató, Orel Korjolán, Kovalóczy .Rezső dr. főtitkár, szaklap szerkesztő, Abonyi István kormány­főtanácsos, sakkmester, Pollik Endre dr. ügyvéd, Brugler Bertalan dr. ügy­véd, Dán László igázglátó, Körmen- dy Ervin igazgató, Kolb Mik­lós főkönyvelő, Dán Béla, Végh Jenő dr., Gömbös Gyula miniszterelnök és Fabinyi Tihamér dr. keresk. mi­niszter megbízott képviselője és még sokan. A nők i,s szép számmal voltak képviselve igy a többek között: Ex- ner Komélné, Szladits Károly jog­kari dékán felesége, Sebestyén László dr. felesége, Vadász Imréné, Gunde József dr.-né, Exner Paula és Piroska, dr, Méhes Gyuláné, dr. Zoltán Elekné Pillér Gézáné és mások. József Ferenc fcir. herceg, a „Buda­pest—Fürdőváros Egyesület“ elnöke nyitotta meg a páratlanul látogatott ülést. — örömmel közlöm, hogy sikerült Ex­ner Kornél áláamtitár urat, az ismert kitűnő szónokot és előadót, a mai alkalmából összegyűlt ezer polgár mély hódolattal köszönti Főméltósá­godat és Isten áldását kéri arra a nemzetmentő munkára, melyre Fő- méltóságod erős keze és szilárd aka­rata serkenti népünk hűséges és haza- fi as polgárságát. A Nemzeti Egység Pártjának budapesti tábora. vitéz jákfai GÖMBÖS GYULA miniszterelnök úrnak Budapest, Miniszterelnökség Ezer pulgár gyűlt egybe, hogy Kozma Jenőt, a polgári egység gondolatának életrehívóiát és főpró­báit harcosát névnapja alkalmából ün­nepelje és az ő személyén keresztül is hitet tegyen Nagyméltóságod bölcs politkája mellett, mely tántoríthatatlan hitünk szerint a nemzeti egység meg­alkotásával Magyarország egységét is ki fogja küzdeni. Fogadja' Nagyméltó­ságod hazafias üdvözletünket. A Nemzeti Egység Pártjának budapesti tábora. A társasvacsoráról és az ott elhangzott üdvözlésekről a 2-ik oldalon, külön cikk- | ben- számolunk be. napra előadásra megnyernünk. Ké­rem, hogy kezdje meg nagy érdeklő­déssel várt előadását. Exner nagy feltűnést keltő és uj esz­mékben gazdag előadásának lényege a következő volt: Budapestből nem fürdővárost, ha­nem világfürdőt törekszünk fejleszte­ni — igy kezdte Exner előadását. E két fogalom között ugyanis mérhe­tetlenül nagy a különbség. Fürdő­város, vagy fürdőhely, illetőleg gyógy­fürdőhely minden helység, melynek gyógyfürdő jellegét a belügyminiszter elismerte. így pl. Pozsonyban egyet­len fürdőház vaa és ez az egy épület kapta meg még a magyar uralom alatt a gyógyfürdői elnevezést. Az­óta Pozsony fürdőváros, de nem vi- iágfürdö. Ez az eset a többek között Székesfehérvárott és Szolnokon is. A mi célunkat korántsem elégítheti ki az, hogy Budapest csak fürdőváros legyen. Hogy emelkedjék itt olyan épület, melynek hivatalosan gyógy­fürdői jelleget adtak. Mi arra törek­szünk, hogy a Gellért fürdőtől a Rudas- és Szent Imre fürdő, valamint az újjá­születő Tabán átkarolásával,az ősi Király-, Lukács- és Császárlürdő bevo­násával, kiegészítve az elbájoló,tün­dén Margitszigettel és a fejedelmi Dunafolyam két palotasorával, legyen itten olyan hotelváros, melynek min­den házában rendkívüli gyógyhatású és sehol a földkerekségen együttesen máshol föl néni található melegfürdők vannak, ahová a világ minden tájéká­ról bizalommal jöjjenek a legfőbb jót, az egészséget kereső emberek, tudva azt, hogy a nemzetközi kultúra mai igényeinek kielégítésével itt a gyó­gyulás összes feltételeit megtalálják. Hogy ez nem utópia, nem elérhetet­len ábránd, azt tudományos adatok­kal kívánom bebizonyítani. A nagy- közönség előtt a legfontosabbnak lát­szik, hogy mennyi a forrásvizek rá- diümtartalma. A rádium, ez a titokza­tos és nagyon ritka fémes elem, ál­talában oly kis mennyiségben fordul elő, hogy azt a gramnak csak bílio- mod részeiben fejezzük ki. Sugarai el­pusztítják a baktériumokat és a fáj­dalmat csillapítják. Rákos daganato­kat megsemmisítenek, bőrbetegsége­ket, csuzos, idegzsábás és köszvényes bántalmakat gyógyítanak, a szív mű­ködését befolyásolják. Az emanáciő minden vele érintkező anyagra, testre rászáll és rádióaktiv-hajlamossá te.- szi azt. Magyar részről idegen vegyészt kértek fel a Gellértforrás-csoport- hoz tartozó víznek a rádiumtartalom szempotjából való megvizsgálására. A kutató': Mache bécsi műegyetemi tanár, — akinek a szive bizonyára Budapest és csodavizei Hogyan fejlesszük világfürdővé? Exner Kornél terve Szózat a polgársághoz! Kozma Jenő dr. beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom