Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-07-26 / 1049. szám

XXVIII. évf.1049. sz. Megjelenés: hetenKint kétszer ELŐFIZETÉS: Egy évre . . 24.— P Negyed évre . 6.— P Egyesületek, amelyek­nek hivatalos lapja tagjai f é I á r o n kapják 1931. JULIUS H6 26 HIRDETÉSEK: Egy hasáb széles, egy m/m. magas sor, egyszeri közlésénél 30 F. Szö­vegsor ára 2 P. Közgazdasági köz­lemények megállapodás szerint. A hirdetések dija mindenkor előre fizetendő AllaattHlrdetSKoeK nagy kHdmnény Bűdet érdekeit a várospolitika., a közgazdaság, tár­sadalom, művészet és sport terén szolgélé újság FELELŐS SZERKESZTŐ i VI R A Á G B É L A Szerkesztőség és kiadóhivatal: Búdén, i.t Bors-u, 24 Telefon: Aut. 502—96. Hivatalos érék: délutén 4-6-lg es Szegény Buda, immár csaknem egy emberöltő óta né­zem lassú fejlődésed szomorú útját. Pedig oly gazdag vagy! Kevés az igazi barátod, kevesen van­nak, akik rendületlenül bíznak jövendő (elvirágzásodban, még kevesebben, akik ezt komolyan szolgálnák. Bizony, bizony, kevés a reménység, hogy világ­hírre érdemes^ nagy kincseidet, páratla­nul álló gyógyvizeidet, sokezeréves múltadat, annak eltemetett műemlékeit feltárják a nagy világ előtt és a mai kor gyorsabb dobogásával vigyék előbbre ^ szegényedő polgárságod jobb sorsra érdemes ügyét. Ki tegyen érted? Legjobb fiaidat elsodorja a világvá­ros szédületes élete, az ott kínálkozó hatalom, a fény, a ragyogás, a nagy üzletek, a nagy jövedelmek és csak a nehéz órákban járnak haza Budára, új erőt szerezni a megszokott rohanáshoz. Túl a Dunán, túl a hídon más élet vár­ja, más izgalmak csábítják és Te, sze­gény Buda, messze-messze elmaradsz mögöttük. Amíg budaiak voltak, meg­látták azt a sok viszásságot, azt a le­hetetlen helyzetet, amelyben Buda él, - odaát elsodorja őket az élet. Más világokat tár eléjük, más életcélok vezérlik és Buda csak egy kedves em­lék, mint ahogy a- nagyvárosi palotá­ból haza jár falura a meggazdagodott ember és mosolyogva nézi azt a kis falusi házat, ahonnan elindult az élet útjára. Mit tegyenek érted? Nélkülük is. buzognak a gyógyforrá­sok és ontják áldott vizüket a Dunába, — nélkülük is zöldek az erdők, ragyo­gó szépek a hegyek, romntikusan ár­nyékoltak a völgyek és nélkülük is sok Százados múltját sóhajtja itt min­denki felé minden kő, minden göröngy. Minden apró viskót ők sem tudnak felépíteni. A szűk utcák nem szélesed­nek, — ipar, kereskdelem nem gyara­podik. A régi nehéz múlt csak kísért, a közelmúlt jóidők nem jönnek vissza. Pusztul a polgár, öreg hajléka meg­roppan, megbillen a. ház teteje, mintha budai bort ivott volna, amit régen meg­evett a tőkeírtó féreg. A pincék üre­sek, — ki vár még itt valamit? Ami Istenadta kincse van, idegen kézre jut lassan s a budai ember úgy van vele, mint a balatonmenti, aki, ha fogast akar enni, azt Pestről hozzák neki. A világhírű Apenta keserűvizet, mely itt terem a Kelenvölgy alján — Párizsból hozzák. Es a keletről felénk áramló idegenforgalom áthömpölyög rajtunk, hogy aztán Bécsből hozzuk vissza ide. Szomorúan igazolja ezt Feihsal király esete. Óbudán most tervezik, hogy világ­hírű csodává tegyék a Florián-téri földalatti ősrómai gőzfürdőt, de nehéz titok marad a Rácfürdő hátborzongató forrásainak csoportja a Gellérthegy szikláinak mélyén; — éppenúgy, mint a Sárosfürdő régi forrása, mely a Gel- lértfürdőt táplálja s amelyhez 70 lép­cső visz le a Gellért-tér közepéig. Mindkettő a legtermészetesebb gőz­fürdő, a világ csodája, — de ki tud róla? A Lukácsfürdővel szemben, a máló Rózsadomb alján van a felső hévizi fürdők őstava, amelynek forrása messze bent van a Rózsadomb alján és alagutat ásva mentén, a legcsodála­tosabb sétaútja volna Buda világfürdő­nek, — mégis a tó maga elhanyagolt gödör, benne féloldalt fordult meszes- teknő, rozsdás öntözőkanna, rajta béka­nyál és a Császárfürdő vendegeinek lágy esti szerenád helyett a, béka ku- ruttyol. A város is röstelli és falat hú­zott a természeti csoda elé, nehogy meglássa valami idetévedt idegen. A királyi palota déli sarkán a világ legnagyobb Herkules szobra áll mé­lyen a földben, — az egész Vár eme­letekre osztott pincékkel, folyosókkal van aláaknázva, — egy napi csodálni- való az idegen számára, de a város­nak még térképe sincsen róla, magán­tudósok kutatják, életüket téve koc­kára. Ki törődik ezzel? Külföldi tudó­sok állapították meg, hogy gyógyvi­zeinkben thorium is van, a rádium ős­eleme, melynek minden grammja me­sés kincseket ér, mert, ha a világ ösz- szes rádiumát, mely aligha több 200— 300 grammnál — grammját csak 200.000 pengőbe számítva — összegyűjtenék, aligha kerülne ki ebből a tömegből 1 grammnyi thorium. Öselem, ős élet, ős gyógyszer. Nincs, a világnak olyan betege, aki itt meg nem gyógyulna. De ha már tudja is ezt az az idegen, ott távol Indiában, vagy Japánban és ér­deklődve levelet ír Budapestre azon a világszerte ismert egyszerű címen: — Curkomission, Budapest, azt négy hónap múlva visszakapja azzal, hogy a címzett ismeretlen. Kihez forduljon a szerencsétlen, — hogy jöjjön Buda­pestre és, ha mégis jön, akkor a bécsi autóbusz hozza, mégpedig Óbudán át, amely talán szép lesz valamikor, de ma felemás falu, ahelyett, hogy Soly­márról, Hidegkúton és Hüvösvölgyön át hoznák, hogy már az úton kóstolót kapjon Budapest szépségéből. Megáll itt minden. Negyvenöt éve épül az óbudai híd, — 38 év előtt határozták el a gellért­hegyi lift építését, — 10 évig épült a Gellértiürdő; — 9 év óta bontják az ormótlan tűzfalat a Hungária-forrás mellett, — 18 év óta áll romban a Ta­bán, _— a Királyhegy-utcában 14 év óta áll befejezetlenül egy bérpalota és 17 év óta vitatkoznak állam és város afelett, hogy ki világítsa meg, ki tartsa rendben azt a nagyforgalmú sötét lyu-. kát, amit alagútnak neveznek. A város legszebb helyén, mely biz­tos gyógyhelye volna minden tüdőbaj­nak, klimatikus temetőt állított a város, mely ma már fölér a Svábhegyig s a holtak kirágják a földet az élők alól. A betegeket elűzik a fürdők mellől a kot­rógépek, amelyek városi rendeletre éppen a fürdők előtt okádják partra a kavicsot és homokot. Az óbudai te­metőt elvitték Óbuda határára, de megfeledkeztek a hozzá való közleke­désről. Schmidt Miksa 50 milliós aján­dékát visszaadta a város, mert 3—4 milliót kellett volna még áldoznia, Egészen új szempontokat vitt a für­dőügyi vitába dr. Gerlóczy Zsigmond egyetemi tanár, aki félszázad óta él a fürdőügy gondolatának. Országos figyelmet követel minden Gazdasági krízis, munkanélküliek egyre szaporodó tömege, lebontása sok mindennek, amit a békeidők kor­mányzatának támogatásával a társa­dalom alkotott, ez a ma képe. Itt is, ott is észrevehetően sorvadnak a bé­kés idők kulturális alkotásai, sőt egyi- kük-másikuk a pusztulás képét mu­tatja. E nyomasztó viszonyok közepette országunk talpraállása, sőt a magyar nemzet léte», fiainak vállvetett össze­fogó munkáján fordul meg. A kishitű a helyzetet már egészen vigasztalannak találja s nem tartja ér­demesnek sem a megfeszített munkát, sem a nyomasztó helyzethez mért ta­karékosságot s vagy a szórakozások és élvezetek túlhajtásával kapcsolja ki magát a köz gondjaiból, vagy pedig minden reménységét veszítve, föladja az életért folytatott küzdelmet, ami a gyengeség jele, de a közért áldozott megfeszített munka elől való kitérés és az élvezetek mámorába rohanás ép­penséggel beteges jelenség. E gyöngeség orvossággal nehezen gyógyítható, itt csak a megelőzés se­gíthet. Ügy kell az egyesek életét be­rendezni, hogy a testet és lelket érintő ártalmasságokat tartsuk távol minden­kitől és minden lehetőséget vegyünk igénybe arra, ami az egészség meg­óvására szolgál, ami a testi erő növe­lésével a lelket megacélozza, a küzdés­re edzetté teszi és a nélkülözések, gon­dok elviselésére kitartó türelemmel ruházza fel. Ezt az áldásos munkát végzi az Or­szágos Közegészségi Egyesület, ame­lyet megalapítói 45 esztendővel ezelőtt a nemzeti erő szolgálatába állítottuk. Szinte ösztönszerűnek mondható az a nagyon megélénkült érdeklődés, amely a vesztett háború óta a testi nevelés irányában megnyilvánult. Tö­megek mozdultak meg a sportok mű­velésére és a vívásban, úszásban, a testi erő „és ügyesség sokágazatú sport­jában világhíressé lett a magyar. Ezek a sporteredmények széles néprétegek egészségére is a legjótékonyabban hat­nak. A mai fiatalság nem tölti az idejét kávéházak és korcsmák füstös levegő­jében, hanem kimegy a szabadba, fi­gyeli a versenyzőket, vonatkozzék az úszásra, evezésre, futballra, futásra avagy gépkocsikra, és szabad levegőn tartózkodva, egyben férfias vetélkedést szemlélve, jelleme acélossá válik. A test és az egész szervezet edzését sokféle tényező összetevődése szol­gálja, ezek sorában kétségtelenül alap­vető a testnek, a bőrnek gondozása, tisztántartása. Sajnos, nem tulajdoní­tunk a bőrnek akkora jelentőséget, mint más szervünknek, pedig «a bőr életbevágó feladatokat teljesít testünk épségben tartásában és nagyfontosságú élettani műveleteket csak a jól gondo­zott, tisztántartott bőr tudja hibátlanul elvégezni. A bőrnek tisztántartása nem csupán esztétikai, de elsőrendű higiéniai köve­telmény is, ami csak fürdővel bizto­sítható. A fürdésre már a gyermeket nevelni kell és a fürdő megkedvelését fokozni .kell a tanuló ifjúságban, és pedig nem csupán a fiúknál, hanem a leányoknál is, hogy azok felnőtt korukban is nél­hogy az ajándékozó jól meggondolt föltételeinek eleget tehessen. Eldobta magától ezzel a világ legszebb parkját, mely kapcsot teremtett a mátyáshegyi Guckler parkhoz, amely az ország leg­szebb nyaralótelepe lehetett volna. Mire vár még Buda? Vagy kire vár? A magyar sors csodálatosan meg­hozta minden nehéz időnek nagy em­berét és talán igaza, van a budai pol­gárnak, hogy az a jói Isten, aki sokezer év óta kiapadhatatlanul ontja a gyógy­vizeket, megkegyelmez ennek a sze­rencsétlen városnak. Azért várunk? Arra várunk? Kevesen vagyunk, akik tudjuk, hogy erős elhatározással, . némi pénzáldoza­tokkal, rendszeres munkával — óriási eredményeket lehetne elérni. Lehet ezen valamit keresni? önzetlenül még kevesebben szeretnek, mint ahogy azt sokan hirdetik. De akkor mire vársz szegény Buda és kitől várod? •* (v. b.) felszólalása, bárhol feszi azt, és talán a leghivatottabb hely az „Országos Közegészségi Egyesület“, amelynek évtizedek óta ö " az illusztris el­nöke. külözhetetlennek tartsák a gyakori, sőt rendszeres fürdést, j Budapest csodás gyógyítóhatású és gazdag forrásaival, u várost kettészelő Dunával fürdés és úszás, valamint az evezősport művelése terén szinte ver­senyen felül áll Európában. Budapest fürdőinek nagy értékére nemcsak a magyar orvosi kar lelkes tagjai, de a külföldi balneológusok is elég gyakran reáirányították a figyel­met. Ma „Budapestfürdőváros“ a ma­gyar társadalom legszélesebb rétegei­be is beplántálódott elnevezés. Azt a gondolatot, hogy Budapest fürdőváros­nak ismertessék el, s hogy e jellegé­ben tanulja megismerni a külföld, Rei­ner Ede dr. 35 év előtt hangoztatta elő­ször s harcol annak megvalósításáért ezidőszerint is. A fürdő-propaganda egyre szélesebbé vált s ma már_ a József Ferenc kir. herceg ő fensége elnöklete alatt álló Budapest Fürdő­város Egyesület Budapest idegenfor­galma kialakulásának gerincévé egye­nesen Budapest fürdőit és gyógyító forrásait tette. Budapest idegenforgalmának fejlő­dése Budapest fürdővároson át vezet. Nem elég azonban a meglevő fürdők fejlesztése azzal, hogy melléjük szana­tóriumot, kórházat rendezzenek be, ha­nem környezetüket is rendezni kell. _ Meggyőződésünk, hogy a fürdőkór­házak és a fürdők környékének rende­zésére fordított költségek jól kama­tozó befektetések. Budapest fürdővárossá elismerteté­sének kérdésébe több olyan apróbbnak látszó momentum is beleszól, amely más nagyobb fürdő- vagy üdülőhellyel szemben talán szóba sem jön. Nincs idegen, aki Budapesten akár­csak pár napot töltött is, hogy csodál­kozásának, sőt megütközésének kifeje­zést ne adott volna azon, hogy a Dunán nem járnak a helyi közlekedést eleve­nen lebonyolító személyszállító hajók. Mi erre választ adni nem tudunk, csak azt tudjuk, hogy 'a hajóközlekedést egyre csökkentik. így számottevő idegenforgalmat csi­nálni nem lehet, így sokáig csak vá­gyakozás marad Budapest fürdőváros. A Országos Közegészségi Egyesület figyelemmel kíséri a Budapest idegen- forgalmának emelésére irányuló törek­véseket és a közel félszázados fenn­állása alatt kivívott tekintélyével, elő­kelő tagjainak a társadalomban érvé­nyesülő befolyásával támogatja mind­azokat a mozgalmakat, amik az idegen- forgalom emelését célozzák. A közel­múltban számottevő agitáció indult meg1 a Vigadó-tér rendezése és a kioszk lebontása dolgában. Glück Frigyes m. kir. kormányfő­tanácsos, akinek neve Budapest szépí­tésének, .idegenforgalma növelésének előbbrevitelében , fölmerülő minden megmozdulásban szerepel, igen szép elgondolását a Vigadó-tér rendezését illetően, megküldötte Budapest székes- főváros főpolgármesterének. Tervének legnagyobb jelentőségű része a duna- parti villamosnak a Mária Valéria- utcába való áthelyezése. A felszaba­duló vasúti vonal területével a korzó szélesebbé válna, megszűnnék a sétáló­közönséget zavaró folytonos zakatolás és a szép kilátást folyton megakadá­lyozó forgalom. Eltávolítandó volna továbbá a Vigadó-térről a már amúgy is elavult kioszk és kert is. A mostani kert helyét nagy kőlapokkal lehetne burkoltaim és kétoldalt loggiaszerű kolonnádot építeni. Az így megnagyob­bított dunai korzót a Petőfi-szobortól az Eötvös-szoborig a már meglevő fák megtartásával parkozni kellene, miáltal a Petőfi-tértöl a Ferenc József-térig s innen a parlamentig parkozott sétány lenne. Glück Frigyes terve fokozottab­ban lehetővé teszi azt, hogy a duna- parton üdülhessenek necsak a Buda­pestiek, hanem a külföldiek is, akik, ha a terv megvalósul, Budapest szépségé­ben ezen a helyen igazán gyönyörköd­hetnek és messzire el fogják vinni az erről a helyről nyújtott gyönyörűséges látvány hírét. Glück Frigyes e gondolata fölveté­sében féltőén vigyáz a Vigadó-épület ritkaszép homlokzatának a legkisebb zavart is lehetetlenné tevő megoldá­sára. Az ő terve szerint az alsó rak­part kocsiútja át volna hidalandó, a rakodó helyére egy körülbelül 65 mé­ter hosszú, pillérekre épült dunai ter- rasz kerülne vasbetonból, rozsdamen­tes acélkeretű, tükörüveges nagy kilátó ablakokkal, tetején pedig nyílt nyári terraszt lehetne emelni. A megalko­tandó gyógybizottság („Kurkomisszio“) és a külföldiek, fürdővendégek részére szolgáló kaszinó („Kúrszalón“) a Vi­gadó jobbszárnyának sarokhelyiségébe kerülne a székesfőváros Idegenforgal­mi Hivatalával együtt, míg az épület baloldali szárnyában, a földszinten, megmaradna a MÁV menetjegyirodája. A főváros törvényhatósági tanácsa már döntött is a Vigadó-tér haladéktalan rendezése mellett. Budapest fürdőváros idegenforgalma is erősen egészségügyi vonatkozású, végső eredményben az idegenforgalom emelését előmozdító fürdőkórházak lé­tesítése sok-sok ezer embernek adja majd vissza az egészségét s a remélt élénk idegenforgalom jövedelmet jelent Budapestnek, pénzt hoz az országnak. Ahol van pénz s ahol van érzék a köz- egészségügy iránt, ott megteremthetők a közegészségügy javulásához vezető eszközök. Az Országos Közegészségi Egyesület, miközben azon dolgozik, hogy széles néprétegekben fölébressze a közegészségügy iránt -való- érzéket, aközben azon is fáradozik, hogy az ahhoz való anyagi eszközökhöz is hoz­zájusson az ország. Feihsal Emir mezopotámiai uralkodó most Bécsbenl tartózkodik és ott pihen, holott nálunk is pihenhetett volna ez a pompás mohamedán király, azonban Ankarában a mi képvise­letünk nem hívta meg hozzánk s a hivata­los idegenforgalom is csak akkor tudta meg, hogy jön, amikor már a király a Dunaparton régen megreggelizett és tovább robogott Bécsbe. Budapesten alig két órát tartózkodott. Jobban értesülve, ez a feje­delmi látogatás is másképen alakulhatott volna. Ellenben Becsben az ankarai találkozó napján már tudták a pontos programmot. Ankarai levelezőnk napok előtt bejelentette a király átutazását. A mohamedán kultur- bizottság titkára is közölte velünk, aki a Dunaparton beszélt Szalwat basa iraki ál­lamkancellárral és a király első adjutánsá­val: Badri Bey-jel. Rövidesen megérkezik az albán delegáció is, ahogy azt három hete megírtuk, de megtörténhetik, hogy ezt sem fogadják hivatalosan a folyton „nyugat felé“ tekintő vezérei az idegen­forgalomnak. Még nagyon gyermekcipők­ben jár a mi „hivatalos“ idegenforgalmunk és egészen természetes, hogy egy „budai“ újság jelentése nem zavarhatja meg ezt a hivatalos szundikálást. (Talán az Idegenforgalmi Tanács nagy tekintélye, ha van befolyása a „hivatalos“ idegenforgalomra, — volna hivatva úgy a külképviselet, mint a külföldi hivatalos ide­genforgalmi szervekkel létesített összeköt­tetés révén figyelemmel kísérni a keleti' eseményeket és azokat Budapest javára értékesíteni.) „Strandrazziák". Nagyon sokat hallunk beszélni, különösen az utóbbi években, Budapestnek világvárosi és fürdőváros] jellegéről. Én most nem ennek tárgyalásá­val akaiiok foglalkozni, (hiszen erről pro is, contra is már épp elég véleményt hallot­tunk) hanem igenis foglalkozni akarok az­zal a nevetséges erkölcsi rendelettel, amelyet most újból ráparancsoltak Buda­pest „fürdőváros“ közönségére és amely mostani formájában, ezt határozottan me­rem állítani, sem Budapestnek, mint világ­városnak, sem pedig, mint modern fürdő­városnak — nem fog dicsőségére válni. A rendelet csupán abból áll. hogy a férfiak­nak nem szabad dresszüket derékig leen­gedni. De, hogy ennek a rendeletnek mily kevés praktikus értéke van és hogy meny­nyire csak a nyugodtan fürdőzni akarók zavarására szolgál, az nagyon is meglát­szik a strandokon, ahol egyesek nevetve, a legtöbben azonban bosszankodva fogad­ták az új rendeletet és kénytelen-kelletlen tettek eleget a meg-megismétlődő rendőri felhívásnak, hogy „tessenek kérem a dresszt felhúzni“. Hogy ez a rendelet mi­lyen nevetséges .azt tudják mindazok, akik az utóbbi évek folyamán egy ilyen nyilvá­nos közös strandfürdőt meglátogattak. Én nem tudom elhinni, hogy a rendeletet hozó urak előtt az itteni strandélet fölöttébb ismeretlen lenne és épp ezért csodálatos és érthetetlen, hogy mi Indokolta meg ezen rendeletnek az életbeléptetését. Most,' ami­kor még a nők is derékig kivágott fürdő­ruhákat hordanak, nem tudom, ki botrán- kózhat meg azon, hogy a férfiak azt a 2—3 centiméteres vállpántot (ami tulajdon­képpen a fürdőruhát a fürdőnadrágtól leg­többször megkülönbözteti), letürik-e vagy sem!! Ott, ahol két-háromezer férfi és nő van együtt a vízben, a közös napfürdőkön, a strandi vendéglőkben... ott igazán nem találom megvédve az erkölcsöket azáltal, hogy a férfiak fürdőnadrágot (amiben sem­mi degusztáló nincsen), vagy fürdőruhát hordanak. Én nem tudom, hogy ez a ren­delet honnan ered, de ha már minden­képpen javítani akarnak az erkölcsökön e téren is, hát kezdjék a felöltöztetést talán a hölgyeknél és ne zavarják állandó sze­katúrákkal a szegény férfiakat, kiknek — legalábbis szel intem — a hátukon semmi szégyelnivalójuk sincsen. Hogyha az ősz- szes nyugati és északi országokban meg­engedik a fürdöző férfiaknak azt a „luxust“, hagy a hátukat és mellüket nyugodtan te­hetik ki a nap éltető melegének, akkor... nekünk sem kellene olyan szégyenlősek­nek Kennünk és — az egész héten izzadó és robotoló pesti polgárnak, aki nehezen megszerzett filléreit teszi össze, hogy megváltsa a méregdrága belépőjegyet — olyan szigorúan szabályozni, hogy hány centiméter szélességben és hosszúságban sültethesse elcsigázott tagjait. Dembitz László Szt. István király koronázásának 930 éves jubileumának megünnepléséről ter­jesztett elő nagykanoepciójú javaslatot a „Renaissance Szövetség-‘-ben Kxtszkó István igazgató-alelnök. Javaslatának érdemleges pontjai: Szent István koronázásának meg­ünneplése augusztus 15-én, a 930. évforduló napján; a Szent Korona közszemlére ki­tevése István király napján úgy, mint ré- gentc; ünnepies kivilágítás Budapesten és Esztergomban a koronázás évfordulóján. Sok egyéb javaslat is van Kuszkó István előteresztésében megszívlelni való és meg­valósítható gondolat, de sok vita férhet ahhoz a teivhcz, hogy keresztény magya- T-ok erdőkben, meg. ligetekben pogánymódra ősmagyar imahelyet készítenének erre a napra. Ezt a jubileumot nemicsupán az egy­házak, de a családi otthonok is kegyelettel fogják megünnepelni. A hazafias egyesü­letek szintén. Imával és a szent király tör­ténetének felolvasásával. A hívek lelkére különösen II. Gergely pápa István fejede­lemhez intézett, 1000. év március 27-én kelt levelének gyönyörű szövege s a hozzá­fűzendő magyarázat fog mély benyomást kelteni. E levél hitelességét, sőt létezését is tagadták hazánk ellen oknyomozó törté­netírók. Azonban Szalay László dr. tör­ténetíró Rómában ezt kinyomozta. „Ma­gyarország története“ című, Lipcsében ki­nyomatott müvében az első kötetben 1851- ben közreadta. IZLÁM — BUDÁN Nagy idő telt el, mintegy 250 esztendő, hogy Budán vallási gyülekezetét rendeztek a mohamedánok. Alig maradt belőlük 3—4 ezer. Most, hogy.Ismét szervezkednek a mohamedán hitű magyarok, ami nem török kérdés, hanem tisztán az izlám kérdése, szolgálatot vélünk tenni, hogy illusztris munkatársunk tollából ismertethétiük ezt a szervezkedést: Az izlám vallás egyházi szervezete a törzsön és a katonai elgondoláson alapul, ami érthető is, mert Mohamed próféta a világ leghatalmasabb mönotheista vallási szervezetét eleimén fegyverrel volt kény­telen terjeszteni. Évszázadokon át az izlám tényleg fegyveres hatalmat jelentett és a kard ereiénél fogva vitte széjjel az egy Isten hitét. Az izlám két nagy felekezetre oszlik. A szunnitákra, akik a hagyományokat is tisz­telik és a síitákra, akik a hagyományokat elvetik és a kalifátusi sorrendben is más álláspontot foglalnak el. A szunnitákhoz tartoznak általában a törökök, arabok, az európai mohamedánok, Afrika, China és az indiai szigetvilág lakói. Indiában úgy a szunnának, mint a siánák is vannak hívei. A síitákhoz tartoznak általában az ázsiai mohamedánok, így a perzsák, afgánok, ta­tárok és a Kaukázus mohamedánjai. Bár sok mindenben ellentétes álláspontot fog­lalnak el az izlám e két felekezetének hí­vei, mégis Mekkát tartják az izlamita vi­lág legszentebb helyének, mert ott van a Kaába és ott van eltemetve a próféta. Mekka jelenleg az arábiai wahabiták bir­tokában van, akik az izlámnak puritán szektáját képezik. Az izlám vallási feje a mindenkori ka­lifa. Évszázadokon át a szunnitáknál ezt a méltóságot az ozmán dinasztia örökölte, míg a síitáknál a mindenkori perzsa sah. A konstantinápolyi szultanátus bukásával a török köztársaság megszüntette a kalifái méltóságot is. Így tehát előállott az a le­hetetlen állapot, hogy az izlámnak jelenleg nincsen kalifája. A kalifátusért négy hatal­mas mohamedán uralkodó vetekedik: Ibn Saud hedzsaszi király, Feihsal Emir Mezopotámia és Irak királya, a yemeni TürdőűQyi ankét .....-■.....luuitmfliiillillHIIIIIHIIItSUniillillltllülllllliniiiuiiniwBiuiiiiiim.».---­'Ce stneuefés és Türdőii^y Előadta: GERLÓCZY ZSIGMOND DR. egyetemi tanár, a felsőház tagja, az Országos Közegészségi Egyesület elnöke.

Next

/
Oldalképek
Tartalom