Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-08-18 / 1052. szám
1931 augusztus 18 Btiflaí Napló 3 Kel eire, Magyar! Zempléni Árpád „Turáni dalok“ címen 1910-ben megjelent könyvéből. Keletre, magyart Tekints keletre! Ott lelsz te dicső, nagy rokon felekre! Nem lenézéssel fogadnak ott. Hagyd önmagának Napnyugatot. A sápadt árja lenéz, gyötör. Kihasznál, megvet, éltedre tör! Véreddel védted nyolc századon át Nyugat épségét, Hitét, honát. Ül népek nőttek, ál államok ... S vén őr! mi jutalmad? Gyaláznak ott! Letiltanák szádról az ősi szót. Hazugok, gyávák, rágalmazók! Keletre magyar! Tekints keletre! Ha élni kívánsz ál ezredekre! Az árja gőgtől ne vári te lót: Vagy ellenséged, vagy árulód. Mert sváb, a német, ha frank, ha szláv, Meríti hajódat alább, alább. Ma pénze öl meg, holnap vasa! Nincs szörnyűbb, mint a fehér basa!... Keletre, magyar! Fordulj keletre! Ott lelsz te virágra, úI kikeletre! Űjulást elméd ott nyer csupán! Ne fuss az ária divat után! Megfojtja lelked az árja kény ... Fordulj el tőle, sivár e tény!... Keletre, magyar! Foráulj keletre! Ott lelsz segítő, rokon felekre. Testvéreid közt Napkeleten Keress barátot hős nemzetem! Budán, — 1905. Személyi hírek RIPKA FERENC dr. főpolgármester, mint minden évben, ezidén is megszakította gyógykezeltetését és visszatért Budapestre, hogy részt vegyen a Szent Istvánnapi ünnepségen. BÁRCZY ISTVÁN dr. ny. igazságügy- miniszter, volt főpolgármester, a nyarat Moson-megyében tölti. PERCZEL BÉLA kormányfőtanácsos, székesfővárosi trvhat. bizotsági tag, az Országos Magyar Fürdőalmanach főszer- kesziője, Balatonmárián nyaral. SÜMEQHI LÁSZLÓ dr. kir. közjegyző, korm. főtan., aug. 6-án Bad-Hall fürdőbe utazott és szeptember elején tér vissza. NÉMETHY KÁROLY dr. tanácsnok, szabadságidejét is munkával töltötte a Balaton mellett, mert az ott táborozó leventeintézményeket vizsgálta végig. FÁBIÁN GÁSPÁR dr. építésztudor, a nagynevű templomépítő, nyaraló családjához, Balaton-Zamárdiba utazott és csak augusztus hó 22-én tér vissza. WEIXLGAERTNER TIVADAR ezredes, angol nyelvtanár, a Budai Napló munkatársa s az angol-amerikai ügyeinek referense, Balatonalmádiban (Ótto-penzió) nyaral. MEZŐ FERENC dr. tanár, a szellemi olimpiász európai hírű győztesét családi öröm érte. Felesége kis leánynak adott életet és azt Olympiá-nak keresztelik. PALÓCZI EDGÁR tanár Keszthelyen nyaral és folytatja balatoni tanulmányait. L1DÉRTEJED1 KISS ÁRPÁD dr. fővárosi ügyvéd, a magyar izlám-felekezet jogtanácsosa, a mohamedán-magyar kulturbizott- ságtól megbízást kapott, hogy a felekezet vallási nagy-alkotmányának tervezetét dolgozza ki. PAULOVICS ISTVÁN ny. miniszteri segédhivatali főigazgató balatonmáifai nyaralásából hazatért Budára és tovább intézi százkockás sakkjátékának világszerte való beszervezését. WEBER SÁNDOR dr. bankigazgató felesége, szül. Corzan y Avendano Inez, egészséges leánykának adott életet. RÁSÓ LAJOS dr. ügyvéd, kormányfő- tanácsos, trvht. bizottsági tag gasteini nyaralásából hazaérkezett s újból átvette irodája vezetését Idegenforgalom MIRZA ABDALLAH KHÁN a perzsiai Tebrlszből átutazott e héten Budapesten és látogatást tett az új magyar-mohamedán hitközség vezetőségénél. Londonból visszatérve, hosszabb időt szándékozik Budán eltölteni, hogy a „collegium islamiticum“ ügyét a mohamedán kulturkomitével részletesen letárgyalhassa. THEMELIS TIMOTHEUS, a görög-ortho- dox egyház jordánvidékí Palesztinái érseke, a vasárnapi iskolai világszövetség konferenciájára Budapestre érkezett és a Bellevue szállodában szállott meg. A Szent Istvánnapi hétre igen sokan érkeznek a „keleti idegenforgalmi bizottság" meghívására Budapestre. Többek között Bécsböl: az egyiptomi királyi konzul és Vivenot Ernő báró levélileg bejelentették érkezésük idejét. A Bellevue szállóban gondoskodtak szállásról. Új pártorientációt tervez Budán Kál- lay Tibor dr. v. miniszter, mely politikai mozgolódás élénkebb érdeklődést váltott ki Budán, főleg a Kelenföldön, ahol egyes társadalmi vezetőkön kívül a politikusok, — köztük Dinich Vidor orszgy. képv. is, — részt vettek a tanácskozásokon. Meztelen cigánypurdék állják el az utat a külföldi autók és a temetőbe menő gyászoló közönség elől a világforgalmat lebonyolító óbudai Bécsi- útón — a főváros illetékes hatóságainak nemtörődömsége folytán. Ott, ahol az 1908. évi törvény szerint Árpád fejedelem emlékének kellene állani — a hegyi temető közeli szomszédságában — most kóbor cigányok tanyáznak. Itt van a búvó- és találkahelyük az ország minden részéből ideözönlő sátoros cigányoknak, akik a főváros közegészségügyét, közerkölcsét és közrendjét nemcsak veszélyeztetik, hanem a legerősebben támadják is. Putrikat építenek engedély nélkül olyan területen, ahol villaszerűén kell építeni. A becsületesen adózó polgárt alaposan megbüntetik, ha az építési övezetre előírt s talán nem is lényeges feltételt nem teljesíti, de a cigányokat nem akarja meglátni a kerületi mérnöki hivatal, bár külön is ielhívták a figyelmét. A teljesen mezítelen nagyobbacska' cigánygyerekek állandóan , megbotránkoztatják az új temetőbe haladó gyászolókat, jósolgatni akarnak nekik, sőt ugyanezért megállítják a külföldről jövő autókat, felkapaszkodnak rájuk s megpumpolják a fejetcsóváló idegeneket. Ezt már a legkisebb faluban sem tűrik meg. — Óbudán ez is lehetséges! A környék lakóit állandóan meglopják, az üzletekbe küldött cselédektől, gyerekektől a pénzt elrabolják, nyilt tüzeket gyújtanak... s ki tudja még elszámolni azt a sok rendetlenséget, amit naponta elkövetnek a kerületi elöljáróság, a tisztiorvos és rendőrség minden beavatkozása nélkül. Egy falusi kis bíró már régen ráncbaszedte volna ezt a kóbor cigánytársaságot, de úgylátszik a fővárosban, a hatóságok útvesztőjében lehetetlenné válik az erélyes rendcsinálás. A panaszokat a környék lakossága az óbudai keresztény párt révén a polgármesterhez fogja juttatni. megbénítja a nyomtatott szó szabadságát. Nem adok nekik igazat, pedig én igazán megkövetelem, hogy a sajtónak szabad mozgást engedjenek. A mi sajtótörvényünk, énszerintem, olyan, mint a tiszta ablak: hiánytalanul átengedi a világosságot, szinte elveszíti anyagiságát, de, ha valaki betöri, akkor persze könnyen megvághatja vele a kezét. Ezután nagy csodálkozásomra megemlítette, hogy emlékezése szerint már jártam nála egyszer. Engem nagyon meghatott, hogy eszébe jutott egy esztendővel azelőtt tett látogatásom. — Arról jut eszembe, — tette hozzá, — hogy akkor is úgy álltái előttem, mint most. Pedig akkor kiütöttem a kezedből Schopenhauert, most pedig nem bántalak. — Nagyon hálás vagyok az intelemért ,— mondtam meglehetősen elfo- gódottan. — Azóta kissé emeltebben hordom a fejemet. — Sokszor kaptam már levelet hozzád hasonló ifjaknak a szüleitől — mondta ezután Jókai, — akik szinte felelőssé tesznek engem azért a hatásért, amelyet a regényeim gyakorolnak a fiatal olvasókra. Nem érdekes, hogy tőlem éppen úgy féltenek befolyásolható embereket, ahogyan én féltem az ilyen jellemeket Schopenhauertől, meg más pesszimistáktól? Pedig én igazán nem vagyok pesszimista'. Sőt tőlem éppen azért féltik a fiatalokat, mert, mint mondják, nagyon idealizálok mindent és főként az alakjaimat. Lehetséges, hogy ennek rossz hatása van egyes emberekre, de lehet ezért engem felelőssé tenni? Igaz, hogy az író egyik legnagyobb hatású nevelője a nemzetnek, de ezt a hivatást csak közvetve és általánosságban teljesíti, nem közvetetlenül és egyénien, mint a guvernant — Sokan mégis úgy fogják fel az író hivatását, — folytatta Jókai, ■ hogy azonos a házitanítóéval, a guver- nantéval. Hát erre nem vállalkoznék. Amikor a fantáziám előveszi az ecsetjét vagy a vésőjét, hogy alakokat formáljon, akkor bizony nem helyezkedem el a gyermekszoba horizontján. Nem gondolhatok arra, hogy Jenői Kálmánt, vagy Lándorit, vagy Adorján Manassét köznapi emberré degradáljam, nehogy valamelyik ifjú olvasóm mintaképül válassza és megbukjék miatta az életben. Én nem szállítok kész jellemmintákat, mert nem az a hivatásom. Az alakjaim jellemét dolgozza át mindenki a saját gondolkodása, saját erkölcsi felfogása, saját körülményei szerint, de ne vegye fel minden változtatás nélkül. Mert az lehetetlen. Nem arra a célra készült. Ezután megkérdezte tőlem, melyek azok az alakjai, akik legnagyobb hatást tették rám. Megmondtam és_ azt is megemlítettem, hogy sok alakjának egész tirádáit betéve tudom. Részleteket is akart tudni, s amikor megmondtam, nevetve jegyezte meg: — Csupa patétikus szónoklat. Látom már, hogy nagyon fellengős ember lehetsz. Zavartan hallgattam és nagyon elpirultam.- Az nem szégyen, — mondta Jókai, hogy megnyugtasson. — De óvakodj az egyoldalúságtól. Ne felejtsd el, hogy más a regény és más az élet Mert az élet egyáltalán nem fellengős. Ezután kezet nyújtott.- No fiam, most Schopenhauer után a magam könyvét vettem ki a kezedből. Ha megint eljössz, nem tudom, kire kerül a sor... Valamit önmagunkról A „Magyarság11 cikke rólunk, kapcsolatban a kelettel Nincs nagyon sok részünk dicséretben hivatalos helyeken, mert örökkön-örökké olyan dolgokat piszkálunk és feszegetünk, amiről — mondjuk például — a Városházán nem szívesen beszélnek. Igaz, hogy a Nagy-Pest és annak' országosan fontos ügyei mellett ezek a kis hudai kérdések nem keltenek kellő szenzációt — odaát, de nekünk itt Budán, kenyér- és életkérdések. Pesten mindig van élénk, lüktető élet, mert elszívja előlünk az egész idegenforgalmat. Most, hogy az Izlám és Gül Baba révén egy különös idegenforgalmat teremtünk meg a történelmi hagyományok és vallásos alapon Budán, kedves méltatást szolgáltatott nekünk a MAGYARSÁG, mely kiváló és nagy gonddal szerkesztett újság megértéssel fogadta ezt a törekvésünket és aranykedélyü munkatársát, Móricz Pált, a pompás tollú írót bízta meg, hogy a keleti kérdéssel és a Budai Naplóval foglalkozzék behatóan, kellő elégtételt szolgáltatva nekünk, a sok kicsinyes mellőzés, elhallgatás, megnemértés után. Szívesen mondunk a budaiak és a magunk nevében köszönetét a megemlékezésért, közölve a terjedelmes cikknek idevonatkozó részét Amikor a müezzin újból megszólal Budán...11 Az öreg királyi Budát, a törökök és mohamedán világ egykori legendás Budun- Ját paragrafusokkal és hidakkal hiába kapcsolták az élelmesebb, zűrzavarosabb és idegenesebb ifjú testvér Pesthez, sok tekintetből máig külön budai életét éli, máig meg vannak a maga külön budai hagyományai és — érdekei... Ennek a rejtőzködő életnek, ezeknek a zománcos hagyományoknak és a pesti oldalról leginkább meg nem értett, sőt elmellőzött budai, tovább- menőleg országos magyar érdekeknek a feltárója, szószólója, őrizöje, a budaiaknak saját külön Ízlése szerint szerkesztett, a hajdani „Egyetértés“ lepedőnyi formátumában hetenkint kétszer megjelenő jó öreg „Budai Napló". Ezt a Budáról és a budaiaknak készült családias lapot huszonnyolc éve alapította és máiglan szerkeszti Budapest egyik legrégibb szerkesztője: Viraág Béla. Amint most a budai török dolgok és budai muzulmán egyházközség alapítása ügyében a Bors-utcai barátságos szerkesztőségben felkerestem a magyarországi muzulmán érddkeltségeknek is ezt a hivatalos szerkesztőjét, hallgattam a közbeszőtt emlékezések fűszereivel ízesített, édesített s a meggyőződés füzétől meggyőző hévvel álmtlegedett lelkes beszédet, — szinte kísértésbe estem, hogy beszéljen a garibaldista Horváth Gyuláról, kinek politikai tudósítója, a lángeszű székely mérnök, ditrói Puskás Tivadarról, Edisoln legbizalmasabb feltaláló társáról, kinek a Telefon Hírmondónál, a Rádió ősénél szerkesztője volt,- hogy emlékezzen a Tóth Kálmántól alapított, Vadnay Károly által oly nagy népszerűségre emelt s talán az egész világon mindmáig egyetlen irodalmi és művészeti napilapról: a „Fővárosi Lapok“-ról, amelynek az akkor még ifjú poéta Viraág Béla bátyánk utolsó szerkesztője volt... A 'megérteden ül és felejtetten elmúlt, az Angliában és Keleten annál inkább számon tartott nagy orientálistáról, Némethy (Némáty) Károly barátjáról is szívesen beszéltetném még, aki az Afgán-földön, a „Királyok temetőjében“, a föld legtitokzatosabb, legóriásibb elzárt temetőjében, a gyilkolásra kész dervisek felemelt tőreitől körülzártan a csiszolt kőlapokról, beírt sziklafalakról és egyéb emlékekről betűzgette és olvasta az ezredévek előtti magyar ősmultnak a feledésben elmohosodott szentséges nagy titkait... — Én magyar vagyok!... Engedjétek meg tehát, hogy az én királyaim szent emlékezetének hódolhassak! — A dervisek gyilkos tőre a „magyar“ név felemlítésére lehanyatlott s megfenyegetvén, hogy többé ide visszatérni ne merészeljen, csupán bizonyságul szolgáló rajzait, felvételeit s jegyzeteit szedték el... A „Királyok temetőjéből“ szabadon bocsátották a budai tudóst, hogy idehaza temesse el őt a közöny és a meg-nem-értés... Ez a Kelet, a Némethy Károlyok, atyafi- ságos, rokon keletje régesrég bűvkörébe vonzotta a poéta Viraág Bélát, a Buda érdekeit, előbbrehaladását néző és tapasztalt, lelkes szerkesztő meg Buda-Budun régi török emlékeit, -hagyományait mind mélyebbről megismervén, ráeszmélt és ezt programmjává tette, hogy a „buduni“ muzulmán emlékek és az egész Keleten elterjedt legendák révén — magyarországi török emléktárgyak, a budai híres török fürdők, a szent Gül Baba sírja stb. — kellő kiépítéssel és megszervezéssel Budára vonzhatnánk ismét Kelet muzulmánjait, legkivált a kincses előkelőségeit. Szóval: a budai fíirdőügyek és az idegenforgalom emelése is ráinditották, hogy a Keleten és a keleti népek között otthonos László Zoltán barátja és munkatársával kapcsolatokat keressenek és előkészítsék a magyar- országi budai magyar muzulmán egyház- község megalapítását ami a „Magyarság“ jelentése szerint vasárnap törvényszerűleg meg is történt. Sérti Budát, hogy minden nagy nemzeti ünnep alkalmával, amit különben Buda nélkül el sem lehet képzelni, meg sem lehet csinálni, — valami sérelem mégis éri Budát. A Szent Istvánnapi körmenet egészen elvitathatatlanul budai ünnep volt ősidők óta és a Budára sereglett jó vidékiek ilyenkor alaposan kiélvezték az országszerte ismert és jó hírnévnek örvendő budai kiskorcsmákat és nagyvendéglőket, főleg a Krisztinavárosban. Jutott közönség a „Zöldbeli“-eknek is. Ezt megirigyelték a pesti vendéglősök és valami ügyes machinációval elérték, hogy rendelettel szabályozzák a körmenet szétoszlását, de elzárta a rendőrség a Krsztinába vezető összes lejáratokat. Pedig hamarább és könnyebben oszlott szét a körmenetben résztvevő és a körmenetet néző nép, amikor a Várból minden résen, minden lépcsőn lejöhetett és hamarosan megteltek a Krisztinaváros vendéglői. Sajnos, ez a rendelet ezévre is szól és ezidén is elzárják ezt a kis jövedelmet a Krisztina- beli vendéglősök elől. Természetes, hogy ezek minden módon tiltakoznak ez ellen és most memorandumot nyújtottak át Petracsek Lajos dr. orszgy. képviselőnek, hogy érdekeiket védje meg. Fontos is, hogy ez megtörténjék, mert „rossz időket élünk, rossz csillagok járnak“ és egy kis pénzmagra szüksége van minden budai polgárnak. Petracsek Lajos dr. sürgősen eljárt az ügyben és Andréka Károly h. főkapitány megértő intézkedései nyomán a Krisztinaváros felszabadul e sértő kor- látozás alól. _______________________ „A jő száraz tisztítás, öltöny, női ruhák festése, gallér, ing-tisztítás, olcsó áraival meggyőz mindenkit a nagy aranyéremmel és díszoklevéllel kitünteted MENCZER ....... ~ —________ MEN CZER-nél Fest. Tisztit. Hős. Telefon Gyász. Általános megdöbbenés fogadta Némethy Béla tanácsnok hirtelen bekövetkezett halálát. Kartársai rendkívül szerették s- egyéni szeretetreméltóságával, igaz- ságszeretetével mindenütt csak barátokat szerzett. A farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra. Magyar mohamedánok Becsben. Husz- szein Hilmi budai mufti Bécsbe készül utazni, hogy az ott reá várakozó arab, albán és szláv muzulmánok kiküldöteivel az izlám'-vallásközség, a GUI Baba mecset építés, a magyar mohamedán vallásalapok és kegyes alapítványok, továbbá a magyarkeleti mohamedán idegenforgalom ügyében megállapodásokat létesítsen. Kíséretében lesznek László Zoltán dr. szerkesztő, Mo- relli József dr. ügyvéd, a muzulmán vallásfelekezet „emin esszandük“-ja és Horváth László bankigazgató és a vallásközség több tagja. A Duna gőzhajózási Társaság a legnagyobb előzékenységgel bocsátotta a szükséges hajójegyeket és fülkét a mufti és kísérete rendelkezésére. Búcsúvacsorát rendez a krisztinavárosi egyházközség az újlaki plébánossá kinevezett Pálű Lajos dr. volt krisztinabeli s. lelkész névnapja alkalmából aug. 22-én este, a Zöldfa-vendéglő külön termeiben. Gyász. Sömjén Zsigmondot a Gyapjú- mosó és Finomposztó Rt. ügyvezető igazgatóját súlyos csapás érte. Édesanyja aug. 14-én meghalt. Vasárnap délután temették nagy részvét mellett. Keleti idegenforgalom A mohamedán-magyar kulturbizottság a Budai Napló és az Országos Magyar Fürdőalmanach közös keleti-muzulmán idegen- forgalmi bizottságot szervez, nehogy továbbra is a panaszok tömegével árasszanak el minket a Keletről érkező muzulmánok, ahogy ez most napirenden van. Most az a helyzet, hogy aki egyszer itt járt, többé nem igen jön vissza. Ha az állam és város által anyagilag is támogatott hivatalos idegenforgalmi szervek ezt a nyugatimádó rendszert követik tovább, kárba vész az idegenforgalomra eddig áldozott pénz anélkül, hogy néhány plakátnál egyebet is produkált volna. Az idegenforgalom nem monopólium, hanem hazafias kötelesség, amit épp a fizetett s erre a célra kirendelt bürokrácia nem akar vagy nem tud megérteni. A magyar izlám szervezkedését a legnagyobb közönnyel vették' s csak akkor eszméltek rá, amikor Feilisal király és Ibruliim szultán váratlanul megérkeztek ide s tárgyaltak a mohamedán kulturbizottság vezetőségével s leadták névjegyeiket a budai muftinál. Már az első budai muzulmán zarándoklat terveit készítik elő a koinitéban és a hivatalos iilegenfcjsaimi szervek és vállalatok szemet húnytak és nem akarják meglátni azt a történelmi hagyományokon és vallási alapon megindult' muzulmán idegen- forgalmat, mely 350 millió embert érdekel — Keleten. Ezért vagyunk kénytelen ezt a keleti- muzulmán idegenforgalmi bizottságot a magunk erejéből megszervezni a svájci, kairói, londoni és bombay-i mohamedán komitékkal egyetértőleg, nehogy az utódállamok, továbbá Becs, ,Berlin és Páris teljesen magukhoz ragadják a muzulmán idegenforgalmat. De ezt a közönyt — szerencsénkre — nem mindenki osztja, vannak és lesznek, akik a magyar mohamedánok szervezkedésének fontosságát nemcsak erkölcsi és kulturális, hanem gazdasági szempontból is megértik és értékelik. így Németh Béla dr. kormányfőtanácsos áldozott lelkesen elsőnek e nagy ügynek, amikor a budai mufti részére díjtalanul bocsátott lakosztályt rendelkezésre a Bellevue szállóban. Ezt a nemes tettet a mohamedán-magyar kulturkomité azzal viszonozta, hogy az összes külföldi mohamedán szervezeteknek értesítést küldött, hogy ezentúl a Bellevue-be szálljanak meg, RÓMAI FÜRDŐ . ÓBUDA —AKV 1NKU M Kitűnő konyha. — A források napi hozama 160.000 hektoliter rádioaktiv thermálviz A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása mert ez a szálloda lesz a mohamedánok tplajdonképeni találkozó-helye. Ugyancsak a Dunagőzhajózási Társaságról is meg kell emlékeznünk, főleg Dor- mándy Géza ny. tábornok, igazgatóról, aki szintén átérezve a keleti-muzulmán idegenforgalmi propaganda fontosságát, minden forma, kérvény, akta, bürokratikus kicsinyeskedés nélkül, percek alatt bocsátotta a Bécsbe készülő magyar-mohamedán bizottság rendelkezésére a szükséges utazási jegyeket. Lehetne dolgozni az ország érdekében és ide lehetne hozni az idegeneket, nem annyira Nyugatról, de annál inkább Keletről, csak kevesebb fontoskodást, aktát és bürokráciát kérünk! Elhalasztották az új elöljáróságok felállítását, még pedig bizonytalan időre. Az 1931—32-re szóló fővárosi költségvetés két millió pengőt irányozott elő az új fővárosi törvény alapján létesítendő négy új elöljáróság felállításának dologi kiadásaira. Már a helyeket is kijelölték, illetőleg az elöljáróság céljára alkalmas épületeket. A budai részen a Horthy Miklós-úti köröndön és az Ül Szent János-kórház közelében választottak előljárósági székház céljára alkalmas épületeket, ezeken kívül természetesen más ajánlatokat is kapott a székesfőváros. Már csak a bérleti szerződés megkötése volt hátra és 1932. január 1-én már meg is kezdték volna működésüket az új elöljáróságok. A gazdasági viszonyok rosszabbodása azonban arra kényszerítette a székesfőváros vezetőségét, hogy későbbi időre halassza az épületek megvásárlását és ezzel együtt az elöljáróságok működésének megkezdését is. Törölni kellett tehát a két millió pengőt és most olyan megoldást keresnek, amely más formában könnyíti meg a kerületi hatóságok munkáját addig is, amíg a decentralizálás megtörténhetik. RaVaSz cukrász rssarn cukrászaton Telefon: 502-34. _ Skuts Dénes bankár (Horthy Miklós-út 152.) közli, hogy a XXVI. m. kir. osztály- sorsjáték V. osztályának tőhúzásai aug. 18-án, kedden kezdődnek. Ezúttal figyelmezteti a résztvevőket, hogy a megújítási betétet és az előírt 30 fillér költséget húzás előtt fizessék meg, mert ellenkező esetben szerzett jogaikat és a befizetett összeget elvesztik. Egyébként a bank- és devizakorlátozó rendelkezésekkel kapcsolatban az utóbbi napokban olyan hírek kerültek forgalomba, hogy a m. kir. osztálysorsjáték nyereményeinek kifizetésénél is bizonyos korlátozó rendelkezések lépnének életbe. A Pénzintézeti Központ azonban, amely tudvalévőén az osztálysorsjáték ügyeit intézi, úgy nyilatkozott, hogy — bár az osztálysorsjáték játéktervének egyik paragrafusa értelmében a pénzügyminiszter jogosult rendkívüli körülmények esetén a sorsjátékot .felfüggeszteni — a pénzügy- miniszter ilyen intézkedést tenni nem óhajt és így az osztálysorsjáték a nyereményeket a jövőben is minden korlátozás nélkül fizeti ki. Kiadó lakás. I., Diószegi-út 15. II. em. bal. Horthy-út sarkán, a tennisz- Pályával szemben. 2 szoba, hall, keleti háló, Dunára kilátás, lift, erkély, minden mellékhelyiség, étage-fűtés, gáztűzhely. Qlock Imre ép. IV., Váci-u. 36. Tel.: 83—1—19. Tár perces gyorsfénykép a budai Zeileis rendelőből A minap egy jó ismerősöm feleségét kísértem fel a budai Zsigmond-u. 6. szám alatt levő Zeito's-rendelőbe. Az asszonykát súlyos gyomor- és idegbaja ellen kezeltette az ura a Zeileis- gyógymóddal s míg az asszonykára várakoztam a nemes ízléssel berendezett orvosi váróban, beszédbe elegyedtem a kezelésre várakozó beteg-társadalomra. Valóban, egy egész társadalom apraja-nagyja “üldögélt ott Somogyi Sándor dr. orvosi rendelőjében. Kor, rang és felekezeti különbség nélkül, türelmesen várakoztak, közben elelsírják, sóhajtják egymásnak nagy bajaikat. Egy 40 év körüli daliás termetű úriember áll a kezelöterembe nyíló ajtó félfájára támaszkodva. Nemreg meg aktív tisztje volt a nemzeti hadseregnek, míg súlyos reumája miatt betegállományba nem helyezték. -ninte. le'kendezve mondja a mellette álló karosszékben üldögélő őszliajú uriasszonynak: — Higyje e, méltóságos asszonyom, nem ismerek magamra. Két hete lesz holnap hogy idejárok, eddig húszon- kilenc besugárzást kaptam, úgy érzem magamat ma már, mintha nem is én volnék én. Semmi fájdalmat nem érzek, nagyszerű étvágyam van, az idegeim is megnyugodtak és átaluszom nyugodt, üdítő alvással az egész éjszakát.- Óh, már én is nagyon jól alszom, KIRÁLY-FÜRDŐ Építette 1556-ban KARA MUSTAFA budai basa. Budán, II., Fő-utca 84. sz. /IC fni/riCk szénsavas nátront, szénsavas lü lUAUu rae3Zet* szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévvlz köszvény, csúz-, bor- és csontbetegségek, fémmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdők: ,*ríi,fe1na,lc.;.: ■ • Ioeeo1 5—]• nőknek hétköznap d. u. 2—7. Juókárai
