Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-09-28 / 1058. szám
XXVIII évf. 1038. sz 1931 SZERT. HÓ 28 Elő m E T É Sí Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja — tagjai f é l á r o n kapják HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AnandúlitrdetOfcneK nagy kedvezmény érdekelt a várospolitika, a közgazdaság, társa alom, művészet és sport terén szolgáié újság FELELŐS SZERKESZTŐ: VIRAÁG BÉLA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, I., Bors-u. 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos órék: délutén 4-6-lg A másodrendű polgár lealacsonyító bélyegzőjével mért illetik állandóan a budai polgárságot, emlékeztetve őt mostoha sorsára? Városháza és a város sorsát intéző tényezők rendszeresen éreztetik- ezzel a folyton szegényedő budai lakossággal azt, hogy minden téren előhbrevaló Pest, csak talán az adóbehajtás terén állunk az adózók első sorában, mert itt még sok a ;kéf ablakos földszintes ház és ann^k tulajdonosát könnyű megfogni és^olyan szigorúan szorítják a házadó s vele járó sok adó fizetésére, mint a pesti négyemeletes bérpaloták urait. Budán önkéntelenül kiváltja ezeket a gondolatokat a Margitszigettel szemben fekvő külső Lipótváros Dunapartjának rendezése, mely alig egy éves terv és máris a megvalósulás . útján van. Távol áll a budai polgárságtól és tőlünk, hogy gátat igyekezzünk vetni a pesti oldal fejlődésének, de különösnek találjuk, hogy az egyesz- terrdős terv már is tetté vált, holott a Margitszigettel szemben fekvő budai Dunapart rendezésének kérdése évtizedek óta vajúdik és ma is kavics, — meg homok — lerakodóhelye valamely kotróvállalatnak, amely a kotráson kivül 1 cé'pírí tűzte ki, hogy pont'a budai fürdők mellett okádja a partra a kavicsot és homokot, kellő zaj kíséretében, lehetetlenné tévé ott a tartózkodást. A Margitszigetnek sokkal erősebb kapcsolódása van Budához, mint Pesthez, már a szemben fekvő régi ismert nagy fürdők révén is, amelyeknek abszolúte semmiféle Dunapartjuk nincsen. Ezt a bűnt az örökösen hangoztatott „fürdőváros" jelszó ellen szóvá tették százszor, 'közgyűlésen, bi- zóttságökban, foglalkozott vele a napisajtó, sőt vannak régi határozatok is, de évtizedek óta ennek megvalósítása érdekében nem történt semmi. Érdekes volna megtudni, hogy ki a városházi dajkája ennek a kotróvállálatnak, hogy azt a maga régi rakódóhelyeiről kimozdítani nem lehet. És ha már elhatározták a külsőlipótvárosi Dunapart nagyarányú rendezését. — törölték volna ki a budaiak szemét is valami nagyszabású partrendező tervvel, elkerülve így a budai polgárság szemmel Hátható megbélyegzését a „másodrendű“ jelleggel. Elvégre még a pesti potentátok szivében, lelkében is szunnyad valami atavisztikus rókonérzés Buda ősísége, hagyományai és történel- jme iránt, sőt megnyilatkozásra is kerül egyszer, valamikor, néha nagyon későn, ahogy azt Folkusházy ur a Beszkárthoz nyugalomba vonult alpolgármester egyik nyilatkozata is bizonyítja, aki hivatal- nokoskodása 40-ik évében jelentette ki, hogy ez a város Budának sok milliárddal tartozik. (Értsd papirkorónában.) Hátha mai hivatalos helyen is vallják, hogy Buda rovására gyarapodott Pest, - ha már a Város mai uralmon lévő vezérpártjai Budáról indultak városhódító útjukra, — ha már a főpolgármesteriékben izig-vérig budai vezérfprfiíí iil. aki nviltan hirdeti és őszintén vallja,, hogy budai, hogy szeret^Budát, — ha már itt vannak azok a természeti- kincsek, amelyektől az egész város várja a megváltást, — akkor meg is érdemeljük, hogy a városháza egyforma marókkal mérje számunkra a jót is, nemcsak az adót. A lehetetlen Dunapart miatt nem tudjuk megmutatni az idegeneknek sem a Liikácsfürdőt, sem a Császárfürdőt, — mint ahogy nem tudjuk megmutatni azt az őstavat, amely a Rózsadomb alján, a fürdőkkel szemben szintén csodás alakulása a természetnek, mert az elé falat épített a város. De nem tudunk megmutatni semmit. A Gellértfürdő titokzatos forrásaihoz 70 lépcső vezet a mélybe, a Gellért-tér közepe alá, — a Ráczfürdő csodás barlangfúrásai mélyen belenyúlnak a hegy sziklagyomrába. — és aki látná, hírét vinné, — de hogyan jut oda? A várhegy tele van 2—3 emeletes sziklafolyosókkal, bar- lagokkal, de eltévedne benne a látogató, mert térkép nem készült azokról. Az óbudai Flórián-tér alatt kétezer esztendős gőzfürdőt mutathatnánk az idegennek, de oda csak csintalan utcagyerekek tudnak bejutni. Gyönyörű, sokszáz holdas parkunk van a Mátyáshegyen, de oda út nem vezet és ott éhenhal a látogató. A királyi palota délnyugati sarkánál áll a világ legnagyobb Herkules-szobra. Évszázadok betemették földdel, hogy mutassuk meg? A világ leghíresebb, leghatásosabb ‘keserűvize itt fakad Budán, de ki tudná megmutatni az oda vezető utat? De itt van négyszáz millió mohamedán hitű, keléten élő turáni testvérünk egyik legnagyobb szentje —- Gtil-Baba— és valóságos kálváriát jár, aki sírjához szeretne eljutni. Másutt már régen park övezné, , minaret hirdetné, müez- zin zengené és önkéntelenül jutna oda az idegen. S ha már semmit sem tudunk mutatni az idegennek, — nekünk mutat a Margithídnál a város olyan hatalmas kavicshegyeket, és homokpiramisokat a fürdők előtti Dunaparton, mintegy jelképezve ezzel, hogy ezeket a gátakat nem tudja leküzdeni zsenge ifjúkorát élő idegenforgalmi szervezkedésünk, mely négy lábon jár. — de visszafelé. És irigykedve nézzük a hídról a rendezés alá vett pesti partot, ahol már épülnek a Szent Márkus terek. De maga a város is tehetetlen, mert az óbudai Dunaparton már épülő nagy partmenti útvonal zsákba fut a MÁV Császárfürdő állomásánál és nem tud elvergődni a Margithídig, ahol merész ívben kanyarodna fel a hídra, hogy átvigye a Bécs felől érkező idegent. Azt a darabka utat, amely áldozatul követeli a két fürdő parkjának egy két öles csíkját. — sohasem fogja fölépíteni a város, pedig valamikor ő adta ingyen ezt a területet a Lukács- és Császárfürdőknek. Most nem tudju egy kis részét visszavenni. De drága pénzen vásárolja meg a pesti part rozoga viskóit* elhanyagolt telkeit, hogy ott a világváros legszebb részét építse fel. Buda másodrendű polgárai még várhatnak. Politikai súlypontját a Budáról kisarjadt Egységes Polgári Községi Párt megalakulásakor Pestre helyezte át, ami Budán némi csalódást okozott, de a párt gyarapodása érdekében jó fogásnak bizonyult. Az Akadémia-utcai pártheljiség egyike volt a legfényesebbeknek- és azt a látszatot keltette, hogy itt nem is városi, hanem országos politikai alakulás vert tanyát. Maga a helyiség erősen hozzájárult a párt nagyarányú kifejlesztéséhez és néhány év alatt a pártvezér támogatásával, már új karriereket termelt ki és az új klub révén f sok egyéni ambíció érvényesült. Erőpróbáját az utóbbi községi és országos'; választásoknál állotta ki és jutott fejlődése tetőpontjára. A nagy sikerek; azonban kimerítették anyagi erejét, amit tetézett a kormány hirtelen és váratlanul jött lemondása s az ezzel kapcsolatos gazdasági krízis.A tásaskör látszólag nehéz anyagi körülmények közé került és nem volt, aki orvosolja. Az új emberek pozíciójuk megerősödése érdekében egymás ellen fordultak, új eszmék, ú irányok takarója alatt, de a klub kérdése megoldatlan maradt, .mert Kozma Jenő dr. pártvezért teljesen leköti az ország gazdasági kérdésének megoldása és. ügyvédi irodája kikapcsolásával egészena 33-as bizottságnak szenteli életét és nem ér rá a háta mögött folyó kicsinyes pártintrikákkal foglalkozni. Tény, hogy a gazdasági helyzet nem fogja engedni a drága pesti központi párthelyiség fenntartását és a ráérő alvezérek már foglalkoznak a • központi kaszinó szűkebb ■keretek közé való szorításának gondolatával. Kisebb helyiség, leszállított rezsi — volna szerintük a megoldás. Ezzel szemben -nekünk itt Budán más a nézetünk. Az Egységes Községi Párt budai vezérpolitikusoknak köszönheti életét, ök vetették bele egész közéleti presztízsüket, emelték az új párt híveit olyan pozíciókba, hogy a törekvések tengelye széles körben e párt felé fordult s így Budának jussa van.követelni, hogy a párt helyezze vissza Budára súlypontját. Ott van a budai vo- gadóban a Polgári Kör pompás helyisége, amelyet a megroppant kaszinóélet nem tud kellően betölteni és legalkalmasabb helyiség a Polgári Egység Klubja számára. Alig számottevő költséggel, az Akadémia-utcai pártkör felszerelésével olyan hatalmas kaszinó és pártkör alakulhatná itt ki. amely emminens módon szolgálhatná Buda érdekeit Ezzel tartozik szülőhelyének Kozma Jenő, aki sohasem tagadta meg Budát, amelynek polgárai vetették meg politikai nagyságának alapját. Budai hangulatokról eddig is sokszor volt szó, de csak romantikus értelemben. Ártatlan örömök, idillikus helyzetek, falusi látképek adtak erre alkalmat. Itt a szegénység már régi vendég, itt a gazdagság már régen letörpült, — itt a kettő között nincs olyan nagy különbség, mert szerényebbek az igények és nem érvényesül oly átható erővel az üzleti felfogás. Az egészséges polgári gondolatot ez termeli, ez növeszti, hogy Pesttel szemben példának állftják. Ott már barátkoznak — nem a szociális — hanem a szocialista gondolattal, — ott már a rádió is elhozta az évek óta szokásos „Hölgyeim és Uraim“ megszólítást, ott már a szovjettel kacérkodnak, amivel szemben Budán a polgári öntudat fegyverkezik. Az iparosság zászlószentelő ünnepén, az iparos foglalkozás méltányolása a lateiner osztály részétől és az annak ideién széttagolton küzdő polgárság egybeolvadásának ez emlékezetes napján, az egyszerűbb lelkek önkéntelen megnyilatkozása, — a. leghatározottabb állásfoglalás volt minden bolsevista törekvéssel szemben. Ott elítélték az antiszociális álláshalmozást, a vállalatokat tönkretevő mamutfizetéseket, amiknek terhét a fogyasztó közönség viseli és a részvényesek rovására megy, de férfias fogadalmat tettek, hogy a polgári önállóság ellen törő minden szélsőséges törekvést vagy csőcselékmozgalmat akár fegyveres kézzel is letipornak,— ott ma egészeit mások a hangulatok. A forradalmat senki sem kívánja, nem abban látja a budai iparos polgárság a nehéz gazdasági helyzet megoldását, — hanem új eszméket, új rendet keres, új vezéreket vár, akiknek bölcsessége megmenti a polgári rendet Kö- , vételi a Buda áldott földiében rejlő termesze tadta kincsek kitermelését és szívesebben említi a politikusok neve helyett a. gazdasági harcosok, a Pávai Vájnák nevét. akiknek tudása volna a varázsvessző, amely megnyitná, felszínre hozná ezeket a kincseket, amiket zár alatt tart a beszegzett agyú bürokratizmus és a politikusok hatalmi vetélkedése. Az új rendnek jönnie kell és az a politikus lesz Buda vezére, aki e törekvések élére áll. Terhesebbek, mélyrehatóbbak, sötétebb árnyalásúak, ma már a budai hangulatok és az iparos társadalom egyiivétartozását bizonyító zászlószcn- telés egyúttal a polgári társadalom erős alapjának, az iparosságnak zászlóbontása volt minden támadással szemben. atztet és ideát nem igen házasíthatok össze és beteg idők jele, amikor az ideál válik üzletté. Nekünk mindnyájunknak az ideális eszménykép az a valódi idegenforgalom, mely aranyesőt jelent a dolgozó polgárság számára, amely éltetője a számos iparágnak és kereskedelemnek, de hírvivője egyúttal a nemzet kultúrájának. Amíg azonban mesterségesen házasítják össze az üzletet az ideállal, csak azért, 'hogy az ideál révén meghízzék az üzlet, — magyarul szólva- amíg az „idegenforgalom“ és az „utazás" nagy eszméjét, hozzábilincselik a „beszerzéshez“ és a „szállításhoz“, — addig a sorvadó fél az idegenforgalom lesz, mely közérdek, és meghízik a szállító-beszerző üzlet, mely magánérdek, üzlet, spekuláció. A meztelenre vetkőztetett idegenforgalmi kudarc reflektorként világítja meg a meg nem engedett kihasználását a nemzetgazdasági jelszónak és célnak és ma a közvélemény, a független sajtó hangosan követeli e két össze nem egyeztethető törekvésnek szétválasztását. Egészen más útjai, célkitűzései vannak a közérdeket szolgáló idegen- forgalmi és utazási irodának, mint a szállító és beszerző vállalatnak. Az idegenforgalom ideális progagálása mindig áldozatokat követel, hogy azt megszázszorozva hozza vissza a nagy ipari és kereskedelmi közösségnek, a polgárság nagy rétegének, viszont a beszerzés és szállítás hétköznapi profán üzlet, mely kizárólag magáncélt szolgál. E kettő nem házasítható össze, ;nert a polgárok adófillérei révén megindított idegenforgalmi propaganda presztízsét, félhivatalos jellegét nem használhatja ki a beszerzés és szállítás üzlete,, az előbbi anyag rovására. Csak e téren naív államférfiakat lehetett megtéveszteni e két tényező ösz- szekapcsolásával járó eredmények kápráztató beállításával, de az Ibusz 34 éves múltja már kioktatta az új generációt, mely felismerte az idegenforgalom nemzetgazdasági enormis hasznát és most már követeli, hogy ezt a két — egymással ellentétes — tényezőt a legrövidebb úton szét kell választani. De nem is volt soha szervesen együtt csak éppen egy kalap alá vonták. A menetjegyiroda és az Ibusz utazási osztálya még területileg is el volt választva, az Ibusz beszerzési és szállítási osztályától. Az egyik a belvárosban székel, hogy az idegenforgalom szükségleteit közvetlen közelben^ lássa el, — viszont a beszerzési és szállítási rész a külső Lipótvárosban levő Kap dár-utcában bonyolította le sajátos üzleteit, amiket semmi más nem fűzött az idegenforgalomhoz, mint a közös cím. Az Ibusz belvárosi, tehát tisztán idegenforgalmi és utazási osztályára szívesen áldoz a polgárság és a közvetlenül érdekelt szállodai ipar, — de egyáltalában nem hajlandó áldozni az Ibusz No. II. osztályára, amelyet csak a választás esetén vezessen tovább,, mint ahogy eddig is vezette a szállító és beszerző vállalatot tasnddi Szűcs András Öméltósága és senkinek sincs köze ahhoz, hogy az ő közreműködése a vállalatnak 150, 86, vagy 52 ezer pengőjébe kerül, — viszont elvonni ezt itt az idegenforgalomtól, hogy amott nagyobb legyen a haszon, ezt az érdekelt iparok és kereskedelem nem tűrhetik tovább. Tasnádi Szűcs András kedves magyar úr és nobilitása nem maradhat a beamter Folkusházy gavallérossága mögött. De nincs is ráutalva, mert magánvagyona és miniszteri nyugdíja biztosítják megélhetését, sőt úri passziói további zavartalan gyakorlását. Neki okvetlenül be keli látnia, hogy az Ibuszt szét kell választani, neki tudnia kell, hogy számára alkalmasabb és talán kényelmesebb a ..Beszerzés és Szállítás“ és bizonyára fölmenti az „Idegenforgalmat és Utazást“ az ő személyében jelentkező tehertétel alól. Ezt éppen olyan szívesen honorálja elismeréssel a polgári társadalom, amilyen nagyon zokon venné makacs ragaszkodását a múlthoz. A Vnai nyomorúságban nem élhetjük a szine- kúrák idejét és az idegenforgalomnak szüksége van minden garasra. (D. P.) TürdöüQyi ankét A Budai Társaskörben lefolyt fürdőügyi ankét egyik értékes előadója Németh Béla- dr. volt, aki világot iáró ember és mint a Háztuajdonosok Országos Szövetségének elnöke más szemszögctből nézi a fürdőügyet és idegenforgalmat, mint ahogy más szemmel látják azt a közvetlenül érdekelt szállodások és ismét másképen Budán és másképen Pesten. Németh Béla a gyakorlati élet álláspontján áll és a tettek embere, aki felismerte a már nagarányúvá fejlődött mohamedán világmozgalmat, mely a magyarság és Buda érdekében megindult és nagy anyagi áldozatok révén igyekszik azt Budapest javára megmenteni. irányok, — íj eszmék Előadta Németh Béla dr„ m. kir. kormányfőtanácsos, a tli. biz. örökös tagja. A háború előtti Magyarország egyik legfontosabb mulasztása, hogy nem teremtette meg a magyar idegenforgalmat. Az utolsó 10 év szenvedései, gazdasági téren nem lettek volna annyira elviselhetetlenek, ha lett volna megszervezett idegenforgalmunk. Bécsnek kétmillió.lakósa vau, Budapestnek egymillió. Bécsben 400.000 ember él az idegenforgalomból, mely nélkül már régen tönkre volna ez a régi császárváros iparával és keres-, kedelmével együtt. Tízszer akkora Bécs- idegenforgalma, mint Budapesté, Ha tehát sikerülne idegenforgalmunkat a bécsi nívóra fejlesztenünk, ez Budapesten 200.000 ember megélhetését. az ipar és kereskedelem nagyarányú fejlődését, a lakosság jólétét és a túladóztatás megszüntetését jelentené. A feladat tehát adva volna, a sók tervezgetés után hozzá kell látni az idegenforgalmi problémák megvalósításához. A rendszeres idegenforgalmi munkát nálunk Ripka Ferenc iőpolgár- mester indította meg. Már mint kormánybiztosnak ez volt első ténykedése. Budapest fürdőváros érdekében kifejtett munkájával József Ferenc királyi-herceg szerzett nagy érdemet. A háború előtt nem voltak idegenforgalmi szerveink és a sajtó évenkint alig egyszer-kétszer foglalkozott ezzel a kérdéssel. Külföldön a sajtó állandóan vezető cikkekben foglalkozik az idegenforgalom gyakorlati kérdéseivel. Az idegenforgalmi propaganda leghatásosabb és legolcsóbb eszköze: prospektusoknak a kellő helyekre való juttatása. Nemcsak az összes idegenforgalmi rirodákat kell. állandóan prospektusokkal ellátni, hanem közvetlenül a külföldi utazó közönséghez is kell ilyeneket időközönkint juttatni. Mi nem engedhetjük meg magunknak a külföldi lapokban való hirdetéseknek megfizethetetlen luxusát. '* Annál nagyobb súlyt kell helyeznünk a külföldi idegenforgalmi centrumokra és különösen Bécsre. Kovúcsházy tanácsnok, aki nagy szeretettel lát hozzá a gyakorlati megszervezés munkájához — igen helyesen Bécsre fekteti a iősulyt, de idegenforgalmi iroda felállítása nélkül nem érjük el a célt. Az idegen megszokta és megkívánja, hogy ilyen irodában kapja meg a szükséges felvilágosításokat és menetjegyét. Jugoszlávia e téren megelőzött bennünket. Fényes utazási irodát rendezett be és oly sikerrel dolgozik, hogy Jugoszlávia felé az utolsó két évben az idegenforgalom nagymértékben állandóan emelkedik A Bécs-Budapesti vasúti közlekedés megjavítandó. Már egyszer a pénzügyi bizottságban kifogásoltam, hogy a MÁV. külföldön tárgyaló közegei tűrik, hogy a Bécs-Budapesti vonalon a legrégibb szerelvényeket járatják. Ugyanez áll a Hálókocsitársaság kocsijaira. A helyzet azóta némileg megjavult, de követelni kell, hogy a Háloköcsitársaság Budapest és Bécs között luxusvonatot járasson, amilyenek a Hága-Amsterdam-Párisi, a Berlin—Hamburgi és a Brüssel— Párisi luxusvonatok. Rendkívül fontos a szállodák kérdése. f i
