Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-14 / 1030. szám

Budai Napló Budapest, 1931 február 14. MAUTHHER MM KI MINT VET, ÚGY ARAT, MAUTHNER MAGNÁL JOBBAT SEHOL SEM KAPHAT!!! MAUTHNER ÖDÖN MAGTERMELŐ JäS MAGKERESKEDELMI R.-T. BUDAPEST SÜRGÖNY«!,«: MAUTnNERfiK — TELEFONSZ,tJI : J. 463—65 KÖZPONT: VII., ROTTENBILLER-U. 33. FIÓKÜZLET: IV., KOSSUTH LAJOS-U. 4. (A Ferencrendiek templomával szemben) Főárjogyzék, növényár­jegyzék, őszi árjegyzék jácint, tulipán stb. virág- hngymákről ingyen és bérmentve. SZENT gellert GYÓGYFÜRDŐ Vlz^yogyintézet éu napfErdo —■— Külön férfi él női osztály || legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet utcákat, valamint az egyes régi város­részek elnevezéseit újítsuk ifel. A mai Széna-teret, bár az is régi elnevezés, „Logoth ka pu-tér' ’-nek hív­hatnánk, ami jelezné azt, hogy itt hú­zódtak a budai alsóvár bástyái,,itt ál­lott a Logoth külvárosba vezető kapu. „Logoth kapu-tér” sokkal többet fe­jez ki, mint a mai Széna-tér elnevezés. ' A m. kir. statisztikai hivatal előtt elterülő térnek, illetve parknak ma még nincs neve. Buda múltját emel­nénk ki azáltal, ha ez a tér az ide né­hány lépésnyire állott Vöröstorony körbástyáról „Vöröstorony-tér” elne­vezést nyerne. Buda történelmi múltjának ^állíta­nánk emléket akkor, ha egyes régi vá­rosrészek elnevezését felújítanánk. A Vár, a mai Margit-körút és Horvát- utca által határolt terület a múltban Szent Péter nevet viselt. — A Kis Rókushegy és Nagy Rókushegy közti völgyben a Lövőház-utca és Kisrókus- utca között terült.el Logoth külváros. — A mai statisztikai park és a Mar- git-híd között a Kálvária hegy és a Rózsadomb lábához simulva Szent Háromság külváros állott. A -Városmajorral szemben a Retek­utca és Trombitás-út között Tóth falu terült el. A Vérmező-út és Vár kö­zött elterülő területet pedig Csizha- lomnak hívták. A mai Vízivárosnak az Ybl Miklós-tértől a Corvin-térig terjedő része a múltban Váralja, né­metül Taschenthal nevet viselt. Ha már megtartjuk és szerintem helyesen a régi bolt- és kocsmacégé­rekről való utcaelnevezéseket mint Retek-utca, Kékgolyó-utca stb., még inkább helyénvaló lenne, ha ezeket a régi városrészelnevezéseket valami mó­don megörökítenénk. ­De elmehetnénk tovább is és ha már semmi nyomát sem találjuk a Hár- mashatárhegyen épült goth eredetű várnak, melyet a hunok „Etelvár”- nak neveztek el (Újhelyi szerint in­nen az „Etzelburg” elnevezés), ha már egy kő sem jelzi, hogy valami­kor az újlaki templom felett állott a prépostság vára, legalább az elneve­zésükben kellene, ezen helyeket meg­örökíteni. Sajnos, hazánkat pusztító balsors nem engedte meg, hogy Bécs felől. Budapestre hajón érkező idegeneknek büszkén mutathassuk a budai hegye­ken lévő évszázados várakat vagy várromokat, legalább nevük említésé­vel hívhatnánk fel rájuk az idegenek figyelmét. Mindezek olyan kérdések, melyek­kel foglalkozni a nálamnál hivatot- tabbaknak is érdemes volna. Dr. Eperjessy István. Pest-Buda régi repülohídjai, a Böjtőst Evők Tornya és a Mé- szárosok Tornya Sél Mátyás híres könyvében lát­ható a 18. század elejéről való Pest és Buda „Repülő Hídja", a ,(Pons Volabilis”, melyről sokat írtak a pest­budai városi história művelői, mivol­tával azonban nincsenek tisztában. A pesti és budai mészáros céhek céh­ládáinak irattáráról a napokban meg­jelenő kötet, valamint a pesti serfőző céh történetét tárgyaló másik kötet sok adatot tartalmaz a Repülő Hídról. Ez két hatalmas nagy dereglyére szerelt talpas hídlás volt. Mindkét dereglye farán hatalmas kormány­lapát, vagyis timon volt: olyan, mint a régi gabonaúsztató bajóké. A „Re­pülő Híd!' pesti hídjának feje a mai Irányi Dániel-utca fölött volt, budai hídfeje az Erzsébet-híd fölött állott. A Duna közepén, körülbelül a mai Vigadó alatt hatalmas vasmacska tar­tott egy irgalmatlan hosszú láncot. A lánc vagy 12 dereglye kurta árbocain volt átvetve és tartotta a „Repülő Hidat”. Hogyan „repült” a lúd? Igen egyszerűen. A pesti parton a két de­reglye kormányosa balra nyomta a timonok rúdjait, tehát a timonok jobbra fordultak. i A Repülő Hidat fogta a lánc, a timonokat nyomta a Duna árja. Nos: ebből minden jobb­fajta budai gimnazista azonnal meg­szerkesztheti azt az „erőparalello- grammát”, melynek egyik „össze- j tevő”-je a lánc húzásának iránya, má sik a víz nyomása a timonokra, ere­dője pedig az a nyomás, mely egy kisujj megmozdítása alatt valósággal átröpítette a pompás alkotmányt í budai partra. Ennél elmésebb, intelli gensebb magyar fundálást képzelni sem lehet, hiszen Takáts Sándor nagyszerű írásai mutatták ki, hogy magyar faragó molnárok voltak a 17. század vízimívesei. Hiszen — mint ki­mutatják — még a 18—19. sz.-ban is színmagyar vízimívesek dolgoznak Budán, így Szárazajtai Nemes Ajtay János vízi ácsmester Ur, aki olyan pompás marhataposós víziemelő tor­nyot rak vala a pesti Leopold-uccai Serfőzőház számára, hogy Domitv és \Nersetz egyetemi professzorok dicsé­rik azt meg. Nos: mikor később a nagy Hajóhíd megépült, ez a derék régi magyar „Repülő Híd“ felkerült a mai Géza- utcához és ' a jrégi Bombá-térre' — a mai Batthyány-térre, — röpítette a pasazs érő sokat, amint á „Les Passa- giers“-t hívták budai ükeink. 1793- ban még ott volt a vén „Repülő Híd“: pesti hídfőjénél állott a Hayerffy- féle serfőzőház későbbi telke, ott volt a zsindelyes, deszkás, épületfás tót ltutajosok kikötője, a Fakereskedők Piaca, a pésti ácsmesterek Ácstelepe |és a Deszkások Piaca. Ez a hely az 1793-i telekosztás után ,lett Uj Város, a Leopold Hóstátja, a Lipótváros magva. Pest-Budának tehát a 18. sz. vé­gén két hídja volt, az egyik a Hangli mellől a Budai kioszkhoz induló Hajó Híd, a másik az áthelyezett Repülő Híd, a „Fliegende Brücke", vagyis a Margithíd nagyatyja. Ami a Bőjtösök Tornyát illeti, azt mi a Hévliják Cselebi nevű török világjáró által említett budai torony helyes nevének tartjuk. Ki evett Bu­dán „bűtösf'T Nyilvánvalóan olyan katolikusok, akik Budán laktak. Vagyis katolikus bosznák és arba- nós-ok, vagyis albánok. (Bognyák: idétlen szó, a Boszanác-ot pozanác- nak ejtő bécsi nyelvből csúfította ide az a korszak, mely a szláv amsztriáci- ból osztrák-ot csinált. Bosnyák és losztrák kínai szavak a magyarul tu- dók számára, magyar - ember azt boszna és ósíriai-nak mondotta.) Ezek ottomán alattvalók lévén, katolikus létükre is katonáskodtak a török alatt. Mivel pedig a liberális török kato­likust, luteránost, kálomistát egy­képpen megtűrt Budán, alkalmasint a bosznák Tornyát nevezi Hévliját Effendin Savanyú Ételt Evők Tor­nyának. Ez a savanyú étel alkalma­sint a pénteknapi ősi cibereleves, az erdélyi, rác, moldovavidéki vraga. Hi­szen varjúban is van pápista és kálomista varjú: a pápista sosem eszik búst, tehát pénteknapon is boj­toséi él, a kálomista varjú sose bőjtöl, tehát pénteken is megeszi a húst. így — hisszük — a budai boszna is „Bűj- tös Étel“.-éről volt nevezetes a derék móz! im testvér előtt. Egyik mészárosokmányban II. Ulászló igen megdicséri a budai mé­szárosmestereket, hogy 1514 nyarán Buda falairól — vagy falai alól — elverték Dózsa kurucait. Igen ám, de a mai Szentháromság­utca 1514-ben Mészárosok-utcája. A végén ott volt egy torony, a „Völag”, vagyis a későbbi Generálisok Kaszá­lója, a Vérmező felett. Az egész világon mindenütt minden városi torony a céheké. Buda városi tornyainak -nevei ismeretlenek. Min­den torony a -céh fertálya közelében van. A Mészáros Fertály a Mészáros­utca. 1686 után is az a neve. 1514-ből itt kell keresnünk a Mészárosok Tor­nyát. Az ilyen torony gondozója min­dig a céh oltáros mestere, mert a to­rony a céhi pátronus szent nevét vi­seli. 1514-ben Iródiák Miklós Mester a céh oltáros mestere. 1514 és 1529 között a céh rengeteget építkezik. Budán: követ, meszet, ácsot fizet. Alkalmasint tornyát építtette át új­módi kerektalpú talián bastione-ra, amit Budán bástyának ejt a magyar és Pastey-nak a tájcs., Nagyon gyanús, hogy Keresztelő Szent János Tornya volt a budai mé­szárosmesterek tornya neve. Bevilaqua-Borsody Béla. Széchenyi gyógyfürdő a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, Icgmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. kitűnő közlekedés Budapest és a Baffhyányak Batthyány-Stratmann László her cegnek, a nemes emberbarátnak él nagynevű szemorvosnak elhúnyta al kaiméból, röviden rá akarok mutatni arra, hogy mit köszönhet a magyar főváros^ az Eörs nemzetségéből szár- mazó főúri családnak. A visszafoglalás után II. József, a kalapos király volt Buda és Pest első igaz fejedelmi jóakarója. Városszé­pítő munkásságának hatása alatt mint az általa létesített budai Város­major pesti testvérkertje, a XVIII. század utolsó éveiben kezdetét vette a mai Városliget megteremtése. Maga az eszme a sokoldalú Boráros János pesti városbírótól eredt, megvalósítá­sára azonban 1799-ben Batthyány Jó­zsef bíboros hercegprímás, az utolsó nemzeti nádor fia, vállalkozott. A ne meslelkű magyar egyházfejedelem 24 évre bérbevette a tervezett Városli­get területét, hogy ott, a futóhomok és ökörlegelők helyén, megteremtse a kontinens egyik legszebb parkját. Kétezer napszámossal, Pesten még sohasem látott munkáshadsereggel, nyomban hozzá is kezdett a nagy mű­höz. Az egész munka Witsch Rudolf mérnöke és angol kertésze kezében összpontosult. Sajnos, négy hónap­pal a nagy mű megkezdése után, az agg főpap elhúnyt és a nagy mű meg­akadt. Pest városával kötött szerző­dése értelmében, az elhúnyt prímás öccsére: Batthyány Tódor grófra, a XVIII. század Széchenyijére, a nagy reformerre szállott a bérlet. Witsch tehát tovább vezethette a munkát. Si­került megkötnie a futóhomokot és a Városliget sok szép részletét a nagy tóval együtt megalkotnia. Pest városa ugyanezen öt év alatt kiépítette az Angol királyhoz címzett vendégfoga­dóról elnevezett Király-utcát (a fo­gadó a mai Anker-j)alota sarkán ál­lott) és a Fasort, amelynek kertjeiben épültek a Városliget első nyaralói: a Pichler-féle, Festetics grófé és ma sok. Sajnos, Pest városa csakhamar összekülönbözött a nemes gróffal, ak miután a város 1805-ben tőle bírói úton visszafoglalta a Városligetet örökre búcsút mondott a Batthyány- féle park megvalósításának. Pedig ugyanakkor tervbe vette volt a Mar­gitsziget fejlesztését is, aminek ha tasa alatt 1802-ben Leyrer József t szigetet már Batthyány-szigetnek ne­vezi. — A Batthyány nemzetség egyik tagjától: Batthyány Antal gróftól sze­rezték meg 1813-ban igen jutányosán a Magyar Nemzeti Múzeum telkét e családnak nagy vértanú fiára emlé­keztet a Báthory-utcai örökmécses. Budapest székesfőváros Pest váró sának egy százharmincéves határoza­tának óhajt a közeljövőben érvényt szerezni: a Városligetben Batthyány József gróf bíboros hercegprímásnak szobrot emel a hajdanvaló Bgtthyámy- erdö helyén. így nevezték* 1799-től 1805-ig a Városligetet. Ne feledjük el azonban és legyen szabad itt is rá mutatnom arra, hogy a nemeslelkű egyházfejedelem a Városliget megte remtésében a terveket nagyérdemű öccsével együtt alkotta meg, aki foly­tatta is a nagy művet, míg az akko­riak kicsinyeskedése és meg nem ér- Itése ebben hálátlanul meg nem aka­dályozta. A Városliget alapítóiul te­hát e nemes testvérpár tekintendő. Elkésve bár, de igazságot kellene szolgáltatni Batthyány Tódor gróf­nak, Fiúmé visszacsatolása eszme fel­etőjének, a Tárcsái-fürdő megújító- jának, a magyar ipar első úttörőjé­nek, a nagy nemzetgazdának és felta­lálónak (Batthyány-féle hajó). Mi­ben álljon ez az igazságszolgáltatás? Abban, hogy a nemes főúri testvérek­nek közös szobrot emeljünk a Város­ligetben. Hadd álljanak ott kéz a kéz­ben ércbe öntve azok, akik a múlt szá­zad hajnalpirkadásakor nemes lelkűk egész melegével akarták boldogítani Magyarországot és szépíteni annak fővárosát... Palóczi Edgár. Ki a pénzzel! A „Betyár“ csacsi hivatása írta: Or. LACZÓ VIKTOR A termelésnél különösen arra kell figyelni, hogy annak célja, a fogyasz­tás, az élvezés, az: ember javára való felhasználás ugyan, de vannak az él­vezésben elpusztuló és vannak örök értékek. A cigaretta élvezetes cikk s amikor élvezem, el is pusztítom. A márványból faragott nimfa gyönyörű. Megveszem, állványra teszem, életem végéig gyönyörködöm benne s halá­lom után még az örököseim is élvez­hetik. Nagy különbség van abban, hogy a csizmadia által készített csiz­mát a földműves elhordhatja öt évig is, de a földműves által termelt ke­nyérre a csizmadiának mindennap van szüksége ég nem sok marad belőle. Nagyon igaz és döntő szó tehát az, hogy a termelést organizálni kell, de itt is az a fő, hogyan is kell azt meg­csinálni. Mindenesetre alapvető elve­ket kell előbb feláUíta/m. Például: Mindenkinek, aki él, joga is van az életre, akár van munkája, akár nincs munkája. Minden • érték csak akkor felesleges, ha már mindenki kapott belőle, aki csak kívánja. A munkát fel kell osztani, hogy mindenkinek jusson belőle; ha kisebbedik a munkaszükséglet, akkor is fel kell osztani: aki most na­ponkint nyolc órát dolgozik, dolgoz­zék négyet, a másik négyet pedig vé­gezze az, akinek most semmi mun­kája sincs. Éhen halni senkinek sem szabad és meztelenéül járni mindenki­nek tilos. Gyermekeket szenvedtetni, égbekiáltó bűn: teljes becstelenség és aljasság. De persze az alapelvekből nem élünk meg. A termelést és a fogyasz­tást is ^organizálni kell. S itt van a bökkenő. A kettő közé beékelte magát és szinte nélkülözhetetlennek tűnik fel az arany, a pénz. Nem érték, — legfeljebb művészi ér­téke van, — csak értékszerző, tehát másodrendű érték értéke az, hogy ér­tékeket szerez és közvetít, sőt helyet­tesít is, amíg majd „kell”; tehát emi­nenter eszköz. A termelés és fogyasz­tás organizációja egészen más pézzel, mint pénz nélkül. Mind a két mód­szerrel kellene megpróbálkozni. Hisz volt idő, amikor még nem volt pénz s az emberek megéltek. Most pedig a pénz miatt van, hogy az emberek élelmiszerkirakatok előtt az éhségtől elájulnak. A penznelc rettentő hatalma miatt mondom a következőket. Emberek, ha segíteni akartok, ki a pénzzel! Ahol tudniillik pénz van. Ne féljetek, jut még. Tehát ki vele! Vegyetek ciga­rettát, cukrászsüteményt, cigányzenét, hajójegyet, pezsgőt, báli ruhát, virá­got, parfőmöt, autótúrát, fürdőjegyet, mind olyan dolgot, ameíy az élvezés­ben elpusztul, mert nektek’nemsokára ismét szükségetek lesz rá s az általa­tok kiadott pénzen mások vesznek ke­nyeret, tüzelőt, lakást, ruhát. Ha na­gyon takarékosak akartok lenni, ve­gyetek állandó értékeket, aranypénzt, festményt, szobrot, ékszert, szőnyeget, könyvet, telket, házat, hiszen ez nem is kiadás, hanem befektetés. Ebből a pénzkiadásból is sokan megélnek. De ha élvezni nem tudtok vagy nem szerettek, vigyétek a pénzeteket a takarékpénztárba. Ez majd a pénzeteket kiadja kölcsön, szerez 12% kamatot, nektek ád 4%-ot s ez is jó, legalább megélnek a takarékpénztári tisztviselők és va­laki majd ismét kedvet érez a mun­kához, még ha annak gyümölcsét részben a takarékpénztárnak fizeti is meg. Tehát csak ki a pénzzel és ne tartsátok a láda fiában! Ki a pénzzel, de lehetőleg ne külföl­dön, hanem belföldön és elsősorban Budán. Kölcsönfelvételtől azonban a végsőkig óvakodjatok! A pénz néllcül való organizációról csak egyet mondok el, mert nem aka­rok utópiákba merülni. A minap a Páfrány-úton sétáltam a feleségemmel és véletlenül két beszélgető hölgy mellé kerültünk. Akaratlanul is meg­hallottuk a következőket. Mondja az egyik: — Kérlek, annyi a tejünk, hogy nem tudom, mit csináljak vele. — Ugy-e, már a kutyáid sem isz- szák, valósággal ki kell önteni. Hallottad, — mondja a feleségem, — ezeknek ki kell önteniök a tejet, mert bizonyára a Guggerhegyre senki sem megy érte. Mások pedig éheznek és fáznak. Van az I. kér. elöljáróság­nak egy szamara, a Betyár. Ott lakik a Városmajor-utca 71. szám alatt s neki sincs munkája, mert, hála a tech­nika fejlődésének, -a lovaknak sincs. Tessék ezt a szép szamarat a főváros címerével ellátott kiskocsi elé fogni s azt egy fővárosi altisztre bízva, na­ponkint az I. kér. elöljáróság terüle­tén végigjáratni s a lakosokat ezüst- csengetyűvel felhívni, hogy vitessék legalább a házuk elé azt a sok feles­leges terményt, ruhát és eszközt, ame­lyen csak azért nem adnak túl, mert senki sem jön érte. Az ilymődon be­szerzett élelmiszereket a Népkonyhá­nak, egyéb cikkeket pedig a Város­majorban levő missziósnővéreknek le­het adni. A pénz nélkül való organizációnak legprimitívebb formája ugyanis a jó­tékonyságnak szervezése, a nélkülö­zőknek ingyenes ajándékokkal való ellátása. A fejlettebb organizáció majd akkor következik, amikor az emberek általánosan és behatóan észreveszik a termelés és a fogyasztás közé benyomult aranypénzközvetítés elvi és technikai hiányait. Hány ember [amik? A fűrdőlAtogatfis statisztikája Érdekes adatok a fürdők statiszti­kájáról, melyek szerint az év első 11 hónapjában, azaz január 1-től no­vember végéig hányán és hol füröd- tek, azután pedig, hogy november ha­vában hogyan oszlottak meg a für- dőzők az egyes fürdők között. 1930-ban az év elejétől november végéig a fürdővendégek forgalma a következőképpen oszlott meg: Széchenyi-fürdő .... 662.557 Lukácsfürdő ..................... 486.382. Császárfürdő ..................... 457.994 Szent Gellért-fürdő . . . 333.385 Szent Imre (Rác) gyógyf. . 316.188 Rudasfürdő .................... . 268.938 112.687 100 .691 84.133 76.070 35.656 33.913 18.812 7.936 IV. kér. Dunafürdők Ingyen Dunafürdők . . Körúti fürdő . . . . Királyfürdő . . . . Erzsébet-sósfürdő . . : Margitszigeti fürdő . . Palotai-úti népfürdő . . Margitszigeti szanat. víz­gyógyintézet . ■ . ■ Összesen 2,995.342 1930. év november havában Buda­pesten a kő- és kádfürdőkben a für- döző közönség a következő arányok­ban oszlott meg: A legnagyobb forgalmat a Szent Imre gyógyfürdő (Rác) érte el 8238 utána a Császárfürdő 7562 Rudasfürdő .... 4175 Szent Gellért-fürdő 3155 Széchenyi-fürdő . . 3078 Lukácsfürdő . . . 2985 Körúti fürdő . . . 2883 Erzsébet-sősfürdő . 2084 Királyfürdő .... 1990 Palotai-úti népfürdő . 397 A gőzfürdők forgalma 1930. év no­vemberében a következőképpen ala­kult: Férfi Nő Rudasfürdő . . . . 6841 513 Széchenyi-fürdő . . . 7938 6907 Szt. Gellért-fürdő . . 8741 5522 Császárfürdő . . . . 4100 3108 Lukácsfürdő ... . 3938 3027 Szt. Imre-gyógyfürdő . 11591 9615 Királyfürdő . . . . 5147 2318 Feltűnő a nők csekély száma a Ru­dasfürdő gőzfürdőjében. Fentls lent.. Hivatalban, irodában, boltban, műhelyben idegekre menő küzdelem folyik a létért Szakítson tehát az idegpusztító nikotinnal és szívjon liihotexe FÜRDŐI radioaktív ! hőforrás GŐZ. ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA RUDAS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom