Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-09-14 / 1056. szám
Budai Napló 1931. szeptember 14. KI mint vet, úgy arat, MAU"J"^NER magnál jobbat sehol sem kaphat. MÁV ÖDÖN rÄÄÄ Alapítási ev 1874. Telefon: 463-6. cflprtrtNVCIM .MAUTHNERÉK, BUDAPEST. MAUTHNER MAG 65. Központ: VII, Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegyzék, mely növényárjegyzéket is tartalmaz, ingyen és bérmentve. a Ferencrenúiek templomával szemben. a platános udvar belső TERRASZÁN >%. a császArfűrdőben ahol a bácskai ételkülönlegességelet, dunántúli borokt, valódt HALÁSZLÉT talál. CSIRSZKA KONRÁD vendéglős Rettenetes darázsfészek volt mindig a Városháza és talán minden városháza, ahová még olyan tiszta kézzel is nehéz volt belenyúlni, mint amilyen dr. Ripka Ferencé, aki mint kormánybiztos azzal a céllal jött, hogy rendet teremt ott, ahol a laikusok — ha nem is roszakarattal. — de járatlanságukkal a városi adminisztrációban olyan állapotokat teremtettek, a- melyek odavezettek, ahová a városháza jutott. Keresztvetésekkel nem lehet világvárosokat kormányozni. A gyűlölet nem városépítő eszköz. Tudás nélkül, tisztára csak naív jószándékkal és egyoldalú elfogultsággal intézve a város sorsát, előbb-utóbb csődbe kellett jutnia. Akárhogy _ szidják most Bethlen Istvánt, ő látta és tudta ezt, ezért küldött kormánybiztost a város nyakára, ezért alakította az új városi pártot, hogy ennek a titkolódzó, bujkáló, örökké csak a hibáit leplez- gető rendszemek elejét vegye. Mire Ripka Ferenc kormánybiztos ebbe a darázsfészekbe belenyúlt, már akkor annyi gát, annyi útvesztő, csapóajtó, titkos megállapodás állta útját a tisztogatásnak, hogy az üzemek revízióját öt év alatt sem tudták végrehajtani! Sőt, ellenkezőleg, az e téren való tobzódás csúcspontját érte el a Besz- kárt vezérigazgatói székének a betöltésével. Még Kozma Jenő nagy rutinja is csak politikailag érvényesült, de_ a belső adminisztrációt ketten sem bírták megváltoztatni. De felülkerekedett a régi irányzat az új törekvéseken és| Ripka Ferenc, mint főpolgármesteri nagy tevékenysége túlnyomó részét pozíciójának biztosítására volt kénytelen tékozolni. Amint ő maga mondotta, — Kozma nélkül ez sem sikerült volna. Ripka Ferenc kezében nyugodtan tudja ezt a kivételes hatalmat e város népe, de azért mégis új rendre, új pártcsoportosításra van szükség, hogy az eleven, gyakorlati, józan várospolitika lehessen úrrá a városházán. Értelmetlen utca nevek dr. Gallina Frigyes tanácsnok tanulmányából Akik az utcaelnevezés jogát gyakorolják azoknak illik tudni a nagy történeti szerepet játszó férfiak nevét. Pöltenberg és Leiningen neve ma is hiányzik falainkon, pedig Pöltenberg elsőnek lépett a bitófa alá. Az is nagy hiba és helytelen, amikor a többi vértanúnak csak a családi nevét tiintetik fel a névtáblák. Így ,,Desse\vfíy-iítea, „Vécsey''-utca, „Török"-utca, „Lázár"-utca stb. Igaz, hogy igen sok ktünő Dessewffy, Vécsey, Török, Lázár élt Magyatfcarszágcn s így okvetlen ki keli tüntetni a keresztnevet is a családi név mellett az utcanévtáblákon, mert hiszen ennek hiánya mindenféle félreértést okozhat. Elvégre a „Török“-utca jelentheti — pláne nálunk — a török nemzetiséget is, a „Lázár“-utca lehetne biblia »vonatkozású is. Tény, hogy ezen a térten is teljes a zűrzavar az utcanévtáblák körül. Mint kiáltó példát említettem fel, hogy a közismert Kossuth (félreértésre alkalmat aligha adó) családi név mellé odaírták a keresztnevet, ellenben kevésbbé, vagy alig ismert családnevek mellől elhagytak azt. Néhány példa erre: báró Aczél-utca (Béla?!), Báíhory-ulca (több nevezetes Báthory is volt), báró Eölvös-utca (lehetne Lóránt is), Burtha-utca (Miklós? hány Bar- tiia van még?), báró Lipthay-utca (melyik Lipthay báró?), Bélakirály-út (hányadik Béla?), Boráros-tér (a híres városbíró keresztneve nélkül megtévesztő), Bornemissza-utca (mennyi ismertebb Bornemissza volt! Ez ki: Péteri? Talán!), Barabás-utca (Miklós a festő?), Csengery-utca (János?), Donáti-utca (keresztnév nélkül homályos), Döbrentei-utca (Gábor!), Egressy-tér (?), Dugonics-utca (nem mindenki tudja, hogy András), Gaál-ulca (valószínűleg József), llosvai-ulca (mint helytelen kiírás, ha Ilos- vai Selymes Péterre gondoltak!), Istvánfy- ulca (keresztnév nékül rébusz, annyi Ist- vánfy lehet!), Izsó-utca (Miklós keresztnév nélkül semmit sem jelent. Így nem a szobrász, mert egy egyszerű keresztnév is lehet a naptári tömkelegből.), Jerney-utca (rébusz), Kaptsztrán-utca (csonka! kell a János, így ismerjük), Karácsonyi-utca (a családot akarja jelenteni, vagy csak egyik tagját?), Keményily-utca (keresztnév nélkül találós mese), Kolozsvári-utca (városnév? vagy a Kolozsvári testvérek? vagy más? kicsoda hát?), Korponai-utca (családnév is rémlik fel előttünk . . . vájjon az-e?), Kmetty-utca (a 48-as honvéd,tiszt, vagy más talán?), Kruspér-utca (családnév?), Lackovich-utca (hol keressük, lexikonban, nemesi évkönyvben? mennyi Lac- kcvich lehet és van! ez melyik?), Lahner- atea (íme megint egy csonka vértanú név, bezzeg; Kossuth Lajos-tér!), Kis Jánosát ca (no itt mindkét név meg van! tekintve, hogy nem is családnévről van ezúttal szó!), Ormódi-utca (ki lehet? Ormódi? keresztneve?), Peterdy-utca (szégyen, nem szégyen, nem tudom kisütni a keresztnevet magamban!), Petröczy-utca (keresztrejtvény), Salamon-utca (meg van! a zsidók nagy királya! nem, mégsem: Salamon Ferenc történetíró! Nem, nem, talán Salamon Béla, a népszerű kabaréigazgató?), Sán- dor-utca, Sündor-lépcső, Sándor-téx ■ (Váriunk csak: az a régi bánó Sándor? vagy a híres úrlovas gróf Sándor Móricz, vagy más?), Szendi-uutca (mint előbb), Szilas- sy-út (népes úricsalád. Honnan tudjam kit fed közülük?), Teleki-tér (a családról kapta a nevét? a régi nagy Telekiről nevezték el, vagy az előkelő nagy család más kiválóságáról? Ki tudja így), Telepy-utca (Károly a festő de miért kell ezt elhallgatni? nem mindenki járatos a művészettörténetben.). A gróf Tisza István- és Tisza Kál- mán-utcák neve helyes. (A többiekkel szemben miért csak néhány, szórványos lojgikus megoldás?) Toldy-Ferenc-utca. Helyes! De akkor a Toldy-lépcső mellé odatenném: Toldy Miklós lépcső. Vagy nem ezt akarja jelenteni? Ez is Toldy Ferenc nevét hirdeti? Így honnan tudjam? Zámori- utca (mi ez? helységnév? Ha nem az, kell a keresztnév, mert ezer, — nem! tízezer ember közül egy sem akad, aki reábukkan az eredetiére! Egész sereg ilyen rejtvény van még! Zombori-utca. Ezt azért emelem ki, mert többször újult már fel a vita, hogy jobb, hogy magyarosabb, ha Bécsi-utcát. Váci-utcát, Fchérvári-utat, Pozsonyi-utat, Kassai-utat stb. írunk és mondunuk-e? Erre nézve nekem az a véleményem, hogy csak azokban az esetekben logikus és helyes az „i“ végződés, ha a szóban forgó út, vagy utca földrajzi értelemben is, vagyis valóságban is oda, vagy legalább kétségtelenül arra felé vezet, arra visz. Tehát: Helyes a Fehérvári-út, mert azon jutok el Székesfehérvárra. Helyes az Üllői-út, mert arrla felé esik Üllő, nem is messzire. Van Bécsi-út is, az, amelyik Bécs felé vezet egyenesen. De Bécs-utca a helyesebb, ha vele Bécs városát tisztelem meg! Vagyis: ha egy messze, távoleső, pláne külföldi várost tisztelek meg névadással Budapesten, akkor nem tenném utána az „i“ betűt. Mert a név ilyenkor, mint másféle fogalom kerül a névtáblára. Ezért helyesebb szerintem a Párizs-utca, Berlin-tér. Ugyanis az elszakított országrészek messzeső városait is így irnám: Kassa- utca, Kolozsvár-tér, Szabadka-utca, Kismarton-tér stb. (Annál is inkább, mert majdnem minden magyar városnév egyszersmind családi neveket is fed.) Ezen a téren egyébként fölöslegesnek és vidékies ízűnek érzem, hogy minden csip- csup apró helység jelentéktelen falu neve reá kerüljön a budapesti névtáblákra, amint az — főleg újabban — történt és történik. Ha valamely helységnek nincs történeti, vagy földrajzi jelentősége, nem kell, sőt nem is szabad fővárosi utcanévvé avatni. Kivételt csak az elszakított országrészek helységneveivel tennék, amelyeket az utódállamok úgyis megszüntettek s amelyeket addig is, míg visszakaphatják üégi neveiket, helyes hogy mi megörökítsük. * ...és még néhány szó A Budai Napló szept. 1-i számában Gallina Frigyes dr. tanulmányából számos utcanevet közöl, amelyeket a székesfőváros utcaneveivel rérfóta foglalkozó tanácsnok úr meg szeretne változtatni. Teljesen osztom az illusztris író ebbeli nézetét a felsorolt utcanevek legtöbbjére vonatkozólag, de meg kell állapítanom, hogy némelyiknél fontos és érdekes történeti emlékek az el- keresztelés ellen szólanak. Itt van pl. az önfőAdz-utca elnevezés. Ennek az utcának egykor Várkert-ntca volt a neve, de mivel topografusaink megállapították, hogy benne állott a régi budai ágyúöntöde (Stückgiesserei), igen helyesen, ezt a nevet adták neki. Kár lenne ezt elvenni. Hasonló okoknak köszönik születésüket a Csavargyár, Henogermalom, és Raktár utcák elnevezései — utóbbi egy régi katonai raktár emlékét őrzi, amelynek helyén később a bosnyák gyalogezred [*'iszi)t'ési raktára, irijd a éllu’iii térképészeti intézet került. Itt volt a hírhedt hamis frankok raktára is. Ezek az utcanevek tehát az illető utcákkal kapcsolatos épületek emlékeit őrzik s így semmi ok sem szól megváltoztatásk mellett Nem írható alá az a nézet sem, hogy a Szfndz-utca elnevezése „semmitmondó“ s okvetlenül átkeresztelendő (!) Beethoven- utcára. Csak módjával az idegen imádatnak! Teljesen eleget tettünk Beethoven emlékének hogy Budán és Pesten is emléktáblákon hirdetjük városunk zeneélcté- . vei való futólagos, kapcsolatait. De a Ssui- /;dz-utca elnevezését ne bántsuk! Nagyon is sokat mond az! Ma is áll még benne a Várszínház patinás régi épülete, amelyet II. József kolostorból épített át színházzá, íratva fölébe ezen nagy feltűnést és megbotránkozást keltő feliratot: „Eddig a papoké volt. most a komédiásoké test. Ugyancsak régi emlékek fűződnek a várbeli Casino- és Nöegylet-utcák elnevezéséhez is, az Iskola-tér elnevezés pedig szerény véleményem szerint nem „szürke“, mivel évszázadok óta iskolák adtak ennek a térnek patinás jelleget. Itt állott a középkorban a Domokosok főiskoláin, itt a visszafoglalás után a budai jezsuiták akadémiáin és itt áll ma is a budavári leánygimnázium. Nagyon helyesen jegyzi meg azonban Gallina tanácsnok úr, hogy Óbuda római emlékeit a III. kerület utcaneveiben is kifejezésre kell juttatni. Sőt a felvetett Légió- utca nevét is szívesen látnám ilyen alakban „Második segédlégió út" — mert ez a római ezred volt századokon át Aquincum házi ezrele. Valóban itt az ideje, hogy a minden ok nélkül Lajos utcának elnevezett ősi útvonal, amely ma is a régi római ffochstrasse alapozásán halad és valamikor Aquincum Via Appiája volt, méltó névhez jusson. Ajánlom, a Hadrian császár út elnevezést, mivel a világutazásairól hites rónai császár,t évek-.n á: jarta ezt az útvonalat, amikor Aquincumban mim Alsó Pannónia legátusa . tanulta a kormányzás művészetét és itteni tanulmányainak vet- hirodaioii: Bénim»"' Eí-1 as: Ki váiaink is szívesen látják maid Itália nagy szülöttjének nevét raita. Ha valakinek, úgy Septimus Severus és Hadrianus császárnak mellszobrait kellene felállítani Óbudán. amelyet egykor ők tettek naggyá. Palóczi Edgár. ÓVATOSSÁG. „Á jó száraz tirztrás. öliönv. női ruhák lencse, gallér, ing-tisztítás, olcsó áraival meggyőz mindenkit a nagy aranyéremmel és díszoklevéllel kitünteteti MENCZER MENCZER-nül Fest. Tisztit. Mos. Telefon Török mecset volt a Mátyás templom is a török hódoltság .-idején és böiök (nagy) dsámi volt a neve. A nyugati írók eski dsá- minak mondják a Nagyboldgasszonyról nevezett plébánia-templomot (Mátyás templom), amelyet a kútfők Szent István templomának mondanak. A Musztafa-pasáról nevezett téren állott és állítólag ebben a mecsetben végezte Szüléimén szultán 1541 szeptember 2-án az*e\ső ünnepélyes istentiszteletet. Ezen dsámiban 10 papot tartott a török kincstár, akiknek elseje napi 83 osz- porát, mintegy 45 krajcárt élvezett. A dsámi szomszédságában az Országház és Szentháromság-utcák sarkán egy circum- cisorium állott. Csak egy kis sarkot kérek Irta: Laczó Viktor dr. Abban az intézetben, amelyben nevelődtem s amelyben hét évig minden pénz nélkül, a pénzgazdaságon kívül, úgyszólván cxpecuniális viszonyok között éltem, a vezetőség sohasem mulasztotta cl az alkalmat ha valami európai hírű, rendszerint németországi szónokot felkérhetett arra, hogy előttünk beszéljen, s így nekünk tudaton kívül szónoklattani például szolgáljon. Mélyen emlékembe vésődött az egyik német szónoknak ez a témája: „Meine Herren, lassen Sie sich von niemanden imponieren! Uraim, senki se imponáljon önöknek/“ Ezt az intelmet persze mindjárt a szónokra is alkalmazom és őneki sem engedem meg, hogy ezzel a mondásával nekem imponáljon. ' Mert nincs egészen igaza. Vannak egyének, akik nekem méltán imponálnak. Vannak nagyeszű, nemes jellemű emberek, akiknek szívesen nyújtok teret a lelküle- temben arra, hogy nekem imponáljanak. Csak illetéktelen imponálást nem tűrök. Nem imponál a tömeg az igazságnak megállapításánál. Nem tudom aláírni, hogy valamely ostobaság igazzá válnék amiatt, mert sokan mondják, hiszik és vallják. Sőt szinte az a gyanúm, hogy a tömegek sokkal hajlamosabbak tévedéseknek elfoga- dáára, mint a tiszta igazságoknak felismerésére és megtartására. Mihelyest valamit hallok, amit mindenki mond, máris valószínűnek tartom, hogy az nem egészen úgy van, ahogyan mondják. És ha millió- szőr mondják is, hogy eroplán, apacs, ázsió, zsardinetto, zseneráli, szvitter, fot- ball, szirokkó es soli más, szinte csak „azért is“ rosszul mondott szó, — nem is beszelve a mondatokról: azért igaz és jó csak az marad, hogy aeroplán, apas, ad- zsó, dzsardinetto, dzseneráli, szvetter, futball, sirokkó. És ha a rádió milliószor kiabálja is bele tévedéseit a nagyközönségbe, és ha azokat mind a nyolc millió magyar elfogadja is. azok mégis csak tévedések maradnak. Azért beszélek csak magunk között, hogy a tömeget kikerüljem. Nem imponál az eredmény sem abban az irányban, hogy annak előidéző okait akár az igazság, ákár az erkölcsi jóság szempontjai szerint rehabilitáljam. A rabszolgaság produkálta az egyiptomi gúlákat, de azért a rabszolgaság nem volt emberséges rendszer. A hűbériség idején bazilikákat és Versaille-okat építettek, d* azért a hűbériség is tökéletlen j volt. A pénzgazdaság is emel palotákat és felhőkarcolókat, de azért annak is nagy alaphibái lehetnek. Sem a páncélszobák, sem a fejlett banktechnika nem bizonyítanak a pénzgazdaságnak csulhatallanság mellett, a vezérigazgatói fizetések pedig a legkc- vésbbé. Egyáltalában, maga a pénz sem imponál feltétlenül. A pénzt lehet munkával szerezni, összeimádkozni, vagy összelopkodni., A módsze háromféle, az eredmény mégis egy. Meg kell tehát nézni, mikor, is tiszteletreméltó a pénz. (Folytatjuk.) London és Budapest Érdekes apróságok az angol fővárosból Welxlgärtner Tivadar megfigyelései. Az „idegen" = foreigner, és ezt a szót az angol nem úgy értelmezi, mint mi. Az angolnak az a véleménye, hogy ö az egyetlen nép kerek e földön, amely sehol sem idegen. Jellemző e tekintetben, Noel-Baker tanárnak, Henderson volt angol külügyminiszter magántitkárának elbeszélése a következő történetről: Egy brit ezredes utazott Franciaországban. Menetközben fülkéiének ajtaját hirtelen felrántotta egy aranypaszományos vasúti alkalmazott, valamit franciául hadarva, amiből az ezredes természetesen egy. szót se értett, rámutatott az ajtón kifüggesztett táblácskára és sok gesztikplációval és lármával végre megérttette vele, hogy a táblán ez áll: „idegennek tilos a bemenet“. Mire az ezredes legnagyobb Ielkinyugalommal azt felelte: „Mi közöm hozzá, én nem vagyok idegen, ’én angol vagyok“ és semmi szín alatt sem volt hajlandó a fülkét elhagyni. Idegen zaklatás. Már az első lépésnél angol parton szembetűnő a különbség köztünk és az angolok között. A magyarnak minden podgyász- és utlevélügye simán, nyugodtan, minden hangos szó nélkül intéződik cl. Senki sem ideges. Hatósági közegek, portások, hordárok mind előzékenyek és udvariasak. A vámtiszt egy hosszú listát nyom az utas kezébe és ha az kijelenti, hogy a felsorolt tárgyak közül nincs semmi a bőröndjében, az elegendő, tovább meg se nézi. A vasútra szállásnál mindenki megtalálja a helyét, mert hely van elég, az utasok száma szerint állítják össze a vonatokat. Az nem lordul elő, hogy az utasok kénytelenek a, folyosókon álldogálni. Csak első és harmadik osztáy van, de a harmadik osztályban is kényelmes, párnázott ülőhely áll az utasok rendelkezésére. Az angol vasutak pontosak, tiszták és símán, zökkenés nékül futnak nagy gyorsasággal a síneken. A vasúti személyzet kiválóan udvarias és előzékeny, minden igyekezete oda irányul, hogy az utasoknak segítségére lehessen. Az idegenforgalom föliendítésével külön szerv foglalkozik, a „The National Travel Association“ (Nemzeti Utazási Társaság), melynek élén a nagynevű lord Derby áll. Earl of Derby már ismételten beutazta az egész nagy világot, angol létére több idegen nyelvet beszél és tapasztalata folytán képes megítélni az idegenforgalom értékét. Ö rendezte a „Come to England" kampányt és az ország minden részében nyilvános előadásokat tart honfitársainak, hogy mit kell tenniök, hogy az idegenek jól érezzék magukat Angiidban. Ugyanazt cselekszi az általa vezetett Társaság. De Angliának idegenforgalmán meg is látszik, hogy ez a fontos intézmény egy hozzáértő és rátermett egyéniség kezében van. A koldulás művészete. A járdákat aszfalt helyett, nagy négyszögalakú kőtáblák borítják. Ezeket a művészi hajlamú munkanélküliek arra használják fel, hogy többféle színeskrétával szebbnél szebb tájképet rajzolnak a kőtáblákra, vagy zsoltárokból Írnak kaligrafiai írással verseket és kalapjukat jobbra balra maguk mellé rakva némán alamizsnát kérnek. A kalap vagy sapka alatt olvasható: „Gondolj rá te gazdag, hogy holnap te is szegény lehetsz“. — Az egyik utcában két ember pianinót cipelt, felállították az elegáns szálloda előtt és az egyik elkezdett énekelni, amíg a másik zongorán kisérte. A kalapok a földön várták a pennyket. Nem úgy mint nálunk, ahol a zárt ház udvarán ordítoznak, muzsikálnak szörnyűségesen és mindenkit könyörtelenül megzavarnak munkájában, pihenésében. A koldulás magában ugyanis ^szigorúan tilos Londonban éS így teljesítményükkel előbb nyújtanak valamit a közönségnek és azután beszedik crte a fizetést. Ez nem számit koldulásnak és a közönség meg is követeli ezt, a pennyket valamivel meg kell érdemelni. Londoni figurák. Egy nélkülözhetetlen alak az utcákon, tereken a policeman (rendőr), akit a londoniak becézve Bobby-nak neveznek. Ö a közönség dédelgetett kedvence, mert mindig olt van, ahol szükség van rá, mindenkinek ad lielvilágosítást, aki hozzá fordul, segítséget nyújt és vigyáz az emberek és állatok testi épségére. Kedves jelenetnek voltam szemtanúja, mikor egy forgalmas útkeresztezésnél, az úttest teljes közepén egy macska ült nyugodtan, mit sem törődve a körülötte száguldó autókkal. Az autóvezetők lassítottak, pisz- szegtek, de a macska meg se mozdult, így persze nem maradt más hátra, minthogy ügyes fordulattal kikerülték öt. Végié megpillantotta a közel álló Bobby a furcsa forgalmi akadályt, 'azonnal megállította a közlekedést, lesietett az út közepére, gyengéden megfogta a cicát és elvitte a veszélyes helyről, mire a szemlélő nagyközönség „brávó Bobby“ kiáltásba tört ki. Hiszen az angol a macskát éppen úgy szereti mint a Bobbyt. A City-ben (belváros), ahol a nagy bankok palotái sorakoznak, mint különleges alak, télen nyáron lehetőleg sötétzöld kabátba öltözött és fekete cilindert viselő új alak tűnik fel, ez a bankszolga. Régi tradíciónak felel meg, hogy ezek így öltözködnek. Az utcai fagylaltárus Londonban háromkerekű járműn hajt és folyton kiabál: „Stop me! stop me!“ (állíts meg). — Ugyanez nagy betűkkel rá is van festve szekrénye három oldalára. Nálunk ezt az utca porában és pincékben árulják. Az utca csendje. Az autókról beszélve, meg kell jegyeznem, hogy habár a kocsiforgalom tízszer is olyan nagy, mint nálunk Budapesten, feltűnő, hogy tülkölés még a legforgalmasabb helyeken is alig hallható. Még a Charing-Cross kellős közepén sincs olyan fülsiketítő lárma, mint például . nálunk a valamikor oly csendes volt budai Fő-utcán. A magyarázata az, hogy a városban a tülkölés meg van tiltva és az autósok ennélfogva nagyon óvatosan, mindenfelé figyelve hajtanak és a véletlenül eléjük kerülő gyalogjárót ügyesen megkerülik. Vasárnap délután Londonban érdemes elmenni a rettenetes nagy Hyde Park-ba, ennek egyik sarkában ugyanis, nem messze egymástól 30—40. szónok állítja fel magával hozott szószékét és prédikál a körülötte csoportosuló tömegnek. Itt találhatók a mindenféle vallási szekták szónokai, az üdvhadsereg, a prohibiciós egyesületek stb., stb. végre pedig a különféle politikai pártok szónokai, kik meglehetős erős kritikával illetik a mindenkori kormányt. Az egyik szónok például kereken kijelentette, hogy Mac Donald közönséges szélhámos, mert becsapta a népet. A kedves Bobbyk (rendőrök) pedig fel és alá sétálva szintén hallgatják az ilyen kirohanásokat és legfeljebb mosolyognak. Ott mindenkinek szabad kimondania a gondolatát s a hajaszála sem görbül. A legérdekesebb, hogy a tömeg nem hallgatja némán a szónokokat, hanem hangosan odakiáltja ellenérveit és így néha egész szép vita fejlődik ki. BUDA LEGSZEBB KERTHELYISÉGE Zsigmond-káoéház és étterem II., Keleti Károly-ulca 9 9 és 17-es autóbusz végállomás Délután és este Bratoe Boys Jazz TÁNC Tulafdonoi: Z S1G M O ND LÁSZLÓ a Spolarich éttermek volt igazgatója Hungária rádium tartalmú lithiumos gyógyforrás Budán, Erzsébethidnál IVÓ-KÚRA nyitva; reggel 7 órától este 6-ig. — Szénsavval telitve! ■ HARM AT-VIZ! SZÉCHÉNYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros ogyik legmodernebbül felszereli, legmonumentá- lissbb gyógyfürdője. Ivókúra. Népfürdők, nyéri (strand) uszoda. kitűnő közlekedés HALLÓ! ITT 52 -7 69! NAGY TÉVEDÉS, hogyosak ‘ kMlheljl8é«em mert BIZALMAS KEDVES SZOBÁIMBAN Tisztelettel QUTTENBERGER A. érdmii nyáron a látogatást TÉI CT ki is pompásan • tutin érzi magát a vendég kitűnő konyhám, pincém és ajó zene mellett a TROMBITÁS >,räiaTlt„'“liÄn“*
