Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-10-05 / 1009. szám

2 Budai Napió 1930 október 5. SZENT OEZiX.ÉIlT GYÓGYFÜE30Q I Vísgryóg'ymtézet és napfürdő Külön íárfi 6% níi osztály Ä legmodernebb berendezés Szakképzett személyzet g seben megakasztják, ami közegészségi, gazdasági, közerkölcsi és közjóléti szempontból szomorú jövőt jelent. A Montanit-reform a válság okát a lakástermelés ama nehézségeiben ta­lálja, melyeket jelen gazdasági rend­szerünk okozott, ezért nem is számít arra, hegy a kis­jövedelműek lakóházát az eddigi eszközökkel valali-a is felépíteni lehetne, hanem elsősorban a mai gazdasági rend keretén belül, a társadalmi be­avatkozás eszközeivel, továbbá a lakásjog és lakástermelés reformjával kívánja a lakáskérdést megoldani. A Montanit-reform lényege, hogy a kisjövedelműek legfeljebb 15 év alatt békelak­bérrel tulajdonjogilag megsze­rezhető családi otthonhoz jus­sanak. Tizenöt év múltán csak a telek ha­szonbére fizetendő, ami lakóházankint és havonta legfeljebb 2—3 pengő legyen. Az ezekhez szükséges hosszúlejáratú telekbélieteket az állam és a város adja. Ugyancsak az állam, vagy a városok szavatolnak a bérekért. Ezt a városok annál inkább tehetik, mert akármit építenek, vagy bérbeadnak, önmagukkal szemben vállalnak szava­tosságot. Széchenyi GYÓGYFÜRDŐ a Városligetben a székesfőváros egyik legmodernebbül felszerelt, legmomimentálisabb gyógy­fürdője. Ivókúra. Népgyógyfürdők, nyári (strand) uszoda. KITOfjŐ KÖZLEKEDÉS A mai kor legérdekesebb per­spektíváját nyitja meg a ház után vágyó közönség előtt ez az elő­adás. Tények bizonyítják, hogy lehet­séges. Munkatársunknak alkalma volt a vizenyős Pasaréten olyan házat megtekinteni, amelynek pincéje nem betónaiapií, ha­nem a puszta föld, de a ned­vességnek nyoma sincs. Az emeleten lévő gyermekszobá­ban kályha nem is áll, mert a hall földszintjén elhelyezett kis kály­ha 4 szobát fűt. A Montanit olyan pompás szi­getelőanyag, hogy nyáron hűs marad a ház na­pos oldala és a kétszobás la­kásokban egyáltalán kályha sincs, de a legerősebb, legszigorúbb tél­ben is kellemesen meleg. Minden új dolognak száz az el­lensége. A téglagyárak föltétle­nül elítélik ezt az új rendszert, de a szegény ember mégis csak keresi a lehetőségeket s ezeket megadja a Montanit-reform. G. S. Wáiasziásl Megindult a szervezkedés Mint a hömpölygő vízáradás, úgy kezdi elönteni társadalmi éle­tünket a közeledő városi választás. Törvény szerint még ebben az esztendőben kell választani, de le­hetséges, hogy maga a választás eltolódik a jövő év elejére. A vá­lasztó-közönség ma a megélhetés gondjaival küzd, munkaalkalma­kat keres és bizonyos fásultsággal nézi a választási előkészületeket. Nagy kérdés, hogy e fásultságá­ban, mondhatnánk letörtségében, alkalmas-e máma az idő a nyugodt választáshoz. A magyar tempera­mentum minden választásnál meg­nyilatkozik és a mai helyzet elég alkalmat nyújt a demagógiára és talán hamis eredményt mutat, ha a fölburjánzott új pártok ennek a demagógiának a segítségével fel­korbácsolják a szenvedélyeket, hogy érvényesülhessenek. A budai vezérpolitikusok közül Kozma Jenő dr. rámutatott arra, hogy a demagógiának ma könnyű a játéka. Túlságokba viszi a köve­teléseket, tudva azt, hogy azokra pénzbeli fedezetünk nincsen. De a másik oldalon ismét túlzásba viszi a takarékosság hangoztatását és a közterhek leszállításának kérdé­sét, csökkentve így a város bevéte­lét, ami lehetetlenné teszi még a méltányos követelések teljesítését is. A választó-közönség pedig haj­lamos arra, hogy mohón követel­jen, de amellett érzi, hogy a köz- terheknek is csak nehezen tud ele­get tenni. Az ideális álláspont az volna, hogy az adókat és a köz­szükséglettel járó terheket leszál­lítja az állam és a város, ezzel szemben pedig megalkotja mind­azokat a szociális, közjótékonysági és kulturális intézményeket, ame­lyek az életet elviselhetőbbé teszik, de erre nincs fedezet. Budán elsőnek a Községi Pol­gári Párt kezdte meg a komoly- szervezkedést, mégpedig e hó 29-én -— a XII. választókerület, az úgynevezett régi ,,hegyvidéki“ kerület, — 30-án a Víziváros és a Vár — október 1-én pedig Ke- lenföldön az Alsóvárosban voltak az első szervező értekezletek. A XI3. Ikeráiíef A hegyvidék A hegyvidéki választókerület érte­kezletén nagy számban jelentek meg a meghívottak. Ott voltak: Dr. Pongrácz Elemér, dr. Radnai Béla, dr. Schmidt István, Heydik Ödön, dr. Wirter László, Haas Vil­mos, Krokes Vilmos, Bárdics Aladár, vitéz Szánthó László, Vájná Frigye^ dr. Kemény Dezső, dr. Székely Vla­dimir, Érdi Zsigmond, Gábriel Tibor, Jány Árpád, Csohay Géza, Ziegler Géza, Bakonyi János, ILódy Lajos, Oszoly Kálmán, Kiss Menyhért, Fejér József, Kun Gyula, Kapcza Imre, dr. Hank József, Hubert Vilmos, dr. Okolicsányi Kuthy Dezső, Szom- bathy Kálmán, Ravasz László, dr. Krivoss Árpád, Fábián József, Ba­lázs Farkas, dr. Lehotay Károly, Fabinyi Tihamér, Szentesy József, Major István, dr. Petracsek Lajos, Ligeti Lajos, Györki Béla, dr. Bódy Tivadar, Morbitzer Dezső, Horváth Károly, Kis Ferenc, dr. Massány Ernő, Széli Árpád, Kleszky Gyula, dr. István László, Nagy Dezső. Lelkes ovációval fogadták úgy az ülést vezető KOZMA JENŐ dr. országgyűlési képviselőt, mint a később érkező Bódy Tivadar ny. polgármester, főrendiházi tagot és a budai hegyvidék elismert és lát­ható fejét, aki mint a Svábhegyi Egyesület elnöke és a Budai Hegyvi­déki Egyesületek Szövetségének az elnöke, a hegyvidék érdekében kifej­tett rendkívüli tevékenysége révén el­ismerten az első tekintély. Az értekezletet Kozma Jenő dr. nyitotta meg és rámutatott arra, hogy ez a kerület lényegesen külön­bözik a többi kerületektől, annak megszervezése tehát különleges, spe­ciális^ eljárást kíván. Az értekezletre meghívottak a hegyvidék külön-külön részét képviselik és arra kérte őket, hogy észrevételeiket terjesszék elő. A' felhívásnak eleget téve, elsőnek Kiss Menyhért fejtette ki a nézeteit és felhasználta í'z alkalmat, hogy a nyári szünetről visszatért vezért, Kozma Jenőt üdvözölje, azután sorra tettek jelentést és mondották el ész­revételeiket: Székely Vladimir, Oszoly Kálmán, Massány Ernő dr., Fabinyi Tihamér, akinek felszólalása általá­nos tetszést és helyeslést aratott, Ba­konyi János, Szombathy Kálmán, Virter László és Hódy Lajos. Kozma Jenő dr. elnök indítványára a jelenvoltak intézőbizottsággá ala­kultak át, amely Bódy Tivadarral és Ziegler Gézával az élén megalkotja a végleges szervezetet és szükséghez mérten új tagokkal bővíti ki az inté­zőbizottságot. Innen csaknem az egész társaság átment az Akadémia-utcába, a Pol­gári Egység klubjába, ahol a szezon első társasvacsoráján Kozma Jenő ismertette a helyzetet felköszöntőjé­ben. A Vízivárosban A Budai Vigadóban lévő Budai Polgári Kör pompás helyiségeiben gyűltek össze kedden este a — föld­rajzilag nem eléggé szerencsésen ta­golt — Víziváros jelentős polgárai, hogy tanácskozzanak a küszöbön álló választás sikerét biztosító szervezet megalakításán. Ebben a kerületben döntő erejű a Községi Polgári Párt, tagjai közismert közéleti egyéniségek és az asztalfőn ülő pártvezér, dr. Kozma Jenő és Szalag József párt­elnök az egybegyűltekben már kész vezérkart találtak. Résztvettek az értekezleten az ösz- szes körzetek, a Pasarét, a Rózsa­domb, a Budai Klub, a Tornaegylet képviselői, köztük: Kozma Jenő, Szalay József, Józsa László, Hayde Gyula, Fináczy Béla dr., Hampel An­tal, Rittinger Imre, Hairrer Ferenc dr., Lendl Adolf dr., Neuschloss- Knüsli Koméi dr., Fáber Fülöp, Pajor Rezső dr., Fabinyi Tiha­mér dr., Szlavek Ferenc dr., Lug- mayer József dr., Bárczy Boldi­zsár dr., Pénzes Mihály dr., Nádas Béla dr., Rose Henrik dr., Havas István, Ortutay-Tiszti Lajos dr., Pász- télyi. Vilmos, Nagyosi Ferenc, Sovány Emil, Zboray Gyula dr., Varjas László dr., Zseltvay Elemémé, dr. Járpiay Károlyné, Erődy Kálmán dr., Fodor Antal dr., Fekete Géza, Fekete Ödön és neje, Fekete Jenő, Mustó Béla, dr. Szemere Samuné, Péter. Miklós, Kabakovics Rezső, Dá­vid Endre, Cigntti Lajos, Jancsó Já­nos, Dombach Jakab, Tisza Béla, Weimess Marián, Erdei Henrik, Radnai Rezső, Tóth Árpád, Csi­szár Lajos, Váli Gábor, Balogh László né, Albert Istvánná, Lovass rándokló hívek lelkiszükségletéről is gondoskodjanak. Kápolnát, később templomot építettek s ugyanakkor lé­tesítették a keresztes barátok kolos­torát is. E barátok a Szentháromság tiszteletére Franciaországban alakult trinitárius rend tagjai voltak és ma­gyarul azért nevezték keresztes bará­toknak, mert fehér ruhájukon vörös és kék keresztet viseltek. Koller Ig­nác veszprémi püspök a templomot mintegy 15.000 zarándok jelenlétében 1768-ban nagy ünnepélyességgel fel­szentelte s a csodálatos tölgyfát és a Mária-képet abban elhelyezte. A templom és a zárda azonban nem so­káig örvendhettek hírnevüknek, da­cára annak, hogy rövid időn belül több mint ötven csodás gyógyulás történt, amelyeket tanuk és hiteles okmányok bizonyítanak és dacára an­nak, hogy a csodás gyógyul ások em­lékére a hálából felajánlott emlék­képek és ezüst tárgyak száma több mint százra emelkedett. II. József császár ugyanis a trinitárius rendet is eltörölte, a templomot lezáratta, mely ezután pusztulásnak ind At. A templom azóta meredező rom, de a régi sekrestye és a zárda némely he­lyisége ma is használható állapotban van. Áll még az eredeti kis kápolna is, mely még a templom előtt épült. VI. PiuS pápa 1778-ban teljes bú­csút engedélyezett a kegyhely szá­mára. Újabban mozgalom indult meg oly irányban, hogy a budakeszi plébánia-templomban őrzött csodála­tos tölgyfa a rajtafüggő képpel együtt visszakerüljön eredeti helyére. A mozgalom élén Miller József jelen­legi prépostplébános áll, aki páratlan agilitással és fáradhatatlan buzga­lammal igyekszik Máriamakk eredeti kegyhelyének visszaállítására.” Az új fővárosi törvény a mária- makki erdőt, amely a főváros tulaj­donát képezte, de közigazgatásilag Budakeszi községhez tartozott, telje­sen a fővároshoz csatolta, úgyhogy a gyönyörű fekvésű templomromot mindössze egy keskeny út választja el a fővárosi erdőtől. Tudomásom szerint a templomrom, a kápolna és a kolostor még ma is magántulajdont képez. Kívánatos lenne, ha ezen terüle­tet, akár a hívek áldozatkészségéből begyűlt adományokból megvennék vagy akár Budakeszi község, akár a főváros szerezné meg. Ügy a fővárosnak, mint Budakeszi községnek az idesereglő búcsújárók ezreinek idegenforgalma miatt érde­kében fekszik, hogy Miller József prépost-plébánosnak ezen mozgalmát támogassa és akár a templomi-óm mellett közvetlenül, akár a tőle né­hány lépésnyire levő fővárosi erdő­ben véleményem szerint a felvidéki fa templomok mintájára egy egysze­rűbb fatemplomot építtessen. Ez a fatemplom és az azt környező erdő és hegyvidék örökké emlékeztetni fogja az azt felkeresőket az elszakí­tott Felvidékre és elszakított vére­inkre. Ez a templom alkalmat nyújtana arra, hogy a kirándulók ne legyenek kénytelenek vasárnapokon a megszo­kott szentmiséjüket elmulasztani, ha­nem a főváros egyik legszebb helyén erdők és bércek közt, búcsú járóhelyen hallgathassanak szentmisét. — Folytatása következik. — Sándor, özvegy Gáthy Ödönné, Hegedűs Miklós dr., Scheller Gyula, Lauter Nándor, Krisbaber Adolf dr., Matlaszkovszky Ödön, Kozma Dezső, Szodoray Lajos, Böngérffy Géza, özv. Szende Jánosné, Halász Rezső dr., Bállá Béla dr., vitéz Szánthó László, Hajós Mihály, Tóth Aurél. Kozma Jenő dr. kifejtette a vá­lasztásra vonatkozó nézeteit, amit a jelenvoltak lelkes helyesléssel vettek tudomásul. Szalay József felhívására, aki megköszönte Kozma Jenőnek az értekezlet összehívását és biztosította őt a kerület változatlan ragaszkodá­sáról,— az értekezlet átalakult szer­vezőbizottsággá, amelnyek élén maga a vezér, Kozma Jenő áll. Ez a szer­vezet önmagát egészíti ki új tagok bevonásával és azonnal megkezdi a választás előkészítését. Buda-Alsóvárosban A Kelenföld déli részén A Kelenföldön, amelynek alsó ré­szén eleven nagy társadalmi életet fejt ki a Buda Alsóváros Egyesület, e hó 1-én, szerdán este jöttek össze az egyesület tagjai, de számos kívül álló polgár is az Avar-féle vendéglő­ben, hogy az e hó 24-én megindított választási szervezkedést folytatólago­san^ kiépítsék és valóraváltsák azt a kívánságukat, hogy Gömöri Győző, a Buda Alsóvárosi Egyesület agilis ügyvezető-elnökét, akinek e vidék fej­lődésében oroszlánrésze van és ennek az ügynek a szolgálatát életcéljául tűzte ki, beválasszák a törvényható­sági bizottságba. A szervezés vezérei, Zilahi Balogh Gyula építész és Fü- vessy László, akikhez, mint párttit­kárt, Radzó Tihamért osztotta be a központ, — jelentést tettek eddigi működésükről és kedves ovációban ré­szesítették a Budai Napló jelenlévő szerkesztőjét, aki az egyesületnek megalakulása óta megbecsiilhetlen szolgálatot tett és akinek érdemeit Szigethy Lajos vásárpénztári igaz­gató méltatta. Zilahi Balogh Gyula mint értékes fegyvertársat üdvözölte a Budai Naplót és elhatározta az egyesület, hogy ezeket az érdemeket Fiivessy László indítványára jegyző­könyvileg is megörökítik. Viraág Béla szerkesztő hálásan megköszönte a szeretetnek ezt a megnyilvánulását és megrajzolta ennek a kerületnek az ő lelkében kialakult boldogabb jövő­jét. Szívesen támogatja lapjában mindazokat a törekvéseket, amelyek a közügyek becsületes szolgálóinak ér­demeit vannak hivatva jutalmazni bármely városi párt keretében. A Budai Napló, mint pártlap betöltötte a hivatását, altkor, amikor az új vá­rosi törvény életbelépett, de a pártke­reteken kívül is szívesen szolgálja Budapest nagykoncepciójú főpolgár­mesterének, dr. Ripka Ferencnek be­csületes törekvéseit a város fejlesz­tése és a polgárság jóléte, Buda für­dőügyének felkarolása és kifejlesztése terén. Régi kedves viszony fűzi őt a budai közélet vezérembereihez, dr. Közmű Jenőhöz, Recseg Antalhoz, Andréka Károlyhoz és a Budai Napló illusztris munkatársai közé tartoznak a budai, közélet jelesei közül -—• Be- csey Antalon kívül Szávay Gyula, Exner Kornél, dr. Lendl Adolf, Szi­lágyi Károly, Orova Zsigmond, dr. Hennyey Vilmos, dr. Nádas Béla, Horváth Károly, dr. Massány Ernő, akik mindannyian vagy tagjai a Köz­ségi Polgári Pártnak, vagy baráti vi­szonyban élnek e párt vezetőivel. A Budai Napló 27 éves múltjában szer­zett erkölcsi tőkéket szívesen bocsátja a kelenföldi polgárság érdekeinek szolgálatába. Éltette Gömöri Győzőt és Recseg Antalt, a kerület vezérét. Radzó Tihamér titkár ismertette ezután a XI. választókerület statisz­tikai adatait, melyek szerint az ide tartozó nyolc körzetben 1465 szavazó van 310 házban, a kerületnek 15.032 szavazója közül. A kerületi pártiroda Recseg Antal irodájában lesz, de ennek a körzetnek az irodája Zilahi Balogh Gyula épí­mm FÜROO radioaktív hőforrás gőz* És kádfürdő FEDETT USZODA tesz irodájában van: telefon Lágy­mányos 2—32. Ezután megválasztot­tak a hölgybizottságot, amelynek név­sorát az alábbiakban közöljük: Bukács Kálmánná, Richter Ferenc­ié, Alth Károlyné, Zilahi Balogh Gyuláné, Sinkó Pál né, dr. Mikola Gézáné, Mishinger Gergelyné, Tri- buser Béláné, dr. Vasady-Balog György ne, fezigethy Lajosné, Fiivessy Lászlóné, Tóth Józsefné, Lukács Gyu­láné, Horzsa Mironné, Bauer Ödönné, Szele Lászlóné, Hanthó Tamásné, dr. Walkó Gyuláné, Séra Istvánná, Tóth Jánosné, dr. Komáromi Baba, Maga Józsefné, Maga Irén, Venczel Gézáné, Szondi, Józsefné, Szondi Médi, dr. Gömöri Pálné, Török Károlyné, Tóth Ilonka, Andrássy Jánosné, Lányi Jánosné, dr. Prohászka Ferencné, Gruber Ferencné, Csongor Sándorné, Háringáts Károlyné, Takács Mihály- né, Holczman Vilmosné, Ivohn Adoíf- né, Káldor Sándorné, Faragó Gyulá­né, dr. Csányi Antalné, Molnár Fe­rencné, Bérdó Jánosné, Kukorelli Gyuláné, Mócsy Lászlóné, Erdélyi Károlyné, Schopp Jánosné, dr. Kosz- kies Jánosné, Halász Gizii, Kiss Jó­zsefné, Bruckmann Lajosné, Mikulka Lajosné, Schmuck Ferencné, özv. Fritz Ferencné, Roehel Móricné, Dunkel Albertné, Pató Bálintné. Ezt a hevenyészetten összeállított hölgy bizottsági névsort még kiegészí­tik részben a folytatólag beválasz­tandó, részben önként jelentkezők neveivel, mert mindenkit szívesen lát­nak, akik a Becsey—Gömöri-lista dia­dalra jutását óhajtják előmozdítani. A Várban Kaptuk a következő tudósítást: Az Egységes Községi Polgári Párt budavári szervezete látogatott ülést tartott szeptember 30-án este a Fischle-féle vendéglőben, melyen a párt programját Szombathy Kálmán ismertette kimerítően, mire a meg­jelentek lelkes hangulatban az alábbi szervezőbizottságot választották meg: Elnök: dr. Gyurmán Jenő, pü. főta­nácsos; főtitkár: dr. Szuchy László ügyvéd; jegyző: dr. Miklós BéLa ta­nár; •— tagok: Fischle Vilmos ven­déglős, Gagics B. Sándor fodrászm., dr. Hegyi Károly pü. titkár, Huri» Jenő festőm., Rákosi Vilmos áll. nyomd, tisztv., Szkelpies Márk aszta­los, Schrimpf Frigyes postatiszt, Sznchy Béla tisztv. * A Keresztény Községi Párt is meg­indította a szervezkedést. Az I. ke­rületben három helyen lesz pártiroda: a Várban, Tabánban és a Krisztina­városban. A III. kerületben szinté» két helyen, Óbudán és Újlakon szer­vezkednek. A budai többi kerület egységesen megy a harcba, amelyről azt hirdetik, hogy csak a jobboldal és a baloldal között fog eldőlni. Az egyes kerületek intézőbizottságai meg­alakultak, a párt fővárosi bizottsági tagjainak vezetésével. PALACK-TEJ Háfnkái'l Minden sxabmabelt ügyben RAMBUS I forduljon a régt jóhírű céghez I, Legodi-u. 19 Béres Mórion Te!.: 530-3S BATTHYÁNY M0ZG0 MARKOVICH IVÁN-UTCA 4. SZ. VILÁGVÁROSI MŰSOR ELSŐRANGÚ ZENE Előadások kezdete este 8 órakor LEGOLCSÓBB cipők! „RECOKD“ Nffl ..............I* 14,59 ” _ fé kfi . . . p 18.50 l.,Meszaros»uica 6 ÉBIER KESZTYŰ OLCSÓ, MERT JÓ! II., ZSIGMOKD-TJTCA 22. ÉS V., LIPÓT-KÖRŰT IS ERNYŐ, FŐZŐ KÜLÖNLEGESSÉGEK 5 PENGŐS KESZTYŰ, MÍG A KÉSZLET TART KEHPEL MIMOSA CREME SZÉPÍTI, FEHÉRÍTI ÉS PUHÍTJA AZ ARCOT EGY TÉGELY ÁRA: i P U tegyen kísérletet! KEHPEL MIMOSA TOILETTE ÉS MOSDÓS ZAP PAN NAL Szépít, üdít, fehérít. EGY NAGYDARAB ÁRA: 90 f KÉSZÍTI: KERPEL „SZENT ISTVÁN“ GYQGYTÁRA BUDAPEST, II., MARGIT-KÖRÚT 38 TELEFON: 5-16-19

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom