Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-01-17 / 1026. szám
XXVIII. évfolyam. 1026. sz. Buda érdekeit a várospolitika, a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgáld újság. Előfizetése egy évre 24 pengd, télévre 12 pengd. Egy szám 50 fillér. Szerkesztődig és kiadóhivatal; I., Bors-utca 24. Délután 5—7-ig. Telelőn: 502 _96. Fel elős szerkesztő t V1RAÁG BÉLA Hirdetések ára: Egy hasáb széles, egy milliméter magas sor, egyszeri közlésnél 40 fillér. 20 mm. magas hirdetés 8 pengd. Szövegsor ára 4 pengd. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. H hirdetések dija mindenkor előre fizetendő. 1931 j? nuár 17. Csődbe ment egy budai fürdő Az Erzsébet Sósfürdő romlása A város intéző körei most bizonyára így gondolkodnak: — „Van nekünk Budapesten 88 gyógyforrásunk. Mindegyik világhírre érdemes. Egy-egy csoportja elegendő volna ahhoz, hogy Németországban világhírű, virágzó, az emberiség javát szolgáló, hatalmas fürdőtelep alakuljon ki körülötte. Mi ennek a 88 gyógyforrásnak alig a felét tudjuk a fürdőüzembe fogni, a többi felhasználatlanul a Dunába csurog. Ezeknek a forrásoknak egyike az Erzsébet Sósfűrdő, egymaga olyan kiváló és páratlanul álló gyógyforrás, mely arra hivatott, hogy messze földről keressék fel a beteg nők és egymaga is elég volna, hogy világfürdőhely központját és alapját képezze. Ha ez a fürdő mégis csődbe ment, akkor ennek különös okai lehetnek, olyan alaphibák, amelyek oka a városgazdaságban rejlik. A Városháza két legnagyobb pártja a fürdőügyet és az idegenforgalmat tette meg a város jövendő gazdaságának tengelyévé s így e kérdés politikai felfogásában nincsen hiba, annak tehát a rendszerben kcH lennie.**" " Lehet azonban, hogy az intéző körök nem így gondolkodnak. A tény az, hogy az Erzsébet Sósfürdő csődbe ment, de az is tény, hogy ehhez hasonló női gyógyfürdő ritkítja párját Európában, végül tény az is, hogy ez a fürdő sohasem volt komoly kezekben és nagyrészt csak kísérleteztek vele kellő hozzáértés nélkül azok, akik időről-időre tulajdonosai voltak, de végül megkell említenünk azt a tényt is, hogy a székesfőváros mindent elkövetett, hogy ez a fürdő ne boldogulhasson. Ezeket a tényeket egybevetve, arra az eredményre kell jutnunk, hogy nálunk senki a fürdőkkel komolyan nem foglalkozik. Tisztában kell lennünk azzal, hogy Budapesten két fajta fürdő van : — gyógyfürdő, mint amilyen a Szent Gellért, a Széchenyi, a Lukács-, Császár- és Római fürdő, — és magánfürdők, mint aminő Budán a Királyfürdő, Rácfürdő, Rudasfürdő és a hasonló pesti f ürdők. A gyógyfürdők kellő vezetés mellett prosperálnak, — a magánfürdők nem. A gőzfürdők divatja elmúlt. Az ifjúság ma sportol, keresi a hideg strandfürdőket és a napsugarat. A kádfürdők elvesztették jelentőségüket a magánlakásokban épült kádfürdők miatt és jogosultságuk volt a közhasználatra akkor, amikor Budapesten összesen csak 6000 fürdőszobában állott kád, de elvesztették a jogosultságukat akkor, amikor 80.000 kádfürdő épült a különböző magánlakásokban. Ha ilyen lakásnál, ahol fürdőszoba áll rendelkezésre, csak 4 személyt számítunk átlag, kiderül, hogy 320.000 ember fürdik és tisztálkodik otthon. Ezt a hiányzó 320.000 embert sínylik a nem gyógyfürdő jelleggel bíró magánfürdők. De hozzájárult még ehhez, a rossz gazdasági helyzeten kívül az, hogy erkölcsrendészeti szempontból ezeket a magánfürdőket eltiltották attól, hogy találkahelyek legyenek, de súlyosan érinti még azokat az is, hogy elmaradt a vidék, ahol már épültek közfürdők és fürdőszobák is. E súlyos körülmények arra kényszerítik ezeket a magánfürdőket, hogy gyógyfürdőkké alakuljanak át, amit nehezít a magántőke hiánya, az idegen tőkének itt való elhelyezkedése és a bank és pénzintézetek érthetetlen idegenkedése a fürdőkkel szemben. De a város sem igyekszik szigorúan keresztül vinni az egyetlen megoldást, hogy a saját kezébe vegye az összes fürdőkéit. így aztán érthető, hogy az Erzsébet Sósfürdő csődbe ment. Talán az egész világon mindenhol két kézzel kaptak volna a bankok az ilyen vállalkozáson, csak éppen nálunk nem, aminek okát ismét a város vitás fürdőpoli- tikájában és téves 'irányú fürdő- gazdaságában kell keresnünk. Mitől kapjon kedvet ilyen vállalkozáshoz, amikor azt látja, hogy itt csak szóval — puszta szóval — szolgálják a fürdőügyet, de a gyakorlatban mindent elkövetnek, Hogy megrantsSttr,Trogy leire - tétlenné tegyék. Az Erzsébet Sósfürdő a hegyek felől kapja vizét, onnan szivárog a völgybe és tölti meg a kutakat. A szivárgásnak ezt az útját, fölös építkezésekkel, rosszul vezetett csatornázással állja el a város. Néhány év múlva a Sósfürdőnek nem lesz vize. A városnak már évek előtt a Sósfürdő mellé kellett volna építenie a női közkórházat, hogy úgy segítse a fürdőt vize értékesítésében, ha már magát a fürdőt nem akarja átvenni. De mért nem vette át ? Okvetlenül hullává kell lennie, hogy a város átvegye? Valami szerencsétlen spekuláció ez, mely addig vár a megváltással, amíg a fürdő teljesen elértéktelenedik. A Sósfürdőhöz tartozó telkeket parcellázta a fürdőtulajdonos és elárusította, hogy a kölcsön utáni kamatot fizethesse. Miért engedte ezt a város ? Látva ezt a banktőke, nem szívesen nyúl a fürdőkhöz. És a pesti bankokon át a külföldi tőke sem. A magánkézen lévő fürdők így nem juthatnak olcsó tökéhez, hogy gyógyfürdőkké épülhessenek ki és folyton romlik, folyton értéktelenedik az a mérhetetlen kincs, mely itt hever a lábunk alatt és egyenrangú a csatornákkal, mert budapesti feolfgás szerint ez is, a gyógyforrás is, a föld alatt folydogáló víz s egy ügyosztályban kezelik, — egyformán. 6» Itt minden fürdőnek csődbe kell jutnia, ha nem avatják élő igévé azokat a választáskor tett kijelentéseket a nagy várospolitikusok, akiknek szavát ma még többre értékeljük — közönséges kortesfogásnál. Dubonai Pál. Nem vált be az ideális menetrend, mely főleg itt Budán, a legforgalmasabb úton szinte csőd elé vitte a közlekedést. A Margithíd- tól az Erzsébethídig a körúton tulajdonképpen csak egy kocsi jár: — a 71-es. A 49-es elakad a Délivasútnál, sok ember bosszúságára. Ezt a „viszonylatot“ — sokan úgy mondják hogy be kell szüntetni és járatni kell a 49-est körbe, Kelenföldről—Kelenföldig. De át kell hozni, -— ahogy már évek óta sürgeti a Budai Napló — a 46-ost, mely most két pályaudvart köt össze: — a'nyugatit a keletivel. Ha áthoznák a Délivasútig, — három pályaudvar között teremtene összeköttetést, az utazó- közönség nagy örömére. Mégpedig úgy kellene áthozni, hogy a Délivasút érkezési oldalán, az Alkotásutcában, a Délivasút előtti téren volna a végállomást. Járatni kellene itt olyanfajta kocsikat, ami- nők most a Lóversenytérre közlekednek és poggyásztartó hálóval vannak ellátva. Ügy tudjuk, hogy ennek egyetlen akadálya az a körülmény, mely ezt az utat a Déli- vasúttól a nyugatiig stratégiai útnak tette meg és — állítólag — a BSzKRT-nak nem áll jogában megépíteni azt a 100 lépés hosszú összekötő vonalat a Krisztina-kör- úton, mely az Alkotás-utcától a Kékgolyó-utcáig terjed. Mert erre okvetlenül szükség van, hogy az Alkotás-utcából a Margithíd felé vagy vissza a villamos közvetlenül járhasson. Lehetetlennek tartjuk ezt, mert stratégiai vonalnak is célszerűbb, ha ez kiépül és kár völt——o, hérAtafe akkor, amikor az Alkotás-utcai villamost kiépítették a Gellért hátamögött. tányos és igazságos a mai mandátumelosztás. Olyan kerületben, ahol 1400 szavazat kell egy mandátumhoz, a 2000 szavazattal bíró párt is csak egyet tud behozni, mint ahogy behoz egyet a 700 szavazattal bíró, mert a töredék 600-at veri a 700. Be kell hozni, hogy csak olyan párt töredéke számíthat érvényesülésre, amely párt már egy alapmandátumot behozott. Amely párt ezt nem bírta — kiesik. A mostani rendszer szerint minden ad hoc alakult párt behozhat egy mandátumot, mint töredék. De minek a töredéke? Alaposan kifejtette ezt Óbndán legutóbbi beszédében dr. Orova Zsigmond, aki ennek a méltánytalanságnak lett az áldozata. De sínylette ezt minden nagy párt is. A mostani fegyverszünetet ki kell használni, hogy az országgyűlési képviselőválasztás már a lajstromos rendszer javított kiadása alapján folyhasson. A választás megvolt, — éljen az új választás! Kelenföldi Társaskör úi kaszinó alakult Buda déli részén Hibák, melyek hamar bosszút álltak A különféle beteges kombinációk körül egyetlen pozitívum bontakozott ki a választás óta s ez a kormány kívánsága, hogy a városházán, ahol szeretnek „parlamentesdit” játszani, parlamentáris rendszer szerint a többségnek kell átvennie az uralmat, a velejáró felelősséggel, az ellenzéket pedig az ellenőrzésre kell szorítani. És ez jól van így. Mert került volna a mostani kisebbség mint többség a közgyűlési terembe, — okvetlenül is szigorúan követelte volna ezt a parlamenti rendszert és a kormány pártjait teljesen kiszorította volna a vezetésből. A kormánynak két pártja van a városházán: — a teljesen megbízható Községi Polgári Párt, hogy úgymond- juk Kozma-párt és — a vele egyúton haladó, de az ellenzékieskedéssel állandóan fenyegetődző Keresztény Községi Párt. Vass József miniszter elhunyta óta négyszer váltott frontot. Ellenzékbe ment és visszajött, a választás előtt ellenzékbe ment és ismét visszajött. Lehet, azért, hogy a megtért fiút mindig jobban szereti a család, mint a másikat. A városházán az egyetlen pozitív támasza a kormánynak Kozma Jenő dr., aki minden kacsintgatás és kacérkodás nélkül megy a maga útján és viseli a nehezebb keresztet. Most a városházát kell rendbehozni, ügy tudjuk, hogy nem lesznek nagy változások. A harmadik alpolgármesteri állás betöltése körül talán lesznek vihatok, dff valószínű, hogy ott sem. Csupa fiatal erő pályázik az alpolgármesterségre és — úgy látszik — az öregek félnek a fiataloktól. Inkább maradjon minden a régiben. Az elmúlt öt év azt bizonyítja, hogy a tanács megállja a helyét. Nyugdíjba sem akar menni senki, amibe a fiatalok nehezen tudnak belenyugodni. Az öregek majd lassan átszervezik az egész adminisztrációt az új törvény szerint. De ezen a törvényen is változtatni kell, mert a gyakorlat sok hibájára mutat rá. Vele együtt változtatni kell a választási rendszeren is. Nem mélKülönös módon, Budapest nem fejlődik a folyammenti nagyvárosok törvényei szerint, hanem fordítva. Máshol >a város a dél felé folyó viz mentén észak felé épül, viszont Budapest délfelé. Földrajzi fekvése, vízrendszere így kívánja. A gyárakat, mint mindenütt, itt is délre telepítették s ennek dacára azok körül épül a város. A csepeli kikötő siettetni fogja a kelenföldi nagy medencé kiépülését és a Boráros-téri híd is segíti ezt. A Gellérthegyen túl új városrész keletkezett három évtized alatt, mely rohamosan fog fejlődni. Külön várostípus, más felfogású, más szokású lakossággal, más törekvésekkel. A TYnno. £qLp! eső keleti vésse kikötő, r&-. kodé, gyárváros, mintegy a csepeli rész folytatása. A hegyek felé eső nyugati része fürdőhely, a jövendő Karlsbad és villaváros. Az itt kisarjadt nézeteknek és társadalomnak valami központ kell és több kísérlet után e hó 16-án este megalakult a városrész vezére, Becseii Antal felhívására, a KELENFÖLDI TÁRSASKÖR, melyet nagy hivatásához méltón nagy I arányokban építenek ki szervezői és a nagyszámban jelentkezett tagok. A népszerű Kis Rabló-hoz címzett vendéglő különtermében jöttek össze mintegy százan, a kerület előkelő, számottevő polgárai a bejelentett alakuló-közgyűlésre, ahol Becsey Antal fejtette ki az új társaskör céljait, amit általános helyeslés kísért. Ismertette az alapszabályokat és körelnöknek ajánlotta Dicsöffy Kálmán államtitkárt, hogy megválasszák az elnökséget, a tisztikart és a választmányt. Dicsöffy Kálmán államtitkár azt ajánlotta, hogy a köztiszteletben álló nagynevű vezért, BECSEY ANTALT, válasszák meg egyhangúlag elnöknek, ami zajos és lelkes ovációk mellett meg is történt. Becsey Antal megköszönte az egyhangú választást és kérte, hogy tekintsenek el attól, hogy részletes pro- grammot adjon most, hanem halasszák el ezt a legközelebbi alkalomra, amikor az arra hivatottak bevonásával mondja el azt. Azután sor került a választásra, amelynek egyhangúlag hozott eredménye a következő: Díszelnök: dr. Ripka Ferenc. Elnök: Becsey Antal. Társelnökök: dr. Barla-Szabó József, dr. Sümeghi László, Domer Gyula, Szántó Jenő. Ügyvezetöelnök: Kovács József ny. tábornok. Alelnökök: dr. Ulmer Ágsoton, Gö- möri Győző, März Károly, Zsíros Károly, dr. Pécsi Albert, vitéz dr. Zat- kóczy Dezső. Igazgató: dr. Szilárd Bertalan; helyettes igazgató: Rignáth Bele; főtitkár: Füvessy László; titkár: Radzó Tihamér; pénztáros: Vetter Gusztáv; ellenőr: dr. Klobulszky Károly; könyvtáros: Ujj Gyula; ügyész: állás betöltetlen; háznagy: Berin- key Gyula; gazdák: Margittal Gyula és Tóth István. Számvizsgáló bizottság: Sinkó Pál, Niegreisz Béla, Goldberger Sándor, Háhn Arthur. Tiszteletbeli tagoknak jelölték: Szi- gethy Lajos, Kozma Jenő dr., Hermann Miksa, Ereky Károly, Pom- péry Elemér, Dicsöffy Kálmán, Si- manek Emil, dr. Ferenczy József, Rock Béla, Köllő Ignác, de a választást a legközelebbi rendes közgyűlés intézi el. Választmány: Alth Károly, Ákos István, vitéz Áronffy Mihály, hu- nyadvári Arányi Béla dr., Babrián Dénes, Bauer Ödön Tibor, dr. Bányász László, Benkovits Géza, dr. Bik- kal Lajos, Bocsor Kálmán, Bogya János dr., Bodocsi Antal dr., Bácsi János, Bakács Kálmán, Bründl János, Deák János, Devecis . Mihály, Dénes Károly, DiŰenberger Emil u., Éhn Kálmán dr., Erdélyi János dr., Erős Jenő, Fejér János dr., Fléger Dezső, Gervay Pál dr., Gömöri Pál dr., Győrffy Alajos, Gribicza Dezső, Halm Sándor, Halmos Gyula, Hankó Tamás, Hanzély Ödön, Héderváry Cont Árpád, Katona János, Király Gyula, Klein Antal, Koszorú Imre, Kovács János, Kriszt Károly, Lehner Gyula, báró Lippe Károly, Lukasz Vilmos, Majthényi Béla, Makó Kiéger Sándor, Margalit Ándor, Marx Ferenc, Mikola Géza dr., Míssinger Gergely, Natzler Ervin dr., Némethy János, Ostián Antal, Pavlik János, Patyi Gyula dr., Rajna Nándor dr., Rauch Iván dr., Reisner Jenő; Richter Ferenc, Ruszkó János dr., Sauer Zoltán dr., Samu János, Sándor Fülöp, Schantzer József Schmidt József dr., Schwarcz Samu, Sebestyén Andor, Springer Antal, Schopp János, Szántó Jenő (mérnök), Szécsény Ferenc, Szele László, Szentgyörgyi Elemér dr., Szentgyörgyi Ignác, Szir- may Emil, Tamay Kálmán dr., Te- mesváry Imre dr., Tóth József, Tóth Szabó Pál dr., Tóth Imre, Vasadi- Balogh György dr., Winrhardt Ágoston dr., Wodianer Béla. Választmányi póttagok: Gróf József, Győry Sándor, Jánossi Béla, Horváth Kázmér, Horzsa Miron. Kuppler Ferenc, Kónya János, Kovács Béla, Kovács Sándor, Kréth József, Matuzovits Ferenc, Nyúl Ferenc, ifj. Ostián Antal, ifj. Schmuck Ferenc, Szentpétery Antal dr„ Takács Mihály. Kovács József tábornok ügyvezető elnök úgy a maga, mint a tisztikar nevében mond őszinte szívből jövő köszönetét a megválasztásért. Tudatában van a kötelezettségeknek és nehézségeknek, de ígéri, hogy dolgozó és őrtálló katonája lesz az ügynek és minden tag őszinte barátja lesz. A lobogó hit ad majd életet ennek a társaskörnek, azt akarattá, majd tette kell fejleszteni. Fejtegette az új kör célját és hiszi, hogy a Kelenföldi Társaskör élni és virulni fog. Szavait lelkes éljenzés kísérte. Becsey Antal felhatalmazást kér, hogy a hatóságok kívánsága szerinti módosításokat megtehessék. Jelenti, hogy kedvesen fölajánlották már többen, hogy mint alapító tagok lepnek be és kéri a jelenvoltakat, hogy minél több tagot toborozzanak. Korszakos alkotás ez az alakulás és kéri a Mindenhatót, hogy minden törekvés sikerre vezessen. Zajos és lelkes éljenzés között rekesztette be az alakuló-közgyűlést azzal a felhívással, hogy fejezzék be az estét a Magyar Hiszekegy-gyei.
