Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-10 / 1025. szám

A Budapest, 1931 január 10, Budai Napló Árpád sírja? A kiásott őskeresztény templom Óbudán Az ős legenda azt mondja, hogy Árpád apánk lóháton ülve, kivont karddal várja miagyar népe hivatá­sát, ha nagy veszedelembe kerül. Es meg fog jelenni! Volt már rá eset, nem is oly régen, talán ötven esztendeje arról volt szó, hogy új véderőtörvényt hoz az ország- gyűlés és a honvédséget beolvasztja a közös hadseregbe. Ugrón Gábor ak­kor egy hatalmas szónoklatban azzal fenyegette meg Tisza Kálmánt, hogy a 48-as honvédek fölkelnek majd sír­jaikból és megvédik a magyar hon­védséget. Harmadnapra Vízaknán az egyik sós tárna vize kiöntött s a tár­nába temetett 48-as honvédek ép holt­testeit vetette fölszínre, ahogy a sós víz konzerválta. Teljes felszerelésben, kardosán ökölbe szorított kézzel. A király azonnal visszavetette a törvényjavaslatot és a honvédség megmaradt. Talán az idők beteljesedek és kö­zelebb jutottunk Árpád apánk ezer éve elrejtett sírjához. • Tulajdonképpen csak nagyobb ká­polna az, amit most Óbudán kiásatott Lieber Endre tanácsnok, de rendkí­vül értékes rom, mert ide vezet min­den régi följegyzés, amely Árpád fe­jedelem temetkező helyéről ad hírt. Erről gondos tanulmányt írt Réw Sándor igazgató az Óbudán megjele­nő Egyházközségi Tudósító-hon és ki­mutatja, hogy egyedül és kizárólag ezen a környéken temethették el Árpád fejedelmet, minden valószínűség sze­rint az ókeresztény templom mellett. A lap közli az alább bemutatott hely­színrajzot és közli a következő ada­tokat: Az Árpádház első fejedelmi sár- I ját, a Honfoglalót 907-ben Óbudán a még a frankok által 800 körül alapí­tott, de lehet, hogy még a keresztény rómaiaktól származó templom mellé temették valószínűleg. Ez nyerte a Fejéregyháza (Álba Berta virginis) nevet Mátyás királynak 1479-ben IV. Sixtus pápához intézett levele szerint a mezön, a hegyek alatt a királyi pa­lotától körülbelül egy mérföldnyire terül el Fejéregyháza, amelyet a ma­gyarok megtérése után épült templo­mok között a legrégibbnek tartanak, amelyet Szűz Mária ünnepem a hívők nagy serege keres fel. Hogy itten Mária tisztelete újra és jobban fel- .élesztcssék, arra kéri a pápát, hogy Fejéregyházát a pálosok rendjének (az egyetlen magyar alapítású rend, mely igazán hivatva volt a magyarok jibnszerző Fejedelmének hamvait is őrizni) adományozhassa. Még 1519­ben Tholvay Máté szőlőt adományoz „a boldogságos Szűz főoltára szá­mára, amelyet a hajdan Fejéregyhá­zának nevezett kápolnában alapítot­tak”. Két érdekes nyomot találunk a fent elmondottakban. Az első, hogy Fejéregyháza mezőn volt, de nem messze a hegyektől, a másik, hogy nem nagyobbszabású templom, hanem csak kápolna volt. Tanulmánya befejezéséül ezt írja: A Vörösvárí-utcai iskola igazgatói lakása és az új városi házak között kis dombocska volt, melyet régen be­nőtt a fű. Most, hogy lehordták a római falmaradványok tisztán kive­hetők. Ezeknek kiásása a legközelebbi jövő feladata. Az itteni új városi há­zak építésekor nagyon sok római sírt találtak s alapfalakat is s ezek bizo­nyára összefüggtek a most feltárt romokkal. A közölt alaprajzon látható csatornák római korbeliek, az 1. szá­zad jellegzetes tégláiból készítve. Ez a vidék a római korban külváros le­hetett, ami az építés pongyolaságán mutatkozik meg. De fontosnak tartom ide irányítani a honszerző Árpád fejedelem sírját kutatók figyelmét is. Ez a kápolna, ha 1560 év után ma feltárható volt, megvolt a keresztény frankok idejé­ben is az építése után négyszáz egy­néhány éve, amit bizonyít a népván­dorlás ntáni korból eredő s itt talált oszloptöredék. De nagy tiszteletnek [örvendett még kétszáz év múlva a kereszténnyé lett magyarok előtt is, Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben e székesfőváros egyik legmodernebből felszerelt, legmonumentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS dombot, feltárult alóla a lóhererajzú templommaradvány, mely Kr. u. 370- ből való és mellette sok más még ré­gebbi falrész is van. Ez a Ids ká­polna dr. Nagy Lajos, az akvinknmi múzeum tudós őre szerint a legrégibb keresztény templom Magyarországon, a hemrég kiásott pécsi mellett. Va- lentiniánus császár uralkodása alatt épült, de már 12 év múlva jött a hu­nok mindent elsöprő áradata s a ró­maiak menekültek Pannóniából. A háromlevelű lóherére emlékeztető alap­rajzról állapították meg a kis kápol­na korát, mely öt-hat méter magas lehetett s körülötte temető volt. Még négy különböző épület nyomait talál­ták ennél az ásatásnál. A kápolna egy római házra volt építve és ez volt az építés sorrendjében a legutolsó. A legelső épület, mely mellette van, még a római pogány korból van a Kr. u. 2. századból. Az őskeresztény templomot — Magyarország egyik legritkább emlékét — a főváros a kegyeletes érzés teljességével fogja gondozni, nehogy ez a másfélezeréves emlék teljesen elpusztuljon. A feltárt romok közvetlen közelé­ben még két dombocska van, ahol a mert kő-kövön nem maradt volna belőle. A magyarok megkülönbözte­tett szeretete, az ősiség iránti érzése Patronájának, Szűz Máriának szen­telhette a kápolnát; mely az okleve- leg tanúsága szerint s itt a valóság­ban . is a hegyei^, alatt, a mezőn van, csak kápolna s nem templom, közel van a mai Árpád-forráshoz, amelynek vizét a kiásott kápolnaromok közvet­len közelében épült gyermek fürdő- medence táplálására szánták és éppen szemben van a Miklós-utca végén ál­lott ferences kolostorral. (Ahogy Árpád sírhelyét a krónika körülírja.) A tudósok hivatása, hogy az újabb ásatásokkal elért pozitív eredmé­nyekkel megdöntsék vagy megerősít­sék a sejtéseket s valóra váltsák a legendát, amit a magyarság élő hittel hisz.. | Árpád sírjának megtalálása meg­rázná, új életerővel telítené a magyar­ságot a demarkáción innen és túl, de megdöbbentené a nemzeteket, amelyek Szent Imre révén megismerték a ma­gyarságot s Árpád sírjából kiáradó szellem révén tndatára ébrednének nagy műve elpusztításának igazság­talanságára ... A Filatori-gáton túl — még min­dig Buda volna az a szerencsétlen városrész, ahol nincs út, nincs köve­zet, nincs csatorna és nincs víz. Azaz víz eddig volt bőven, mert őszkor-ta- vaszkor úgy elöntötte ezt a városrészt az Aranyhegyi patak, mint az ürge- lyukat. Hanem ivóvíz az nincs és nem is volt. Van egy-két vízcsap a filatori állomásnál és odajár fólmérföldről a lakosság vízért. Nagyrészt gyermekek cipekednek nehéz sajtárokkal és buk­dácsolnák télen a síkos síneken át. Sok baj ős szerencsétlenség történt már ott és egy szép olasz leány lábait is levágta a berobogó vonat. Kert­város lehetne ez a rész, nedves, jó a földje, de bűzös a szétfolyó szenny­víztől, ürüléktől, mely rendezetlen ár­kokban poshad mindenfelé. Minden útja vékony kis töltés, világítása pis­logó petróleumlámpás és Istenkísértés itt sötétben a járási A vízmizéria miatt sokat kérvényeztek már, de hiá­ba. Ezen a vidéken pedig baj van és sürgős orvoslást kíván közegészség- ügyi és közbiztonsági szempontokból. Ezt a városrészt sürgősen rendezni, világítani és vízzel kell ellátni. Gémes lcútjai nem adnak iható vizet, mert a talajt átitatta a szennyvíz. Ez min­den járványnak a legveszedelmesebb fészkévé lehet és szorgalmas kertész­kedő lakossága nem érdemli meg ezt a mostoha sorsot. — A mérnöki hiva­tal az aranyhegyi patakot rendezte, hogy minden kiöntésnek elejét vegye, mélyítette az árkot és levezette ide az új temető talajvizét is. De ezzel a vá­ros még nem tette meg a kötelességét. (Ezt írtuk anno 1922-ben és azóta alig változott a helyzet.) gallértiaztltása vezeti Fest, mos, tisztit, Baját üzemeiben. Telefon, f-drt tisztítja gallérjait. Szent Margit harangját lelték meg most 13 éve a Margitszigeten a kolos­tor romjai között. A kápolnától hu­szonöt méternyire ki kellett vágni egy elszáradt vadkörtefát. Már a fa gyö­kereit bentogatták, mikor a szerszám hatalmas érctömegbe ütközött, a gyö­kérindák át- meg átszőtték: egy nagyszerű, gyönyörű harang volt. Néhány heti ásatás ntán pompás eredmények mutatkoztak. A templom alaprajzát teljesen ki lehet venni. Alig kellett egy-két métert ásni, el­tisztogatni a mindenféle gazt, mind­járt megmutatkoztak a nyomok: sorra előbukkantak az oltárok táblái, a sekrestye falai, a gyóntatószék, a, pa­dozat terrázokockái, ablakkövek, a torony félköralakú íve. A sekrestye alatt már az első napok után fölöt­tébb érdekes lelet akadt: egymás meleltt három teljes férficsontvaz. Az egyiknek a koponyája hatalmas vá­gással csaknem teljesen ketté van szelve, a jobb karja könyökön alul levágva, A legenda beszéli, hogy a kolostor maga a templomhoz volt építve. Pontos megjelölést találni a kút helyére is, mely „vala az nagy udvaron, az konyha előtt, mert akko­ron az kis setét konyhában főztek vala ...” Műtörténészek megállapí­tása szerint mintegy öt holdon, nyolc­ezer négyzetméternyi területen feküdt a kolostor. A napszámosok ásóinak nyomán lassankint kibontakozott a klastrom képe is. Eleinte csak az alap­rajzot lehetett sejteni, aztán már egész szobák, folyosók, lépcsőzetek, falak, ajtók, átjárók voltak kifejtve. MENCZER Olvasóinknak ; Ismeretlen 16—17. századi budai cégéres vendéglők Irta: Bevilaqua-Borsody Béla Legközelebb megjelenő kötetem, mely a budai mészárosok Céhe 1496— 1529. évi Számadó Könyvét is közli, számtalan olyan; a régi Budára vo­natkozó helytörténeti adatot tartal­maz, melyekről mindnyájunk kedves Budájának históriája eddig úgyszólván semmit nem tudott, vagy pedig ezek az adatok merőben ismeretlenek vol­tak. A budai mészárosok egykori céh­házának és Herbergjének hiteles kö­zépkorvégi helye, utcáik, bőrtartó kamráik, egy Giambattista nevű tál­ján kalmár bőrkereskedő boltoshelye, a Céh jégverme a mai Vizivárosban, viza-, tok-, harcsa- és pontytartó bár­káik kikötőhelye, a Duna vize fölé épült vágóhídjuk helye mind érdekes dolgok. A kedves budai kiskocsmák azonban a régi Buda lelkét jelentik: ezeknek barátai tehát, túl a nehéz fajsúlyú helytörténeti megállapításo­kon, bizonyára örvendezni fognak, hogyha múltjukat egyszerre 1496-ig vihetjük vissza: Mátyás Király Ur budai boldog napjaiig. Ugyanis két mészárosmester élt Bu­dán, István Mester és János Mester. Családneve egyiknek sem volt, tehát mindkettő valami ragadványnévvel sze­repelt. István mester neve mellett hol a „Siewenburgér”, hol a „Cserbokor” melléknév fordul elő, ami azt jelenti, hogy a derék magyar .mester erdélyi emher volt, illetőleg hogy széke egy a „Cserbokorhoz” cégérezett házban volt. Tudjuk, hogy még a múlt század közepén is egyszerűen csak a cégére után szólították a vendéglőst. „Fekete Kutya uramnafe?’ hívták például a Fekete Kutyához cégérezett fűszer- szános bolt gazdáját. István mestert egyszerűen Cserbokor uramnak szólí­tották. Ez a Cserbokor semmi más, mint a régi bormérő- és 6ermérőházak cserkoszorúja. Ugyanaz, ami később Zöld Koszorú vagy Grüner Kranz néven az egész országban mindenütt előfordul. János mester neve „Joan- j nes nemes ember” írással fordul elő. Hogy ez a név mennyire nem család­név, bizonyítja, hogy fiai a mohácsi csatavesztést követő három évben, 1526 és 1529 között hol nemes ember, hol Edelmann néven szerepelnek. Ez is kocsmacégér neve, a „Nemes Em­berhez”, mely szintén általános cégér­név egész Európában, azzal a kü­lönbséggel, hogy hol magyar nemes ember, hol lengyel nemes ember a neve. Ugyanilyen érdekesek a török ki­verése utáni régi Buda cégéres ven­déglőn Sajnos, ezeknek helyeit csak | sejteni lehet. 1695-ben az Arany Sas, a Cethal és a Három Király cégérei ékeskednek Budán. 1699-ben már ott van az Arany Kulcs és az Arany Hajó. 1701 és 1713 között megjelenik a Zöld Koszorú, a Fehér Ökör, az Arany Oroszlán, az Arany Angyal. 1704-ben megjelenik a Vízivárosban a Szarvas, Űgylátszik ez adta a későbbi Szarvas-tér nevét és hagyta ott a mintegy száz esztendő múlva kőbe fa­ragott, ma is látható Szarvas cégért a régi, 18. századi házon. 1704-ben már megvolt a Vizivárosban a Három Ngúlákhoz cégérezett fogadó. Telke | később része lett az ott lebontott, még középkori és a törököt is szolgált há­zak helyén épített kolostornak, mely magyarosan a Három nyúl-kaszámya nevét viselte még gyermekkorunkban is, mikor éktelen rossz, nyelvújítás­korabeli szóval „laktanya”, illetve Forgách-laktanya lett a neve. Az 1707-ben jelentkező Fehér Hattyú adta a Hattyú-utca nevét, ennek cé­gérje még az 1850-es években is ál­lottak: a ház a Kimnach-családé volt. Újlakon volt a Fekete Sas, mely 1709-ben fordul elő legelőször. Isme­retlen helyen volt a Fekete Elefánt. 1832-ben már megvan a várbeli For­tuna, mely vendéglő és kávéház és szállófogadó is egyben. A Tabánban van a hírhedt Arany Perec, a Vörös Ökör és a szolid Hét Választó Feje­delem. Az Országúton van a Fekete Kapu és a Fehér Farkas. Alkalma­sint ennek kőből faragott cégére ke­rült az Alkotás-utcába a Helyőrségi Kórházzal szemben levő földszintes házra. Ugyanekkor már megvolt az Isten Szeméhez cégérezett vendéglő is, de megvolt a híres Fekete Hetek is, mely az akkori Fekete Retek-utca ra? cionalizált lerövidítésű Retek-utca mai nevében él. Ebben az évben megvolt már a Kék Csülag, — csillagja ott kéklik a mai Iskola-utcában — de ott volt az Utolsó Fillér is, a Marci- bányi-téren pedig a dévajnevű Arany- tetü. Újlakon a Zöld Fa mérte tüzes óbudai borát. A Vizivárosban volt az Aranyhajó, és mivel vízről és Dunáról van szó, ott volt a Hajóhídhoz cégé­rezett kocsma is. A Barna Oroszlán is a Vizivárosban volt, de volt Barna Oroszlóm Pesten is. Legérdekesebb a légi Kékgolyóhoz címzett kurta­kocsma neve. Egész Európában min­denütt láncon lógó kék golyó a ser­mérők cégére. Eredetileg pénzes­zacskó volt, mint a földesúri jog szimbóluma, ugyanaz, mint a bankár­ból fejedelemmé lett Meáici-esalád címerének öt pénzeszacskója, amiből később öt golyó, a nemzetközi ban­kárcégér lett. Egy régi fagolyó he­lyett alkalmasabb volt valami ásatag, a török idejéből való mozsárgolyót rakni a fal sarkába s azt mázolni kékre, ami egyúttal arra az igen al­kalmatos célra is szolgált, hogy a „Heverő Hétfő”, másképpen Kor­helyek Hétfőjét, vagyis „Szent He­verd el” napját megülő budai mester­emberek és mesterlegények a Bolon­dos Hétfő megtartására való tanyáju­kat ott üssék fel. A Blaue Montagnak ugyan semmi köze a blauhoz, mert az „blowe Montagot”, vagyis Bolond Hétfőt jelent, de hát ezt már nagy­apáink sem tudták, tehát minden kor- helyhétfős 'kocsmát valami kékről ne­veztek el. Hyen volt a pesti Kék | Macska, Kék Kakas, Kék Fiaskó, ilyen lett a budai. Kékgolyó is. De viszont alkalmasint kék volt minden más házoromra falazott egyéb golyó­bis is, melyről eddig azt gondoltuk, hogy csak amúgy dísznek van oda­ragasztva: háborús emlékeztetőnek a házak kapui feletti oromháromszög­ben. Ott, ahol a nagy kőgolyó archi- tektonikus kiképzésű párkánymfivön nyugszik, ahol nem apró vasgolyó, amit 1686 és 1849 után falaztak be a falba: ott mindig gyanús a dolog a Kékgolyós cégérre. ■ ____ Tisztá n látni egy hatalmas temet: a refektórium vagy a fogadóterem le­hetett. A pádimentura vörös kőkockái még egészen épek-, alig van egy is el­törve. A tenyérnyi nagyságú törme­lékkövek mutatják, hogy a falon gyö­nyörű díszítések, ecsetfestések voltak. A cinóber vörös színe, ahogy nedve­sen előjön a földből, még most is oly élénk, mintha tegnap festették volna. Emeletes volt az egész zárda, a talált boltozati részek, pádimentumok erre vallanak. Az épület kitűnően volt csa­tornázva, a ciszterna köveit akár még össze is lehetne állítani... Az egyik részen faragott oszlopomamenseket, ablak- s ajtókereteket, ívköveket le­het találni. A klastromnak ez a része reneszánszkori, a tizenötödik század­ban épült. P A IIA C T Előkel# cnkrúszszalAn. ™ ^ * ■ Krisztina körút 75. sz. A tabáni rácok a török idők után I is megmaradtak régi lakóhelyükön, pedig igen olcsó, sőt ingyen is adták ekkor a házhelyeket. De nekik nem kellett. Igénytelenül alkalmazkodóan, türelmesen megmaradtak megszokott helyükön. Ez volt Buda legszomorúbb korszaka. Azt sem vethetjük a rácok szemére, hogy környékükön elűzték a prostitúciót. Ott telepedett meg; ahol megtűrték, a várfalakon kívül, a leg­olcsóbb és legsötétebb helyen. A pros­titúció úgy tud elbújni, hogy azért mindig kéznél legyem. A másik ok, hogy a Tabánban rejtőzött el, az is volt, hogy ide torkollott a hajóhíd. A gellérthegyi jobbfajta barlanglakáso­kat a polgárok foglalták el és csak a leghitványabbak, a legbűzhödtebbek maradtak a társadalom számkivetett­jeinek. Itt húzódott meg az a szeren­csétlen, akit ide csapott ki a sors. A frissek és szépek akkor is tudtak „szerencsét csinálni”. A Gellérthegy oldalába csak a későbbi évjárat ke­rült. Itt gubbasztottak egy hitvány padkán vagy küszöbön, hangosan éne­kelve trágár dalaikat, hogy ezzel is tudtul adják, mi a foglalkozásuk. A szegény gellérthegyi boszorkányok. Utcájuk a Rudas-fürdőtől a Sáros- fürdőig húzódott, stílusosan össze­kötve a két fürdőt, melyek jórészben szintén Vénusz szolgálatában állottak. De a Tabán egyéb része is meg volt spékelve hasonló bűntanyákkal, ven­dégfogadókkal, kis kocsmákkal, ahol nem hiányzott a tambura, vagy a trá­gár dalt éneklő hárfásleány, vagy a Naturzüngerek (így), akik természe­tes meztelen nevén neveztek meg min­dent kedélyes dalaikban. Ehhez a vendégek bort, sört ittak, de főkép­pen rác ürmöst s a hölgyek külön, kőkancsókban „Pliczerl-wirmet”-et. Az épülő Lánchíd és a hajóhíd elbontása a pesti polgárt nem hozta többé a Tabánba és ezzel haldoklásnak indul e városrész, melyet Kiss József írt meg színesen. Nála olvassuk, hogy a Gellértalja férfilakói a Donau-jagerek voltak, akik dunamenti kunyhójukból lesték a szabályozatlan Duna árját, s abból fát, szénát, gazdátlan csónakot stb. halásztak ki. Ez a* tevékenység volt a bevallott foglalkozásuk — ettől eltekintve a tabáni prostituáltakból éltek. KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai baea. Budán, II., Fő-utca 84. szám. szénsavas nátront, szénsavas meszot. szénsavas klérnétrlumoi és magnéziumot , tartalmazó hévviz kbszvény, csúz-, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbán- taltnak, gyomorhurut és alhasipangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. !! IVÓ KURAÜ VAJ, SAJT, TOJÁS, KONZERVEK Egyedüli szaküzlct Bódén Budai sajt, vaj és tojásszakii'zlet I., ALAGÚT-UTCA 4. sz. VALAPOK 11 urak és hilgysk ■ M Szénára nagy ■ H választékban II PESTÉSZ i kalaposmesternél i 1., Krlsztlna-tár 1 m Fast, alakit Közvetlen a termelőti SZENT GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Viz^yógyintézet és napfürdő —■— Külön lórii ős női osztály A legmodernebb berendezés Szakképsett személyzet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom