Budai Napló, 1931 (28. évfolyam, 1023-1068. szám)

1931-07-26 / 1049. szám

Budai Napló 1931 július 26 s-ff SSW MAUTHNER ÖfiON Alapítás ev ^ u T H NE R é k, Budapest. MAUTHNER MAG Központ; VII., Rottenbiller-u. 33. • Fióküzlet: IV., Kossuth Lajos-u. 4. a Ferencrendieh templomával szemben. CÜPSÖNYCIM : SZENT Qe.Ce GYÓGYFÜRDŐ Vizgyógyl n * é„z ® *> hullám- és napfürdő Külön férfi, és női osztály. A legmodernebb berendezés. Szakképzett személyzet imám és első Fuad, Egyiptom királya. De még eddig a kérdést eldönteni nem tudtak, mert a kalifaválasztó konventet, bar több ízben össze volt híva, nem lehetett meg­tartani, mert nem jelentek meg teljes számmal a különböző mohamedán államok legfőbb uletnái, akik egyedül jogosítottak a kalifa megválasztására, akárcsak a romai katholikus egyházban a bíborosok a papa­választásra. Egy-egy állam mohamedánjainak vallási feje a seik ül izlam, vagy a megválasztott, de a kalifa és az illető állam fejének javat hagyásával működő: reisz ul ulema. Mel­lette egy hattagú tanács működik az ulema medzslisz, ami olyan káptalanszerű intéz­mény. Lemondás vagy elhalálozás esetén ez az ulema medzslisz választja a -reisz ul ulemát. A hagyományok alapján a seik ül iziámot, amely méltóságból az ozmánok fénykorában csakis egy létezett, a nagy­szultán nevezte ki, az összes reisz ul ule- mák sorából. Viszont a seik ül izlám- övezte a szultánt trónralépfe alkalmával Omár kardjával. Ez a ceremónia megfelelt a keresztény államfők koronázásának. Ma tulajdonképen törvényes seik ül iz­lám, akit még a szultán nevezett volna ki, — nincsen. Az utolsó, aki törvényes jog- J címen léphetne, mint a mohamedán egyház- jognak megfelelő inenzsurával ellátott, szabályszerűen választott és kinevezett reisz ul ulema, automatice a seik ul izlám örökébe: az egyetlen Hadzsi Mehetned Dzsemaluddin Csausevics bég effendi, való­ságos belső titkos tanácsos, a joghatóságá­tól és állásától törvényellenesen és a seri- átus ellenére megfosztott sarajevói reisz tir ulema.: Minden országban az izlám hívői hit­községekre vannak felosztva, több hitköz­ség egy vallástartományt képez, amelynek élén a mufti, illetve a főmufti áll. A mufti állása- per analogiam megfelel a püs­pöki méltóságnak. Ulemáknak nevezik a nagyobb kvalifikációid egyházjogtudósokat, szoftáknak a teológusokat, habzóknak a bölcsészeket. A mohamedán iskolák nép­iskolákra (mekteb), középiskolákra, úgy­nevezett seriá.lusi. iskolák ..és medresszák, valamint egyetemekre (hukuk) oszlanak. ' A sokszor szereplő müezzim alatt a templomi kikiáltót (hasonlít az egyházfihoz) értjük. A hodzsa a vallástanító, aki kántor is, hitoktató, meg tanító is. A rendes tanító neve: muállim. A hodzsákat és müezzimeket a mufti ne­vezi ki s ellátásuk a hitközséget terheli. A papoknak mohamedán középiskolát és theológiát (egyetem) kell végezniük. Az egyházi bíráskodást alsóbb és felsőbb seriátusj bíróságok intézik. A muzulmán bíró neve: kádi, a községi bíróé: seik elbeled. A mohamedán vallás vagyonát és kegyes alapítványait az u. n. vakuf bizottságok intézik, amelyeknek élén az országos efkaf- felügyelőség áll, mely legfőbb valláspénz­ügyi hatósága a mohamedánoknak. Az el­nöki vagy főfelügyelői állást miniszteri ranggal egyenlőnek tekintik, a legnagyobb mohamedán világi méltóságok egyike s a neve efkaf-reisz, mellette a kincstárnoki állást a főpénztáros vagyis emin eszanduk tölti be. Az izlám vallási — szervezete és ad­minisztrációja nagyban hasonlít a protes­táns felekezetek közigazgatásához, mert a legtöbb állást és méltóságot választás út ján töltik be. A kalifa, az államfő és a seik ül izlám az ilyen választásokat tudo­másul veszik és szuverén joguknál fogva megerősítik. Ez azonban természetesen erszágonkint változik. Régi hagyomány alapján az egyes orszá­gok izlám vallásközössége a kalifa mellett és esetleg más hatalmas mohamedán feje­delmek udvaránál úgynevezett szabrokat tart. Olyan vallási követ- vagy megbízott­félét, de nem politikai értelemben. Egy-egy ország mohamedán vallási ügyeinek legfőbb adminisztratív szerve a dzsemma el kebir (olyan konvent-féle), melynek a papok és ulemák hivatalból tag­jai, a világi tagokat pedig az egyes hit­községek választják több évi időtartamra. Elnöke a seik el dzsemma, akit több évre Választanak s rendszerint pasa. ! A mohamedánok vallási életében sze­replő iratokról is meg kell emlékeznünk. HáVi itl- fontos van belőlük. , A firmán, az irádé és a fetva (vagy fatwa), i Firmán (vagy fermán) az uralkodó, vagy kalifa nyilt parancsa. Az irádé uralkodói vagy kalifái rendelet, mely törvényerővel hat. A fetva szigorúan vallásos, rituális, egyházjogi vagy dogmatikus rendelet, döntvény, esetleg kinevezési vagy meg­erősítő okmány. Csakis a seik ül izlám vagy reisz ul ulcma adhatja ki, kivételesen saját területén a mufti. Menzsura alatt vallási (egyházi) felava­tást kell érteni, olyasféle, mint a keresz­tényeknél a püspökszentclés. Mint hivatalosan értesültünk, még ez évben megtartják Kaiiióban vagy Mekká­ban a kalifaváiasztó gyűlést, amelyen a magyar autonóm mohamedán vallásfeleke­zet is képviselve lesz. Minden jel arra vall, hogy a kalifa méltóságát: I. Fuad, Egyip­tom királya fogja elnyerni. A török hódoltság korában Buda egy ideig a kalifa, a seik ül izlám és a reisz ul ulema székhelye volt. Mindenkoron az itteni izlám-vallásközség feje és főpapja: a budai főraufti volt. Ez úgy nagyjában az, amit az izlám szervezetéről tudni kell. Dr. Ibrahim Outer Hasszánpasics bég. Az utca, mint pantheon Részlet Gallina Frigyes dr. tanácsnok „Budapest utcanevei" cimü tanulmányából Valahányszor Budapesten nagyobb ün­nepségek készülnek, mindig érezzük annak hiányát, hogy a mi utca-elnevezéseink nem mondják meg eléggé az idegeneknek és vi­dékieknek azt, hogy tulajdonképen mit is jelentenek. Most, hogy a Szent Istvámnapi hét közeledik, aktuálisnak találjuk kiemel­ni egy részletet dr. Gallina Frigyes ta­nácsnok tanulmányából, amelyet Budapest utcaneveinek szentelt, még pedig a tanul­mánynak azt a részét, mely a kiváló ma­gyar egyéniségekről elnevezett utcákról szól. Ez a tanulmány helyesli azt a tervet, hogy a magyar szent koronát adományozó II. Sylvester pápa utcához jut a főváros­ban. Legcélszerűbb lenne, ha a Szent-ko­rona kapna tér-, vagy utcanevet és ehhez közel hirdetné névtábla az azt küldő pápa nevét. Szatmár városa még a háború kitörése előtt minden személyről elnevezett utcáját táblával látta el, mely jelezte a névadó tör­téneti személyiség vagy irodalmi nagyság születési és elhalálozási évét és néhány szóval azt is, hogy ki volt, milyen érdemei voltak. Ez utóbbi ötletre nézve meg kell jegyez­nem, hogy az már nem új, többen foglal­koztak vele,* szóvátették hivatalos formá­ban is. Dr. Havass Rezső székesfővárosi törvényhatósági bizottsági tag 1925-ben olyan értelmű indítványt tett, hogy az utcanévjelző táblákon legyen feltüntetve az, hogy ki volt az illető névadó és mivel érdemelte lei a megtiszteltetést. Ez a gon­dolat bennem is felmerült már régebben is. Magam is nagy hiánynak éreztem, hogy a lakosság túlnyomó része nagyon sok esetben nem tudja, hogy kit fednek a név­táblák, csak a legeslegemlegetettebb neve­ket ismerik, akik a történelemben, iroda­lomtörténetben legnagyob szerepet ját­szottak. Tudja, ki volt Petőfi, Arany, Cso­konai, Kossuth, Széchenyi, Deák, Rákóczi, de már az intelligens lakosság köréből is igen kevesen vannak, akik csak hallomás­ból is ismernék: pl.: Budenz nyelvész, Karap Ferenc ítélőtáblái tanácselnök, Kitai- bel Pál botanikus, Pesti Gábor régi író, Péterffy Sándor pedagógus. Boráros János, Staffenbergér és Szentkirályi régi polgár­mesterek, Stoczck József pedagógus, mű­egyetemi tanár, Ribáry József és még igen-igen sok megtisztelt nevét, működését, életének idejét. Be kell vallanom, akárhány régebbi személynévről jómagam is (aki pedig jó ideje foglalkoztam ezzel a kérdéssel), csak régi aktákból, inatokból vagy csak a tudós élő lexikontól: Zubriczky József min. taná­csostól, a Közmunká Tanács jelenlegi elő­adójától és a polgármesteri városrendezési és magánépitési ügyosztály vezetőjétől, Csármann Ferenc tanácsnok úrtól szerez­hettem tájékozást, i Igen, ezen a felszeg helyzeten változtatni kell, mégpedig minél előbb! Hasztalan munkát végez az utcanévtábla, amelyik a nagyközönség előtt teljesen ismeretlen ne­vet visel, megfelelő magyarázat nélkül. Olyan, mint a plakát, amelyen elfelejtik feltüntetni, mire való az a valami, amit reklámozni akarnak ,yele. Egy ilyen névtábla csak akkor képes tanítani, érdemeket» emlékezetbe vésni, fi­gyelmet kelteni, ha el is mondja, miért került reá a személynév, milyen -tettekről, munkáknól regél a lakosságnak. Minden olyan tér- és utpan&etáblát, amely személy­nevet tüntet fel, rövid, tömör magyarázó- táblával kell kiegészíteni. (Mint újabban a fővárosi építészeti emlékek magyarázó­tábláin láthatjuk.) Nem kell ennek a táb­lának valami drága’ anyagból lenni, az a fontos, hogy csinos, célszerű legyen és a szöveget jól el lehessen rajta olvasni. A történelem, Irodalom és művészet- történet, valamint a kulturhistória és tudo­mány legdicsőbb koszorúsai neve alá' domborművű arcképük is kifaragíassék, amint azt számos esetben láthatjuk is azo­kon az emléktáblákon, amelyeket nagy em­bereink lakóházainak falába illesztett a kegyelet. Ezeknek a"J reliefeknek nem kell fényűző kivitelűeknek lenniök, elég, ha nemesen egyszerűek, de tartósak lesznek. így a székesfőváros utcáin valóságos kis pantheon létesülne, nem is sok áldozat árán. Ezek a részben domborműves, feliratos táblák tömör, kifejező szavakkal elmonda­nák magyarnak, és idegennek, milyen sok nagy emberünk, költőnk, írónk, művészünk volt a múltban s hogy a nemzet büszkén, hálávál tekint reájuk, hervadhatatlan érde­mük emlékezetét ott akarja látni becézett fővárosának sok század viharát kiálló (*A Budai Napló vetette föl elsőnek más­fél évtized előtt ezt az eszmét és onnan vette át dr. Havas Rezső. A szerk.) falain, tanulságul a jelenben és intő például a jövőre nézve. Legnagyobb embereink emléktábláját a sötétség beálltakor megfelelő artisztikus módon egy-egy elfedett villanylámpával meg is kellene világítani, hogy ezzel mint­egy jelképezzük a számára kijáró örök­mécset, a kegyelet és hála soha ki nem alvó lángját. Újabb eredmények a budai Zeileis gyógyintézet rendelőjéből Somogyi Sándor dr. főorvos betegei között A nagy harcok középpontjába körűit Zeileis-féle gyógymód, amelynek Budán, a Zsigmond-u. 6. szám alatt van erősen láto­gatott rendelője, munkatársunk rendelké- zésére bocsátotta azokat az eredményekét, amelyekről írásos dokumentumokkal ren­delkezik a meggyógyult betegek részéről. A gyógyintézet élén dr. Somogyi Sándor v. mentőorvos áll, mint főorvos, és. ezek a levelek túlnyomórészben az ő személyéhez vannak intézve, egyénileg is kiemelve és méltatva kiváló orvosi tudását. Tudósítónk, aki maga is használja a Zeileis-gyógymódot, az alábbi, eredmények­ről számol be lapunknak: B. N. úrhölgy súlyos állapotban, előre­haladott iszkiász bántalmakkal jelentke­zett kezelésre. Olyan heves fájdalmai voltak, hogy nem egyszer sírógörcsök fog­ták el. Tíz besugárzás után fájdalmai tel­jesen megszűntek, idegessége elmúlt, iszkiásza fokozatosan gyógyul. Pár nap múlva teljesen egészséges lesz. F. L. villamos ellenőrnek pár évvel ezelőtt balváll-izületi gyulladása volt, amelynek következményekép karját nem tudta mozdítani. Tizenöt besugárzás után már" annyira javult, hogy maga fésülködik, a karját emelni, sőt használni tudja, vissza­térő fájdalmai megszűntek. Sz. J. asztalos Újpesten. Előrehaladott érelmeszesedéssel, súlyos idegességgel és magas vérnyomással jelentkezett. Tizenöt besugárzás után szédülése teljesen el­múlt, vérnyomása normálisra csökkent, valamelyest hízott, jól alszik, jó étvágya van, a teljes gyógyulás útján van. H. M. mosonszolnoki főldművesgazda krónikus derékfájással, előrehaladott reu­mával jelentkezett. A kúra befejeztével teljesen meggyógyult. Cs. J.-né. Nehéz légzéssel, fuldokló álla­potban jelentkezett. Nyolc napi kezelés után fuldoklási rohamai teljesen elmúltak, rendes légzése visszatért, idegessége el­múlt, nyugodtan alszik, teljes gyógyulás előtt áll. Egyik budakörnyéki plébános nagyfokú érelmeszesedésben szenvedett. Nyugtalan éjszakái, szédülései voltak. Kilenc napi ke­zelés után magas vérnyomása rendesre csökkent le, szédülései elmúltak, nyugod­tan alszik, étvágya visszatért. Hálálkodva jegyezte meg, nem érti azt az ádáz harcot, amelyet egyes orvosok a Zeileis-gyógymód ellen indítottak, mint mondja, saját magán volt alkalma tapasztalni, hogy ez a gyógy­mód az ö reménytelennek hitt bajában nemcsak megkönnyebbülést, hanem gyó­gyulást eredményezett és bármikor bár­mely orvostestület előtt hajlandó hitet tenni1 a Zeileis-gyógymód áldásos voltáról. De nem folytatom tovább az esetek fel­sorolását, hiszen ez a pár adat elég meg­győzően bizonyítja, hogy rövid pár napi kezelés után az életnek olyan szerencsét­lenjei nyerték vissza életkedvüket, nyugal­mukat, munkaképességüket, akik remény­telen betegségükben hasztalan kerestek enyhülést a régi gyógymódok alkalmazásá­val és a Zeileis-gyógymód most pár napi kezelés után teljesen meggyógyította őket. Dr. Somogyi főorvos Budán, a Zsigmond­Budai szemtanú Budavára 16BG-i ostromáról Jiczhok ben Seiiomao ben Hoise Rabbi­budai Siratúja Copyright by Budai Napló.. A „Megillah“ azután így folytatja az 1684,-i ostrom leírását: És az ostrom tartott 120 napokig és a császáriak igen szorongatták a Várost botnbenekr nek dobásával, a budai Parancsoló Pasa lelke pedig nem fáradt el, hogy népeit kiküldje a Kapukon, hogy azok ott csetepátét tegyenek és azután visz- ■szarohanjanak.“ A császári Táborban nagy éhség tört ki, Budán csak köleskenyér járta, egy font hús ára 2 rajnai tallér volt. Az ostromlókat megtizedelte az éhség és a kórság: elvonultak. Budán „vágó­baromtól juhig újfent nagy bőség lett: Buda újból örverfdezvén örült. A bu­dai Pasa visszafoglalta Vácot, hol is az ott talált Császáriak között olyan mészárlást tett, hogy elevenen nem maradt egy lópata sem.“ A „Megillah“ ezután részletesen le­írja Buda hősi védőjének: „Ibrecheim el Sej tán Pasa“ vagyis „Ábrahám az ördög“ Pasának megzsinóroztatását. A Padisah zsinórt küldött számára, tet­tét megbánva egy másik Csahust futta­tott Isztambulból, de ez már későn ér­kezett. A „Megillah“ gyönyörű eifilé- ket állít a nemes öreg Pasának, aki tudvalevőleg Füleken Magyarország Királya Urává koronázta Késmárki gróf Thököly Imre Urat, a Becs ellen induló török hadsereg lovas előhadá nak török-magyar Vezírjét. — „Igen fájlalta a Padisah a Pasa kiontott vérét, mert hős volt az a hadakozásban, öreg és már jóllakott az ő napjai kenyeré­vel. Bölcs volt .hatalmas és élesre fent volt az ő Kardja, sok föld Urává tette Jesfnoélt, Buda ostroma után azonban elfordult tőle a szerencse Csillaga.“ — Ejzek után a kurtított Jesroelita Ka­lendárium szerinti 446-ik évben So- víio?,; vagyis , Pinkesd ünnepe után a Császáriak — „újra sátort ütöttek Bu­da körül és rajzottak, mint a mé­hek.“ — A Vezir Pasa ekkor már az öreg arbanas, vagy albán, azaz ar- nöta urhaman Ab’di volt. A harc meg­indult a Falak alatt. — „A Császáriak riadoztak az ujjongás és öröm hangjai­val, Buda népe sóhajtozott.“ — Tizen­kétszer csináltak a Császáriak „Sturm Anlaufen„-t, rendesen szombaton este­felé kezdték és csinálták éjfélig. Ab hó 9.-e előtti szombaton megerősödtek és elfoglaltak két Bástyát. Csupán egy Fal és egy Árok volt még hátra. A Császáriak Főembere szót mondatott a Hírvivővel, hogy adja meg magát a Vezér Pasa, különben „egy lélek nem marad meg hét éven felül.“ Ab holnap- ia végén (augusztus közepe táján), a Bőjük Vezir 30.000 válogatott hadas- emberrel -megjelent — „ott ütött tábort egy hegyen a Várossal szemben, de semmire nem ment, mert a Császáriak Tábora körül volt véve Árokkal és kö- röskörül/volt véve Sánccal, mint egy erős Város.“ — Ez az a közismert tény, hogy a Nagyvezír Fejérvár felől a Kamaraerdő íelett megjelent hadai­val- A „Megillah“ ezután leírja az is­mert betörési kísérletet, amikor Reme te Szent'Pál Völgyén, vagyis a mai törtek a későbbi Városmajor mellett egészen a mai Széli Kálmán-térig, ahol a Császáriak levágták őket, úgy, hogy csak néhány jutott be a Becs Kapija ívein át Budunba. Ezután következik a rettentő „Szeptember Másodika“: Élűi Hó Tizenharmadika leírása. A Köz­munkák Tanácsa helyes dolgot csele­kedne, ha Vitéz Aggházy Kamill ezre­des jó ötlete alapján a sok külföldi Qutorze Juillet (Július Tizennegye- dike: a Bastille lerombolása) és a tál­ján Venti Settembre (Szeptember Har- madika: az Olasz .Egység napja) mód­jára Budán egy Szeptember Másodika és Május Huszonegyediké uccát ke­resztelne. Ezzel stílust hozna Buda uc- caneveibe az 1686-i és 1849-i várbevé­telek emlékét megörökítve. „Élül hó Tizenharmadikán, e szeren­csétlen hétfői napon setétség és ho­mályosság volt. déli verőfény idején és ime: nagy és keserves kiáltás kelt a Város közepén. Mert a császáriak hir- telenül megrohanták a falakat, mert megtudták, hogy kevés jesmoélita áll a falakon. A védők nagy része fáradt volt és a pincékben aludt, mert egész éjjel őrt állott. A zajgás és a zavaro­dottság, a jajgatás és a feljajdulás fel­hallatszott a magas égig. . . a Jesmo- éliták vak lármának hitték a hírt, ámde az ellenség egyszerre mindenki szeme láttára megjelent az uccákon és a Pi­arcokon. Én és Istenben boldogult fi­ain, Simson (mint mindig az ostrom alátt) a mi Templomunkban imában és a Magasságbélinek szolgálatában töl­töttük az időt, midőn egyszerre csak sok Jesrajlita rontott be az Isten Há­zába, nagy szóval kiáltván: „Oh jaj nekünk! Itt az ellenség a Városban, fu- tos az uccákon és betör házainkká!“ És „ én vaklármának hittem a dolgot, mert nem hallottam a trombitaszót. De rohant már az egész Jesroel-hitfi Község az Isten Háza udvarába: fér­fiak, asszonyok és gyermekek, rendet­lenül és egymást taszigálva. Mert fu­tottak a kard osztotta halál elől és rettenetes volt az ő sírásuk szava, hogy még ma is vérzik az én lelkem, ha erre viszagondolok. Fájdalmamban én is felkiáltottam és sietve,',■ megra­gadtam az én „Téfilim“-émet, vagyis imaszíjamat és az . én Könyvemet, melynek Saáré Cijjon vagyis „Siód­nak Kapuja“ az ő neve. És keserves hangon kiáltoztam feleségemnek*" és egyetlen fiamnak Simsonnak nevét. És ebben az időben Budán az volt a szo­kás a Jésroéliták Fertályában, hogy Istennek Házában a Tanító Rabbi nem úgy állott a Tóra Szekrénye előtt, mint az másutt szokás, mert azt mon­dották Budán, nem illendő dolog, hogy bárki is háttal álljon a Tóra Szekré­nyének!“ Ezért az Isten Háza nyugati oldalán háromlépcsős szószéke volt a Rabbinusnak. Kimentvén feleségemet és fiamat a tömegből, velük a szószék­re menekültem. És ekkor német gya­log katonák, kik „Muskatir“-nak mon­datnak, rohantak be (kezükben öldök­lő fegyverük és éles kardjuk lévén) és velük együtt huszárok (kezükben gör­be kardjuk lévén). És berontván Isten Szentélyébe, ontották az ártatlan vért. Oh, jaj a szemnek, mely ezt látta, oh, jaj a fülnek, mely ezt hallotta! Ez öl, az rabol, ez zsarol, az tapos. Nincs szó, mely elmondhatná, milyen volt az erő­szak és a halálordítás hangja Három Muskatír felrohant hozzánk a Szó­székre. (Folyt, köv.) SZÉCHÉNYI GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmoder­nebbül felszerelt, legmonumeotá. lisabb gyógyfürdője. Ivókúra. Nép­fürdők, nyári (strand) uszoda. KITŰNŐ KÖZLEKEDÉS utca 6. sz. alatt levő orvosi rendelőjében nap-nap után a súlyos betegségben szen­vedők tömegei keresnek és találnak enyhülést. Somogyi dr. a kezelés díját olyan minimális összegben (3 P) állapí­totta meg, hogy a társadalom legszegé­nyebb tagjai is minden anyagi megeről­tetés nélkül találhatják meg gyógyulásukat. F. Gy. Gertrud királyné sírja. Dr. Gerecze Péter főreáliskolai tanár, aki a pilisszentkeresztl cisztercita apátsági templom és kolostor romjainak feltárásával volt megbízva, fel­tárta a templom alapzatát és az építészeti maradványok azt mutatják, hogy e tem­plom a legkiválóbb Árpádkori templomok közé tartozott. Átélte a tatárjárás és török pusztítás korszakát s csak jóval később, a mohácsi vesz után pusztult el végképen. Értékesebb köveiből többet a Nemzeti Múzeumban őriznek. A templom és kolos­tor területén százados fák nőttek s később oly sűrű bozót, hogy a helyre is alig lehe­tett reáismerni. Tizennyolc év előtt kezd­ték el a feltárás munkáját és az így elő­került részletek közül nevezetes a sok márvány oszloptöredék, amelyek arra mu­tatnak, hogy valami nevezetes síremlék, — talán az itt eltemetett Gertrud királynénak, II. Endre meggyilkolt nejének —■ síremléke lehetett. II. Endréről tudjuk, hogy ő több­ször ellátogatott ide neje sírjához. — A páterek évkönyvei szerint itt van eltemetve a „Pálos“-rend alapítója, a boldogemlékű özséb is, — ki a pilisi barlangokban szét­szórtan élő remetéket 1260-ban összegyűj­tötte, szabályzattal látta el s megalapította az egyetlen magyar „Pálos“ szerzetet. Lágymányos keservei közé tartozik az is, hogy teljesen kiépülnek egyes utcák, mint pl. a Vak Bottyán-utca, de a város nem építi meg az utat s így a lakók porban, sárban, piszokban járnak haza. A Vak Bottyán-utca pedig jelentékeny forgalmat volna hivatva lebonyolítani, mert össze­kötő utca a Verpeléti-út és a Lágymányosi­utca között. Új képes prospektust bocsátott ki a Királyfürdő igazgatósága a fürdőt minden oldalról bemutató képekkel, a gyógy hajtások leírásával és ismertetésével. A különös dísszel készült prospektust a Hollós Má­tyás-nyomda állította elő, már szinte szo­katlan kivitelben. 49 fokos KIRÁLY-FÜRDŐ Epftatta 1556-ban KARA MUSTAFA Dudál basa. Budán, II., Fö-utca 84, sz. szénsavas nátront, szénsavas meszet, szénsavas klórnátriumot és magnéziumot tartalmazó hévviz köszvény, csúz-, bőr- és csontbeteg­ségek, (émmérgezés, máj-,lép-, méh-, húgyhólyagbántalmak, gyomorhurut és alhasi pangás ellen. Kádfürdők: egész napon át. férfiaknak .... reggel 5—1. nőknek hétköznap d. u. 2—7. Juókúra! Gőzfürdők: BELLEVUE SZÁLLODA ÉTTERMEIBEN * E8 TERASZÁN ESTE Á N C Elsőrangú koncert- és tánczeen Európa előkelő restaurantjai között foglal helyet. Füst- és por­mentes levegő. Este kétféle menü 3 és 5 pengős. Déli menü 2.50 Asztalrendelós: A. 528-84. RÓMAI FÜRDŐ ÓBUDA —AKVINKUM Kitűnő konyha. — A napi hozama Í60.000 források hekto­liter rádioaktiv thermálviz A szentendrei HÉV vasútnak a MFTR hajóknak és az ÚJPESTI átkelő propellernek állomása LÖVÖLDE­VENDÉGLŐ Pompás arnyas kert, különtermek, polgári árak új tulajdonos Dittmayer Andor Auguszt pavilion Gyönyörű parkja és pompásan berendezett helyiségei Buda előkelő közönségének kedvenc uzsonnázó helye.= Hűvösvölgy, I., Hldegkútl-út 22 Y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom