Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-07-19 / 1048. szám

1931 július 19 Duda! Napló 3 SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R A C F 0 R D Ö) Erősen radioaktív és rádiümelemet tartalmazó természetes 424 C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint ko­ca kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel ' felszerelve. —— Egész éven át nyitva. Személyi hírek RIPKA FERENC dr. főpolgármester két részletben veszi ki szabadságát. Szokásá­hoz híven á főpolgármester két hetet a bajorországi Reichenhallban tölt, ahonnan július 20-án érkezik vissza Budapestre. Valószínűleg néhány napi tartózkodás után fónyódi villájába utazik, a Szent István ünnepségeken ismét Budapesten lesz. KOZMA JENŐ dr., Buda orszgy. kép­viselője e hó végén az Északi tenger mellé Utazik Silt szigetére Werterlandba és on­nan megy családjához Unterachba, a Salz- kammergutba. SAÖMÜLLER JÓZSEF óbudai prelátus- plébános június 28-án ölte meg áldozópap­ságának 50. évfordulóját. Aranymiséje ked­ves alkuimul szolgált szeretettel teljes ün- nepeltetésére, amelyen az egyházi és vi­lági hatóságok és Óbuda felekezeti különb­ség nélkül résztvett. HORVATH BÉLA dr. min. osztálytaná­csost a m. kir. korhiány a szfőváros fő­polgármestere mellé állandó szakközegül kirendelte. PUKY ENDRE dr. országgyűlési képvi­selőnek, a képviselőház volt alelnökének, a közélet terén szerzett kiváló érdemeinek elismeréséül az I. osztályú magyar érdem- keresztet adományozta a kormányzó.- PETRACSEK LAJOS dr. most megvá­lasztott budai képviselőt ünnepelte e hó 14-én a hegyvidék a Farkasrét egyik ven­déglőjében, ahol Pyber Ignác, Szlbinkité György és Weitner Béla mondottak üd­vözlő beszédeket. PÁVAI VÁJNÁ FERENC dr., az európai hevü geológus Sümegen folytatja földtani Kutatásait. ZILAHY DEZSŐT, a Szfőv. Idegenforgal­mi Hivatal igazgatóját az osztrák szövet­ségi elnök a goldenes Ehrenzeichen érdem­renddel tüntette ki. MANNINGER VILMOS dr. egyetemi ta­nári e hó folyamán még Budán marad, mert az általa kezelt súlyos betegek sorsa nem engedi őt külföldi útjára. GRECSÁK RICHARD dr. részvénytár­sasági igazgatónak közhasznú tevékeny­sége elismeréséül a kormányfőtanácsosi címet adományozta a kormányzó. MORBITZER DEZSŐ, a ■ székesfővárosi kertészeti hivatal igazgatója, a Wörthi-tó mellett, Pörtschachban tölti szabadságát. CSOHAY “GÉZA pőstatánácsos nyári szabadságát e hó 16-tól a Balaton mellett tölti és ott piheni ki a két választáson a Kozma-párt érdekében kifejtett munkássá­gát. BOTZENHARDT FERENC dr., a Vörös- kereszt kórház igazgató-főorvosának a kormányzó az egészségügyi főtanácsosi cí­met adományozta. REISS MÓR dr. óbudai orvost a Buda- pest-Jobbparti Orvosok Köre, orvosdoktori működése ötvenedik évfordulója alkalmából ünnepi ülésen üdvözölte. A magyar mohammedánok szervezőbi­zottsága által kiküldött albizottság áttanul­mányozta az autonóm magyar izlámvallás alkotmánytervezetét, melyet az ismert egy­házjogász: lidértejedi Kiss Árpád dr. ügy­véd készített el. Az albizottság néhány sti- láris módosítás után a tervezetet elfogadta s a közgyűlésnek megszavazásra ajánlja. Különösen a vakufra, seridtusra, medzso- tiszekre és dzsemmákra vonatkozólag ki­dolgozott szakaszok keltettek teljes meg­nyugvást, mert a magyar törvényekkel teljes, összhangba hozzák a korán rendél­Cigdny; Ha van miből. Mióta ez a vesze­kedett néger jazz divat lett. alig keresünk. Miből költeni? Kenderessy: Úgy értem, tudsz-e nótát csinálni. Üj nótát erre a szövegre. Cigány: Hát hogyne tudnék instálom, ha az urak nem sajnálnák a dohányt. Tegnap született egy rajkó... egy kis előleget, ha kapnék... Kenderessy: Tíz pengő. Tizet kapsz, ha leszállítottad. Gilice: De megállj bibas, feladom a lec­két, hehogy valami cigány-vecsernyét hozz ide. ^ Hasonlítani kell egy régi magyar dalhoz, a végig mentein az ormódi temetőn, vagy- a hullámzó Balaton tetejénhez. De egy kissé emlékeztetnie kell a Katicabo­gárra. vagy a Banánhéjra. Na mit há­pogsz? így parancsolom. Mars... Cigány: Bolond, aki jobbat csinál annál, amit tud. öt perc múlva készen hozom. (El.) Kenderessy: Te lókötő, meg vagy hib­banva. Kiadod a drága pénzt s valami zagyva zenei marhaságot vetetsz meg ve­lem? ' Gilice: Tudom én fiam, mitől döglik a légy. A közönségnek nem Bartók, Kodály, Debussy kell. Fráter, Balázs és Zerkovitz. ők a tekintély. A tekintély alapja a tisz­telet és félelem. Kettőnek kard lóg az ol­dalán. Egyik huszár, másik főfőrendőr. Egyik mögött a huszárság, másik mögött a rendőrség, a harmadik mögött a keres­kedő világ áll. Mindenikből kivesszük, mi bennük a legjobb. Aztán összekeverjük s e három elemből állítjuk elő a mi szerzőin­ket. A mi szerzőinket is tisztelet és féle­lem kell. hogy köriilragyogla. Kit tisztel és kit fél legjobban Budapest népe? A hu­szárt? Nem. A rendőrt? Nem. A forgalmi és vigalmi adóellenőröket. S a székesfő­városi alapítványi vámőrséget. Innen fog­nak szerzőtársaink kikerülni. Kenderessy: Mely huncut kanyarulatai vannák elmédnek. Gilice: Ne nézd Lillát. Maradjunk a tárgynál. Eredetiség dolgában Zerkovitz- hoz fogunk hasonlítani. O találta ki a leg­nagyobb siker titkát. A dalnak egy kissé kezéseit és a moszlim hagyományokat. A közgyűlés a jövő hét folyamán lesz meg, melyről1 részletes: tudósítást közlünk. Evezősök panasza. Az újpesti part és a római fürdő között a Dunában egy kis szi­get van, amelynek „Udo“ a neve. Az újpesti parton egészen Megyeren tűiig a fővárosi vízművek kútja! vannak, s hatalmas tilal­mi táblák zárják el a kikötéstől az evező­söket. A budai partot viszont fel a szent­endrei szigetig a csónakházak és parti kur­takorcsmák sajátították ki úgy, hogy ki­kötési lehetőség csak a Lido sziget felső részén lévő kis homokzátonyon van, ami akkor kerül ki a vízből, ha a Dunának — mint most is — alacsony a vízállása. Ma­gára a Lidora lépni tilos, mert az is a víz­művek tulajdona s a partralépést „harapós kutyákkal" fenyegetődző táblák tilalmaz­zák. Ezenkívül parti őr is vigyáz, hogy valaki e sziget tulajdonképeni területére ne mehessen. A szigetet a homokzátonytól különben több méter magas kőgát zárja el, így nem is igen közelíthető meg. Evek óta zavartalanul élvezték a dunai evezősök a zátonyon való kikötés jogát. Soha semmi panasz — tudtunkkal — nem volt. Tegnap­előtt azután razziászerűen rajtaütöttek a folyami rendőrség rendőrközegei a záto­nyon tartózkodókon, először felírták a csónakok számát, azután igazoltatták az ottartózkodókat, majd elkergettek minden­kit azzal, hogy a zátonyon tartózkodni ti­los. Azt, hogy milyen rendelkezés tilal­mazza az ottartózkodást, a fendőrközegek megmondani nem tudták, mint ahogy nem ismerik a rendelkezés indokát és célját sem. Már pedig a szentendrei szigetig se­hol sem lehet a Dunán kikötni. Egyedül ez a kis homokzátony nyújtott menedéket azoknak, akik elcsigázva a napi munkájuk­tól és az ázsiai hőségben közel egy órás villamosutazástól, nem akartak még kilo­métereket evezni, hanem megelégedtek a Lido homokzátonyával, hogy ott pár órára kipihenjék magukat. A kikötés a vízművek érdekeit nem sértheti, mert a zátony tel­jesen el van különítve a szigettől. A Du­nának ez a része a legveszélytelenebb, — többszáz méterre fel lehet gyalogolni a Szentendrei sziget felé, anélkül, hogy a víz deréknál magasabbig érjen, azok pedig, akik évek óta ide jáünak fürdeni, a Duná­nak itt minden talpalattnyi helyét ismerik, az elüldözéssel tehát csak azt érik el, hogy az evezősök ismeretlen Dunaszakaszon fog­nak fürdeni, ami természetesen sokkal könnyebben vezethet balesetekhez. Az eve­zősök most Bezzegh-Huszágh Miklós fő­kapitányhoz készülnek fordulni, tudva azt, hogy milyen szeretettel és megértéssel ka­rolja fel a sportolók ügyét, átértve azt is, amit a művelt országokban ma már min­denütt megértettek, hogy a testápolás nem magánügy, hanem közérdek. Nem kérnek mást, minthogy ezt a rendelkezést az arra illetékes tényezőkkel felülvizsgáltassa és az evezősközönség érdekében megváltoz­tassa. Csak egy parányi méltányosságot kérnek, csöpp megértést, hajszálnyi elté­rést a paragrafusok betűrágásától, mini­mális kis szociális érzéket, — s akkor az ügy közmegelégedésre már el is intéző­dött. Azt írja lapunknak a panaszosok ne­vében Reicher Andor Endre írótársunk, a poéta, hogy ha már evezősöknek „vadak“ vagyunk, ne kezeljenek bennünket kifeje­zetten üldözött vadakként. FOTÓCIKKEK Zibrlnyinél, I, Attila-u. 12 Megszűnt a bizonytalanság a boráros- tén híd építésének megkezdése dolgában. A sok rémhír, amely több esztendős ha­lasztásról szólt, a munkára váró emberek százainak nagy bánatára, most már egé­szen kétségtelenül valótlannaki mondható. Július 23-án értekezlet lesz ebben az ügy­ben Búd János kereskedelmi miniszternél és dr. Kállay Miklós államtitkár már most kijelentette, hogy az előmunkálatokat augusztusban feltétlenül megkezdik. Régi templom — régi harang. A Szent Margitsziget északi részén, a víztoronytól keletre, magasranyúló romfal állott: a premontrei-rend hajdani, Szent Mihály arkangyalról nevezett prépostsági templo­mának maradványa. A templom többi falait néhány évvel ezelőtt teljes terjedelmükben emlékeztetnie kell a közönséget egy előbbi slágerre. A közönség szereti, ha emlékező­tehetsége kitünően funkcionál. Ah, ezt már hallottam ... kedves... igazán kedves et­től a Zerkovitztól.-.. Direkt jólesett fel­eleveníteni ... Kenderessy: Üi nevekre a közönség nem tölti meg a zeneakadémiát. Gilice: Nem tölti meg? Hát meg kell hosszabbítani a Liszt Férenc-tér közepéig, úgy is tele lesz. Szeretném én látni, ha Waszillevits Anasztáz bemegy Kohn Mór­hoz a Dob-utcába, hogy megtekintse a for­galmi könyveit, s akkor azt mondja: majd elfelejtettem megemlíteni, hogy a jövő hé­ten Szerzői Estém lesz a Zeneakadémiá­ban, szeretik a finom zenét, talán venné­nek néhány jegyet? 20 darabot? Inkább 30 darabot, nehogy a rokonság megneheztel­jen, ha nem kap jegyet. Tetszik tudni elő­vételben elkapkodják, úgy hogy a nagykö­zönség hiába ostromolja a jegypénztárakat, künn reked. Kenderessy: S mily utálattal hallgatják meg! Gilice: Csendes utálattal. Nem mondják hangosan, s ez a fő. Mit tudod te, mi van a Vezuvban? Ügy-e nem törődsz vele? Mert nem jön ki. Ezzel se fogsz törődni. Cigány: (A kottát lobogtatva jön.) Ké­rem a pénzt, itt van a nóta. Szebb, mint a kassza tündér fekete szeme! Kenderessy: Várj. Kisasszony! Hívja fel Teréz 172—17-et. Brunhuber Richard dr. vigalmiadóellenőr urat. Kaszirnő: (telefonál.) Tessék, itt a dok­tor úr. Kenderessy: Szervusz Richárd. Ez a szamár Gilice egy dalt komponált, volnál szives kijavítani, s a társszerzőséget vál­lalni. Az én Szerzői Estémen ... hogy csak fütyülni, verklizni tudsz? Annál jobb. Min­den zeneszerző fütyül, a karmester teszi le. A papa is kéri... na nem azért, mert ő neveztetett ki. Hát köszönöm, köszönöm. A jegyek egy részét átküldőm. Viszlát. (Leteszi a kagylót.) Gilice: Tündérkirálylány most zörgesse fel a Lipót 791—873-at. Waszilievits Anasz­feltáiták. A Közmunkák' Tanácsa elhatá­rozta, hogy a magyar nemzeti múltnak ezt a dicsőséges műemlékét Horthy Miklós kormányzó tízesztendős jubileuma alkalmá­ból és annak emlékezetére megmenti az enyészettől és helyreállíttatja. A tervek el­készítésével Lux Kálmán dr. műépítész, az ismert nevű műemlék restaurátor mű­egyetemi magántanárt bízták meg, akinek irányítása mellett a helyreállítás' műve be­fejezést nyert és még csak a belső beren­dezés van hátra, hogy a műemléket eredeti rendeltetésének átadják. A templom gyö­nyörűen illeszkedik bele a környezetbe. Kősisakos, zömök tornyában helyezték el a négyszázesztendős Jiarangot, melyet a Szent Domokos-rendi apácakolostor terü­letén az egyik kidőlt óriási diófa gyökerei közül emeltek ki a világháború elején. Az aránylag kicsi, színes ablakokon bágyadt fény szűrődik be, gyengén világítva meg az oldalfalakat, a templom nyers kőpado­zatát és a színes ékítményekkel teljesen elborított famennyezetet. A templom bel­seje nagyon hangulatos, és mély áhítatot keltő. A százados némaságból felébredt ha­rang szava csak fokozza a hangulatot. A templomról a közelmúltban Kiss Kolos pre­montrei kanonok tollából „A Margitszigeti Szent Mihályról nevezett premontrei pré- postság története" címen érdekes munka jelent meg, mely a műemlék alapítását, történetét hiteles okiratok alapján tárgyalja és bebizonyítja, hogy a most restaurált templomot hajdan a premontreiek épí­tették. Haydn budai hangversenyének most lesz 200 éves fordulója és a zenei vi­lág nagy érdeklődéssel' készül ezt meg­ünnepelni. Haydn József, a világhírű osztrák zeneszerző születésének két- századik évfordulója ismét bizonyságot tesz a magyar kultúra mellett. „Évsza­kok“, „Teremtés“ és „Krisztus hét sza­va“ oratóriumok szerzője közelebbről érdekli a budai közönséget is, mert 1800-ban a királyi palotában előadta a „Teremtést“, még pedig Pavlovna Alexandra nagyhercegnö felkérésére férjének, József nádornak a születés­napján. Nagy zenei jelentőségű hang­versenyével legközelebb részletesen foglalkozunk. A- ‘ CL Szénatér rejtetmzi A cím nem rendőri szenzációt jelent, — csak városi lehetetlenséget. A Széna-tér lett Buda egyik legforgal­masabb tere. Kilenc nágy út és utca tor­kollik bele. Piactér, ott van a legnagyobb budai sporttelep és legújabban fontos autó­busz-forgalmi gócpont, akárcsak felső ré­szén, az úgynevezett Széli Kálmán-téren, a Beszkárté. Baloldalán kis párkos tér volt, amelyet a város szakértői,".— ezt az építészeti szakértői címet legújabban egy kis társa­ság kisajátította az Órczy-ház pályázatá­val kapcsolatosan — oly szimmetrikusan, sőt poétikusan rendezték el, hogy külön látnivalója Budapestnek. • Jobbról élelmi­szerárusító bódé, balsarkán virá'gpavillon és középen, a főhelyen, mint a tér köz­pontja — áll az illemhely. Az illemhely adja meg a tér karakterét, főleg most, amikor a fő autóbusz-stációt — pont — az illemhely elé tették. Ezt a forgalmas helyet környezi kelet­ről a régi Szent János kórház, nyugatról a piaci bódék tömege, északról apró put­rik. A tér déli oldala szabályozott, a többi . oldala most várja a szabályozást. Maga a térség a legrendetlenebb és megzavarja az egészet a Margit-körút "betorkolásánál, a Lövőház-utca sarkánál álló közúti váró­csarnok. Elképzelhető Pesten, a város belső ré­szében ilyen tér? A nyílt piac piszkát, szemetjét, bűzét tetézi egy budai,- körúti specialitás: — a Margit-körútra háttal épült pékműhely (fő­bejárat a Retek-utca felől), amely tűrhe­táz forgalmi ellenőr urat a hetedik kerü­letből. Kuszirnő: (Telefonál.) Tessék. Itt a for­galmi ellenőr úr. Gilice: Szervusz Rózsa,. Kenderessy kép­viselő úr Öméltósága megbízásából kérlek. Üzeni, hogy szólt a pénzügyminiszternek, hogy berendeljenek a központba. Édes­apám, ilyen Zseni a minisztériumba való. Arra kiér, hogy ennek a csacsi Elemérnek légy a szerzőtársa. Te szólót énekelsz a belvárosi templomban. Aki így tud éne­kelni, az úgyis komponál. Hisz egy a ket­tő... Valami randa cigány is belekontár- kodott. Átnézed s feldíszíted a neveddel. Botrány... dehogy ... Bár lenne, nem ír­ják meg a lapok. Csak az van, amit meg­írnak. Köszönöm. Átadom az öregnek. Szervusz Sobi'ikám. Viszlát. (Leteszi.) Most halljuk a fülemilét. Szálljon le a kassza lombjai közül és csicseregje el e cigány szörnyszülöttét. Kaszirnő: Ami művészet, abból nem ma­radhatok ki. Kétszer buktatott meg az irigység és a konkurrencia a művészeti akadémián. Kaszirnő: Van annyi hangom, mint Fe- dáknak. S tudok úgy játszani, mint Né­meth Mária. (Falsul énekli a műdalt. Utá­na.) Mért nem ujjongnak? Kenderessy: Megdermedtünk a gyönyör­től. Kisasszony, a blokkok, likőrös üvegek, cukorporciók nem vesztik el önt. Majd a Nemzeti Színház drámai hősnője fog ne­künk falsul énekelni, nem maga. Cigány: Kérném a lóvét, alázattal... Kenderessy: A dal nem ér egy fagarast. De ha megígértem könnyelműen, odaadom sírva. Itt a tíz pengő. Cigány: Sép az, ha sépen eldanolják. köszönöm. Álá‘szolgája. (El.) Gilice: A drámai hősnő fogja eldanolni. Kenderessy: Eszecskéd pá, elment. Gilice: Nem. A dal rossz. De ha rosszul adják elő, nem veszik észre. Azt gondol­ják, hogy a dal jó. csak az énekesnő ron­totta el. S Pataky Elvira drámai hősnő fagylaltostya a legjobb! tétlenné teszi ott az estéket. Ügylátszik régi berendezése nyersfa-tiizelésre utalja és alacsony kéménye füstiét lenyomja a nyári meleg. Ott terjeng késő reggelig ez a fojtó Wist, mely nem engedi, hogy ezen a térségen ablakot nyissanak a szomszédos lakók. A Széna-tér méltó pándánja a Krisztina- térnek, ahová olyan vásárcsarnokot épí­tett a város, hogy budai ember szemlesüt­ve megyen el mellette. Bizonyára az bá­torította erre a várost, hogy a posta is barakkokat épített a póstapalota mellé, a körút legszebb helyén. Mély tisztelettel kéijük mindazokat, akik itt egy fürdőváros közeli létesítését hirde­tik, — mondanák meg nekünk, hogy mi­képen képzelik el ezt, ha a város maga mindent elkövet, hogy az ne létesülhessen? Dubonal Pál. Nász. Ziegler Géza építész, kormányfő­tanácsos, aki a kisemberek jóakaró párt­fogója, családi ünnepet ült. Fia, Ziegler Géza oki. építészmérnök, kir. főmérnök jegyet váltott Schandl Tessa úrleánnyal. Levélcím: 1., Kelenhegyi-út 16-b. RaVaSz i., ÜsSHt is Telefon: 802-34. cukrász -vw , ELŐKELŐ cukrAsz szalon Kirándulást rendez a Budai Kath. Kör jú­lius 21-én d. e. 9 órakor, amikor megtekinti a Kőbányai Polgári Serfőző és a Szent István Tápszerművek Rt. gyártelepét X., Maglódi-út 17. Találkozás a gyártelep fő­bejáratánál pont 9 órakor. Müvészest. Gegus Dániel ny. főkapitány­helyettes Városmajor-utcai házatáján a napokban kedves társaság verődött össze s vidám hangulatban, művészestélyt ren­dezett. A vendégek között volt Sándor Je­nő pü. főtanácsos, Viraág Béláné és Ilonka, továbbá egy kis, de már világot jáTt tánc­művésznő Baby Millord, aki Jurislovszhy hadbíró ezredes leánykája. A kis művésznő gyönyörű táncokat adott elő, ugyancsak Viraág Ilonka mozdulatművésznő remek plasztikai táncképeket mutatott be. A házi­asszony kedves magyar dalokat énekelt és fia, Rainer György kísérte, aki már való­ságos zongoraművész. Sándor Pista, Sán­dor Jenő ffy, a Királyszinház bonviván éne­kese, kitűnő énekelőadással mulattatta a társaságot. Ráadásul maga a házigazda, Gegus Dániel saját verseiből szavalt, majd hires fátyoltáncával fakasztott általános kacagást. Művészi hangulat avatta fel a nobilis estét, amelyről a vendégek kedves emlékkel távoztak. LORGNON Zibrinyinél. I, Attila-u. 12 Gyász. Vasárnap délután temették el a farkasréti temetőben a 98 esztendős özv, Némethy Laiosnét. akiben Némethy Károly v. b. t. t., felsőházi tag, a budapesti refor­mátus egyházközség főgondnoka és Ilona nővére édesanyjukat, Némethy Károly fő­városi tanácsnok és Némethy Imre tör- , vényszéki bíró nagyanyjukat siratják. A gyászszertartást, amelyen előkelő közön­ség vett részt, Ravasz László püspök vé­gezte, aki megindító beszédében arról szó­lott, hogy a nagyasszony élete túlnyomó részét a boldog és viruló Nagymagyaror- szág utolsó századában élte át. A város­házán közszeretetben álló Némethy Károly tanácsnok iránt általános nagy részvét nyilatkozott meg. Gyász. Tábori János, a farkasréti izr. te­mető főkertésze, aki amellett lelkes és minden iránt érdeklődő polgára volt a hegyvidéknek, e hó 12-én, életének 54-ik, házasságának 31-ik évében, rövid szenve­dés után váratlanul elhunyt. E hó 14-én délután a farkasréti temető halottasházá­ból a rom. kath. egyház szertartása szerint temették, özvegye és hat gyermeke siratja. Javul a pasaréti közlekedés. Az Autó­buszüzem igazgatósága elhatározta, hogy a Vörösmarty-tér és a Pasaréti-út közötti született énekantitalentum. De ezt nem tudják róla. A botrány kitör, de ez kell, mert ez egyfelől neki nem árt, másfelől az ő énekszáma sok kiváncsit hoz. s végül el­tereli rólad a közfigyelmet. Azt fogják mondani: Ez a Kenderessy: kezdő hüllő, de hogy egy hangtalan drámai szende, az ország első színházának hősnője ennyire megfeledkezzék magáról... skandalum.. .i Kenderessy: Csodállak. Nem fogsz víz­szintesen meghalni. Az ősz költő: (Szakállas, kopott, malac- lopó-köpeny, táska.) Uraim a Móric szives volt közölni, hogy az urak verset vesznek. Hozok eredetit, fordítást Rabindranath Tp- gorétől. Ada Negritől, Vivantitól, franciák­tól. svédektől, oroszoktól. Velem lehet al­kudni ... Gilice: (Dühösen.) Minek néz bennünket? Mit akar ön az ön akadémiai fércelmé- nyeivel? Vén csacsi... ősz költő: Amit Önök. Kenderessy: En házasodni akarok. Ezért kell költőnek lennem. Egy öreg ember kó­lához nem illik ez a léha foglalkozás. Szé- gyelje magát... ősz költő: Bocsánat, pénzt akarok ke­resni ... Gilice: Verssel pénzt keresni? Hahaha... Rip vatf Winkle... Kenderessy: No csak álmodozzon kis öreg... míg éhen nem hal. Ha egy-két 'szép kritikát elhelyez a Szerzői Estémről, ügy apám, aki tudja, hogy ki, hogy ma ki, be- protezsálja a Hajléktalanok Menhelyére. Ki vén korában is költ. oda való ... Gilice: (Elragadtatással.) így kezdődik. Goromba és szemtelen... Mindenüvé be­tolja magát... Sic itur ad astra... (Függöny.) KISS MENYHÉRT. vonalon új autóbuszrelációt helyeznek for­galomba. Ez a járat az 5-ös autóbuszvonal kiegészítéseként fog közlekedni, miután a tapasztalatok szerint különösen vasárnap az 5-ös reláció Vörösmarty-tér és Pasaréti- út közötti szakaszán sokkal nagyobb a for­galmi Igény, mint az István-út és a Vörös­marty-tér közötti útvonalon. Ez a járat 5-b jelzéssel csak vasárnapokon, még pedig délelőtt 11 és este 8 óra között lesz for­galomban. Egyidejűleg elhatározták a 4-es reláció útvonalának részbeni módosítását is. A 4-es autóbuszok a Mészáros-utcában menet a Dávid-féle dobozgyárnál elágaz­nak és az Aranka-utca, Zsolt-utca és Hegyalja-út érintésével haladnak a Csend­utcába. Ennek az útvonalnak a hossza ilyenmódon mintegy 800 méterrel megvál­tozik, de a szakaszbeosztás változatlan marad. Kelenföldi Társaskör mely, ha elfogulatlan vezetés alatt fej­lődik tovább, a Gellérthegyen túli vá­rosrész nagy céljainak megvalósításá­ra hivatott szerve, legutóbbi választ­mányi ülésén megalakította bizottsá­gait, hasznos közmunkába állítva je­lentős tagjait. Az ügyvezető elnök, Kovács József tábornok jelentése szerint, a bizottsá­gok a következőképen alakultak: Közlekedési: elnök Gömöri Győző,- Wodianer Béla, Schantzer József, Niegreisz Béla, Molnár' István, dr. Uk- ner Ágoston. Mező- és kertgazdasági: elnök März Károly, — Babrián Dénes, Tóth István, Fléger Dezső, Hanzély Ödön, Gubicza Dezső, Zwickli András, Kónya János. Szervezési bizottság: elnök dr. Sű- meghy László, —- dr. Héderváry Kont Árpád, dr. Ulmer Ágoston, dr. Bodócsy Antal, Zsíros Károly, Ujj Gyula, dr. Pécsi Albert, Némethi János, dr. Bikkel Lajos, dr. Fehér János, Vetter Gusztáv, Győrffy Alajos, Széchény Ferenc, Ko­szorú János. Kultur, művészeti és vigalmi: elnök Schön Ernő tábornok. — dr .Pécsi Al­bert, dr. Szilárd Bertalan, Szegő Pál báró Lippe Károly, dr. Erdélyi János, Rignáth Béla, Czollner Béla, Ujj Gyula. Szécsény Ferenc, Berinkey Gyula, Pál Ákos, Zilahi Balogh Gyula, Zala Imre, dr. Töttösy Béla, Halm Sándor. Ne- viczky József, dr. Kobulszky Károly, ifj. Lukasz Vilmos, dr. Gömöri Pál, La­katos István. Kisipari: elnök Margittai Gyula, — Katona János, Paylik János, Szűcs La­jos, Hoch Pál, Fischer Lajos, Tóth Ist­ván, Szilasi Károly, Geuth Ferenc, Ka- da Károly, Koszorú Imre, Kriszt Ká­roly, Salgó Sándor, Léderer Mór. Krecsner Vince, Kalmár Adolf, Tóth Já­nos, Gróf József, Balogh Ernő, Tóth Lajos, Huszovszky András. Szociális: elnök dr. Barla Szabó Jó­zsef, — Schwarz Samu, Staub Elemér, dr. Kovács Sebestyén, dr. Gervay Pál, Farkas Adolf, dr. Bodócsy Antal, dr. Patak Rudolf, Berinkey Gyula, Szántó Jenő, Bründl János, Erős Jenő, dr. Ruszkó János, Havas Jenő, Ákos Ist­ván, Becsey Antalpé (hölgybizottsági elnök), dr. Sümeghy Lászlóné, Szegő Pálné, Schwarz Samuné, Szántó Jenő- né, Halm Sándomé, Gömöri Győzőné, Adáminé dr. Péter Gizella, dr. Szántó Magda. Városfejlesztési: elnök Dorner Gyu­la, — dr. Schmidt József, csíkszent- mártoni Szabó Jenő, László Zoltán, Szegő István, Neumann Ferenc, dr. Bá­nyász László, Margalit Andor, Margalit Ödön, Sinkó Pál, Hantó L. Tamás, Bo- csor Kálmán, dr. Mikola Géza, Nieg­reisz Béla, Zilahi Balogh Gyula, Gold­berger Sándor, Viraág Béla, Gubicza Rezső. Auguszt pavilion Gyönyörű parkja és pompásan berendezett helyiségei Buda előkelő közönségének kedvenc-------uzsonnázó helye.== [_ Hűv ösvölgy, l„ Hidegkútl-út 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom