Budai Napló, 1932 (29. évfolyam, 1069-1105. szám)

1932-09-11 / 1094. szám

Budai Napló Budapest 1932 szeptember 11 tás Inkább csak formai volt és a lényege az, hogy a tagdíjat a jövő esztendőre 3.— pengőre szállították' le. Az egyesület küszöbön álló nagyobb tevékenységére való tekintettel az elnök mellé ügyvezető­elnököt választanak. A legkedvezőbb szín­ben állítja be Oszoly. Kálmán közéleti te­vékenységét, úgyhogy e nagyfontosságú tisztség betöltésénél a közgyűlésnek nem is volt más jelöltje, mint ő, akit közfelktáil- tásSal választottak még ügyvezető elnök­nek. Wladdrczyk főtitkár mellé megvá­lasztották titkárnak ifi. Lejtényi Lászlót és elhatározta a közgyűlés, hogy az igaz­gatósági tagok számát 15-ről 20-ra ' emeli fel. Megválasztását Oszoly Kálmán azzal köszönte meg, hogy Igyekezni fog érde­meket is szerezni arra, hogy a tisztséget vele töltötték be. Rámutatott a Zugliget fejlődésében beállott változásokra és azokra ä kérdésekre, amelyeket meg kell oldani. Sok még a sérelem, főleg az adóz­tatások és a hozzdldrulások terén. Cél­szerűnek vélné, hogy az egyesület igye­kezzék tagjai sorába toborzanl minden zugligeti lakót, hogy így a megoldandó . kérdések fóruma legyen az Egyesület. In­dítványozza végül, hogy igyekezzék az Egyesület erősen magához kapcsolni a Budai Naplót, mert a fejlődés érdekében kifejtendő munkában e lap támogatására okvetlenül szüksége van az egyesületnek, amely lap több évtizedes munkájával el­érte azt, hogy minden komoly helyen méltatják Írásait és a lapnak is program­jába illik, hogy egész Buda érdekei mel­lett e hegyvidéki rész érdekeit is szol-l gálja. Az indítványok során Entele Fe­renc dr. ölelkező szakaszt tartana célsze­rűnek a Zalai-űton a Szépilonáig, már a gyógyszertár elérhetése érdekében is. Az autóbuszközlekedésre vonatkozólag kívá­natosnak tartaná, hogy a 22-est járassák a Szarvastérig. Szóvá tette azt is, hogy a gyógyszer- tár előtti térségen Aggházy Kamill és Eperlessy indítványára a Hollós Mátyási Társaság Mátyás király egyik emlékét óhajtja felállítani, csakhogy oda most ben­zinkutat engedélyeztek, amelynek más helyre való áttételét kell kieszközölni. E kérdésekhez hozzászólottak: Benke Ba­lázs, Szirmay Oszkár, Berkovits Árpád és mások. A közérdekű vita után Mannin- ger elnök berekesztette a közgyűlést. Az ezt követő társasvacsoránál Berko-\ vits Árpád köszöntötte Manninger elnö­köt, — Zerkovitz Imre ügyvéd pedig Oszoly Kálmánt Nagy elismeréssel emel­te ki az ő organizáló képességét, és arra kérte, hogy havonkint legalább egyszer rendezzenek összejövetelt, ahol eszmét cserélhetnek és így kiragadhatják a Zug­ligetet elmaradottságából. Oszoly Kálmán indítványára abban állapodtak meg, hogy minden hónap első szombatján találkoz­zanak a tagok, ami ápolná a baráti érzést és élénkítené a társas életet. A társasva­csora folyamán Víraág Béla szerkesztő megköszönte a Budai Napló kedves mél­tatását és a lap iránt való áldozatkész jóindulatot. Egyúttal rámutatott arra a nagy fordulatra, amely az utolsó évben a magyar társadalomban megtörtént és ami­nek a következménye a; keleti orientáició. Vita folyt még vacsora közben «afelett a sérelem felett is, hogy az autóbusz közle­kedés révén a Zugliget külterületté yalt a 22-es autóbusz szakaszheoszfása miatt, ■ ' ami 'a kivűlebb fekvő Pasarét az 5-Ös ré-' -vén belterületié vált.' Befejezésül Oszoly Kálmán megígérte, hogy Kozma Jenő dr., orszgy! képviselő segítségével igyekszik ezeket az autóbuszkérdéseket mielőbb el- Intézni. Éjfél volt mire a társaság szétoszlott. • A közgyűlésen résztvettek: Manninger Vilmos orvostanár, dr., Oszoly Kálmán szkfőv. biz. tag., ügyv. elnök, Sigray Ist­ván főmérnök, alelnök, Wladárczyk József főorvos, főtitkár és neje, Wagner Ferenc ■ dr., egészségügyi főtanácsos nejével és leányával, vitéz Oozmányi Dezső főmér­nök és neje, Rados Ousztáv műegyetemi tanár, Berkovits Árpád igazgató, Fellegi József kereskedő, Kalmár István postata­nácsos, Friedrich Jenő táblabíró, Szirmai Oszkár - vezérigazgató, Bediner Dezső vlzgyógyint. tulajdonos, Fabinyi Emil mérnök, Prokesch Antal főbánya tanácsos, Sfeniisbhá ;Sándór nagykereskedő, Wahl­kampf Henrik bankigazgató, Entele Fe­renc dr. postaigazgató, pénztáros, Walko Lóránt dr., klncsfőtan., Grabovszky Kamill tanár — ellenőr, Zerkovitz Imre ügyvéd _ alelnök, Bezerédy Adorjánná, Huszár Elemér plébános, Víraág Béla szerkesztő, Hegyessy István iparművész, Kloze Ró­bert székfőv. biz. tag, Kálmán István gyógyszerész, Aigner Ottó posta főfel­ügyelő, Benke Balázs igagató, Lejtényi László _ titkár, Geyger Gyula főtanácsos, Vámos Samu igazgató, Koczkás Kálmán és neje. A budai ßölgyek jólékonycélu kézimunka kiállítása Már adtunk hírt róla, hogy Buda előkelő hölgyei körében mozgalom indult meg egy jótékonycélú kézimunka-kiállítás rendezé­sére. A várható anyagi erdményt a támo­gatásra szorult Budai Ambulatorium javá­ra kívánják fordítani. A lapunk legutóbbi számában megjelent felhívásra máris kedvesen jelentkeztek budai hölgyek, akik a nemes célra való te­kintettel, készségesen hajlandóak részt venni a rendezésben. De igazi nagy sikere ennek a kiállításnak csak akkor lesz, ha hölgyeink minél nagyobb számban jelent­keznek. Kérjük tehát azokat a hölgyeket, akik a rendezőségben hajlandóak részt venni, hogy elhatározásukat minél előbb jelentsék be a BUDAI NAPLÓ szerkesztőségében és pedig akár levelezőlap, akár telefon útján. (Telefon 502—96.) Szeptember elején tartja meg a rende­zőség alakuló ülését. Akkor választják meg azt a küldöttséget is, mely Magdolna klr. hercegnőt, József főher­ceg lányát, kéri föl a fővédnökség el­fogadására. Kétségtelen, (hogy a királyi hercegnő örömmel tesz eleget ennek a felkérésnek, már csak azért is, mert a Budai Ambula- tóriumnak te a fenség a fővédnöke. Még nincs eldöntve, hogy a kiállítást hol rendezik, de legalkalmasabbnak látszik erre a budai Vigadó, vagy a Budai Tár­saskör helyisége. Az eddigi terv szerint, — ahogy már közöltük, — egyrészt olyan kézimunkákat állítanak ki, melyeket hölgyeink ajándék­képen ajánlanak fel értékesítés céljából, másrészt olyanokat, melyeket szerény vi­szonyok közt élő úrinők küldenek be el- árúeításra. A kiállítás minél nagyobb sikere érde­kében a terv most úgy bővült ki, ‘hogy a szakmabeli cégeknek is lehetőséget nyúj­tanak a kiállításban való résztvételre, sőt a kiállítás nyolc napja alatt (mert alkal- sint nyolc napig lesz a káállításs nyitva) két estén divatbemutató is lesz, egy es­tén pedig a legmodernebb háztartási esz­közöket mutatják be gyakorlatban. Szóval: a program eléggé változatosnak Ígérkezik és semmi kétség benne, hogy a kiállítás bátran számíthat a budai közön­ség nagy érdeklődésére. Lapunk a készülődés minden fázisáról beszámol. Minden érdeklődőnek készségesen szol­gál részletes felvilágosításokkal a Budai Napié. addig is, míg a rendező bizottság irodája meg nem nyílik. És kérjük, hogy akinek valamely olyan ötlete van, mely a kiállí­tás sikerét előmozdíthatja, szíveskedjenek ezt is mielőbb bejelenteni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a Budai Ambulatorium javára tekintélyes összeg jut a kiállítás révén. Buda ezúttal is megmutatja majd, hogy Buda tud akarni, tud cselekedni és tud segíteni, mert Budának érző szive, érző lelke van. Az élő hősök napját rendezi október hé 2-án a Hősök terén, kapcsolatosan IV- ik Frontharcos találkozóval. Már 1-én fo; gadják a német, bolgár, olasz és osztrák frontharcos szervezeteket, felavatják ün­nepélyesen az új frontharcos lobogót és díszfelvonulást rendeznek a Várba a Kor- mnáyzó elé, aki mint a szövetség fővéd­nöke, díszszemlét tart felettük. — Ezzel kapcsolatosan a szövetség vezetőségének sikerült a külföldről és vidékről felutazó frontharcosok részére október hó 1-től 5- ig tejedő időre félárú utazási kedvezményt biztosítani. Magyar naivitás. Mindig irigyejük Bé­cset, hogy oly nagy idegenforgalma van és bosszankodtunk afelett, hogy a bécsiek valóságos kinai falat tudtak emelni az idegenek útjába, nehogy valamiképpen Bu­dapestre tévedjenek. Akik sokat jártak "Bécsben tanúim, hogy ott soha még téve­désből sem küldtek valakit Budapestre. Sőt ellenkezőleg, lehetetlen rémes mesé­ket gondoltak ki, hogy az idegeneket el­riasszák a Budapestre való utazástól. És mi történik nálunk? Egész nyáron át va­lami szép melódiájú bécsi dalt énekeltek minden énekes vendéglőben és kávéház­ban, amely úgy kezdődött: So küsst man nur in Wien, Mit einer Wienerin, és azzal fejeződik be: Und warst du nie noch dort, So fahr sofort Nach Wien, nach Wien. Szóval mindenki rohanjon Bécsbe, mert csókolni csak ott tudnak a nők. A magyar naivitás ezt szőnélkül tűri. Az új nemze­dék, mely öntudatosabb, itt-ott felháboro­dott, tiltakozott ellene és egy alkalmi poéta arra kért bennünket, frbgy ezeknek az énekes kávéházaknak és vendéglőknek küldjük meg az ő szövegét, amelyben Bu­dára küld mindenkit, ami nekünk magya­roknak bizonyára kedvesebb. íme a szö­veg: Csókolni igazán. Csak Budán tud a lány S ha csábos nyári éjszakán Megcsókolt itt egy szép leány, A szived vissza jár Ily csókos éjszakán, Egy édes csók után, Ha vár a lány Budán, Budán, Budán. A nagyközönséget arra kéri ez a magya- rabb ifjúság, hogy követelje mindenütt az. osztrák szöveg helyett a magyar szöve­get. A Kamaraerdő vülaérdekeltsége két holdnyi területet kért a fővárostól, hogy ott pázsitos, homokos új strandfürdőt épít­senek. GYEFIMEK^HA előírásos intézeti, iskolai egyenruhái, kelengyéi s mindennemű gye P m ekru­házati cikkei minőségben, kiállítás­ban a legjobbak s ár­ban a legolcsóbbak!! árakat nem hirdetünk, mert ebből. a minőség nem állapítható meg. Kerje üzleteinkben fiu-es leánykaruhák, kabátok vételkényszer nélküli bemutatását. Árjegyzék kivonatra ingyen es bermentve. GYERMEKRUHA Vili., Baros ucca 77. I., Mészá­ros ucca 2. IV., SUtS ucca 2. 'Curnay mozgásmtfuésjeti is kofa. 1. Ctfkotás ucca 12, sz. tanfoCyamai megkezdődték I <ZeCefont 65—9—75. RaVaSz cukrász l„ KRISZTINA KÖRÚT IS Talafoni 502-S4. ELŐKELŐ CUKRÄSZ SZALON A vér- és bfirbetegségeknéL úgyszintén ha arcbőre pattanásos, ki­ütéses, ajánlatos a vérkeringés élénkí­tésére naponta félórával a reggeli előtt félpohár Hunyadi János természetes keserüvlzet inni. Az or­vostudomány legelőkelőbbjei megálla­pították, hogy a Hunyadi János ter­mészetes keserűvíz a legtökéletesebb gyógyvíz. Szabályozza a székletet, le­vezeti a test fölösleges káros nedveit, tisztítja és felfrissíti a vért, előmoz­dítja az anyagcserét. (43) Megnyílt Mocsári Antal ÚRI ÉS NŰIDIVATÁ8I) ÜZLETE II. Margit körút 4. Elsőrendű minőség oicsú érák Puskás Tivadar — A legzseniálisabb magyar feltaláló. — Följegyzéseimből: Víraág Béla. A „Magyar Hírlap" szerkesztőségé­ből tömegesen léptünk ki egy őszi nah pon 1892-ben: Gárdonyi Géza, Szabó Endre, Kürtliy Emil, Kálnoky Izor és velem együtt többen. Ebből a gárdá­ból ma már alig él valaki. Egy pénteki napon fölkeresett a te­lefon vállalat igazgatója Zmazsenka és aizt az üzenetet hagyta hátra szá­momra, hogy keressem föl másnap Puskás Tivadar urat, a telefonvállalat volt tulajdonosát a Hungária szállo­dában. Még aznap találkoztam Ma- szák Hugó szerkesztővel, aki akkor a Távirati Irodát szerkesztette és azzal köszöntött: — Ajánlottam magát Puskás Tiva­darnak. Valami lapot csinál. Ez kapóra jött és másnap reggel 9 órakor bekopogtam Puskás Tivadar­hoz. Különösen szép férfias arcú em­ber volt. Még ágyban találtam és teá­zás közben. Jókai Móréhoz hasonló csengésű hangja volt és minden sza­va, amit mondott, úgy hangzott, mint­ha heteken át gondolkozott volna fö­lötte. Elmondotta, hogy van egy új talál­mánya, amely lehetővé teszi, hogy sokezer embernek egyszerre lehes­sen telefonálni, külön vezetéken, kü­lön hallgatóval, amely találmányra kidolgozott rendszere van. Ez volna a legmodernebb újság, amely egész nap ontaná a híreket a megtörténés percében. Elmondotta, hogy felaján­lotta ezt Ábrányi Kornélnak, aki a Psti Naplót szerkesztette, Csávolszky Lajosnak, akié volt az Egyetértés és Fenyő Sándornak, aki akkor vette át a Magyar Hírlapot. Csakhogy az idát, vagy meg nem értették, vagy félreér­tették. Azután elmondotta a tervét, elgondolását és végül azt kérdezte, hogy megértettem-e? Mondtam, hogy a dolog annyira meglepő, hogy így első hallásra szinte fantáziának lát­szik és csak őbenne él mintegy való­ságban a!z egész kép, aki azzal két év | óta foglalkozik. Arra kértem, hogy folytassa az ismertetést, mire ő bo-' csánatot kért, hogy el kell mennie a Nemzeti Kaszinóba 6 órára és már 5 óra elmúlt. Délelőtt 9 órától este 5 óráig hall­gatta! mezt a páratlanlelkü embert és észre sem vettem, hogy 8 óra hosszat ültem vele szemben. Elhatároztuk, hogy másnap reggel eljövök és foly­tatjuk a megbeszélést. Addig elmondok róla egyetmást. * Sokszor volt milliomos, sokszor szegény, aki rossz gallérban, .kisza­kadt cipőben jelent meg és mégis mindig a legelegánsabb volt. Minden­ki az egyéniségét látta, felsőbbséges szellemét érezte, s nem vette észre tépett gallérját, a lyukat a cipőjén. De a zsebében azért 1200 forintos óra volt. Jókai rajzolt ilyen alakokat az ő regényeiben, akik mindent tudnak, mindenhez értenek. Mikor a telefon- kábelt rakták le a Dunába, ott dolgo­zott a többi munkással egy sorban, kék zubbonyt öltve, s ott ahol a leg­erősebb munkást elhagyta az ereje, ott ez az acélizmú „úr“ még mindig győzte. Mindent jobban csinált, mint más, de soha semmiféle tudásával nem di­csekedett. öt embernél nagyobb társaságot nem bírt el. Nagyobb társaságban az ő beszédes ajka elnémult. Olyankor elvonult, ha zongorát talált, a mellé ült és halkan, lágyan járatta rajta ujjait. És ilyenkor elállóit a társaság szava, mindenki oda figyelt. Soha­sem hallott melódiák voltak ezek, sohasem látott technikával előadva. Mert értett ehhez is. Az atyja Is nagy vállalkozó volt és a fiait a The- réziánumban neveltette. Itt tanult meg vívni is. A kardot jobban kezelte minden Yivómestemél. Angol vállalkozók megbízásából épí­tette a székely vasutat és ez alka­lommal a kolozsvári nemzeti kaszinó­ban szóváltásba került — ha jód tu­dom — egy gróf Bethlennel. A fülek­ről volt szó. és Puskás kijelentette az ő nagy nyugalmával, hogy ez a gróf egyik, fülébe tog kerülni. Másnap az első összecsapásnál tőből lemetszette a gróf fülét, úgy, hogy, a porba esett. Mégis került minden összekocca­nást az emberekkel. Holott a szeren­cséje is mesés volt. A vasút építése­kor Szászrégenben is járt. A város óriási piaca „macska fejekkel“ van kikövezve. A saját tüzes könnyű fo­gatán fordult be a piacra Puskás. A kocsin nem ült más senki. A forduló­nál egy kapu alól kiugró kutyától megijedt a két ló, félreugrott és kirántotta a kocsiból Puskást, aki gör­csösen fogta a gyeplőt. A neki va­dult lovajk végigszáguldottak a pia­con és magukkal vonszolták a gazdá­jukat. A piaci kofák elájultak ijedtük­ben, a megrémült emberek a fejüket vesztették, mindenki azt hitte, hogy az a szerencsétlen ember elpusztult, — amikor valami kiálló kőben tá­maszt találva, Puskás felugrott, - meg­fékezte a lovakat, leverte a port ma­gáról, felült és elhajtatott. Egy haja- szála sem görbült meg. Amellett csodálatos könnyen bánt a pénzzel, mint minden olyan ember, aki tud pénzt csinálni. Bizalmasa, Ke- resztessy papirkereskedő Kolozsvá­rott, egy ízben táviratot kapott tőle, szintén a vasútépítés idején. „Nézze meg, lakásomon van-e a vörös koffer. Ha nincs, fogassa el inasomat.“ A pa­pirkereskedő fölkereste Puskás nővé­rét, aki akkor apáca volt Kolozsvárt, utóbb zárdafőnöknő a felvidéken s ezzel együtt ment a vörös koffert ke­resni. Meg Is lelték nyitva. Bele volt gyömöszölve 200 ezer forint bankó­ban. Ököllel belegyürve. A nőkkel szemben is mesés szeren­cséje volt. Aki egyszer_ okos nagy szemeibe bele nézett, bele is szédült. Főhercegek szerelmeit zavarta meg. Mikor a székely vasutakat átaidta, országos ünneppé vált ez az aktus. A szomszédos megyék főispánjai is megjelentek, többek közt gróf Török főispán is nejével, született gróf Vet­ter von der Lilie. A 48-as tábornok leánya. Gyönyörű szép asszony volt, aki még 40 éves korában is iölzavarta a Riviérát. Puskásnak akkor már zsebében volt egy amerikai társaság szerződése, egy ezüst bánya kiaknázása ügyében és Amerikába készült. Ezt magyaráz­ta egyik ismerősének és meglátva gróf Töröknét, hozzá tette: — Azt az asszonyt pedig elviszem utitársnak! Akkor látta először, akkor mutat­ták be és — nyolc nap múlva együtt szálltak föl az Amerikába menő gőz­hajóra. Az asszony itt hagyta férjét és leányát. Utóbb elvált a gróftól és polgári házasságra lépett Puskással Amerikában, ahol négy leánykája szü­letett. Ott Puskás rövid idő alatt egy mil­lió dollárt szerzett, amikor egy új erőt fedeztek, föl és részvénytársaság alakult annak kihasználására. Puskás az egész vagyonát belefektette. Az­után fölkereste a föltalálót és köve­telte, hogy az új erő titkaiba] vezesse be, mint a legnagybob részvényest. Azonnal átlátott a szitán, csalás volt. A szindikátus megrohanta és vissza akarta adni haszonnal a millióját. De Puskás nem fogadta el és a Newyork- Heraldban leleplezte az egészet. Ekkor mondta róla az Amerikában járt gróf Károlyi István:- Amerikában egy becsületes em­bert találtam, de az is — magyar 1 Szegényen jött haza és átvette itt a tulajdonát képező telefonhálózat vezetését. öccse, Ferenc, egy hozzá hasonló daliás dzsidás főhadnagy vezette volt addig a vállalatot, de elméje el­borult és elhunyt, özvegyét Bánó Jó­zsef kamarás, táblai biró vette fele- Ségül* . A*,-, Puskás ekkor ismerkedett meg egy lengyel kalandorral, akinek petro- leum-forrásai voltak. Maga Puskás is folyton geológiai kutatásokat vég­zett és végeztetett öcscsével, Albert­iéi is, aki képzett geológus volt. így találta meg Erdélyben azt a kaolint, amelyből tengervízben is mosó szap­pant gyártott. Egy egész hegyet fel­dolgozott és a kaolin elfogyott. Vala­hol Máramarosban egy aranybányát talált irtóztató magasságban, hogy még az öszvér sem ment föl odáig. Már a rómaiak is ösmerték ezt a he­lyet. Egy amerikai vegyészt hozatott oda, aki úgy beleszeretett a bányába, mert a világ leggazdagabb aranybá­nyájának tartotta, hogy egy évig le sem jött onnan. Kiaknázása leküzd­hetetlen akadályokba ütközött. Talált gyémántot is, de ennek titkát magával vitte a sírba. Ez lett volna* különben az Ő nagy slágere. Közben ezer méternyire lefurt Szi­lágy megyében az Ozokerit nevű te­lepen, a lengyel kalandor társaságá­ban, hogy valami hihetetlenül dús pet- roleumforrást föltárjon. Petróleumot nem, de valami parafin-féle anyagot talált, s az ebből készült gyertya, 20 gyertyafénnyel világított. Csakhogy egy 20 filléres gyertya neki 45-be ke­rült, A mintákat sokáig kegyelettel őriz­te Brázay Kálmán. Ebbe a bányába egy millió hatszáz­ezer forintot fúrt bele, s végül 40.000 forintért eladta minden fölszerelés­sel együtt. De hol vette az akkor szegény Pus­kás ezt a rengeteg pénzt? Ez is az ő zseniálitását és nagy szuggeráló ké­pességét bizonyítja. Lánczy Leóval, a Kereskedelmi Bank igazgatójával, meg tudta értetni, hogy a semminek, a nem létezőnek is van értéke és a telefon statisztikája alapján kölcsönt vett föl oly előfizetők után járó jöve­delemre, akik majd 10 év múlva fog­ják a telefont bevezettetni. Az első nyolcszázezer forintos köl­csönnél 80 ezer forint províziót fize­tett a! közbenjárónak, készpénzben. Az illető ma is gazdag ember Buda­pesten. És hogy a Kereskedelmi Bank sem csinált rossz üzletet, bizonyítják ál következmények, a telefon államosí­tása. Ez a másfél milliós veszteség alá­ásta az egészségét. Nevralgikus lett. (Folytatjuk.) _ .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom