Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-02-28 / 1032. szám
Hantetonfo. hotmklnt kdternr i ^ M1OTÄE HAGTENYESZTESI E. T. 1 BUDAPEST—MOMOR Monori magfceroskedéso: Budapest, IV., Kossuth La|os-u. 3. Telefon: AuL 868-60 , J képes Kárjefyxék és Mtyhul árajánlat lágyéi és béneentve SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (Rácfürdő) Erősen radióaktív és rádf'umelemet tartalmazó természetes 42-‘ 0 földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőz- fördővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. Egészévenát nyitva. Személyi hírek BECSEY ANTAL m. leír. kormányfőtanácsos a németvölgyi ifjúság március 8-i estjén előadást tart. S. SCHACK MANKA zeneszerző aratott nagy sikert e hó 21-én a Kát. Kör dísztermében rendezett szerzői estjén, ahol Báthy Anna operaénekesnő pompás művészetével, G. László Ilma bravúros hegedüjátkéval és Gáspár Jenő író szellemes konfe- ránszával működtek közre. HELTAI BÉLÁNAK, az Angol- Magyar Bank ügyvezető igazgatójának a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül a kormányfőtaná- csosi címet adományozta a kormányzó. PAYR HUGO törv. hatósági bizottsági tag, hírlapíró ismét visszatért a zsurnalisztikához és főleg a várospolitikának kívánja szentelni munkásságát. CSÁRMANN KÁROLY tanácsnok igazgatósági tagja lett a Nemzeti Uszósport Alapítványnak. SZABÓ DEZSŐ, az ismert nevű író elkeseredett, nagyon erős hangú nyilatkozatot küldött szét a Génius könyvkiadó elleni perével kapcsolatosan. BÁRDOS GYÖRGY dr. ügyvéd a Budai Ügyvédek Egyesületében, mint annak ügyésze a Törvénykezés egyszerűsítéséről; — SZTEHLÖ DEZSŐ dr. ügyvéd, ugyan e törvény házassági perekre vonatkozó rendelkezéseiről tart előadást március hó 2-án. Lerongyolt négy szobor siratja azt a takarékossági hullámot, amely akkor vonult végig felettünk, amikor a Műegyetem különben pompás épület- csoportját építették a Lágymányoson. A Dunára néző főhomlokzat díszei volnának azok a szobrok, amelyek a főbejárat négy oszlopának alján szimbolikusan hirdetik a technikai tudományokat. Négy hatalmas női .alak, kitűnő elgondolásban és kivitelben díszítette valamikor ezt a főbejáratot és ha akkor az építkezés nagy költségei mellé megszavazták volna azt a csekély különbözetet, ami a márvány és a homok között van, ma is még pompás négy szobor ülne ott, — így pedig az idő vasfoga csúnyául megrágta, megviselte azt a négy asszonyságot, akik piszkosan, rongyosan, ki- marjult karokkal, barázdás arcokkal ülnek ott és elmélkednek a világ és a szépség múlandóságán és a magyarok krajcáros gazdálkodásán. Elkeseredés a Zugligetben. A Budapest—Zugligeti Egyesület választmányi ülésére febr. 21-én este teljesen megtelt a Szarvas-vendéglő helyisége. A tárgysorozat előtt MANNINGER VILMOS dr. egyetemi tanár, elnök üdvözölte Oszoly Kálmánt bizottsági taggá történt megválasztása alkalmával, aki megígérte, hogy a hegyvidékért mindent meg fog tenni, kérve ehhez az Egyesület hathatós támogatását. Ezután Entele Ferenc dr. p. igazgató kimerítően és teljes részletességgel előadta a Budakeszi-úti, Zugligeti-úti, Labanc-úti, Hidegkúti-úti és Budenz-úti telek- es villatulajdonosok panaszát az itt létesített közművek költségeinek sérelmes kivetése tárgyában. Az ezen utakon lefektetett csatornák, az itt létesített bitumenes kocsiutak és gyalogutak stb. költségeinek teljes összegben egyszerre való kivetése olyan összegekkel (8—10.000 pengő) terhelik meg az itteni legnagyobbrészt fixfizetésü tisztviselők és kis- egzisztenciájú középosztálybeli tulajdonosokat, hogy ha sürgős segítséget kieszközölni nem lehet, úgy könnyen teljes anyagi romlásba jutnak. A Budakeszi- és Hidegkúti-út kétségtelenül országutak, amelyeknek költségeit a vármegyei útadóból, az automobilok közlekedési adójából vagy a kövezetvámból kellene fedezni, mert hisz ilyen luxusutakra a háztulajdonosnak nincs szüksége. Talán félreértésből vetették ki a teljes összeget. Kérdéses egyáltalán, hogy a jelenleg érvényben lévő szabályrendelet vonat- kozik-e a hegyvidékre is? Ha igen, az 1904-es idevonatkozó szabályrendeletet meg kell változtam 1 A választmány Oszoly Kálmánt, dr. Entele Ferencet, dr. Wlndárczyk Józsefet, dr. Faragó Istvánt és dr. Zerkowitz Imrét küldte ki sürgős memorandum szerkesztésére. A főtitkár bejelentette a Szép Ilonái szakaszhatárnak kilátásba helyezett kitolását a Zalai-útig, ami a tisztviselőtelepen, lakók elsőrendű érdeke, továbbá a zugligeti végállomástól az iskoláig a vízvezeték új csőhálózatának lefektetését. Elkeseredett felszólalások alapján bejelentette, hogy eljárnak az Autótaxi vállalatnál, hogy a Fácán-telepi határ ne csak a Zugligeti-útón, hanem a Kútvölgyi úton is elérhető legyen, — de egyúttal a Kútvölgyi-út befejezését is teljes erővel szorgalmazzák. Az elnök éltetésével ért véget az ülés, amelyet társaslakoma követet, amelyen mintegy ötvenen vettek részt. A poloska “ vagy „Ami nincs“ A két fogalom nehezen házasítható, mert poloska — az van, sőt talán több van, mint ahogy gondoljuk és többet árt, mint ahogy hisszük. A poloska itt Budán sehogy sem érdemli meg azt a kedves, kicsinyítő ragot, mert -ez már nem is polos-ka, hanem valóságos polip, amely nemcsak a vérünket szívja, nemcsak a fertőző be- tehetségeket hurcolja szét, de lassan felfalja az egész idegenforgalmunkat is, — valóságos szörnyeteg ez a — polos. Erről a poloskáról is megemlékezett BARÁNSZKY GYULA dr. e hó 23-án a Hollós Mátyás Társaságban tartott s a fürdőügy részleteivel foglalkozó előadásában a fenti címen. Ha irtani kell a patkányt, akkor még fokozottabb mértékben kell irtani a poloskát, amire kényszeríteni kell a háztulajdonost azzal, hogy minden költözködésnél tartozik a hatóság „poloska-ellenőre” utasítására a lakást alaposan tisztítani és a poloskákat kiirtani. Barányszky Gyula dr. a fürdőügy kérdésének hétköznapi részével foglalkozott és a mindennapi életet igyekszik beállítani a fürdőügy szolgálatéba. Szerinte a fürdőügy nem is annyira pénzkérdés, hanem inkább a közönség ránevelésének kérdése és nagyrészben át kell alakítanunk a budaiak családi életét, egyéni iskolai szociális és társadalmi lelkületét. Addig míg a főváros polgárságának minden egyes tagja és maguk a tisztviselők: — az állami, városi, közlekedési, posta, rendőrhatóság és vendéglői, kereskedő és iparos alkalmazottak lelkét át nem hatja az a tudat, hogy Budapest, de főleg Buda közéletét a fürdőváros szempontjából szolgálják, addig a fürdőváros kérdése teljes egészében nem lesz megoldható. A nagyszámú közönség figyelmét mindvégig lekötő érdekességgel fejtette ki, hogy az apró gyakorlati részletkérdések helyes megoldása is fontos e kérdésben. A budai fürdőket kereső fürdővendégekkel való és megfelelő érintkezést már a gyermekszobában és az iskolában kell az ifjúságba beoltani. Baránszky Gyula dr. előadásának végkonklúziója az volt, hogy a fürdőváros kérdését elsősorban Budán lehet megoldani, nemcsak azért, mert itt vannak a különböző gyógyforrások, hanem azért, mert Buda lakosságának is meg van az a lelki diszpozíciója, ami a külföldi világfürdő törzslakosságában él. A fürdőváros megvalósítása — szerinte — nagy szerepet vinne a munkanélküliség nagyrészben való megszüntetése és új munkaalkalmak megteremtése terén. Az előadást nagyszámú előkelő közönség élénk tapssal és elismeréssel honorálta s a társaság nevében Pe- terdy Sándor alelnök és Viraág Béla háznagy mondottak az előadónak köszönetét. Előadás után a hallgatók nagyrésze a mai közismertté vált kedélyes társasvacsorához ült és ott vitatták meg a rendkívül érdekes anyagot, amely számos felszólalásra adott alkalmat. A vitában részt vettek Ge- gus Dániel helyettes főkapitány, An- talffyné szobrász, Ujj Gvula tanár, Lugmayer József dr. ügyvéd, Kapcza Imre gázgyári igazgató, Eperjesy István dr. tanácsjegyző, Peterdy Sándor és mások. A Hollós Mátyás Társaság által megindított fürdőügyi és idegenforgalmi akció ezzel az előadással nagy lépést tett a főváros idegenforgalmának érdekében, ginért a felvetett témák mindegyike bő alkalmat nyújt arra, hogy a kérdés állandóan napirenden maradjon. A budai ügyvédek egyesülete febr. 24-én tartotta dr. Zboray Gyula ügyv. alelnök elnöklésével második rendes közgyűlését a tagok nagyszámú részvétele mellett. Dr. Bállá Béla főtitkár az évi jelentést és dr. Lugmayer József pénztáros a zárszámadást és költségelőirányzatot terjesztette elő, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és a felmentvényt megadta. A közgyűlés a kisorsolt választmányi tagokat újra választotta. Dr. Orova Zsig- mond szakosztályelnök indítványát, hogy a büntetőjogi szakosztály a halálbüntetés eltörlése tárgyában vitát folytasson és határozati javaslatot tegyen, elfogadta, valamint magáévá tette dr. Bérényi Sándor indítványát a budai közlekedési viszonyok javítása céljából szükséges lépések megtétele iránt. Sikerült kultúrestét rendezett az Országos Katolikus Népszövetségnek budavári szervezete, mely Lampel Vilmos kormányzótanácsi tag vezetése alatt áll, vasárnap, e hó 22-én a budavári leánygimn. termében. Röss Bertalan kapucinus atya „Titkos hatalmak a világpolitikában” címmel, Burián Ferenc népszövetségi titkár pedig a katolikus szolidaritásnak a népszövetségen keresztül való nagyobb érvényesülése tárgyában tartottak érdekfeszítő, hatásos előadásokat. Közreműködtek még: Geiringer- né Kuntzy Teréz operaénekesnő, vitéz dr. Papp Zoltánná Kovács Edit, Magyar János szimfonikus zenekara, Kállay Aladár, Gonda László, Nosz- ter János és Kremin Viktor. Konferáltak: Lampel Vilmos és Lettner Vilmos, a műkedvelők országos szövetségének főtitkára. Teaestélyt rendez a „Budai Nők Köre” március hó 1-én este fél 9 órakor a Bellevue szálloda külön termében tánccal egybekötve. Teajegy ára 3 pengő. 500.000 a deficit, 30.000 a haszon. Az úszósport körök nagy felháborodásáról olvasunk híreket a Közmunka- tanács, illetve a Margitsziget Gyógyfürdő Bt. ellen, mert azt , követeli, hogy az úszók külön fizessék meg a margitszigeti belépődíjat, mert e hírek szerint a sziget évi bevételi többlete a sportuszoda révén 30.000 pengőre rúg. Mi, akik szeretettel és évtizedes tanulmányok alapján foglalkozunk Budapest-fürdőváros és egyben a Margitsziget érdekeivel, tudjuk, hogy a közmunkák tanácsa elment az engedékenység végső határáig, amikor megelégedett azzal, hogy a személyenkénti 5 filléres belépődíjat, amit a sportuszoda hozzácsapott, úgy ahogy megkapja. A Margitsziget, amelynek karbantartása világ- viszonylatban is jelentős magyar presztízs érdél;, nehezen küzd a gazdasági viszonyokkal és a deficitje tavaly is közel 500.000 pengő volt s így az igazgatósága e megértésért, amellyel az úszósportot 5 filléres belépődíjjal támogatja, csak elismerést érdemelhet. A - vetőmagszükséglet beszerzésének gondjaival jár a tavasz közeledése úgy a gazdáknál, mint a kertészeknél és kerttulajdonosoknál. Jó magra, szaktanácsra, gyors és pontos kiszolgálásra van ilyenkor szükség. Mindezekben vezet a Monon Mag! A Magyar Magtenyésztési Rt. Monori Magkereskedése (Budapest, IV., Kossuth L.-u. 3) tavaszi képes föárjegy- zékét az összes gazdasági, konyhakerti és virágmagvakról, kerti szerszámokról stb. bárki kívánságára ingyen megküldi. 200 oldalas Zsebnaptára nélkülözhetetlen útmutatásaival csak 1 pengő. SZEMÜVEG Zibrínyinél, I. Attila-u. 12 Teaest. A németvölgyi ifjúság nagyszabású teaestet rendezett február 22-én a Németvölgyi' Kultúrház helyiségeiben. Az estén Geguss Dániel dr. ny. főkapitányhelyettes tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást gyermekvédelmi tanulmányútjának ausztriai, svájci és olaszországi szakaszáról. Az éles szemmel rajzolt ifjúságpolitikai képek láthatólag mély hatással voltak az egybegyült közönségre. Az előadásért Magyar József, a Németvölgyi Polgári Kör ifjúsági elnöke mondott köszönetét. A tea alatt Bónis Klárika, Libái Antal és Jámbor László működtek közre műsorszámmal. — Vasárnap, március 8-án lesz Becsey Antal előadása. Színielőadást rendez a Budai Iparos és Kereskedő Ifjak Kultúr Egyesülete az egyesület helyiségében, I. kér., Városmajor-utca 59 (bejárat a temesutcai kapun). Március 1-én, var sárnap d. u. pontosan %6 órai kezdettel színre kerül Tériké, vígjától; 3 felvonásban és mint ünnepi előadást március 15-én adják János vi-1 téz daljátékot. Citadellánk és —Trianon Szilágyi Károly Vagyunk budaiak, akik korán beleártva' magunkat a köz ügyeibe, még emlékezünk arra, hogy még nem is olyan túlrégen múlt az az idő, amikor a gellérthegyi citadelláról a most szabadsághősökké avanzsált csehek apái vigyáztak a „rebellis fővárosra". Akkor a citadella nem a miénk volt, hanem — az osztrák császáré — az utolsóelőttié s ä csehek kegyeltek voltak és eszközök voltak minden ellen — ami magyar, ök vigyáztak az agyúk beirányozottságára és főleg arra, nehogy számottevő középület figyelmen kívül hagyassák. Tartott ez mindaddig, amíg a citadella a miénk nem lett — és azóta folyton kísért a gyönyörű osztrák alkotmány lerombolása. Szerintem szerencse, hogy mindazok a tervek, amelyek vele kapcsolatosak voltak, meg nem valósultak, mert úgy vélem, a magyarság politikai helyzetének legékesebb bizonyítékát bírjuk benne. A papiros türelmes, elbírja még a hazugságokat is, de a citadella letagadhatatlan tény, hiszen a magyar politika ellen épült, a magyar életösztön sírköve akart lenni. Egyszer azt olvastam a „Budai Napló”-ban, hogy kár kivilágítani, mert nem szép, hiszen kivilágítva olyan, mint egy nagy minusz jel. Már akkor kerestem mellette a plust,’ amit most úgy konstruálok meg, hogy citadellánkat minden ittjáró külföldi politikusnak meg kell mutatnunk, de képben és írásban meg kell magyaráznunk, ki építette és miért, meg kell írnunk a történetét és kiadnunk a nyugat és kelet számottevő nyelveire fordítva. Hadd lássák, hogy nem mi voltunk a Landsknecht ek”, hadd lássák, hogy itt igen is voltak rajongói a „magyar politikának” és hogy ezek ellen íme várakat kellett építeni az idegen hatalomnak. A magyar igazság, úgylátszik, megkezdte útját a többszázados elkínzott- ság után a „Napfény” felé. Ennek az igazságnak egyik kálváriahelye a citadella. Véres igazságunknak kövekbe faragott emléke. Hadd hozzák az angol, amerikai és hindu lapok fényképét a megfelelő kommentárral, hadd világosodjék ki szerte ezen a világon, hogy az emberi szabadságnak legáldozatosabb rajongói itt éltek a Duna és Tisza völgyében, meg Erdély és a Felvidék bércei közt, hogy mi rablók sohasem . voltunk, hanem melegkeblű és nyílt szívű nemzet, amely magához ölelte mindazokat, akiket megigézett a mi hivatottságunk és szabadságszeretetünk. A magyarnak sohasem volt Se rabbilincse, se kancsukája, hanem meleg parolája, amellyel magához fűzte a Leiningeneket, a Damjanichokat és mindazt a megszámlálhatatlan soksok ezer magyart, akik idegen névvel ugyan — de magyar lélekkel végzik a magyar munkát. Egyiket se erőszak állította mellénk, hanem évszázadokon keresztül tartó meleg összeforradás! Mirólunk merik még ma is hirdetni, hogy feudálisok, hogy reakció- náriusok és a haladás kerékkötői vagyunk? Százszor és ezerszer nem igaz! Mi ellenünk citadellákat emeltek már akkor, amikor még a mi megrá- galmazóink ott éltek mint Jónás vagy az osztrák vagy a török cethal ben- dőjében. Mindezekből ékes tanúbizonyság és pedig a leggyönyörűbben exponált helyen a mi citadellánk. Én a lebontása ellen szavazok legalább is addig — amíg Trianon ellen szükségesnek látom minden Budapestre jövő idegennek rámutatni, mint a magyar szabadságtörekvések egyik legmonumentálisabb bizonyságára. Közgazdasági Napló Szerkesztő.: SZÁSZHALMI József, Teremtsünk Budán hitéletieteket az iparos kispolgárság hitelszükségletének kielégítésére írta: FRIEDLÄNDER ANDOR, a Budai Általános Takarékpénztár vezérigazgatója Évek hosszú sora óta érezzük a gazdasági válság elmélyülését. A sok fontos és a válságot előidéző és kimélyítő okozatok között jóformán első helyen áll a kispolgári hitelszükségletek kielégítésének hiánya. Bár a törvényhozás és a főváros ismételten juttatott a kisegzisztenciáknak bizonyos kiváltságos intézmények útján némi pénzt, azonban ez a ténykedés korántsem elegendő. A kispolgárság hitelellátásán vajmi keveset lendített minden eddigi akció. Nem is kívánható az államhatalomtól, hogy bankári tevékenységét, melyet a szabad kereskedelem hátrányára már úgyis eléggé kiterjesztett, még jobban kiszélesítse, annál inkább sem, mert ehhez egy államháztartás keretében költséges szervek és ami a fő olyan összegek kellenek, melyek nem állanak az államnak rendelkezésére. A pénz vérkeringése még nem oly nyugodt, mint békében. Azonban azt látjuk, hogy ma a fővárosi és környéki ingatlanok jó részében pénzintézetek helyett magánhitelezők szerepelnek. Természetesen az ilyen magánkihelyezésnek nincsen rezsije és ma Budapesten egy csomó ügyvéd^ a bankszerű formák, rezsi es adozas mellőzésével olyan nagy bank- és takarékpénztári üzletet bonyoht le, hogy véleményem szerint a magánkézből ilymódon kihelyezett tőkék összege megközelíti a Budapest es Budapest környéki telekkönyvnél a 100 millió pengőt! Egyetlen lehetősége van annak, hogy a hitelellátás minden hitelképes kispolgár pillanatnyi szükségletét biztosíthassa. Vissza kell térni a békebeli úgynevezett „Hitelegyletek felállításához! Nem szövetkezetek létesítésére gondolok, hanem a takarékpénztárak keretén belül virágzó régi hitelegyletek feltámasztására! Az ilyen hitelegyletek akár szakmák szerint, akár vegyesen létesíthetők. A kölcsönakcióban részt vehet mindenki, akit a hitelegyleti tagokból alakított választmány felvételre ajánl. A hitelegyletben való részvétel egy bizonyos heti vagy havi minimális befizetési kötelezettséggel jár, amelyből a hitelegyleti választmány honorálja a hiteligényléseket. I Az igényelt hiteleknek azt a részét, amelyet nem fedeznek a hitelegylet heti vagy havi befizetései, a takarékpénztár adja kölcsön, a hitelegylet egyetemleges szavatossága mellett. A régi békebeli hitelegyleti szabályzatok szerint a kölcsönvevő a hitelösszeg 5%-át biztosítéki alapba helyezte és ebbe a biztosítéki alapba nemcsak a kölcsönvevő, hanem minden tag teljesített befizetést. Ez a biztosítéki tartalékalap arra szolgál, hogy az esetleges veszteségeket fedezze. Az az egészséges, ha a hitelegyletnek olyan tagjai is vannak, akik nem is vesznek hitelt igénybe. Az ilyen tagok befizetései természetesen megfelelően kamatoznak, mint, ahogy minden hitelegyleti tag heti vagy havi befizetése is kamatozik. Az évi elszámolásnál azután a kamatnyereség egy^ részét^ a tagcsoport javára írják, más részével a tartalékalapot dotálják. Minél több tagja van egy ilyen hitelegyletnek, annál kisebb a kockázat. Felhívom tehát a budai kispolgárságot erre a gazdasági szervezkeBALOGH G. DROGÉRIA CSAK II., MARGIT-KŐRŰT 1 TELEFÓN: AÜT. 515—69. SZ. Összes növényvédelmi szerek állan- ra. Kérjen képes Ismerted! PüWliÖlilA-SZÄLLÖ VENDÉGLŐJE ÉS KÁVÉHÁZA Értesítem az igen tisztelt közönséget, hogy a Pannonia-szállö vendéglői és kávéházi üzemeit február elseje óta magam vezetem és ezentúl is legfőbb törek- vésem az lesz, hogy fentartsam a régi nívót. Számolva a nehéz gazdasági helyzettel, áldozatkészen mérsékeltem az árakat. Az étteremben minden este Rácz Béla muzsikál, aki Radios Bélának tanítványa és méltó utóda. Tisztelettel kérem a t. budai közönség pártfogását továbbra is Pelzmann Ferenc