Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-03-07 / 1033. szám

Budai Napló Budapest, 1931 ináreiut 7. MR HAH KI MINT VET, ÚGY ARAT, MAUTHNER ÖDÖN MAUTHNER MAGNÁL JOBBAT SEHOL SEM KAPHAT!!! MAGTERMELŐ US MAOKBRESKEDELMI R.-T. BUDAPEST SÜRGÖNYCilU: MAUTHNÉRÉK — TÉLETÚNSZAM : J. 463—65 KÖZPONT: VII., ROTTENBILLER-U. S3. FIÓKÜZLET: IV., KOSSUTH LA JOS-U. 4. (A Ferencrcndlok templomával szemben) Főárjogyzék, növényár­jegyzék, Őszi árjegyzék jácint, tulipán stb. virág- hagymákrél ingyen és bérmentvo. OAEn ■ OSLLÉKT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet és sapfBriM Külön lérli és nfli osztály /l legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet kellene a hatóság segélyével átszabá­lyozott házak beosztásában és stílusá­ban és így Óbuda egész képében a kézművesváros karakterét biztosítani Budapestnek minő nyereség! Óbuda vagyonértéke a Hungária-híd ég az Árpád-emléktemplom rég meg hozott törvénye, amely nagy telek-, ház- és életértéktöbbletet jelent, ha- esak rövidlátás és megtévesztő öníté­let el nem hibázzák a híddal és temp­lommal együttjáró, századra is kiható szabályozás megoldását: Óbuda egész jövőjét. A hatóság értse a feladatát! A híd késhet, de el nem maradhat, mert a törvény valóra váltását a nem­zet garantálja. Óbuda vagyonértéke a Szépvölgy, ez az egész hegyvidéknek hatalmas központi dunamenti kapuja és a he gyek gerincéig felnyúló tornáca, amely a legrövidebb közlekedési vo­nal logikus parancsából össze fogja kötni Újlakot, a Margitszigetet és felső Lipótvárost, nyitott, ujjongó, napos úton a hegyvidékkel, amelybe eladdig csak lóvasútra szabott kerülő­vel, sikátor úton jutunk be a Zugliget és Hűvösvölgy szorosainak mellékaj­tóin. Óbuda vagyona a Rózsadombtól a Hármashatárhegyig húzódó hegylánc, a hegyek, dombok, völgyek, nyergek I festői halmozásában a Duna part hő kíséretével. Az isteni tájrendezés tisztelete, az emberi szépérzék fanatizmusa paran­csolja, hogy ezt a dnnamenti hegy­sort az elébe és rája helyezett épüle­tek lépcsőzetével kihangsúlyozzuk ak­ként, hogy a Dunáról, de főleg a Mar­gitsziget budai sétapartjáról, hegy- lábtól-hegyoromig, minél több és mi­nél szélesebb réseken „éeliappée”-ken keresztül látható legyen, mert a Szi­get, a folyam, az óbudai part és az egymásra könyöklő hegyek együtt ad­ják a természetnek egységes képbe foglalt díszletét és csak az együtt­hatás fenntartásának idejéig jelent ez felbecsülhetetlen értéket! Ezért vandalizmus, — tájérzék nélkül való, liüllővérű szabályozóknak hatalmat adni, hogy végig az óbudai parton 5—6 emeletes habarcskolosszu- sokkal a szó szoros értelmében meg­fojtsák és eltemessék ezeket a szem gyönyörére kínálkozó áldott hegyeket. Az ilykép összekapcsolt hegysor- part-foly&m-sziget képének megoldása csak egy dnnamenti pázsitmezőnynek alacsonyan elnyúló, pavillonszerű be­építése lehet. Szabály legyen, hogy nagyobb in­tézmények helyének megválasztásá­nál, az óbudai partot mérlegeljék leg­előbb. Ez kijár óbndának, 60 évi mel­lőzéséért, kijár a helynek, mint a szi­get nagyrahivatott vis-a-vis-jának és kijár ennek a mielőbb kistaffirozandó Dunn szakasznak, amelyet Budapest felejthetetlen „recepciós hallójának tekinthetünk. A Dunán felfelé menve, fájó szív­vel gondolunk a hajógyári szigettel szemben egész hosszában húzódó part­ra, amelyet egy régebbi rezsim meg­fejtheti™ hibája a gázgyárral lesza­kított Óbudáról. Ha Óbuda tudatá­ban volna annak, hogy jövő fejlődésé­ben milyen akadályt jelent e part hiánya, úgy ezt a partot, hej! de megkömyezné, de meg is könnyezné! Annál nagyobb kincse és vagyona Óbndának az ú. n. Római-part, egye­lőre csak a főváros 30.000 evezősének indóháza, kikötője, korzója, verseny- pályája, weekendtanyája, fürdője, szóval nyári élete; reményben azon­ban Budapest népének hatalmas, pár­ját nem lelő ingyenes strandfürdője a Duna hömpölygő és a források bu­zogó vizeivel. Óbudáé az ú. n. Lőpormalom-dűlői nyaralóövezet, mint a nagy nemzeti stadionnak Istentől kinézett hely, a Római-fürdő vizével táplálható és így a legmeglepőbb méretre szabható versenymedencével és az evezősszö­vetség kiváló vezetői dr. Perger Fe­renc és Ábray Zoltán elgondolása szerint az esztergomi vasút mentén 2000 méteres távra tervezett evezős­öböllel. Óbuda érdemes vagyonértéke az esztergomi vasút hídja, amely a most folyó „racionalizálás” segélyével össze­kötheti a BSZKRT újpesti végállo­mását annak bécsiúti végállomásával, vagyis Budit—Pesttel északon. Óbudáé javarészben a Budapest- Fürdóváros programmjának remény­beli értéke. Ebben a programmban éppen a legfontosabbnak látszik az óbudai források közé tervezett mun­kás gyógyhely (Kurort), ahol Van der Meeren holland tudós kifejezett ajánlása szerint, az államok által a rheuma világbetegség kezelésére be­utalt munkástömegek találnának biz­tos gyógyulást. Ma, a munkástörckvések elismeré­sének korában reánk is szerencsés, nemzeteket összefogó időszerű gondo­lat! ken d. u. 5—7 óra között az igazga­tósági irodában, ahol a felvételhez szükséges űrlapok a hivatalos órák alatt előzetesen beszerezhetők. Es ha azt mondtuk, hogy Óbuda patrónust keres, azt is megmondtuk, hogy már meg is találta Sipka Fe­renc főpolgármester személyében, mert ez a patrónus egy emberben le­gyen fej, szív és kéz, aki felemeli szavát ott, abol érdemes és felemeli kezét ott, ahol kell. Díszes főoltára van az újlaki rém. kát. templomnak, melynek 132 éves multjájból érdekesnek tartjnk felele­veníteni a következőket. Már 1740- ben sokat tárgyaltak, terveztek az újlakiak egy szépművű főoltár ügyé­ben, míg végre 1798-ban Lubisich plébános egyik szentbeszédjének ha­tása alatt a hívek — 168 család — kétezerhétszázhatvanhat forintot gyűj­töttek össze e célra. Ez az összeg bő­ségesen elég volt a terv kiviteléhez s ezért nyomban március 18-án meg­kezdték az oltár építését Hükisch Kristóf építőmester, Held Frigyes szobrász, Zandt Ferenc és József márványozó, Wittmann József ara­nyozó. Az oltárképet a híres Fálko- ner Ferenc festőművész festette. A munkálatok teljes másfél évig tar­tottak s költségük a részletes szám­adás szerint 2615 forint és 18 kraj­cár. Mária nevenapján 1799 szept. 14-én avatta első szentmiséjével az új oltárt az újlaki születésű Stuck Jó­zsef fehéregyházmegyei új misés pap. Ettől az időtől kezdve az újlaki egy­ház hivatalos neve Sarlós Boldog- asszonyról nevezett plébánia, addig Segítő Szűz Mária egyháza volt. 1706-tól az első kisdedtemplom egyet­len oltárának képéről, melyet Janó- sitz Mátyás kincstári futár és isten­félő neje ajándékoztak a következő felírással: „Oh, Maria Hilfl stell und bleib bey [uns, Das unser Gebett nicht sey umsonst. Bitte deinen lieben Sohn, das er [unsre Sünd vershon, auch die heiligste Dreifaltigkeit von [nun an bis in Ewigkeit. Ez az ősi kép ma a templom kórusá­nak mellvédjét díszíti. ElSkelff cukrászszalőn. Krisztina kőrút 75. az. RAVASZ Sofőr tanfolyam. Állami gép- járóművezetőképző (sofőr) tanfo­lyam nyílik meg a m. kir. Technoló­giai és Anyagvizsgáló Intézet kereté­ben március 16-án este y%l órakor az intézet Budapest, VIII., József-kör- út 6. szám alatti helyiségében. Beírás naponta d. e. 9—1, kedden és pénte­Az ügyes eladó E címen újabb munkája jelent meg dr. Orel Géza márványutcai felsőkereskedelmi is­kola főigazgatójának. Olyan gyakor­lati tárgyú könyvet írt ismét, amilyen a kereskedelmi szakirodalomban rit­kítja párját. Ez a munka folytatása „Az árusítás technikája, lélektana, ne­veléstana, kirakatrendezés” c. az előző években írt könyvének. Az árusítás pályáját kívánja megkedvelteim az ifjúsággal Figyelme mindenkire ki­terjed: az árusító megjelenésére, ru­házkodására, beszédmodorára, stb. Hogyan viselkedjék az árusító a leg­különböző típusú vevőkkel szemben. Ha a vevőkről írt fejezetet elolvas­suk, szinte magunkra ismerünk egy- egy pontnál. Hozzáértéssel tanácso­kat ad, hogyan lehet a vevőt vételre bírni. Az önuralom, takarékosság cí­mű részei minden emberre vonatkoz­nak. Ezeknek minden szakasza lélek­tani útmutatás. Az üzletnyitásban ta­nácsot ad azoknak, akik eddig könyv­hiányában saját vagy mások tapasz- i talataira voltak utalva. Itt beszél a szerző a kiskereskedőknek szükséges direkt reklámról: üzleti tisztaság, csomagolás, szép kirakat, ízléses kör­levél, stb. Ajánljuk ezt a kézikönyvet minden ifjúnak. Vegye kezébe a se- \géd, olvassa el a főnök is. Mindhár­man tanácsot, buzdítást, kitartást me­nthetnek belőle. Szakszerű útbaigazí­tás a tapasztalatlanoknak. Adjuk \Orel Géza kézikönyvét, mint ábécét a kereskedelmi és iparostanoc kezébe. Ez valóban a kereskedő olvasókönyve.| Ajánljuk figyelmébe nemcsak a szak­mabelieknek, nemcsak a szülőknek, hanem a közgazdasággal foglalkozók­nak. is. A könyv kiadója „Textilt Ipar." Kevés pénzért jóminőségfit adni, ez az elve a Budai Alkalmi Olcsó Áru­sításnak, II., Margit-körút 25. A cég két fiatal, agilis tulajdonosa arra tö­rekszik, hogy a mai súlyos viszonyok között a kispénzű budaiak is megsze­rezhessék divatáruszükségletüket. Nem ígérnek aranyhegyeket, de mindenki, aki náluk vásárai, megkapja pénze teljes ellenértékét. MÁTÉ István, szobafestő és má­zoló mester, I. her., Attila- körút s. Telefón: 673—55. örmező-péterhegyi gazdák figyel­mébe ajánljuk, hogy aBp. Gazdálko­dók Egyesületének a közelmúltban megalakult Őrmezö-P éterhegy-i kör­zetének Eléget Dezső ügyvezető alel- nök vezetésével tartott legutóbbi ülé­séről a jövő számban közlünk rész­letes tudósítást. Pótlásul közöljük az Orphanides családról megjelent közleményünkkel kapcsolatban, hogy Orphanides János 1927-ig volt a Sehlick-Nicholson gép­gyár vezérigazgatója, a Ganz-fúzió óta a Ganz és tsa villamossági gép-, waggon- és hajógyár alelnöke. Édes­atyja Vácott volt posta- és távirda- főnök, nagyatyja pedig Bözsa község­ben volt pap. Magyar ember nem pancsol A napokban cserkészésre indultam. A trafikokat látogattam meg. Megkér­deztem, hogy milyen kereslete van a nikotinmentes gyártmányoknak. A trafikok tündérei megnyugtató választ adtak. A szivar, cigaretta vígan fogy, amióta a magyar nikotinmentes gyárt­mányok kaphatók, a legkényesebb igényű öreg urak is örömmel vásárol­ják és nagyon meg vannak vele elé­gedve. Meglepetéssel láttam az egyik trafik falán egy kölnivizes üveg rek­lámját, mellette fecskendővel. Első pillantásra azt hittem, hogy a mai felfordult világban a trafik illatszer- kereskedésre és húsvéti locsoló árusí­tására rendezkedett be, hogy illő kon- kurrenciát csináljon az illatszertárak­nak. Ebben a feltevésemben tévedtem. A trafik nem árul húsvétkor sem lo­csolót, ellenben a kis plakátok valami ismeretlen Bonieot nevű csodaelixir tulajdonságait és hatását harangoz­zák be, amely a szivarba, vagy a ciga­rettába cseppentve állítólag elvonja a cigarettafüstből a nikotint, olyképpen, hogy záró réteget alkot és nem engedi át valószínűleg sem a füstöt, sem a dohány aromáját! Mert, ha záróré­teg, akkor még a füst sem kerülhet át rajta, annyi bizonyos. Látszik ezen az ötleten, hogy olyan idegen agyvelő termelte ki, aki nem ismeri a dohányzók pszichológiáját. A dohányos mindenekelőtt dohányoz­ni akar, zamatos, illatos füstfelhőkbe burkolva gondolatait. Mi sem áll tőle tehát távolabb, mint az, hogy a zsebé­ben a bicska, öngyújtó, kapukulcs, miegymás mellett még fecskendőt és fiaskót is tartogasson, bizonytalan eredetű folyadékkal telítve, ami egyes szakértők állítása szerint nem egyéb közönséges desztillált tiszta víznél. Ez még a jobbik eset. Az ártal­matlan és gusztusos. De a másik ? A folyadékot előállító üstöket az egyik budapesti gyertyagyárba szeretnék becsempészni az idegen szabadalom tulajdonosai. Valószínű tehát, hogy az a keverék nem parafinból, vagy palmitinból és más elegyes holmiból, hanem valami felesleges állati excre- mentumokból készül, ami a gyertya- gyártásból visszamarad s amit az em­ber nem szívesen nyaldos még a leg­jobb szivar vagy cigaretta kedvéért sem. Nem is szólva arról, hogy a mai drága világban a dohányzó a pénzéért dohányneműt akar, nem pedig drága kényelmetlen csiszolt üveget, meg — fecskendőt! Nines is érdeklődés az erőszakolt újdonsággal szemben, ami­vel ismét kivándorolna a pénz az or­szágból, bármennyire reklámozzák. Ámbár a jól bevált nikotinmentes gyártmányoknak, melyek a m. kir. Dohány jövedék ellenőrzése mellett készülnek, hálás és máris megingat- hatlan publikumuk van, akik semmi­féle külföldi ...izé... és fecskendőre nem dobják ki drága pénzüket, amikor sokkal olcsóbban kitűnő nikotinmen­tes dohányárut kapnak érte. Kár a fáradságért! Magyar ember nem pancsol! (Sz. J.) A Budai Ügyvédek Egyesülete március 2-i esti előadó ülésén dr. Bárdos György ügyvéd hosszabb elő' adást tartott a büntető törvénykezés egyszerűsítéséről, ismertetve az új törvénynek vonatkozó szakaszait. Rá­mutatott előadásában arra, hogy az ügyészi hatalomnak az ügyfélegyen löség szempontjait mellőző túltengése sokszor a védelem garanciáiba ütkö■ zik. Ezzel szemben kiépítendő volna — angol mintára — a bírónak a bün­tetés felfüggesztésére vonatkozó na­gyobb jogosultsága. Az új törvény e tekintetben már örvendetes kezdemé nyesést mutat, amikor lehetővé teszi méltányos esetekben a büntetés végre­hajtásának felfüggesztését akkor is, mikor a vád eredetileg bűntettre irá­nyult és a bíró minősítette le vét­ségre. Azt a korlátot, melyet e tekin­tetben az új törvény felállít és mely szerint o három hónapnál magasabb szabadságvesztést és a büntetés már nem függeszthető fel, le kell dönteni. A vádtanács előtti kifogási eljárás­nak megszüntetését sürgősen követni kell sajtóügyekben az esküdtszék I visszaállításának. Ez az egyetlen fel­tétele a szabad meggyőződés és bírá­lat korlátlan hirdethetésének. Han­goztatta előadó, hogy rengeteg új tör­vény keletkezett az utóbbi két évii-1 zedben, mely az egységes alaki és\ anyagi kódexek mellé a büntető vo­natkozású törvények egész légióját tette. Ma már nehéz az eligazodás még a szakemberek számára is, annál inkább a laikusnak, pedig a törvény nemtudásával senki se mentheti ma­gát. Ezért szükséges az egy -rend­szerbe foglalás és ekkor helyet fog­lalhat azután a gyakorlat alapján ki­alakult az a felfogás, hogy az ügyészi vádelv korlátlan érvényesülését a megfelelően kiépített védelmi garan­ciák egyensúlyozzák és kiegyenlítsék. Dr. Bárdos György nagy érdeklődés­sel hallgatott előadása után dr. Sztehlo Dezső ügyvéd az új törvény­nek a házassági intézkedéseit ismer­tette, részletesen foglalkozván a há­zasságvédői intézménnyel és a meg­egyezéses válások kérdésével. Dr. Virágh Gyula ügyvéd hozzászólása után dr. Berinkey Dénes ny. minisz­terelnök, a Budai Ügyvédek Egyesü­lete társelnöke köszönte meg az elő­adóknak előadását: Ezután társasva­csorához ültek, amelyen az I—III. kér. járásbíróság bírái is resztvettek Vargha Kálmán elnök vezetésével. LORONON Zlbrliflntl. L. Attlla-a. IS. A Szellemileg Elmaradottakat Gyámolító Emberbarátok Országos Egyesülete a Budai Társaskörben február 20-án tartotta második évi rendes közgyűlését, amelyen a tagok nagy számmal jelentek meg. A köz­gyűlés elhatározta, hogy társadalmi mozgalmat indít oly intézmény létesí­tésére, amelyben szellemileg elmaradt egyének elhelyezhetők és foglalkoz­tathatók lesznek. Célját az állam, a főváros hozzájárulásával, a társada­lom adakozásával és életbiztosítás út­ján akarja megvalósítani. A közgyű­lés megválasztotta az egyesület vé­dőit, diszelnökeit, nemkülönben a tisztikart. Védők lettek: Haller Ist­ván ny. miniszter, dr. Ripka Ferenc főpolgármester, dr. Kozma Jenő törv. hat. tanácstag, Kreybig Rudolf ny. altábornagy, borszczevszkai Léderer Henrik ny. altábornagy és dr. Purébl Győző szív. tanácsnok. — Díszelnö­kök: dr. Bakody Aurél idegorvos, dr. Boros Pál szív. tanácsjegyző, dr. Erődy-Harrach Tihamér orsz. gyűl. képviselő, Keller Lajos, az Orsz. Ste­fánia Szöv. igazgatója, Kontra Ala­dár orsz. gyűl. képviselő, dr. Kossalka János műegyetemi tanár, Mettelka Frigyes kir. tanácsos, Nemes Antal róm. kát. püspök, Ravasz László ref. püspök, Szilágyi Károly biztosító in­tézeti igazgató és dr. Tóth Zoltán fő­iskolai igazgató. — Tiszteletbeli ta­gok: Krivoss Árpád, Oszoly Kálmán, dr. Petracsek Lajos és Viraág Béla. — Tisztikar: Elnök: udvarhelyi Kapcza Imre gázgyári osztályfőnök. — Társelnökök: dr. Méhes Gyula egyetemi m. tanár, dr. Szénásy József főorvos. — Alelnökök: Ákos István gyógypedagógiai igazg., Csánifi L. Jó­zsef gyógypedagógiai igazgató, Éltes Mátyás gyógypedagógiai igazgató, Szombatin/ Kálmán tkp. igazgató. — Főtitkár: Péter Antal gyógypedagó­giai tanár. — Titkárok: Sándor Mi­hály gyógypedagógiai- tanár, Szi- lárdfy Ernő gyógypedagógiai tanár. — Főpénztáráé: Schönwiesner József magánzó. — Pénztáros: Mundy Béla gyógypedagógiai tanár. — Ellenőrök: Csemegi Géza műépítész, Schwing- hammer Bertalan d. v. főintéző. — Számvizsgálóbizottság elnöke: Jókuthy Miklós táblabíró; tagjai: Bállá And­rás min. számvizsg., Korbuly Imre tkp. cégvezető. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (atrand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS A GYÖNYÖRŰ RÓZSADOMB LÁ­BÁNÁL, HEGYI LEVEGŐN, GRÓF MAJLÁTH SZÁLLODÁDÉKUÁZ ÉTTERME KÁVÉHÁZA 9,17. sz, autóbuszok végállomása, 4, 49, 51, 61 és 71 villamosmegálló Vzsonnahaugvcrseny — Nyitott borok — Szolid árak — Balázs László Sialonzeaekar Jazz Tulajdonos: ZSIGMOND LÁSZLÓ a Spolarich éttermek volt igazgatója Ó-Buda-Ujlaki Takarékpénztár RÉSZVÉNYT! ItS ASilG BUDAPEST, m. LAJOS-UTCA 148. SZ. (TELEFÓN: AUTOMATA 624—67. Betéteket elfogad könyvecskékre és folyószámlára a legmagasabb ka­matozás mellett Kölcsönöket folyósít váltóra, folyó­számlákra, értékpapírokra a leg­előnyösebb feltételek mellett ÚJ ÉLET! ÚJ VEZETÉS! NAGYSZERŰ KONYHA POMPÁS BOROK A„BUDAI KISPIPÁ’-BflH II., MARGIT -KÖRÜT 14 VENDÉGEIT SAJÁT AUTÓJÁN DÍJTALANUL SZÁLLÍTJA HAZA Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzil Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNAgö&mosó- és kelmefestőgy árba BŰDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 69 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztítást garanciával végeznek. — Telefón- hívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozatna 160.000 hekto­liter rádió aktiv thermdlvia A szentendrei HÉV vasútnak, a NFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Bácskai KONYHA! A CSÁSZÁRFÜRDŐ éttermeiben bácskai étel­különlegességek, dunántúli borok! ESTÉNKINT SCHRAMMET,7.F.NF MEISTER ÉNEKEL CSIRSZKA KONRÁD VENDÉGLŐS ALKALMI KÜLÖN TEREM I POMPÁS KORA REGGELIKÁVÉ

Next

/
Oldalképek
Tartalom