Budai Napló, 1930 (27. évfolyam, 979-1022. szám)

1930-01-01 / 979. szám

6

BUDAi NAPLÓ

Budapest, 1930 január L

V ÁKOS LEGEIBEN

SZÉCHENYI

GYÓGYFÜRDŐ

a modern orvosi tudomány mi’ulen < szközével és a különböző gyógy- c! jar,.so.'.hoz szükséges fölszer elésekkel ellátva

A város minden pontjától könnyen megkösoBihetö

ről, ami nem volt egyéb, mint hogy paszuly-szemek dobásából próbáltak jövendölhetni. Áz új évben mindenki reménykedik, mindenki örülni akar s ennek egyik látható, sivító, majd pirospozsgás ingere az — újévi malac. Kívánjuk, hogy legyen minden budai polgár asztalán s a körül- ülőket árassza el a Mindenható égi kegyelmekkel, bőséges földi javakkal.

Személyi hírek

JÓZSEF FERENC dr. ^ főhercej vadászaton meghűlt, betegsége azonban nem jár aggasztó tünetekkel.

R1PKA ^ FERENC dr. főpolgármestert újév napján d. e. 11 órakor üdvözli lakásán a budai egyesületek küldöttsége.

KOZMA JENŐ dr. orsz. képviselő, az Egységes Polgári Párt elnöke néhány napot a Semmeringen töltött pihenésül.

BECSEY ANTALT, mint a Kelenföldi Polgári Társaskök elnökét és az iparosság vezérét újév napján délelőtt üdvözlik az iparosegyesületek küldöttségei és a Társaskör tagjai.

ANDREKA KAROLY elnököt a

III. kér. Egy. Polgári Társaskör újév napján d. u. fón órakor üdvözli a Kör helyiségében.

SZILAGYI KÁROLY, az Óbudai Hegyvidéki Szövetség elnöke hirtelen megbetegedett, de orvosai bíznak gyors fölépülésében.

SOLTY LAJOS szfőv. tanácsnok néhány nap óta ágybanfekvő beteg és a lakásán ápolják.

KERTÉSZ K. ROBERT h. államtitkárt, a Hollós Mátyás Társaság illusztris tagját választották meg az ez évben Budapesten tartandó nemzetközi építészkongresszust előkészítő végrehajtó bizottság elnökévé.

LORGNON Zibrúsyinái, AítiSa-a. 12.

19 f G f M f B f 30. A csillag felragyogott Betlehem kicsiny barlangja fölött s a hívő pásztorok után a három királyok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár is elindultak a turáni országokból, hogy a legalázatosabban térdre hulljanak az isteni Kisded előtt. S azóta január 6-án a királyok egysorba ereszkedtek a pásztorokkal, a hatalmasok a koldusokkal, hogy megismerve az Igazságot, áttiize- sítve a Szeretettel járják az Utat, a csillagmutatta Utat, mely az Élethez, a boldog földi s örök Élethez vezet. Kis betlehemekkel most is járták a budai utcákat kicsiny pásztorok, vattaszakállú háromkirályok, bezörgetvén az ajtókon, egyszerű karácsonyi énekeket előadva, Yízkereszt, vagy Három királyok ünnepén pedig az Egyház papjai keresik fel a hívők lakását, megáldván azt s ugyanakkor szentelt krétával az ajtókra írják a három királynak: Gáspár, Menyhért, Boldizsárnak a nevét az új esztendő évszáma közé foglalva, ily módon: 19 f G f M f

B f 30. Valamikor ugyanis egyes helyeken ekkor kezdődött az új esztendő s őseink azt a családban is Isten kegyelmével akarták megkezdeni.

A két új híd megépítése Óbudán és Lágymányoson holtversenyben jut a célhoz. A mi- nisztertanárs ugyanis felhatalmazást adott Búd János kereskedelemügyi miniszternek arra, hogy a megépítendő óbudai és Boráros- téri állami hidakra a tervpályázatot kiírhassa.

Budapest új zászlója és címere.

Óbuda, Buda és Pest egyesülésekor már elnyomta Pest Budát, ami ötvenhat éve mutatkozott meg állandóan a főváros címerében és színeiben. Pest színei voltak a piros, sárga, kék, míg Buda a nemzetiszínű trikolórt vallotta városi színeinek. S bár kézenfekvő volt, hogy a két, illetve három város színeiből kellett volna a közös városi lobogót alkotni, mégis az ízléstelen s később román színeket jelentő pesti városi színek győzedelmeskedtek. Most végre legalább a városi színekben megjavul a helyzet. tJj zászlót kapunk, melynek színe piros, sárga, zöld lesz. A piros mindkét város közös színe, de alkotórésze az ország lobogójának is. A közös piros szín mellett a sárga Pest város lobogójának egyik komponense, míg a . zöld a régi budai lobogóból kerül vissza. A zászlóval egyJQejűexi móTURÁNI

magyar perzsája, színyegjavítása vezet! II., FŐ-U.CA 80. SZ.

Telefon Aut 515—79.

dosul a címer is, olyformán, hogy a várkapuk háttere nem kék lesz, hanem vörös, a most lebegő budai vártorony pedig a jövőben zöld mezőbe lesz állítva. Az új fővárosi zászló és címer megvalósítására az új fővárosi törvény életbelépése után kerül a sor.

Három budai tanítót választott igazgatónak a főváros tanácsa dec. 30-án, még pedig Takács Bogdánt, Móra Józsefet és Beischl-Réw Sándort, Buda melegszavú krónikását s a Hollós Mátyás Társaság jegyzőjét.

Gazdaságvédelmi Társaság címen újabb alakulat létesült, mely az ország aktuális gazdasági kérdéseivel kíván behatóan foglalkozni. Elnökül báró Skerlecz Iván volt liorvát bánt, Buda egyik érdemes egyéniségét választották meg, akit dr. Hennyey Vilmos, az új társaság társelnöke üdvözölt. Méltatta báró Skerlecz államférfiúi érdemeit és rámutatott arra, hogy ilyen irányú társadalmi alakulatra, mint újabb seg'élycsa- patra azért is szükség van, mert a már fennálló több liasonirányú egyesülés sem tudott e téren célt érni. Az új társaság ügyvezető-elnöke Petheő Lajos szerkesztő.

Két méterrel szélesítik a Retek- utcát az Ezredes-útig 140.000 pengő költséggel.

Sós Endre előadása Budán. Sós

Endre,, a kitűnő iró és publicista, január 7-én, kedden este 8 órakor a Budai Klub nagytermében (II., Mar- git-körút ő.) „Európa gazdasági kialakulása” címen előadást tart. Sós Endre előadása iránt nagy érdeklődés mutatkozik a gazdasági élet köreiben. Ez az érdeklődés különösen indokolt, mert az ismert publicista most tért vissza hosszabb külföldi útjáról és előadásában ismertetni fogja több olyan nagy külföldi államférfinek véleményét is, akivel beszélt,

Társasvacsorát rendez január 7-én a választmányi ülés után, ahol szívesen látja a Kör minden tagját a III. kér. Egyesült Polgári Társaskör.

ÚRI SZABÓ, kiváló szabász: GLASZ Péter, I., Maros-utca 11.

A lánccal elzárt Duna. A Lánchíd környékén — azt megelőzőleg — mindkét parton emelkedett egy hídfő alakú kőbástya, „melyet francia kőmívesek építettek. Ez arra való volt, hogy a külföldi hajók elől az alább- hajózás el legyen zárva egy óriási hosszú lánccal.” Egy szűk kikötő- bejáratot el lehet lánccal zárni, de egy 300 méter széles folyamot bajosan. Viszont, ha sodronykötelet tudtuk húzni a két part között, akkor az bizonyára a rév miatt történt. A révkötelet lehetően magasra kell helyezni, hogy a hajózást magas vízállás mellett^ se akadályozzák. Ezért hatalmas kőtornyokat építhettek a két parton. Marburg felett a Dráván most is jan olyan rév, melynek kötelét egész kis vártornyok tartják. Ber- trandon de la Brocquiére 1433-ban látta a pesti torony építését. Az árumegállítás tette Budát a nagykereskedelem székhelyévé. A budai Vár bazárjában,, boltjaiban az ipari cikkek halmozódtak fel, s ott tartották üzleteiket a nagykereskedők. Pest viszont a nyerstermények nyilt vására volt. Ezek számára Budán nem is volt hely. A híres pesti lóvásáron 2000 ló is került egyszerre eladásra. Itt találtak piacot még az erdélyi ökrök is. Pest volt a borkereskedelemnek is székhelye, melyhez Kőbánya szolgáltette a terjedelmes és száraz pincéket. A fában szegény Nagy-Alföld is Pesten vásárolta a Dunán leusztatott fát. Szárított és besózott halak is fontos kereskedelmi cikkek voltak, így az ikervárosok a kereskedelmet a földrajzi követelések szerint osztották fel. Pest jelentőségét mindig megtar- totta, pedig lakói nem voltak földhöz kötött foglalkozásúak, földmívelők, mert Pest határát a történetbúvárok egyhangúlag terméketlennek mondják. Pest pedig mindig lakottabb és 'terjedelmesebb volt, mint Buda, utóbbinak a várfalak kiszabták mindenkorra határait.

Hirdetések a Budai Napló és a

többi lapok részére feladhatók LENZER GYULA hirdetési irodájában, Budán, I., Retek-utca 46. földszint és a központban IV., Szervita-tér 8. sz. Telefon: 823-93.

A Zugligeti Egyesület alelnöke, Zerkovitz Imre dr., az egyesület választmányának ülésén a tagok tudomására hozta, hogy kérelmére a Chinoin gyár igazgatósága a Zugligetben lera- katot rendezett be és az egyesület tagjai úgy 'permetező anyagot, mint szuperfoszfátot itt jóval olcsóbb árban szerezhetik be. Gyümölcsöseink megmentése érdekében az egyesület tagjai részére, amennyiben azoknak nem lenne, saját permetezőgépét és létráját is kölcsönadja.

A 21-es autóbusz, mint új járat december 28-án indult a Kriszti na- térről s a Pálya-, Márvány-, Alkotás-, Ferry Oszkár-utcán, Németvölgyi- útón, Királyhágó-utcán, Ugocsa-, Márvány-, Koronaőr-, Mészáros-utcán át tér vissza a Krisztina-térrc. Az egész útvonal egy szakasz, a viteldíj 16 fillér. Az első kocsi a Krisztina-térről 7.5, az utolsó kocsi 10.45 órakor indul.

Új levente-egyesület. Az egész budai hegyvidéken ezideig a Svábhegy kivételével nem volt önálló levente- egyesület. Az I. kerületi testnevelési vezetőség belátva ennek hiányát, az

l. kér. Virányoson új levente-egyesületet alaldtott. A megalakuló közgyűlés e hó 15-én, vasárnap folyt le. A tisztikar a következőképpen alakult meg: Díszelnök: Perczel Béla

m. kir. krmft. Elnök: Újlaki Vilmos

szfőv. elemi iskolai igazgató. Ügyvezető-elnök: dr. Eperjessy István

szfőv. tanács jegyző. Alelnök: Kloze Róbert szfőv. törvényhat. biz. tag. Jegyző: Hoff er János. Pénztáros: Daday József. Ellenőr: Kloze Ferenc. Könyvtáros és oktató: vitéz Belaágli István. — Az új egyesület 1/9. számot kapta és I. kér., Virá- nyos-út 9. sz. alatt lévő gazdasági ismétlőiskolában működik.

A budai hegyvidék lakói végre kezdenek rájönni arra, hogy kellő ápolás mellett milyen kincset képviselnek gyümölcsfái, mert a budai hegyvidék talaja és éghajlata, különösen a csonthéjas gyümölcsök termelésére kiválóan alkalmas. Kiváló kertészeti szakemberek sűrűn egymásután tartják meg a Zugligetben nagyszámú hallgató közönség feszült érdeklődése mellett a gyümölcsfák védelméről szóló előadásaikat. Dör- ner István gyümölesészeti vándor- tanár, főkertész e hó folyamán a Budahegyvidéki Társaskörben és a Virányos Kútvölgyi Egyesületben tartott érdekfeszítő előadást, amelyet több, mint kétszáz főnyi kerttulajdonos nagy érdeklődéssel hallgatott végig, a Budapest Zugligeti Egyesületben pedig Füredi Jenő szfőv. gazdasági szakelőadó, a Budapesti Gazdálkodók Egyesületének titkára hívta fel a gyümölcsfák ápolására a választmányi tagok figyelmét.

MENCZER

mos, fest, tisztit saját üzemeiben Teeíón: 504—ü4

Külön vidéki osztály

Negyvenéves fennállását ülte meg a minap a Barthos Andor asztaltársaság s az ünnepi beszédet ez alkalommal Hennyey Vilmos dr. mondotta és kimutatta, hogy a társaság három olyan mozgalmat indított meg, amelyek mintegy messze előrelátták és megelőzni kívánták később bekövetkezett döntő jelentőségű eseményeket. A társaság 30 évvel ezelőtt megalapította az Országos Nemzeti Szövetséget. Ennek célja az volt, hogy a nemzetiségi vidékeken társadalmilag terjessze és megkedveltesse a magyar állameszmét. A társaág tagjai előadásokat rendeztek e célból a vidéken és rövidesen mintegy 50.000 tagot számlált az egyesület) de a po- litika ezt utóbb zátonyra juttatta. A Barthos-asztaltársaság alkotása a 25 évvel ezelőtt létesített vasárnapi mun- kásképző-intézmény volt. Bánffy báró miniszterelnök annyira becsülte a társaságnak ezt a működését, hogy az előadásokat anyagi támogatásban részesítette. A harmadik mozgalom, amelyet a társaság kezdeményezett, a Lnnanova emlékünnep volt, mely a magyar harckészség és vitézség intézményes megörökítését tűzte célul nagy eredménnyel. A társaság melegen ünnepelte alapítóját, Barthos Andor orszgy. képviselőt.

Karácsonyestét rendezett december 28-án a Corporatio Sycambria (Foed. Em. XVII.) a Budai Vigadóban. Az estét P. Vargha Bálint, a corporatio lelkészének meleg- beszéde nyitotta meg, utána Gazsi Magda és Vértesi) Miklós szenior emlékeztek meg a karácsony jelentőségéről. Sor került ezután a sokféle ajándék kiosztására., majd a büffére. A jókedvű; táncoló társaság 2-ig maradt együtt.

alapok mimn

Kedélyes családi estén búcsúzik.

mint eddig minden évben, úgy most is Szilveszter estéjén a óévtől a II. kér. Iparoskor, melyen tagjain és azok családján kívül vendégeket is szívesen lát. Lesz móka, tréfás előadás,, malac, kakas stb. Tánc hajnalig. Bú- bánatunkat vígságba fojtva akarjuk, megérni a reményteljes újévet, írja meghívóján az elnökség.

PHILADELPHIA kávéházban a melegvízfűtés egyenlő kellemesen temperálja az egész kávéházat központi szellőztetővel.

SZEMÜVEG Zibrinyinél, I, Attila-u. 12

Emléktábla leleplezése és zászló elhelyezése ünnepei voltak a m.. kir. Hadtörténelmi Múzeumban. A Hadtörténelmi Múzeumban, a hősök kultuszának szánt hajlékban helyezték el december 8-án kegyeletüknek tárgyait a román megszállás alatt lévő Marosvásárhely és a csehektől megszállt Pozsony háziezredei. A marosvásárhelyi volt 22. gyalogezred első ezredünnepét tartotta. Délelőtt az ezred tisztikara és legénysége a helyőrségi Kapisztrán-templomban és a bécsikaputéri evangélikus templomban istentiszteletet hallgatott elesett bajtársaik emlékére, amely után átvonultak a Hadtörténelmi Múzeumnak a Bástya-sétányon lévő, a Nán- dor-laktanyának e célra átalakított homlokzatának épületébe, ahol boltíves folyosókon nyernek elhelyezést a hajléktalanná vált ezredek hősi emlékművei. A sorozatot az egykori marosvásárhel'yi 22. gyolagezred emléktáblája nyitotta meg. A leleplezés alkalmával báró Thán Károly altábornagy, Köllő Ignác, Marostorda vármegye alispánja és Kirchlechner tábornok mondottak emlékbeszédeket. Az emléktáblát az intézet igazgatója, vitéz Aggházy Kamii ezredes vette át lelkes beszéd kíséretében. Alig hagyta el a volt 22. gyalogezred a Hadtörténelmi Múzeumot, megérkezett a volt pozsonyi es. és kir. 72. gyalogezred bajtársi köre, hogy átadja megőrzés végett a világháború vérzivataraiból dicsőségesen hazakerült egyik nemzetiszínű zászlóját. Délelőtt a helyőrségi templomban misét mondatott az ezred hősi halot- taiért, amelynek befejezése után háromszor hajtották meg a zászlót az ott elhelyezett 72. ezredbeli hősi halottak emléktáblája előtt. Azután egy cserkész-szakasz sorfala között átvitték a zászlót a Hadtörténelmi Múzeumba, ahol Bründlmayer orvos- tanhallgató a 72. gyalogezred második nemzedéke nevében átadta vitéz Aggházy Kamii ezredesnek, aki mérleg szavak kíséretében adott helyet a becses ereklyének. Az ünnepségen résztvett a jelenleg Cinkotán elhelyezett pozsonyi állami tanítónő- képző intézet képviseletében Tabódy Ida alapítványi hölgy, igazgatónő és a tanári kar, továbbá a növendékek küldöttsége. Az ő és elődeik hazafias buzgóságából készült a zászló és 1914 szeptemberében ezzel indult a 72. gyalogezred 9. menetzászlóalja a galíciai harctérre, ahol becsülettel küzdött alatta.

Legalkalmasabb ÚJÉVI

ajándékok üveg- és po^cellän-árukban GÁL US JÓS BUDÁN, M. SZÉNfi-TÉR 7

Tiszfvisel k nagy árkedvezményben részesülnek. Kedvező fizetési feltétel

BÚTOR ASZ i ALOSTOL :

háló 300-tól, ehédlő 440-től, uri- szoba 450-től. saját készítményű kárpitosbútorok. Készletre is. 100 pengős havi törlesztésnél kamatmentesség.

MÜLLER LAJOS

„Margit" fióküzlet: II., Margit-körut 54

Tel.: Aut. 558—81.

Főüzlet: VII., Dohány-utca 37.

70 éves cég Tel. J. 373-18. 70 éves cég

Egészségügyi cbXid“is"k'

Műszaki cikkek, fémgyártás

V!., Liszt Ferenc-tér 4,

Telefon : 222-67 ÍSTSÜB.T,

|fALAPOK V

Ijsl urak és hőig,ek II fc| számára nagy ■ M

8 választékban Bt ®

kalapasmeste'nél l.( Krisztlna-iór 3 Fest, alakit

Négyszáz kislakást építtet a közel jövőben a Szent Ferencrend a Statisztika-keid és Zárda-utca közötti nagy telkén. Erre egymillióháromszázezer doll áros húsz évre szóló amortizációs kölcsönt szerzett Kanadából.

Halastó régen ezernél több volt az országban, úgyhogy Kálmán király .elrendelte a fölöslegesen ásott halastavak betömését.

Cserkészbált rendeznek a Budai Lövöldében a 26. számú „Magyar Jövő” cserkészcsapat öregcserkészei január 5-én, mint már 5-ik táncestélyüket. Az eddig is mindig nagysikerű estre meghívó Gyulay Pálnál (II., Keleti Károly-utca 29.) igényelhető.

VEZET!

MAGYAR

MAGTENYÉSZTÉSI RT.

BUDAPEST—MONOR KÖZPONTJA: BUDAPEST IV., SZÉP-UTCA 1

MONORI

MAÖKERESKEDÉSE

BUDAPEST IV., KOSSUTH LAJOS UTCA 3. SÜRGÖNYCÍM: GRANARIUM Teiefón : Automata

868>80, 868-68,868-69

ŐSZI ÁRJEGYZÉKÜNK MEGJELENT! GAZDÁKNAK KÜLÖN NAGYBANI ÁRAJÁNLAT

&£ ösóSSafok kerti© Budáií

Némi fantáziával már elképzelhető, hogy évtizedek, vagy talán századok múlva, a budai hegyvidéken, miképpen alakulnak ki a parkok, a ligetek s azokban csodaszép szoborcsoportozatok, — a parkok mellett sportpályák, a ten- nisz, a futball, a sí, a lovaglás és más sportnemek részére. Fürdőmedencék épülnek és a hegyvidék minden részének meg lesz a maga attrakciója. Az építkezésre nem igen alkalmas helyek is értékesíthetők. A Hunyadi-orom körül föl kell építeni a Lendl Adolf által tervezett „ősállatok ” állatkertjét. Csodájára járna az egész város, az ország és a nagyvilág, ha természetes nagyságban itt láthatná cementből alkotva mindazokat az ősállatokat, amiket a tudomány már rekonstruált. Beállítva őket az akkori életviszonyok közé, egymással küzdve a létért. Valamely sziklás oldalon megvalósítható a gyermekek örömére az ösz- szes kecskefajták állatkertje, ahol a zergétől a kőszáli kecskén át a fejhető házi kecskéig elevenen látná azokat a gyermek és ott ihatná a. frissen fejt kecsketejet. Az ilyen programúinak első részére jogosan tart igényt a hegyvidék lakossága,

— másik részére pedig egész Budapest — sőt az ország — közönsége.

Üf

Ropogósra sül már, hagyományos gazdasszonyi szertartások között az újévi malac, siilt_almá-1 val, vagy citrommal a szájában; 1 apró szerencsemalackák elindultak már vándordíjukra: mellényzsebek, retikülök, óraláncok felé; kéményseprős levelezőlapok, négylevelű lóherék és a szerencse minden talizmánja felkerekedett, hogy boldogságot jövendöljön az epedőknek, reménykedőknek, hívőknek. Szent Szilveszter apó, amikor becsukja az 1929-es jelzésű nagy könyvét, szabadságra engedi az Idő kolloidjait s azok bele-belesugdosnak az emberek fülébe, amelynek nyomán felraj- zanak a babonák, hogy irányt szabjanak sorsoknak, életelmek: az elkezdődő 1930-as évnek. A szilveszteri babonákat Budán még még ma is tartják, különösen lányos házaknál. Az ősrégi szokás, a boldog és szép újév kívánás, amely meg volt az ősrómaiaknál és a perzsáknál is szintén divik

— ha gyakran borsos árat is kell adni érte, mint évről-,évre feb újúló kéményseprő, házmester, szemetes, postás stb. adó formájában. A régi népeknél a jókívánsággal együtt valamit mindig illett küldeni is. Lassanként az európai társadalómban ez a szokás kettéoszlott: az ajándékozás karácsonyi szokás lett, míg újesztendőre inkább a jókívánságok szétküldése maradt fönn. Az új- esztendei malac szintén ősrégi szokásnak hagyománya, amely még a jóslással és a babonával van összefüggésben. Akik ezt vallják, azt mondják, hogy a rómaiaknál fiatal állatok beleiből jósolták meg a jövendőt és talán ennek maradt meg valamilyen formája azután az európai népeknél az újévi malacban. Az újesztendei jóslás sokáig általános szokás volt nálunk is, így például a régi boszorkánypörökben sokszor beszélnek az új esztendei bab vet és-