Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-08-25 / 1053. szám

1931 augusztus 25 Budai Napló 3 SZENT IMRE GYÓGYFÜRDŐ (R Á C F Ü R D Ö) Erősen radioaktív és rádiumelemet tartalmazó természetes 424 C° földes-meszes hőforrásokkal. Két női és egy úri-gőzfürdővel, valamint kő- és kádfürdőkkel. Az összes gyógytényezőkkel ———— felszerelve. ———— Egész óven át nyitva. Személyi hírek HOOK TEMPIS MÓRICZ dr. „A Budai Társaskör“ társelnöke négyheti pihenőié­ről, Olaszországból e hó 12-én tért vissza. Ott töltött idejének egy részét arra hasz­nálta fel, hogy az olaszországi közmunkák szervezésének módját tanulmányozza, s en­nek eredményéről a Társaskörben tartandó előadáson számol be. BARÁNSKY GYULA dr. ügyvéd, kor­mányfőtanácsos magánlakását a Német- völgyben fekvő I. Gébics-utca 14 sz. alá helyezte, viszont ügyvédi irodáját a Tiszt­viselőtelepre X. Elnök-u. II szám alá tette át és telefonszáma 33-222. BALTAZÁR DEZSŐ dr. református püs­pököt Magyarország kormányzója az I. osztályú magyar érdemkereszttel tün- iette ki. GEGUSS DÁNIEL nyug. főkapitány he­lyettes egy hétig tartó körutazást tesz Ausztriában, ahonnan e hó 24-én tér vissza. GALLINA FRIGYES dr. tanácsnok e hó végén megszakítja szabadságát és visza- térve átveszi hivatalát. BÁRÜPS GYÖRGY dr. ügyvéd, a Budai Ingatlantulajdonosok Egyesületé-nek elnöke és neje WEISZ MARGIT, az európaihírü zongoraművésznő aug. 21-én Salzburgba Utazott az ünnepi játékokhoz, ahonnan Münchenbe és Niirnbergbe mennek. W EI XLG AERTNER TIVADAR ezredes visszatért balatonalmádii nyaralásából, hogy az Angliából érkező fiatal politikusok csoportját fogadhassa. MEDRICZKY ANDOR dr. a keleti ügyek jeles tudója háromheti üdülésre a Tátrába Utazott. Ripka Ferenc dr. főpolgármester szüle­tésnapjának megünneplésével kapcsolato­san a Budai Társaskör tagjai Fonyód— Bélatelepre szoktak lerándulni. A válságos,4 gondterhelt helyzetre való tekintettel ez az augusztus hó 30-ra tervezett kirándulás ézidén elmarad. A Budai Társaskör nép­szerű elnöke születésének 60. évfordulója alkalmából Budapesten, augusztus hó 27-én, este 9 és fél órakor a Szt. Gellért szálló külön éttermében, baráti vacsorán üd­vözli, bizalmas jellegű társaságban. Jelent­kezés 50—9—66 telefonszám alatt e hó 26-ának déli 12 órájáig. Későbben érkező Jelentkezések nem vehetők figyelembe. E- családias jellegű ünnep részleteit e hó 24-én esti 7 órakor a B. Társaskör helyiségében beszéli meg a rendező bizottság Hoor- Tempis Móric dr. elnök meghívására. Budai kolónia alakult ki Balatonfüreden, ahol Paskay Bernát postaföigazgató és csa­ládja, Mdry Zoltán alezredes, Dimény Mó­zes postaigazgató és neje, Massdnyi Ernő f'őmeteorologus és neje töltik a nyarat. Megérdemelt kitüntetés ért egy régi bu­dai Iparosdinasztiát, Neumann Béla Margit- köruti pékmester és fia, Noszlopi Dezső személyében a most megtartott pékipari kongresszussal kapcsolatos kiállításon. RaVaSz cukrász -wv IÄ1R cukrászszalon Telefon: 902-34. . . Keleti Idegenforgalom A marokkói szultán, aki jelenleg Páris- ban tartózkodik mint a francia köztársaság vendége, a sajtó tiszteletére díszebédet adoitt, amelyen Kotzig Károly hírlapíró tár­sunk is hivatalos volt. A serifi őfelsége fő­udvarmestere: S. E. Si Kaddur Ben Gabrit miniszter igen sokáig elbeszélgetett Kot- ziggal a magyar viszonyokról, a magyar mohammedánok megmozdulásáról, a Gül Baba mecset és a budai iszlám-kollégium terveiről s ezzel kapcsolatban az ősi Buda jövőjéről. Kaddur ő Kegyelmessége csodá­latosan jól van informálva a budai izlám ügyeiről, ami egyrészt a Budai Napló, más­részt a mohammedán Kultur-Komité kitűnő propagandájának köszönhető. Ha a mecset építése megkezdődik, nincs kizárva marok­kói kaidok (fejedelmek) látogatása a haj­dani kalifátusi székhelyen: Budumban. A szerkesztőség felkérésére a Kultur Komité nyomban elküldött egy, a Suppinger Fe­renc építőművész által készített Gül-baba mecset-tervrajzot a szultánnak. Ali Nasszlr Bedawl pasa szent István napján autón Bécsből Budára érkezett, megnézte a szent Jobb-körmenetet, maid meghallgatta Gül Baba türbéjénél a müez- zim énekét. Délben a Bellevueben ebédelt, majd tanácskozást folytatott a budai muf­tival és a mohammedán-magyar kulturbi- zottság főtitkárával és Morelli József dr. ügyvéddel a collegium islamiticum ügyé­ben. Az esti órákban visszatért Bécsbe, ahol a hét végén folytatja a tárgyalásokat a magyar mohammedánság kiküldötteivel. SEKKIB ARSLAN herceg őfensége, arab emir, meleg hangú üdvözletét küldött Husz- szein Hilmi budai muftinak és kéri, hogy a magyar mohammedánok minden megmoz­dulásáról értesítsék. IHSAN EL-DJABRI BEY, a legnagyobb izlamita-arab lap szerkesztője szintén a legnagyobb érdeklődéssel kiséri a budai mohammedán megmozdulást. Közléséből megtudtuk, hogy 400 millió a világ mosz- lemineinek száma, E két arab fejedelem a muzulmánok világszövetségének vezére, akiknek szavára négyszázmillió ember fi­gyel. Anglia, Olaszország, Franciaország minden szavukat jegyzi és ahhoz irányítja keleti politikáját. Izlám katekizmus. Az idei iskolaév ele­jén mindenesetre feltűnést fog kelteni' egy új tankönyv, amilyen még nem szerepelt eddig tankönyvek jegyzékében: az „Izlám katekizmus", a moszlim-hitű elemi- és középiskolai1 tanulók számára. Szerzője: Husszein Hilmi efendi, az új budai mufti. Jóváhagyta: Hadzsi Dzsemaluddin efendi v. b. t. t. reisz ul ulema. A Hollós Mátyás nyomda lap- és könyvkiadó vállalat ki­adásában jelenik meg. Kegyelethiány, közömbösség jellemzi nemzeti ünnepeinket. Fájdalmas látványt nyújtanak a főváros utcái ilyen alkalom­mal, mint aminő a Szent István-hét is. Itt- ott leng egy-egy árva trikolór, az is fő­képen középületeinken. A sajtóban hangok hallatszottak, hogy rendeletben kellene a háztulajdonosokat a nemzeti lobogó ki­tűzésére kényszeríteni. Az elrabolt terü­leteinket megszálló idegenek kényszerítte- tik a magyarokat, hogy az idegen zászlót kitűzzék, de nem tehetjük azt mi a saját véreinkkel. Szomorú, ha ezt csak kény­szerítéssel lehet elérni, ha a hazafiasság­nak ez a, külső jelekben való, csekély meg­nyilvánulása is hiányzik Budapest lakossá­gából. Mit válhatunk akkor nagyobb dol­gokban? Móra László, a nagysikerek költője öt esztendővel ezelőtt csinos kiállítású és nemeshangú verseskönyv jelent meg — a magyar/f/tíság számára. Sir egy ország, ez volt a címe. Ebből megtudhatjuk a tar­talmát is. A kis könyv szerzője jóhangzású iro­dalmi nevet visel: Móra László. A harma­dik Móra irodalmunkban. Kezdetben volt István, azután következett Ferenc s utol­jára, de nem utolsónak László. A magyar ifjúság élénken reagált az új verseskönyv férfias, hazafias és tiszta hangjára. Alig múlt el két esztendő, a kö­tet elfogyott és újból ki kellett nyomtatni. Most már kibővítve. Üjabb két esztendő s a Sir egy ország harmadik kiadásban jelent meg, ismét kibővítve. Nagyon, na­gyon ritka eset napjaink irodalmi életében, hogy egy költeménykötet négy esztendő alatt három kiadást érjen meg. Ez a siker azonban nem véletienség, ha­nem megérdemelt eredménye egy szép- tehetségű és nemes törekvésű poéta több mint két évtizedes munkásságának. Az a költő, aki ilyen értékes ajándékot ad a magyar olvasóközönség, főként az ifjúság kezébe, nem maradhat szerényen a háttérben, ahogy .szeretné; be kell őt mu­tatni a nyilvánosságnak, hogy láthassák az olvasói: milyen ember és mit alkotott eddig. Móra László most negyvenegy eszten­dős: Zentán született 1890-ben. Még gyermekkorban került Budapestre, itt vé­geztével- -népiskolai- és - középiskolai -tanul­mányait, azután Pápán a tanítóképzőt. Ta­nítói pályáját 1909-ben kezdte Budapesten és azóta állandóan itt él. A világháborút első napjától az utolsóig a fronton töltötte; s mivel a költő és a sorsharag egy anyaméhből született, a szabadulás napján hadifogságba esett. Két esztendeig volt internálva Franciaország­ban s csak 1920-ban került haza sok szen­vedés, kaland és viszontagság után. Az irodalomba tizenkilenc esztendős ko­rában lépett be: az Ország-Világ közölte első versét 1909-ben. A hadifogságból visz- szatérve, költői és írói munkássága a sok benyomás és a sok mondanivaló hatása alatt jelentősen elmélyült és kiszélesedett. Versei és novellái gyors egymásutánban jelentek meg a napi- és hetilapok hasáb­jain, de sok közülök angol, német és len­gyel fordításban is. Különös kedvteléssel műveli az ifjúsági irodalmat, amihez írói tehetségén kívül ta­nítói hivatása is vonzza. Valamennyi ifjú­sági lap verseng az elbeszéléseiért és köl­teményeiért, majd ő maga is szerkeszt ifjú­sági lapot, amelynek igen kedves címet ad: Meseország. Első verseskönyvc a nagysikerű Álmok szekerén volt 1925-ben. Ezt követte 1926- ban a még nagyobb sikerű Sir egy ország, három évvel utóbb az így jó! című kötet, ugyanabban az évben Három korsó és há­rom borsó címmel egy meséskönyv, köz­ben pedig szerkesztette a Gárdonyi Géza Irodalmi Társaság évkönyvét Simon La­jossal és a Tanulók naptárát. Irodalmi érdemeit elsősorban a Gárdo­nyi nevét viselő társaság méltányolta, amely hét esztendővel ezelőtt főtitkárául választotta. De tagjai közé választotta az Irodalomtörténeti Társaság, a Berzsenyi Társaság és a Balatoni Társaság is. Mint irodalommal foglalkozó tanító 1924-ben megkapta a székesfőváros Rökk Szilárd- díját, 1926-ban pedig a Gárdonyi Géza- díjat. íme, egy magyar költő rövid biográfiája és őszinte arcképe. Dolgos, lelkes, a korral haladó, érzésben egy tisztultabb világban élő ember, akit nem zavar meg a mai vi­lág eszmei és erkölcsi káosza. Minden kö­dön és mérges gázon keresztül a szebb jövőbe veti hívő tekintetét, abba a szebb jövőbe, amely a nemzetre és az egyénre is elkövetkezik, ha szétoszlott a ma sűrű, tisztátalan1 köde .. _____ (S. E.) Beth len Gergely emléktáblája. Bethlen Gergely gróf Bem tábornok erdélyi hadse­regének lovassági parancsnoka volt. Eu­rópának legjelesebb lovasa és az olasz lo­vasság szervezője, s a piacenzai I. olasz huszárezred tulajdonossá és tábornagyi ranggal. Néhány év előtt az Orsz. Tört. Ereklyemúzeum kezdeményező lépéseket tett, hogy a két testvérnemzet szabadsá­gának hős katonája emlékezete Olaszor­szágban is fenntartassék. Tervbevette, hogy a Bethlen Gergely gr. olasz huszár­ezredének egykori laktanyája emléktáblá­val láttassák el. A táblán a jeles tábornok relief képe bronzból és megfelelő felirat lett volna. E tárgyban az olasz hadügymi­nisztertől a múzeum tiszteletbeli elnöké­hez, Balás György dr. táborszernagyhoz a kért adatok egy része már meg is érkezett. A tábla-ügy a hivataloskörök részvétlen­sége miatt nem haladhat előre. Pedig az olaszok súlyt helyezneít erre, már a vár­ható magyar idegenforgalom érdekében is. Árverést tűztek ki a Karátsonyi-palo- tára a Magyar Földhitelintézet tizenöt­ezer dolláros követelésének kiegyenlíté­se végett. Az árverést augusztus 31-re tűzte ki az I.—III. kerületi járásbíró­ság. Ez a hivatalos aktus egy nagy- tekintélyű és nagyvagyonú magyar főúri családot sújtana bizonyára érzé­kenyen, ha az áryerést valóban meg­tartják. A palota jelenlegi tulajdonosa Karátsonyi Jenő gróf, a szuverén mál­tai Lovagrend magyarországi követe és meghatalmazott , minisztere, akit Magyarországtól elszakított és román impérium alá került területen lévő bir­tokainak elvesztése juttatott ilyen vál­ságos helyzetbe. A Karátsonyi-palota valamikor legélénkebb és legelőkelőbb találkozóhelye volt a.magyar és a Ma­gyarországra ellátogató idegen főurak társadalmának. Nagy estélyein és bál­jain több ízben részt vett Ferenc Jó­zsef is, az uralkodócsalád számos tag­jának társaságában. A Vérmezőre néző impozáns Krisztina-körúti palota épí­tészeti szempontból is egyik nevezetes­sége Budának. Monumentális arányai, méltóságteljes vonalai és komor színe, messziről elárulják előkelő karakterét. A Krisztina-körút 119. és 121. számot viselő palotát és melléképületét a ben­nük levő műkincsekkel együtt 180.000 pengőre becsülte ai járásbíróság be­csüse, de lehetetlen ' elhinni nemcsak azt, hogy ilyen aránytalan kis össze­gért eladják, hanem azt is, hogy egyál­talán megengedjék az árverést. Ka­rátsonyi Jenő gróf egyezségi tárgya­lást kezdett a foglalás föloldása és a tartozásnak más módon való kiegyen­lítése érdekében. Remélhetőleg sikerül­ni fog a palota megmentése és valamely nem méltó kézbe juttatása, Egy kicsit közös szégyene lenne ennek a város­nak, ha egy ilyen nagymultú és maga­sabb rendeltetésű épület olyan kézbe juthatna, amely egyedül a pénz jogán szerzi meg s a birtoklásával járó er­kölcsi kötelezettségeket nem ismer­né el. Ne hlgyjék, hogy örömet szerez nekünk a folytonos panaszkodás, sokkal kelleme­sebb volna megállapítani, hogy itt minden rendben van, minden .szép és minden jq, de a fordított városban minden fordítva történik. Elkezdték a, Báró Dpthay-atca kövezését, az eddigi , vizes makadám he­lyett apró kockakő-burkolatot kap. Ezért „dicséret illetné és nem bírálat“ a várost. De... ez az utca mindössze 150—200 méter hosszú s forgalma- úgyszólván semmi. Né­hány lépésre onnan ott Van azonban a Margit-rakpartnak a Hév. végállomásnál " elhúzódó ^SeszST'ämbly-si£p“TdöEen 'való­ságos por-, esős időben pedig sártenger. A Hév.-vel ezren és ezrén utaznak s el­képzelhető, mit éreznek, mikor ezeken a tengereken kell átkelniök. Talán előbbre- való lett volna ennek az útnak rendbe­hozása?! LORGNON Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Állami solfőrtanfolyam nyílik meg a m. kir. Technológiai és Anyagvizsgáló Intézet keretében szept. 9-én teste K7 órakor, az intézet, VIII., József-körút 6. szám alatti helyiségében. A rettenetes tyúk-farm ügye sehogysem engedi nyugodni a Rózsadomb lakóit. Sok miatta ott a keserűség. A száz kakas túl hangos. Most azt firtatják a rózsadombiak, hogy a tyúk-farm tulajdonosának van-e en­gedélye? Mert azt a teheneket tartó és a környéket friss tejjel éllátó gazdát eltiltot­ták a tehéntartástól a Rózsadombon, pedig azok a tehenek de csendes állatok a kakas­tábor mellett! A Hadapród-utca, mely a város terjesz­kedése, a Pasarét rendkívüli fejlődése, az autóbusz járatok révéh nagy forgalomhoz jutott, mint sürgős közmunka szerepel a város útépítő prográmmján, ahogy azt Liber Endre alpolgármester az „Uj Buda­pest“ című lapban tett nyilatkozatában le­szögezte. — A sürgős közmunkák között van a Városmajor további parkozása is. A margitszigeti Szent Mihály kápolnát szeptember végén avatják fel országos ün­nepség keletében Horthy Miklós kor­mányzó jelenlétében. Himalája! Az ősi magyar nyelvben a kí­nai „meny" szó helyett még a „hím“ szót használta a magyar, mely fennmaradt a germán „Himmel“ szóban. Ezt a hímet tar­totta a világ legmagasabb hegysége, ahogy azt az ősi hit is vallja, s ennek alja volt India, a hím-alja s maga a hegység a Hi­malája. — így írja nekünk egyik Indiában élő honfitársunk, akit angollá tett az élet és Indiában ismét magyarrá lett. A margitszigeti Palatínus strandfürdőben pompásan érezték magukat a kánikulában a fürdővendégek ezrei, köztük a sok kül­földi is. A nap, víz, levegő szerelmesei táncraperdültek a jazzband hangja mellett és végigélvezték a nyári flört minden vál­faját. Látványosságban, szórakozásban, meglepetésben mindig volt része a strand­fürdő publikumának. Az igazgatóság, hogy a sportolók kedvében járjon, nagyon jó testállású testnevelési tanárnőket szerződ­tetett, akik testgyakorlási rendszerüknek nagy népszerűséget szereztek a felnőttek és kicsinyek táborában, nem is szólva a legújabb szerzeményről, a hatalmas sztratoszféralabdáról, amellyel olyan hami­sítatlan tengeri atmoszférát teremtettek, hogy a felrúgott portól ,eltekintve valóság­gal Deauvilleben, vagy Cannesben képze­lik magukat a Citybeli missek és bon- vivánok. Nem érdemes nyaralni menni, hisz itt a Margitsziget a maga óriási piog- rammjával, tenger szépségével. A Pula- tinusstrandon Szent István napjától kezdve vasár- és ünnepnapokon is az alacsonyabb hétköznapi árak lépnek életbe: délelőtt P délután P 1.40, egész nap P 1.80. Még a pestiek számára is megfepetés billiárdverseny és sakk°orseny PhilfiffPllllllfl termeivel, az újonnan átépített ■ lllluUul|lllill káoéház, /., Alagut-u. 3. (Színkörrel szemben,) Pompás FA G Y L A L T-ja közismert. A káoéház emeletén kölön termek Budai orvos fedezte fel Balatonlüredet. Augusztus 17-én volt 150 éve annak, hogy a budai egyetemen, Oesterreicher Manesz Józsefet, „Analyses aquarem Budensium“ címen megjelent disszertációja alapján or­vossá avatták. Manesz József az első dip­lomás magyar zsidó orvos nevéhez fűződik — ahogy az „Újság“ írja — Balatonfüred gyógyfürdő megalapítása és felvirágozta­tása, melynek gyógyvizére ő hivta fel a külföldi szakértők figyelmét. Érdekesen emlékszik meg a „Magyar Hírmondó“ egy­korú száma az első magyar zsidó orvossá avatásáról, írja többek között, hogy .. .a megnevezett orvos-doktor, ki is nemrégen a Budai és más azon vidékbeli orvosságos vizekről bő és jeles remekírást adott vi­lágra, születésére budai, pedig a füredi sa­vanyú víznél hivatalos Orvos lészen“. Az első magyar zsidó diplomás oitvos egyéb­ként szép karriert futott be, amennyiben II. József utóda I.‘ Ferenc érdemei elismerése fejében arany érdeméremmel és az osztrák császári kamcrális főorvosi címmel és jel­leggel tüntette ki. Manesz a korabeli ma­gyar tudósok ama nagyon kis csoportjához tartozott kik tudományos műveiket magyar nyelven írták vagy az idegen nyelvű müvet magyar nyelven is megjelentették. FOTÓCIKKEK Zibrinyinél, I, Attila-u. 12 Az öt millió iontos kölcsönre vonatkozó megállapodást 1931 aug. 14-én, a párisi, ma­gyar: királyi követségen aláírták. A meg­állapodás értelmében a Banque de l'Union Parissienne, a Magyar Általános Hitelbank főrészvényese, vezetése alatt álló francia és a Credit Suisse és a Société de Banque Suisse vezetése alatt álló svájci bankcso­port, a Mendelssohn and Company és a Ne- derlandsche Handel Maatschappij ainster- dami bankházak, a Banca Comerciala Ita- liana által képviselt olasz konzorcium és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank vezetése| alatt álló magyar bankcsoport a magyar \ kincstárnak összesen 62/ millió francia frank (5 millió angol font) kinsctárjegyköl- csönt nyújtanak. A kölcsön egy évi lejá­ratra szól, a magyar kormány azonban tp-, vábbi hat hónapra való meghosszabbítását kívánhatja. Abban az esetben, ha a magyar kormány a lejárat előtt hosszú lejáratú kölcsönt venne fel, a kincstárjegykölcsönt ebből vissza kell fizetni. A kölcsön után az állam előzetesen évi 5 egész háromnegyed százalék kamatot és háromnegyed százalék bankári jutalékot fizet. Ezenkívül az álla­mot terhelik a külföldön netalán fizetendő adók és illetékek is. A kölcsön magyar része már július hó végén a kincstár ren­delkezésére állbtt, a külföldi része pedig augusztus 14-iki értékké) Trafóit javára; Mint tudjuk, a kincstár fel is vette a ma­gyar piacra eső másfél millió fontot, a töb­bit, tulnyomórészben javunkra Írták, ami a Nemzeti Bank státusában az arany- és de­vizakészlet gyarapodásában jut kifejezésre. A Gschwindt-féle szesz-, élesztő-, likör- és rumgyár folyó évi június 30-án elhatá­rozott alaptőkeleszállítása cégbíróságilag jóváhagyatván, az 50 pengő névértékű, részvényenkint 25 pengőt kitevő tökeVisz- szafizetés folyó évi augusztus hó 24. nap­jától kezdve hétköznap 9 és 1 óra között a részvénytársaság pénztáránál (IX., Ipar­utca 17.) a részvényeknek szelvényív nél­kül, számjegyzék kíséretében való benyúj­tása és a pénztár által eszközlendő lebé­lyegzése mellett felvehető. „A jő száraz tisztítás, öltöny, női ruhák testese, gallér, ing-tisztítás, ol­csó áraival meggyőz mindenkit a nagy aranyéremmel cs díszoklevéllel ÓVATOSSÁG. kitünteteti MENCZER MENCZER-néi Fest. Tisztit. Mos. Telefon Szép volt az élet Budán a múlt század végén, de még a mostani elején is. Nem volt fényűző, de meleg, családias és igény­telen kis vendéglők belső kis szobáiban előkelő társaságok találkoztak egy jó falat és egy pohár jó bor mellett. Esemény volt a nagyobbszabású étterem úgynevezett Res­taurant megnyitása. Az elsők közé tartozott a Pállfy étterem. Ez még megközelítette a budai polgári étterem fogalmát és a Pest­ről átköltözött közönség szívesen látogatta. Csakhogy a pestiek hamar budaiakká vál­tak és a viszonyok hanyatlása és most a végleges leromlás . elnéptelenítette a Pálfíy éttormet is, melyről cl kell ismernie min­denkinek, hogy a konyhája, pincéje első­rendű. November elsején megszűnik az ét­terem. De kitermelte önmegából a Huber­tus vendéglőt a Kapás-utcában, mely szin­tén a Pálffy étterem tulajdonossának, Ma­yer Pálnak a tulajdona. Egészen budai mé­retek, szokások, hagyományok alapján megalkotott vendéglő, benne csak a kitűnő konyha és pince az új. Családias jellegű hely, ahol a jobb társaság is szívesen meg­fordul. Az étlapja is egyszerű: — néhány ízletes étel, valami különleges leves — mintahogy néha ötven liter bableves fogy el — mindenféle hideg falat, a mellé nagy­szerűen kezelt sör, vagy tisztán kezelt faj- bbrok — képezik az étlapot, nagyon, de na­gyon méltányos árak mellett. így lett az idők folyamán a Pálffy étteremből'— Hu­bertus vendéglő. Mi budának így joba'n sze­retjük. Szemet szúr minden jóérzésű és jó nyelvérzékü magyar embernek az a lehe­tetlen és magyartalan stilus, amivel hir-j detésben, plakáton,, felhíváson lépten-nyo- mon találkozunk. „A veszettség kutyái] újólag megállapíttatott“, „Ezen helyiség kiadó“, „Esténként zene“ ékes magyarság­gal megfogalmazott kifejezésekhez most egy újabb járult. Egyes vendéglők kiraka­tában a következő plakát jelent meg: „Ajánlom! frissen csapolt sörös korsóimat! rádiósoknak!“ Hogy miért ajánlják rádió­soknak, azt megmagyarázták, de, hogy milyen a frissen csapolt sörös korsó, azt senki sem tudta megmondani. Frissen csa­polt sörről már hallottunk, de frissen csa­polt korsókról még az öregapánk sem hallott. Kertészek elkeseredése. A „Magyar Ker­tészek Országos Gazdasági Szövetsége" szombaton délelőtt Darvas Fcreiic dr. el­nöklete alatt nyilvános - igazgatóválaszt­mányi gyűlést tartott. A gyűlésen az or­szág minden részéből jelen volt kertészet­tulajdonosok nagy elkeseredéssel állapítot­ták meg, hogy a kertészetek száma napról- nupra fogy, mert a mai súlyos gazdasági viszonyok között a kertészek érdekében semmi segítségnyújtás nem történik és a kertészetek . egymásután mennek tönkre Erélyes hangon követelték a kertészek, hogy a kormány részéről legalább olyan mértékű támogatás adassák, mint amilyen mértékben a gazdák részesülnek. A kerté­szek gyűlése elhatározta, hogy amennyiben helyzetükben gyors intézkedés nem törté­nik, úgy a kertészek országos naggyiilését hívják össze és azon fogják követelni sé­relmeik orvoslását. Kelti külkereskedelem. Úgy Hedzsászból és Yemenböl, mint pedig Albániából ismét többféle magyar terményből és iparcikkek­ből kértek mintakollekciókat. Főleg ás­vány- és keserüvizek iránt nagy az érdek- ‘ lődés. Amint a levelekből látató, igen sok­féle magyar exportcikk elhelyezhető az iz- I lám-Keleten, csak az a baj, hogy a magyar vállalatok bizalmatlanok és nincs iniciati- vájuk, mert. nem ismerik a keletet, hivata­los helyeken pedig" talán még nagyobb a tájékozatlanság. Az izlám kulturbizottság kefeti exportosztályá nem kiméi sem költ­séget sem fáradságot, hogy a felvett kap­csolatokat kimélyítse. A közeli Albániában olyan nagy exportlehetőségek kínálkoznak, hogy az eddig ismert lehetőségeket messze túlszárnyalják. A levélbeli kivánalmaknak megfelelöleg a szóba jöhető cégekkel 'a bi­zottság már felvette a tárgyalások fonalát. Állandó/kőkerítést kap a Horváih-kert, „K'riszAmsJJröni ti.—oldala,- Az- clíRÚU bt tol tartott ver seny tárgyaláson a kőfaragó munkákra a legolcsóbb ajánlattevő Marhon és Szalih épíőmesterek voltak 3584 P„ a legdrágálb a Dunamcnti mész-, tégla- és | kőipar rl 5060 P.-veL -----r­Mit óhajt? Kedélyt? Olcsó szó- 6 rakozást? Jő kony­hái? B|elejtést? .Mindezt megtalálja még „KORONA SS vendéglőben. III., Korona-tér 2 Kilünljazz, elsőrendű kimért- és bár-italok. rill. AmóbeAllól.dy Fogászt pavilion I Gyönyörű parkja és pompásan ■ berendezett helyiségei Buda I előkelő közönségének kedvenc uzsonnázó helye. '- Igvösvölgy, I., Hidegkúti-út 22 Í ódium tartalmú Üthiumos gyógy- orrás Budán, Erzsébethídnál IVÓ-KÚRA ■nyitva; reggel 7 órától este 6-ig. fSzénsavval telítve! — T-V I Z! FÜRDŐ BcaratsA&mflHBSfi AKVINKUM myha. — A források napi hozama 160.000 hekto­liter radioaktiv thermálviz ; « úTpR^É-\Vf-Atnak “ MFTR ^knak -1 ÚJPESTI átkelő propellernek állomása Fürdő Pajtikám ne feledd BUDÁN III., Lajos-utcate

Next

/
Oldalképek
Tartalom