Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-09-21 / 1057. szám

1931 szeptember 21 BudafNapló Tbudai CLtmanacfo Ünnepnapot készít elő a budai társadalom számára a Budai Napló amikor tisztelettel bejelentjük, hogy lapunk szerkesztője a budai társadalom vezetőinek és velük dolgozó munkatársaiknak mai nehéz .küzdelmét Buda felvirágoztatásáért, polgárai boldogulásáért, egy örök emlékül szolgáló kö­tetbe gyűjtve, nagyjelentőségű könyvet szerkeszt TbucLdL CLtmanack címen. Ez a díszes kiállítású könyv visszhangja lesz ama nemes törekvé­seknek, amelyekkel a magyar nemzeti reneszánsz fellegvárává akarjuk is. met tenni Budát, a hagyományok szent városát. Magasztos cél érdekében indul tehát útjára a „Budai Almanach“ hogy kútforrása- legyen minden szel­lemi es erkölcsi értékünknek, hirdetője patinás kulturális kincseinknek, ame- ■m i>e* ,evsz“zadok halmoztak fel itt a Duna jobb partján, k Múlt és Jelen ölelkezik ebben a könyvben, mert a történelmi Buda ismertetése után, azok­kal foglalkozik, akik a Jelen felelősségteljes útját járják, akik díszei, meg­örökítésre méltó munkásai Buda politikai, társadalmi tudományos, művészi, kereskedelmi, ipari és sport életének. A közismert magyar szerénység tehát ne állja útját u életrajzi adat­gyűjtéseinknek, mert a Budai Almanach valóságos Pantheont állít Budán azoknak, akik e súlyos időkben puritánságukkal, a munka Becsületével, csa­ládi életükkel, polgári és hazafiui erényeikkel példát szolgáltattak az egész magyar társadalomnak. Rétyi Székely Miklós dr. SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R Á C F Ü R D Ö) Erősen radioaktív és r&diumelemet tartalmazó természetes 42‘1 C° földes-meszes Hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel felszerelve. ~ Egész éven át nyitva. Személyi hírek FEISHAL király, Irak és Mezopotámia uralkodója, befejezte cannesi nyaralását ós hajóra szállott, hogy visszatérjen szék­városába: Bagdadba. Úgy értesülünk, hogy újbóli budai látogatása tavaszra marad, a Ramazán utánra. RIPKA FERENC dr. főpolgármester e hó 20-án részt vett az újlaki plébános, Pállly Lajos ünnepélyes beiktatásán, aki kedves káplánja volt a Krisztinában. PLATTHY GYÖRGY dr., ügyvéd, orsz.- gyülési képviselő, aki Buda fejlesztése kö- körül oly nagy érdemeket szerzett, Bu­dára, I., Krisztina körút 91 sz. alá költö­zött. SÁNTHA PÁL dr., a kanadai Stockholm magyar plébánosa Buda látogatására teg­nap megérkezett. Néhány napig Hanauer váci püspök, majd a hercegprímás ven­dége volt. A Szent Imre Kollégiumba szállt, ahol valamikor néhai Vass József alatt prefektus volt. A kanadai kathoii- kus papságnak egyik legkiválóbb képvise­lője és ismert angol író. JAUERNIK NÁNDOR a házinyomda ve­zérigazgatója kormánytanácsos szabadsá­gának elmaradt részét Radegundban tölti és október elején tér vissza. EBNER JÓZSEF, a fővárosi Ásványvíz- üzem jeles igazgatója nyári szabadságá­ról visszatérve, átvette újból hivatala ve­zetését. TÁBORI KORNÉL 18-án külföldre uta­zott a keleti idegenforgalommal kapcso­latos akció letárgyalására. Spannberger j4lajos A Szeretet ünnepe lesz az a kedves de­monstráció, amelyben kartársai, tiszt­viselői', barátai és tisztelői az I. kerület nagyérdemű, kiváló képes­ségű, hivatását a mai kor szociális szelle­mében betöltő, lekötelező modorú elöljá­róját: dr. Spannberger Alajost részesíteni óhajtják székesfővárosi szolgálata 30 éves évfordulóján. Spannberger Alajos Buda­pesten született 1879 dec. 24-én, még pedig a székesfőváros szolgálatában állott csa­ládtól. Édesatyja iskolaigazgató volt, nagy­atyja pedig alpolgármester. Az őseihez méltón csatlakozó utód Spannberger Ala­jos, 1905 október 24-én lépett a főváros tisztviselői sorába. A világháborút elejétől kezdve a fronton küzdötte végig mint fő­hadnagy. Rendkívüli képességeit, szorgal­mát azzal jutalmazta a közgyűlés, hogy annak minden pártja egyhangúan adta reá szavazatát az előljáróválasztásnál bi­zalma és elismerése jeléül. Évek hosszú során át volt a kerületi elöljárók értekezle­tének jegyzője és így a legalaposabban ismeri a kerületi közigazgatás ügyeit. A vele szemben megnyilvánuló bizalom őt emelte a Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége (FANSZ) ügyvezető elnöki tisztségébe. — Egyénisége ünnepeltetésé- ben minden tényezője a főv. tisztviselői­nek és a budai társadalomnak örömmel vett részt. Hollós Mátyás Társaság első őszi előadása. STEIN SÁNDOR dr. a magyar szállodások központi irodá­jának ügyvezető igazgatója szeptem­ber hó 28-án este 7 órakor előadást tart a Hollós Mátyás Társaság egye­sületi helyiségében, a Császárfürdo Hollós Mátyás termében, arról a világpropagandáról, melyet a szállodások központi irodája intéz az idegenforgalom érdekében. Az előadásra ezúton hívja meg az elnök­ség a tagokat és az érdeklődőket. Elmagyarosodott moszliin családok. Margittay Richard dr., a fővárosi sör- föző r.-t. titkára, aki lapunkban közölt in­tim felvételekkel tette ismertté a nevét, a budai muftinak irt levelében nagy önömé­nek ad kifejezést, hogy végre elfoglalta a törvényesen elismert izlám-fclekezet is az őt megillető helyet a magyar vallások sorában. Kétszeres az öröme, — ahogy leveléből kiderül, — mert családja 1526- ban II. Szulejmánnal jött Magyarországra Ázsiából. Az ősét Elia Mizrahi-nak hívták s a hatalmas kalifának udvari orvosa ^és asztrológusa volt. — Hány ilyen ős turán- iráni moszlim erdetű család lehet még Ma­Bécsiek Budán. Vasárnap és hétfőn ha­talmas túraautóval Klosterneuburgból és Bécsből báró Vivenot Ernő kezdeménye­zésére a N. W. Tagblatt előfizetői közül harmincketten érkeztek Bécsből, Buda ne­vezetességeinek megtekintésére. Az utasok között volt Hosszan Gudry Bey is, aki a budai muftit tisztelte meg látogatásával. Az egész társaság Vivenot báró ajánla­tára, aki sógora a budai muftinak, a jól is­mert Bellevue szállodában lett elszál­lásolva. Meglátogatták a Ravasz-féle cuk­rászdát is és megdicsérték a kiváló ma­gyar cukrász megizlelt és itthon is érté­kelt süteményeit. A régebben Budán székelő Karavange- lisz Germanos, az őkuméniai pátriárka képviselője, Keleteurópa exarhárja, amassziai gör. kel. érsek, aki egyben a görög keleti magyar egyháznak is felet­tese, nyugateurópai vizitációs körútjáról visszatért Bécsbe és egyházfőhatósági mű­ködését újból megkezdte. Éi'demes volna megállapítani, kinek a hibája, hogy eddigi budai székhelyét Beccsel cserélte fel? A „feredö“ király. Szeretettel jároga- tott II. Lajos királyunk a felhévizi fürdő­be, a mai Császár fürdőbe. Tartott künn egy borbélyt is, hogy mindig kéznél le­gyen, valahányszor kedve jött fürdőznie a természetes meleg forrásokban. Tél viz idején felhordatta fürdővizét a királyi pa­lotába. Természetes melegségét szekfű- szerrel fokozták udvaroncai. Pedig Zsig- mond lengyel király óva intette királyi unokaöccsét a fürdőzéstől. Egyik lelvelé- ben ezt írta többek között: „Ne látogassa a fürdőket, kiszívják és elpuhítják ezek az az embert. Ne lakmározzék bennük, ártal­mas, sőt halálos is lehet. Ha mégis fölke­resi, úgy ritkán tegye és csak kevesed magával.“ II. Laios azonban, izig-vérig •renaissance beidegzésű hitvese oldalán nem vetette meg a földi javakat. Sőt — Hammor szerint — Visegrdd várát juta­lom fejében szakácsnéjának adományozta. Izlám zarándo^lós Budára- Szánalmas mosolyt, török hivatalos részről pedig ellentmondást váltottak ki azok a megállapítások, amelyek úgy a Budai Naplóban, mint az Országos Ma­gyar Fürdőalmanachban megjelentek, hogy Buda, az ősi Budun nemcsak szultánok és izlám-kalifák székhelye, hanem Mekka után egyik főzarándokhelye volt az izlám- nuk és ma is az. Történelmi tény, hogy .Gül-Baba nemcsak szociális-karitativ mű­ködésével, szent életével vonta ki a mosz­lim világ tiszteletét, hanem azért is, mert a próféta nemzetségéből származott, tehát aiab, habár kisázsiai születésű volt. Baja- zid, Szelim és Szulejmán szultán-kalifák nagyon tisztelték a szerény dervist és za­rándoklatokat rendeztek sírjához. A Gül- Baba budai zarándokok mündig is jogo­san viselték a megtisztelő Hadzsi nevet, akárcsak a mekkaiak. A budai basák cí­merükben mindig viselték a Szulfikart, Ali két pengéjű kardját; olyan előjog ez, ami csak a kalifának járt. Ezt a kiváltsá­got épp azért élvezték, mert Buda szent zarándokhely és kalifátusi székhely volt. Gül-Baba halála után izlamita írók szerint sírjánál csodák történtek, amelyeknek híre eljutott Indiába, Marokkóba, Jávába és Kínába is. Mindenünnen évente kétszer jöttek a szent zarándoklatok és hogy ezek zavartalanul közlekedhessenek, a magyar kormány és Buda elöljárósága a paszaro- viczi és belgrádi békékben kötelezettséget vállalt, hogy a Rózsadombot és környékét, az óbudai dervis-kolostorokat, a Gül-Baba türbét, a zugligeti forrást (ahová a zarán­dokok rituális mosakodás végett kijártak), fenntartja és a zarándoklatokat támogatja. 1876-ban maga Abdul Aziz török nagyszul- tán-kalifa egész flottilával jött Budára s maga vezette a szent hadzs-ot (zarándok­lat), míg egész- tömeg szláv moszíim gya­log jött a Rózsadombra távoli országok­ból. 1686-ban elmaradt a mekkai nagy za­rándoklat és azt Budán bonyolították le. 1832-ben (júl. 27.) Hadzsi Mehemet Khán a távoli Indiából vezetett zarándoklatot a Rózsadombra, a Zugligetbe és Budaörsre, Szánton Giírs Elias BÜba dervisscjk szent sírhalmáhcz. III. Mórád szultán-kalifa Íródéval erősítette meg Buda zarándok- hely minőségét. Abdul" Aziz szultán-kalifa a Gül-Baba tiirbéje helyéről 40 zsák budai szent földet vitt magával, amit Buda vá­rosinak nemes tanájsa ajándékozott a szultánnak. Murad idejében, mint azt a hí­res bosnyák származású Ali Kalailikosz budai basa és volt szadraszám (nagyve­zér) jelentéséből tudjuk, Budán 12 mecset és 7 derviskolostor állott. S még a hódolt­ság után is mindig be'volt töltve a budai mufti, az imámok, sőt egy ideig a reisz ul ulema állása is, aki később került Szaraje­vóba, mint a seik ül ézlám helyettese. A zarándoklatok a sévresi és trianoni békék óta szünetelnek, most azonban a moham- medán-magyar kuturkomité szorgalmazá­sára újból megindulnak, ha az illetékes tényezők megértik a történelmi idők sza­vát. LORGNON Zibrinyiflél, I, Attila-u. 12 A budai iparosok. ünnepe volt e hó 20-án, vasárnap, a II. kér. Iparoskor nagyarányú zászlószentelése, amelyen a székesfővárost Lieber Endre alpol­gármester képviselte, megjelent és ünnepi beszédet moouott Buda orszgy. képviselője: — Kozma Jenő dr. és képviseltették magukat az összes ro­kon- és társegyesületek. Az ünnep­ről a jövő számban részletes tudósí­tást közlünk. Lillafüred—Gül-Baba. : Egyenes elisme­rése a „Budai Napló” munkájának a kelet­ről irányuló idegenforgalom terén Nagy Emil volt miniszternek a Pesti Hírlapban megjelent „Lillafüred“ című vezércikke. A cikk elpaientálja Lillafüredet, mint ide­genforgalmi politikánk* felsülését és csőd­jét, mert mindenha nyugattól várunk, hol- •otf reges-régén ;a Keletre kellett volna fe­küdnünk, ha az idegenforgalomból tényleg jövedelmet akarunk biztosítani. Eddig saj­nos, annyi se folyt még be, amennyit fő­városi, állami és magánpénzekből évente ráköltünk az idegenforgalmi balkezü pro­pagandára. A nyugati propaganda célja s a rááldozott milliók eredménye: Lillafüred s az idegenforgalom csődje, jövője pedig, ha az illetékesek az utolsó órában megér­tik, Gül-Baba és az izlám 1 P. Röss Bertalan ünneplése. A Farkas- Kápolna Egyesület kedves, bensőséges ün­nepség keretében üdvözölte egyázi elnökét és lelkipásztorát, P. Bertalan kapucinus atyát születésnapja alkalmából. A vasár­napi szentmise után Újlaki Vilmos igaz­gató, világi alelnök szívélyes szavakkal köszöntötte a hívek éléit a közszeretetnek örvendő pátert, amit az ünnepelt kereset­ien hálás szavakkal köszönt meg. A Ká­polna Egyesület tagjai este. társasvacso­ránál gyűltek össze és a fehér ^ asztalnál sok felköszöntőt mondva ünnepelték P. Bertalant. Az ünnepi szentmisén a farkas­réti Mindszent kórus Jurassa Endre szföv. tanító karnagy vezényletével jj működött közre. A fiatal énekkar tílső nyilvános sze­replése jól sikerült és nagyban lemelte az ünnepi mise áj latos hangulatát. J Budapesti Sport Egylet október 1-én nyitja meg téli vivótanfolyamait, amelyen az oktatás vezetését Berty László ny. ez­redes vállalta. Fatális tévedéseket okoz gyakran egyet­len betű, vagy hang. V. György angol ki­rályt várták egy alkalommal Hollandiába. A fogadtatásra kivonultak az iskolásgyer­mekek is, akiket előre betanítottak az an­gol királyhimnuszra. Minden ment, mint a karikacsapás, egészen addig, míg a-ki­csinyek ajkán a király nagy megrökönyö­désére felhangzott a „God shave the king“. Az eredeti szövegben save (óvd meg) áll, míg shave jelentése: borotváld meg. Nálunk ilyesmi nem fordul elő, de annál kellemetlenebb, hogy az ismert nevű fővárosi tanácsnok, Kövácsházy Vilmos nevét Lászlónak szedték utolsó szá­munkban. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa az I., kér., Fodor-utcából északi irányban kiin­duló és a Diana-út keresztezése után egy még névtelen útba torkoló, névtelen utcát a történelmi nevezetességű Szendrő vég­várról: „Szendrő-utcá"-nak, az I. kér, 7.6- lyom'i-útból nyugati irányban kiinduló a Dajka Gábor-utcáig terjedő, névtelen ut­cát, Bőd Péterről, az első magyar iroda­lomtörténészről és neves Íróról: „Bőd Pé- tcr-utcá“-mk, az I. kér,' Breznó-útból ki-' induló és a Muskolály-uffiával párhuzamo­san haladva a Zólyomi-úiig terjedő, név­telen utcát, a zólyommegyei Radvány községről: „Radvány-tited"-nak nevezte el. Ez utóbbi igazán nem bfr jelentőséggel. gyarorszagon r Januári be költözésre még 1, 2, 3 és 4 szobás komfortos öröklakás kapható Széna-tér közelében a 16-os autóbusz megállónál >STROM-UTCA 15. SZÁM ALATT )mináló kilátást nyújtó tetőterasszal, elsőrangú kivitelben épülő szövetke- :ti házban. Bővebbet; a helyszínen, vagy KORCSMÁROS EDÉNÉL, , Keleti Károly-u. 13/b. fsz. 2. Tel: 576-43. (39) 3 MOSDÓ KÖLNI VIZ FÉLDECI P V— 1 DECI .. P 1*40 DECI .. P 2-0 LEGFINOMABB KÖLNI VIZ KAPHATÓ: FÉLDECI P *50 DECI P1-30 DECI .. P 4-40 KFRPFI * „SZENT ISTVÁN“ GYÓGYSZERTÁRA MARGT KÖRÚT 38 TELEFON ; 5-16 19 Ünnepélyes gyászmisét rendezett fennállásának 50-ik évfordulóján, e hó 18-án, pénteken reggel a Máriaremete Boldogasszony Kápolna-egyesület el­huny.. alapítói kegyeletes emlékére. Terszűke miatt a részletes tudósítást a legközelebbi számban közöljük. Nász. Hermán Erzsébet és Nicora Béla oki. gépészmérnök e hó 20-án délben tar­tották esküvőjüket a budai várbeli evan­gélikus templomban. Nem tiszteljük a múltat. Nógyszázhar- minckét évvel ezelőtt hunyt el Budán As- coli (Ancona) híres szülöttje, Bonfini An­tonio Beatrix királyné titkára és felolva­sója, az első összefüggő magyar történet szerzője, ö ismertette meg először a kül­földdel a magyar történetet. Hollós Mátyás budai udvarának ő volt egyik legérdeke­sebb alakja. Nagy műve a Rerum Unga- ricarum decades quator cum dimidia máig sincs magyar nyelvre lefordítva, Budán pedig semmi sem emlékeztet a nagy olasz humanistára, aki tizenhét évet töltött ot­tan. Sírját elpusztították az idők viharai, de emlékét egy budai iskola elnevezésé­ben fel lehetne újítani. (p. e.) Kereszténye^ cLz*Izlámban A magyarországi Mohammedán- Magyar Kulturkomité közlése: A mo- hammedánok és keresztények együttmű­ködése a komitéban és az elismert izlám vallásfelekezet vezetőségében kritikákra adott alkalmat olyanok részéről, akik a viszonyokat nem ismerik. Ez az együttmű­ködés sem a Korán törvényeivel és a ha­gyományokkal, sem a kalifák rendelkezé­seivel nem ellenkezik. A Korán ötödik szórójában a következő kitétel foglaltatik: — Továbbá úgy fogod találni, hogy e hí­vők (moszlimek) iránt azok éreznek leg­nagyobb barátságot, akik úgy szólanak: Mink keresztények vagyunk. Ez onnan van, hogy ezeknek papjaik és szerzeteseik vannak és nem gőgösek. — Ugyanezen szúra 39. verse azt mondja: — Oh hívők, féljetek az Istentől, törekedjetek hozzá közeledni és harcoljatok e hitért, hogy boldogok lehessetek. ■— Ez a parancs fedi a Komité törekvéseit, melyben az egy Is­ten hite egyesíti a keresztényeket és moszlimeket istenfélő és hazafias kultur- munkára. Az izlám mélyen tiszteli Jézust,, aki szűz Máriától született és csodálatosan fogantatott (a Korán szavai). Az izlám or­szágaiban szabad vallásgyakorlat volt és a menotheista vallások mindig békében éltek. A próféta parancsait megtartó mosz­lim türelmes, békeszerető és igazságos lelkületű.. Az izlám egyik legnagyobb ka­lifája, a próféta véréből származó s az Ommajádok szuíján-családi ágának tagja: Mucawijah, kormányzatát túlnyomóan ke­resztény hivatalnokokra és katonákra bízta, a kalifa titkos tanácsának legbefo­lyásosabb tagja katholikus szerzetes volt. Finánctisztviselői mind keresztények. A romokban heverő híres edesszai keresz­tény templomot a saját költségén építteti föl. II. Omár a szentéletű, bölcs és jószívű kalifa tűzzel-vassal érvényt szerzett alatt­valói egyenjogúsításának és vallása miatt nem engedett senkit sem üldözni. Hisám kalifa alatt igen sok keresztény templo­mot építettek s úgy a kalifa, mint hely­tartói mellett sok keresztény tisztviselő, tanácsadó és katonatiszt működött. Egyik, a történelemből igen ismert hadvezére és SZÉCHENYI GYÓGYFÜRDŐ a Várósligeiben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumentá- lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITONŐ közlekedés helytartója Irak-ban Khálid volt, aki édes­anyja emlékére hatalmas keresztény tem­plomot építtetett és szerzetesekkel kezel­tette. — III. Iazid, az emberi akarat sza­badságát hirdető kalifa (a qudari szekta Ilivé) szintén barátja és protektora volt keresztény alattvalóinak. — Marván ka­lifa (744 Kr. u.), az utolsó ommajád ural­kodó, jóindlatu, békés, türelmes, amellett bátor és értelmes katona, akit keresztény hívei nagyon szerettek és nem egy mi­nisztere került ki a keresztények sorából. Az ommajádok után az abbásszidák ural­ma kereszténykre s moszlimekre egyaránt véres, kegyetlen időszakot jelentett. A kö­zépkor és az újkor is harcba állították sok­szor egymás ellen az izlámot és a keresz­ténységet, mígnem a legújabb időkben nem egyszer látunk a konstantinápolyi nagyszultán és kalifa mellett keresztény minisztereket, tanácsadókat, tábornokokat. A pápai követek otthont találnak a muzul­mán udvaroknál és mohammedán uralko­dókat látunk katholikus intézmények élén. A tuniszi bey a karthagói eucharisztikus kongresszus fővédnöke és személyesen fo­gadja a pápa legátusát. — Szíriában mu­zulmán és keresztény arabok együtt kor­mányoznak és harcolnak az idegenek ellen. A rettegett Abdul Hamid szultán bizalmas tanácsadói, miniszterei között mindig ta­lálunk keresztény főurakat. Még Vakuf (Efkaf) miniszter is volt keresztény. Te­liét az egész izlámtörténetben együtt mű­ködnek a nemzet, haza, kultúra és a nagy Isten dicsőségére keresztények és mosz­limek1. Senki nem akadályozhatja meg, hogy közösen ne harcoljunk, közös ideá­lokért. Ezt izenjük azoknak, akik gyönyö­rűen haladó mozgalmunkat feltartóztatni szeretnék.“ RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA —AKVINKUM Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter rádioaktiv thermálviz I A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak I és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása I SZENT ANTAL I KEGYTÁRGY ÜZLET ÚJ HELYISÉGE II., MARGIT-KRT. I 34. Ferencrendiek templomával szemben» KAPHATÓK: az összes katolikus elemi isko­lai tankönyvek. — Mindenfajta Írószer raktáron. Eltűnt budai szobrok Irta: Palóczi Edgár. A millenium évében történt. A budai királyi várkertnek legdélibb fekvésű részében olasz lugast építettek. A föld- munkálatok alkalmával kőbe ütközött az egyik kertész csákánya s csakha­mar hatalmas méretű köszobor feje és vállai bontakoztak ki a föld mélyéből. Az ásatást nyomban abbahagyták és a várkapitányság jelentést tett az ér­dekes leletről Ö Felségének. A király azonban nem tartozott az archaeológia rajongói közé, s mivel épp akkor ten­ger más ügy is foglalkoztatta, paran­csot adott, hogy a szobrot hagyják a földben s építsék a lugast más helyre, így is történt. A kertészlegény ma is a királyi sírkertben végzi dolgát s ő vezette napjaink érdeklődését az el­felejtett leletre. A székesfőváros ille­tékes körei most komolyan foglalkoz­nak azzal a gondolattal, hogy napvi­lágra hozzák Budavárának egyetlen ránk maradt középkori szobrát. A szo­bor régészeti és helykegyeleti jelen­tősége elvitathatatlan és ha teljes egé­szében maradt ránk, Budavár oly szobrászati emlékkel lesz gazdagabb, ami Ízelítőt ad számunkra abból, ami [ott örökre elveszett, vagy ma tenger­fenéken, Dunamederben befalazottan .avagy a föld alatt várja napfényre ke- ’riilését. Mielőtt a szobor kilétének kérdését felvetném, egy pillantást akarok vetni Budavár eltűnt, régi szobraira és an­nak sorsára. A budavári királyi építkezések so­rát Zsigmoná király kezdte meg a XV. század elején. Udvarában már élénk művészeti életet találunk. A pro- torenaissance ekkor bontogatja szár­nyait. Érdekes emlékként jegyezték fel ez időből, hogy a dán király Budán át — közben Székesfehérvárra is el­zarándokolt gyalogszerrel a magyar szent királyok sírjaihoz — inkognitó­ban indult a Szent földre. Csakhogy Budán művészkéz arcvonásait titok­ban lefestette, a képet eljutatta a Szent földre, ahol aztán felismerték az első inkognitóban utazó uralkodót. Szob­rászati alkotásokról Budán e korban azonban nem tudunk, ámbár bizonyára születtek ilyen alkotások is, különösen egyházi tárgyuak a Domokosok híres kőfaragó műhelyében. A világi jellegű szobrászat megte­remtése Budán Mátyás király nevéhez fűződik. Boníini írja a budai vár belső udvaráról, hogy ott három szobor áll. Középen Mátyás sisakkal fején, dár­dával, pajzsára támaszkodva gondo­latokban, jobbján atyja (János), balján szomorú László fivére. Az udvar köze­pén érekút márvány vízmedencével, melyen a sisakos Pallas látható. Az udvar bemenetelénél innen és túl két ércszobor áll meztelenül, pajzs, bárd és karddal. Talpazatukba tropheumo- kat véstek. Három más szobrot, úgy­mint Herculest a vár előtt (ma Szent György-tér), Dianát és Apollót a vár belsejében találunk- Traguri Jakab a hires dalmát szobrász, a király pa­rancsára aranyozott rézből öntötte őket. (Folytatása a 4-ik oldalon.) jT k RaVaSz cukrász l„ KRISZTINA-KÖRŰT 15 CUKRÄS^SZALON Telefon: 502-34. =---------- ---------

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom