Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-09-28 / 1058. szám

Budát Napló l‘i31 íus«ptemt»T Jts MAUTHNER MAG Központ; VII, Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV.. Kossuth Lajos-u. 4. Nagy főárjegy ék, mely növényár­jegyzéket Is tartalmaz, Ingyen és bérmentve. a FeracmM templomával szemben. Modern nívós szállodák nélkül nem képzelhető idegenforgalom. vannak ilyen szállodaink, kényesebb külföldi közönség befogadj Sára is alkalmasak. De részben a kellő idegenforgalom hiánya, részben a oei- földi forgalom feltűnő megcsappanasa és az egészségtelen VMseny he­lyeztetik az előkelő szallodaipar fenn­tartását. A lakás túlprodukció és egyéb munkaalkalmak hianya folytan gombamódra elszaporodott pan­ziók elbalkánlzál.iák a szálloda- ipart, ha nem segítenek rajta. Az idegenek 50%-al olcsóbbán lak­nak Itt mint Bécsben éppen az egészségtelen irreális verseny követekezteben. Kul földön a szezón alkalmával e célra fel emelik az árakat és az idegenek ezt természetesnek találják. A szállodák nak bizonyos koncentrációjára van szükség, hogy az idegenforga mat ve szélveztfitő bajokon segíteni lehessen .íáTel lehetne kerülni azt is, hogy 1!% előkelő idegenek ne kerülhessenek harmadrendű szállodákba. Idegenvezetőkről kell gondos­kodni, akik a különböző országokból érkezői idegeneket kellő avatottsággal vezetni tudják, mert hiányzik, vagy hiányos a kiemelendő nevezetességekről szóló külön tájékoztató füzet. Hoor\ Tempis Mór Budapest oly technikán nevezetességeiről tett említést, me lyekről mi budapestiek eddig nem tud tunk. Az idegeneket lebujokba vezetni] nem szabad. Vissza kell állítani | Nagymező-utcai orfeumot, mint nem-| zetközi varietét El kell fogadni Herrn cég Ferenc tanácsát, hogy Liszt-félel ünnepi zenei játékokat rendezzünk. | Lillafüred mellett elsősorban a ba^l latoni kultúrát kell megteremteni. Meg kell akadályozni a Balaton partjának elfalusltását. Nem szabad villaputrikat építeni. Az idei magas vízállás csaknem tönkre­tette ezeket Mindenütt gyógykom- missziókat kell alakítani. Állandó apa. nász a balatoni fürdő-szezon rövidsége miatt. A Délivasút mégis oly kedvez­ményes jegyfüzeteket ad ki, melyek csak szept. 10-ig érvényesek és ezért szinte kényszerítik a vendégeket és vil­latulajdonosokat hogy addig hagyják el a Balatont Felteszem, hogy ez csak elnézésből ered és a Dclivasút készséggel meg- hosszabítja az érvényesség dátumát. A magyar idegenforgalom megte­remtésével kapcsolatos Budapest für­dőváros megalkotása. Bécsnek több a látnivalója, ae Budapestnek sokkal szebb a fekvése, Buda legszebb része a Duna mellett a város szivében van és a különböző nagyhatású gyógyfor­rások predesztinálják arra, hogy mo­dem fürdővárossá legyen. Ezt a gazdagságot nem szabad tovább parlagon hcvertetnl, amikor általános gazdasági bajok van­nak és az egyéb ipari és kereskedelmi vállalkozások annyira kockázatosak. Bele kell vinni a köztudatba, hogy ez a legproduktivabb befektetés, a legjobb üzlet s ettől függ Bu­dapest polgárságának boldogulása. Magyarország iránt nagyobb most az érdeklődés, mert a revízióval kapcso­latban nagy propagandamunkát vég­zünk világszerte. Érdemes tehát arra berendezkedni. Biztos és mindennél hasznosabb üzlet. Ott van München példája. Húsz évvel ezelőtt három hó­napon át tanúja voltam annak, mint te­remtette meg egyetlen ember vasener­giája a város hatalmas idegenforgal­mát A fürdőváros megépítése és a Gel­lérthegy művészi kiképzése előtt azon­nal meg kell építeni a Tabán és a Krisztinavárosból a Gellérthegy felé vezető utakat. Az idegeneknek Pestről nézve első­sorban ez a gyönyörű budai részlet tetszik meg, odasietnek, de sietv vissza is fordulnak, mert a legkisebb eső után valóságos torontáli sár kép ződik és az utak járhatatlánok. Ha i periíériákon a legdrágább utakat ké szíthették, a főváros kötelessége, hogy ezt az idegenforgalmi szempontból leg­fontosabb városrészt azonnal rendezze és az utakat kiépítse. Az IBUSZ figyelmébe ajánlom, hogy hasonlítsa össze a külföldi idegenfor­galmi irodáknak engedélyezett jutalé kokat a menetjegyek után, a más or­szágok vasútjai részéről engedélyezett jutalékokkal, mert ha kevesebbet jut­tatunk nekik, más országok érdekében fognak propagandát kifejteni. így jártunk a Cook irodával is. Elég volt a tervezgetésekből, a ha- lasztgatásokból, most már lássunk hozzá a megvalósítás munkájához. Ez oly elsőrendű országos közgazdasági feladat amely minden kormány teljes figyelmét megérdemli. A Máriaremete Kápolna Egylet jubileuma Nagy ünnepséggel és a keresztény világ élénk érdeklődése mellett tartotta a Mária- Remete Boldogasszony Kápolnaegylet fennállásának Sü éves jubileumát. Az ün­nep első része pénteken délelőtt zajlott le Kapucinus atyák Fő-utcai templomában, ahol az egylet vezetősége hálás kegyelet­ből gyászmisét mutattatott be az Egylet elhunyt megyéspüspökei, egyházi és világi tagjai, jótevői és adakozói lelkiüdvéért. A királyi család megjelent tagjait és a részt­vevőket az egylet vezetősége, élén Oallau­uncr Károly elnökkel és P. Schwcigliardt Veremund, a Kapucinus templom plébánosa fogadták a templom .bejáratánál, A nagy gyászpompával és délszaki növényekkel díszített templomban P. Zadravetz István felszentelt püspök mondta a gyászmisét fényes papi segédlettel. Az asszisztenciá­ban részt vettek: Sagmüller József óbudai, dr. Angyal Kálmán tabáni, Ortvay Rezső lipótvárősi apátplébánosok, Miller József budakeszi prépostplébános, kerületi espe­res és az összes budapesti szerzetes rend- házak képviselői. A Szervita-rend részé­ről, amely rendnek a kegytemplom 1928- ban átadatott, megjelent P. Casari M. Jó­zsef tartományi főnők és P. Marchi M- Cirill, a máriaremetei rendház főnöke. A gyászmisén az Operaház tagjaiból alakult énekkar énekelt. Mise után a szószékre lé­pett P. Hász Brokárd, a Karmelita-rend tartományi főnöke és szívhez szólóan,, mély hatást keltve emlékezett meg az is­teni kegyelem elhalt' munkásairól: Trs tyánszky Ignácról és nejéről, a régi ká­polna építőiéről, Eberfing Antalról, az egy let alapító elnökéről. Szentkirályi Antal elnökről, Gallauner Károlyról, a zarándo­kok kedves gondozójáról, Gerhardt Kata­linról és Jozefáról, akik 32 ezer forinttal járultak a kegytemplom építéséhez. Meg emlékezett Ferenc Józsefről, a nagy és bölcs uralkodóról, akt nemcsak hitbuzgó- ságával, hanem nagylelkűségével is pél­dát mutatott a kath. híveknek, amidőn a kegytemplom elkészülte után, annak fé­nyes berendezését adományozta. Az egy­let elhalt nagyjai közül kiemelte még Pro- hászka Ottokárt, a lánglelkü megyéspüs­pököt, akt az egyletnek évtizedeken át lelki vezetője és őrzője volt és nagyrabe- csülte annak templomépítő törekvését. A gyászmisén a királyi család tagjai közül résztvettek: Auguszta főhercegasszony, Magdolna főhercegnő és v. dr. József Fe­renc főherceg. Megjelentek: dr. Ripka Fe­renc főpolgármester és neje, dr. Kozma Jenő, dr. Kossalka János és dr. Pelracsek Lajos oíszgy. képviselők, dr. Juhász Mi­hály kormányfőtanáosos és neje, Berta Ilona, az Erzsébet Nőiskola ny. igazgatója, dr. Quth Ferenc elöljáró, dr. Juhász Ist­ván ügyvéd v. thb. tag, Révész Béla fő­szolgabíró, Argay Béla és Szakály Kálmán í'endőrfelügyelők, dr. Vezér Károly fő­jegyző, stb. — A Kapucinus atyák templo­mában tartott gyászmisét követően a Má­riaremete kegytemplomban a Szervita atyák mondtak gyászmisét, amelyen az egylet, vezetőségén és tagjain kivül a kath. hívek nagy számba jelentek meg. A gyász- szertartást, mely a jelenlévőkre mély ha­tást gyakororolt, a rendház főnöke a Szer­vita atyák segédletévé! végezte. — Szom­baton az egylet elhalt nagyjai és jótevői frjára koszorút hely At :t. Küldöttség vitte |a koszorúkat Kalocsára Várossy Gyula és Váiady L. Árpád érsekek és Székesfehér­várra Prohászka Ottokár, Steiner Fülöp és Pauer János megyéspüspökök sírjára. Ezen küldöttségek egyszersmind a jubiláló egylet nevében ' tisztelegtek gr. Zichy Qyula kalocsai érseknél és Slivoy Lajos székesfehérvári megyéspüspöknél. Megko­szorúzta az egylet Pesthidegkúton a Stein- bach-család, Budapesten a Qerhardt-npvé- rek, Szentkirályi Antal és Qallauner Ká­roly sírját. A török Buda 1587-ben Reinhold Lubenau königsbergi gyógy­szerész feljegyzéseiből. Copyright by author. Budapest, 1931. Fordította és közzéteszi: Palóczi Edgár. I. Königsberg nemes városában a porosz királyok hajdanvaló koronázó helyen, ahol 1864-ben a legrégibb ma­gyar nyelvemlékre : a Königbergi tö­redékre bukkantak, számos nagybecsű régi kéziratot őriz a városi könyvtár. Kéziratos kincsei között egyike a leg­becsesebbeknek egy 884 nagy folio ol­dalas utinapló (intinerarium), amelyet szerzője három évvel halála előtt, 72 éves korában, ifjúkori személyes él­ményei és {eljegyzései alapján, 1628- ban állított össze és írt meg. Az 1573— 1589 közötti időszakra vonatkozó napló szerzője: Reinhold Lubenau, a königsbergi óváros tanácsúra volt. 1556 augusztus 5-én született a pregel- parti Athénban, Kant későbbi szülővá­rosában s ugyanott hunyt el 1631 május 17-en. Itinerariuma a magyar művelő­déstörténetnek egyik nagybecsű forrá­sa és páratlanul érdekes feljegyzések tárháza az akkor 46 év óta török kézen levő Budáról. Lubenau Königsbergben járt isko­lába, ahol Schönleld György, Melanch- ton tanítványa volt a tanítója. Szülei korán kivették az iskolából és Monta- nus Jakab, hercegi orvos és udvari gyógyszerész szolgálatába adták. Ez világlátott ember volt és felkeltette ina- sában sz utazási kedvet. Tőle a lengyel Lublinba, onnan Krakkóba került, 1580- ban pedig vándorbottal kezében be- járta Középeurópa nagy részét. Rigán at Vilnába is eljutott, ott kilátásba he­lyeztek neki, hogy Báthory István len-; királynak lesz udvari medicusa. Báthory korai halála miatt Bécsbe ment. Ott éppen akkor állította össze Petz Bertalan dr. császári követ (orá- tor) küldöttségét, hogy vele induljon Konstantinápoíytía az „évi ajándék" átadá-Sáfá. A Habsburgok birodalma -áfáikor már egy-egy évre ezen a elmen vásárolta meg az áhított békét a ma­gas portától.' 1587 februárjában mint gyógyszerész állott Lubenau Petz szol­gálatába. Kísérojeként kezdte meg há­rom éves utazását Ennek az útnak, amely a Dunán: Bécsbői, Komáromon, Esztergomon, Budán át Belgrádba, on­nan lóháton a Balkánon át Konstanti- napolyba, Kisázsiába, majd 1 tálián át ismét haza vezette, hagyta ránk nagy­becsű útleírását naplójában. Útközben minden várost, kastélyt és egyéb érde­kes látnivalót le is rajzolt Sajnos, raj­zai elkallódtak, de gazdagon kárpótol­nak bennünket feljegyzései: éles meg- iigyelötehetséggel párosult tanult em­ber irói készségnek becses és érdekes alkotásai. Lubenau útinaplójának 8., 9. és 10. fejezeteiben irta meg a 344 év előtti tö­rök Budát Budára vonatkozó fejeze­teit most közlöm először magyar for­dításban. 8. fejezet Amint Budára értünk (1587 febr. 19- én) és hajóinkkal kikötöttünk, a basa elküldte hozzánk a rammaűan csauszt Ez valamikor keresztény német volt és török lett. Vele jöttek a basa tolmá csa és udvarmestere az orator úrhoz és bejelentették neki, hogy várnunk kell majd, míg a basa postát küld Kon- staininápolyba a török császárhoz és annak válaszát küldönce visszanozza Amint az orátor úr ezt meghallotta, azt kívánta a basatói, hogy engedtes­sék meg neki is kurírt küldeni Bécsbe Őfelségével ezt tudatni. Amint ezt a ba­sával közölték, ismét urunkhoz küldött s értesítő, hogy másnap akarja audien­cián fogadni. Február 20-án délután tíz, arannyal, ezüsttel és arany szerszámmal pazarul feldíszített gyönyörű paripát küldött hajóinkhoz a basa azzal a kérelemmel, hogy az orátor úr övéivel keresse fel. xi iZ Iorator “r az űri rendhez tarto­zókkal és a legelőkelőbb nemesekkel ült és a basához lovagolt Lóra- uléskor valamennyi jelenlevő török túl- hangosan kezdett kiabálni, ami azt akarta jelenteni, hogy szerencsét ki- vanank megérkezésünk és felvonulá. sunkhoz. Ezt a szokást, még a régi rómaiaktól vették át. A basának Sinám basa volt a neve. Flórenczi születésű vö t, & Visconti-ak híres nemzetségé­ből. Valamennyien — a követség 45 tagból és 26 lovászból állott — velük mentünk és itt láttuk először, hogy a törökök bal kezüket tartják a legfonto­sabbnak, mert azon'viselik puskájukat. A basát uraival és főparancsnokaival egy nagy szép teremben ülve találtuk, amely szép perzsa szőnyegekkel gyö­nyörűen volt feldíszítve. A basa előtt veres bársonnyal bevont szék álla, er­re ült az orátor úr:a basával szembe és miután általadta' ő Császári Felsé­gének valamint a főhercegeknek üd­vözletét és mindem’élét megbeszéltek a békéről, a paktumok és határokról, az orátor úr mindenekelőtt átadta ö Fel­ségének és hercegeknek leveleit, az után pedig az ajándékokat (Present) és kedveskedéseket, még pedig két nagy török, ezüstből való aranyozott palac­kot, egy fél mákhoz hasonló török pa­lackot, egy nagy, szép aranyozott ezüst órát, amelyen művésziesen ké­szült gyertyatartó állott és 3000 tallért különböző zacskókban. Amikor mindez megtörtént, az orátor úr szabadságot vett és ismét visszatértünk hajóinkhoz. A basa házától a vízig mindkét oldalon duplacsöves, jól felszerelt janicsárok állottak, egy csapatuk pedig hajóinknál őrködött. A török katonák között vol­tak egynéhányan, akik homlokukon tollat tűztek a fejbőrön át, meztelen késeket karjukon keresztül, hogy ezzel bátorságukat bizonyítsák és a fájdal­mak megvetését mutassák, akárcsak az esztergomi, bégnél“, j— Petz Bertalan császári orátor követ­ségének személyzete között több ma­gyar is volt. Lubenau a következő ma­gyarokat jegyezte fel: Sartorius János jezsuitát, az orátor gyóntatóját, ennek öccsét Metzler Gáspárt és fiát a Sáros­megyei Hamborgból, az ősi Berzeviczy birtokról Gábor János magyar íródeá­kot, Inámi Mihályt, a pozsonyi Garve Boldizsárt, aki trombitás, orgonista, zeneszerző és minden hangszeren mű­vész volt; Szabó Balázs magyar sza­bót, Horváti Péter tolmács és furírt, Szigethy Márton lovászt és Tóth Já­nost, akik mind ott állottak azon a ko­ratavaszi délutánon 344 év előtt a nagy sorfolyó partján — és ma már csak a königsbergi napló megfakult lapjain él­nek és szólanak hozzánk. .... (Folytatjuk.) Ősmagyar építőművészet A honfoglaló magyarok vallásos kultú­rája, amely az aveszta vallás alapján ál­lott,' megtalálta szivárványhídját, amely az ősi mohammedán művészettel össze­köti. A két ősi vallás kultúrájából fakadt mai művészet a budai mohammedán moz­galomban megtalálja egymást , amiről dán megtaláltuk, mint kutatásunk legszebb eredményét. Az egyik Orlay-utcal bérház, a Budaörsi-úti és Németvölgyi-úti fővárosi házcsoportok, a kelenföldi református tem­plom, a rózsadombi Baár-Madas intézet, mindannyiból a derűs magyar lélek játszi .keleti fantáziája sugárzik félénk. Ezek az. méltó tanúságot tett Husszein Hilmi tő­imám Szent István-Unncpi beszédében. A két ősi kultúra kapcsolatainak újjá­éledése alkalmából seregszemlét tartot­tunk közös kulturális kapcsolatainkról is. A legnagyobb jelentőségű képzőművészet: a festő- és szobrászművészet keleten a tízparancsolat miatt teljesen el volt hanya­golva. A művészi tevékenység az építőmű­vészetre koncentrálódott és ezen a ponton igen érdekes lelki érintkezési területet ta­láltunk. Anélkül, hogy a mohammedán építőművé­szeiből való átvételről szó lehetne, a keleti derűs lélek, változatos, eleven fantáziájú formagazdagság nyilatkozik meg az egyik legelső magyaros törekvésű műemlékünk­ben, a múlt század közepéről való Pesti Vigadóban. — Akinek volt alkalma nagy­műveltségű külföldi művészeket Budapes­ten kalauzolni, azok egybehangzóan állít­ják, hogy az önálló itéletü, művészi éizé- kü külföldi intelligencia a Pesti Vigadót tartja a legértékesebb építöművészl alko­tásunknak, ami mellett még Lechner Ödön Földtani intézete nyeri még a kül­földiek tetszését. Hasonló Jellegű építőmű­vészi alkotás, ami sajnos egyelőre csak terv maradt, a Qellértegyre tervezett Ma­gyar Nemzeti Pantheon-, amely annak ide­ién Bécsben akadémiai dijat, Párisban, a világ legelőkelőbb épitőmiivészi testületé­ben, a Socicté des Artistes Francais salon- jában medaille-t nyert. A fentebb említett példákból látható, hogy a magyaros irányú épitőmüvészeti törekvés nemcsak a mi lel­künk mélyén szunnyadó nemesösi forma- érzéseket és ősi keleti emléket érinti az együttérzés melegével, hanem tiszta eszté­tikai örömet és őszinte érdeklődést vált ki a külföldiek valóban tisztult művészi érzé­kű közönségéből. épületek több évtizedes időközökben épül­tek és a csodálatos egységes erős és egyé­ni jellegük bizonyítják, hogy kialakulásuk nem a véletlen müve, hanem egy mély meggyőződésű, keleti lelkű művésznek az alkotásai: Medgyaszay István építészé. Ennek az iránynak talán a legszélsőbb megnyilatkozása a mi kies Mátra vidékünk egyik legszebb pontján épült Mátra-ház, amely hun őseinknek a kínaiakkal együtt töltött évszázadain át közösen ki­fejlesztett ácsművészetét tünteti fel a fe­nyőerdőben álló eredeti formájával. A fő­épület teteje a fenyőfának szinte architek­Nagy örömmel fedeztük fel tehát a mi építészetünkben azt az ősi keleti kulturális kapcsolatot, a testvéri érzésnek ilyen mé­lyen, a művészi lelkekben szunnyadó meg­nyilatkozását, mint ahogy csodálatosképen az Attila testvéréről elnevezett öreg Bu­tonikus és ritmikus utánaérzését tünteti fel és talán ezzel tudjuk megfejteni azt a szimpatikus, kedvesen meglepő és egészen az erdőbeillő hatását. Olyan ez a kis szity- tya ház, mintha az egész az erdőből nőtt volna ki. HALLÓ f ITT 32 — 7 — 69 I NAGY TEVEDES. hogy csak a kerthelyiségem MERT bizalmas Tisztelettel (SUTTENBERGER A KEDVES SZOBÁIMBAN érdemli nyáron a látogatást TÉI CM is pompásan ■ érzi magát a vendég kitűnő konyhám, pincém és ajó zene mellett a TDOM DITÁ C vendéglő tulajdonosa • rtwIVI Dl I MO II., RETEK UCCA 12 magnál* "b’blfsSS . MM1ERÖDÖN ÄÄS 3 Alapítási ov 187 • ___mADP^T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom