Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-09-21 / 1057. szám

Budai Napló 1931 Szeptember 21 magnál JÄb!?y«iSS ilmU™phl« MAOT1ER ÖDÖN maciéi metöés magkeres- kedelml raszvénylarsaság Telefon: 463—65. MAUTHNER MAG AlaDftási ev 1874. __ eQp nftNYCIIVI: M_AU T H NE RÉK, BUDAPEST. Központ: VII., Rottenbiller-u. 33. - Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. a Ferenciemnek templomával szemben. SZENT Q e í t gyógyfürdő Vízgyógyl n t é z e ti hullám- és napfürdő Külön férfi és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet a nyerés esélye messze elmarad a montekarlói igazságos játék­rendszerekétől. Az a tájékozatlanság, amely nem is­meri azt a szabályt, hogy az ilyen já­tékokhoz csak idegen állampolgáro­kat bocsátanak. Az a tájekozatlansag, amely nincs informálva arról, hogy az ilyen játékbank mily termékenyítő aranyesőt jelent az államkincstárnak és a lakosság­nak egyaránt. Mert, aki mindezt tudja és álerkölcsi szempontból mégis ellenzi a játékka­szinó felállítását, az hipokrita. A rádiómonopólium Az állam részéről igénybeveendő pénzügyi forrásnak tartom ... . a rádiót is, még pedig az állami egyedárúság formájában. Amikor kénytelenek vagyunk monopó­liumként kezelni olyan elsőrendű elet- szükségleti cikket, mint a só, a gyufa, amikor a köz érdekében monopólium az italmérés, a posta, a telefon és a távíró, akkor az adópolitikusnak ko­runkban csak egy lépéssel kell to­vábbmennie, hogy a rádiót is beállítsa a közsziikség- letek fedezésének szolgálatába. De az államnak nemcsak pénzügyi és gazdasági érdekei, hanem etikai fel­adatai, mint a népnevelés munkája, a kultúra és a haladás terjesztése, nem­különben a hon védelme, _ mind egye­nesen kötelességévé teszik, hogy ko­runk fejlődő csodáját, a rádiót, kizáró­lagos rendelkezési jogkörébe vonja. Az a 3,200.000 P, amely évi bevétel pusztán a napi 8 filléres előfizetési dí­jakból folyik be jelenleg a rádiórész­vénytársaság pénztárába, nemsokára megsokszorozódik, mert — miként Marconi tudományos alapon, jóslás nélkül kijelentette — közel van a jövő, amikor otthonunkból fogjuk hallani és látni az .öt világrész minden esemé­nyét. A rádiót, ezt a folyton fejlődő, dús bevételi forrást, mint állami adó­forrást nem szabad számításon kívül hagynunk. A nyereménykölcsön A rendkívüli kiadásoknak, a hasz­nos beruházásoknak megvonása nem­zetgyilkosság volna. Ennek igazságá­tól át van ma hatva mindenki. Csak mennél több termékeny beruházást, hogy ne legyen kénytelen parlagon he­verni egyetlen egy munkaerő se, me gint dalolva szántsanak és vessenek füstöljön ismét minden gyárkémény épüljenek a házak és bokrétaünnepek lendítsék fel az építkezésből táplál kozó 43 iparágat, a közutakon símán gördülhessen a kereskedelem kerek és a külföldi vendég luxusautója. A jövő évtizedekre szóló hasznos beruházásokat egyálta­lán soha sem szabad a rendes adóbevételekből fedezni, hanem rendkívüliekből, mint amilyen a betterment-tax, a ru lett és különösen a kölcsönök. A köl csönök a jövő nemzedékre is áthárít iák a jövő érdekében létesítendő beru házások terheit. Ez a helyes adópoliti kának egyik elemi főszabálya. Hiszen minden céltudatos, termékeny beruhá zás idővel törleszti saját költségeit sőt nyereséget is hoz. Hosszúlejáratú és olcsó külföldi köl csőn — sajnos — nem áll rendelkező sünkre. Rendes belföldi kölcsönre pe­dig gondolni sem lehet. Ezért az államháztartás mostani helyzetében — igénytelen nézetem szerint — céltudatos megoldásként egyedül a nyereménykölcsön felvétele kínálkozik. A közönség úgy a belföl­dön, mint a külföldön is szívesen fogja vásárolni a 4 százalékkal kamatozó nyereménykölcsön kötvényeit, mert pénzéért biztos kamatot kap és ezenfelül nagy nyereményre is lesz kilátása. Míg tehát egyrészt a nyereményköt­vények megszerzése a közönség köré­ben a kívánatos tőkeképzés egyik esz­közévé lenne, addig másrészt az ál­lamkincstár termékeny, alkotó befekte­tések céljaira, a munkanélküliség eny­hítésére a legolcsóbb pénzhez jutna. Nem lehetetlen, hogy a hipokrizis ezt is a játékszenvedély erkölcstelen kihasználásának fogja bélyegezni. De ha ezt a szemrehányást nyugodt lel­kiismerettel elviselték nagy elődeink 1870-ben a 24 millió forintos és 1880- ban a 44 millió forintos sorsolási köl­csön kibocsátásánál és elégtétellel mu­tathattak 1 a budapesti hidakra és a Duna szabályozott partjaira, nemkülönben az újjáépített Szegedre, úgy az esetleges ellenvélemény a mai ' rettenetesen válságos időkben nem fog visszatartani bennünket sem attól, hogy a kölcsönnek ezzel a legjutányo- sabb s most egyedül lehetséges nemével ne éljünk. Ha méltó volt annak idején a nyereménykölcsön felvétele Német­országhoz, Svájchoz és Nagybritan- niához, (Orosz-, Török- és Svédor­szágra nem is hivatkozva,) úgy pirulás nélkül igénybeveheti azt szörnyen megcsonkított, szegény kis országunk is. így az igazságos és igénybevehető új bevételi forrásokra is rámutattam. Mátyás kiráty uadasáert/e írta: GARÁDI SÁNDOR aki ezt az érdekes tanul­mányát a História cimü folyóirat külön levonata gyanánt a Hollós Mátyás Társaságnak ajánlott fel tagtársi tisztelettel. Mátyás király, akit az igazságos jelzővel is szoktunk illetni, nagy ked­vét lelhette a vadászatban. Erre vall, hogy magyar székvárosa közelében nagy vadaskertje volt, amelyre külö­nös gondot fordított. A vadaskertről Bonfin a király palotáinak felsorolása közben csak annyit ír, hogy: „Úgy­szintén Buda határában egy másik külvárosi palotája is volt a harmadik mérföldkőnél, ahol erdei vadaknak va­lóban terjedelmes vadaskertjei voltak láthatók. Sok itt a szelídített vad is.“ Oláh Miklós esztergomi érsek meg­jegyzi, hogy a vadaskertnek Nyék a neve. Kerülete három magyar mérföld, vagyis mai mértékkel mérve kereken 25 km és körül volt kerítve. Szerencsét­len II. Lajosról tudjuk, hogy a vadá­szatot fölöttébb kedvelte s gyakran járt a vadaskertben, ahonnan olykor a késő éjjeli órákban fáklyák világánál tért vissza. Részt vett a vadászatokon Mária királyné is. Brüsszelből 1530- ban Batthyány Ferenchez intézett le­velében írja, hogy sohasem fogja elfe­ledni a budai szép napokat. Szulejmán 1526-ik évi hadjárata alkalmával két­szer: szeptember 15-én és 17-én volt ugyanott vadászaton. Kiváló voltát mi BUDA LEGSZEBB KÉR THEL YISÉGE ZslgmonJ-káüéház és étterem II., Keleti Károly-utca 9 9 és 17-es autóbusz Végállomás Délután és este Brawe Boys Jazz TÁNC Tulajdonol: Z SIG M O ND LÁSZLÓ ^m^^^P^juHch^iUrmt^^ol^j£azßat6ja^^ sem bizonyítja jobban, mint az, hogy I. Ferdinánd király, aki, mint általában a Habsburgok, nagy vadász hírében állott. 1527. évi budai tartózkodása al­kalmával bizonyára meglátogatta azt, Lamberg Kristóf győri várkapitányt nevezte ki magyar fővadászmesteré­nek és megbízta, hogy vegye gond­jaiba a budai királyi vadaskertet s va­dászterületet. Nálunk eddig ilyen ki­rályi hivatal nem volt. Lamberg e megbízatásában hűségesen el is járt. Erről tanúskodik a volt cs. és kir. pénzügyi levéltárban fekvő levele, amelyet Thallóczy teljes német szö­vegben és magyar fordításban is köz- reádott. A levél magyar fordítását, an­nak lehető hűsége érdekében betol- dott néhány kiegészítéssel és helyes- bitéssel, érdekességénél fogva alább közöljük: „...Főméltóságu leghatalmasabb király, iegkegyelmesebb Uram. Mindenekelőtt ki­rályi Felségednek legalázatosabb szolgá­latára készségemet jelentem. Felségedtől az elmúlt március hó 25-én írást és parancsot vettem, amelyben To- kody Mihály jószágainak, ahonnan Felsé­ged vadászterületét kár érte, pontos szent- ügyre vételére emlékeztet. Fölkerekedtem tehát nyomban Buda felé és tüzetesen megtudakoltam, miről Felsé­ged a mellékelt jegyzékben nyer felvilá­gosítást, bizony a panaszok nem ok nél­kül valók lehetnek, mert az említett To- kody Mihály nagy vadász és vadkedvelő volt s Felséged vadászterületének úgy ő, mint az övéi ártalmára lehettek. Azonban, amint azt Felségednek Prá­gába megírtam s Becsben szóval is je­lentettem, bármennyire igyekeztem a va­dat Buda és a vadaskert körül két mér­A női szépség koronája KALAP az IPARMŰVÉSZETI SZALONBÓL I., Vérosmajor-u. 21. sz. Ezelőtt: Váci uccában. földnyire megvédeni, Tokody Mihállyal es a többiekkel a vadászati tilalomra nézve nem tudtam megegyezni. Ez a Fölséged távollétében nagyon-ne hezemre is esik. Mihelyt azonban Fölsé­ged, adja a Mindenható, ismét az országba jön, ezeknek, valamint Fölséged tetszése szerint más vadaknak megoltalmazására könnyű szerrel vállalkozom. Habár Fölséged leginkább a vadaskert tájékán sok vadsertésnek és más oly vad­nak etetését és őrzését, amelyben Fölsé­ged kedvét leli, mindenkép szorgalmazza, én ezt, bál mennyire szerettem volna, Föl­séged kormányánál és szolgáinál elérni, nem tudtam. Ezt a nádorispánnak jelentet­tem és kértem, hogy Fölséged kedvébe járjon. Ami az ö személyét illeti, egy-két nyúl vadászatát neki sem Fölséged, sem én nem ellenezzük; és kértem a vadászati tilalom megtartását, de, ha Fölséged pa­rancsának nem tenne eleget, kötelessé­gem azt Felségednek bejelenteni. Erre ő haragosan azt válaszolta, hogy Feségied- nek híve s legjobban tudja, mikép szolgál­jon kegyes tetszésének, azonban sem neki, sem más Uraknak a hajtást eltiltani ne merészeljem. Erre. én újból, mint előbb, azt válaszoltam, ha neki kedve van, őt nem tiltom el, de szolgáinak legkevésbbé sem engedhetem meg, mert nincs jogom rá, mire szó nélkül haragosan otthagyott. Szavahihető helyről értesültem, hogy egy jobbágynak levelet küldött, amelyben meghagyta, lőj jön vadat számára. De nem kevésbbé, hogy attól a jobbágytól (Pawr) három puskát elszedett s a lövéstől nagy keményen eltiltotta. A jobbágyok s köz­rendbeliek ugyan , megfogadnák a paran­csot, de az urakkal, akiknek minden sza­bad és semmi sem jogtalan. Felséged tá­vollétében semmire sem jutok. És ha ne­kik ilyenekről beszélek, csak ellenséges^ kedést idézek tői és az urak haragját vol nőm magami a. de tén evvel nem sokat tö^ ködöm.“ „Bár Felséged az említett tisztséget mini den hozzátartozandóságával kegyes volt reáni ruházni, a puszta vadaskerttel kell beérnem, amely teljesen elbokrosodott és düledező félben van. A falon három nagy [lyuk lévén, azokat sövénnyel elkerittet- tem. Ezen át a disznók, szám szerint tizen­nyolcán, kitörhettek és más vad, u. m. Fel­séged két szarvasa és három másféle vad is, a vadaskertből kiszabadult. Ez okból az udva birót, akinek' keze alatt vannak a bbágyok s a falvak, többízben fölszólí­tottam, hogy azokat befalaztassa. Ennél- ;va azt az alázatos kérést intézem Fel­ségedhez, hogy a Vadaskerthez tartozó falvakat adassa a fezemre, hogy én is há- ■zat építtethessek -fh vadaskertet tisztogat- tathassam és i^Siadnak itatókat ásathas- sak.“ „Éppúgy, mint Fejségcd Nádasdynak en­gedélyezte, lovaimon kívül, amelyeket a vadállomány megőrzése céljából tartok, szükségem lenne néhány gyaloglegényrc, béröfet szerezze meg ö a kamarától. Ezért sokszor megkerestem, de azt felelte, hogy nem lévén rá költség, — amit pedig Fel­séged fontolóra vesz, — ne alkalmazzak ilyeneket.“ „Azok az erdők, 'amelyeket Buda körül védek és meglehetősen bővelkednek vad­ban, Solymár és Uíhida felé mind Bakics Páléi. Bár én újból .és mindenik falu birá- jának a vadászatot ierélvesen megtiltottam és említett Bakics Pál (VVagkhyg Paul) solymári ispánját is. erre megkértem, ami­nek teljes buzgalommal való végrehajtását meg is Ígérte és én őt erre többször is felszólítottam, mégis jólenne, ha Felséged nevezett ispánnak, akit Bakay Demeternek hívnak, íratna és megparancsolná, hogy se ő ne vadásszon, se azt másoknak ne en­gedje meg." „S ámbár nekem. Felséged vágya és kedve szívből kívánatos s nem kímélek fá­radságot, Felséged távollétében tisztemnek alig tudok eleget tenni. Kérem azért Fel­ségedet, ha Felséged egynémely fogyatko­zást látna, azt ne az én hanyagságomnak, hanem a kormány urainak tudja be, akik nem tartanak velem. Amiért is kir. Felsé­gednek, kegyes Uramnak szolgálataimat s parancsai iránt vájó engedelmességemet ajánlom.“ Kelt Győrött, 1529 április hó 14-én királyi Felségednek alázatos, engedelmes, kész szolgája Lamberg Kristóf ..^?m cs°da, lia az akkori viszonyok között Lamberg kevés eredményt ért el. A királyi tekintély már II. Ulászló, n. II- Lajos alatt lehanyatlott. „Bárki szabadon lépett termeibe és hí­vatlanul leült asztalához. Udvarnokai illetlen tréfákat űztek előtte, sőt gyak­ran vele is, amire ő maga látszott őket felbátorítani“ írja Szidlovieczki nap­lója nyomán Frakjiói. Ehhez járultak a két király (Szipolyai János és I. Ferdinánd) vetélkedése és a török megjelenése okozta zavarok is. Ezek­ben sokan ott és úgy foglaltak maguk­nak birtokot, ahol lehetett. így hát teljesen érthető, hogy Bá­thory István nádortól kezdve lefelé mindenki előtt fölösleges tolakodás­számba mehetett á még hozzá idegen Lamberg Kristóf vadászmesteri műkö­débe és azt többé-kevésbbé éreztet­tek is vele. Ennek különben hamarosan teljesen véget vetett a Szapolyai Já­nos által behívott töröknek Budán való állandó letelepülése. A vadaskert tel­jes elpusztulása a török hódoltság alatt s talán még. inkább Buda visz- szavétele után mehetett végbe. yte izlám Budán Buda jövőjének perspektívája kezd las­san kibontakozni. Főleg ami ősi Jíor-otiázó városunknak Hollós Mátyás rezidenciájának keleti iz- lám-kulturális vonatkozásait illeti. Min­denünnen, a mosziim világ minden Iájáról, érdekesnél érdekesebb levelek és adatok gyűlnek, ami igazolja, helyes feltevésün­ket, hogy a keíet-nyugat hídfőjét képező Budának kell az izlám kulturális gócpont jává válnia. Ez a mi tervünk, ha még itt­hon nem is talál hivatalos’ részről kellő ér­tékelésre s megértésre, az izlám világban nagy, megértő visszhangra talált. Csak arra utalunk, hogy a tavasszal az Országos Fürdő Almanach szerény beve­zetése után, a mohammedán-magyar kul- túqbizottság felkérésére általunk megindí­tott nyilvános izlám-propaganda hatása alatt, három hónapon belül megkétszere­ződött a mohammedán utasok és turisták látogatása a fővárosba. Hogy az izlám-felekczet, a budai függet­len magyar autonóm Gül-Baba vallásköz­ség megalakulása, az imám-mufti megvá­lasztása és keleti idegenforgalmi akciónk milyen eredményeket produkált rövid he­tek alatt, azt nap-nap után megfigyelhet­jük. Bécsből és Berlinből úgy a komitéhez, mint a budai muftihoz meghívás érkezett, amelynek alapján a komité főtitkára .'csü­törtökön Bécsbe utazott, ahol a Bécs vá­rosi és az osztrák állami idegenforgalmi hivatalokkal volt hosszabb tanácskozása a muzulmán-keleti idegenforgalom és az iszlám-felekezet ügyeiben. Berlinből megküldötték az ottani keleti Kollégium prospektusát és a- fényképeket, amelyekből kiderül, hogy mit is tesz a berlini idegenforgalmi hivatal a moszli- inek érdekében. Rengeteg mphammedán hallgató van a világ minden részéből a berlini főiskolákon. Busásan kifizette ma­gát, hogy a város mecsetet, rituális ét­kezdéket és Kollégiumot bocsátott rendel­kezésükre egy imám (lelkész) vezetése s irányítása mellett. A bécsiek sem panaszkodhatnak. Közép és főiskoláik egyaránt el vannak látva igen sok mosziim tanulóval. De hol marad Buda, az ősi Budun? Az izlám egykori knlifátusi székhelye, egye­temi városa, kultúrcentruma, fürdőhelye, vallási gócpontja és szent zarándokhelye? Valamikor négy kolostorban dicsérték és imádták a bektási. szenusszi és éneklő dervisek rendjei csodás táncaikkal a Te­remtőt. Ma csak romjai láthatók a régi di­csőségnek. ..................... , Hol vannak Gül-Baba csodás rózsalige­tei? Budát a Kizmet egyenesen arra ren­delte, hogy Kelet és Nyugat első világ­csodája legyen s a szent bürokrácia, a maga hozzánemértésével halálra Ítéli ezt a természeti remeket. Talán még nem késő, de biztos, hogy sürgős és erélyes intézkedésekre van szükség. Uj emberekre, uj szellemre van szükség, ha a keleti idegenforgalomból tőkét aka­runk és a budai kereskedőkön, iparosokon segítve, így magát Budát a történelmileg indokolható egyetlen helyes úton akarjuk naggyá tenni. Keleti Mohammedánok társasága már másodszor rendezett összejövetelt pénteki napon (a mohammedánoknak ez a heti ün­nepnapja) a B<?i7<?v«e-szálIodűban, ahol a jó konya és pince hatása magyaros jó­kedvre derítette a társaságot. Részt vet­tek a táncban kivirradatig. Ezentúl he- tenkint megismétlik ezeket a kedves össze­jöveteleket. ’ Csak egy kis sarkot kérek Irta: Laczó Viktor dr. Még mindig meg vagyok botrán- kozva amiatt a hír miatt, hogy San- tosban 240 ezer métermázsa kávét égettek el azért, mert nem volt ára. de még jobban meg vagyok botrán- kozva amiatt, hogy ez a hír oly kevés embert botránkoztatott meg. Még ott a helyszínen is csak azért szólaltak fel, mert az égetett kávé nagy bűzt terjesztett a városban. Erre azt a ja­vaslatot fogadták el, hogy a felesleges kávét a tengerbe kell szórni. Nem tudom azonban, vájjon szóvá tette-e valaki azt a gazdasági perver­zitást, amely ebben a ténykedésben és ebben a gondolkozásmódban megnyil­vánult. Mert csak perverzitásnak, feje tetejére állításnak nevezhető az, ha az emberiség az árt többre tartja ,mint az értéket. Hát nem lehetett volna azt a tömeg kávét inkább ingyen elosztani azok között, akik a kávét drága fény­űzési adóval sújtva tudják csak inni? De egyáltalában, hogy lehet értéket KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1558-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. sz. 45 fokos szénsavas nátront, szénsavas meszel, szénsavas Iclórnátriumot ___________ cs magnéziumot tar talmazó hévviz köszvény, csúz-, bor- és csontbeteg­ségek, íémmérgezés, máj-,lép-, mén-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. Gőzfürdők: Juókúra.! pusztítani csak azért, mert nincsen ára? Nem olyan az, mintha betegsége­ket terjesztenénk azért, mert sok az orvos és nincs elég keresetük? Vagy pedig az embereket bűnözésre taní­tani, mert nincs elég gyónó, vagy üre­sek a fegyházak és a fegyházi tisztvi­selők ingyen kapják a fizetésüket? Hát nem fontosabb az érték, mint az ár? Rettentően beidegződött szinte mindannyiunkba az a tudat, hogy csak az értékes, amiért fizetnek, amiért pénzt kap az ember. Pedig valóiában két egymástól teljesen különálló vi­lág van, az egyik az értékek világa, vagy mondjuk hálózata, a másik pedig a pénznek szövedéke: a pengők, fran­kok, lírák, dollárok, csekkek cs váltók rendszere. Az értékek világa megáll a pénzvilág nélkül is, a pénzek azonban érmekké, rajzokká, játékpapírokká vál­nak, amint alóluk az értéket elvonjuk. Sőt több az érték, mint a pénz; sőt vannak óriási értékek, amelyek a pénzhálóba még egyáltalában nein ke­rültek bele. Vannak még értékek, ame­lyeket nemcsak nem szokás, de nem is lehet a pénzgazdaságba bevonni és pénzzel megfizetni. De értsük meg mindenekelőtt, mi az az érték. Persze, hogy mindaz, ami nekünk valamit ér. De ez csak általá­nos szómagyarázat. Ezt kissé megkell világítanunk, kissé ésszerűvé kell ten­nünk. Mi ér nekünk valamit? Minde­nekelőtt önmagunk érünk valamit ön­magunknak, vagy más szóval, az éle­tünk az alapkincsünk. Ezen az alapon épül fel az összes többi érték: az. egészségünk és mindaz, ami annak fenntartására, előmozdítására, élveze­tessé tételére szolgál. Az étel, ruha, lakás, tüzelő, tiszta levegő, kellemes érzések. (Folytatjuk.) r* •• .. / .... 7 gyümölcsösöd féregmentesitését összes kör tévők irtását, termésfokozását, meg­termékenyítését; elvén- hedt gyümölcsfák ffjitá- sát, hogy újból termőre forduljanak, szakszerű kezelését biztos sikerrel vállalja vott erdélyi föld- birtokos, ismert gyümölcs- termelő, jól bevált termésvédő módszerével Fixre vagy feleshaszonra Kmoskó: Természetvédelmi szakkönyv szerkesztősége Budapest, Vili., Aggteleki-utca 17 UJ VEZETES Szeiferf-Kávéház MARGIT-KÖRÚT és ZSIGMOND-U sarok a budai úri közönség találkozó helye esténként ELSŐRANGÚ-CIGÁNYZENE Kitűnő meleg konyha, Bel- és külföldi lapok, Figyelmes kiszolgálás Túl. Tihaméry Kálmán Hungária rádium tartalmú lithiumos gyógy­forrás Budán, Erzsébethídnál IVÓ-KÚRA nyitva: reggel 7 órától este 6-ig. = Szénsavval telitve! = HARM AT-VIZ! HALLÓ I ITT 52 — 7 — 69 I NAGYTEVEDES mert BIZALMAS hogy csak a kerthelyiségem f érdemli nyáron a látogatást KEDVES SZOBÁIMBAN---------—— TPI PM ls pompásan I l£e,I L>ELi^ érzi magét a vendég kitűnő konyhám, pincém és a jó zene mellett Tisztelettel a TDfMUI QITÁ C vendéglő tulajdonosa GUTTENBERGER A. “ I rtUIVIDI I A3 II., RETEK UCCA 12

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom