Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-01-17 / 1026. szám

2 Budai Napló Budapest, 1931 január 17. Az utolsó szó. Andréka Károly el­nöklete alatt választmányi ülésre gyűltek a XII. kér. Egyesült Polgári Társaskör tágjai, mintegy hatvanan, hogy letárgyalják a legutóbbi ^hetek izgalmait, a választást és a színházi krízist. Megnyitó beszédében az elnök köszönetét mondott Bárczy István volt miniszternek a választásnál kifejtett buzgólkodásáért. Horváth Lajos tit­kár felolvasta Rezső Antal lemondó­levelét, amelynek okait méltatva, saj­nálattal vették tudomásul. Majd Mar­tin Gyula igazgató tette bírálat tár­gyává a választásokat és ^ az^ egyes körzetek lanyha munkáját ítélte el. A pártszervezet erősebb kiépítését, agitáóiós bizottság és melléje hölgy­bizottság, továbbá tanügyi bizottság • megalakítását kérte, amit Phillip Kál­mán egy előkészítőbizottság kiküldé­sének szükségével toldott meg. Reisz Mór dr. a' polgárság nagyobb befo­lyását kívánta a jelöléseknél, Wilhelm Jenő dr. pedig ajánlotta az ifjúság megszervezését. Orova Zsigmond rá­mutatott a választási törvény kardi­nális hibáira és szigorfan elítélte egyesek kétkulacsos politikai maga­tartását. Andréka összegezte a felszó­lalásokat és azt szűrte le, hogy a bi­zalom a párt iránt meg volt, de rossz a választási rendszer. Kiemelte Kohn Lipót érdemét, aki azt a szegény em­bert, akinek Ripka Ferenc főpolgár­mester lakást szerzett az Auguszta- telepen, — a saját költségén ^költöz­tette át. Megéljenezték a jó szívét. — A választmány engedélyt adott a BSZKRT - ifjúság óbudai egyesü­letének, hogy összejövetelét a társas­kör helyiségében rendezze, — megvi­tatta Lesch György írásbeli értékes! indítványát az utcanevek egyöntetű-1 sége számára és tisztántartására és a házak sürgős tatarozásának ügyében, amelyhez Halaman Janos is hozzá­szólt. Az elnököt éltetve — társasya- csorához ültek a tagok, ahol Rózsa \ Zsigmond köszönetét mondott a 2?u-Í dai Napló szerkesztőjének a Kisfa-\ ludy-színház ügyének erős felkarolá­sáért és jelentést tett a .színházi bi­zottság megalakításáról és az általa ez ügyben szerkesztett memorandum­ról; A Budai Naplónak mondott kö­szönethez Martin Gyula és Andréka! Károly a magáét is csatolta, amit a lap szerkesztője köszönt meg, rámu­tatva arra, hogy a választás eredmé­nye azért nem volt nagyobb, mert a párt nem mondotta ki az utolsó szót. AB. N. évek előtt sürgette, hogy az ország pénzügyi szanálásakor, szanál­ni kellett volna a társadalmat is a numerus clausus eltörlésével, mely nem bizonyult célravezető eszköznek, de a magyarságot tünteti fel hamis színben. Ez a faj nem oly gyönge és nem oly pipotya, hogy azt a zsidó­ságtól félteni kell. Ez a nép meg­emésztette Kun László király idején az uralomra jutott ismaelitákat, a múlt század derekán az előre törő örményeket és meg fogja emészteni a zsidóságot is, melyet most fölöslege­sen megbélyegeztek és elvadítottak. Csak a magyarságot jellemző ősi li­beralizmus és tolerancia teheti nagy- gyá ezt a nemzetet. — Kedves han­gulatban sok kedves évődés közt folyt tovább a társasvacsora. Töltik az utcát, süllyed a ház a Kelenföldön, ahol valami mérési hiba miatt most sok ház földszintje kerül félméterrel mélyebre, mint az utca. Ez a körülmény elkeseredett vitát vál­tott ki a Buda-Alsóvárosi Egyesület e hó 14-én tartott választmányi ülé­sén. Még a megnyitás előtt Mikola Géza alelnök bemutatta a Gömöri Győző ügyv. elnököt az új év alkal­mából üdvözlő iratot, amelyben kö­szönetét mondott neki az Egyesület az Alsóváros érdekében kifejtett ál­dozatkész, buzgó és eredményes mű­ködéséért. A belépő Gömörit éljen­zéssel fogadták, aki megnyitva az ülést ismertette a Becsey Antal elnök­nek küldött, az Egyesület hűségét és ragaszkodását tolmácsoló üdvözlőira­tot, kérve további támogatását és be­mutatva Becsey köszönőlevelét. Majd köszönetét mondott Mócsy László isk. j igazgatónak, aki azt kedvesen meg­köszönte. Megemlékezett Tóth József tagtárs Ilonka leányának meglepő nagy sikereiről az úszóversenyeken, ahol két országos rekordot javított, amelyből az egyik európai rekord volt. Megéljenezték. A választmány azután sajnálattal vette tudomásul Maga József pénztáros lemondását, akit Takács Mihály helyettesit most, majd Szele László kívánságát tette magáévá, hogy a Sósfürdőbe közle­kedő 41-es villamos kezdje korábban a járatait s kapjon várócsarnokot. Végül szóvátették az érthetetlen mó­don való feltöltését egyes utaknak, ami csak valami téves alapmérés kö­vetkezménye lehet, de nagyon kelle­metlen, mert ezzel a házak földszintje félméterrel mélyebbre esik. Sinkó Pál járt el eddig ez ügyben eredmé­nyesen, de megajánlotta, hogy ez ügy­iben küldöttség keresse meg Csármán tanácsnokot. Az utcák járdáinak bi-l tumenezése és kövezéséről Mikolal Géza tett jelentést, melyszerint a kö­vezet folyóméterenkint 4 pengő, a bi- Itumen négyszögméterenkint 4.50—5 pengő. Majd az egyesület társadalmi életének fölfrissítésére előadások so­rát rendezik és kezdi a sort Mócsy László igazgató. Kiss József Imre aj választási törvény visszás rendelke-l zését tette szóvá, mely a hölgyeket Isujtja, — Szigetiig József pedig üd­vözölte Gömöri Győzőt, aki a Budai Napló szerkesztőségének szavaztatott viszont köszönetét, hogy oly szeretet­tel karolja fel az Alsóváros ügyét, —I és ezzel be is rekesztette az ülést. A tagok szórakozás céljából alsós párti­hoz ültek, alkalmat adva arra a, szó­játékra, hogy az Alsóváros így alakul át Alsós-várossá. A régi budai divatról Másfélszázados divattudós tás LEGSZEBB és legkellemesebb uzsonnázóbely a PUTSAY CUKRÁSZDA gr. MaJIith száll, bérűé* és I., Attila n. ti FÜRDŐ radioaktív hőforrás GŐZ- ÉS KÁDFÜRDŐ FEDETT USZODA RUDAS Farsang elején illendő, hogy régiek divatjáról megemlékezzünk. Előttünk az egykori leírás, mely szerint a női viseletét, amely 1789 táján volt divatos Budán, elég változatot mutatott. Általában kényelmes, virágokkal tarkázott szoknyát viseltek, mely ezer rán­cot vetett. Asszonyok a nyakba- vethető fátyolkendőcskék s ugyané fajta főkötőt sokra be­csülték. Lábbelinél a magassarkú, csattos és arannyal hímzett cipők­nek adtak elsőséget. Az ékszert is kedvelték. Nyakukon többnyire gránát gyöngysort ; módosab­bak legdrágább kövekkel kirakott fűzért s fülükben rendszerint arany fülbevalót hordtak. Mellü­kön ruhájukba aranyból készült kis ékszert, ú. n. spádét szúrtak, mely néha gyémántkövet is fog­lalt magában. Kalapjukat virá­gokkal és acélcsattos bársony­szalagokkal díszítették. Előkelőbb dámák fejökre oly nagy gondot fordítottak, hogy ebben a tekin­tetben a mai hölgyközönség előtt pirulni nem volna okuk. Néme­lyek hajukat 3 ágba fonva bocsá­tották le. Mások homlokukra fésülték s ott gondosan körül­nyírták, amint ez legutóbb is di­vatos volt. Legtöbben felpockolt piros vagy másféle színű pántli­kából készült csokrokkal díszí­tett bodros, púderes hajat visel­tek. Arra is volt eset, hogy vala­melyik dáma fején „brilliántos” hajtűk ragyogtak. Pipereasztalu­kon hajpor és pirosító bőviben van. E két szert nagy mértékben fogyasztották, mert bálba, szín­házba vagy sétára menetel előtt arcát öreg, ifjú dáma kipingálta. Pirosítóul cinóbert használtak s így nem csoda, ha arcuk idő előtt megráncosodott, midőn aztán a tubákolás vette kezdetét. A nők gyakorta igen értékes pikszisből ugyancsak szippantgatták a tu- bákot. Éppen ilyen különös volt a régi férfidivat Budán. József császár trónralépte idején rendkívül tarka-barka, ízléstelen öltözete­ket viseltek a férfiak is Budán. Közülök az egyik csattos cipő­ben, német nadrágban, igen sötét zöld posztóból készült frakkban j jár, mely vörös pontokkal pe- tyegtetve s két sor acélgombbal kicifrázva egy grófot méltán meg­illetett. Nyakravalóját nyakán háromszor csavarta körül; ing­gallérja kabátjára 4 ujjnyi szé­lességben hajlik rá. Bugyogójára egy horoggal késforma oldalfegy­vert, ú. n. kutót akaszt. Ha tarka­barka tollbokrétás nagy kalapját fejéről levesszük, látjuk, Gva- dányi szavai szerint, hogy : „Csigásán a haja volt felfodor'.tva, Egy font hajpor vala copfjába soritva. Mely is pántlikával vala befonva.” Másik a hamuszínű frakknak és széles karimájú kalapnak ád elsőséget s a tubákpikszisét lép- ten-nyomon kezében tartja. Har­madik, hetyke uracska létére, kurta, testhez álló zöld színű kabátot, fején pedig süveget vi­sel. Sétapálcát nem használ, ha­nem ehelyett nyakába korbácsot akaszt, mellyel jókedvében sétá- lás alkalmával pattogni szokott. Franciául köszöntget, habár alig tud egy-két francia szót s annak is kitekeri a nyakát. Negyedik kávészínű kapuiban parádézik. Oldalán arannyal kockázott övét és zománcos kardot hord. Fejét gondosan rendezett paróka, éke-, siti. Ebből előkelő tisztviselő, akár egy „tisztességes tanács­beli” is kitellik. Ötödik állig gom­bot fehér mellényt, kékes vagy zöldes kabátot, nyakba akasztott óraláncot, marokra foghatójnyak- ra valót hord. Haj poros fürtjei fülét kettős karikákba kunko- rodva rejtik el. Tisztességes arca, mely bajusz- és szakállirtó borot­vával hetenként többször jön érintkezésbe, jámbor nyárspol­gárra vall, kinek másod, vagy harmad őse valahonnan Krajná- ból jött Budára letelepedni. Széchenyi gyógyfürdő a Városligetben • Kékesfaváro» egyik legmodernebbül leiszerelt, legmonumentüUaabb gyógy, íürdüje. Ivókúra. Nópgyögyíürdók. nyári (strand) uszoda. KITŰ N 6 KÖZLEKEDÉS KIRÁLY-FÜRDŐ Épített. 1556-ban KARA BUSTAFA budai tusa. Budán, II-, Fö-utca 84. szám. I OELLÉBT GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyintézet és napfürdő Külön ftfrfí dl női osztály R legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet Hözoetien o termelőből! VAJ, SAJT, TOJÁS, KONZERVEK Egyedüli szaküzlet Budán Budai sajt, vaj és tojászszaküzlet !., ALAGÚT-UTCA 4. sz. Egykori kisdiákok rettentő kalandja a Citadellában Irta: Bevilaqua-Borsódy Béla. 1899 Vízkeresztje napján pogány hideg volt Pesten: a Gellérthegy tete­jén még hidegebb volt. Ez azonban nem jelentett akadályt annak a né­hány nebulónak a szemében, akik el­határozták, hogy: „megjárják a mély­séget”. „Mélység...”: ez gyönyörű és titokzatos varázsló ige a 14—15 esztendős fiúk (kamaszok) szemében, főleg, ha egy vár „titokzatos mélysé­geiről” volt szó, mint adott esetben. Mi volt ez a „mélység”? Ez derüljön ki a história végén. A dolog úgy esett, hogy 1898 telén kivonult a sok cseh, morva, meg bé­csi német Herr Hauptmann a budai Citadellából, velük vonult ki a sok csillogó sárga csövű bronzágyú, me­lyek „torkai” — mint ezt szokás mondani, e korszak regényes stílusá­ban — „ott ásítoztak” a Citadella bástyái töréseiben. A várat nemzet­közi egyezmény alapján megszüntet­ték, a székesfőváros mint kőanyagot átvette, ősi szokás szerint a várkapu felett jelképes rést vágatva a vár használhatatlan voltát jelzendő. A fe­lülről lefele keskenyedő háromszögű rést rendkívüli, erőfeszítéssel bontot­ták. Az egykorú lapok írtak a rés­vágásról és arról, hogy a kőtömbök forró mésszel voltak ragasztva, tehát se csákány, se feszítővas nem bírt velük: az akkor még hatalmas és egyedülálló dinamit vetette fel a koc­kákat. A várban egy szakasz magyar baka állott őrséget az átadás után. Hogy mit őriztek a kiürített várban, nem lehet tudni,: de ott voltak és senkit nem engedtek be. Pedig egész Pest- buda a Citadelláról beszélt. „Átkos emlékű” helynek mondották. Tényleg az volt. Agyúi csakugyan Pest és Buda halomralövetésére állottak ott, noha a Citadella már az ötvenea évek végén elvesztette jelentőségét. Egy csomó fiú: Soóky József (ma főügyészhelyettes), Hirsch Zoltán dr. gyáros, Czagány Nándor (Szerbiában esett el), Pórszász György és mások holmi kurtaszivarokkal lekenyerezték a káplárt és bejutottak a várba. Még állott a felvonóhíd és ott volt óriási csigáján a lánc es a felhúzó henger- kerék. Ép volt a Eelsővár csapóhídja és húzóláncának súlyai. A kapu aljá­ban ló és ágyú nem mehetett fel, csak ha felhúzták a máig ott levő darun. Minden ablak a helyén volt. Titokza­tos sötét, elhagyott, félelmetes és izgatóan gyönyörű dolog volt ez a kamaszok vad fantáziája számára. Becsavarogtunk minden zugot. Négy­kézláb végigmásztunk a kapu alatti árok lefolyó csatornáin. A Tabán felé eső legutolsó kaza­mata ablakmélyedésében titokzatos írást fedeztünk fel. „Megmásztam a mélységet 1898 december 24.” Miféle mélységet? Egy perc alatt kisütöttük, mifelét. A terem közepén volt egy esapóajto. Zárát valaki felfeszítette: felnyílott. Alatta „pokoli mélység tá­tongott ,. Nem lettünk volna rendes „indiánok”, ha nem tudtuk volna, mit tesz ilyenkor egy rendes Sólyomszem vagy Fehér Szarvas nevű törzsfőnök! Vakolatdarabokat rúgtunk le az „aeraris” falakról és ledobtuk őket a mélységbe. Számoltunk: ,J, 2, 3,. 4, 5, 6, 7, 8 — kopp!” Tompán pukkant a vakolatdarab. Utana — vesd össze: Borharisnya & Cpmp. — égő papír­csóva repült le a „mélybe”. A leve­zető akna falain hágókapcsok látszot­tak. öt perc múlva síri titkot fogad­tunk és védő és dacoló vérszövetséggé alakultunk át arra, hogy a jövő va­sárnap megmásszuk a mélységet. A tőkét összeadtuk. Az egyik fiú a „Laterna Magica”-jából, egy bádog- dobozból és egyéb maszatból csinált egy fertelmes , lámpát. Nem égett, füstölt, rettentő égett olajszaga volt, égette ar ember kezét és nem világí­tott. De igen szép volt. (Az ülető fiú költő lett és fiatalon meghalt.) Egy másik fiú koinplikálatlan egyszerű­ségű karjeáros faggyúgyertyákat vett. (Ma gyáros.) A harmadik, a legbát­rabb, lett a bandakapitány (f Szer­bia). A legokosabb fen tmaradt őr­nek. (Ma politikus.) A legrendesebb fiú gazdag atyja hentesüzletéből egy óriási rúd párizsit hozott. (Ma: ír­nok.) Vasárnap — csikorgó hidegben — beállítottunk a várba. A kurtaszivarok újra működtek, ör állott ki az utolsó terembe és lemásztunk a kapcsokon. Kilenc méternyi mélységben két fülke nyílt az aknából. Az egyiken elindultunk. Lassan lejtett lefelé, míg egy vasajtóhoz értünk. Az ajtó nyitva volt. Soóky Jóska ment leg­elői, kezében egy gyertya. Abban a pillanatban, amikor az ajtót kinyi­totta és egy lépést tett: rettentő sikol- tott és a következő pillanatban nagy loccsanás hallatszott. A kinyíló ajtó légvonata eloltotta a többi gyertyát. Síri csend lett, a rémülettől igazán elállott a szívünk verése. Abban a pillanatban Czagány Nán­dor elordította magát: „Fogjátok a lábamat!” Lehasalt az ajtó küszöbén es a koromsötétben valami vízben poeskolt. Egy pillanat múlva elkiál­totta magát: „Fogom már a haját! Gyújtsatok gyertyát!" Erre — mintha a Gondviselés ve­zette volna a kezét — hajánál fogva kihúzta a vízből az akkorra már él­űiéit Soóky Jóskát. Levetkőztettük, ütöttük, vertük, hasra fektettük, mes­terséggel lélegeztettük: kinyitotta a szemét. Megmentettük. Körülnéztünk: a víz egy óriási bolt­hajtásos terem fenekén csillogott. Lehetett vagy 15 méteres átmérőjű. A küszöbtől öt ujjnyira már ott volt a víztükör. 15 fokos hideg volt. Soóky Jóskán percek alatt csonttá fagyott a ruha. Télikabátjainkat felváltva adogattuk rá, levittük a hegyről. Didergett és vacogott. A hegy lábánál konflisba raktuk. Másnapra kutyabaja se volt. Azóta „Mózes” lett a neve, mi annyit tett 5000 éve is, hogy „vízből kihúzott”. A tavaszra kiderült: hol jártunk. A Citadella víztartó ciszternájában. Ha Czagány Nándor lelki jelenléte nem menti meg Jóskát, akkor... 1910-ben kerestük a lejárót. Akkor már nyoma sem volt: az aknát beépí­tették, már akkor szegény nép szük­séglakása lett a vár. 1917-ben a régi albán török terü­leten a Háj Neháj nevű ősi velcncés, majd török vár alatt egy kis török várban szolgált e sorok írója. A vár — Golo Brdo volt a neve — a budai Citadella kicsi mása volt. Bástyái alatt a végtelen tenger kéklett. Mir­tuszok és jázminok illatoztak. A vi­zet — egy éppen olyan ciszternából ittuk, mint a gellérthegyi volt. „Mózses”-sel azóta sokszor beszél­gettünk a dologról. Fiai kívülről tud­ják a. históriát. Atyjuk ugyan abban a hitben élt, hogy e sorok írója mar­kolta üstökét: ez nem áll: Czagány Nándor volt az életmentő. Azóta so­kan halottak már a „Mélység Szö­vetségének” tagjai közül, 32 év az idén telt el: a pecsétet feltörhettük, a históriát megírtuk. 45 fokos iüE avat nátre at, tavas meiztt, szénsavas klórnátriumot magnéziumot tartalmazó hówiz kbsrvíHy, csúz-, bőr- és csont bt tees égek, fhn mérgezés, máj-, lép-, méh-, húgyhólyagbán- talmak, gyomorhurut és alhasipangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. Gőzfürdő • fí.rf,akn®k • • • • raggal 5—I áráig nőknek hétköznap délután 2_7 óráig !! IVÓ KURAÜ Telefón; A. 637-87 FRISS VIRÁGOK.! SZOLID ÁRAKI LOHR IRMA utóda „ . i NAGY IMRE LÁSZLÓ U, Fl-alca I adT.rl átállító GÉPONOULALAS DAUERWELLEN a legújabb rendszerű villany­géppel 15 P-től 20 pengőig AMMER BALÁZS bölgyfodrá9z I. KEK., BÖSZÖRMÉNYI-ŰT 3/a BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEI SEN A DÉLUTÁNI TEA ÁNC Újdonság! Menürendszer! 4 (ogásos ebéd 1.80-tól, otcínátls Elsőrangú koncert- és tánczene. EuróDa előkelő restaurantjai kozott foglal helyet. Fust- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 6 pengős. Déli menü J8.5Ö. fsztalrenr elé T:A. 528-84 HUBERT b.tt* Egészségügyi berendezések, csövek. Műszaki cikkek, fémgyártás. Vl„ Liszt Ferenc tér 4. Tel.: 252-67 Szebb — Jobb — Olcsóbb RÁDIÓ CSILLÁROK, kellékek NINCS PESTBUDÁN IDŐT, PÉNZT TAKAKÍT, HA ITT VáSÁKOL KRISZTINA RÁDIÓHÁZ I., KRISZTINA-KRT 141 TELEFONSZ/lüI : ALT. 566—83 Kedvező fizetési feltételek Idegeit kíméli ha nagymosását nem otthon végzll Fehérneműjét feltétlen bizalommal küldheti a DUNA gőzmosó- és kelmefestőgy árba BUDAI FIÓKOK: I., Attila-körút 19 11., Fő-utca 7 11., Retek-utca 69 ÉS A KÖZPONT: VIII., Gólya-utca 43 ugyanott ruhafestést és vegytisztitást garanciával végeznek. — Telefón- hívásra autóval jövünk. Telefón: József 350—52 ÉHGYOMORRA naponkint Igyák egy pohár KRISTÁLV VIZET!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom