Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)
1930-01-01 / 979. szám
Budapest, 1930 január 1. BUDAI NAPLÓ 5 Karácsonyfa A kis Jézus sűrűn járta Budán czidén azokat a helyeket is,^ ahol a nincstelenek, az árvák várják dobogó szívvel. A Klotild-szeretetház 110 árvája most sem csalódott, mert Ripka Ferenc dr. főpolgármester, ahogy nem ura ennek a varosnak, hanem az apja úgy nem az elnöke, hanem ennek a sok árvának is apostoli jóságú apja, aki megtalálta azokat a jó szíveket, amelyek megnyílnak az árvák gyenge szavára. December 22-én, vasárnap délután ünneplő előadás keretei között folyt le a gyermekek megajándékozása és az ünnep fényét emelte, hogy azon résztvett Auguszta főhercegasszony, Magdolna főhercegnő, Ripka Ferencné nagyasszony, aki áldott jó szívvel osztozik az em- berszeretetben páldát mutató férje munkájában, amelynek révén könnytói csillogó száz szempár nézett föl hálás boldogan az égre. Kelenföld karácsonya. Mint az •előző években, úgy az idei karácsony alkalmával is a szokott melegséggel nyilatkozott meg a kelenföldi asszonyok szeretető a városrész szegény gyermekei iránt. Becsey Antalné volt a szervezője és lelke ezidén is a kelenföldi szegény gyermekek karácsonyestjének, amely alkalommal főleg a lerike-úti barakklakók gyermekeit és szegényeit látogatta meg a kis Jézus. A gyönyörűen feldíszített karácsonyfa a telek gondnoki épületében volt felállítva; ugyanitt történt dr. Gábor Béláné és az iskolanővérek közreműködésével az ajándékok kiosztása is. Több mint 50, nagyobbrészben árva, vagy félárva gyermek részesült ruha-segélyben; több beteg, munka- képtelen asszony is kapott ruházatot •és ezenfelül karácsonyi cukorkákat, süteményt és diós-, mákoskalácsot. A Farkasrét szegényei közül szintén többen részesültek ez akció keretében készpénzsegélyben. Becsey Antalné ezen az úton is hálásan köszöni azoknak a jólelkű embereknek adományait, akik ezt a karácsonyestét a szegények számára feledhetetlenné tették. A Budapest-Üjldki Rórn. kát. Egyházközség szegényeket felruházó karácsonyi akciójának ünnepsége dec. hó 22-én volt, az Egyházközség saját kultúrházában. Az ünnepséget d. u. 5 órakor kezdték meg. Felruházott az Egyházközség ez alkalommal 400 szegény gyermeket. A felruházottak teljes öltözet ruhát, cipőt és élelmiszereket kaptak. Andréka Károly főkapitányhelyettes, a budapest-újlaki Egyházközség díszelnöke és felesége, hagyományos szokásukhoz híven, 20 szegény gyermeket láttak el teljes ruházattal, ízes uzsonnával és más bő karácsonyi ajándékokkal. Az ünnepségen beszédet intéztek az egybegyűltekhez: Andréka Károly és Szolcolay Antal dr. tb, kanonok, esperes-plébános. A gyermekek szavalatokban és kis beszédekben fejezték ki örömüket és hálájukat. A szülők boldogan ölelték keblükre megajándékozott kisgyermeküket s könnyes szemekkel csókoltak kezet Andrékáné nagyasszonynak, a kerületbeli szegények édesanyjának. Karácsonyfaünnepet rendezett kiváló sikerrel a Pasaréti Kápolnabi- zottság dec. 21-én a Budagyröngye vendéglőbem A tehetős villatulaj (Ionosok — Kozma Jenő orsz. képviselő, Meinhardt Kurt, Freystaedtler lovag, Rényi Dezső, Herczeg Ferenc, Józsa László, Zseltvay és Baloghné elnöknők stb. — bőkezű ajándékai lehetővé^ tették, hogy százhúsz szegény részesült ruha-, cipő-, élelmiszer-, sütemény- és cukorkaadományban. Az^ ünnepi beszédet P. Bende Szaniszló plébános tartotta. A gyermekek énekszámai és szavalatai után Ekamp Nándor igazgató az iskolák ne vőben mondott köszönetét. Karácsonyfaünnep volt a Svábhegyen is december hó 22-én, a Svábhegy minden erkölcsi testületé, a költő-utcai ki.sdedóvó, a diana-úti elemi és ism. iskola, az 1/3. sz. gróf Széchenyi Levente Egyesület és a Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kör részvételével az I. kér. diana-úti elemi iskola tornatermében. Az óvodás csöppségek éppen úgy, mint a felnőtt leventék, sőt maga a svábhegyi állandó lakasu kispolgárság fogott itt össze a szeretet nevében. A Polgári Kör már 21 én, szombaton este 26 pár cipőt és harisnyát osztott ki Kisbaári Kiss Margit úrnő közreműködésével az arra legjobban rászoruló szegény iskolásgyermekeknek. Dec. 22-én pedig 75 levente ifjú részesült kisebb-nagyobb ajándékban. A kiosztott adományok értéke 750.— pengőt tett ki. A vasárnapi karácsonyi ünnepélyen, m lynek keretében az óvodások, elemi iskolások igen bájos ének- és táncszámokkal gyönyörködtették az egybegyült nagyszámú közönséget, jelenvolt dr. Spannberger Alajos kerületi elöljáró is, aki tartalmas beszéd kíséretében osztotta ki a leventék részére beszerzett ajándékokat. A műsor egyes számai között a kerületi levente zenekar zeneszámokkal tette hangulatossá a fényesen sikerült ünnepélyt. A rendezés és betanítás munkájából derekasan kivette részét a Sándor Károly igazgató vezetése alatt működő tanítótestület minden tagja. Búda-Császárfürdő állomáson, melyr \ ez év augusztus 1-től a bpesti HÉV j kezelésébe ment át, december 24-én délután Kardos Jenő felügyelő, állo- másfőnök az állomásán beosztott személyzet gyermekei részére bensőséges karácsonyfa ünnepet rendezett, mely után pompás uzsonna várt a megjelent apróságokra. Kardos Jenő állomásfőnöknek, aki egyúttal városi bizottsági tag is, ezt a kezdeményezé- sát nagy elismeréssel üdvözölték a III. kerületben és elismerésben volt része Láng Géza intézőnek is, mint ügybuzgó segítőtársnak. Lélekemelő karácsonyfaünnepe volt ; az Általános Közjótékonysági Egye- ' sületnek Szebeny-téri helyiségében de- j cember 21-én délután kedves műsor- j ral, amelyen szerepeltek: Kovács ; Irén, Farkas István, Németh Annus, j Kindernai Edit, Maller Erzsi, Ko- j vács Juliska, Alberti Feri, Somogyi Pál, Niedermayer Mária, Löffler Ilona, Braun Gizi, Kovács M. (helyettese), Hiros Bébi, Farkas József, Neubrand Jolán, Annus és Sándor, Preiszler Gizella, Endrész Ilus, Braun Károly, Maller András, Czirják Irén és Müller Erzsi. Jauemik Nándor áldozatkészsége és neje fáradalmat nem ismerő munkája tette széppé ezt az ünnepet, amelyen Rottenbiller Fü- löp ny. államtitkár és Angyal Kálmán c. apátplébános gyönyörű beszédet mondottak. Apponyi Albertné grófné elnöknő és a buzgó hölgybizottság 165 szegény gyermeket tett boldoggá ezen az estén. 20 gyermeket teljesen felruháztak, 110 gyermek csomagot, sokan cipőt, fehérneműt kaptak az ünnepély végeztével, 161-en ültek uzsonnához, amely kávé, mákos-, dióskalács és gyümölcsből állott. A túlboldog gyermeksereg olyran temperamentumosán viselkedett, hogy két tekintélyes rendőr alig bírta őket csendben, rendben tartani. — Jelen voltak az elnökségen kívül: Badál Ede ny. elöljáró, Spannberger Alajos I. kér. elöljáró, Kádár Gusztáv, Odry Lehel, Huszár Ferenc dr., Sebcszta ezredes neje és leánya, Martin János titkár és sokan mások. Az ünnepély kitűnő rendezéséért elismerés illeti a rendező hölgybizottságot, melynek tagjai Jauernik Nándomé, Nagy Gáborné, Kudar Ottóné és Vass Sári, akik szeretettel és ügybuzgalommal töltötték be a háziasszo- nyok tisztségét. Misdiai ás váss Magyarország ásványvizei Icözgazdtasági megvilágéiásfoan Irta: FELBEH UFÓT az Gesz. Ba9ne>cScgiai Egyesület ásvány vízügyi referense Szokatlan tárgyú téma A Budai Napló hasábjain; de határozottan idevaló. Magyarország ásvánvvízkereskedel- mének 98%-a a budai hegyvidékből fakadó gyógy- és ásványvizekre esik, a ma már erősnek mondható ásványvízkivitel száz százaléka a budai keserű ví zf orrás Aula jdo n oso k pénzíáldo- zatot nem kímélő propagandisztikus akciójának az eredményességét hirdeti, a belfogyasztás oroszlánrésze pedig a szénsavval telített, budai ásványvízvállalatok akadályt nem is- ! merő vállvetett munkáját dicséri. Palackokban 25 millió, összegben 5 millió pengőt jóval meghaladja az érték, amely a budai források révén a mi közgazdaságunk vérkeringésébe jut. Nekünk, budaiaknak érdekes és érdemes ezekkel a számokkal megismerkedni, mert azok a vállalatok, amelyek ezeket a hatalmas számokat produkálják, sokszáz munkásnak és tisztviselőnek adnak megélhetést, családjaiknak kenyeret, azonfelül pedig az államnak és fővárosnak egyaránt kitűnő adóalanyokat. Eddig mindig Budapestről, mint fürdővárosról szólt a krónikás, mint amelynek fürdői kitűnő hévizeikkel, fizikoterápiás és egyéb berendezéseikkel, Európaszerte híres szakorvosaikkal a csont- és ízületi rendszer megbetegedései ellen máris világhírt tudtak — gyógyhatást illetőleg — maguknak kivívni. Nemzetgazdasági szempontból nem kisebb oly tényezővel akarom — számszerű adatokkal alátámasztva — a budai közönséget megismertetni, amelynek hozama nagyobb, mint az ösz- szes budai gyógyfürdőké a gyógyszállóikkal együtt és ez a tényező: a budai rész gyógy- és ásványvízkincse. Foglalkozni kívánok legelsőbben világviszonylatban is első helyet elfoglaló budai keserűvizeinkkel, amelyek a szélrózsa minden irányában hirdetik az ősi magyar rög kiapadhatatlan gyógykincseit. De beszéljenek a számok: Keserű- vízkivitelünk 1928-ban 389 vágón volt 1,668.000 pengő értékben (egy vágón átlag 4292 pengő), míg az idei év első tíz hónapjában ez a forgalom 376.64 vagont tett ki a tavalyi hasonló időszak 328.18 vagonjával szemben, ami az idei év javára 48.46 vágón többletet jelent, azaz 12.86% pluszt. A magyarországi bél- fogyasztás a tavalyi évben másfélmillió palack volt kb. 800.000 pengő értékben, míg az idei kivitel biztosan eléri már a 2,000.000 pengőt. A legnagyobb palackforgalmat a mi kitűnően kezelt és népszerű szénsavval telített ásványvizeink érik el, amelyek olcsók és mindenütt közkedveltek és bizony sok vidék rossz ivóvízzel bíró helysége lakosságának éppen olyan nélkülözhetetlen eleme, mint akár a levegő. Es mégis, Istennek csoda, éppen azok a vidéki városok, amelyeknek ivóvize rossz es egyenesen ra vannak utalva az ilyen olcsó típusú ásványvizeknek a fogyasztására, ezeket a vizeket is tetemes fogyasztási adóval sújtják és ezzel önmaguknak drágítják meg a mindennapi ivóvizüket. Ma Csonkamagyarország egész területét befutják a mi budai „Harmat”, „Kristály” és „Palatínus” víz- vállalataink fürge autói és látják el a vidék lakosságát ezekkel a kristály- tiszta, cffiramlentes ásványvizekkel, hatalmas versenyt fejtvén ki a külföldről bejövő ásványvizeknek és így sikeresen hozzájárulnak külkereskedelmi mérlegünk javításához. Ebben rejlik annak titka, hogy ezekből a szénsavval telített ásványvizekből közel 20,000.000 palack volt az 1928-as fogyasztás 2,000.000 pengő értékben. Mint helyileg használt, ivó gyógymódra alkalmas gyógyvíz ezidőszerínt az Erzsébethíd alatti Hungária lithiumos rádióaktív forrás vize jön komoly számításba. A beavatottak szerint átlag 3000 ember keresi fel naponta ezt a forrást, ahol poharan- kint kimérve szolgáltatják ki a vizet és sok gyomor- és bélbántalomban, nemkülönben a vese megbetegedéseiben szenvedőnek adja meg a várt gyó- gyulást és örömteli életet és amellett közel 90.000 pengővel gyarapítja a székesfőváros bevételeit. Csonka volna ez a képünk, ha e helyen nem emlékeznék meg ásvány- vízkereskedelmünk másik tényezőjéről — az ásványvízbehozatalról. 1928. évben a külföldről behozott ásványvizek 362 vagont tettek ki 1,892.000 pengő értékben (egy vagon átlag 3848 pengő). Az idei fogyasztás’ október 31-ig 228.47 vágón volt, míg tavaly a hasonló időszakban ez a behozatal 279.83 vagont tett ki és így ez a fogyasztás 51.36 vagonnal kisebb volt, ami 22.48% csökkenésnek felel meg. Az idén behozott ásványvízmeny- nyiségből 144.16 vagonnal a régi magyar területekről bejövő ásványvizek szerepelnek és így a szigorúan vett külföldi ásványvizekből mindössze 84.31 vágón volt. Az eddig elmondottakból megállapítható, hogy ásványvízkereskedelmünk ez év első 10 hónapjában is 39.34%-ban aktív. 1907-ben ez az arányszám sokkal kedvezőbb, 69.35% volt. Az összbehozatalból 63.09% esik az elszakított területek ásványvizeire, ami annyit jelent, hogy a behozott 100 palack ásványvízből 63 jut a „Salvator”, „Málnási Mária”, „Sieu- lia”, „Luhi Margit”, „Cigelkai”, „Bikszádi” stb. volt magyar ásványvizekre mint amely forrásoknak ma is ez a magyar piac képezi forgalmuknak gerincét. A magyar ásványvízforrás-tulajdonosok, dacára az elért szép eredményeknek, tele vannak jogos panaszokkal, — amelyekről azonban egy más alkalommal írok. Hűvösvölgy A Hűvösvölgyet, Lipótmezőt, Törökvészt is fejlődésében elsősorban az utak hiánya, illetve azok kiépítetlen volta akadályozza. A Hűvösvölgy legfőbb közlekedési útvonalának, a Hidegkúti-útnak vonal- vezetése a legszerencsétlenebb. A Hi- degkúti-út a Veronika vendéglőtől kezdve egészen a Tébolydáig óriási emelkedéssel halad felfelé, majd ugyancsak erős lejtőn ereszkedik le az út a Hűvösvölgybe. Az autón, kocsin a Hűvösvölgybe igyekvő közönség minden emelkedés nélkül juthatna el a Hűvösvölgybe, ha az Ördögárok mentén a mai Páfrány-út felhasználásával, illetve meghosszabbításával a hűvösvölgyi végállomásig egy új út építtetnék ki. A Hűvösvölgybe, Hidegkútra, Mária- Remetére, Nagykovácsiba irányuló forgalom a Hidegkúti-útról erre' az útvonalra helyeződne át, mert lankás emelkedésénél fogva a közlekedésre ez sokkal alkalmasabb. Ennek az útvonalnak menten az építkezés megindulása a legnagyobb mértékben várható. Miként a Zugligetben, úgy a Hűvösvölgyben is a legnagyobb mértékben érezhető a fürdő, uszoda hiánya. Ez a kérdés úgy volna megoldható, ha az Ördögárok, amely a múltban „Bál-patak” név alatt kristálytiszta patak volt, amely ma az egész Hűvösvölgyön keresztülfolyó szennyvíz- levezető árok, amely az egész Hűvösvölgy, Lipótmező, Pasarét levegőjét megfertőzi, a szennyvíznek csatornákban való levezetése után újból visszaadatnék rendeltetésének és a nyaralók, valamint a kiránduló közönség a sziklák közt szaladó kristálytiszta, pisztrángokkal teli patak vizének csobogásában gyönyörködhetnének. A Pál-patak forrásainak megnyitási költségei megtérülnének a kiadott horgászjegyek árából. A patak medrének elzárásával — miként a múltban is megvolt, — egy tószerű medence képezhető ki. A tó vize evezésre, sőt strandfürdő céljaira is felhasználható. A gyönyörű hámori tavat a Gavadna-patak, a városligeti tavat pedig a Rákospatak vize táplálja. Ugyanígy kiépíthető az ríj hűvösvölgyi, lipótmezei vagy pasaréti tó is a Pál-patak vizének felhasználásával. Ma, amikor az összes strandfürdők tömve vannak, ma, amikor a vizi- sport iránti érdeklődés óriási, kétségtelen, hogy ez a vállalkozás is bármilyen primitiv kivitelbén rentábilis. Ezek volnának a Zugliget, Virányos, Kútvölgy, Harangvölgy, Csillagvölgy, Hűvösvölgy, Lipótmező, Pasarét fejlesztésére szükséges legsürgősebb teendők, amelyek után e vidék látogatottsága emelkednék és úgy az állam, mint a főváros úgy az egyenes adó, mint a forgalmi adó bevételei is emelkednének, kevesbed- nék az az összeg, amit a nyaralók minden évben külföldre visznek, rontva a pénzügyi mérleget. Ilyen körülmények között úgy az államnak, mint a fővárosnak érdekében fekvő, hogy a budai hegyvidék fejlesztését támogassa. Kívánatos, hogy úgy az állam, mint a főváros tisztviselői részére ezen a vidéken olcsó szállodákat építsen, egyrészt, mert azok a csekély fizetésükből a hazai fürdőhelyek árait megfizetni nem képesek és így legnagyobbrészt a jóval olcsóbb külföldi fürdőhelyeken keresnek üdülést, másrészt a tüdőcsucshurutban, idegkimerültségben stb. szenvedő tisztviselők szabadságidejükön kívül is, hivatali teendőik ellátása mellett e^ szállodákban, a jó levegőn tölthetnék el délutánjaikat és estéiket, onnan villamoson reggel könnyen jutva el munkahelyükre. A téli sportoknak népszerűsége, a ródlizás és sielés iránti szeretet garancia arra, hogy ezek a szállodákat a tél folyamán is igénybe veszik, amikor a Zugliget es a Hűvösvölgy éppen oly szép, sőt talán még szebb, mint nyáron. Eperjessy István dr. g !e$na§90üö frciséála a. Föld halála lesz. Néhány ezer év múlva eltűnik a Földről a víz, ami mindennek az éltetője. Ma meg nagy mennyiségben van a Földön, de máris kevesbedik. A legtöbb vizet a Föld belseje szállítja a vulkánkitörések alkalmával, ami irtózatos tömegű vízgőz alakjában kerül a Föld színére és esőzés formájában eloszlik. Ilyen vulkánikus gőzkitörések mostanában mindinkább ritkulnak, míg régente napirenden voltak. És elérkezik majd az idő, amikor az utánpótlás már nem lesz elégséges. A folyton párolgó tengerekből sósivatagok lesznek. Egyedül a szél fog uralkodni, só- és homokesőt hozva-vive magával. De a levegő sem állandó a Földön, mert a kövek és a Föld lassan minden szénsavat. lekötnek és a szénből és mészkőből „megkövesedett levegő” lesz. A Föld saját tengelye körüli forgása is meg fog szűnni s mint a Hold, a Föld is csak egyik felét fogja a Nap felé fordítani. Az elipszis-pályából spirális lesz, mert a Föld ellenállásának gyöngülése következtében folyton közelebb csavarodik a Naphoz, addig, amíg a gyermek visszatér anyjához, a Föld beleesik a Napba. De ez nem jár majd valami nagy világégéssel, teljes napközeibe jutva, a Föld gőzzé változva simul bele a Napba. Feltéve, ha a Föld „természetes halállal” múlik ki. Mert hiszen minden pillanatban megtörténhetik, hogy egy hatalmasabb égitest a Föld felé rohan s atomokra zúzza ami sárgolyóbisunkat. -— Ezt az üzenetet azért közöljük ilyen alakban, mert; másokat is érdekel, olyanokat, akik nem készülnek megírni a világ legnagyobb tragédiáját, mint M. O. úr, aki ez ügyben hozzánk fordult és akinek szíves figyelmébe ajánljuk ezt a témát. A fejlett filmipar talán szívesen venné a feldolgozását. A Nemzeti Stadion Óbudán való elhelyezéséhez nagy patrónust nyert Foss József dr. népjóléti miniszterben, aki most leiratot intézett a fővároshoz, hogy a Stadiont az óbudai Kaszásréten: a Filatorigát és az esztergomi vonal közötti nagy területen építsék fel. Az Országos Közegészségügyi Egyesület ■— az Óbudai Hegyvidéki Szövetség nagyarányú mozgalma alapján tette meg előterjesztéseit az illetékes fórumokhoz az óbudai megoldás érdekében. Az előterjesztésben megjelölt helyeket a népjóléti miniszter szakközegeivel felülvizsgáltatta s többek között megállapítja, hogy „a Kaszásrét csaknem egészen lakatlan vidék a Duna és dombok közé ékelve, pormentes, tiszta levegőjével és természetes szépségével, kellemes, üdítő benyomást kelt és a jól kiépített. Bécsi-út, a villamos, a HÉV és a MÁV vonalai közvetlenül érintik, a Hungária-híd tervezett megépítésével pedig Újpesttel, Rákospalotával és a rohamosan fejlődő külső Lipótvárossal is csaknem közvetlen érintkezésbe kerülne. A Stadionnak igényelt területet övező vidék természeti szépségénél és sík voltánál fogva építkezésre kiválóan alkalmas és kétségtelen, hogy különösen a Hnngária-híd megépítésével a könnyű megközelíthetőség révén csakhamar értékes villateleppé fejlődnék és a város egy szép részlettel gazdagabbá válnék. A Stadionnak itteni felépülése esetére a közelében folyó Árpádforrás természetes meleg vize is a Stadion uszodájánál előnyösen felhasználható lenne. A rákosi gyakorlótér levegője állandóan sok szennyet és kormot tartalmaz. A gyárak és pályaudvarok elhelyezését és az uralkodó nyugati szeleket figyelembévévé, a rákosi gyakorlótér a füstös és poros légköri zónának a kellős közepébe esik, talaja erősen homokos, ez okból porképző és különösen tömegmozgásoknál a pornak felhőszerű felverődését. okozná és közlekedési viszonyait tekintve sem nyújtana oly sokoldalú megközelítésre módot, mint aminővel a Kaszásrét kecsegtet. Mindezek alapján a Nemzeti Stadion elhelyezésére a két említett terület közül a Kaszásrét alkalmasabbnak mutatkozik. ’ ’ fgv vesszük ezt át a Gerlóczy Zsigrnond dr. szerkesztésében megjelenő „Egészség” című lapból. MODERN, HIGIÉNIKUS, ÚJ Ufii és BÍWVrODÜÍSZ SZALON a gróf Malláth-palotákban II., Keleti Károly-utcai oldalon HAJFESTÉS, MANEKÖR Tulajdonos BELÉN Yl JÁNOS