Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-03-09 / 988. szám

4 BUDAI NAPLÓ Budapest, 1930 március 9. Közgazdasági Napló Szerkeszti: SZÄSZHAEMI JÓZSEF A kézműiparos helyzete fzéí Jars© előadása SZÉL JENŐ, a Kisipari Hitel- intézet vezérigazgatója, március 8-án este a sütők székházában A kisipar racionalizálása címen értékes, gondo­latokban gazdag előadásban új szem­pontból ismertette a racionalizálást. Az érdekes előadás gondolatmenete, amelyet a szépszámú hallgatóság nagy érdeklődéssel hallgatott, a kö­vetkező: A kisipar gazdasági helyzete a gyáripar fejlődésével mindinkább sú­lyosbodott. Ez a körülmény a kisipar jelentőségének és az ipari termelés­ben való Jiivatásának és fontos szere­pének félreismerésére vezetett, sőt még a létjogosultságát is kétségbe vonták, habár mozgékonyságával és a kézműves nagyobb szakértelmével és leleményességével, valamint a változó szükségletek és igényekhez való gyor­sabb alkalmazkodóképességével — ál­landóan úttörő munkát végez, hogy aztán a gyáripar kiszortísa. A technika haladása és eszközei — amelyek kezdetben a kisipar helyze­tét annyira súlyosbították — ma már a legkisebb műhelyben is alkalmazha­tók, s így sok esetben kitűnő ered­ménnyel állja a nagyipar versenyét. Egészen kétségtelen, hogy a kisipar jövője és megélhetési lehetőségei igen kedvezően alakulnak, ha gazdaságo­san termel, másszóval, ha raciona­lizál. Az amerikai magas munkabérek és ennek dacára az amerikai ipar cikkei­nek fölényes versenyképessége, ezek alapján pedig az amerikai ipar óriási megerősödése főképpen a racionalizá­lás eredménye. Az eredmény pedig minden elméleti megállapításnál vilá­gosabban mutatja a racionalizálás ha­tását. A racionalizálás következtében az olcsóbb árakkal szélesebb rétegek lép­nek fel fogyasztóként, akik részére a drágább cikkek nem voltak eddig el­érhetők. Emelkedik tehát a jólét. A racionalizálás lényegében véve észszerű gazdálkodás, amely a legal­kalmasabb módok, eljárások és eszkö­zök igénybevételével arra törekszik, hogy egyrészt a létfenntartást ol­csóbbá tegye, másrészt a munka díja­zását emelje, ugyanakkor pedig a munkanélküliséget megszüntesse. Kívánja az észszerű gazdálkodás, hogy a munkások munkaenergiáját és teljesítőképességét fokozzuk, mint pl. a teljesítményének és életszükségletei­nek minél jobban megfelelő bérrel, a munkára való neveléssel és oktatás­sal, az egészségi szempontoknak leg­jobban megfelelő műhely- és munka- viszonyok megteremtésével, valamint a testneveléssel és hasznos szórako­zással. De megköveteli az észszerű gazdálkodás, hogy saját magunkra is gondoljunk, munka energiánkat és tel­jesítőképességünket fejlesszük és fo­kozzuk s így a racionalizálás elvei­nek alkalmazását az egész gazdasági életre ki kell terjeszteni. A racionalizálásnak három fő­iránya van. Az egyik a technikai ra­cionalizálás, a második a kereske­delmi racionalizálás, a harmadik pe­dig a közgazdasági racionalizálás. A technikai racionalizálás két főrészre oszlik, u. m. az anyaggazdálkodásra és a szorosabb értelemben vett ter­melő-gazdálkodásra. Az anyaggazdál­kodás fotnos kérdései az anyagminő­ség, az anyagfelhasználás és a hulla­dékfelhasználás kérdései. A termelő­gazdálkodás fontos kérdései: az üzem­vezetés, az üzem méretezése, az em­beri munkaerők, eszközök és felszere­lések, energiaforrások, gépberendezés, tüzelőberendezés, termelési költségek, kalkuláció, a termelés folytonossága, veszteségforrások. Költségcsökkenté?, ixlő, munkaerők, gépek és eszközök gazdaságos felhasználásával; normali­zálás, tipizálás és speeializálás, be­gyakorlás és kiképzés, munkaelőkészí­tés, üzemellenőrzés. A kisipar keres­kedelmi racionalizálásának főkérdései: a kisipar különleges helyzete kereske­delmi tevékenységében, a tőkeszerzés, az anyagbeszerzés, eszközök és gépek ÉHGYOMORRA naponkint Igyék egy pohár KRISTÁL9 VIZET! beszerzése, az irodai organizáció, az utókalkuláció, az értékesítés. Németországban természetesen már régebben ismerték fel a racionalizá­lásnak a kisipar szempontjából, de általános közgazdasági, szociális és nemzeti szempontból való óriási je­lentőségét és külön intézményeket lé­tesítettek, amelyek a kisipar raciona­lizálásának kérdésével speciálisan foglalkoznak. Nekünk még inkább szükségünk van oly szervre, amely a kisipar ra­cionalizálásának kérdéseivel hivatás­szerűen foglalkozik. Ennek megalko­tása sürgős létkérdése a kisiparnak, de létkérdése az egész országnak, mert a racionalizálás eszközeinek al­kalmazásával sikerrel állhatjuk meg a racionalizált külföld mindjobban súlyosbodó versenyét és érhetjük el, hogy nemcsak az importot szorítsuk ki, hanem olcsóbb és jobb árukkal exportpiacot is szerezzünk iparunk­nak. * Magyar Általános Hitelbank igazgatósága e hó 6-án tartott ülésé­ben megállapította az 1929. iizletév mérlegét, mely 7,496.453 P 12 f tiszta nyereséggel zárult az 1928. évi 7,446.928 P 64 f-rel szemben. Az igazgatóság elhatározta,, hogy a folyó hó 19-ére egybehívott rendes közgyű­lés elé azt a javaslatot fogja terjesz­teni, hogy 1929. évi osztalék fejében, ugyanúgy mint tavaly, részvényen­ként 5 és fél pengő, összesen tehát 4.554.000 pengő kerüljön kifizetésre, továbbá, hogy a rendes tartalékalap növelésére 800.000 P, az értékcsökke­nési tartalékalap erősbítésére 200.000 P, a vállalati nyugdíjpénztár java­dalmazására 300.000 P, a nyugdíja­zott alkalmazottak nyugdíjalapja ja­vára 350.000 P, tisztviselői jutalma­zásokra 850.000 P és az alkalmazot­tak jóléti alapja javadalmazására 50.000 P fordíttassék. A mérlegszámla főbb adatai a kö­vetkezők: az adósok összege 192.6 millió pengőről 199.1 millió pengőre, a váltótárca 101.6 millió pengőről 106.5 millió pengőre emelkedett. A takarék- és folyószámlabetétek 24.1 millió pengő szaporulatot tüntetnek fel, míg az egyéb hitelezők összege 21.6 millió pengővel csökkent. Ehhez képest az intézet kezelésére bízott idegen tőkék összege 1929. december 31-én 346 millió pengőre emelkedett. A mérlegszámla főösszege az előző évi 443.9 millió pengővel szemben 457.8 millió pengőt mutat, a forga­lom, a főkönyv egyik oldalán az 1928. évi 22.431 millió pengőről 25.460 millió pengőre növekedett. * A Nemzeti Takarékpénztár és Bank Rt. már cius 3-án tartotta har­minchatodik rendes közgyűlését Tor- nyay Rezső báró elnöklete alatt. A közgyűlés elhatározta, hogy az 1929. évi 193.149.85 pengő (a múlt évben 191.116.63 pengő) tiszta nyereségből részvényenként 2.50 pengő = 10 szá­zalék osztalék fizettessék március 4- től kezdve az intézet és a Pesti Ma­gyar Kereskedelmi Bank pénztárai­nál, valamint ennek fiókjainál. Az in­tézet igazgatóságába Vas Zsigmond vezérigazgatót újra beválasztották. * A - Magyar Országos Központi Takarékpénztár részvényesei Wolf- ner József igazgatósági elnök veze­tése mellett március 1-én tartották 58. évi közgyűlésüket. Az igazgató­ság összes javaslatait a közgyűlés változatlanul elfogadta és elhatá­rozta, hogy a kimutatott 2,396.239.13 pengő nyereségből osztalékul az 1929. évre e hó 3-tól kezdve részvényen­ként, a tavalyival egyezően, 6 pengő, összesen tehát {1,800.000 pengő fizet­tessék, a rendes tartalék javára 250 ezer pengő és az alkalmazottak segé­lyezésére szánt, évközben már 84.650 pengővel dotált alap kiegészítésére 35.000 pengő fordíttasssék. A köz­gyűlés az igazgatóságba új tagul Bottlik József országgyűlési képvise­lőt egyhangúlag beválasztotta. A fel­ügyel őbizottságba új tagul Greger- sen Béla került. Pap József dr. felső­házi tag, a Budapesti Ügyvédi Ka­mara elnöke, részvényes, indítvá­nyára. a közgyűlés az igazgatóságnak, Metzler Jenő dr. vezérigazgatónak és j a tisztviselői karnak eredmény telj es működésükért elismerést és köszöne­tét szavazott. | * A „Pesti Tőzsde" terjedelmes új I száma szenzációs információkat közöl j a, fővárosi kötvény és a hadikölcsön- valorizációról. Érdekes bécsi, párizsi, londoni, tárcák, kitűnő riportok égé- j szítik ki a lapot, amelynek textil, | autó, vas- és gépipari, biztosítási ro- | vata i.s érdekes. I * A Budapesti Kisipari Hitelinté­zet 1,100.000 pengős alaptőkéjét 1.350.000 pengőre emeli fel. Mivel egy részvény kibocsátási árfolyama 10 pengő, a tőkeemelés révén tulaj­donképpen 400.000 pengőhöz jut az intézet. A főváros törvényhatósága, a Pénzintézeti Központ, eltekintve a kisiparosok hálájától, nagy elismerés­sel adózott a nagyszerűen vezetett in­tézetnek és Szét Jenő vezérigazgató­nak. Amint értesülünk, rövidesen sor kerül egy újabb tőkeemelésre, amikor is az alaptőke 2,000.000 pengőre lesz kiegészítve. És a múlt héten mégis szokatlan támadás érte a Kisipari Hi­telintézetet, a kisiparos és kiskereskc- dőtársadalom hézagpótló intézményét. Egy délutáni lap könnyed gesztussal állapítja meg, hogy a Kisipari Plitelintézetre nincs szükség, be kell tehát olvasztani a Községi Takarék- pénztárba! Csodálatos! Hogy lehet ilyesmit írni egy olyan intézményről, amely nagyszerűen látja el a felada­tát, sőt mi több, egyenesen arra van predesztinálva, hogy hézagpótló mű­ködésével új életre keltse a sorvadó kisipart és kiskereskedelmet. Látta már a cikkíró az agyonadóztatott ön­gyilkosjelölteket, miután hasztalan kopogtattak másutt, — a Kisiparinál tőkéhez jutottak, ahol minden kisem­ber kívánságát kielégítik. A Kisipari Hitelintézet majdnem 4,000.000 pengő kisipari hitelt és egy és félmillió pengő kiskereskedelmi hitelt adott ki a mutl évben több, mint 20.000 kisi- igénylőnek. Egész kis összegeket, százpengős váltókat is leszámítolt. Ezt pedig más intézet nem teszi. Más a Kisipari Hitelintézet célkitűzése és más a Községi Takaréké. A kettő egybeolvasztása abszurdum volna. Vagy azért bízták meg a Kisipari HitélMtézetet a legújabban Budapest, Újpest, Kispest, Pesterzsébet, Szent­endre, Alag, Balassagyarmat, Salgó­tarján, Kecskemét, Cegléd, Kiskun­félegyháza, Nagykőrös, Kalocsa stb. (amely városokban éppen elég bank van) altruista hitelellátásával, mert nincs rá szükség és múlhatatlanul a Községi Takarékba kell beolvasztani? * Magyar Forgalmi Bank Rt. Madarassy-Beck Marcel báró dr. el­nöklete alatt február hó 26-án megtar­tott ülésén megállapította az Í929. üzletévről szóló zárszámadását, mely 755.984.19 pengő tiszta nyereséggel zárul, szemben a mutl évi 748.224.19 pengővel. Az igazgatóság elhatározta, hogy az 1930 március 15-én megtar­tandó közgyűlésnek javasolni fogja, miszerint részvényenként 6.50 pengő osztalék fizettessék ki és a rendes tar­talékba 70.000 pengő, a nyugdíjtar- talékba 65.000 pengő, az elismert vállalati nyugdíjpénztárba pedig 9748.85 pengő helyeztessék. * Magyar-Cseh Iparbank igaz­gatósága megállapította a lefolyt üzletév mérlegét, mely megfelelő tartalékolások után 318.361.37 P tiszta nyereséggel zárult. Az igaz­gatóság a március 26-ára össze­hívott közgyűlésnek javasolni fog­ja, hogy a nyereségből a tavalyi osztaléknak megfelelően 233.333.50 pengő fizettessék ki a részvénye­seknek, tartalékokra 50.000 pengő fordíttassék, a fennmaradó 35.027 pengő 87 fillér pedig új számlára vitessék elő. * A Goldberger Sam F. és Fiai Rt. 3-án tartotta Budai-Goldberger Leó dr. elnöklete alatt rendes évi közgyű­lését. A közgyűlés az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentésének tudo­másulvétele után elhatározta, hogy az értékcsökkenési tartaléknak 350.000 pengővel és a rendes tartaléknak 100.000 pengővel való javadalmazása után a múlt évi nycreségáthozattal együtt fennmaradó 543.181 pengő tiszta nyereségből osztalék címén a tavalyi 6 pengővel szemben a lefolyt üzleti, évre részvényenként 6.50 pengő fizettessék. ú-Bada-üMi TaKuréEpéKtüf BétzTénf Tiriaiíg Budapest, Ili. kér. Lajos ucca 148 szám. Teljfon: Automat* 624—57. Betéteket elfogad könyvecskékre ' a folyó számlákra a ley ma masabb kamatozás mellett. Kölcsönöket folyósít váltóba, folyószámlákra, értékpa­pírokra a legelő yÖsebb feltételek mellett CSIRSZKA A KÜLÖNTEREM esküvők, társaságok és egyesületek számára TELEFON: A. 512-95 KOOAD ÉTTERMEI a Császá.fürdőben III, Zsigmond-u, 31 BUDAPESTI DiETiKus táplálkozáshoz szükséges, a KÉTSZERSÜLT vagy GRAHAMKENYÉR GYÓGYFORRÁS KÉTSZERSÜLT tápszercikk gyártmányaim gyomor betegeknek, avenaólkadfik­K7ermel:eknek is egyaránt ízletes, tápláló és könnyen emészthető tápszerek — Teibe, kávéba, teába mártva, vajjal megkenve, vagy húsételekhez elsőrendű, ízletes és omlós. Nf *es orvosok ajánlják Felesleges pénzkidobás tehát, a drága. Karlsbadból importált kétszer- sultet fogyasztani amikor a magyargyártmányú kétszersült minőségben a külföldi gyárt­mánnyal legalább is egyenrangú, árban pedig 40 százalékkal olcsóbb. Gyártja : NEUMANN BÉLA ezüstkoszorús sütőmesier tépszerüzeme Budapest, II., Margit-körút 16 — Telefon: A. 512-26 VISZONTELADÓKNAK ÁRENGEDMENYI JembfrvedeIrn' k,álhtfson ^pesten, aranyéremmel; az 1926. évikézmü- J.NIIÚÜ10" XÄ*" ,**7" országos iparegyesület díszoklevelével és ezüst érmével FIOKl ERAKATOK.: Koazlopl T.vadar, VI, Szlv-u.|3,H oszlop! Dersö, Vili, Népszlnház-u. 5I kitüntetve. RÓZSADOMBI VIRÁG- ÉS TÁJKERTÉSZET Budapest 91. kér., Szemi&hegy-utca 23. sz. To laton: ftut. 529-70. VI RÁ GKEIt TÉSZÉT; BzálHt egész éven át vágott ét cserepes virágokat, csokrot, virág­kosarat, dísznövényeket, palántá­kat és dugványokat. TANKERTÉSZET: Vállalja dlszkeriek, parkírozások, ablakdíszítések és villakertek ter­vezését és évi gondozását. ' * A Magyar Külkereskedelmi In­tézet e hó 1-én tartotta első rendes közgyűlését, amely az elmúlt 1929. év működéséről számolt be. A közgyűlé­sen Weisz Fiilöp elnökölt. Az alap­szabályok értelmében az intézet elnö­kei csak egy évig viselhetik a tisztsé­güket, miért is Weisz Fülöp helyébe Erney Károly dr.-t, a Pesti Hazai Takarékpénztár elnökét választották meg. Alelnökök lettek: Beck Lajos dr. és Iloránszky Lajos. Ezután be­számoltak az intézet működéséről, mely szerint Hamburg, Wien, Bel­grad, Bukarest, Szófia, Sztambul, Athén és Tirana székhellyel állandó tisztviselő-megbízottat neveztek ki; Helsingfors, Fiume, Milánó, London, Kairó, Rotterdam és Párizs székhel­lyel pedig állandó megbízottakat al­kalmaztak. Ezenkívül nagy ügynöki hálózatot építettek ki,, mely a világ minden részében képviseli a Kül­kereskedelmi Intézetet. Laptulajdonos: VIRAÄG és TÁRSA Kiadásért felelős: Viraág Béla. Nyomatott a Révai Irodalmi Intézet Nyomdájában, Bpest V, Ügynök-u. 8. — (Nyomdaigazgató: Linzer M.) — MBMMiMHBWB—MM—I Budai Általános Takarékpénztár Részvénytársaság1 Budán, M., Fc-uica 9 Elfogad kamatoztatásra takarék- és folyószámlabetéteket. Xekötött betétek után megállapo­dás szerint magas kamatot térítünk Budai ingatlan - tulajdonosoknak gyors lebonyolítás meUett bekebe­lezett váltókölcsönöket nyújtunk .Mindennemű bank- és takarékpénz­tári ügyben készséggel állunk ren­delkezésre SAFE DEPOSIT tUS fcfcJ mm és porcellán-árukban GÁL LAJOS Budán II., Széna-tér 7 vezet "fTszüvire'ök nagy árkedvezményben részesülnek Kedvező fizetési feltétel Egészségügyi cseö^ezebek’ Műszaki cikkek, fémgyártás LáMAL Varrógép, kerékpár, gramophon raktár. Meghízható javítóműhely, hud An, I. Krisztin n-hiirúi Tkl. 90 lakodalmakra, yój’UJt temetésekre, vidéki túrákra rendelhető II a i 11 n I h minden időben. Ili, Főtér 1. 51 U í V U I U Bérautó“"“ taxi GUMMi-rrr gyógyhaskötők, női egészségügyi cikkek legolcsóbb bevásárlási forrása Hungária Krau: Suda, S , Kriszfiaa-fér 3. s*. Therm osíóíh 4. Hűben VI., Liszt Ferenc-tér Telefon : 222—67 ésTinBJ. BÚí OKASZ f ALOSTÚL : háló 300-tól, ebédlő 440-től, uri- szoba 450-től, saját készítményt! kárpitosbűtorok. Készletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamat­mentesség. KSzpontt futérafc te szellőzte ések, fcdóígt giai szenyviztleztíi^ Berendezések, vl/rS* letek es csaroniázÁ^ fürdőberendezések éf épületbádogos rnSs* Kiír tervezése ésTTJ^ szitásé. Szabadalma« zott kovácsolt “vfes? nőit ld2árója.gót~w Tóth Imre és Társa Katona A, TELEFON: AUTOMATA 223—93. MŰEEER EAJOS „Margit" fióküzlet: II., Margit-körút. 54 Tel.: Aut. 558—81. Föüzlet: VII., Dohány-utca 37. 70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég | Hungária! jpíp í ízléses divatosai a VI w 1 legjobb minőségben j készít első- O EVŐ ám rangú mester i II, kerület, Zsigmcnd utca 5, szám j gyógyforrás! Budán, az Erzsébet-hídná) Szénsavval felfv«: HARMAT-VÍZ! HALWA A Magyarország legrádiumosabb gyóST vize. Aa Erzsébet-híd budai hídfőjénél épült modern ivócsarnokb&n. Hadi*-. act Ív hatású llthiumos é# c&lcicna­hydrocarbonátos tyóffyvii, IVÓ-KÚRA SÁNDOR — PUSKAMÜVE S Budán: I., Szt. János-tér 4. Tel.: 507—37. — Állami díszoklevél — Ezüstkoszorús mester — Nagy aranyéremmel kitüntetve. Vadászfegyverek, fegyver javítások, ( sportcikkek, cserkészfelszerelések j Jteserflsé-kár». Javasolva vesebántal- mak, gyomorbajok, emésztési zavarok, álmatlanság és vérszegénység ellen. Poharanklnt 8 í., Karlsbad! sóval lé f- || Nyitva reggel 7 érától este é éráig. R! TELEFON: AUTOMATA 530-03. j \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom