Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-03-21 / 1035. szám
Budai Napló Ki mint vet, úgy arat, MAUTHNER magnál Jobbat sehol sem kaphat! M/llf nimm hnnu magtermclőésmagkcres- IVlnU I MlUl UUUn kcdelmi részvénytársaság Alapítási év 1874. Telefon : 463—65. sDrgöntcim: m a vt nive rek, Budapest. Központ: VII, Rottenbiller-u. Budapest, 1931 március 21. MAUTHNER MAG 33. Fióküzlet; IV, Kossuth Lajos-u. 4 A Ferencrendlek templomával szemben. VetŐburgonya Böhm-féle legkorábbi sárga, legkorábbi rúzsa, kifli ás más jeles fajok, szavatokon fajtiszta, szelektált minőségben jut&nyosan kaphatók Új nagy föárjegyzók, mely növónyárjegy- zéket is tartalmaz, Ingyen és bérmentve. A magyarok világűnnepe 1848 március 15-ike Március idusát lelkes, szép ünnep keretében ünnepelte a HOLLOS MÁTYÁS TARSASAG, amelyet Szávay Gyula elnök felkérésére ifj. Csemegi József zeneszerző vezetett be a zongorán előadott nemzeti Hiszekeggyel. Szávay Gyula azután mint budai ünnepet méltatta március 15-ét és befejezésül felolvasta néhány szép költeményét a csillagokról. El szép költeményeket a többiekkel együtt e számunk tárcarovatában közöljük. Az ünneplő beszédet Peterdy Sándor alelnök mondotta lelkes szóval emlékezvén meg e nemzet ■ezeréves küzdelméről, szenvedéseiről, dicsőségéről, melyek között március 15-ike évről-évre megújuló, mindig ragyogóbb fényben égő csillaga a mi történelmi egünknek. A poétikus szép beszédet megéljenezték és mindenki sietett üdvözölni Peterdy Sándort. Azután Viraág Ilonka, az ismertnevü mozdulat művésznő, aki ma ennek a szakmának a legkiválóbb képviselője, szavalta el édesatyja, Viraág Béla szerkesztő negyven év előtt írt „márciusi” költeményét és megtoldotta egy ugyancsak 40 év előtt írt románc előadásával, melyet szintén közlünk tárcarovatunkban. Elszavalta azután Ujj Gyulánó „Magyar átok” című költeményét, mely rendkívül tetszést aratott, amit Ujj Gyuláné Mikola Ilona, a szerző azzal tetézett, hogy egy rendkívül szimpatikus képet rajzóit édesatyjáról, Mikola Károlyról, aki neves poéta volt, de összegyűjtött, gondosan lemásolt, három kötetet kitévő költeménygyüjteményét, a nyomdába való leadást megelőző napokban fölemésztette egy hirtelen támadt tűzvész. Ez a csapás okozta, hogy ótor- dai Mikola Károly ismeretlen költő maradt, pedig nagyrabecsülték poézi- sét barátai, köztük Jókai Mór is. Ezeket a gondolatokat Mikola Károly poéta leányából az a véletlen váltotta ki, hogy márciusi emlékei után kutatva, megtalálta édesatyjának egy levelezőlapját, amelyet egy költeménnyel együtt a turini zarándoklat alkalmából készült, mert Mikola Károly a leglelkesebb híve volt Kossuth Lajosnak, akiről Turinból jövet a következő dalt rögtönözte, amit már a vonaton énekelt a kirándult 850 magyar: Nyolcszázötven magyar ember, Ügy hullámzik, mint a tenger. Lelkesedve ott tömörül Világító tornya körül. Kossuth Lajos édesapánk Távolból is vigyáz reánk. Gondolata ide szálldos, Leikével a Bonnak áldoz. Éljen a magyar szabadsági Éljen a hazat Majd Szilágyi Károly emelkedett szólásra, keresve a kapcsolatot március 15-ike és a Hollós Mátyás Társaság működése között és azt indítványozta — általános tetszés és lelkesedés közepette, — hogy március 15-ét a magyarság világünnepévé kell tenni, mint ahogy azt meg is írta lapunk e számában vezető helyen. A szép ünnepet Ujj Gyula szellemes felszólalása és Andor Endre „Erdély” című szép irredenta költeménye és végül Csemegi József, aki bravúros zongorajátékkal a Himnuszt adta elő ünnepélyesen, — fejezte be a Hollós Mátyás Társaság ünnepét. * BUDAI TÁRSASKÖR márc. 19-én, csütörtökön este március Idusának megünneplésén rendkívül sikerült műsoros estet rendezett, amelyen a tagokon kívül nagyszámú díszes vendégsereg jelent meg. Szom- bathy Kálmán ügyv. alelnök lendületes megnyitóbeszédben vázolta a márciusi idők jelenségét. Azután Bálint Árpád szavalt meleg érzéssel. Krivoss Árpád dr. tvb. biz. tag nagyhatású ünnepi szónoklatot mondott, amelyben Széchenyi István eszméit ismertette, amelyek a mai modem időkben is útmutatást adnak az újjáépítés törekvéseinek. A jövő Magyarországának érdekében az új szellemet, az új gondolatok megvalósítását hirdette, | mert csajds ez méltó Széchenyi István emlékéhez. Azután Koncz János tanár, hegedűművész adta elő Kósa György zongoraművész kíséretével Hubay és Zsolt néhány klasszikus szerzeményét őszinte nagy sikert aratva. Megható volt a Ids Rehák Hajnalka gyönyörű, melegszívű, értelmes, közvetlen szavalata. A díszmagyarba öltözött leányka viharzó tapsokat kapott. Az est utolsó száma lés fénypontja Konczné Keömley Bianca énekszáma volt, aki kitűnően iskolázott, nagy kultúrájú hangjával Hubay, Tamay és Lavotta dalokat adott elő, szűnni nem akaró ünneplés mellett.-“ Az estélyt népes társasva- csora követte, amelyen Oszoly Kálmán tvh. biz. tag mint háznagy mondott hálás köszönetét a kör nevében a szereplő művészgárdának. * Ünnepelt az iparosság március 15-én este a II. kerületi Iparoskörben, ahol nagyszámban gyűltek össze Buda iparosai és családtagjai. Az ünnepi gyűlést dr. Lendl Adolf, a II. kér. Iparoskor elnöke nyitotta meg, üdvözölve és felhíva a megjelenteket, hogy bevezetésül énekeljék el a „Magyar Hiszekegyet”. Azután ebből indulva ki, az ő kedves biztató szavával rámutatott a pirkndó hajnalra, mely a mi igazunk mellett | kezd mindinkább kivilágosodni, rámu- ’ tatott az olasz barátságra, a franciák megváltozott felfogására, az osztrák közeledésre, ami mind azt bizonyítja, hogy a papirostérképen szét lehetett darabolni Magyarországot, de a Kárpátok törhetlen gyűrűjét és a Duna medencéjét emberi erő nem rombolhatja szét. Mint az egyes ember, a nemzetek is élnek át szomorú időszakokat, megpróbáltatásokat, de ez mind múlandó és Lendl ez alkalommal arra kérte a magyarok Istenét, hogy áldja meg ismét a magyart! A népszerű elnököt lelkesen megéljenezték. Az így ébredő ünnepi hangulatban állott szólásra Böngérfy Géza igazgató és poétikus szép beszédben méltatta március 15-ét, annak világjelentőségét nemcsak a múltban, de a jövőben is, összetartásra buzdítva a polgárságot, ami nagy nemzeti erőt jelent és képessé teszi a nemzetet az ellentállásra, minden reátörő viharral szemben. A szépszavú és poétikus gondolatokkal átszőtt ünnepi szónoklatot nagy figyelemmel hallgatta a közönség és lelkesen meg is éljenezték. Majd Vali Gábor szavalta el a „Talpra magyar”-t, utána Viraág Béla szerkesztő olvasta fel egy negyven év előtt írott, de ma is aktuális „Március 15.” című költeményét, amelyet lapunk más helyén közlünk. Jtedves jelenet volt, amikor szép magyar díszben, a kis Horváth Böske> bátran elszavalta Pósa Lajos Talpra magyarját. Fokozta a hangulatot dr. Kleitsch Imre művészi zcAgorajútéka és e szép magyar dalok hatása alatt szavalta el szépen, ügyesen, kellemesen Csiszár Vilma Ábrányinak egyik szép költeményét, „Hí a haza”, majd bátyja, ifj. Csiszár Lajos énekelt kellemes iskolázott hangon, könnyeket csalogató irredenta magyar nótákat. Ezeket folytatta az Iparoskor „suttogó baritonja”, Bisy Gyula, a kör jegyzője, aki mélységes, de messze csengő bariton 'hangon szántén irredenta dalokat énekelt, hogy rengett bele a ház. Általános kívánságra nagy figyelem között emelkedett szólásra dr. Zboray Gyula, aki a „Budai Polgári Kör” és a „Pénteki Borgazdatársaság” nevében a régebben megkötött fegyverbarátságot újította fel a polgári egység nevében, amely meghozza Buda szebb jövőjét. A kedves ünepet vidám hangulatban tánc követte, amelyet Buday Gyula csendőrezredes nyitott meg Csiszár Vilmával és azután az ifjúság ropták a táncot hajnalig. * A „Kossuth Lajos" felsőkeresk. isk. a Márvány-utcába méltó iskolai ünnep keretében áldozott március Idusa emlékének. Hilscher Zoltán dr. az^ önképzőkör tanárelnölce magaa- számyalású, hazafias ünnepi beszédet mondott, a nagy „márciusi ifjúság”-ot állította az intézet növendékei elé követendő példaként. Az ünnep méltó kerete volt Szétsi Mihály tanár vezetése alatt álló pompás zene- és énekkar előadása. A szépen sikerült ünnepélyt dr. Orel Géza c. kir. főigazgató mélyen átérzett beszéde zárta be. A Budai Társaskör március 25-én délután 6 órakor tartja 7. évi rendes közgyűlését a kör nagytermében, a Délivasút épületében. A II. kerületi Iparoskor március 29-én délután 4 érakor, saját helyiségében (II. kerület, Batthyány-tér 4) tartja a XXV. évi rendes közgyűlését. LORONON Zlbrlaylnél. L, Attlla-a. » A Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete reprezentatív kiállítása nyílik meg március hó 22-én, vasárnap d. e. 11 órakor a Nemzeti Szalon Erzsébet-téri kiállítási palotájában. niHITfirrne Finom rnliákat szigorúan szfiru- UVnlUjjUU. son szabod csak tisztítani. Egy öltöny vagy női köpeny 6 Pengő MENCZER-nél Fest. Tisztít. Mos. Telefon A Monori Mag egy újabb árlapot bocsátott ki rózsákról, növényekről és szőlővessz okról. Tavaszi képes fő- árjegyzékével egyidejűleg ezt is minden érdeklődőnek kívánságara megküldi ingyen és bérmentve a Magyar Magtenyésztési Rt. Monori Magkereskedése, Budapest, IV., Kossuth Lajos- utca 3. (Szép-utca sarok). FÜRDŐI radioaktiv I höf o r r á s GŐZ. ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA BAGOLYVÁR ÉTTEREM II., MARG1T-KÖRÚT 20 ÚJ VEZETÉS — OLCSÓ ÁRAK ! VIDÁM ESTÉK DUNDUS MUZSIKÁL Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebbfll felszerelt, legmonumentállsabb gyógy* fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Ha jól akar vacsorázni és kellemesen szórakozni, keresse fel Budárr, a Gróf Mail&th József szállodabérházban, Iíclcty Károly-utca 9. szám, a 9-es és 17-es autóbuszok végállomásánál Xslgmonö. László a Spolarich-éttermek volt Igazgatója éttermét és kfíoéhtizát Braa>e-Boys-Jazs délután és este. MEGNYÍLT!--»” Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzll Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UNA g önmosó- és kelmefestőgy árba BUDAI FIÓKOK: I., Attüa-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztítást garanciával végeznek. — _ Telefón- hívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 UJ VEZETÉS J VJ KORSZAK! OLCSÓ ÉTKEZÉS! Esplanade ÉTTEREMBEN Esplanade szálló épülete. Lukács fürdővel szemben. la menü (leves, sült körettel, tészta) 1.60 pengő. IGAZ JÓ BOROK I Olcsó villásreggeli. — Esténként szalonzene. Külön termek bankettek, esküvőkre A Hollós Mátyás Társaság márciusi ünnepéről. CSILLA G VILÁ G A csillag. — Petőfi-ünnepen. — Mi botor dolog: itt tüzeket rakunk, Sorosan gyertyákat gyújtogatunk, Hogy megvilágítsuk az égen amott Az örökragyogású sarkcsillagot! Gyermeklobogások, aludjatok el; A csillagnak e fényből egy szikra se kell, Ragyog ő maga s éjszaka ég igazán, Imatávolban, mikor erre merengve Tündöklik a végtelen ég magasán. Nagy kép talány az ég. Nagy képtalány az ég: Rám-rámboruló csendes esten Sok rejtélyét már felfedeztem, De sok van hátra még. A mennybolt semmi más: A sors könyvéből egy nagy oldod Titokzatos csillagsorokkal Kipontozott írás. Ha sorsod titka bánt: Merülj a fejtörésbe mélyen S megfejted egy pár éber éjen, Miként a képtalányt. Nem is nehéz dolog: Az egyik csillagot a mással Képzeletedben egy vonással Csak összekapcsolod. És nézd, e vonalak Olvasható betűket adnak És megjegyezheted magadnak A titkos fonalat. Már én sokat tudok'. Sok éjszakán sokat kutattam, — Le is hullhattok már miattam Mind, mind, ti csillagoki Hulló csillagok. Mi szépen halnak meg a csillagok, Lehullnak nesztelen, Csak fénybenúszó végsóhajukat Látjuk meg idelenn. S meg nem mozdul szívünkben egy ideg, Csak nézzük szótlanul, , Hogy most amott egy egész nagy világ A semmiségbe hull. De ha a mi szivünket vérezi Egy. kínzó gondolat: Csodálkozunk, hogy le nem szakad az Egész mennyboltozat. Szávay Gyula. Magyar áiole. Szomorú, mint a magyar élet, Amit én most itt elmesélek. Szomorú ez a magyar átok, Magyar szivek, bár hallanátok!... * Boltba nyitok be s ím elém Csinos legényke toppan.. — Tessék! Tessék! Itt Budapesten ki nem szolgálják jobban! Minden, mit látni méztatik, külföldi áru kérem! Magyar holmit mi nem is tartunk. Méltóztatik, remélem! — Magyar holmit nem tartanakt Tartsák hát meg maguknak, amit külföldről drága vámmal magyart lenyúzni hoznak. A kertésztől virág ha kéne, — Mind olasz áru — mondja ő, — ezek minálunk nem teremnek, „echt” olasz ez a rózsatő. — És méregdrágán kínálgatja, s hogy otthagyom, hát mércfibe nagy gúnyosan kiált utánam: — Kevés a pétije! Vallja be! — * A kalaposhoz bemegyek: — Tessék! Ez párizsi modell. Az előkelő társaságban a legtöbb csak ebből fogy el.* Kábát csak angol, cipő csak francia, a kesztyű meg csak svéd lehet. Nyaralni meg csak Ausztriába, vagy csak a tengerhez mehet. S ez így megy minden vonalon. Minálunk semmi se magyar. Ezért pusztulunk olyan nagyon, ezért vicsorg ránk száz agyar. És zúgó fejjel, szomorún egy kávéházba léptem én, hogy bús szívemmel egy kicsit viduljak szép magyar zenén. Jazz muzsikus tányéroz s közben becsmérel mindent, mi magyar: — Rossz itt a bor, szivar s a pezsgő I — S tudj’ Isten, hogy mit kiagyal. Biggyedt ajakkal mondja: — Kérem, külföldön ez máskép van. 6!... — Olyat vágtam arcába, hogy csak repült kezéből a vonó. — Mért rontod itt a levegőt te!... Takarodj a külföldre hát És 'istentelen muzsikáddal Ne fertőzd a magyar dalát. — * ( S míg forró vérem lecsitul, lassan pereg a könnyem. Magyar! Magyar! Mért tűröd eztf Segíthetsz rajta könnyen! Elég volt már az árulókból, Csapd el magadtól, el velük! Ne hagyd, hogy véred mind kiszívják, Fogj össze végre ellenük! Hogyha magyar vagy, légy magyar, ne gyönge bábja másnak, kik önhasznukért gonoszul sok magyar sírt megásnak. Hogyha magyar vagy, légy magyar s a nemzetednek őre. Drága nekünk e föld nagyon! Ne csüggedj hát! Előre! Ha egy szív, lélek és erő e nemzet ideálja, akkor tudom, hogy a magyart az Isten is megáldja. Üjj Gyuláné. Erdély Miért sírsz, Anyámt ölért kincses, büszke Kolozsvár felett oláh zászlókat lenget most a szél, — mert Aradnak Vérázott piacán a „tizenhárom” szobra romokban hever, — mert székely kunyhókban, a bércek alatt, az ajkakon dal helyett átok fogan? Ne sírj, Anyám! Az elzokogott tengernyi, gyötrő átkot, az ég felé szálló fogedikorgatást, ha van még felettünk magyar Isten, a földre egyszer visszafordítja majd. Olyan orkánt még nem ért a világi A sarkaiban rendül meg a föld és mint egykor Jerikó tornyai, porrá omlanak a börtönfalak, hogy aki most hontalanul bolyong, — mert szolgaföldben nem pihenhet — Petőfi hazátlan szelleme: a szabad Erdély felett száll megint. Meglásd, Anyám! Andor Endre A juhász románca Kolompoló nyáj közt, virágos mezőben. Juhászlegény hever s elbámül merően-. A réti Virágok föléje hajolnak, Titkos régéje van ma minden bokornak. Büszke csipkerózsa kezdi a mondókát: „Hatökrös gazdának esketik ma ' lányát”. Halovány liliom súgja szemérmesen: „Koszorút a leány fejére most teszen”. Kicsiny harangvirág megrázza a kelyhét: „Bim-bam!... a menyasszonyt mintha most esketnék”. Elhagyott árvácska — úgy magában suttog: „Soha életében nem lesz ö már boldog”. Gólyahír is tudja, gólyahír is mondja: „Szégyent eltakarni, nem maradt más módja”. S a réti virágok kelyhüket megrázva, Harmatkönnyűt sírnak a szegény juhászra. Viraág Béla. SZENT GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Vízgyógyintézet és napfürdő —■— Külön Mrli és női osztály A legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet
