Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-01 / 979. szám

Budapest, 1930 január 1. BUDAI NAPLÓ 5 Karácsonyfa A kis Jézus sűrűn járta Budán czidén azokat a helyeket is,^ ahol a nincstelenek, az árvák várják do­bogó szívvel. A Klotild-szeretetház 110 árvája most sem csalódott, mert Ripka Fe­renc dr. főpolgármester, ahogy nem ura ennek a varosnak, hanem az apja úgy nem az elnöke, hanem en­nek a sok árvának is apostoli jó­ságú apja, aki megtalálta azokat a jó szíveket, amelyek megnyílnak az árvák gyenge szavára. December 22-én, vasárnap dél­után ünneplő előadás keretei között folyt le a gyermekek megajándéko­zása és az ünnep fényét emelte, hogy azon résztvett Auguszta fő­hercegasszony, Magdolna főher­cegnő, Ripka Ferencné nagyasszony, aki áldott jó szívvel osztozik az em- berszeretetben páldát mutató férje munkájában, amelynek révén könny­tói csillogó száz szempár nézett föl hálás boldogan az égre. Kelenföld karácsonya. Mint az •előző években, úgy az idei karácsony alkalmával is a szokott melegséggel nyilatkozott meg a kelenföldi asszo­nyok szeretető a városrész szegény gyermekei iránt. Becsey Antalné volt a szervezője és lelke ezidén is a kelen­földi szegény gyermekek karácsony­estjének, amely alkalommal főleg a lerike-úti barakklakók gyermekeit és szegényeit látogatta meg a kis Jézus. A gyönyörűen feldíszített karácsonyfa a telek gondnoki épületében volt fel­állítva; ugyanitt történt dr. Gábor Béláné és az iskolanővérek közre­működésével az ajándékok kiosztása is. Több mint 50, nagyobbrészben árva, vagy félárva gyermek részesült ruha-segélyben; több beteg, munka- képtelen asszony is kapott ruházatot •és ezenfelül karácsonyi cukorkákat, süteményt és diós-, mákoskalácsot. A Farkasrét szegényei közül szintén többen részesültek ez akció keretében készpénzsegélyben. Becsey Antalné ezen az úton is hálásan köszöni azok­nak a jólelkű embereknek adomá­nyait, akik ezt a karácsonyestét a szegények számára feledhetetlenné tették. A Budapest-Üjldki Rórn. kát. Egy­házközség szegényeket felruházó ka­rácsonyi akciójának ünnepsége dec. hó 22-én volt, az Egyházközség saját kultúrházában. Az ünnepséget d. u. 5 órakor kezdték meg. Felruházott az Egyházközség ez alkalommal 400 sze­gény gyermeket. A felruházottak tel­jes öltözet ruhát, cipőt és élelmiszere­ket kaptak. Andréka Károly főkapi­tányhelyettes, a budapest-újlaki Egy­házközség díszelnöke és felesége, hagyományos szokásukhoz híven, 20 szegény gyermeket láttak el teljes ru­házattal, ízes uzsonnával és más bő karácsonyi ajándékokkal. Az ünnep­ségen beszédet intéztek az egybegyűl­tekhez: Andréka Károly és Szolcolay Antal dr. tb, kanonok, esperes-plé­bános. A gyermekek szavalatokban és kis beszédekben fejezték ki örömüket és hálájukat. A szülők boldogan ölel­ték keblükre megajándékozott kis­gyermeküket s könnyes szemekkel csókoltak kezet Andrékáné nagy­asszonynak, a kerületbeli szegények édesanyjának. Karácsonyfaünnepet rendezett ki­váló sikerrel a Pasaréti Kápolnabi- zottság dec. 21-én a Budagyröngye vendéglőbem A tehetős villatulaj (Io­nosok — Kozma Jenő orsz. képvi­selő, Meinhardt Kurt, Freystaedtler lovag, Rényi Dezső, Herczeg Ferenc, Józsa László, Zseltvay és Baloghné elnöknők stb. — bőkezű ajándékai lehetővé^ tették, hogy százhúsz sze­gény részesült ruha-, cipő-, élelmi­szer-, sütemény- és cukorkaadomány­ban. Az^ ünnepi beszédet P. Bende Szaniszló plébános tartotta. A gyer­mekek énekszámai és szavalatai után Ekamp Nándor igazgató az iskolák ne vőben mondott köszönetét. Karácsonyfaünnep volt a Sváb­hegyen is december hó 22-én, a Sváb­hegy minden erkölcsi testületé, a költő-utcai ki.sdedóvó, a diana-úti elemi és ism. iskola, az 1/3. sz. gróf Széchenyi Levente Egyesület és a Svábhegyi Polgári és Közművelődési Kör részvételével az I. kér. diana-úti elemi iskola tornatermében. Az óvo­dás csöppségek éppen úgy, mint a felnőtt leventék, sőt maga a svábhegyi állandó lakasu kispolgárság fogott itt össze a szeretet nevében. A Pol­gári Kör már 21 én, szombaton este 26 pár cipőt és harisnyát osztott ki Kisbaári Kiss Margit úrnő közre­működésével az arra legjobban rá­szoruló szegény iskolásgyermekek­nek. Dec. 22-én pedig 75 levente ifjú részesült kisebb-nagyobb ajándékban. A kiosztott adományok értéke 750.— pengőt tett ki. A vasárnapi kará­csonyi ünnepélyen, m lynek kereté­ben az óvodások, elemi iskolások igen bájos ének- és táncszámokkal gyö­nyörködtették az egybegyült nagy­számú közönséget, jelenvolt dr. Spannberger Alajos kerületi elöljáró is, aki tartalmas beszéd kíséretében osztotta ki a leventék részére beszer­zett ajándékokat. A műsor egyes számai között a kerületi levente zene­kar zeneszámokkal tette hangulatossá a fényesen sikerült ünnepélyt. A ren­dezés és betanítás munkájából dere­kasan kivette részét a Sándor Károly igazgató vezetése alatt működő tanító­testület minden tagja. Búda-Császárfürdő állomáson, melyr \ ez év augusztus 1-től a bpesti HÉV j kezelésébe ment át, december 24-én délután Kardos Jenő felügyelő, állo- másfőnök az állomásán beosztott sze­mélyzet gyermekei részére bensőséges karácsonyfa ünnepet rendezett, mely után pompás uzsonna várt a meg­jelent apróságokra. Kardos Jenő ál­lomásfőnöknek, aki egyúttal városi bizottsági tag is, ezt a kezdeményezé- sát nagy elismeréssel üdvözölték a III. kerületben és elismerésben volt része Láng Géza intézőnek is, mint ügybuzgó segítőtársnak. Lélekemelő karácsonyfaünnepe volt ; az Általános Közjótékonysági Egye- ' sületnek Szebeny-téri helyiségében de- j cember 21-én délután kedves műsor- j ral, amelyen szerepeltek: Kovács ; Irén, Farkas István, Németh Annus, j Kindernai Edit, Maller Erzsi, Ko- j vács Juliska, Alberti Feri, Somogyi Pál, Niedermayer Mária, Löffler Ilona, Braun Gizi, Kovács M. (he­lyettese), Hiros Bébi, Farkas József, Neubrand Jolán, Annus és Sándor, Preiszler Gizella, Endrész Ilus, Braun Károly, Maller András, Czirják Irén és Müller Erzsi. Jauemik Nándor ál­dozatkészsége és neje fáradalmat nem ismerő munkája tette széppé ezt az ünnepet, amelyen Rottenbiller Fü- löp ny. államtitkár és Angyal Kál­mán c. apátplébános gyönyörű beszé­det mondottak. Apponyi Albertné grófné elnöknő és a buzgó hölgy­bizottság 165 szegény gyermeket tett boldoggá ezen az estén. 20 gyermeket teljesen felruháztak, 110 gyermek csomagot, sokan cipőt, fehérneműt kaptak az ünnepély végeztével, 161-en ültek uzsonnához, amely kávé, mákos-, dióskalács és gyümölcsből állott. A túlboldog gyermeksereg olyran tempe­ramentumosán viselkedett, hogy két tekintélyes rendőr alig bírta őket csendben, rendben tartani. — Jelen voltak az elnökségen kívül: Badál Ede ny. elöljáró, Spannberger Ala­jos I. kér. elöljáró, Kádár Gusztáv, Odry Lehel, Huszár Ferenc dr., Sebcszta ezredes neje és leánya, Mar­tin János titkár és sokan mások. Az ünnepély kitűnő rendezéséért elisme­rés illeti a rendező hölgybizottságot, melynek tagjai Jauernik Nándomé, Nagy Gáborné, Kudar Ottóné és Vass Sári, akik szeretettel és ügybuz­galommal töltötték be a háziasszo- nyok tisztségét. Misdiai ás váss Magyarország ásványvizei Icözgazdtasági megvilágéiásfoan Irta: FELBEH UFÓT az Gesz. Ba9ne>cScgiai Egyesület ásvány vízügyi referense Szokatlan tárgyú téma A Budai Napló hasábjain; de határozottan idevaló. Magyarország ásvánvvízkereskedel- mének 98%-a a budai hegyvidékből fakadó gyógy- és ásványvizekre esik, a ma már erősnek mondható ásvány­vízkivitel száz százaléka a budai ke­serű ví zf orrás Aula jdo n oso k pénzíáldo- zatot nem kímélő propagandisztikus akciójának az eredményességét hir­deti, a belfogyasztás oroszlánrésze pedig a szénsavval telített, budai ás­ványvízvállalatok akadályt nem is- ! merő vállvetett munkáját dicséri. Palackokban 25 millió, összeg­ben 5 millió pengőt jóval meg­haladja az érték, amely a budai források révén a mi közgazdaságunk vérkeringésébe jut. Nekünk, budaiaknak érdekes és ér­demes ezekkel a számokkal megis­merkedni, mert azok a vállalatok, amelyek ezeket a hatalmas számokat produkálják, sokszáz munkásnak és tisztviselőnek adnak megélhetést, csa­ládjaiknak kenyeret, azonfelül pedig az államnak és fővárosnak egyaránt kitűnő adóalanyokat. Eddig mindig Budapestről, mint fürdővárosról szólt a krónikás, mint amelynek fürdői kitűnő hévizeik­kel, fizikoterápiás és egyéb berende­zéseikkel, Európaszerte híres szakor­vosaikkal a csont- és ízületi rendszer megbetegedései ellen máris világhírt tudtak — gyógyhatást illetőleg — maguknak kivívni. Nemzetgazdasági szempontból nem kisebb oly tényezővel akarom — számszerű adatokkal alátámasztva — a budai közönséget megismertetni, amelynek hozama nagyobb, mint az ösz- szes budai gyógyfürdőké a gyógyszállóikkal együtt és ez a té­nyező: a budai rész gyógy- és ás­ványvízkincse. Foglalkozni kívánok legelsőbben világviszonylatban is első helyet el­foglaló budai keserűvizeinkkel, ame­lyek a szélrózsa minden irányában hirdetik az ősi magyar rög kiapadha­tatlan gyógykincseit. De beszéljenek a számok: Keserű- vízkivitelünk 1928-ban 389 vágón volt 1,668.000 pengő értékben (egy vágón átlag 4292 pengő), míg az idei év első tíz hónapjában ez a forgalom 376.64 vagont tett ki a ta­valyi hasonló időszak 328.18 vagon­jával szemben, ami az idei év javára 48.46 vágón többletet jelent, azaz 12.86% pluszt. A magyarországi bél- fogyasztás a tavalyi évben másfél­millió palack volt kb. 800.000 pengő értékben, míg az idei kivitel biztosan eléri már a 2,000.000 pengőt. A legnagyobb palackforgalmat a mi kitűnően kezelt és népszerű szén­savval telített ásványvizeink érik el, amelyek olcsók és mindenütt közked­veltek és bizony sok vidék rossz ivó­vízzel bíró helysége lakosságának éppen olyan nélkülözhetetlen eleme, mint akár a levegő. Es mégis, Istennek csoda, éppen azok a vidéki városok, amelyeknek ivóvize rossz es egyenesen ra vannak utalva az ilyen olcsó típusú ásvány­vizeknek a fogyasztására, ezeket a vizeket is tetemes fo­gyasztási adóval sújtják és ezzel önmaguknak drágítják meg a mindennapi ivóvizüket. Ma Csonkamagyarország egész te­rületét befutják a mi budai „Har­mat”, „Kristály” és „Palatínus” víz- vállalataink fürge autói és látják el a vidék lakosságát ezekkel a kristály- tiszta, cffiramlentes ásványvizekkel, hatalmas versenyt fejtvén ki a kül­földről bejövő ásványvizeknek és így sikeresen hozzájárulnak külkereske­delmi mérlegünk javításához. Ebben rejlik annak titka, hogy ezekből a szénsavval telített ásványvizekből közel 20,000.000 palack volt az 1928-as fogyasztás 2,000.000 pengő ér­tékben. Mint helyileg használt, ivó gyógy­módra alkalmas gyógyvíz ezidőszerínt az Erzsébethíd alatti Hungária lithiumos rádióaktív forrás vize jön komoly számításba. A beavatottak szerint átlag 3000 ember keresi fel naponta ezt a forrást, ahol poharan- kint kimérve szolgáltatják ki a vizet és sok gyomor- és bélbántalomban, nemkülönben a vese megbetegedéseiben szenvedőnek adja meg a várt gyó- gyulást és örömteli életet és amellett közel 90.000 pengővel gyara­pítja a székesfőváros bevételeit. Csonka volna ez a képünk, ha e helyen nem emlékeznék meg ásvány- vízkereskedelmünk másik tényezőjé­ről — az ásványvízbehozatalról. 1928. évben a külföldről beho­zott ásványvizek 362 vagont tet­tek ki 1,892.000 pengő értékben (egy vagon átlag 3848 pengő). Az idei fogyasztás’ október 31-ig 228.47 vágón volt, míg tavaly a ha­sonló időszakban ez a behozatal 279.83 vagont tett ki és így ez a fo­gyasztás 51.36 vagonnal kisebb volt, ami 22.48% csökkenésnek felel meg. Az idén behozott ásványvízmeny- nyiségből 144.16 vagonnal a régi magyar területekről bejövő ásvány­vizek szerepelnek és így a szigorúan vett külföldi ásványvizekből mind­össze 84.31 vágón volt. Az eddig elmondottakból megálla­pítható, hogy ásványvízkereskedel­münk ez év első 10 hónapjában is 39.34%-ban aktív. 1907-ben ez az arányszám sok­kal kedvezőbb, 69.35% volt. Az összbehozatalból 63.09% esik az elszakított területek ásványvizeire, ami annyit jelent, hogy a behozott 100 palack ásványvízből 63 jut a „Salvator”, „Málnási Mária”, „Sieu- lia”, „Luhi Margit”, „Cigelkai”, „Bikszádi” stb. volt magyar ásvány­vizekre mint amely forrásoknak ma is ez a magyar piac képezi forgal­muknak gerincét. A magyar ásványvízforrás-tulaj­donosok, dacára az elért szép ered­ményeknek, tele vannak jogos pana­szokkal, — amelyekről azonban egy más alkalommal írok. Hűvösvölgy A Hűvösvölgyet, Lipótmezőt, Tö­rökvészt is fejlődésében elsősorban az utak hiánya, illetve azok kiépítetlen volta akadályozza. A Hűvösvölgy legfőbb közlekedési útvonalának, a Hidegkúti-útnak vonal- vezetése a legszerencsétlenebb. A Hi- degkúti-út a Veronika vendéglőtől kezdve egészen a Tébolydáig óriási emelkedéssel halad felfelé, majd ugyancsak erős lejtőn ereszkedik le az út a Hűvösvölgybe. Az autón, kocsin a Hűvösvölgybe igyekvő közönség minden emelkedés nélkül juthatna el a Hűvösvölgybe, ha az Ördögárok mentén a mai Páfrány-út felhasználásával, il­letve meghosszabbításával a hű­vösvölgyi végállomásig egy új út építtetnék ki. A Hűvösvölgybe, Hidegkútra, Mária- Remetére, Nagykovácsiba irányuló forgalom a Hidegkúti-útról erre' az útvonalra helyeződne át, mert lankás emelkedésénél fogva a közlekedésre ez sokkal alkalmasabb. Ennek az út­vonalnak menten az építkezés megin­dulása a legnagyobb mértékben vár­ható. Miként a Zugligetben, úgy a Hű­vösvölgyben is a legnagyobb mérték­ben érezhető a fürdő, uszoda hiánya. Ez a kérdés úgy volna megoldható, ha az Ördögárok, amely a múltban „Bál-patak” név alatt kristálytiszta patak volt, amely ma az egész Hű­vösvölgyön keresztülfolyó szennyvíz- levezető árok, amely az egész Hűvös­völgy, Lipótmező, Pasarét levegőjét megfertőzi, a szennyvíznek csator­nákban való levezetése után újból visszaadatnék rendeltetésének és a nyaralók, valamint a kiránduló kö­zönség a sziklák közt szaladó kris­tálytiszta, pisztrángokkal teli patak vizének csobogásában gyönyörködhet­nének. A Pál-patak forrásainak megnyi­tási költségei megtérülnének a ki­adott horgászjegyek árából. A patak medrének elzárásával — miként a múltban is megvolt, — egy tószerű medence képezhető ki. A tó vize evezésre, sőt strandfürdő cél­jaira is felhasználható. A gyönyörű hámori tavat a Gavadna-patak, a vá­rosligeti tavat pedig a Rákospatak vize táplálja. Ugyanígy kiépíthető az ríj hűvösvölgyi, lipótmezei vagy pasaréti tó is a Pál-patak vizének felhasználásával. Ma, amikor az összes strandfürdők tömve vannak, ma, amikor a vizi- sport iránti érdeklődés óriási, két­ségtelen, hogy ez a vállalkozás is bármilyen primitiv kivitelbén rentá­bilis. Ezek volnának a Zugliget, Virá­nyos, Kútvölgy, Harangvölgy, Csil­lagvölgy, Hűvösvölgy, Lipótmező, Pasarét fejlesztésére szükséges leg­sürgősebb teendők, amelyek után e vidék látogatottsága emelkednék és úgy az állam, mint a főváros úgy az egyenes adó, mint a forgalmi adó bevételei is emelkednének, kevesbed- nék az az összeg, amit a nyaralók minden évben külföldre visznek, rontva a pénzügyi mérleget. Ilyen körülmények között úgy az államnak, mint a fővárosnak érdeké­ben fekvő, hogy a budai hegyvidék fejlesztését támogassa. Kívánatos, hogy úgy az állam, mint a főváros tisztviselői részére ezen a vidéken olcsó szállodákat épít­sen, egyrészt, mert azok a csekély fizetésükből a hazai fürdőhelyek árait megfizetni nem képesek és így legna­gyobbrészt a jóval olcsóbb külföldi fürdőhelyeken keresnek üdülést, más­részt a tüdőcsucshurutban, idegkime­rültségben stb. szenvedő tisztviselők szabadságidejükön kívül is, hivatali teendőik ellátása mellett e^ szállodák­ban, a jó levegőn tölthetnék el dél­utánjaikat és estéiket, onnan villa­moson reggel könnyen jutva el munkahelyükre. A téli sportoknak népszerűsége, a ródlizás és sielés iránti szeretet ga­rancia arra, hogy ezek a szállodákat a tél folyamán is igénybe veszik, amikor a Zugliget es a Hűvösvölgy éppen oly szép, sőt talán még szebb, mint nyáron. Eperjessy István dr. g !e$na§90üö frciséála a. Föld halála lesz. Néhány ezer év múlva eltűnik a Földről a víz, ami mindennek az éltetője. Ma meg nagy mennyiségben van a Földön, de máris kevesbedik. A legtöbb vizet a Föld belseje szállítja a vulkánkitörések alkalmával, ami irtózatos tömegű víz­gőz alakjában kerül a Föld színére és esőzés formájában eloszlik. Ilyen vul­kánikus gőzkitörések mostanában mindinkább ritkulnak, míg régente napirenden voltak. És elérkezik majd az idő, amikor az utánpótlás már nem lesz elégséges. A folyton párolgó tengerekből sósivatagok lesznek. Egyedül a szél fog uralkodni, só- és homokesőt hozva-vive magával. De a levegő sem állandó a Földön, mert a kövek és a Föld lassan minden szén­savat. lekötnek és a szénből és mész­kőből „megkövesedett levegő” lesz. A Föld saját tengelye körüli forgása is meg fog szűnni s mint a Hold, a Föld is csak egyik felét fogja a Nap felé fordítani. Az elipszis-pályából spirális lesz, mert a Föld ellenállá­sának gyöngülése következtében foly­ton közelebb csavarodik a Naphoz, addig, amíg a gyermek visszatér any­jához, a Föld beleesik a Napba. De ez nem jár majd valami nagy világ­égéssel, teljes napközeibe jutva, a Föld gőzzé változva simul bele a Napba. Feltéve, ha a Föld „termé­szetes halállal” múlik ki. Mert hiszen minden pillanatban megtörténhetik, hogy egy hatalmasabb égitest a Föld felé rohan s atomokra zúzza ami sár­golyóbisunkat. -— Ezt az üzenetet azért közöljük ilyen alakban, mert; másokat is érdekel, olyanokat, akik nem készülnek megírni a világ leg­nagyobb tragédiáját, mint M. O. úr, aki ez ügyben hozzánk fordult és aki­nek szíves figyelmébe ajánljuk ezt a témát. A fejlett filmipar talán szíve­sen venné a feldolgozását. A Nemzeti Stadion Óbudán való elhelyezéséhez nagy patrónust nyert Foss József dr. népjóléti miniszterben, aki most leiratot intézett a fővároshoz, hogy a Stadiont az óbudai Ka­szásréten: a Filatorigát és az esz­tergomi vonal közötti nagy terü­leten építsék fel. Az Országos Közegészségügyi Egyesület ■— az Óbudai Hegyvidéki Szövetség nagyarányú mozgalma alapján tette meg előterjesztéseit az ille­tékes fórumokhoz az óbudai meg­oldás érdekében. Az előterjesztés­ben megjelölt helyeket a népjóléti miniszter szakközegeivel felülvizs­gáltatta s többek között megálla­pítja, hogy „a Kaszásrét csak­nem egészen lakatlan vidék a Duna és dombok közé ékelve, pormentes, tiszta levegőjével és természetes szépségével, kellemes, üdítő benyomást kelt és a jól ki­épített. Bécsi-út, a villamos, a HÉV és a MÁV vonalai közvet­lenül érintik, a Hungária-híd tervezett megépítésével pedig Újpesttel, Rákospalotával és a rohamosan fejlődő külső Lipótvá­rossal is csaknem közvetlen érint­kezésbe kerülne. A Stadionnak igényelt területet övező vidék ter­mészeti szépségénél és sík voltá­nál fogva építkezésre kiválóan alkalmas és kétségtelen, hogy kü­lönösen a Hnngária-híd megépí­tésével a könnyű megközelíthető­ség révén csakhamar értékes villa­teleppé fejlődnék és a város egy szép részlettel gazdagabbá válnék. A Stadionnak itteni felépülése esetére a közelében folyó Árpád­forrás természetes meleg vize is a Stadion uszodájánál előnyösen felhasználható lenne. A rákosi gyakorlótér levegője állandóan sok szennyet és kormot tartal­maz. A gyárak és pályaudvarok elhelyezését és az uralkodó nyu­gati szeleket figyelembévévé, a rá­kosi gyakorlótér a füstös és poros légköri zónának a kellős közepébe esik, talaja erősen homokos, ez okból porképző és különösen tö­megmozgásoknál a pornak felhő­szerű felverődését. okozná és köz­lekedési viszonyait tekintve sem nyújtana oly sokoldalú megköze­lítésre módot, mint aminővel a Kaszásrét kecsegtet. Mindezek alapján a Nemzeti Stadion elhe­lyezésére a két említett terület közül a Kaszásrét alkalmasabbnak mutatkozik. ’ ’ fgv vesszük ezt át a Gerlóczy Zsigrnond dr. szerkesztésében megjelenő „Egészség” című lap­ból. MODERN, HIGIÉNIKUS, ÚJ Ufii és BÍWVrODÜÍSZ SZALON a gróf Malláth-palotákban II., Keleti Károly-utcai oldalon HAJFESTÉS, MANEKÖR Tulajdonos BELÉN Yl JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom