Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-10 / 1025. szám

Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, tár- XXVIII. sadalom, művészet és sport terén szolgáid újság, évfolyam. Előfizetése egy évre 24 peng«, félévre 12 peng«. 7 Egy szám 50 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal; 1025. sz. I.,Bors-utca24. Délután 5—7-ig. Telefon: 502 _96. Fel elős szerkesztő • VIRAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 peng«. Szövegsor ára 4 peng«. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. Ä hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931 ja nuár 10. A M budai Löuűház halálára Lebontották a 17. századi ódon czélos házat Újév a Vízivárosban Kozma Jenő dr. ünneplése A Régi Szent János-kórház ud­varán ott állott egy ódon egyeme­letes épület. Oromfala háromszö­gében körkörös vonalú, célba- lövésre való tárcsa díszlett, körü­lötte zászlók, céllövő puskák, do­bok, golyóbisokból rakott pirami­sok adták meg a módját egy olyan emblémának, amilyen egy régi polgári „Czélos Ház“, vagyis ,JLövö Hely" dísze szokott lenni. Bizottság nézte meg az elvénült épületet és megóvhatatlannak mondotta. Többszörösen lefényké­pezték, a székesfőváros festményt készíttetett róla, azután lebontot­ták. Kár volt érte. Ma, amikor ezer technikai mód van arra, hogy elódonodott épületeket megőrző eljárással megmentsenek: bizonyá­ra lett volna arra mód, hogy a régi ház ott maradjon a helyén, még ha ácsszerkezete olyan kor­hadt volt is, amilyen volt. Buda egyetlen igazán hangula­tos és egyben hamisítatlanul his- tóriás részlete volt ez az udvar: a régi Lövőház foglalata. Az a fal­szakasz, mely a Margit-körút felé esik: 16—17. századi Városfal, mint ilyen Fest és Buda egyetren igazán érintetlen és hamisítatlan külső városfalának részlete. Hogy még 1541 előtt Buda városa ra­katta-e, vagy 1541 után a Budát megülő török: azt megállapítani nem lehet. Ámde ott van rajta — úgyszólván épen — a fal belső ol­dalán volt fagaléria keresztgeren­dáinak tartására szolgáló pár­kány, illetőleg az a körüljáró, amit „gyilokjáró“ -nak neveznek, a „Mordgangs” fordításaképpen. A falon még kivehetők a szakállos puskákra való lövőlyukak. Sőt egy kis kapu is felettébb gyanús arra, hogy az efféle keleti típusú teve- járó kiskapu maradványa. Ismere­tes, hogy a Szentírás azt mondja a gazdag emberről, hogy nehezebb annak átjutnia a mennyek kapu­ján, mint „haj óköt élnek a tű fokán“. — Kevésbé ismeretes, hogy a Szentírás eme szövegrészé­nek fordítása helytelen, mert „hajókötél” helyett „málhás teve“ értendő. Még kevésbé ismeretes, hogy a „tű foka” nem egy varró­tű lyukát jelenti, hanem a keleti építés jellegzetes kapuit, melyek felül félkörösek: megterhelt teve hátán levő motyó átbujhatására valók. A lebontott régi ház bizonyára 17. századi, hiszen a Tárcsalövő Polgárok Testvériséges Céhe már a század végén működött. A most jól és kedvesen rendbehozott má­sik, oszlopos, ámbitusos épület a 19. század elején épült és az ispo­tállyal körülbelül egykorú. Mind­ez bizarr, kedves, képet adott az udvar vén fái alatt, amit feltétle­nül meg kellett volna őrizni, ille­tőleg újra kellene építeni az udvar tengelyében ferdén állott házat. Nem vagyunk barátai .a stílus- kópiásdit játszadozó, művégtago­kat gyártó „restaurálgatásnak“, ami a Rajnavidék tisztes romjai­ból rossz és tudatlan színházi kel­lékesbe oltott, regényes fantáziájú pedánsok időtlenségeit „műemlék­védelmezte” főleg 1871 után, a porosz-francia háború után, Ri­chard Wagner nagy hősi eposzos ■lendületével. Ugyanez a régi „mű­emlékvédő” szellem silányította tönkre a gyermeteg laikust elbá­joló „restaurálásával” sok műem­lékünket 1860—1900 között. Azon­ban a lebontott ódon épület, mint színfolt hiányzik a képből. A városfalat sem szabad „re­staurálni”, ületőleg — hála a ki­fejlődött magyar gyakorlatnak — ilyet senki nem akar elkövetni. Tökéletesen elégséges lenne, ha a befelé omló, lazult köveket — me­lyeket a kórházi altisztek évek óta elhordottak helyükről s abból va­lami virágágyfélének szegőköveit rakták fel — visszahelyeznék a falba, azután annak rendje és módja szerint a fal kőközeit ismert mai móddal betonnal telebúj at- nák, az idétlen hirdetéseket kidob­nák és az egész 16—17. század mo­dorát jellemző, Pest utolsó város­falain meg volt, Römer Flóris J munkáiból ismert, orompártasor- ral látnák el: egy pár soros emlé­keztetővel, mely elmondaná, hogy ez a fal Buda alsó Hóstátjának utolsó maradványa. Az újonnan felépült ház ormára odakerülhet­ne a régi ambléma mása. Az olasz modorú városfal, a magas tetejű régi lövőház, a kis barokkos ká­polna szentélyének kedvesen naiv vonalai, a kórház hátulsó kapujá­nak két barokk pukója és az ám- píros ámbitus bájos kép lenne, főleg, ha mindez egy lándzsasoros kerítésen át szemlélhető is volna az utcáról. Utóvégre is olyan ret­tentő szegények vagyunk műemlé­kekben, hogy még egy kispolgári, semmi formát vagy műtörténeti stílust nem mutató régi háznak is irgalmaznunk kell. B. B. Bérezel Jenő dr. alpolgármes­ter, aki mindig szeretettel gondoz­ta a gyógyforrások ügyét, most az újév elején nagyhorderejű nyi­latkozatot tett egy sajtó-interjú alkalmából, mely Budán méltán tarthat,számot nagy érdeklődésre. Kijelentette, hogy ... hatalmas lépéssel viheti elő­re — szinte megoldhatja — az új törvényhatóság a "budai ré­szeknek, a Gellérthegy környé­kének, elsősorban a Tabánnak fürdőváros jellegű rendezését; a Tabán mai helyén megteremt­heti a magyar Bad-Gasteint, az újonnan építendő hotelek, penziós rendszerű villák meg­építésével azokba nagy gyógy- erejű, erősen rádióaktív'forrás­vizeinek bevezetésével, a gyógy­forrásoknak ivókúrák céljából történendő napfényrehozásával és a feltétlenül szükséges újabb díszes parkok és árnyékos séta- uták létesítésével. Még csak tervben van meg a Lágymányos—Boráros-téri híd és máris lendített a Lágymányoson. A telkek értéke a budai hídfő kör­nyékén emelkedett, sőt már az építkezés is megindult. Ez a hídfő új várost teremt az összekötő hídig, sőt azon túl is, ha a téli ki­kötőt kiépítik, amihez van Budán elég meleg víz, csak egy csator­nába kell fogni a budai gyógyfor­rások elfolyó vizét és odavezetni a kikötő bazenjébe. Amilyen pom­pás gyógyvíz ez, még a nyáron megsérült hajók is meggyógyul­nak tőle télen át, És nehogy a Lágymányos fejlődése megálljon, már most foglalkozni kell a csepeli híddal, mely közvetlen összekötte­tést teremtene a*. Lágymányosra tervezett gyárváros és a Sorok- sári-út mentén már meglévő gyár­város között. Budán északról, a Margithíd feletti városrészekből előbb-utóbb le kel] hozni a füst­okádó és a fürdővárost bekormo- sító, füstelborító, lehetetlenné tevő gyárakat a déli részre, ahogy azt a város már régén elhatározta. Nem is olyan veszedelmes dolog a csepeli híd ügye, mert ismét el­telhet 30 esztendő} amíg ez a híd fölépül — tanunk; erre Óbuda — s így lehetőleg korán kell kezdeni ennek az újabb hídnak a sürgeté­sét. No, meg, korteseszköz is kell az eljövendő választásokhoz. Mit ígérjen a jelölt a mai nehéz viszo- Inyok között? Kis dolgokkal nem boldogul, hanem egy újabb híd... az már valami. A kerQletl választmány Mintha a mostani választások­nál nagyobb súlyt helyeztek volna a kerületi választmányra, mint az­előtt. Évtizedek alatt kifejlődött az egyes kerületekben az öntudat, kialakult a kerület igényeinek képe,. a hiányok -.néztél eure -vet­kőzte tve állanak a kerületi törzs­polgárság előtt. A gazdasági, ke­reskedelmi, ipari szükségletek, a gazdasági kialakulás formákat öl­tött, — viszont csökkent a városi közgyűlés súlya, a vezetést átvette az új tanács, mely keresi a közvet­len összeköttetést a végekkel s így a kerület szava döntősúlyú lett. Ezzel a kerületi választmány na­gyobb szerephez jut és legalább is olyan felirati joga legyen, mint volt annak idején a vármegyének, mely közvetlenül fordult az or­szággyűléshez. Kialakul a városi életben a kétkamarás rendszer, a kerületi közgyűlések és a nagy közgyűlés, melyek felett döntő szereppel bír a tanács. Így a ke­rület kitűnő előiskola lesz a köz­ponti közgyűlés, illetve a tanács számára. A kerület polgárságának alkalma nyílik szemmel kísérni a kerületi választmányban szereplő képviselőit és azokból azután ki­válogathatja az alkalmas egyéni­ségeket, akiket a nagy közgyűlésbe küldhet, ahonnan már csak egy lépés a tanács. Így a kerületek átvennék az országgyűlés szere­pét, — az örökös tagok és az oda delegált szaktekintélyek adnák a felsőházat, mely szankcionálná vagy felülvizsgálná a kerületi vá­lasztmány határozatait. A gyógy­források lukrativ kihasználásával az idegenforgalom fokozását ez a körülmény hatásosan szolgálná, mert a gyógyforrásokkal bíró vá­rosrészek követelnék ezt a saját polgárságuk érdekében. A kerületi választmányokba bele kellene vin­ni a kerületben székelő gazdasági egyesületeket és testületeket, to­vábbá a különféle szaktekintélye­ket kinevezés útján, mint a nagy közgyűlésbe, hogy így minden te­hetségnek alkalma nyíljék az ér­vényesülésre. Ennek a város soha­sem vallhatná a kárát és a tanács elé minden kérdés jól megrostálva kerülne. Legközelebb fejezzük be dr. Spannberger Alajos elöljáró tanulmányát az elöljáróságokról s ez a tanulmány is követeli a kerü­leti választmányok modem kiala­kítását. A Vízivárosban eltolták az újévet kilenc nappal és tulaj dóriképpen csak e hó 9-én ülték meg hivatalosan az év­fordulót és üdvözölték KOZMA JENŐ Dr. orszgy. képviselőt mint a Községi Polgári Párt elnökét, aki a Vízivárosban nemcsak a pártot vezeti, hanem a társadalmat is, mint a Budai Polgári Kör elnöke, ahol az újévi üdvözlés történt. A vigadóbeli helyisége a körnek egyike Budapest legszebb klubhelyisé­geinek, hatalmas termekkel, amelyek közül a két legnagyobb csak kivételes esetekben nyílik meg. Ez alkalommal már este 6 óra előtt megtelt e két te­rem ünneplő közönséggel, amely egész Budát képviselte. Csaknem az összes pártbeli új bizottsági tagok megjelen­tek, de képviseltette magát minden kerületi egyesület és testület, elsősor­ban azok, ahol Kozma Jenő dr. viseli az elnöki tisztséget. Feltűnően sok volt a hölgy, akik a jótékonysági egyesületeket és a Budai Nők Körét képviselték. Az érkező képviselőt és pártelnö­köt lelkes ovációval fogadták. Kozma Jenő nem nagy barátja a ceremóniák­nak s így ez alkalommal is egyszerűen megállt a terem közepén, ahol hamar körülfogták és minden különös beve­zetés és előkészület nélkül lépett eléje Zboray Gyula dr., hogy a beáliott csendben üdvözölje az újév alkalmá­ból és kifejtse előtte a kerület pol­gárságának háláját, hogy érdekeit oly hathatós módon képviselte. Ezt a munkát és annak eredményét látva áll mögötte törhetlen hűséggel a Vízi­város egész társadalma. Különösen két dologra hívta fel figyelmét: az első a budai gyógyfor­rások ügye, mert azok kellő kihaszná­lása minden kerületnek beláthatatlan fejlődést biztosít; másodszor arra kérte, hogy Buda iparosai és kereskedői érdekében has­son oda, hogy a budaiak ne járjanak át Pestre bevásárolni, hanem — és itt főleg a hölgyeket kéife — szerezzék be szükségleti cikkeiket Budán. Ez alkalommal nemcsak a II. kerü­leti párt és a kaszinó ünnepli őt, ha­nem eljöttek Buda többi kerületeinek városi képviselői, s ezért felhasználja az alkalmat, hogy azokat is fölkérje a fürdőügy és idegenforgalom ügyének erélyes felkarolására. . Végül úgy neki, mint családjának boldog újesztendőt kívánt, — amit lelkes éljenzéssel tetézett a megjelent ünneplő közönség. Nem várva be azt, hogy más testü­letek képviselői is üdvözöljék, — Kozma Jenő dr. rögtön válaszolt, megköszönve Zboraynak a jókívánsá7 gokat és az üdvözlést. Nem mond programmot, mert az utolsó két hónap alatt elég gyakran és elég részletesen kifejtette azt. Ez a Programm felöleli Buda minden érde­két s első helyen áll a gyógyforrások nagyfontosságú ügye. A választási harcban sok régi baj­társát elvesztette, sajnálja, hogy mun­kájukat nélkülözni kénytelen egyelőre, de az elért eredménnyel nemcsak ő, de a párt is meg lehet elégedve. Az öt év előtti választásnál csak 19.000 választó szavazott a pártra és most ez a szám 45.000-re szökött fel. Pe­dig nehéz volt a párt helyzete, mert egyedül viselte a kormánypártiság fe­lelősségét és az ezzel járó terheket. A kormány pedig a gazdasági válságra való tekintettel olyan kényszerintéz­kedésekre volt kényszerítve, amelyek a párt munkáját rendkívül nehezítet­ték. Be a kormánytámogatás dacára is rendkívüli eredményt ért el a párt. Pedig a városi politikában ő sem mindig kormánypárti és néha ellenté­tes nézeteket vall a város érdekében. A II. kerület erősen tisztviselőkerü­let és azok érdekeit kell elsősorban előmozdítani, amit csak olcsóbb meg­élhetési viszonyok megteremtésével tudnak elérni, ami az egész vonalon folyamatban van. Ezt a feladatot a kormány támogatásával meg is fogja I oldani s ezt célozza az új kartell-tör- | vény, mely leszállítja a megélhetés költségeit, ahogy ezt már a tejnél el is érték. , A megélhetés leszállított költségei es ,a keresőképesség fokozása szol­gálja az ipart es kereskedelmet. Nem híve a túlhajtott takarékosságnak, ® luxuskiadások számos ember­nek adnak megélhetést. Törekvése az volt, hogy a Vizivá- rosban, amelynek forgalma erősen csökkent, mert átterelődött a Lánehíd- rol a Margithídra és ettől tespedt a Víziváros, — az autobuszforgalom ré- ven uj eletre keltse, amit láthatóan bizonyít, hogy a Lánchídfőnél újból megnyílt es prosperál a kávéház, mely a forgalom hiányában tönkre­ment es most több új üzlet nyílt ott meg. Mindent ki akar használni a U. kerület ' erdekeben, a legapróbb té­nyezőt is, mert néha a jó szákasz- beosztas is elősegíti a fejlődést. Mindig elítélte azt a divatot, hogy meg olyan cikkeket is Pesten vásá- rolt a budai közönség, amelyek itt hasonló arban és minősig ben kapha­tok, de ez a fonák helyzet is javul mar. Buda kültelkein erős az épít- h®z&, új telepek alakulnak és azok közönsége ^ szívesen vásárol Budán. A Batthyany-ten piac baján segít a szénatéri piac decentralizálása. _ . A lakásépítés-térén, nagyon fontos a kislakdsos bérházak építése. Az egyik kísérlet nem sikerült, de szor­galmazni fogja e kérdés sürgős meg­oldását. ^ Köszöni a II. kerület polgárságá­nak bizalmat es tanúsított támogatá­sát, mely a nehéz viszonyok mellett is biztosította az eredményt. A kerület­ben mind a hét párt futott s a ka- Poft 4300 szavazat nagy eredmény. Érdemes volt ezért dolgozni és a jö­vendőben sem fog lankadni munka- kedve, sót könnyebb lesz a polgárság érdekeit szolgálnia, mert a megerősö­dött part erőt es hatalmat is ad e munka eredményes folytatásához. A partnak ma 61 tagja van a közgyű­lésen s ez lehetővé teszi, hogy a kerü­lete és Buda érdekeit is kellően szol­gálhassa. Biztos a hite, hogy a jövő választásnál eléri az abszolút több­séget. Végül üdvözölte a törvényhatóság­nak megjelent tagjait és megköszönte a jókívánságokat. Szavait zúgó taps és éljenzés fe­jezte be, szívesen megrázva a feléje siető baráti kezeket. • Az ünneplést társasvacsora követte, amelyet a Pénteki Borgazda Társa­ság rendezett. Makoldy Viktor volt a borgazda, aki szülőföldjéről, Erdély­ről és annak múltjáról mondott ér­tékes és poétikus beszédet. Zboray Gyula dr. a kaszinó régi szép múltját látja megelevenedni ez évben, — Harrer Ferenc Kozmát éltette, mert az ő egyéniségében látja a választás­nál elért siker forrását. Krivoss Ár­pád dr. felszólalása után Kozma Jenő dr. szólalt fel, akit mint székelyt meg­kapott Makoldy beszéde. A székely származás __legendáira szükség van, mer t Csaba útján kell visszatérnünk Erdélybe. Ütána^Viraág Béla tolmá­csolta a Hollós Mátyás Társaság üd­vözletét, mely nem a politikusnak, hanem a városépítő, Budát szépítő, a gyógyforrások ügyével a budai pol­gárság vagyonosodását szolgáló egyé­niségnek szól. Továbbá elhozta az új­laki iparosok és kereskedők új köré­nek tisztelgő üdvözletét. Az estét Petracsek Lajos dr., Nagy Pál dr. igazgató, Fináczy Béla elnök, Krik- ler Ferenc dr., Zboray Gyula lelkes szava, amelyben Ripka Ferenc főpol­gármestert éltette — majd Oszoly Kálmán és végül Weimess Marián felszólalása fejezte be. Az ünnepi estet megzavarta, általá­nos részvétet keltve, de különösen Kozma Jenőt érintve súlyosan, •— Karkas Rezgő tanácsnok hirtelen el­halálozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom