Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-24 / 1027. szám

Budapest, 1931 január 24. Budai Naulö 3 veset MAGYAR MAQTENTÉSZTÉSI R. T. BUDAPEST—MONOR Monori magkareskodósa: Budapest, IV., Kossuth Lafos-u. 3. Telefon: AuL 868-60 káp—s I64r|egyi4k ás nagybani árajánlat Ingyan éa bermonlvo S Z E N I I M K E GYÓGYFÜRDŐ (Rácfürdő) Erősön radlóaktlv ős rádiumelemet tar­talmazó természetes 42** C földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőz­fürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkcl felszerelve. Egészévenál nyitva. Személyi hírek SZIKLAY JÁNOS dr. kormány- ítanácsos, a magyar író- és újságíró- írsadalom közszeretetben álló ve- etö egyénisége, aki itia. 73 éves, laká­éihoz közel, a síkos úttest 3n elcsú- i zott s jobbkarja két helyen eltörött. BENEDEK SÁNDOR, a közigaz­gatási bizottság másodelnöke gyöngéi- : :edik és orvosai két hét óta szobafog- ágra ítélték. FABINYI TIHAMÉR dr., a Ganz- *yár igazgatója, aki a mostani vá- asztás idején nagy népszerűségre tett zert, — Angliába utazott. Golfverseny a műgyep-p á yán. A »zent Gellért-szállóban levő műgyep- olfpályán január 28-án nagyszabású golfversenyt rendeznek. A verseny ilső része délután hat órakor, a máso- lik rész este kilenc órakor kezdődik. lárom-három versenyszámot bonyo- ítanak le. A viadalon hölgyek és urak mehetnek részt, még a kezdők is. Nevezés a helyszínen, nevezési díj 5 pengő. Az első ilyen fedettpálya- rersenyen Magyarország minden szá- nottevő golfozója résztvesz. A mű- jyeppályát egész nap látogatja a kö- ;önség és máris divatba jött ez a ked­ves sport, amely kevés előtanulmányt dván. A bautzeni szobor Budán. Di- :séretreméltó dolog, hogy a Szé­kesfőváros felállította a budavári 2sonkatornyon Mátyás király lautzeni emlékművének mását ís feltűnés nélkül adta át a nyil­vánosságnak. Az emlékmű a nagy király képének hiteles mása, hi- izen tudnivaló, hogy a király 'cétszer dobta vissza a bautzeni ímléken dolgozó talián mesterek- lek szobra fejét: nem volt vele negelégedve. Harmadszorra itt Budán maga ült modellt a kép- 'aragó mesternek és úgy küldette d a szoborkép fejét Bautzenbe. Mindezt a hervadhatatlan em­lékű Mindszenti Szendrey János rta meg, aki 1895-ben öntette ,e a bautzeni emléket az akkor készülő Ezredéves Országos Ki állítás történelmi csoportja szá mára. A gipszöntvény a Nemzeti Múzeumban volt, a Főváros most ännek alapján faragtatta azt újra Lux Kálmán műépítész profesz- szor munkájával pótolva ki az sredetin már 1895-ben is hiány- !ott címereket. Bautzen helyes is régi vend neve Budisin, a szász íatáron állott régi Lausitz — magyarán Luzséczia vagy Lu- isicza — főhelye. Az emlékmű íz Ostenburg kaputornyán lát­ható a kapu fölött. A tornyot Mátyás 1486-ban hozatta rendbe, mikor a magyar felvéget, Magyar- ország „bécsit” idáig tolta ki. A szobor elhelyezését jól és stí­lusosan oldotta meg a város, mert itt is tornyon áll. A Koro­názó templom gótikát mutató újkori megoldása, a „Josephi- aus” bárok régi jezsuita kolostor, 3. torony kibontott gótikus ablak- seretei, a régi Piaristaház kis sár okoltár ja bájos képet adnak. Most már csak a jó ámpiros ,,Hébe” rossz és késői oroszlános talapzatát kellene eltávolítani és római oszlopra állítva, csurgó kúttá kellene átalakítani, hogy ;eljes legyen drága öreg Budának sgyik legharmonikusabb látképe. (b. b. b.) Előadás a gázvédelemről. A Magyar (Vöröskereszt Egylet II. kér. városi választmányának rendezésében január 26-án este 6 órakor a Budai Vigadó kistermében a lóg- és gázvédelmi kér- iés ismertetéséről Petróczy István ey. m. kir. repülőezredes vetít: tt ké­pekkel kisért nyilvános előadást tart. Vendégeket szívesen látnak. A szegény gyermekekért. A ma­gvar jövő biztosítása sohasem volt olv fontos feladat, mint éppen nap­jainkban. A súlyos megpróbáltatások pusztításait a legnagyobb mértékben a szegény néposztály gyermekei kö­zött látjuk. Nem szabad róluk meg­feledkeznünk, mindent meg kell ten­nünk érdekükben, hogy általuk a ma­gyar jövőt felépíthessük. Ennek a célnak szolgálatában áll a főváros gyermeknyaraltatási akciója s ezért a célért kell küzdenie a magyar haza minden egyes polgárának. Trianon szülte nálunk a nyomort s a nélkülö­zések sorra törlik le a magyar gyer­mekek arcáról a rózsapírt, testük sat- nyul, elpusztul. A jó vidék lelkesen fogadta Sipöcz Jenő dr. polgármes­ter e nemescélú akcióját és az 1930-ik évben 18.000 gyermek részesült a nya­ralás áldásaiban. De a vidék áldozat- készségét a főváros is áldozatkész­séggel viszonozta. így az 1930-ik év nyarán több város és község több, mint 2000 tanulóját látta vendégül Budapesten, ahol ingyenes ellátásban részesítette a fővárosba üdülés és ta­nulmány céljából feljövő gyermeke­ket. Az oly község, mely fővárosi gyermekeket nyaralásra elvállal, ugyanolyan számú gyermekcsoportot küldhet a fővárosba, ahol a gyerme­kek díjtalan ellátásban részesülnek s a főváros nevezetességeit fővárosi tanerők kalauzolása mellett tekintik meg. MATE István, szobafestő és má­zoló mester, I. kér., Attila- körút t. Telefón: 678—65. Feltűnően sok telket adott cl de­cember utolsó hetében a „Magyar Ált. Ingatlanbank rt.” a Kelenföldön és a hegyvidék sasadi részén, összesen 61.315 pengő értékben. Magáno­sok vették meg, ami a tavasszal meg­induló építkezésekre enged következ­tetni. — Az ingatlan- és telekvásár legdrágább vétele volt a II., Szalag­utca 1—3. sz. a. ház, amelyet a M. Kir. Kincstár szerzett meg 520.000 pengő áron, azután a II., Margit- körút 43. számú bérház, amely 426.250 pengőért és az Apostol-u. 13. számú ház, mely 300.000 pengőért cserélt gazdát. n A If ft C 7 Előkelő cultr&szszalön. trm A W fi » ■ Krisztina kőrút 75. sz. Tető nélkül... Ez a legújabb, de egyúttal legjobb megoldása annak a fogas kérdésnek, hogy a Vár látképét a Krisztina-körút felől hogyan és miképpen lehet megmenteni. Mert ha az Attila- utca keleti oldalát, a felette álló Logody-utcát és az afelett haladó, régebben Lovas-útnak, azután hibásan Nagy Sándor utcának (ami helyesen Nagysándor József utca, lévén a 48-as honvédtábor­nok neve Nagy-Sándor József) nevezett utcát több emeletes vil­lákkal és bérpalotákkal beépítik, akkor a Kis Svábhegyre kell fel­menni, hogy Budáról is meglát­hassuk a budai várat. Jó Aggházy Kamii ezredes sok mindenféle instanciát intézett már az ille­tékes hatóságokhoz, sok tervet ajánlott, — Lampel Vilmos min. tan., a Vár egyik gondos patró- nusa is termelt sok ideát, s így alakult ki az a felfogás, hogy az említett utcákban és utakon csak csipkézett módon engedik az épít­kezést, hogy az egyes házcsopor­tok között és a felvezető lépcsők mentén olyan széles hézagok tá­madjanak, amelyek némi kilátást engednek a Várra. Ez is valami, de új ötletet vitt be ebbe a terve­zésbe a Körmöci-léposő és az Attila-út sarkán épült új bér­palota építésze, aki tetőnélküli házat emelt ott, bebizonyítva, hogy így teljesen érvényesül a Hadtörténelmi Múzeum és ha ezt a rendszert szigorúan keresztül viszi a város, megmenti a kilátást a Várra. Bizonytalan a színkör sorsa, amely­nek múltjához is sok kétes legenda fűződik. Ilyen volt a Horváth-kcrti legenda is, mely szerint ezt a kertet oly feltétel mellett ajándékozta a vá­rosnak a Horváth-csal&d, hogy ott színháznak kell állania, különben visszaszáll a telek az adományozó utódaira. Hát pedig ez egyszerűen nem igaz. 1842 augusztus hó 29 én kötötte meg - szentgyörgyi Horváth József cs. és kir. kamarás a szerző­dést Huber Ignác színházigazgató­val, a pesti és budai színházak bérlő­MENCZER jével, mely szerint megengedi neki a. kertben egy színház, illetve — ahogy akkor nevezték — aréna építését. De kikötötte Horváth József, hogy fél­évi előzetes felmondás mellett köteles a bérlő az arénát lebontani. Tehát éppen ellenkező kikötést tett, mint a hogy a legenda megőrizte. A szerző­dés eredetije megvan a városházán. 1856 szept. 2-án pedig egyszerű eladás után vette meg a kertet a Horváth- családtól Buda városa 25 ezer fo­rintért. Az erre vonatkozó hivatalos jegyzőkönyv is megvan az irattárban. De mert Buda városának ennyi pénze nem volt, száz arany foglalót adott s a vételárt „suheribeió” útján igyeke­zett összehozni. A budai tehetős pol­gárok 19.654 forintot írtak alá s így még 6000 forintot kénytelen volt a város kölcsön venni. Nehezen ment ez a Bach - korszak idején, amikor ,JPletka Lipót” úr (pompás cseh név), beparancsolt cseh ember volt a polgármester Budán. A Horváth kert akkor két részből állott, középen folyt az Ördögárok s összesen 1637 négyszögölet tett ki. Ölét 12 forint­jával vette meg tehát a város, a töb­bit az épületért adta. Minden föltétel és kikötés nélkül bírja ezt az értékes kertet a székesfőváros. gallértlsztltáM vezeti Feet, mos, tisztit, Baját üzemeiben. Telefon. Olvasóinknak 8 f-ért tisztítja gallérjait. Szent Fái ereklye. Az egyháznak kiváló szolgája és a Budai Napló egyik kedves olvasója egy régebben közölt krónika alapján kérdéssel for­dult hozzánk. Azt írták ugyanis, hogy a Szép Juhászné helyén állott Pálos szerzetesek kolostorában he­lyezte el Nagy Lajos királyunk 1381- ben Szent Pál holttestét, melyet a ki­rály a velencei köztársaságtól kapott ajándékba. A nagy kérdés az, hogy hova lett Szent Pál holtteste, mely ereklyéhez Budának föltétien joga van. 1526-ban a mohácsi vész után a törökök földig rombolták a kolostort és annak megvívása közben 25 szerze­tes lelte halálát. A többiek elmenekül­tek és magukkal vitték Szent Pál ereklyéjét Trencsén várába. Lehet, hogy az ottani Ttítemplomban őrzik ma is, de akkor meg “kellene tenni a lépéseket, hogy ez az ereklye vissza­kerüljön Budára, mert bizony, bizony szükségünk van az összes szentek se­gítségére a mai nehéz időkben. Ezt már régebben meg kellett volna ten­nünk, mert a csehektől nehéz lesz visszakapni. LORGNON Zlbrisylnél. U Attila-a. 11 Évtizedekkel előzte meg Buda a pesti Tudományos Akadémia felállí­tását, mert Budán már József nádor palatinusságának elején, tehát a XVIII-ik század végén létezett egy „Tudós Társaság”, amelynek gyűlé­seit szívesen látogatták a magyar fő­urak, sőt maga a nádor is. Ezt a ke­véssé ismert történelmi tényt évek óta nyomozzák a magyar kultúrtörté­net kutatói, akiknek munkáját szíves és lelkes érdeklődéssel kísérjük itt Budán. Elmarad az iparosbál. Az I. kér. Iparoskor f. hó 8-án tartott választ­mányi ülésén elhatározta, hogy a minden évben megtartott hagyomá­nyos Iparosbált, tekintettel a mai nyomasztó gazdasági viszonyokra, ez évben nem tartja meg. A Pasaréti Kápolna-Bizottság feb­ruár 1-én, vasárnap este %8 órai kez­dettel a Bellevue-szálló különtermé­ben (Attila-utca 53. sz.) tánccal egy­bekötött kedélyes vacsorát rendez. Jőtékonycélú táncmulatságot rendez a Duna/—Száva—Adria Vasúttársaság (azelőtt Déli vaspályatársaság) buda pesti alkalmazottainak dal- és zene kari egyesülete február hó 8-án este fél 9 órai kezdettel Pogány Sándor kormányfőtanácsos, vezérigazgató fő­védnöksége és a szakosztályfőnök védnöksége mellett a Magyar Vasúti és Hajózási Club (VI., sengery-utca 68* szám) termeiben műsoros estély­lyel egybekötve. Az estélyen fellépő nek : Laurisin Lajos, a m. kir. Opera- ház tagja, Szentiványi Kálmán szín­művész, Lakos éa Mocsányi jazz-duó és a D. S. A. művészgárdája. A ren­dező bizottság élén Vető Sándor elnök, Qabrieli Oszkár, Qavora Dániel, Pleskó Oszkár dr., Schwarz Ferenc, Steidl Tivadar alelnökök állanak 150 tagú rendezőséggel. SZEMÜVEG Zibrinyinél, L Attila-u. 12 Fővárosi nívójú csemegeüzlet nyílik meg a közeljövőben II., Margit-körút 34. sz. alatt, mely célul tűzte ki, hogy a budai közönség igényeit mindenben kielégítse és megkím e a utazástól. Műsoros estélyt rendeznek a 160. sz. Mátyás király cserkészcsapat öreg­cserkészei a Mátyás király reálgim­názium Önképzőkörének közreműkö­désével febr. 16-án a budai Vigadóba. MARCIS CUKRÁSZ I., Alkotás-utca 15. SYC. álarcos jelmezestély, mely jótékonycélú zártkörű, rendezi gróf Wenckheim Józsefné patronátusa alatt álló budai Corporatio „Syeam- bria” (foed. em. XVII.) otthonalapja javára Buda Katolikus Ifjúsága a Budai Vigadó összes termeiben febr. 2 án este 9 órakor. Álarc kötelező! Urak jelmezben, vagy szmokingban jelennék meg. Személyjegy ára 5 P, syeambriásoknak 4 P. A Fővárosi Könyvtár új értesí­tője most hagyta el a sajtót és a Fő­városi Könyvtár műit esztendei mű­ködéséről számol be és ezzel méltó képét mutatja be az állandóan fej­lődő intézménynek. A könyvtárigaz­gató beszámolója annak a bizonyí­téka, hogy a könyvtár a siralmas tech­nikai viszonyok cs személyzethiány ellenére több mint egymillió kötetet juttatott a főváros olvasóközönsége kezébe. A könyvtár a múlt esztendő­ben 43.865 kötetet szerzett be, amiből a központra 9345 kötet, a 13 fiók­könyvtárból állő hálózatra pedig 34.524 kötet esett. Az összes forga­lom a központi könyvtárban 180.706 kötet volt, míg a fiókkönyvtárakban 835.716 kötetet nyújtott a könyvtár olvasóinak. Az egész könyvforgalom e szerint 1,016.422 kötet volt. A könyvtári kiadványok sorozata ismét több értékes munkával gyarapította a bibliográfiai irodalmat. Ezek között a szabadságharc budapesti vonatko­zású irodalmának biblografiája a bel- cs külföldön egyaránt nagy sikert aratott. Közgazdasági Napló Frommer Vilmost, a Magyar Álta­lános Hitelbank igazgatóját eredmé­nyes közgazdasági és közéleti tevé­kenységének elismeréséül kormány- főtanácsosi ranggal tüntette ki a kor­mányzó. * A Festi Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága e bő 17-én ülést tartott, amelyen megállapította, hogy az 1930. üzletév a multévi nyereség­áthozatallal együtt 5f938.510.63 pengő tiszta nyereséggel zárult, az 1929. évi 6,009.140.95 pengővel szemben. Az igazgatóság a február 4-ére egybehí­vandó 89. rendes évi közgyűlésnek ja­vasolni fogja, hogy az 1930. évi osztalék kifizetésére ugyanúgy, mint az elmúlt évben, 3,500.000 pengő, vagyis részvényenként 7 pengő, a rendes tartalékalap javadalmazására, mint az elmúlt évben, ugyancsak 1 millió pengő, az alkalmazottak segély­alapjainak javadalmazására pedig 60.000 pengő fordíttassék. A jelenleg 1,000.000 pengőt kitevő ingatlan ér­tékcsökkenési tartalék további javadal­mazását az igazgatóság nem tartja szükségesnek, mivel az ingatlanok mérlegszerű értéküknek 7%%-át jö­vedelmezik. Ezzel szemben a jövő évre előrevitt- nyereség a tavalyi 226.021.74 pengővel szemben 463.605 P 95 f-re rúg. A takarékbetétek ösz- szege 137,687.908 pengőről 133 mil­lió 968.748 pengőre csökkent az év fo­lyamán, míg a folyószámlabetétek ösz- szege 107,505.685 pengőről 117 millió 379.446 pengőre emelkedett, úgyhogy a két tétel egybevetése végeredmény­ben 6J.54.600 pengő betétemelkedést mutat. Egyéb hitelezők összege ezen­kívül mindössze 6,329.823 pengő, a multévi 10,657.409 pengővel szemben. Lényegesen növekedett a záloglevelek és községi kötvények forgalma, ameny- nyiben az év végén forgalomban levő címletek összege az előző évi 22 mil­lió 932.663 pengőről 26,872.112 pen­gővel 49,804.776 pengőre emelkedett. Á pénzintézeteknél és bankároknál ka­matozásra elhelyezett tőkék 37,617.979 pengőről 27,627.656 pengőre csökken­tek, ezzel szemben a pénztári készle­tek állománya 9,874.843 pengőről 12,973.375 pengőre és a váltótárca 104,008.842 pengőről 119,759.678 pen­gőre emelkedett. Ezen három tétel egybevetett összege szerint 8,859.000 pengő növekedést tüntet fel. Az ér­tékpapírok értékelése ugyanazon kon­zervatív elvek szerint történt, mint az előző években. A forgalmi adatok részben emelkedést, részben csökke­nést mutatnak, amennyiben az 1929. évi 12.401,585.000 pengő összforga­lommal szemben az 1930. évben 13 milliárd 212,846.000 pengő volt az összforgalom a főkönyv egyik oldalán s ebből a devizaüzlet forgalma 4 mil­liárd 239,843.000 P-ről 5.225,654.000 P-re emelkedett, ellenben a pénztár­forgalom 3.551,581.000 pengőről 3.219.673.000 pengőre és a betétüzlet forgalma 3.356,467.000 pengőről 3.069.572.000 pengőre csökkent. Az igazgatóság Strasser Vilmos aligaz­gatót főkönyvelővé és Borovitz Ar­nold cégvezetőt helyettes-főkönyve­lővé nevezte ki. * A Pesti Hazai Első Takarék­pénztár-Egyesület igazgatósága meg­állapította az 1930. évi_ mérleget és elhatározta, hogy a folyó évi február 5 én tartandó 91. évi rendes közgyű­lésének javasolni fogja a 3,821.702.55 pengő tiszta nyereségből osztalékra fordíttassék minden részvény után 14 pengő, adassák a rendes tar­talékalapnak az alapszabálvszerfi 187.000 pengő helyett -300.000 pengő, az ingatlan-értékcsökkenési tartalékalapnak 100.00 pengő, az El­ismert Vállalati Nyugdíjpénztárnak 30.000 pengő, a nyugdíjtartalékalap­Szerkesztö: 8ZÁSZHAX.MI JÓZBEF. nak 150.000 pengő, köz- és jótékony­célokra az év folyamán folyósított 36.000 pengőn felül 15.000 pengő, a tisztviselők külön jutalmazására 130 ezer pengő és a fennmaradó 51.631.02 pengő az 1931. évi nyereség- és vesz­teség-számlára vitessék át. A betéti könyvecskékre elhelyezett betétek ál- ladéka a tavalyi 92,301.333.52 pen­gőről 90,332.225.90 pengőre csökkent. A folyószámlán és csekkszámlán elhe­lyezett betétek álladéka 55J51.809.26 pengőről 57f859.190.97 pengőre emel­kedett, úgyhogy az egyesületnél elhe­lyezett tőkék álladéka, az egyéb hite­lezők tételének beszámításával 179 mill. 840.558.75 pengőre rúg. A vál­tótárca ugyancsak emelkedést tüntet fel és álladéka 102,405.054.93 pengőt tesz. Az értékpapírokra adott előle­gek a tőzsdei kedvezőtlen viszonyok hatása alatt 5,461.822.32 pengőről 4,743.548.36 pengőre csökkentek, az adósok egyéb fedezetek alapján, va­lamint nyílt hitelek és különféle adó­sok álladéka pedig 39,802.291.42 pen­gőről 35,369.434.19 pengőre ment vissza. A jelzálogkölcsönüzletben ural­kodó stagnáció dacára folyósításra került 2,000.000 pengőt meghaladó új kölcsön, úgyhogy az álladók 63 mill. 134.844.95 pengőt tesz. A községi köl­csönök álladéka, amely üzletágban a tevékenység az elmolt évben jófor­mán szünetelt, az időközi törlesztések tekintetbe vételével 9,273.947.19 pen­gővel szemben 9,203.524.86 pengőre rúg. Az egyesületi 7%%-os dollár- zálogleveleket úgyszólván kizárólago­san belföldiek vásárolták. Eladásra került a tavalyi 5,095.847.95 pengő" névértékkel szemben 6,284.983.95 P névérték, amivel a forgalomban levő záloglevelek álladéka, az év közben történt sorsolások figyelembevételével, 15,899.834.55 pengő névtékről 20 mil­lió 427.412.70 pengő névértékre emel­kedett. Az egyesület tulajdonát képe­ző értékpapírtárca álladékában a ta­valyi 12,863.333.51 pengőről 12 mil­lió 413.254.13 pengőre beállott csök­kenés az értékpapírok árfolyamának általános visszafejlődésében leli ma­gyarázatát, a mérlegelés azonban itt 45 fokos •zóntavat nátront, aiRniavia meaieL szénsavas klomatriumot mBSBSi magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csuz-, bőr- és csontbetegségek, fém mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyag hán­toltnak, gvomnrhurut Cs alhasi \pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—I óráig nőknek hétköznap délután 2 _7 óráig Gőz fürdő !! IVÓ KURAÜ RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA—AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama lóo.ooo hekto­liter radioaktiv thermáivia A szentendrei HÉV vasútnak, a ÜIFTR hajóknak és az ÚJPESM átkelő propellernek állomása RUDAS FÜRDŐ radioaktiv hölorrát GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA KIRÁLY-FÜRDŐ Cpltette 1556-ban KARA RUSTAFA bedel beás. Budán, II., Fö-utca 84. szám.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom