Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-01-24 / 1027. szám
Budai Napló Budapest, 1931 január 24. GELLERT GYÓGYFÜRDŐ Vtz^yögyintézek és napffirdő —■— Külön ftfrfi Is ndi osztály J\ legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Kozma Jenőt és Wolff Károlyt és most már bízik abban, hogy komolyan meg is csinálják. A Budai Naplót vévé kézbe, idézeteket olvasott fel Kozma Jenő szózatából, melyet a für dőüggyel kapcsolatosan intézett Buda polgárságához és külön kiemelte Payr Búgó nyilatkozatát. Külön köszönetét mondott Ripka Ferenc dr. főpolgármesternek, aki több alkalommal exponálta magát a gyógyforrások kihasználása ügyében, mely még a magyar állfl.m számára is megoldás a mai nehéz gazdasági helyzetben. Egyúttal Berczell Jenő alpolgármesterről és Édes Endre tanácsnokról emlékezett meg elismerő meleg szavakkal. Ügy az IBUSz-nak is jutott a köszönetből, amit a megnyitó beszéd után jTasnády Szüts András, az IBUSz^ elnöke köszönt meg, elismeréssel szólva ■J5, nagy fejlődésen átment szállodákról és felhívta a kormányt, hogy nyissa meg segítő forrásait, hogy az idegenforgalom terén tényezővé válhasson Budapest. Elnök indítványára ezután egyhangúlag az egyesület tiszteletbeli elnökei közé választották Kozma Jenőt és Wolff Károlyt. Majd Szviezsélyi Zoltán ügyv. alelnök jelentette be Sipőcz Jenő dr., Kozma Jenő és Wolff Károly kimentését és felolvasta Ripka Ferenc dr. főpolgármester táviratától amelyben kimentette magát. A közgyűlés megéljenezte a íőpolgármes-1 tért. Pél országos hírű geológusok. Munkásságuk elé igen nagy várakozással nézünk. Az Ibusz és Cook ügyet elintézték. Becsey Antal javaslatot terjeszt elő, hogy a Székesfőváros Tanácsa a fürdők fejlesztése érdekében külföldi kölcsönt vegyen igénybe. — Ripka Ferenc főpolgármester elnöklete mellett szakférfiakból álló tanácskozás ült össze és. megállapította Bánlaky Géza előadói javaslata alapján azokat az alapfeltételeket, amelyek a gellórt- hegyi forráscsoport kialakítására vonatkoznak és egy tervpályázat alapjául szolgálnak. A tervpályázatot 1931. január lö-i terminussal ki is írták és a kiírással az Idegenforgalmi Országos Tanácsot bízták meg. Az idegenforgalom doktora Dr. József Ferenc főherceg, magy. kir. herceg doktori szigorlatot tett a közgazdasági tudományokból a közgazdasági fakultáson és doktori értekezésének témája az idegenforgalom nemzetgazdasági jelentősége volt. Ezzel a ténnyel az idegenforgalom óriási jelentőséghez jutott és egyúttal őszinte örömünkre szolgál, hogy Egyesületünk elnöke lett Magyarországnak első „idegenforgalmi doktora". A doktorrá avatás napján leleplezték őfenségének Hosszú Márton festőművész által megfestett képét. Szeptember havában Gaston Qérard francia idegenforgalmi miniszter az Idegenforgalmi Országos Tanács meghívására Budapestre érkezett és Budapest fürdőiről nagyon érdekes nyilatkozatokat tett. — Mache Henrik dr., a világhírű bécsi professzor a gellérthegyi forráscsoport radióaktivifáséiról tartott nagyszabású és gyógy-1 [értékeinket méltató előadást. Októberben a gellérthegyi forrás- csoport közül megnyílott a Mátyás- és Beatrix-forrás és értékes látnivalóval szaporodtak Budapest fürdői. Októberben igen előkelő lengyel köz- gazdasági tényezőkből álló delegáció látogatott el hozzánk Budapestre: Rose és Szokolovszky államtitkárok ésa \Borszeczky varsói polgármester részvételével és tagja volt a delegációnak Kaczinszky orvos, a Lengyel Balneológiái Egyesület kiküldötte is, akik meglátogatták Budapest fürdőit és gyógy tényezőit és azokról elragadtatással nyilatkoztak. Október folyamán Flandin Etienne francia kereskedelmi miniszternek volt alkalmunk bemutatni Budapest fürdőit. Október 13-án volt Scharnagél müncheni főpolgármester részvételével Ripka Ferenc főpolgármester elnöklete mellett tartott bajor-magyar idegenforgalmi^ szaktanácskozás. Novemberben meghívásunkra előadást tartott Rebucci professzor, az Olasz Fürdőszövetség elnöke, Olasz- í ország gyógyértékeiröl a kölcsönösség alapján. Az egyesület évek óta tartó propagandájának egyik legszebb eredménye, hogy a Fürdőváros-probléma ma már átment a köztudatba és egyre hatalmasabb nyilvánosságra támaszkod- hatik. "Ügy a Székesfőváros törvény- hatóságában, mint a parlamentben, de a magyar sajtóban is egyre nagyobb publicitásra tesz szert ez a kérdés. A székesfővárosi pártok vezérei egymásután nyilatkoztak ebben a kérdésben és minden párt programm- jává tette a fürdők fejlesztésének kérdését. Kozma Jenő, a Községi Polgári Párt elnöke azóta ismételt esetben nyilatkozott és a párt egyik sarkalatos programmpontjává avatta a Budai Napló-ban közölt cikkében Budapest Fürdőváros ügyét. Ripka Ferenc már évek óta, és most Si/pöcz Jenő, Bérezel Jenő, Édes Endre, Lobmayer Jenő is ismételten foglaltak állást, de a törvényhatóságnak számos tagja is, így különösen Becsey Antal, Németh Béla és sokan mások foglalkoztak a törvényhatósági bizottság ülésein. Búd János kereskedelemügyi miniszter és Scitovszky Béla belügyminiszter ismételten állást foglaltak ebben a kérdésben és az Idegenforgalmi Országos Tanács állandó programra ja volt Budapest Fürdőváros propagandáj a. A magyar sajtó állandóan napirenden tartotta ezt a kérdést és a fürdőváros-problémák közérdekű megvitatásának mindenkor teret engedett. Ezért a magyar sajtónak az egyesület ehelyütt is őszinte köszönetét fejezi ki. Nem volna teljes a beszámolónk akkor, ha nem emlékeznénk meg azokról a nagyobbszabású cikkekről és közleményekről, amelyek a fürdőváros-problémát valamilyen vonatkozásban tárgyalják. így Ringer Lajos : „Fürdőprogrammot Budának”. (Budai Napló jan. 1.) Szviezsényi Zoltán : „Kire bízzuk az idegenforgalom irá- I nyitását?” Németh Béla: „Mi akadályozza Budapest Fürdőváros sürgős megvalósítását?” (Budai Napló febr 23.) Búd János dr. : „Az idegenforgalom közgazdasági jelentősége.” (Magyar Lloyd márc. 24.) Szviezsényi Zoltán: „Az idegenforgalmi propaganda hibáiról.” (Fővárosi Hirlap augusztus 6.) Hennyei Vilmos dr. : „Elhibázott propaganda.” (Budai Napló okt. 12.) Folytathatnék a felsorolásokat a különböző névvel és névtelen cikkekÉvi jelentés A Budapest Fürdőváros Egyesület 1930. évi működéséről Homonnayl Andor dr. számolt be lelkismeretes részletességgel és a számvizsgáló bizottság Jelentésének végeredménye szerint az egyesület anyagi erőforrásai a nehéz gazdasági viszonyok mellett nem mutatnak emelkedést, sőt talán bizonyos mértékű visszaesést, ezért az egyesület működését nagyobbarányú állami támogatással kellene alátámasztani. Ha szerény keretek között is, de mégis jelentős eredményekre mutathat rá wl elmúlt esztendőben. Budapest Fürdőváros Egyesület résztvett minden olyan közérdekű szakértekezleten és tanácskozáson, ahol idegenforgalmi, fürdőváros- és városfejlesztési problémák kerültek megvitatás elé. Az elmúlt év folyamán képviseltette magát 3 külföldi szakértekezleten és 38 hazai konferencián, nemkülönben résztvett delegátusok útján az Idegenforgalmi Országos Tanácsnak végrehajtóbizottságában. Tartott az elmúlt év folyamán két igazgatótanácsi, 8 választmányi és két felolvasóülést. Választmányi ülésein igen hasznos közéleti indítványok merültek fel, és minden ülését nagy érdeklődés kísérte. Propagandatevékenysége nem merült ki tisztán előadások és gyűlések rendezésében, hanem kiegészítette prospektusanyagát, elkészítette Budapest Fürdőváros filmjét, nemkülönben beszerzett egy filmvetítő készüléket, hogy előadásait filmekkel is tudja kísérni. Filmje kül- I földön is bemutatásra került és különösen a poseni kiállításon ért el vele jelentős sikereket. Igen sok külföldi j érdeklődő látogatót kalauzolt szak- ' szerűen, akik számos újságcikkekben ' adtak kifejezést elismerésüknek és hálájuknak. A fürdöpropaganda kiszélesítésére az elmúlt év folyamán Lengyelországot vette szorosabban működési körzetébe és Bánlaky Géza,1 továbbá Szviezsényi Zoltán meglátogatták Lengyelország városait, hogy tanulmányozzák a lengyelországi idegenforgalmi propaganda lehetőségeit. Varsóban az illetékes szakkörökkel megállapodásokat létesítettek, amelyeknek eredményei a lengyel statisztikában máris igen jelentősen mutatkoztak. Lengyelországnak nincsenek termális vizei és így Németország és Csehország fürdői helyett a rókon- szenv és tradicionális barátság révén is számíthatunk nagyobb arányú látogatásra. Divéky Adorján, a varsói egyetem professzora több előadásban ismertette Budapest fürdőit vetített képekben. Résztvett az egyesület a poseni Nemzetközi Közlekedési és Túrisztikai Kiállításon, ahol Budapest fürdői első ízben szerepeltek kollektív összeállításban. A kiállított anyagot a lembergi Nemzetközi Vásár is atkérte, ahol ugyancsak nagy sikere volt. De történt e téren itthon is több jelentős esemény. Bérezel Jenő alpolgármester elnöklete mellett szakbizottság tanácskozott és megállapodott abban, hogy a Székesfőváros főbb pontján mélyfúrásokat fog eszközölni, hogy feltárja Budapestnek földalatti kincseit. A bizottság tagjai: Becsey Antal, Pávay Vájná Ferenc, Weszélszky Gyula, Vendl Aladár, Vitális István, Pálffy Mór és Rozlozsnyik kel és számos más közleménnyel, melyek azonban meghaladják jelen beszámoló kereteit. Előadásokat tartottak : Horváth J. Ödön, az Amerikai Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke a newyorki rádióban, Tamásy Béla dr. a Svábhegyi Egyesületben : „Mit vár a külföldi látogató Budapest Fürdővárostól?” címen, Weszelszky Gyula dr. és Mache Henrik dr. wieni műegyetemi professzor. Meg kell emlékeznünk Glück Frigyes kiváló választmányi tagunk nagyszerű tervezetéről, mellyel a pesti dunapart szabályozására tesz javaslatot ízléses füzetben. Ugyancsak idetartozik Vágó László jeles műépítész tervezete a pesti Vigadó előtti tér kialakításának terve. Azt hisszük, hogy a Fürdőváros gondolatátütő ereje évről-óvre egyre nagyobb, ami az egyesület eredményes munkájának legbeszédesebb dokumentuma. Mult-jelen-jövő! A zárszámadások és költségvetési előterjesztések után SZVIEZSÉNYI ZOLTÁN, az egyesület ügyvezető igazgatója tartotta meg előadását „Budapest Fürdőváros múltja, jelene és jövője” címén. Az előadó mégállapítja, hogy a Budapest Fürdőváros kultúrája olyan régi, mint a város maga és kétezer éves múltra tekinthet vissza, amivel Európa egyetlen fürdömetropólisa sem dicsekedhetik. A kiegyezés utáni időkben ipari centrumnak indult, holott Budapestnek sem fája, sem szene, sem vasa nincs és amellett egy nagy város drágább termelési költségeivel is számolni kellett. Ehelyett inkább kul- t úrcent rummá, kereskedelmi gócponttá és fürdővárossá kellett volna kialakítani Budapestet. Ez utóbbi törekvés egészen újkeletű, mert az illetékesek iájöttek arra, hogy kár ezt a gyönyörű fővárost füstös gyártelepekkel elcsúfítani és levegőjét Imegfertőzni és az újabb irányzat, Imely a gyártelepek fokozatos áttelepítésével délre új egészséges fejlődési irányt szab a városnak, lehetővé fogja tenni a fürdőváros kialakítását. Magánosok áldozata Az idegenforgalomnak végső célja, hogy minél hosszabb időre kösse le az.idegent_ss ocuiek egyedüli módja, hogy rendszeres f ürdokult úrát teremtve és jól átgondolt fürdőpropagandával a betegek és üdülők ezreit |tudjuk évenként ide vonzani. Az idegenforgalmi ipar (Fremdenindustrie), melyhez a szórósán vett fürdőkön kívül az ásványvízüzemek, szanatóriumok, szállodák tartoznak, óriási erőfeszítéseket végeztek az elmúlt évtizedben és háromszáz millió pengőt meghaladó beruházásokat eszközöltek. Ma a Gellért-fürdő Európa legtökéletesebb és legmonumentálisabb gyógy- palotája. A Szent Lukács-fürdő az elmúlt 10 év alatt úgyszólván teljesen átalakult. Nagy átalakulások mentek végbe a Szent Margitszigeten és itt létesült Európa egyik legnagyobb \termálvizű szabad strandfürdője, de [igen nagy nyereség az új fedett uszoda is. A Császárfürdő teljesen modem versenyuszodát létesített, de gyógyszállóját is újonnan alakította át. Nagyobbszabású átalakításokon ment át a Rácfürdő és Rudasfürdő is, és újonnan foglalták a Hungária-forr ást. A Szent Gellérthegy 10 esztendővel [ezelőtt még sívár romhalmaz volt, összesen 10 lámpa világította, ma a Székesfőváros büszkesége és legszebb |fürdőparkja. A Svábhegy, Gugger- hegy, Hármashatárhegy pompás autó- utakkal és sétányokkal szolgálja az idegenforgalom érdekeit. A Székes- főváros parkjai mintaszerűek, számos szoborral, emlékművel és díszkúttal gazdagodtak. Magyar Karlsbad A Saxlehenr-íéle keserüviztelep mintaszerű berendezését a nemzetközi hidrológiai kongresszus tagjai is méltányolták. Különös értéket jelent, hogy ez a körülbelül háromszáz holdnyi terjedelmű forrásterület egységes zárt egészet képez és így adva vannak a fejlődés lehetőségei. Ezidén nyitották meg a Beatrix- és Mátyás-forrásokat is a Gellérthegy aljában. A gellérthegyi forráscsoport kialakítása, a Tabán rendezése, Rudas- és Rácfürdők egységes fürdőcsoportjának rendezése tervpályázat útján kerül eldöntésre. A fürdőkkel karöltve haladtak a szállodák is és az elmúlt 10 esztendő alatt olyan nívóra tettek szert, hogy ma Bécsnek szállodáit is túlszárnyalják. Üj panziók is létesültek és a szanatóriumok is nagy költséggel modernizálták intézményeiket és jelentős átalakításokat eszközöltek, sőt épült egy hatalmas, egészen új klimatikus gyógyhely : a Svábhegyi Szanatórium, amely valóságos látványosságszámba megy. Budapest gyógyfürdői, szállodái minden kritikát kiállanak és világ- viszonylatban is elsőrendű tényezői a nemzetközi idegenforgalomnak. Kétségtelen, hogy az idegenforgalom állandó fejlődést mutat, de ezt szívós munkával fokozni kell. Az előadót lelkesen megéljenezték. A választmány kilépő tagjait újból megválasztották és 10 új tagság betöltésére felhatalmazást adott a közgyűlés, mire lelkes éljenzés mellett bezárta a közgyűlést az elnöklő királyi herceg. Cserkész táncest. A 4. sz. Budai Ifjúsági Kongregációk cserkészcsapata ez évben is megrendezi szokásos évi táncestélyót január hó 31-én a Budapesti Polgári Lövész Egyesület összes helyiségeibe. A táncestóly fővédnökei Kozma Jenő dr. orsz. képviselő, Argay János kormányfőtanácsos, Horchler Henrik ny. áll. táb. Tájber Tibor rt. igazgató, Trántmann Ferenc rt. igazgató és Borsitzky Imre dr. nyug. ítélőt. ta . elnöke. Széchenyi gyógyfürdő a Városligetben • székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmonumentálisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS Várospoii&ika és ifjúság Az utolsó törvényhatósági választások alatt ú.i tényező' kapcsolódott az egyes pártok életébe: az ifjúság. Nemcsak azért, mert a szelvénygyüj- tések technikája kívánta a friss munkaerőt, hanem talán azért is, mert egyes pártok tapasztalataikon okulva megértették, hogy ennek az egyelőre politikai jogokat nem élvező tényezőnek a következő ' választáson már lesz szava és azokat a kívánságokat, amelyek az ifjúságnak életére döntő befolyással vannak, nagyon is hangsúlyozták megvalósítandó terveik között. Ha leszállítjuk kellő értékére a győzelem esetére ígért ifjúságpolitikai alkotásokat, akkor is leszögezhetjük, hogy jogos kívánságok visszhangjai voltak. Nagyon kevés történt idáig a sokat emlegetett új magyarság érdekében és az ifjúság nagyon megjegyzi majd az elmaradt tervek jelentőségét. A ma ifjúságáról nagyítás nélkül lehet mondani, hogy komolyabban fogja fel hivatását, mint a boldog békeidők boldog ifjúsága. Ez az új magyarság háborúban született, tele van megismeréssel, talán ferde, talán téves megismeréssel is. Szenvedés volt az élete, gyermekségét sorban- állással, forradalmak átrettegésével kezdte meg. A nemzet összeroppanásából tanulta, milyen lehetett egykor a diadalmas, a Kárpátok ölébénnönt foglaló magyarság. Aki ismeri a ma fiatalságát, a húsz-huszonkétévesek fiatalságát, az jól tudja, hogy egy új szomorú embertípus alakult ki a magyar földön. Ez az új típus a koravén ifjak re- ménytvesztett légiója, akiknek befejezett, kialakult véleményük, meggyőződésük van minden problémáról; akiknek egyoldalúan, sötétebb oldaláról nyilatkozott csak az élet. Ha az ifjúságnak eddig sportpálya kellett, azt mondták, most erre nincs pénz. Ha az ifjúsági szervezetek megpróbáltak kedvezményt szerezni tagjaiknak a magyar vonalakra, nem volt fedezet. Fővárosi fürdők, uszodák még tévedésből sem adnak kedvezményt az ifjúságnak. Nincs sehol egy szanatórium a csodálatos szépségű budai begyekben, ahol az ifjúság pihenést találna. Pedig egy 1929. évi kimutatás szerint az egyetemi ifjúság 50 százaléka tüdőbeteg. Nem nehéz elképzelni, milyen az arányszám az iparos ifjúságnál. Az iskoláit, tanoncéveit végzett ifjúság hiába akar elhelyezkedni. Mi most leépítünk, mondja a város és az állam. De azért fellobogózott ünnepségeken a szónokok mindig büszke szívvel kiáltják az ifjúság szerényen ácsorgó sorai felé: ti vagytok a magyar jövő! Emberek, akik még tudtok hinni egy nagyszerű, szent virradatban, higyjétek el, soha, soha nem lesz jövője ennek az összeroppant, drága magyar földnek, ha csak ünnepségeken jut eszünkbe az ifjúság. Ne ábrándozzunk. Nagy, titkos erők áskálódnak a polgári rend ellen. A polgárság jövője ennek az évek óta hiába váró ifjúságnak kezében van. Ha most se jutunk tovább az ígéreteknél, ha mi meg nem szervezzük sorainkat a polgári gondolat számára: lesznek mások, akik ígéretekkel, csábítással a maguk táborába édesgetik őket. Tegnap választás volt. Hat év múlva holnap. Az ifjúságpolitikai tervek megvalósulása esetén új, fegyelmezett tábor áll majd a polgári gondolat mellett, amelynek kedve és tehetsége lesz, hogy a fővárosból gazdag fürdővárost teremtsen és kalászba hajtsa azokat az álmokat, amelyeket egy históriai múltú nemzet jogosan várhat történelmi hivatású jövőjétől. Maavar József. Török szederfa a legtöbb tabáni ház udvarának dísze. Sűrű, buja, zöld- levelű fa, mely túl nő a kis udvarokon és háztetőn át, kapu felett kihajlik az utcára. Ma kétszeresen kedves emléke a török világnak Budán. A török buszurmének, a cserző vargák ennek savanyú gyümölcsével színezték, cserezték a szattyánbőrt. A törökök elköltöztek, és a szederfák itt maradtak, de most a pusztuló Tabán- nal együtt pusztulnak. Hacsak lehet, meg kell menteni közülük néhányat, mint ahogy megmentették azt a két „mogyorófát”, mely szintén a török megszállás hagyatéka és bizonyságot tesz amellett, hogy a magyarság hajdan ott élt, ahol fává lesz a magyaró, nem pedig bokor vagy cserje. Érdekes épület és nevezetes múltja is van annak a háznak, melyben a II. kér. Iparoskor helyiségei vannak. Ré- gente koronás főket látott vendégül. Grassalkovich herceg építtette és itt látta vendégül Mária Terézia királynőt, aki a budai királyi palota építését tekintette meg és a Grassal- kovich-palotába szállt. Itt lakott fia, József császár is, a kalapos király, amikor Budán járt. — Törvényszék is, majd megyeháza is volt egykor ez a ház, „Solt” megye székháza, mert hátsó része börtönnek épülhetett apró zárkaszerű, alacsony szobáival és rendkívül erős falaival. A Batthány- térre néző jellegzetes egyemeletes frontja nem is árulja el, hogy udvari része háromemeletes és építészeti unikum a boltíves kapuja. Buda ősi neve. Öreg hiba, hogy minden őstörténeti kutatónk a szláv pecz (kemence) és a német Ofen (kemence) után indul, amikor Buda ősi nevét igyekszik megállapítani, holott van erre ős-magyar, illetve ős avar szó is, mely talán jobban megmagyarázza ezt a szót és elfogadható jelentőséget ad neki. Mert szép, hogy Oven esetleg Ofen, szép hogy pec-ből lett Pest is, de miért kemence 1 Puszta véletlen, hogy ezek a szavak így találkoznak, de nincs magyarázata, hogy miért kemence V Viszont avar nyelven az olyan kősziklát, mely vízből emelkedett ki, pesí-nek mondották s ezt megmagyarázza a Dunából kiemelkedő Gellérthegy, — az Ofen szó pedig származhat az ős-kelta „isten” szóból, melyet Aufan-nak ejtett a kelta nép. Ennek állhatott itt a főoltára, talán éppen a Gellérthegyen. Ebben az irányban is tanulmányozni kellene alaposan a kérdést, hogy tiszta képet kapjunk Buda nevének eredetéről. Nagymosással járó bosszúságok végét jelenti a technika haladása. Minden háziasszony tudja, hogy esővízzé mosva mennyivel szebb a fehérnemű és mennyivel tovább tart. De honnan vegyünk esővizet? Ezt a problémát fényesen oldja meg egy új amerikai találmány, mely a vízvezetéki vizet lelágyítja és olyan lesz, mint az esővíz. Ily készülék beszerzése a háztartások részére túldrága, sőt úgyszólván lehetetlen. Tudomásunk szerint a főváros egyik legnagyobb üzeme, a Duna gőzmosó és "kelmefestögyár, melynek Budán három üzlete van, ilyen készülékkel rendelkezik és ennek következtében a cég által mosott fehérnemű habfehér, anélkül, hogy az klórozva lenne. Üzletfeleit autója útján direkt is kiszolgálja a jóhírű cég, amelynek különálló üzeme van vegytisztításra és ruhafestésre. tfalapok |fértesz urak éa höip.ek |1 kniapnsmest» nél ■ M axáaira nagy Hr I., Krlaxtina-ter 1 ® ™ választékban " ® Feat, a'aklt Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzil Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a D UNA g öz mosó- és kelme festő gyárba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 59 ÉS A KÖZPONT: Vili., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefón- hívásra a/utóval jövünk. iTu-yin Telefón: József 350—52 IIIAHI-BALOG 1 GYULA ÉPÍTŐMESTER I., BORNEMISSZA-UTCA TtLF.lö V : Lágymányos 2-32 36.
