Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-02-28 / 1032. szám

Hantetonfo. hotmklnt kdternr i ^ M1OTÄE HAGTENYESZTESI E. T. 1 BUDAPEST—MOMOR Monori magfceroskedéso: Budapest, IV., Kossuth La|os-u. 3. Telefon: AuL 868-60 , J képes Kárjefyxék és Mtyhul árajánlat lágyéi és béneentve SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (Rácfürdő) Erősen radióaktív és rádf'umelemet tar­talmazó természetes 42-‘ 0 földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőz- fördővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egészévenát nyitva. Személyi hírek BECSEY ANTAL m. leír. kor­mányfőtanácsos a németvölgyi ifjú­ság március 8-i estjén előadást tart. S. SCHACK MANKA zeneszerző aratott nagy sikert e hó 21-én a Kát. Kör dísztermében rendezett szerzői estjén, ahol Báthy Anna operaénekes­nő pompás művészetével, G. László Ilma bravúros hegedüjátkéval és Gáspár Jenő író szellemes konfe- ránszával működtek közre. HELTAI BÉLÁNAK, az Angol- Magyar Bank ügyvezető igazgatójá­nak a közgazdaság terén szerzett ér­demei elismeréséül a kormányfőtaná- csosi címet adományozta a kormányzó. PAYR HUGO törv. hatósági bi­zottsági tag, hírlapíró ismét vissza­tért a zsurnalisztikához és főleg a várospolitikának kívánja szentelni munkásságát. CSÁRMANN KÁROLY tanácsnok igazgatósági tagja lett a Nemzeti Uszósport Alapítványnak. SZABÓ DEZSŐ, az ismert nevű író elkeseredett, nagyon erős hangú nyilatkozatot küldött szét a Génius könyvkiadó elleni perével kapcsola­tosan. BÁRDOS GYÖRGY dr. ügyvéd a Budai Ügyvédek Egyesületében, mint annak ügyésze a Törvénykezés egy­szerűsítéséről; — SZTEHLÖ DEZSŐ dr. ügyvéd, ugyan e törvény házassági perekre vonatkozó rendelkezéseiről tart elő­adást március hó 2-án. Lerongyolt négy szobor siratja azt a takarékossági hullámot, amely ak­kor vonult végig felettünk, amikor a Műegyetem különben pompás épület- csoportját építették a Lágymányoson. A Dunára néző főhomlokzat díszei volnának azok a szobrok, amelyek a főbejárat négy oszlopának alján szim­bolikusan hirdetik a technikai tudo­mányokat. Négy hatalmas női .alak, kitűnő elgondolásban és kivitelben díszítette valamikor ezt a főbejáratot és ha akkor az építkezés nagy költ­ségei mellé megszavazták volna azt a csekély különbözetet, ami a márvány és a homok között van, ma is még pompás négy szobor ülne ott, — így pedig az idő vasfoga csúnyául meg­rágta, megviselte azt a négy asszony­ságot, akik piszkosan, rongyosan, ki- marjult karokkal, barázdás arcokkal ülnek ott és elmélkednek a világ és a szépség múlandóságán és a magya­rok krajcáros gazdálkodásán. Elkeseredés a Zugligetben. A Bu­dapest—Zugligeti Egyesület választ­mányi ülésére febr. 21-én este telje­sen megtelt a Szarvas-vendéglő helyi­sége. A tárgysorozat előtt MANNINGER VILMOS dr. egyetemi tanár, elnök üdvözölte Oszoly Kálmánt bizottsági taggá történt megválasztása alkalmával, aki meg­ígérte, hogy a hegyvidékért mindent meg fog tenni, kérve ehhez az Egye­sület hathatós támogatását. Ezután Entele Ferenc dr. p. igazgató kimerí­tően és teljes részletességgel előadta a Budakeszi-úti, Zugligeti-úti, La­banc-úti, Hidegkúti-úti és Budenz-úti telek- es villatulajdonosok panaszát az itt létesített közművek költségei­nek sérelmes kivetése tárgyában. Az ezen utakon lefektetett csatornák, az itt létesített bitumenes kocsiutak és gyalogutak stb. költségeinek teljes összegben egyszerre való kivetése olyan összegekkel (8—10.000 pengő) terhelik meg az itteni legnagyobb­részt fixfizetésü tisztviselők és kis- egzisztenciájú középosztálybeli tulaj­donosokat, hogy ha sürgős segítséget kieszközölni nem lehet, úgy könnyen teljes anyagi romlásba jutnak. A Budakeszi- és Hidegkúti-út kétség­telenül országutak, amelyeknek költ­ségeit a vármegyei útadóból, az auto­mobilok közlekedési adójából vagy a kövezetvámból kellene fedezni, mert hisz ilyen luxusutakra a háztulajdo­nosnak nincs szüksége. Talán félreér­tésből vetették ki a teljes összeget. Kérdéses egyáltalán, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályrendelet vonat- kozik-e a hegyvidékre is? Ha igen, az 1904-es idevonatkozó szabályrendele­tet meg kell változtam 1 A választ­mány Oszoly Kálmánt, dr. Entele Fe­rencet, dr. Wlndárczyk Józsefet, dr. Faragó Istvánt és dr. Zerkowitz Im­rét küldte ki sürgős memorandum szerkesztésére. A főtitkár bejelentette a Szép Ilonái szakaszhatárnak kilá­tásba helyezett kitolását a Zalai-útig, ami a tisztviselőtelepen, lakók első­rendű érdeke, továbbá a zugligeti vég­állomástól az iskoláig a vízvezeték új csőhálózatának lefektetését. Elkesere­dett felszólalások alapján bejelen­tette, hogy eljárnak az Autótaxi vál­lalatnál, hogy a Fácán-telepi határ ne csak a Zugligeti-útón, hanem a Kútvölgyi úton is elérhető legyen, — de egyúttal a Kútvölgyi-út befejezé­sét is teljes erővel szorgalmazzák. Az elnök éltetésével ért véget az ülés, amelyet társaslakoma követet, ame­lyen mintegy ötvenen vettek részt. A poloska “ vagy „Ami nincs“ A két fogalom nehezen házasítható, mert poloska — az van, sőt talán több van, mint ahogy gondoljuk és többet árt, mint ahogy hisszük. A po­loska itt Budán sehogy sem érdemli meg azt a kedves, kicsinyítő ragot, mert -ez már nem is polos-ka, hanem valóságos polip, amely nemcsak a vé­rünket szívja, nemcsak a fertőző be- tehetségeket hurcolja szét, de las­san felfalja az egész idegenforgal­munkat is, — valóságos szörnyeteg ez a — polos. Erről a poloskáról is megemlékezett BARÁNSZKY GYULA dr. e hó 23-án a Hollós Mátyás Társaság­ban tartott s a fürdőügy részleteivel foglalkozó előadásában a fenti címen. Ha irtani kell a patkányt, akkor még fokozottabb mértékben kell irtani a poloskát, amire kényszeríteni kell a háztulajdonost azzal, hogy minden költözködésnél tartozik a hatóság „poloska-ellenőre” utasítására a la­kást alaposan tisztítani és a poloská­kat kiirtani. Barányszky Gyula dr. a fürdőügy kérdésének hétköznapi részével foglalkozott és a mindennapi életet igyekszik beállítani a fürdőügy szolgálatéba. Szerinte a fürdőügy nem is annyira pénzkérdés, hanem inkább a közönség ránevelésének kérdése és nagyrészben át kell alakítanunk a budaiak családi életét, egyéni iskolai szociális és társadalmi lelkületét. Addig míg a főváros polgárságának minden egyes tagja és maguk a tiszt­viselők: — az állami, városi, közleke­dési, posta, rendőrhatóság és ven­déglői, kereskedő és iparos alkalma­zottak lelkét át nem hatja az a tudat, hogy Budapest, de főleg Buda köz­életét a fürdőváros szempontjából szolgálják, addig a fürdőváros kér­dése teljes egészében nem lesz meg­oldható. A nagyszámú közönség figyelmét mindvégig lekötő érdekességgel fej­tette ki, hogy az apró gyakorlati részletkérdések helyes megoldása is fontos e kérdésben. A budai fürdőket kereső fürdővendégekkel való és meg­felelő érintkezést már a gyermekszo­bában és az iskolában kell az ifjú­ságba beoltani. Baránszky Gyula dr. előadásának végkonklúziója az volt, hogy a fürdőváros kérdését elsősor­ban Budán lehet megoldani, nemcsak azért, mert itt vannak a különböző gyógyforrások, hanem azért, mert Buda lakosságának is meg van az a lelki diszpozíciója, ami a külföldi vi­lágfürdő törzslakosságában él. A fürdőváros megvalósítása — szerinte — nagy szerepet vinne a munkanél­küliség nagyrészben való megszün­tetése és új munkaalkalmak meg­teremtése terén. Az előadást nagyszámú előkelő kö­zönség élénk tapssal és elismeréssel honorálta s a társaság nevében Pe- terdy Sándor alelnök és Viraág Béla háznagy mondottak az előadónak kö­szönetét. Előadás után a hallgatók nagyrésze a mai közismertté vált ke­délyes társasvacsorához ült és ott vi­tatták meg a rendkívül érdekes anya­got, amely számos felszólalásra adott alkalmat. A vitában részt vettek Ge- gus Dániel helyettes főkapitány, An- talffyné szobrász, Ujj Gvula tanár, Lugmayer József dr. ügyvéd, Kapcza Imre gázgyári igazgató, Eperjesy István dr. tanácsjegyző, Peterdy Sán­dor és mások. A Hollós Mátyás Tár­saság által megindított fürdőügyi és idegenforgalmi akció ezzel az elő­adással nagy lépést tett a főváros idegenforgalmának érdekében, ginért a felvetett témák mindegyike bő alkal­mat nyújt arra, hogy a kérdés állan­dóan napirenden maradjon. A budai ügyvédek egyesülete febr. 24-én tartotta dr. Zboray Gyula ügyv. alelnök elnöklésével második rendes közgyűlését a tagok nagyszámú rész­vétele mellett. Dr. Bállá Béla főtit­kár az évi jelentést és dr. Lugmayer József pénztáros a zárszámadást és költségelőirányzatot terjesztette elő, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt megadta. A köz­gyűlés a kisorsolt választmányi tago­kat újra választotta. Dr. Orova Zsig- mond szakosztályelnök indítványát, hogy a büntetőjogi szakosztály a ha­lálbüntetés eltörlése tárgyában vitát folytasson és határozati javaslatot te­gyen, elfogadta, valamint magáévá tette dr. Bérényi Sándor indítványát a budai közlekedési viszonyok javí­tása céljából szükséges lépések meg­tétele iránt. Sikerült kultúrestét rendezett az Országos Katolikus Népszövetségnek budavári szervezete, mely Lampel Vilmos kormányzótanácsi tag vezetése alatt áll, vasárnap, e hó 22-én a buda­vári leánygimn. termében. Röss Ber­talan kapucinus atya „Titkos hatal­mak a világpolitikában” címmel, Burián Ferenc népszövetségi titkár pedig a katolikus szolidaritásnak a népszövetségen keresztül való na­gyobb érvényesülése tárgyában tar­tottak érdekfeszítő, hatásos előadáso­kat. Közreműködtek még: Geiringer- né Kuntzy Teréz operaénekesnő, vi­téz dr. Papp Zoltánná Kovács Edit, Magyar János szimfonikus zenekara, Kállay Aladár, Gonda László, Nosz- ter János és Kremin Viktor. Konfe­ráltak: Lampel Vilmos és Lettner Vilmos, a műkedvelők országos szö­vetségének főtitkára. Teaestélyt rendez a „Budai Nők Köre” március hó 1-én este fél 9 óra­kor a Bellevue szálloda külön termé­ben tánccal egybekötve. Teajegy ára 3 pengő. 500.000 a deficit, 30.000 a haszon. Az úszósport körök nagy felháboro­dásáról olvasunk híreket a Közmunka- tanács, illetve a Margitsziget Gyógy­fürdő Bt. ellen, mert azt , követeli, hogy az úszók külön fizessék meg a margitszigeti belépődíjat, mert e hí­rek szerint a sziget évi bevételi több­lete a sportuszoda révén 30.000 pen­gőre rúg. Mi, akik szeretettel és év­tizedes tanulmányok alapján foglal­kozunk Budapest-fürdőváros és egy­ben a Margitsziget érdekeivel, tud­juk, hogy a közmunkák tanácsa el­ment az engedékenység végső hatá­ráig, amikor megelégedett azzal, hogy a személyenkénti 5 filléres belépődí­jat, amit a sportuszoda hozzácsapott, úgy ahogy megkapja. A Margitszi­get, amelynek karbantartása világ- viszonylatban is jelentős magyar presztízs érdél;, nehezen küzd a gaz­dasági viszonyokkal és a deficitje ta­valy is közel 500.000 pengő volt s így az igazgatósága e megértésért, amellyel az úszósportot 5 filléres be­lépődíjjal támogatja, csak elismerést érdemelhet. A - vetőmagszükséglet beszerzésé­nek gondjaival jár a tavasz közele­dése úgy a gazdáknál, mint a kerté­szeknél és kerttulajdonosoknál. Jó magra, szaktanácsra, gyors és pontos kiszolgálásra van ilyenkor szükség. Mindezekben vezet a Monon Mag! A Magyar Magtenyésztési Rt. Monori Magkereskedése (Budapest, IV., Kos­suth L.-u. 3) tavaszi képes föárjegy- zékét az összes gazdasági, konyhakerti és virágmagvakról, kerti szerszámok­ról stb. bárki kívánságára ingyen megküldi. 200 oldalas Zsebnaptára nélkülözhetetlen útmutatásaival csak 1 pengő. SZEMÜVEG Zibrínyinél, I. Attila-u. 12 Teaest. A németvölgyi ifjúság nagyszabású teaestet rendezett feb­ruár 22-én a Németvölgyi' Kultúrház helyiségeiben. Az estén Geguss Dá­niel dr. ny. főkapitányhelyettes tar­tott nagy érdeklődéssel kísért előadást gyermekvédelmi tanulmányútjának ausztriai, svájci és olaszországi sza­kaszáról. Az éles szemmel rajzolt ifjúságpolitikai képek láthatólag mély hatással voltak az egybegyült közön­ségre. Az előadásért Magyar József, a Németvölgyi Polgári Kör ifjúsági elnöke mondott köszönetét. A tea alatt Bónis Klárika, Libái Antal és Jámbor László működtek közre mű­sorszámmal. — Vasárnap, március 8-án lesz Becsey Antal előadása. Színielőadást rendez a Budai Ipa­ros és Kereskedő Ifjak Kultúr Egye­sülete az egyesület helyiségében, I. kér., Városmajor-utca 59 (bejárat a temesutcai kapun). Március 1-én, var sárnap d. u. pontosan %6 órai kez­dettel színre kerül Tériké, vígjától; 3 felvonásban és mint ünnepi elő­adást március 15-én adják János vi-1 téz daljátékot. Citadellánk és —Trianon Szilágyi Károly Vagyunk budaiak, akik korán beleártva' magunkat a köz ügyeibe, még emlékezünk arra, hogy még nem is olyan túlrégen múlt az az idő, ami­kor a gellérthegyi citadelláról a most szabadsághősökké avanzsált csehek apái vigyáztak a „rebellis fővárosra". Akkor a citadella nem a miénk volt, hanem — az osztrák császáré — az utolsóelőttié s ä csehek kegyeltek voltak és eszközök voltak minden ellen — ami magyar, ök vigyáztak az agyúk beirányozottságára és főleg arra, nehogy számottevő középület figyelmen kívül hagyassák. Tartott ez mindaddig, amíg a cita­della a miénk nem lett — és azóta folyton kísért a gyönyörű osztrák al­kotmány lerombolása. Szerintem szerencse, hogy mindazok a tervek, amelyek vele kapcsolatosak voltak, meg nem valósultak, mert úgy vélem, a magyarság politikai helyze­tének legékesebb bizonyítékát bírjuk benne. A papiros türelmes, elbírja még a hazugságokat is, de a citadella le­tagadhatatlan tény, hiszen a magyar politika ellen épült, a magyar élet­ösztön sírköve akart lenni. Egyszer azt olvastam a „Budai Napló”-ban, hogy kár kivilágítani, mert nem szép, hiszen kivilágítva olyan, mint egy nagy minusz jel. Már akkor kerestem mellette a plust,’ amit most úgy konstruálok meg, hogy citadellánkat minden itt­járó külföldi politikusnak meg kell mutatnunk, de képben és írásban meg kell magyaráznunk, ki építette és miért, meg kell írnunk a történetét és kiadnunk a nyugat és kelet szá­mottevő nyelveire fordítva. Hadd lás­sák, hogy nem mi voltunk a Lands­knecht ek”, hadd lássák, hogy itt igen is voltak rajongói a „magyar politi­kának” és hogy ezek ellen íme vára­kat kellett építeni az idegen hatalom­nak. A magyar igazság, úgylátszik, meg­kezdte útját a többszázados elkínzott- ság után a „Napfény” felé. Ennek az igazságnak egyik kálváriahelye a citadella. Véres igazságunknak kö­vekbe faragott emléke. Hadd hozzák az angol, amerikai és hindu lapok fényképét a megfelelő kommentárral, hadd világosodjék ki szerte ezen a világon, hogy az emberi szabadságnak legáldozatosabb ra­jongói itt éltek a Duna és Tisza völ­gyében, meg Erdély és a Felvidék bércei közt, hogy mi rablók sohasem . voltunk, hanem melegkeblű és nyílt szívű nemzet, amely magához ölelte mindazokat, akiket megigézett a mi hivatottságunk és szabadságszerete­tünk. A magyarnak sohasem volt Se rabbilincse, se kancsukája, hanem me­leg parolája, amellyel magához fűzte a Leiningeneket, a Damjanichokat és mindazt a megszámlálhatatlan sok­sok ezer magyart, akik idegen névvel ugyan — de magyar lélekkel végzik a magyar munkát. Egyiket se erőszak állította mellénk, hanem évszázadokon keresztül tartó meleg összeforradás! Mirólunk merik még ma is hirdet­ni, hogy feudálisok, hogy reakció- náriusok és a haladás kerékkötői va­gyunk? Százszor és ezerszer nem igaz! Mi ellenünk citadellákat emeltek már akkor, amikor még a mi megrá- galmazóink ott éltek mint Jónás vagy az osztrák vagy a török cethal ben- dőjében. Mindezekből ékes tanúbizonyság és pedig a leggyönyörűbben exponált he­lyen a mi citadellánk. Én a lebontása ellen szavazok leg­alább is addig — amíg Trianon ellen szükségesnek látom minden Buda­pestre jövő idegennek rámutatni, mint a magyar szabadságtörekvések egyik legmonumentálisabb bizony­ságára. Közgazdasági Napló Szerkesztő.: SZÁSZHALMI József, Teremtsünk Budán hitéletieteket az iparos kispolgárság hitelszükségletének kielégítésére írta: FRIEDLÄNDER ANDOR, a Budai Általános Takarékpénztár vezérigazgatója Évek hosszú sora óta érezzük a gaz­dasági válság elmélyülését. A sok fon­tos és a válságot előidéző és kimé­lyítő okozatok között jóformán első helyen áll a kispolgári hitelszükség­letek kielégítésének hiánya. Bár a tör­vényhozás és a főváros ismételten juttatott a kisegzisztenciáknak bizo­nyos kiváltságos intézmények útján némi pénzt, azonban ez a ténykedés korántsem elegendő. A kispolgárság hitelellátásán vajmi keveset lendített minden eddigi akció. Nem is kívánható az államhatalomtól, hogy bankári tevékenységét, melyet a szabad kereskedelem hátrányára már úgyis eléggé kiterjesztett, még jobban kiszélesítse, annál inkább sem, mert ehhez egy államháztartás keretében költséges szervek és ami a fő olyan összegek kellenek, melyek nem álla­nak az államnak rendelkezésére. A pénz vérkeringése még nem oly nyugodt, mint békében. Azonban azt látjuk, hogy ma a fővárosi és kör­nyéki ingatlanok jó részében pénzin­tézetek helyett magánhitelezők szere­pelnek. Természetesen az ilyen magán­kihelyezésnek nincsen rezsije és ma Budapesten egy csomó ügyvéd^ a bankszerű formák, rezsi es adozas mellőzésével olyan nagy bank- és ta­karékpénztári üzletet bonyoht le, hogy véleményem szerint a magán­kézből ilymódon kihelyezett tőkék összege megközelíti a Budapest es Budapest környéki telekkönyvnél a 100 millió pengőt! Egyetlen lehetősége van annak, hogy a hitelellátás minden hitelképes kispolgár pillanatnyi szükségletét biztosíthassa. Vissza kell térni a bé­kebeli úgynevezett „Hitelegyletek felállításához! Nem szövetkezetek lé­tesítésére gondolok, hanem a takarék­pénztárak keretén belül virágzó régi hitelegyletek feltámasztására! Az ilyen hitelegyletek akár szakmák sze­rint, akár vegyesen létesíthetők. A kölcsönakcióban részt vehet mindenki, akit a hitelegyleti tagokból alakított választmány felvételre ajánl. A hitel­egyletben való részvétel egy bizonyos heti vagy havi minimális befizetési kötelezettséggel jár, amelyből a hi­telegyleti választmány honorálja a hi­teligényléseket. I Az igényelt hiteleknek azt a részét, amelyet nem fedeznek a hitelegylet heti vagy havi befizetései, a takarék­pénztár adja kölcsön, a hitelegylet egyetemleges szavatossága mellett. A régi békebeli hitelegyleti szabályzatok szerint a kölcsönvevő a hitelösszeg 5%-át biztosítéki alapba helyezte és ebbe a biztosítéki alapba nemcsak a kölcsönvevő, hanem minden tag telje­sített befizetést. Ez a biztosítéki tar­talékalap arra szolgál, hogy az eset­leges veszteségeket fedezze. Az az egészséges, ha a hitelegyletnek olyan tagjai is vannak, akik nem is vesz­nek hitelt igénybe. Az ilyen tagok be­fizetései természetesen megfelelően ka­matoznak, mint, ahogy minden hitel­egyleti tag heti vagy havi befizetése is kamatozik. Az évi elszámolásnál az­után a kamatnyereség egy^ részét^ a tagcsoport javára írják, más részével a tartalékalapot dotálják. Minél több tagja van egy ilyen hitelegyletnek, annál kisebb a kockázat. Felhívom tehát a budai kispolgár­ságot erre a gazdasági szervezke­BALOGH G. DROGÉRIA CSAK II., MARGIT-KŐRŰT 1 TELEFÓN: AÜT. 515—69. SZ. Összes növényvédelmi szerek állan- ra. Kérjen képes Ismerted! PüWliÖlilA-SZÄLLÖ VENDÉGLŐJE ÉS KÁVÉHÁZA Értesítem az igen tisztelt közön­séget, hogy a Pannonia-szállö vendéglői és kávéházi üzemeit február elseje óta magam veze­tem és ezentúl is legfőbb törek- vésem az lesz, hogy fentartsam a régi nívót. Számolva a nehéz gazdasági helyzettel, áldozatké­szen mérsékeltem az árakat. Az étteremben minden este Rácz Béla muzsikál, aki Radios Bé­lának tanítványa és méltó utó­da. Tisztelettel kérem a t. budai közönség pártfogását továbbra is Pelzmann Ferenc

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom