Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)
1931-07-26 / 1049. szám
XXVIII. évf.1049. sz. Megjelenés: hetenKint kétszer ELŐFIZETÉS: Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyesületek, amelyeknek hivatalos lapja tagjai f é I á r o n kapják 1931. JULIUS H6 26 HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szövegsor ára 2 P. Közgazdasági közlemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AllaattHlrdetSKoeK nagy kHdmnény Bűdet érdekeit a várospolitika., a közgazdaság, társadalom, művészet és sport terén szolgélé újság FELELŐS SZERKESZTŐ i VI R A Á G B É L A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, i.t Bors-u, 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos érék: délutén 4-6-lg es Szegény Buda, immár csaknem egy emberöltő óta nézem lassú fejlődésed szomorú útját. Pedig oly gazdag vagy! Kevés az igazi barátod, kevesen vannak, akik rendületlenül bíznak jövendő (elvirágzásodban, még kevesebben, akik ezt komolyan szolgálnák. Bizony, bizony, kevés a reménység, hogy világhírre érdemes^ nagy kincseidet, páratlanul álló gyógyvizeidet, sokezeréves múltadat, annak eltemetett műemlékeit feltárják a nagy világ előtt és a mai kor gyorsabb dobogásával vigyék előbbre ^ szegényedő polgárságod jobb sorsra érdemes ügyét. Ki tegyen érted? Legjobb fiaidat elsodorja a világváros szédületes élete, az ott kínálkozó hatalom, a fény, a ragyogás, a nagy üzletek, a nagy jövedelmek és csak a nehéz órákban járnak haza Budára, új erőt szerezni a megszokott rohanáshoz. Túl a Dunán, túl a hídon más élet várja, más izgalmak csábítják és Te, szegény Buda, messze-messze elmaradsz mögöttük. Amíg budaiak voltak, meglátták azt a sok viszásságot, azt a lehetetlen helyzetet, amelyben Buda él, - odaát elsodorja őket az élet. Más világokat tár eléjük, más életcélok vezérlik és Buda csak egy kedves emlék, mint ahogy a- nagyvárosi palotából haza jár falura a meggazdagodott ember és mosolyogva nézi azt a kis falusi házat, ahonnan elindult az élet útjára. Mit tegyenek érted? Nélkülük is. buzognak a gyógyforrások és ontják áldott vizüket a Dunába, — nélkülük is zöldek az erdők, ragyogó szépek a hegyek, romntikusan árnyékoltak a völgyek és nélkülük is sok Százados múltját sóhajtja itt mindenki felé minden kő, minden göröngy. Minden apró viskót ők sem tudnak felépíteni. A szűk utcák nem szélesednek, — ipar, kereskdelem nem gyarapodik. A régi nehéz múlt csak kísért, a közelmúlt jóidők nem jönnek vissza. Pusztul a polgár, öreg hajléka megroppan, megbillen a. ház teteje, mintha budai bort ivott volna, amit régen megevett a tőkeírtó féreg. A pincék üresek, — ki vár még itt valamit? Ami Istenadta kincse van, idegen kézre jut lassan s a budai ember úgy van vele, mint a balatonmenti, aki, ha fogast akar enni, azt Pestről hozzák neki. A világhírű Apenta keserűvizet, mely itt terem a Kelenvölgy alján — Párizsból hozzák. Es a keletről felénk áramló idegenforgalom áthömpölyög rajtunk, hogy aztán Bécsből hozzuk vissza ide. Szomorúan igazolja ezt Feihsal király esete. Óbudán most tervezik, hogy világhírű csodává tegyék a Florián-téri földalatti ősrómai gőzfürdőt, de nehéz titok marad a Rácfürdő hátborzongató forrásainak csoportja a Gellérthegy szikláinak mélyén; — éppenúgy, mint a Sárosfürdő régi forrása, mely a Gel- lértfürdőt táplálja s amelyhez 70 lépcső visz le a Gellért-tér közepéig. Mindkettő a legtermészetesebb gőzfürdő, a világ csodája, — de ki tud róla? A Lukácsfürdővel szemben, a máló Rózsadomb alján van a felső hévizi fürdők őstava, amelynek forrása messze bent van a Rózsadomb alján és alagutat ásva mentén, a legcsodálatosabb sétaútja volna Buda világfürdőnek, — mégis a tó maga elhanyagolt gödör, benne féloldalt fordult meszes- teknő, rozsdás öntözőkanna, rajta békanyál és a Császárfürdő vendegeinek lágy esti szerenád helyett a, béka ku- ruttyol. A város is röstelli és falat húzott a természeti csoda elé, nehogy meglássa valami idetévedt idegen. A királyi palota déli sarkán a világ legnagyobb Herkules szobra áll mélyen a földben, — az egész Vár emeletekre osztott pincékkel, folyosókkal van aláaknázva, — egy napi csodálni- való az idegen számára, de a városnak még térképe sincsen róla, magántudósok kutatják, életüket téve kockára. Ki törődik ezzel? Külföldi tudósok állapították meg, hogy gyógyvizeinkben thorium is van, a rádium őseleme, melynek minden grammja mesés kincseket ér, mert, ha a világ ösz- szes rádiumát, mely aligha több 200— 300 grammnál — grammját csak 200.000 pengőbe számítva — összegyűjtenék, aligha kerülne ki ebből a tömegből 1 grammnyi thorium. Öselem, ős élet, ős gyógyszer. Nincs, a világnak olyan betege, aki itt meg nem gyógyulna. De ha már tudja is ezt az az idegen, ott távol Indiában, vagy Japánban és érdeklődve levelet ír Budapestre azon a világszerte ismert egyszerű címen: — Curkomission, Budapest, azt négy hónap múlva visszakapja azzal, hogy a címzett ismeretlen. Kihez forduljon a szerencsétlen, — hogy jöjjön Budapestre és, ha mégis jön, akkor a bécsi autóbusz hozza, mégpedig Óbudán át, amely talán szép lesz valamikor, de ma felemás falu, ahelyett, hogy Solymárról, Hidegkúton és Hüvösvölgyön át hoznák, hogy már az úton kóstolót kapjon Budapest szépségéből. Megáll itt minden. Negyvenöt éve épül az óbudai híd, — 38 év előtt határozták el a gellérthegyi lift építését, — 10 évig épült a Gellértiürdő; — 9 év óta bontják az ormótlan tűzfalat a Hungária-forrás mellett, — 18 év óta áll romban a Tabán, _— a Királyhegy-utcában 14 év óta áll befejezetlenül egy bérpalota és 17 év óta vitatkoznak állam és város afelett, hogy ki világítsa meg, ki tartsa rendben azt a nagyforgalmú sötét lyu-. kát, amit alagútnak neveznek. A város legszebb helyén, mely biztos gyógyhelye volna minden tüdőbajnak, klimatikus temetőt állított a város, mely ma már fölér a Svábhegyig s a holtak kirágják a földet az élők alól. A betegeket elűzik a fürdők mellől a kotrógépek, amelyek városi rendeletre éppen a fürdők előtt okádják partra a kavicsot és homokot. Az óbudai temetőt elvitték Óbuda határára, de megfeledkeztek a hozzá való közlekedésről. Schmidt Miksa 50 milliós ajándékát visszaadta a város, mert 3—4 milliót kellett volna még áldoznia, Egészen új szempontokat vitt a fürdőügyi vitába dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanár, aki félszázad óta él a fürdőügy gondolatának. Országos figyelmet követel minden Gazdasági krízis, munkanélküliek egyre szaporodó tömege, lebontása sok mindennek, amit a békeidők kormányzatának támogatásával a társadalom alkotott, ez a ma képe. Itt is, ott is észrevehetően sorvadnak a békés idők kulturális alkotásai, sőt egyi- kük-másikuk a pusztulás képét mutatja. E nyomasztó viszonyok közepette országunk talpraállása, sőt a magyar nemzet léte», fiainak vállvetett összefogó munkáján fordul meg. A kishitű a helyzetet már egészen vigasztalannak találja s nem tartja érdemesnek sem a megfeszített munkát, sem a nyomasztó helyzethez mért takarékosságot s vagy a szórakozások és élvezetek túlhajtásával kapcsolja ki magát a köz gondjaiból, vagy pedig minden reménységét veszítve, föladja az életért folytatott küzdelmet, ami a gyengeség jele, de a közért áldozott megfeszített munka elől való kitérés és az élvezetek mámorába rohanás éppenséggel beteges jelenség. E gyöngeség orvossággal nehezen gyógyítható, itt csak a megelőzés segíthet. Ügy kell az egyesek életét berendezni, hogy a testet és lelket érintő ártalmasságokat tartsuk távol mindenkitől és minden lehetőséget vegyünk igénybe arra, ami az egészség megóvására szolgál, ami a testi erő növelésével a lelket megacélozza, a küzdésre edzetté teszi és a nélkülözések, gondok elviselésére kitartó türelemmel ruházza fel. Ezt az áldásos munkát végzi az Országos Közegészségi Egyesület, amelyet megalapítói 45 esztendővel ezelőtt a nemzeti erő szolgálatába állítottuk. Szinte ösztönszerűnek mondható az a nagyon megélénkült érdeklődés, amely a vesztett háború óta a testi nevelés irányában megnyilvánult. Tömegek mozdultak meg a sportok művelésére és a vívásban, úszásban, a testi erő „és ügyesség sokágazatú sportjában világhíressé lett a magyar. Ezek a sporteredmények széles néprétegek egészségére is a legjótékonyabban hatnak. A mai fiatalság nem tölti az idejét kávéházak és korcsmák füstös levegőjében, hanem kimegy a szabadba, figyeli a versenyzőket, vonatkozzék az úszásra, evezésre, futballra, futásra avagy gépkocsikra, és szabad levegőn tartózkodva, egyben férfias vetélkedést szemlélve, jelleme acélossá válik. A test és az egész szervezet edzését sokféle tényező összetevődése szolgálja, ezek sorában kétségtelenül alapvető a testnek, a bőrnek gondozása, tisztántartása. Sajnos, nem tulajdonítunk a bőrnek akkora jelentőséget, mint más szervünknek, pedig «a bőr életbevágó feladatokat teljesít testünk épségben tartásában és nagyfontosságú élettani műveleteket csak a jól gondozott, tisztántartott bőr tudja hibátlanul elvégezni. A bőrnek tisztántartása nem csupán esztétikai, de elsőrendű higiéniai követelmény is, ami csak fürdővel biztosítható. A fürdésre már a gyermeket nevelni kell és a fürdő megkedvelését fokozni .kell a tanuló ifjúságban, és pedig nem csupán a fiúknál, hanem a leányoknál is, hogy azok felnőtt korukban is nélhogy az ajándékozó jól meggondolt föltételeinek eleget tehessen. Eldobta magától ezzel a világ legszebb parkját, mely kapcsot teremtett a mátyáshegyi Guckler parkhoz, amely az ország legszebb nyaralótelepe lehetett volna. Mire vár még Buda? Vagy kire vár? A magyar sors csodálatosan meghozta minden nehéz időnek nagy emberét és talán igaza, van a budai polgárnak, hogy az a jói Isten, aki sokezer év óta kiapadhatatlanul ontja a gyógyvizeket, megkegyelmez ennek a szerencsétlen városnak. Azért várunk? Arra várunk? Kevesen vagyunk, akik tudjuk, hogy erős elhatározással, . némi pénzáldozatokkal, rendszeres munkával — óriási eredményeket lehetne elérni. Lehet ezen valamit keresni? önzetlenül még kevesebben szeretnek, mint ahogy azt sokan hirdetik. De akkor mire vársz szegény Buda és kitől várod? •* (v. b.) felszólalása, bárhol feszi azt, és talán a leghivatottabb hely az „Országos Közegészségi Egyesület“, amelynek évtizedek óta ö " az illusztris elnöke. külözhetetlennek tartsák a gyakori, sőt rendszeres fürdést, j Budapest csodás gyógyítóhatású és gazdag forrásaival, u várost kettészelő Dunával fürdés és úszás, valamint az evezősport művelése terén szinte versenyen felül áll Európában. Budapest fürdőinek nagy értékére nemcsak a magyar orvosi kar lelkes tagjai, de a külföldi balneológusok is elég gyakran reáirányították a figyelmet. Ma „Budapestfürdőváros“ a magyar társadalom legszélesebb rétegeibe is beplántálódott elnevezés. Azt a gondolatot, hogy Budapest fürdővárosnak ismertessék el, s hogy e jellegében tanulja megismerni a külföld, Reiner Ede dr. 35 év előtt hangoztatta először s harcol annak megvalósításáért ezidőszerint is. A fürdő-propaganda egyre szélesebbé vált s ma már_ a József Ferenc kir. herceg ő fensége elnöklete alatt álló Budapest Fürdőváros Egyesület Budapest idegenforgalma kialakulásának gerincévé egyenesen Budapest fürdőit és gyógyító forrásait tette. Budapest idegenforgalmának fejlődése Budapest fürdővároson át vezet. Nem elég azonban a meglevő fürdők fejlesztése azzal, hogy melléjük szanatóriumot, kórházat rendezzenek be, hanem környezetüket is rendezni kell. _ Meggyőződésünk, hogy a fürdőkórházak és a fürdők környékének rendezésére fordított költségek jól kamatozó befektetések. Budapest fürdővárossá elismertetésének kérdésébe több olyan apróbbnak látszó momentum is beleszól, amely más nagyobb fürdő- vagy üdülőhellyel szemben talán szóba sem jön. Nincs idegen, aki Budapesten akárcsak pár napot töltött is, hogy csodálkozásának, sőt megütközésének kifejezést ne adott volna azon, hogy a Dunán nem járnak a helyi közlekedést elevenen lebonyolító személyszállító hajók. Mi erre választ adni nem tudunk, csak azt tudjuk, hogy 'a hajóközlekedést egyre csökkentik. így számottevő idegenforgalmat csinálni nem lehet, így sokáig csak vágyakozás marad Budapest fürdőváros. A Országos Közegészségi Egyesület figyelemmel kíséri a Budapest idegen- forgalmának emelésére irányuló törekvéseket és a közel félszázados fennállása alatt kivívott tekintélyével, előkelő tagjainak a társadalomban érvényesülő befolyásával támogatja mindazokat a mozgalmakat, amik az idegen- forgalom emelését célozzák. A közelmúltban számottevő agitáció indult meg1 a Vigadó-tér rendezése és a kioszk lebontása dolgában. Glück Frigyes m. kir. kormányfőtanácsos, akinek neve Budapest szépítésének, .idegenforgalma növelésének előbbrevitelében , fölmerülő minden megmozdulásban szerepel, igen szép elgondolását a Vigadó-tér rendezését illetően, megküldötte Budapest székes- főváros főpolgármesterének. Tervének legnagyobb jelentőségű része a duna- parti villamosnak a Mária Valéria- utcába való áthelyezése. A felszabaduló vasúti vonal területével a korzó szélesebbé válna, megszűnnék a sétálóközönséget zavaró folytonos zakatolás és a szép kilátást folyton megakadályozó forgalom. Eltávolítandó volna továbbá a Vigadó-térről a már amúgy is elavult kioszk és kert is. A mostani kert helyét nagy kőlapokkal lehetne burkoltaim és kétoldalt loggiaszerű kolonnádot építeni. Az így megnagyobbított dunai korzót a Petőfi-szobortól az Eötvös-szoborig a már meglevő fák megtartásával parkozni kellene, miáltal a Petőfi-tértöl a Ferenc József-térig s innen a parlamentig parkozott sétány lenne. Glück Frigyes terve fokozottabban lehetővé teszi azt, hogy a duna- parton üdülhessenek necsak a Budapestiek, hanem a külföldiek is, akik, ha a terv megvalósul, Budapest szépségében ezen a helyen igazán gyönyörködhetnek és messzire el fogják vinni az erről a helyről nyújtott gyönyörűséges látvány hírét. Glück Frigyes e gondolata fölvetésében féltőén vigyáz a Vigadó-épület ritkaszép homlokzatának a legkisebb zavart is lehetetlenné tevő megoldására. Az ő terve szerint az alsó rakpart kocsiútja át volna hidalandó, a rakodó helyére egy körülbelül 65 méter hosszú, pillérekre épült dunai ter- rasz kerülne vasbetonból, rozsdamentes acélkeretű, tükörüveges nagy kilátó ablakokkal, tetején pedig nyílt nyári terraszt lehetne emelni. A megalkotandó gyógybizottság („Kurkomisszio“) és a külföldiek, fürdővendégek részére szolgáló kaszinó („Kúrszalón“) a Vigadó jobbszárnyának sarokhelyiségébe kerülne a székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalával együtt, míg az épület baloldali szárnyában, a földszinten, megmaradna a MÁV menetjegyirodája. A főváros törvényhatósági tanácsa már döntött is a Vigadó-tér haladéktalan rendezése mellett. Budapest fürdőváros idegenforgalma is erősen egészségügyi vonatkozású, végső eredményben az idegenforgalom emelését előmozdító fürdőkórházak létesítése sok-sok ezer embernek adja majd vissza az egészségét s a remélt élénk idegenforgalom jövedelmet jelent Budapestnek, pénzt hoz az országnak. Ahol van pénz s ahol van érzék a köz- egészségügy iránt, ott megteremthetők a közegészségügy javulásához vezető eszközök. Az Országos Közegészségi Egyesület, miközben azon dolgozik, hogy széles néprétegekben fölébressze a közegészségügy iránt -való- érzéket, aközben azon is fáradozik, hogy az ahhoz való anyagi eszközökhöz is hozzájusson az ország. Feihsal Emir mezopotámiai uralkodó most Bécsbenl tartózkodik és ott pihen, holott nálunk is pihenhetett volna ez a pompás mohamedán király, azonban Ankarában a mi képviseletünk nem hívta meg hozzánk s a hivatalos idegenforgalom is csak akkor tudta meg, hogy jön, amikor már a király a Dunaparton régen megreggelizett és tovább robogott Bécsbe. Budapesten alig két órát tartózkodott. Jobban értesülve, ez a fejedelmi látogatás is másképen alakulhatott volna. Ellenben Becsben az ankarai találkozó napján már tudták a pontos programmot. Ankarai levelezőnk napok előtt bejelentette a király átutazását. A mohamedán kultur- bizottság titkára is közölte velünk, aki a Dunaparton beszélt Szalwat basa iraki államkancellárral és a király első adjutánsával: Badri Bey-jel. Rövidesen megérkezik az albán delegáció is, ahogy azt három hete megírtuk, de megtörténhetik, hogy ezt sem fogadják hivatalosan a folyton „nyugat felé“ tekintő vezérei az idegenforgalomnak. Még nagyon gyermekcipőkben jár a mi „hivatalos“ idegenforgalmunk és egészen természetes, hogy egy „budai“ újság jelentése nem zavarhatja meg ezt a hivatalos szundikálást. (Talán az Idegenforgalmi Tanács nagy tekintélye, ha van befolyása a „hivatalos“ idegenforgalomra, — volna hivatva úgy a külképviselet, mint a külföldi hivatalos idegenforgalmi szervekkel létesített összeköttetés révén figyelemmel kísérni a keleti' eseményeket és azokat Budapest javára értékesíteni.) „Strandrazziák". Nagyon sokat hallunk beszélni, különösen az utóbbi években, Budapestnek világvárosi és fürdőváros] jellegéről. Én most nem ennek tárgyalásával akaiiok foglalkozni, (hiszen erről pro is, contra is már épp elég véleményt hallottunk) hanem igenis foglalkozni akarok azzal a nevetséges erkölcsi rendelettel, amelyet most újból ráparancsoltak Budapest „fürdőváros“ közönségére és amely mostani formájában, ezt határozottan merem állítani, sem Budapestnek, mint világvárosnak, sem pedig, mint modern fürdővárosnak — nem fog dicsőségére válni. A rendelet csupán abból áll. hogy a férfiaknak nem szabad dresszüket derékig leengedni. De, hogy ennek a rendeletnek mily kevés praktikus értéke van és hogy menynyire csak a nyugodtan fürdőzni akarók zavarására szolgál, az nagyon is meglátszik a strandokon, ahol egyesek nevetve, a legtöbben azonban bosszankodva fogadták az új rendeletet és kénytelen-kelletlen tettek eleget a meg-megismétlődő rendőri felhívásnak, hogy „tessenek kérem a dresszt felhúzni“. Hogy ez a rendelet milyen nevetséges .azt tudják mindazok, akik az utóbbi évek folyamán egy ilyen nyilvános közös strandfürdőt meglátogattak. Én nem tudom elhinni, hogy a rendeletet hozó urak előtt az itteni strandélet fölöttébb ismeretlen lenne és épp ezért csodálatos és érthetetlen, hogy mi Indokolta meg ezen rendeletnek az életbeléptetését. Most,' amikor még a nők is derékig kivágott fürdőruhákat hordanak, nem tudom, ki botrán- kózhat meg azon, hogy a férfiak azt a 2—3 centiméteres vállpántot (ami tulajdonképpen a fürdőruhát a fürdőnadrágtól legtöbbször megkülönbözteti), letürik-e vagy sem!! Ott, ahol két-háromezer férfi és nő van együtt a vízben, a közös napfürdőkön, a strandi vendéglőkben... ott igazán nem találom megvédve az erkölcsöket azáltal, hogy a férfiak fürdőnadrágot (amiben semmi degusztáló nincsen), vagy fürdőruhát hordanak. Én nem tudom, hogy ez a rendelet honnan ered, de ha már mindenképpen javítani akarnak az erkölcsökön e téren is, hát kezdjék a felöltöztetést talán a hölgyeknél és ne zavarják állandó szekatúrákkal a szegény férfiakat, kiknek — legalábbis szel intem — a hátukon semmi szégyelnivalójuk sincsen. Hogyha az ősz- szes nyugati és északi országokban megengedik a fürdöző férfiaknak azt a „luxust“, hagy a hátukat és mellüket nyugodtan tehetik ki a nap éltető melegének, akkor... nekünk sem kellene olyan szégyenlőseknek Kennünk és — az egész héten izzadó és robotoló pesti polgárnak, aki nehezen megszerzett filléreit teszi össze, hogy megváltsa a méregdrága belépőjegyet — olyan szigorúan szabályozni, hogy hány centiméter szélességben és hosszúságban sültethesse elcsigázott tagjait. Dembitz László Szt. István király koronázásának 930 éves jubileumának megünnepléséről terjesztett elő nagykanoepciójú javaslatot a „Renaissance Szövetség-‘-ben Kxtszkó István igazgató-alelnök. Javaslatának érdemleges pontjai: Szent István koronázásának megünneplése augusztus 15-én, a 930. évforduló napján; a Szent Korona közszemlére kitevése István király napján úgy, mint ré- gentc; ünnepies kivilágítás Budapesten és Esztergomban a koronázás évfordulóján. Sok egyéb javaslat is van Kuszkó István előteresztésében megszívlelni való és megvalósítható gondolat, de sok vita férhet ahhoz a teivhcz, hogy keresztény magya- T-ok erdőkben, meg. ligetekben pogánymódra ősmagyar imahelyet készítenének erre a napra. Ezt a jubileumot nemicsupán az egyházak, de a családi otthonok is kegyelettel fogják megünnepelni. A hazafias egyesületek szintén. Imával és a szent király történetének felolvasásával. A hívek lelkére különösen II. Gergely pápa István fejedelemhez intézett, 1000. év március 27-én kelt levelének gyönyörű szövege s a hozzáfűzendő magyarázat fog mély benyomást kelteni. E levél hitelességét, sőt létezését is tagadták hazánk ellen oknyomozó történetírók. Azonban Szalay László dr. történetíró Rómában ezt kinyomozta. „Magyarország története“ című, Lipcsében kinyomatott müvében az első kötetben 1851- ben közreadta. IZLÁM — BUDÁN Nagy idő telt el, mintegy 250 esztendő, hogy Budán vallási gyülekezetét rendeztek a mohamedánok. Alig maradt belőlük 3—4 ezer. Most, hogy.Ismét szervezkednek a mohamedán hitű magyarok, ami nem török kérdés, hanem tisztán az izlám kérdése, szolgálatot vélünk tenni, hogy illusztris munkatársunk tollából ismertethétiük ezt a szervezkedést: Az izlám vallás egyházi szervezete a törzsön és a katonai elgondoláson alapul, ami érthető is, mert Mohamed próféta a világ leghatalmasabb mönotheista vallási szervezetét eleimén fegyverrel volt kénytelen terjeszteni. Évszázadokon át az izlám tényleg fegyveres hatalmat jelentett és a kard ereiénél fogva vitte széjjel az egy Isten hitét. Az izlám két nagy felekezetre oszlik. A szunnitákra, akik a hagyományokat is tisztelik és a síitákra, akik a hagyományokat elvetik és a kalifátusi sorrendben is más álláspontot foglalnak el. A szunnitákhoz tartoznak általában a törökök, arabok, az európai mohamedánok, Afrika, China és az indiai szigetvilág lakói. Indiában úgy a szunnának, mint a siánák is vannak hívei. A síitákhoz tartoznak általában az ázsiai mohamedánok, így a perzsák, afgánok, tatárok és a Kaukázus mohamedánjai. Bár sok mindenben ellentétes álláspontot foglalnak el az izlám e két felekezetének hívei, mégis Mekkát tartják az izlamita világ legszentebb helyének, mert ott van a Kaába és ott van eltemetve a próféta. Mekka jelenleg az arábiai wahabiták birtokában van, akik az izlámnak puritán szektáját képezik. Az izlám vallási feje a mindenkori kalifa. Évszázadokon át a szunnitáknál ezt a méltóságot az ozmán dinasztia örökölte, míg a síitáknál a mindenkori perzsa sah. A konstantinápolyi szultanátus bukásával a török köztársaság megszüntette a kalifái méltóságot is. Így tehát előállott az a lehetetlen állapot, hogy az izlámnak jelenleg nincsen kalifája. A kalifátusért négy hatalmas mohamedán uralkodó vetekedik: Ibn Saud hedzsaszi király, Feihsal Emir Mezopotámia és Irak királya, a yemeni TürdőűQyi ankét .....-■.....luuitmfliiillillHIIIIIHIIItSUniillillltllülllllliniiiuiiniwBiuiiiiiim.».---'Ce stneuefés és Türdőii^y Előadta: GERLÓCZY ZSIGMOND DR. egyetemi tanár, a felsőház tagja, az Országos Közegészségi Egyesület elnöke.