Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-10-03 / 1097. szám

J Szent GELLÉRT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet, hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet. a közepén valami lehetetlen épület áll. Ven­déglőnek sem volt alkalmas, csak épen trafiknak és újságárus helynek jó, — de elrontották vele az egész teret, amelyet újból kell szabályozni, mert a sok síntől mozogni se lehet rajta. Ezt a sin-tért úgy kell megoldani, mint a Baros-téren. Itt van a Széna-tér és legfőbb disze egy illem­hely ... és így tovább... Most kapjuk a Döbrentei-térre az Istók János tervezte szépirodalmi szobrot: Bem apót és ezzel rendbejön ez a piacnak használt tér. A budai terekre várjuk a Kölcsey és a Aía- ddcfi szobrot és a tabáni parkba IV. Béla és Zsigmond kir. szobrát. Kár, hogy a Gár donyi-szoboT is a gyöngébbek közül való és emlékeztet valami régi pályázatra. Sablo nos szobor és mi, akik jóbarátságban él­tünk Gárdonyi Gézával, sehogy sem isme­rünk rá! Mindegy. Jó, hogy van. Uj disze lesz a Kelenföldnek, ahová a szobrászművé szék már tervezik az országmentés tőré­nek szobrát, az itt történt bevonulás em­lékére. Ennek a szobornak kerít méltó hát­teret Fischer József kir. tan. műépítész szép terve a Szent Imre szobrát övező tér folytatásában a Fehérvári-út betorkolásá- nál. Ennek hatalmas művészi alkotásnak kell lennie, méltónak a nagy időkhöz és a nemzetet vezérlő nagy fiához. anfyl eredetű édesanyja: nemes Colson Amália is. Ejféli órában a nagy magyar ki­rályné és a magyar Golgotha vértanújának szülője járnak itt majd haza, hogy elsír­ják egymásnak életük legnagyobb tragé­diáját: egyetlen fiúgyermeküknek tragikum elvesztését. A régi Qrabovszky-kuria, a mely még látta Mária Teréziát, tekint a| másik oldalról ide, míg hátsó kulissza gya­nánt a budai királyi vár tekint le az ünnep­lőkre. Ott vesztette el Erzsébet első gyer­mekét, Zsófia ’hercegnőt 1857 májusának végén s ott született második gyermeke: Gizella főhercegnő, akinek már nem ada­tott meg, hogy édesanyja szobrának lelep­lezésén megjelenhessen. Nagy történeti ne­vek emlékei elevenednek meg e percek­ben: Deák Ferenc, Eötvösp József báró, Horváth Mihály, id. Andrásssy Gyula gróf Ferenczy Ida, Nopcsa báró’:., mind-mind jelen vannak .és a szobor körül megjelenik a múlt, hogy a felvonuló jelennek mesét mondjon Erzsébet királynéról... A mille- nium nagy napja óta nem markolt ünnepség oly mélyen a magyar szivekbe, mint ez a maga néma csendjével tündöklő szoborle­leplezés, amelynek napsütötte délelőttjén a múlt színeibe öltözött a gyászolva ünneplő Magyarország. Palóczi Ede dr. A Budai Almanachból Részlet a „Társadalom" cimü fejezetből KOZMA JENŐ Erzsébet királyné szobránál Hét évszázad előtt az Árpádok dicső nemzetsége királyi vérből sarjadt rózsa­bimbót plántált Thüringia regényes földjé­be: Árpádházi Szí. Erzeébetet, aki új hazá­jában a szegények könnyeinek lett felszá- rltója, üldözöttek védelmezője és minden női erények örök példaképe. A múlt szá­zad derekán, amikor hazánk egét setét fel­hók borították, és -ősi egyházainkban meg­gyötört, vergődő lelkek esengtek Magyar- ország Patronájához égi segedelemért, a bajor Wittelsbachok királyi véréből egy Szent Erzsébethez hasonló földi és lelki szépségekben gazdag rózsabimbó plántá- Iódott át a magyar lelkek hősi vértől piros kertjébe, hogy védangyalává legyen az ül­dözött, föidretiport magyarságnak és szen­vedésünk napjaiban túltéve magát minden ellenünk való áskálódáson, nemzetünknek felejthetetlen emlékezetű védasszonya, ki­rálynéja: Erzsébetié lett. Csak halála után jöttek rá a tudósok, hogy Árpádházi Szent Erzsébetnek volt tizenötödik nemzedékben való vérszerinti leszármazottja... Azt taní­tották valaha a régiek, hogy minden hely­nek megvan a maga géniusza, hogy őr­ködjön annak emlékei felett. Egy ilyen láthatatlan géniusz oltalma alatt áll az ősi pesti főtemplomnak szőkébb környéke is, ahol szeptember 25-én délelőtt a székes­főváros összes templomainak harangzúgá­sánál leplezték le Erzsébet királyné szob­rát. E téren állott tizenhét század előtt a város későbbi magvát alkotta római vár, amelynek romjai fölé került most az antik világ királynői rajongójának szobra. Itt áll mellette Pest ősi egyháza, amelyben 1211 őszén a négy éves Arpádházi Szt. Marsi­tól eljegyezték a thiiringiai őrgróffal. E templom kriptájában, ahol mindazok nyer­tek egykor nyughelyét, akik nagyok és je­lesek voltak Pest nemes városában, alussza Őrök álmát az aradi tizenhárom vértanú legtragikusabb iának: Vécey Károly grófnak Alkalomszerű és minden budait érdekelhet Kozma Jenő dr .orszgy. képvi­selő élettörténete, me­lyet a „BUDAI ALMANACH“- ból veszünk át, mely mű ez év végén jelenik meg. mint olyan lexikon mun­kának I. része, mely Buda történetét, család­jait, vezéreit, iparosr és kereskedelmét van hi­vatva megőrizni az utó­kor számára. Budán mindig különleges életet élt a politika és inkább hajlott a városi poli­tikára, mint az országosra. Itt is nehéz feladat volt az utódok nevelése. De akire rámutattak a vezérek, azt figyel­ni kezdte a polgárság és annak le kel­lett tennie valami módon a mesteri a prédává lett országot. Budapest ut­cáin kétféle ember járt, aki csodát várt a jó Istentől és aki már a csodák­ban sem bűzött! Kozma Jenő dr. pedig, aki unitárius, (ez a világ legegyszerűbb vallása és az életdogmája ez: Segíts magadon és megsegít az Isten!) politikai dogmájá­vá tette és hirdette: Ne várjunk min­dent a jó Istentől és tegyük meg mind­azt, amit nélküle is megtehetünk! Az uj idők szélviharai rázták már ak­kor a magyar nemzet ezeréves fáját és lehullott arról a férges is, a meg nem érett gyümölcs is. A fa törzsének neki­vágott a trianoni balta. Úgy voltunk, mint temetés után a gyászoló család1. A fiatalok vállára szállt az elköltözött öregek gondja. Buda régi vezérei szi­bériai sírokba temették lelkűket és ér­tetlenül nézték a világot, amelynek vissza-viSsiazűduló áradatával szem­ben kevesen tudtak megállani. Min ___ ■■ TO ROK A. és TÁRSA BANKHÁZ R. T. BUDAPEST, IV. SZERVITA-TÉR 3 a m. kir. osztálysorsjáték (őelárusítói. Elérhető legnagyobb nyeremény 500.000 pengő NYEREMÉNYHUZÁS OKTOBER HÓ 20-ÁN ÉS 22-ÉN Az I. oszt. sorsjegy árak: I Egé»z tóit jegy: 1 Fél tort jegy: I P 24.— | P 12.­vizsgát. Budán még sokáig élt a céh­rendszer, akkor is, amikor már valójá­ban nem volt... Kozma Jenő dr. pelyhedző bajusszal már ott állott a küzdő' vezérek mellett, és a mesteri vizsgát külföldi vándorlá­sai után, remekbe alkotta meg. A Da­rányi-párt petícióval támadta meg 1905-ben • Nyíri Sándor akkori honvé­delmi miniszter mandátumát, melyet Budának akkor legismertebb három ügyvédje védett: Stehlo Kornél, Kiss Károly és Smick Lajos. A Darányi­pártot a fiatal Kozma Jenő dr. képvi­selte. A budaiak ezt a páros viaskodást úgy nézték, mint valamikor a lovagjá­tékokat, amikor az ifjú levente kiál­lott az öreg vitézekkel. Biztató mo­solygás kisérte a fiatal ügyvéd biza­kodó viaskodását. Még az ellenfelei is megtapsolták, mikor győztesként ke­rült ki a viadalból és az az erkölcsi siker a vezérek táborába tolta. A kö­vetkező esztendőben, 1906-ban már be­került a városi közgyűlésbe. A világháború természetesen egyál­talán nem volt alkalmas politikai nagy­ságok kitermelésére, de tanulni sokat lehetett belőle. Kozma Jenő dr., aki édesatyjától nagy karitativ munkakört örökölt, lehántotta magáról a pártpo­litikus tógáját s meggyarapodott tekin­télyét a budai beteg társadalom, a min­den sarokból reávigyorgó nyomorúság enyhítésére, gyógyítására érvényesí­tette. Ezt a szociális tevékenységét azzal honorálta az uralomra vergődött tömeg, hogy Budáról túszként elsőnek öt hurcolta börtönbe és hetekig ten­gődött a gyüftőjogház rabkosztján. En­nek az időszaknak is megvolt a maga nagy tanulsága. Sajnos, szaporán hullottak a régi rend kövei, halmozódott a rom és in­gott minden, hogy maga alá temesse denkinek más volt a mentalitása, min­denki más igazságokat szűrt le a nagy tanulságokból. Mindenki egyma­ga volt a párt érf győznie annak kel­lett, aki legközelebb állt az élethez. Egy évtized alatt Kozma Jenő dr be­nézett a városháza minden csukott ablaka mögé, kinyitott minden elzárt ajtót és követelte, hogy az áporodott levegőt az új világ légáramlásai vált­sák föl. Ekkor született meg tulajdonképpen a székesfővárosi új törvényjavaslat. Csak a tábort kellett megszervezni, csak a zászlót kellett kibontani, csak azt az egy fix pontot kellett a város­házán elfoglalni, — hogy csikorogva megnyíljon minden berozsdásodott la­kat és robbanva nyíljon meg minden ajtó a mgváltozott korszellem, a megujhodott gazdasági rend és az új célkitűzések előtt. Kozma Jenő is sokáig volt egymaga a párt, mely a mélyen lentálló baloldal és a magasan fentálló jobboldal kö­zött a középen álló polgárság egyete­mes nagy érdekeit kívánta szol­gálni. A konzervatív polgárság, a maga nyu­godt lépésével éri el leghamarább a ki­tűzött célokat. A régi jelszavakról le­kopott az aranyozás. A régi pártke­reteket feltüzelte a népharag és a nyo­mában járó nyomorúság. Érzelmi pár­tok kialakulására zord volt a politikai időjárás. Csak két ppzitivum volt: — a megbukott kollektív renddel szemben állott az egyén, a falanszterrel az individuális törekvés. A romboló for­radalommal az alkotó polgárság. A háború előtt még nem látszott ez a me­rev ellentét, — a háború után a tisz1- tánlátó politikus előtt nem látszott 'más. Kozma Jenő biztos lépésekkel in­dult ol a polgárság szétszórt táborába. ‘ Már akkor kialakult benne az új ma­gyar politika egészen új ideológiája. Más volt az uniformisa. A régi politika zsinórzata, a cifraság lemaradt róla, de a fegyverzete kezelhetőbb, bizto­sabb, gyorsabb. Az uj magyar politika színterén, az új magyar politikus. Koznia Jenő igazsága és jobb meg­látása mellett tesz bizonyságot ma már a I . POLGÁRI EQYSÉO PÁRTJA A tiszta polgári elgondolás központja, a POLGÁRI EGYSÉG KLUBJA, amelynek ö a vezére, lelke, de egyút­tal az eddig szervezetlen polgárság vezére is­Kivételes hatalom azokkal az áram­latokkal szemben, amelyek kasztokra osztják az ország népét, hogy kiszol­gáltassák a legalsóbb réteg uralmának. Sikeres elindulásában nagy része volt az édesatyjának, Kozma Gyula is­kolaigazgatónak, aki három évtizeden át vezette a Batthyány-utcai polgári leányiskolát és így alig van család a Vízivárosban, amelyet kedves emlékek ne fűznének a Kozma névhez. De erős kapcsok kötik a budai patrícius csalá­dokhoz is édesanyja, Tiszay Józsa révén. Kozma Jenő 1879-ben született Bu­dán. Itt végezte középiskoláit. Jogi ta­nulmányait nemcsak itthon, hanem kül­földön is folytatta, így Svájcban a lau- sannei egyetemen, ahol Bonardnak, a nagynevű római jogásznak volt a hall­gatója. Jogi tanulmányai mellett elvé­gezte a kereskedelmi akadémiát is. így felvértezve lépett az ügyvédi pá­lyára és ezzel kapcsolatosan a politi­kai életbe. Ügyvédi irodáját 1904-ben nyitotta meg Budán, a Corvin-téren, ugyanazon a helyen, ahol az ma is van. Tudományos művelődését nagy gonddal intézte édesatyja. A lelkét és a szivét művelte, érzelmi világát fej­Minden «zakmabeli ügyben !*€»• • forduljon a régi jóhirucégbot jJw»u°=dl‘“3o-33 Bére» Márton lesztette édesanyja, aki a magyar ne­mes asszonyok példaképe volt. Az egyik nevelte az életnek, a küzdelem­nek, — a másik a családnak és Kozma Jenő dr két életet élt. A közélet po­rondját taposó Kozma Jenőben senki sem sejti, senki sem látja a családjá­nak élő Kozmát. 1906-ban, fiatalon nő­sült, amikor oltárhoz vezette Asbóth Elmát és házassága boldogságát tel­jessé tettekét gyermek, fia ifjú Kozma Jenő és leánya Elma. A fia most szi­gorló jogász és a három világnyelvet tökéletesen bírja, az ifjúsági mozgal­makban vzető szerepe van, kitűnő lo­vas -és versenyeken számos <fíjat nyert. Leánya Elma most szerezte meg a francia állami oklevelet. Saint Omer-ben végezte iskoláit. Kozma Jenő a koránkelő emberek közé tartozik és bármily késő éjszaká­ba nyúlt is a tevékenysége, másnap reggel fél hétkor talpon van és a Pasa­réten épült villájában körülnéz a gaz­daságban. Jó gazda. Fehér tyúkjainak ketrece ott áll a parkja közepén. Ezek­re büszkébb, mint a villájára. Rendesen elsőnek érkezik, már 8 órakor az iro­dába és 9 órakor már fogad. A nála segítségét kereső emberek számára kü­lön fogadási napot tart a Budai Pol­gári Kör két nagy termében, ahol ilyen pénteki napokon száz-százötven ember fordul meg, akiknek ügyes-bajos dol­gát külön irodai személyzet kezeli. Tőle soha senki vigasztaló szó és a segítés kilátása nélkül nem távozik. Meglátja a legkisebb ember legkisebb baját is. A tárcája mindig nyitva áll és a legjobb belátása szerint rögtön segít, Ez Kozma Jenő dr., az uj magyar politika színterén az új magyar politi­kus, a polgári gondolat vezére.. A múlt bűnei A városfejlesztő progranm bevezető része Budapest törvénynatósági bizottsá­ga jimms 27-en bizottságot küldött Ki Harrer, Ferenc dr. elnöklete alatt, aki emoki előterjesztését, ameiyet lapunk más helyén méltatunk, a következőké­pen vezeti be: Budapest még ma sem ismeri egé­szebén geológiai és hydrolúgiai adot- ságaii, bár legújabban ezirányban bi­zonyos munkaiatok megindultak. A fő­város felmérése elavult, magassági fel­vételek csak alkalmilag készülnek, az­ért megfelelő térképei sincsenek; e hi­ányok megszüntetésére az első lépé­sen sem történtek meg. A törvényha­tóságnak még elképzelése sincs arra, mikeni illeszkedjék be a főváros a környezetébe; érdektelenül és tanács­talanul szemléli a perifériáján városok keletkezését és alakulását az ezzel járó mind több s nehezebb problémá­val együtt és megelégszik azzal, hogy irtózik a Nagy-Budapest megvalósítá­sától. A pályaudvarok jövőbeli elhe­lyezésének, a fővárosba befutó nagy vasúti vonalak vezetésének a város­fejlesztéssel összhangba hozatalára még elgondolás sincs, épen úgy nélkü­lözzük ennek az összhangnak a szem­pontjából a környéki és a belső vasúti, valamint mindkét vonatkozásban az autóbusz közlekedésnek egységes ter­vét és a gyorsvasúti problémáknak legalább képzeleti megoldásál. Szabá­lyozási terveink, ha készítőik a város fejlődésének valamilyen elgondolását szem előtt is tartották, csak részlet­tervek, mert nem nyugszanak hivata­losan elfogadott egységes városfejlesz­tési programon, de egyébként is sok részben kiegészítésre és revízióra szo­rulnak. Két különleges nagy szabályo­zási problémánk, a Tabán újjáépítése és az Erzsébet-út nyitása, még ma sem érett meg a megoldásra; a Tabánnál, amely újabban egy fürdővárosnegyed kialakításának gondolatával került kapcsolatba, maga a szabályozási terv áll revízió előtt, míg az Erzsébet-út nyitásánál a végrehajtás jogi és pénz­ügyi előfeltételei nincsenek még meg. Városfejlesztési program hiányában természetesen nincs a fővárosnak szerves közmű- — útépítési, csatorná­zási, vízvezetéki, világítási és közúti vasúti —- programja sem, bár legújabb időben bizonyos törekvések valamilyen programszerüségre mutatkoznak. Egyenesen borzalmas a helyzet a ma­gánépítkezés terén; itt az Építésügyi szabályzatnak nem városfejlesztési terven nyugvása, de különösen a szo­ciális befolyás alatt keletkezett par­cellázási és építési könnyítések és fő­leg az ezekkel — a csődöt mondott építésrendészet és a teljesen hiányzó hatósági lakásfelügyelet folytán — si­kerrel űzött nagyfokú visszaélések oly állapotokat teremtettek, amelyek a város külső részein a legsiralmasabb lekpolitikai programot sem, holott a városépítés megfelelő jogi és pénzügyi képet nyújtják. Nem láttunk eddig te­lekpolitikai programot sem, holott a városépítés megfelelő jogi és pénzügyi előfeltételeinek hiányában, a telekpo­litikai tevékenység a városfejlesztés­nek leghatékonyabb módja. Ami pedig végül magukat á városfejlesztés jogi és pénzügyi előfeltételeit illeti, e téren is nagyon tökéletlen a helyzet; a tör­vényes rendelkezések hiányában, rész­ben a telekkönyvi rendtartás eljárási szabályán, részben az Építésügyi sza­bályzat rendelkezésein fölépült, ma már szabályrendelet erejűnek elismert gya­korlat alapján vagyunk kénytelenek, a magánkezdeményezéshez kötve, a városrendezést jogilag lebonyolítani, míg a pénzügyi megoldást az említett gyakorlat során nyert természetbeli vagy ezt helyettesítő pénzbeli szolgál­tatásokon kívül, a költségvetésben vá­rosépítési célokra előirányzott, ma már igen szűkreszabott dotáció keretében, valamint a közműszabályrendeletek járulékaiban és díjaiban kell megtalál­nunk. Már ez a helyzetkép mutatja, hogy Budapest azzá, ami ma, terv nélkül alakult; fejlődését sok tekintetben a véletlen, de inkább a közszükséglet és a magánérdek erőinek eredője irányí­totta; ez az eredő gyakran erősen el­tolódott a közérdek rovására. Valami nagy szemrehányást ezért a múltnak még sem tehetünk. Először is minden város a világon igy alakult. Azután a városépítés tudománya egészen új ke­letű; a mai nagyvárosok fejlődése jó­val előtte járt. Budapestet illetőleg pe­dig meg kell vallanunk, hogy rohamo­san naggyá fejlődése, ami ma az or­szágnak felbecsülhetetlen értéke, alig­ha következett volna be, ha a magán­érdek fűtötte lendületet nagyon lefog­ták volna. Zurnay mozgásmŰuésjeti iskota J. CLCkotás uccet 1Ö, íz, tanfolyamai me$6ezdődtek! Zott fon: 55—9—76. Közismert kitűnő minőségű a PAUNC-féle vaj, sajt, túró és minden tejtermék Budai fiók­II., Margit-körut 31/33. Főüzfef:Köap. Vásárcsarnok I KOZMA JENŐ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom